10/1972. (V. 20.) MüM-PM együttes rendelet

a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók egyes munkajogi kérdéseinek és járandóságainak szabályozásáról

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 41. §-ában, valamint 126. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a családi pótlékról szóló 16/1966. (VI. 1.) Korm. rendelet 30. §-ának (2) bekezdésére is figyelemmel - a külkereskedelmi miniszterrel, a külügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

(1) A Munka Törvénykönyvét és annak végrehajtási szabályait, valamint a deviza jogszabályokat a vállalatokra [Mt. V. 125. §-a (2) bekezdésének c) pontja] és azok tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozóira vonatkozóan az ebben a rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.[1]

(2) Ennek a rendeletnek alkalmazása szempontjából tartós külföldi szolgálatot teljesít a dolgozó, ha meghatározott állomáshelyen végzendő külföldi szolgálatának - az elrendeléskor - előírt időtartama, hacsak ez a rendelet kivételt nem tesz, az egy évet meghaladja.

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A személyi alapbér

2. §

(1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó (továbbiakban: a dolgozó) személyi alapbérét külföldi szolgálata idejére az általa ténylegesen betöltött munkakör és e rendelet 1. számú mellékletében előírt besorolási előírások alapján kell megállapítani.

(2) A személyi alapbér egyik része belföldön forintban (a továbbiakban: forintrész), a másik része pedig a külföldi állomáshelyen külföldi törvényes pénznemben (a továbbiakban: valutarész) jár.

(3) Egészségre ártalmas éghajlat, vagy kedvezőtlen munkafeltételek esetén a dolgozót - a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter által a külkereskedelmi miniszterrel és a külügyminiszterrel egyetértésben - meghatározott viszonylatokban és mértékben általában tíz, de legfeljebb ötven százalékkal felemelt valutarész illeti meg.

(4) A vállalat a dolgozó belföldi beosztására megállapított alapbérét a tartós külföldi szolgálat ideje alatt felemelheti; ez a bér a tartós külföldi szolgálat idejére nem folyósítható.

Bérpótlék

3. §

(1) Kedvezőtlen elhelyezési feltételek (sátor vagy más hasonló elhelyezés stb.) esetén a dolgozó részére az ilyen munkakörülmények között történt munkavégzés idejére a vállalat alapbérjellegű tereppótlékot állapíthat meg. Ennek mértéke a napidíj harminc, illetőleg a szállásköltséget is magában foglaló napidíj húsz százalékát nem haladhatja meg.

(2) A tereppótlékot forintban kell fizetni.

Díjazás betegség vagy kiküldetés esetén

4. §

(1) A dolgozó részére keresőképtelenségének, továbbá állomáshelyéről más helyre történő kiküldetésének vagy ideiglenes hazatérésének tartama alatt - a következő bekezdésekben foglalt kivételekkel - a 2-3. §-ok szerinti díjazás jár.

(2) Ha a keresőképtelenség megszakítás nélküli tartama a nyolc napot eléri, a nyolcadik naptól kezdődően a valutarésznek csak nyolcvanöt százaléka illeti meg a dolgozót.

(3) Ha a jelentéstétel vagy kórházi ápolás céljából történő ideiglenes hazatérés időtartama a harminc napot meghaladja, a harmincegyedik naptól kezdődően a valutarésznek csak harminc százaléka jár; a szabadság időtartama nem minősül ideiglenes hazatérésnek.

(4) A külföldi állomáshelyről másik külföldi országba történő kiküldetés esetén, a harmincegyedik naptól kezdődően a valutarésznek csak negyven százaléka jár.

(5) A (3)-(4) bekezdés esetében a családdal külföldön tartózkodó dolgozónak, amennyiben családtagja a külföldi állomáshelyen marad, a valutarésznek ötven százalékához, továbbá gyermekenként annak tíz százalékához, legfeljebb azonban a teljes valutarészhez van joga.

A túlmunka ellenértéke

5. §

A túlmunkáért ellenértékre jogosult dolgozónak a végzett túlmunkáért, valamint készenlétért -hacsak ez a rendelet kivételt nem tesz - a teljesített túlmunka (készenlét) időtartamával azonos mértékű szabadidő jár.

