28/1972. (IX. 27.) MT rendelet

a mezőgazdasági szakcsoportokról

A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 2. §-ának az 1971. évi 34. törvényerejű rendelet 1. §-ával megállapított (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli.

A mezőgazdasági szakcsoport szervezeti keretei

1. §

(1) A mezőgazdasági szakcsoport (a továbbiakban: szakcsoport) a kistermelői gazdaságokban (háztáji gazdaságokban, házikertekben stb.) folyó termelésnek, az ehhez szükséges anyagok és eszközök beszerzésének, a termékek értékesítésének és feldolgozásának előmozdítása céljából a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet (a továbbiakban: fogyasztási szövetkezet) vagy a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet; a fogyasztási szövetkezetekkel együtt: szövetkezet) keretében alakulhat.

(2) A szakcsoport a szövetkezeten belül önkormányzattal és meghatározott gazdasági önállósággal rendelkező önelszámoló szervezet.

A szakcsoport megalakulása

2. §

A szakcsoport megalakulásához szükséges:

a) a szövetkezet közgyűlésének előzetes hozzájárulása,

b) az alakuló tagértekezlet megtartása.

3. §

(1) A szakcsoport megalakulását legalább tíz belépésre jelentkező személy részvételével megtartott tagértekezlet (alakuló tagértekezlet) határozhatja el, feltéve, hogy a szakcsoport működésére szükséges anyagi eszközök rendelkezésre állanak.

(2) Az alakuló tagértekezlet egyúttal dönt a belépésre jelentkezettek felvételéről, a működési szabályzat megállapításáról, valamint a tisztségviselők megválasztásáról.

(3) A szövetkezet alapszabályába fel kell venni a szakcsoport megalakulását és célját. Az alapszabály erre vonatkozó módosítását a szövetkezet közgyűlése az előzetes hozzájárulás megadása alkalmával - a szakcsoport megalakulásától függő hatállyal - határozza el.

Működési szabályzat

4. §

(1) A szakcsoport működési szabályzat alapján folytatja tevékenységét.

(2) A működési szabályzatban meg kell határozni

a) a szakcsoport nevét, célját és tevékenységi körét;

b) annak a szövetkezetnek a nevét és székhelyét, amelynek keretében a szakcsoport működik;

c) a szakcsoport szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat;

d) a szakcsoport testületi szervei tagjainak számát, hatáskörét, működésük időtartamát, a tisztségek betöltésének és megszűnésének módját;

e) a szakcsoport és a szövetkezet kapcsolatára vonatkozó alapvető szabályokat;

f) a gazdasági tevékenység kialakításának és fejlesztésének, valamint a gazdálkodás eredménye felhasználásának főbb elveit;

g) a szakcsoport ügyeiben a képviselet módját;

h) a tagok alapvető jogait és kötelezettségeit, különösen a személyes és a vagyoni közreműködés módját és mértékét, végül

i) mindazt, amelynek rendezését a jogszabály a működési szabályzatba utalja, vagy a tagértekezlet szükségesnek tartja.

(3) A szakcsoport elnevezésében utalni kell annak a szövetkezetnek a nevére, amelynek keretében működik.

5. §

(1) A szakcsoport működési szabályzatának megállapításához és módosításához a tagértekezlet kétharmados többsége szükséges.

(2) A működési szabályzatot, illetve annak módosítását a szövetkezet igazgatósága (vezetősége) utján kell az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez benyújtani. A működési szabályzat annak jóváhagyásával válik érvényessé.

(3) A szakcsoportot - működési szabályzatának jóváhagyása után - a szövetkezetre vonatkozó nyilvántartásban kell elkülönítve feltüntetni. A nyilvántartás részletes szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.

A szakcsoport szervei

6. §

(1) A szakcsoport szervei: a tagok összességéből álló tagértekezlet, az intéző bizottság és a felügyelő bizottság.

(2) A tagértekezlet és az intéző bizottság meghatározott feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes jellegű bizottságokat hozhat létre.

7. §

(1) A tagértekezlet kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a működési szabályzat megállapítása és módosítása;

b) a tisztségviselők megválasztása, felmentése, visszahívása és elmozdítása, díjazásuk megállapítása;

c) a tervek, a mérleg és az eredménykimutatás (zárszámadás) megállapítása;

d) irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményének felhasználásáról;

e) a szakcsoport egyesülésének, szétválásának, kiválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása;

f) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, a szövetkezet közgyűlése vagy a működési szabályzat a tagértekezlet hatáskörébe utal.

