41/1971. (XII. 14.) Korm. rendelet
a szövetkezetek gazdasági tevékenységének köréről
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 37. és 117. §-ai alapján a következőket rendeli:
1. §
A rendelet hatálya a szövetkezetekre, az 1967. évi III. törvény szerint alapított és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra, továbbá az 1970. évi 19. sz. tvr. alapján kizárólag szövetkezetek által alapított helyi jelentőségű közös vállalatokra terjed ki.
2. §
Szövetkezet a rendelet 1. számú mellékletében foglalt gazdasági tevékenységet nem folytathat.
3. §
Szövetkezet a rendelet 2. számú mellékletében foglalt gazdasági tevékenységet sem folytathat, de a tevékenység szerint illetékes ágazati miniszter a tilalom alól felmentést adhat.
4. §
Szövetkezet - az építőipari és építéstervezési főtevékenységű szövetkezetek kivételével - építési tevékenységet csak a Kormány által külön jogszabályban meghatározott körben és az építésügyi és városfejlesztési miniszter által előírt feltételek mellett folytathat.
5. §
Ha a szövetkezet a rendelet hatálybalépésekor a 3-4. §-okban felsorolt tevékenységet az addig hatályos jogszabályoknak megfelelően folytatja, a tevékenység további folytatásához a felmentést - a 6. §-ban meghatározott tevékenység kivételével - megadottnak kell tekinteni.
6. §
Mezőgazdasági szövetkezet és meghatározott területi körzeten belül fogyasztási szövetkezet által az élelmiszer és fagazdaságon kívül folytatható kohó- és gépipari, vegyipari, valamint könnyűipari tevékenység körét és feltételeit a Kormány külön jogszabályban határozza meg.
7. §
Lakás- és takarékszövetkezet a szövetkezeti ágazatra vonatkozó jogszabályokban meghatározott tevékenységen felül további gazdasági tevékenységet csak az illetékes ágazati miniszter hozzájárulásával folytathat akkor is, ha az utóbbi tevékenység nem esik az e rendelet által meghatározott korlátozás alá.
8. §
(1) Külön jogszabályok határozzák meg a szövetkezetek és állami gazdálkodó szervek gazdasági tevékenységének folytatására egyaránt vonatkozó azokat a normatív feltételeket, amelyek meglétét az illetékes hatósági szerv hatósági engedély megadásával igazolja.
(2) A külön jogszabályban meghatározott hatósági engedélyt felmentés (3-5. §), valamint hozzájárulás (7. §) esetén is meg kell szerezni.
9. §
(1) A felmentés (3-4. §) és hozzájárulás (7. §) iránti kérelmet a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervéhez kell benyújtani, amely azt a szövetkezet területi szövetségének véleményével a tevékenység szerint érdekelt ágazati miniszterhez továbbítja.
(2) A rendelet 3., 4., 7. és 8. §-ai szerint felmentéshez, hozzájáruláshoz, illetőleg hatósági engedélyhez kötött tevékenységet a szövetkezet ezek megadása után megkezdheti. A szövetkezet köteles a vezetőségnek a tevékenységi kör változásáról szóló határozatát az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni és az alapszabályt a legközelebbi közgyűlésen megfelelően módosítani.
(3) A rendelet 3., 4., 7. és 8. §-aiban meghatározott tevékenységi kört tartalmazó alapszabályt (az alapszabály módosítását) az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv akkor hagyhatja jóvá, ha az ágazati miniszter a szövetkezetnek a tilalom alól felmentést adott, illetőleg ha a szövetkezet a hozzájárulást, a hatósági engedélyt megkapta.
10. §
(1) A nem mezőgazdasági szövetkezetek az 1967. évi III. törvény rendelkezéseinek megfelelően egyszerűbb gazdasági együttműködést, közös vállalkozást és szövetkezeti közös vállalatot hozhatnak létre. E gazdasági társulásokra a 35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 69-87. §-ait is - az alapképzésről szóló 76. és 85. §-ok kivételével - megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés alá eső szövetkezeti társulások tekintetében
a) a jövedelemszabályozás és az alapképzés rendszerét - szükség szerint a 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelettől eltérően - a pénzügyminiszter az ágazati miniszterekkel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével és az országos szövetkezeti tanácsokkal egyetértésben szabályozza;
b) az egyéb végrehajtási kérdéseket a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel együttesen és az országos szövetkezeti tanácsokkal egyetértésben szabályozza.