A díjazás időtartama

6. §

(1) A dolgozót a 2-3. §-ok szerinti díjazás a külföldi munkahelyre való elindulás napjától kezdődően illeti meg.

(2) Az előző bekezdésben említett díjazás végleges hazarendelés esetén a legrövidebb idejű és leggazdaságosabb utazással elérhető hazaérkezés napjáig, belföldön tartózkodás esetén a külföldi szolgálat alóli felmentés közlésének napjáig jár.

A díjazás kifizetése - levonás

7. §

(1) A dolgozó részére járó díjazást a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján kell kifizetni. A miniszter más bérfizetési napot is megállapíthat. Végleges hazarendelés vagy szabadság végett történő hazatérés esetén a valutarészt a hazautazás előtti napon kell kifizetni.

(2) A kifizetésnél a valutarészt a külföldi törvényes pénznemre a Pénzügyminisztériumnak a Külügyminisztériummal és a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben kialakított előírása szerint kell átszámítani.* Részfizetés esetén az egy napra járó munkabér kiszámításánál a tárgyhónap naptári napjainak számát kell alapul venni.[2]

(3) A dolgozó munkabérátlagának és járulékalapjának számításánál a 2. § (4) bekezdésében megjelölt munkabért kell alapul venni. Az e rendelet szerinti díjazásnak a dolgozó belföldi beosztására megállapított munkabért meghaladó része, a járandóságokból való levonás szempontjából terhes illetménynek (Vht. 148. §) minősül.

(4) A dolgozó a valutarésszel kapcsolatos túlfizetésből eredő tartozását ugyanazon külföldi törvényes pénznemben köteles visszafizetni.[3]

Szabadság

8. §

(1) A dolgozó évi rendes szabadságát belföldön köteles eltölteni, amennyiben a vállalat nem engedélyez kivételt.

(2) A vállalat szolgálati érdekből, vagy a dolgozó kérelmére kivételesen engedélyezheti a szabadságnak külföldön történő eltöltését.

(3) Amennyiben a dolgozó március 31. napja után indul el külföldi állomáshelyére, rendes szabadságát elindulását megelőzően, a hazarendelés évében pedig hazaérkezését követően kell kiadni részére. Ha a dolgozó részére a külföldi szolgálata első naptári évére járó rendes szabadság az elindulást megelőzően nem volt kiadható, ezt a szabadságot a következő évre járó rendes szabadsággal összevontan, egybefüggően kell kiadni.

(4) A dolgozó részére saját és családi pótlékra jogosult családtagjai az (1) bekezdés szerint történő haza- és visszautazásának tényleges költségét évente egyszer meg kell téríteni; a legrövidebb idejű és leggazdaságosabb útvonalon történő haza- és az állomáshelyre történő visszautazáshoz szükséges idő a szabadság idejébe nem számít be. A (2) bekezdés esetében utazási költség felszámításának nincs helye; a miniszter kivételesen engedélyezheti az utazási költségnek legfeljebb az előző mondatban megjelölt összeg erejéig történő megtérítését.

(5) A nehéz klímájú, illetve a kedvezőtlen éghajlatú országokban dolgozók rendkívüli egészségügyi szabadságáról* külön jogszabály rendelkezik.[4]

9. §

(1) A dolgozó - harminc napot meg nem haladó - szabadságának tartama alatt a forintrész, valamint a 2. § (1) bekezdésének megfelelő valutarész hetven százaléka a 7. §-nak megfelelően kiszámított forintösszegben, továbbá a 2. § (3) bekezdésének megfelelő valutarész harminc százaléka külföldi törvényes pénznemben jár.

(2) A szabadság harminc napot meghaladó részének, továbbá a szolgálati érdekből külföldön töltött szabadságnak, valamint a külföldön eltöltött rendkívüli és tanulmányi szabadságnak idejére a 2-3. §-ok szerinti díjazás illeti meg a dolgozót.

(3) A végleges hazarendelés után belföldön eltöltött tárgyévi, és előző évi rendes szabadság tartamára a dolgozó részére a 2. § (4) bekezdésében megjelölt díjazás jár.

