Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

18/1972. (XI. 17.) ÉVM rendelet

a technikusminősítésről

Az 1965. évi 24. tvr. végrehajtásáról szóló 27/1965. (XII. 1.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos. Tanácsával, és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem.

1. §

(1) Az 1965. évi 24. számú tvr. alapján szervezett építőipari szakközépiskolák magasépítési és mélyépítési ágazatán, építőanyagipari, építőgépészeti, épületgépészeti szakán, valamint az erősáramú szakközépiskola épületvillamossági ágazatán érettségizettek ugyanazon szaknak megfelelő technikusi oklevelet szerezhetnek, ha az Állami Technikusminősítő Bizottság (továbbiakban: vizsgabizottság) előtt minősítő vizsgát tesznek.

(2) Aki az 1961. évi III. törvény alapján szervezett szakmunkásképző szakközépiskolában érettségizett vagy más középiskolai (pl. gimnáziumi) érettségit tett és szakmunkás képesítést szerzett, az az (1) bekezdésben felsorolt szakközépiskolában folytatott kiegészítő tanulmányok és - olyan szaktárgyból, amelyből korábban nem érettségizett -kiegészítő érettségi alapján tehet minősítő vizsgát.

(3) A kiegészítő tanulmányok csak az 1. számú mellékletben felsorolt szakközépiskolában (a továbbiakban: kijelölt szakközépiskola) folytathatók, az iskola igazgatója által - az előképzettség alapján - meghatározott módon.

2. §

(1) A technikus-minősítés célja, hogy a szakközépiskolát végzett dolgozók az építésügyi ágazat sajátos igényeinek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a technikusi képesítést kívánó munkakörök ellátásához.

(2) A technikusi oklevelet szerzett dolgozók a minősítés szakirányának megfelelő technikusi képesítéshez kötött munkakörök betöltésére és a technikusi cím viselésére jogosultak.

3. §

(1) Vizsgára csak az bocsátható, aki a szakközépiskola szakirányának megfelelő szakmunkás, vagy műszaki alkalmazotti munkakörben - nappali tagozaton szerzett érettségi bizonyítvány esetében az érettségit követően - eltöltött és a munkáltató által igazolt legalább 24 havi szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) A dolgozó tagozaton érettségizettek az érettségi vizsgát követő évben tehetnek minősítő vizsgát, ha a tanulmányi idejük előtt, vagy alatt teljesítették a 24 havi szakmai gyakorlatot és azt a munkáltató igazolja.

(3) Szakmai gyakorlatnak kell elfogadni a katonai szolgálat idejét is, amennyiben a jelentkezőt szakirányú szolgálati beosztásban foglalkoztatták és azt az illetékes katonai parancsnokság igazolja.

(4) Vizsgára - első ízben 1973-ban - június hó 10-20. között lehet a kijelölt szakközépiskolában (1. számú melléklet) jelentkezni. A jelentkezőnek be kell csatolnia a szakközépiskolai érettségi bizonyítványt és a gyakorlatról szóló vállalati igazolást.

4. §

(1) A vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítését a kijelölt szakközépiskola igazgatója bírálja el; határozatáról a jelentkezési határidőt követően 15 napon belül a jelentkezőt értesíti. Elutasítás esetén a jelentkező által becsatolt mellékleteket vissza kell küldeni.

(2) A vizsgára jelentkező az elutasító határozat ellen 15 napon belül fellebbezhet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz. A fellebbezési kérelemhez a 3. § (4) bekezdésében említett iratokat csatolni kell.

5. §

(1) A vizsga előkészítésével (a jelentkezők nyilvántartásával stb.) és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a kijelölt szakközépiskola látja el.

(2) Minősítővizsga évente egy alkalommal január 1. és február 28. között tartható. A vizsga időpontját a kijelölt szakközépiskola állapítja meg és erről, valamint a vizsga helyéről, a vizsgadíj befizetésének módjáról a jelentkezőt a vizsga előtt 15 nappal értesíti.

6. §

(1) A minősítővizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A tananyagról és a vizsga egyéb követelményeiről a jelentkezőt a jelentkezés elfogadásakor tájékoztatni kell.

(2) A szóbeli vizsgán üzemgazdasági, üzemszervezési, munkajogi és vezetési (magasépítési ágazaton), továbbá tervezési és társadalompolitikai ismeretekről kell számot adni.

