19/1972. (X. 13.) MüM rendelet

a házfelügyelők egyes munkafeltételeinek szabályozásáról

Az építésügyi- és városfejlesztési miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbi rendeletet adom ki:

1. §

E rendelet hatálya a vállalatokra [Mt. V. 125. § (2) bekezdésének c) pontja] és a velük munkaviszonyban álló lakóépületi házfelügyelőkre* (a továbbiakban: házfelügyelő) terjed ki.[1]

2. §

(1) A munkaszerződésben [Mt. 22. § (2) bekezdés] meg lehet állapodni abban, hogy a vállalat a házfelügyelőt az előírt házkezelői szolgáltatásoknak csak egy részére alkalmazza [Mt. V. 17. § (3) bekezdés], illetőleg a már munkaviszonyban állót megrokkanására stb. tekintettel, a továbbiakban a munkaszerződésének módosításával (Mt. 24. §) csak a házfelügyelői teendők egy részének ellátására foglalkoztatja. Ilyen esetben a házfelügyelő személyi alapbérét a munkaszerződésben meghatározott feladatával arányosan kell megállapítani [6. § (2)-(3) bekezdés].

(2) A vállalat a házfelügyelővel második és további lakóépület házkezelői teendői ellátására, valamint ugyanazon vagy másik lakóépület (lakóépületek) központi hőellátási berendezésének üzemben tartásával kapcsolatos feladatok elvégzésére* egy munkaszerződésben is megállapodhat.[2]

(3) A házfelügyelővel kötött munkaszerződést írásba kell foglalni.

3. §

(1) A házfelügyelő munkaviszonyának megszűnése esetén a természetbeni szolgáltatásként biztosított lakásra fennálló bérleti jogviszony megszűnésére, valamint a lakásban jogcím nélkül lakó volt házfelügyelő elhelyezésére a lakásbérletről szóló jogszabályok [1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 6. fejezete], nem állami szerv, valamint állampolgár tulajdonában álló lakás [R. 44. §, illetőleg az 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet 50. §-a] esetében pedig a házfelügyelővel kötött lakásbérleti szerződésben foglalt megállapodás, illetőleg ennek hiányában a munkaszerződés az irányadó.

(2) Ha a munkaviszony fegyelmi határozat [Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja] vagy azonnali hatályú felbontás [Mt. V. 123. § (1) bekezdés] alapján szűnik meg, a határozat (intézkedés) végrehajtását -az elbocsátás mellett kiszabott egyéb büntetések (Mt. V. 87. §) kivételével - el lehet halasztani addig az időpontig, amíg a házfelügyelői munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás kiürítésére nem kerül sor.

4. §

A házfelügyelő munkaideje a munkaszerződésben meghatározott feladatok ellátásához igazodik. A vállalat köteles megjelölni a munkaszerződésben azt az időtartamot, amikor a házfelügyelő - a feladatok ellátásának és a lakók érdekeinek sérelme nélkül - nem köteles munkavégzésre, illetve készenlétre. A házfelügyelő részére havonta egy pihenőnapot kell vasárnap kiadni.

5. §

(1) Ha a házfelügyelő a munkavégzési kötelezettség alól három napot meghaladó időtartamon át mentesül, helyettesítéséről - a (2) bekezdésben foglalt esettől eltekintve - a vállalat gondoskodik.

(2) Ha a házfelügyelői (munkakörrel kapcsolatos szolgálati) lakásban lakó és kapu- vagy felvonó kezeléssel megbízott házfelügyelő tartósabb helyettesítése esetén a vállalat által megbízott személynek a szolgálati lakásban való tartózkodása nem biztosítható, úgy a kapu- és felvonó kezelési feladatokat ellátó helyettesről a házfelügyelő köteles gondoskodni.

6. §

(1) A házfelügyelő munkabére személyi alapbérből, munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás juttatása esetén természetbeni szolgáltatásból és jogszabályban meghatározott külön tevékenységekért (kapunyitás stb) járó díjakból áll.

(2) A személyi alapbért a fizikai munkát igénylő feladatok ellátásához szükséges munkaidő alapján - a munkakörülményekre és a szolgálati lakás bérértékére is tekintettel [Mt. 46. § (1) bekezdése] - a munkaterületet képező lakóépületben levő lakószobák számát figyelembe véve, a következő bértételek szerint kell megállapítani:

a) 50 lakószobáig havi 300- 800 Ft

b) 51-100 lakószobáig havi 500-1200 Ft

c) 101-150 lakószobáig havi 700-1500 Ft

d) 151-200 lakószobáig havi 900-1800 Ft

e) 200 lakószoba felett havi 1100-2400 Ft

(3) Rendkívül indokolt esetben, úgyszintén a helyettesítő házfelügyelő alapbére eggyel magasabb bértétel szerint is megállapítható; ez esetben az e) alatti legmagasabb alapbér 3000,- Ft-ig terjedhet.

(4) A lakószobák számának megállapításánál a nem lakásként hasznosított bérlemények helyiségeit (pl. iroda, műhely, üzlet, raktár) lakószobának kell tekinteni. Az 50 m2-nél nagyobb alapterületű helyiség minden 50 m2-e külön szobának számít. A mellékhelyiségek (előtér, hall, főző-, egészségügyi- és közlekedési helyiségek) nem vehetők figyelembe.

7. §

A 6. §-ban meghatározott személyi alapbér a munkaközi szünetért, a készenléti szolgálatért járó díjazást, valamint az egyéb kiegészítő fizetést és az esetleges bérpótlékokat is magában foglalja.

8. §

A munkáltatói jogok gyakorlásánál a lakóközösség képviselőjének (lakóbizottság) véleményét a házfelügyelő tevékenységének megítéléséhez ki kell kérni.

9. §

(1) Ez a rendelet 1972. évi november hó 1. napján lép hatályba, a 6. § (2) bekezdésében foglalt bértételek alsó határa helyett azonban a kihirdetéskor hatályos alsó bérhatárokat kell alkalmazni 1973. december hó 31-ig.

(2) Ha a házfelügyelő alapbére a jelen rendelet szerinti bértétel felső határát meghaladja, az alapbért nem szabad csökkenteni, a különbözetet személyi pótlékként kell kifizetni.

(3) A házfelügyelők munkaviszonyának és munkafeltételeinek szabályozásáról szóló 7/1958. (VI. 28.) MüM rendelet hatályát veszti.

Buda István s. k.,

munkaügyi miniszterhelyettes