A szolgálati lakás

10. §

A külföldi állomáshelyen a dolgozó részére lakásról a vállalat gondoskodik; annak bére a vállalatot terheli. A lakás biztosításánál figyelembe kell venni a dolgozónak a lakásbérletről szóló hazai jogszabály szerinti lakásigénye mértékét, a gazdaságossági szempontokat, továbbá a külföldi állomáshelyen érvényesülő sajátosságokat.

11. §

(1) A lakást a szükséges berendezéssel (bútorzattal, függönnyel, csillárral, szőnyeggel, hűtőszekrénnyel és éghajlattól függően légkondicionálóval) ellátva, leltár szerint kell a dolgozónak átadni.

(2) A vállalat és a dolgozó viszonyában a lakáskarbantartási, felújítási, pótlási és csere kötelezettségre a belföldi jogszabályok rendelkezései az irányadók a következő eltérésekkel:

a) a vállalat kötelezettsége a falak szükség szerinti festése és az ajtók, ablakok és a lakásberendezések szükség szerinti mázolása,

b) a lakásberendezés felújításával és cseréjével kapcsolatos költség a vállalatot terheli, kivéve ha a lakásberendezést a dolgozó, illetve vele együttélő személy mulasztása miatt kell felújítani vagy cserélni.

12. §

(1) A lakás bérbeadója vagy más által a dolgozó részére a lakáshasználattal kapcsolatban, a 11. §-t meghaladóan nyújtott külön szolgáltatásért a dolgozó térítéssel tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben említett térítés összege a szolgáltatást teljesítő által felszámított tényleges díj. A lakbért is magában foglaló átalány esetén a helyi forgalomban kialakult tényleges díjak figyelembevételével járó térítést kell fizetni. E címen szállodában történő elhelyezés esetén a szoba árának húsz százalékát, családos dolgozó annak tíz százalékát köteles téríteni; ha ez az összeg a munkabér (valutarész) tizenöt százalékát meghaladja, a meghaladó rész térítése elengedhető. A szállodai elhelyezéshez szükségképpen nem kapcsolódó költségek a dolgozót terhelik.

(3) A külföldi szolgálat megszűnése esetén a dolgozó köteles az általa használt lakást és annak berendezéseit a vállalatnak leltár szerint átadni.

A külföldi szolgálatra való utazásnál felmerülő költségek

13. §

A dolgozó és családtagja külföldi szolgálatra való utazásánál, áthelyezésénél és végleges hazautazásánál felmerülő költségek megtérítése során a 2. számú mellékletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Kiküldetési költségtérítés

14. §

(1) A dolgozó kiküldetési költségeinek megtérítésénél az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő dolgozókra vonatkozó jogszabályokat* kell alkalmazni, a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel.[5]

(2) Ha a dolgozó külföldi állomáshelyének országában teljesít kiküldetést, részére napidíj és szállásköltség csak nyolc órát meghaladó távollét esetén jár. A külföldi állomáshely országában történt kiküldetés esetén a napidíj ötven, illetőleg a szállásköltséget is magában foglaló (osztatlan) napidíj hetven százaléka, megszakítás nélkül tizenöt napot meghaladó kiküldetés esetén a tizenhatodik naptól kezdődően a napidíj harminc, illetőleg ötven százaléka jár. Ha a tényleges szállásköltség az előző mondatban megjelölt osztatlan napidíj negyven százalékát meghaladja, a vállalat a meghaladó részt az (1) bekezdésben említett jogszabályokban meghatározott napidíj legfeljebb negyven százaléka erejéig megtérítheti.

(3) Jelentéstétel céljából történő ideiglenes hazatérés esetén a dolgozót - a belföldi hivatalos kiküldetésekre megállapított szabályok szerint - napidíj illeti meg.

Előleg

15. §

(1) A dolgozó külföldi állomáshelyére való megérkezésekor kérelme alapján egy havi valutarésznek megfelelő előlegben részesülhet.

(2) Az előleget annak kézhezvételétől számított negyedik naptári hónaptól kezdődően, tízhavi egyenlő részletben kell visszafizetni.

Berendezkedési költségtérítés

16. §

(1) Tartós külföldi szolgálatra első ízben történő beosztás esetén a dolgozó részére ötezer forintot meg nem haladó összegű berendezkedési költségtérítés fizethető.