(3) A vizsgabizottság elnökét és négy tagját -akik a kérdező tanár feladatát is ellátják - két éves időtartamra az építésügyi és városfejlesztési miniszter bízza meg.

(4) A vizsgabizottság a vizsga sikeres letételéről - a vizsgázónak a vizsgaanyag egészéről tanúsított felkészülése alapján - szótöbbséggel dönt.

(5) A sikertelen vizsga korlátozás nélkül megismételhető.

7. §

(1) A vizsgadíj 300,- Ft, az írásbeli dolgozat bírálati díja pedig 80,- Ft.

(2) A technikusi oklevél illetéke 10,- Ft, amelyet bélyegben kell leróni.

(3) A technikus-minősítéssel kapcsolatos költségeket a jelentkező viseli.

8. §

(1) A sikeres technikus-minősítővizsga alapján a 2. számú melléklet szerinti - a szakot feltüntető - technikusi oklevelet a Bizottság elnökének és az iskola igazgatójának aláírásával a kijelölt szakközépiskola adja ki.

(2) A technikusi oklevél megszerzését a személyi igazolványba be kell vezettetni.

9. §

(1) A vizsgára való felkészülés érdekében a munkáltató (több munkáltató közösen), illetve a kijelölt szakközépiskola - a 108/1969. (9.) MüM utasításnak a középfokú tanfolyamokra vonatkozó rendelkezéseivel egyezően - önköltséges előkészítő tanfolyamot szervezhet.

(2) A munkáltató - az Mt. 21. § (2) bekezdése és az Mt. V. 15. §-a szerint - a technikusminősítésre jelentkezővel tanulmányi szerződést köthet és a költségeket vagy azok egy részét átvállalhatja.

10. §

A vizsga rendjét, az azzal összefüggő kérdéseket (ideértve a pénzügyi elszámolás rendjét is) a vizsgaszabályzat tartalmazza, amelyet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ad ki.

11. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 18/1972. (XI. 17.) ÉV M rendelethez

1. Budapest:

Építőipari Technikum és Szakközépiskola, Budapest I., Toldy Ferenc utca 30.

Magasépítési ágazat: Pest, Fejér, Heves, Nógrád megye területéről;

Mélyépítési ágazat: Pest, Fejér, Veszprém, Komárom, Győr-Sopron, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj -Zemplén, Szabolcs-Szatmár megye területéről;

Erősáramú szak, Épületvillamossági ágazat: az egész ország területéről, Zala, Vas és Somogy megye kivételével;

Építőanyagipari szak: az egész ország területéről;

Épületgépész szak: az egész ország területéről, kivétel Vas, Zala, Somogy megye.

2. Debrecen:

Péchy Mihály Építőipari Technikum és Szakközépiskola, Debrecen, Varga utca 5.

Magasépítési ágazat: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből;

Építőgépészeti szak: az egész ország területéről.

3. Győr:

Hild József Építőipari Technikum és Szakközépiskola, Győr, Tanácsköztársaság utca 1.

Magasépítési ágazat: Győr-Sopron, Komárom, Veszprém megyéből.

4. Pécs:

Pollack Mihály Építőipari Technikum és Szakközépiskola, Pécs, Székesfehérvári utca 4.

Magasépítési ágazat: Baranya, Somogy, Tolna megyéből;

Mélyépítési ágazat: Baranya, Somogy, Tolna, Zala és Vas megyéből.

5. Szeged:

Vedres István Építőipari Technikum és Szakközépiskola, Szeged, Horváth Mihály utca 2.

Magasépítési ágazat: Csongrád, Békés, Szolnok, Bács-Kiskun megyéből;

Mélyépítési ágazat: Csongrád, Békés. Szolnok, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar megyéből.

6. Zalaegerszeg:

Építőipari Szakközépiskola, Zalaegerszeg, Gagarin utca.

Magasépítési ágazat: Zala, Vas megyéből;

Épületgépész szak: Zala, Vas, Somogy megyéből;

Erősáramú szak, Épületvillamossági ágazat: Zala, Vas, Somogy megyéből.

A kijelölt megyékből az egyes szakközépiskolákba csak azok jelentkezhetnek, akik a megye területén - akár ideiglenesen - laknak, vagy ott munkaviszonyban állnak.

2. számú melléklet a 18/1972. (XI. 17.) ÉVM rendelethez

Tartalomjegyzék