11. §
E rendelet 1972. január 1. napján lép hatályba.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke
1. számú melléklet a 41/1971. (XII. 14.) Korm. rendelethez
Szövetkezet részére tilos tevékenység:
1. bányászat, kivéve a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény 4-5. §-aiban meghatározott feltételek mellett folytatott bányászati tevékenységet;
2. villamosenergia termelés és szolgáltatás, kivéve az üzemi szükségletek kielégítését;
3. távhőszolgáltatás, kivéve az üzemi szükségletek kielégítését;
4. energaifelhasználást szolgáló gáz termelése és vezetéken történő szolgáltatása, kivéve az üzemi szükségletek kielégítését;
5. nagy- és középfeszültségű villamoshálózat szerelése;
6. kábítószerek és törzskönyvezett gyógyszerkészítmények előállítása és forgalomba hozatala;
7. cement- és síküveggyártás;
8. cellulóz- és papírgyártás;
9. dohányipari termék előállítása;
10. szeszfinomítás;
11. nyomdaipari tevékenység, kivéve a sokszorosítást és a 2. sz. melléklet 19. pontjában foglalt tevékenységet;
12. biztosítás;
13. pénzintézeti tevékenység, a takarékszövetkezetek jogszabályban meghatározott tevékenysége kivételével;
14. kézizálog ellenében üzletszerű kölcsönnyújtás;
15. arany, ezüst, platina, tenyésztett és igazgyöngy felvásárlása;
16. ingatlanközvetítés;
17. vasúti közforgalmú személy- és árufuvarozás;
18. autóbusszal menetrend szerint végzett közúti közforgalmú személyfuvarozás;
19. belvízi közforgalmú személyfuvarozás, az átkelőjárattal végzett fuvarozás kivételével.
2. számú melléklet a 41/1971. (XII. 14.) Korm. rendelethez
A szövetkezet által felmentéssel folytatható tevékenység:
1. kohászati és öntészeti tevékenység, az ilyen főtevékenységű szövetkezetek kivételével;
2. gépipari tevékenység külső megrendelők részére, az ilyen főtevékenységű szövetkezetek kivételével;
3. technológiai szerelésnek - villamoshálózat kivételével - fővállalkozás keretében történő végzése;
4. építéstervezési tevékenység végzése, a tervezési főtevékenységű szövetkezetek kivételével;
5. nagypaneles, továbbá előregyártott vasbeton vagy acélból készült teherhordó épületszerkezetek előállítása;
6. kőolajtermék főtevékenység körében történő készletezése és értékesítése;
7. méreg, robbanó és robbantóanyag előállítása;
8. vegyipari termékek előállítása, a mosószappan kivételével;
9. hőre keményedő vagy lágyuló műanyagok porból vagy granulátumból való feldolgozása, az ilyen főtevékenységű szövetkezetek kivételével;
10. festékek, lakkok és felületkezelő vegyianyagok felhasználásával ipari berendezések korrózió elleni védőbevonatának készítése, az ilyen főtevékenységű szövetkezetek kivételével;
11. rum, pálinka, brandy és likőr hideg úton történő előállítása;
12. gazdálkodó szervezetek közötti, továbbá biztosítással kapcsolatos ügynöki tevékenység;
13. nagykereskedelmi tevékenység;
14. könyvkiadás és üzletszerű könyvforgalmazás;
15. képzőművészeti és - a népi iparművészeti alkotások kivételével - iparművészeti alkotások előállítása, továbbá régiségek felvásárlása és bizományi értékesítése;
16. belföldi szállítmányozás;
17. gépjárműbérlet (gépjárműkölcsönzés), valamint közforgalmú darabárufuvarozás;
18. filmgyártás és forgalmazás, valamint filmszínházi vetítéshez szükséges technikai berendezések előállítása;
19. ipari szövetkezet tekintetében a nyomdaipari tevékenység.