(2) Az engedélyezett költségtérítés az útlevél kiállítását követően, az elutazás előtt legfeljebb tizennégy nappal esedékes.

(3) Amennyiben a külföldi szolgálatra nem kerül sor, a berendezkedési költségtérítés felét a dolgozó egy éven belül köteles visszafizetni; a másik rész megtérítésének kérdésében a vállalat dönt.

Családi pótlék és más társadalombiztosítási szolgáltatások

17. §

A dolgozó családi pótlékra való jogosultságára és annak mértékére a családi pótlékra vonatkozó általános jogszabályok az irányadók a következő §-okban foglalt eltérésekkel.

18. §

(1) A családi pótlék egy gyermek, továbbá a házastárs után is jár; a házastárs esetében - csak akkor, ha a dolgozóval külföldön együtt él.

(2) A házastárs után járó családi pótlékra való jogosultságot nem érinti, ha a házastárs a 22. § (1) bekezdésének megfelelően történt alkalmazása folytán díjazásban vagy nyugellátásban részesül.

(3) A dolgozóval külföldön együttélő házastárs után a családi pótlék összege a dolgozó 2-3. §-ok szerinti díjazásának húsz százaléka, a külföldön együttélő gyermekek után gyermekenként a gyermek tizenkét éves koráig az 1. számú melléklet 21/a. kulcsszámának megfelelő bér tíz százaléka, betöltött tizenkét éves kortól annak tizenöt százaléka.

(4) A családi pótlék a (3) bekezdésben meghatározott összegben a családtag elindulásának napjától a hazaérkezés napjáig - a 6. § figyelembevételével - jár, és azt a 2. § (2) bekezdésében megállapított szabályoknak megfelelően kell kifizetni.

(5) A családi pótlék összege a dolgozó belföldön élő családi pótlékra jogosult gyermekei után gyermekenként, a gyermek hat éves koráig havi négyszáz forint, hattól-tizenkét éves koráig hatszáz forint, betöltött tizenkét éves kortól nyolcszáz forint, és az belföldön hazai pénznemben jár.

(6) Az előző bekezdés rendelkezése irányadó a dolgozó háztartásában nem élő olyan gyermekére is, aki után a családi pótlékot a dolgozó jogán fizetik.

19. §

(1) Ha a családtag a külföldi állomáshelyről ideiglenesen hazatér, a dolgozó részére a családtag után - a (2)-(3) bekezdésben megállapított korlátok között - a családi pótlék jár.

(2) Ha a hazatérés időtartama a harminc napot meghaladja, a családi pótlékot a harmincegyedik naptól kezdődően forintban kell fizetni, a kilencvenegyedik naptól kezdődően pedig a belföldön tartózkodás idejére a házastárs után családi pótlék egyáltalán nem, a gyermek után pedig az előző § (5) bekezdése szerinti családi pótlék jár. Kórházi ápolás végett, továbbá gyermek kórházi ápolása céljából a gyermeket kísérő anya hazatérése esetén a családi pótlék korlátozás nélkül megilleti a dolgozót.

(3) Szülés végett történő hazatérés esetén száznegyven napra jár az előző § (4) bekezdésének megfelelően a családi pótlék.

20. §

(1) A dolgozó és családtagja betegségi biztosítására, valamint társadalombiztosítási nyugdíjára a belföldi jogszabályok az irányadók.[6]

(2) Ha a dolgozó államközi egyezmény alapján a külföldi betegségi biztosítás szolgáltatásaira jogosult, e körben a belföldi jogszabályok alapján térítést nem igényelhet.

21. §

(1) A dolgozó külföldön történt elhalálozása esetén az elhalttal külföldön együttélt, családi pótlékra jogosult családtag részére a 2-3. §-ok szerinti díjazást és a családi pótlékot az elhalálozást követő harminc napra ki kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben annak, aki a dolgozó gyógykezeltetéséről gondoskodott, a ténylegesen felmerült, szükséges költségeit kell téríteni; a dolgozó temetéséről a vállalat gondoskodik.

(3) A dolgozó elhalálozása esetén az általa igénybevett fizetési előleget és útielőleget - amennyiben a még esedékes díjazásból nem vonhatók le - törölni lehet.

A hozzátartozó alkalmazása

22. §

(1) Ha a dolgozóval közös háztartásban együttélő, családi pótlékra jogosult házastársat vagy gyermeket az 1. § (1) bekezdésében megjelölt vállalat ugyanazon az állomáshelyen tartós külföldi szolgálatra alkalmazza, a hozzátartozót e szolgálata idejére, az általa ténylegesen betöltött munkakörre előírt, a belföldi foglalkoztatás esetén irányadó jogszabályokban meghatározott munkabér illeti meg, melynek fele belföldön forintban, másik fele pedig a külföldi állomáshelyen a 7. § (2) bekezdésének megfelelően külföldi törvényes pénznemben jár.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a személyi alapbér a 2. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően is megállapítható és a 2. § (2) bekezdése szerint fizetendő; ez esetben a dolgozó részére családi pótlék nem jár.

II. A SZERVIZ-MUNKÁT VÉGZŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

23. §

Az előre meghatározott, szerviz és hasonló munka elvégzése végett, három hónapot meghaladó időre tartós külföldi szolgálatra beosztott dolgozókra (a továbbiakban: kiküldött) ennek a rendeletnek I. részében foglalt szabályokat a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni.

24. §

(1) A kiküldött részére a tartós külföldi szolgálat idejére az annak megkezdése előtti átlagkeresete, valamint az általa ténylegesen betöltött munkakörre előírt, e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott valutarész jár.

(2) Ha a valutarész nem éri el a külföldi munkahelyen érvényes, II. osztályú, szállásköltségeket magában nem foglaló napidíj nyolcvan százalékát, a valutarész a napidíj nyolcvan százalékának, szerelésvezető-helyettes esetében nyolcvanöt százalékának, végül szerelésvezető esetében kilencven százalékának harmincszoros összegéig ösztönző jelleggel felemelhető. Ha pedig a valutarész meghaladja a napidíj nyolcvan százalékának harmincszoros összegét, a meghaladó rész kifizetése ösztönző jelleggel írható elő.

(3) A vállalat a nagylétesítmény építéséhez vagy szereléséhez kiküldött részére az (1) bekezdés szerint járó átlagkeresetet a tartós külföldi szolgálat előreláthatólag szükséges időtartamának figyelembevételével átalányösszegben is meghatározhatja; az átalány havi egyenlő részletekben esedékes. Ebben az esetben az építés (szerelés) elhúzódása miatt az átalány megállapításánál figyelembe vett időtartamot meghaladóan külföldön töltött időre a vállalat nem köteles átlagkeresetet fizetni.

(4) Ha a kiküldöttel családja külföldön együttél, a kiküldött az (1) bekezdésben említett átlagkeresete terhére a Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon házastársa után valutarészének huszonöt százalékát, gyermekenként további tizenöt százalékát átutalhatja.

25. §

A vállalat és a kiküldött megállapodhatnak, hogy a végzett túlmunkáért díjazás jár, feltéve, ha azt a külföldi fél megtéríti. Ebben az esetben a kiküldöttet a túlmunka időtartamára pótlék nélküli munkabére illeti meg; azt forintban kell kifizetni. E díjazás összegét a kiküldött korábbi személyi alapbére egy órára eső részének alapulvételével kell kiszámítani.

26. §

(1) A vállalat engedélyezheti a rendes szabadságnak külföldön történő eltöltését, ha a kiküldött és családtagjainak utazási költsége meghaladja a dolgozót egy hónapra megillető valutarész összegét. Ebben az esetben a kiküldött részére a 24. §-ban meghatározott díjazás jár, utazási költség azonban nem számítható fel.

(2) Az (1) bekezdés esetén kívül a kiküldött részére szabadságának tartama alatt kizárólag a 24. § (1) bekezdésében megjelölt átlagkeresete jár.

27. §

(1) Ha a kiküldöttet külföldi munkahelyéről ideiglenesen másik külföldi országba küldik ki, vagy ha ideiglenesen hazatér, részére valutarész nem jár.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kiküldött házastársa vagy gyermeke a külföldi munkahelyen marad, a kiküldöttet a valutarész negyven százaléka, gyermekenként további tíz százaléka megilleti.

28. §

A kiküldött és családtagja külföldi szolgálatra való kiutazásánál, áthelyezésénél és végleges hazautazásánál, valamint az említettek szabadságra való utazásánál irányadó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egy évet meg nem haladó időre külföldre kiküldött a családtag utazási költségeit maga köteles viselni; az egy évet meghaladó időre külföldre kiküldött családtagja utazási költségének megtérítését a vállalat a 24. § (2) bekezdésének megfelelően kitűzött feladat teljesítésének esetében elvállalhatja.

29. §

A 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kiküldött szállodában történő elhelyezés esetén a szoba árának tíz százalékát, családos dolgozó annak öt százalékát köteles téríteni.

30. §

A kiküldött családi pótlékra való jogosultságára és annak mértékére a családi pótlékra vonatkozó általános jogszabályok az irányadók.

III. A SZAKÉRTŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

31. §

A Tárcaközi Műszaki Segítségnyújtási Bizottság által jóváhagyott program keretében szakértői minőségben, három hónapot meghaladó idejű külföldi szolgálatot teljesítő dolgozókra (a továbbiakban: szakértő) ennek a rendeletnek I. részében foglalt szabályokat a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni. E rendelkezések irányadók abban az esetben is, ha a szakértő munkáját kirendelés folytán külföldi félnél végzi és részére a külföldi fél közvetlenül teljesít kifizetést.

32. §

A szakértőnek a külföldi szolgálata idejére járó személyi alapbérét e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak alapján, egyebekben a rendelet 2. §-ában előírt rendelkezések figyelembevételével kell megállapítani.

33. §

A szakértő rendes szabadsága a külföldi féllel kötött szerződés figyelembevételével, egy naptári évet meghaladó időre összevontan is kiadható.

34. §

A vállalat és a szakértő - a külföldi féllel kötött szerződés keretei között - az 5. §-ban, valamint a 13-14. §-okban foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak a túlmunkadíjazásnak, a külföldre utazásnál felmerülő költségek megtérítésének és a kiküldetési költségtérítésnek kérdéseiben.

35. §

A 20. §-t azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy ha a külföldi fél - az illetékes magyar külképviselet, illetve ennek hiányában a kiküldő vállalat megállapítása szerint - megfelelő gyógykezelést, gyógyszert, orvosi ellátást biztosít, ennek igénybevétele a szakértő részére kötelező.

IV. VEGYES RENDELKEZÉSEK

36. §

(1) Ez az együttes rendelet 1972. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével

- a diplomáciai és külkereskedelmi képviseleteken dolgozók egyes munkajogi kérdéseinek és járandóságainak szabályozásáról szóló 32.100/1959. PM - MüM számú együttes utasítás,

- a külföldön tartós szolgálatot teljesítő dolgozók egyes munkajogi kérdéseinek és járandóságainak szabályozásáról szóló 35.900/1959. PM -MüM számú együttes utasítás, és

- a műszaki segítségnyújtás keretében külföldön szolgálatot teljesítő szakértők egyes munkajogi kérdéseinek és járandóságainak szabályozásáról szóló 83.100/1962. PM - MüM számú együttes utasítás

hatályát veszti.

(3) E rendelet II-III. része alkalmazásánál illetékes miniszternek a külkereskedelmi minisztert kell tekinteni.

(4) A diplomáciai és a külkereskedelmi képviseleteken tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozókra vonatkozó külön szabályokat, és ezek körében az együttes rendelet egyes rendelkezéseitől való eltéréseket külön jogszabály állapítja meg.

(5) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagjaira vonatkozó - a szolgálati viszony sajátosságainak megfelelő - szabályokat megállapítsa.

Lázár György s. k.,

munkaügyi miniszter

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 10/1972. (V. 20.) MüM-PM együttes rendelethez

A tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók munkaköre

21-22. kulcsszám: Sajtótudósító

Külföldön működő magyar érdekeltségű vállalat vezetője (igazgató, ügyvezető, cégvezető, főmérnök).

Vezető főmérnök

Ide kell besorolni: a nagylétesítmény építését, szerelését, továbbá annak garanciális javítását stb. önállóan és felelősséggel irányító vezető főmérnököt.

21-23. kulcsszám: Vállalati kirendeltség, vállalati iroda vezetője.

Ide kell besorolni: a külkereskedelmi, közlekedési, idegenforgalmi stb. (továbbiakban: vállalati) vállalati kirendeltség, iroda vezetését önállóan vagy beosztottak irányítása mellett ellátó dolgozót.

22-24. kulcsszám: Vállalati önálló képviseleti megbízott.

Ide sorolandó a vállalati feladatokat önállóan - Külön vezető nélkül --ellátó dolgozó, ideértve a határállomáson szolgálatot teljesítő képviselőt.

23-24. kulcsszám: Ügyintézők.

Ide kell besorolni: a vállalati kirendeltségen (irodán), továbbá a külföldön működő magyar érdekeltségű vállalatnál foglalkoztatott műszaki, gazdasági, áruforgalmi ügyintézőket, továbbá a vevőszolgálat vezetőjét. Ide kell besorolni továbbá az áruátvevőket, áruátadókat, diszpécsereket, szállítmányozási és idegenforgalmi ügyek intézésével megbízott, valamint az ezekkel egyenértékű munkakörökben foglalkoztatott dolgozókat.

24-27. kulcsszám: Gazdasági, pénzügyi, számviteli előadó, adminisztrátor, magyar, illetve idegennyelvű levelező.

Ide sorolandók meghatározott körben gazdasági, pénzügyi, számviteli, valamint magyar és idegennyelvű levelezési és ügyviteli feladatokat ellátó dolgozók.

A tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók alapbére

2. számú melléklet a 10 1972. (V. 20.) MüM-PM együttes rendelethez

A tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók és családtagjaik külföldre utazásánál felmerülő költségek

1. A jelentős devizakihatású orvosi kezelési és egyéb gyógyászati költségek csökkentése végett a tartós külföldi szolgálatra beosztott dolgozó köteles családjával együtt elutazása előtt általános orvosi kivizsgáláson megjelenni. Az erről kiadott orvosi igazolásban foglaltakat a vállalat köteles figyelembe venni és a megjelölt személyeket - a kiutazás előtt - az esetleg szükséges kezelésekre (gyógyászati segédeszközök igénybevétele, fogpótlások, szemüveg beszerzések stb.) irányítani. Ennek betartása előfeltétele a külföldön felmerülő orvosi stb. költségek megfelelő elszámolásának.

2. A vállalatnak a dolgozót és családtagjait -nem rubel elszámolási viszonylatú országba történő kihelyezés, végleges hazarendelés esetén - minden olyan esetben, amikor a célállomás MALÉV repülőgéppel, szocialista államok gépeivel, illetőleg a MALÉV-vel üzemközösségben levő repülőjáratok gépeivel elérhető, illetőleg gazdaságosan megközelíthető, ezekkel a gépekkel kell utaztatnia.

Saját gépkocsival történő ki-, illetőleg visszautazás esetén kizárólag a ténylegesen felmerült benzin, olaj, garázsdíj és a szállodaszámlával igazolt szállásköltség a leggazdaságosabb utazás esetén felmerülő menetjegy összegének erejéig számolható el. A 80.400/1961. PM-KPM köriratban foglaltak alapján arra az útszakaszra, ahol MALÉV, illetőleg szocialista járatok vagy a MALÉV-vel üzemközzösségben levő járatok repülnek, a térítés nem rubel elszámolási viszonylatú devizában nem fizethető ki.

3. Magyarország területéről külföldi állomáshelyre, külföldi állomáshelyről Magyarország területére, vagy külföldön egyik állomáshelyről másik állomáshelyre történő áthelyezés alkalmával a dolgozó - a 112/1961. PM utasításban felsorolt utazási költségen, poggyász szállítási költségen, útlevél térítési költségen, valuta átváltási díjon, gépkocsihasználati díjon felül - az alábbi átköltözködési költségeket számolhatja el:

a) ingók szállítási költségét, és

b) a családtagok (valamint a nagykövet, követ háztartási alkalmazottja) utazási költségét.

4. A dolgozó - kihelyezés, áthelyezés, illetőleg visszarendelés alkalmával - a legszükségesebb személyi használatú ingóságokat viheti ki, illetőleg hozhatja haza a vállalat költségére.

A kivihető, illetőleg hazahozható ingóságok súlyhatára a dolgozóra vonatkozóan 300 kg, feleség után 150 kg, gyermekenként további 50-50 kg. A fenti súlyhatárok vasúton vagy hajón teheráruként történő szállításra vonatkoznak. Amennyiben a dolgozó vasút vagy hajó helyett más szállítóeszközt (repülőgép, camion stb.) vesz igénybe, vagy a szállítás nem teheráruként történik, a vasúton vagy hajón teheráruként történő szállítás költsége számolható el a ténylegesen felmerült költség összegén belül.

Bútor, gépkocsi, motorkerékpár és hasonló jellegű tárgyak szállítási költsége a dolgozót terheli.

Repülőgépen történő utazás esetén a dolgozó a megjelölt súlyhatárokon felül a repülőtársaság által személyenként díjmentesen biztosított súlyhatáron felül 10-10 kg túlsúly díját meg nem haladóan vihet, illetőleg hozhat magával - a vállalat költségére - ingóságokat.

Amennyiben a dolgozó családja később költözik át az új állomáshelyre, a családtagokra eső költséget későbbi időpontban is el lehet számolni, feltéve, hogy a családtagok vele együtt legalább fél évig külföldön tartózkodnak.

Az említett ingóságoknak a lakásról az állomásra és az állomásról a lakásra szállításával tényleg felmerült és igazolt fuvarköltség, valamint hordárdíj elszámolható. Az ingóságok csomagolásának, biztosításának és esetleges fekbérének költsége a dolgozót terheli.

3. számú melléklet a 10/1972. (V. 20.) MüM - PM számú együttes rendelethez

A kiküldöttek munkaköre

30/a-b kulcsszám: Műszaki vezető

Ide kell besorolni: a legalább technikusi oklevéllel rendelkező önálló műszaki vezetőt és helyettesét.

30/b-c kulcsszám: Műszaki ügyintéző

Ide kell besorolni: a legalább technikusi oklevéllel és a szükséges gyakorlattal rendelkező műszaki ügyintézőket.

30 c-e kulcsszám: Szakmunkások

Ide kell besorolni: a szakmunkás képesítéssel rendelkező fizikai dolgozókat, ide lehet besorolni továbbá az 5 évnél kevesebb gyakorlattal rendelkező ügyintézőket.

30/f kulcsszám: Egyéb fizikai munkások

A kiküldötteik alapbére

* A napidíj nyolcvan százaléka erejéig felemelt, illetőleg a napidíj nyolcvan százalékát meghaladó valutarész kifizetése ösztönző jelleggel történhet [24. § (2) bekezdése]. E rész kifizetésére utólag, az előre kitűzött célfeladat teljesítése, a kikötött teljesítési határidő betartása, vagy egyéb rendkívüli körülmény fennforgása esetén kerülhet sor.

4. számú melléklet a 10 1972. (V. 20.) MüM-PM együttes rendelethez

A szakértők munkaköre

40. kulcsszám: Ide kell besorolni a tudományos fokozattal rendelkező szakértőket.

41. kulcsszám: Ide kell besorolni az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező vezető szakértőket.

42. kulcsszám: Ide kell besorolni az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező beosztott szakértőket.

43. kulcsszám: Ide kell besorolni a fenti feltételekkel nem rendelkező egyéb szakértőket.

A külkereskedelmi miniszter vezető beosztásban levő, egy évet meghaladó időre kiküldött szakértő részére rendkívül indokolt esetben a megállapított kulcsszámnál magasabb díjazást engedélyezhet. Ez azonban a külképviseleti dolgozók 2. kulcsszámára megállapított illetményt nem haladhatja meg.

Nem vezető beosztásban levő szakértő egy kulcsszámmal magasabb beosztásba akkor sorolható, ha itthoninál jelentősen magasabb külföldi beosztásba kerül és ez a beosztás a külföldi fél által fizetett térítésben is megnyilvánul.

A szakértők alapbére