(2) A tagértekezletet évenként legalább egy alkalommal kell összehívni.

(3) Össze kell hívni a tagértekezletet, ha a tagok tíz százaléka, a szakcsoport felügyelő bizottsága, a szövetkezet igazgatósága (vezetősége) vagy felügyelő (ellenőrző) bizottsága, továbbá az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv azt írásban indítványozza, valamint akkor is, ha a szakcsoport céljára átengedett közös szövetkezeti vagyon az ezt terhelő fizetési kötelezettségeket tartósan nem fedezi.

(4) A szakcsoportnál résztagértekezlet is működhet. Működésének feltételeire, hatáskörére és határozatképességére a szövetkezet részközgyűlésére vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A tagértekezlet határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van.

(6) A tagértekezlet határozatait - ha jogszabály vagy a működési szabályzat kivételt nem tesz - egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza.

8. §

(1) A szakcsoport általános hatáskörű vezető testületi szerve a 3-7 tagból álló intéző bizottság, amelynek tagjait négy évi időtartamra a tagértekezlet titkos szavazással választja meg.

(2) A szakcsoport működésének és gazdálkodásának ellenőrzését a tagértekezlet által titkos szavazással öt évi időtartamra megválasztott 3-7 tagú felügyelő bizottság végzi.

Tisztségviselők, szakemberek

9. §

(1) A szakcsoport tisztségviselői az elnök, az intéző bizottság tagjai, továbbá a felügyelő bizottság elnöke és tagjai.

(2) Az elnököt a tagértekezlet titkos szavazással, négy évi időtartamra választja. Az elnök egyúttal az intéző bizottságnak is elnöke.

(3) A szakcsoportnál a számvitel és nyilvántartás vezetéséért felelős szakember működése kötelező. A működési szabályzat vagy a tagértekezlet más szakemberek működését is elhatározhatja.

10. §

(1) Nem lehet tisztségviselő az, aki

a) nem tagja a szakcsoportnak;

b) korlátozottan cselekvőképes;

c) tisztségből elmozdítást kimondó fegyelmi határozat vagy közügyektől eltiltást kimondó bírósági ítélet hatálya alatt áll;

d) az állami törvényességi felügyelet, ellenőrzés vagy hatósági feladat gyakorlása során a szakcsoport ügyeiben eljár;

e) a szövetkezet elnöke, elnökhelyettese, az igazgatóság (vezetőség) tagja, valamint a felügyelő (ellenőrző) bizottság elnöke és tagja.

(2) A szakcsoportnál az összeférhetetlenség eseteit az 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt) 33. §-a rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell a működési szabályzatban megállapítani.

A szakcsoport gazdálkodása

11. §

(1) A szakcsoport a tagjai, valamint a szövetkezet által a szakcsoport céljára átengedett vagyontárgyakkal, pénzeszközökkel és földön gazdálkodik.

(2) A szakcsoport az élelmiszergazdaság egy vagy több ágában termelő, feldolgozó tevékenységet, ehhez kapcsolódó közös beszerzést, értékesítést és szolgáltatást végez. Más, a szövetkezei számára egyébként megengedett gazdasági tevékenységet a szakcsoport csak az ágazati miniszter hozzájárulásával folytathat.

(3) A szakcsoport termelő tevékenységét elsősorban a tagok gazdaságában folytathatja, de a közös tevékenység érdekében a vonatkozó jogszabályok megtartásával, a (2) bekezdés körében közös gazdaságot és közös üzemet is létesíthet.

12. §

(1) A szakcsoport éves termelési és pénzügyi terv alapján gazdálkodik.

(2) A szakcsoport a céljára átengedett vagyonról, tevékenységéről és annak eredményéről a vonatkozó előírásoknak megfelelő nyilvántartást köteles vezetni; év végén mérleget, eredménykimutatást készít.

(3) A szakcsoport bevételeiből fedezi a termelési költségeket, teljesíti az egyéb kiadásokat, álló- és forgóalapot képez. Jogszabály vagy a működési szabályzat egyéb alapok képzését is előírhatja.

(4) A szakcsoport adófizetésének szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.

A szövetkezet és a szakcsoport kapcsolata

13. §

(1) A szakcsoport gazdálkodását a szövetkezet igazgatósága (vezetősége) folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti. Ennek keretében:

a) biztosítja, hogy a szövetkezet megfelelő támogatást nyújtson a szakcsoport tevékenységéhez;

b) amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szövetkezet a tulajdonában vagy használatában levő egyes vagyontárgyakat, pénzeszközöket, földet - az állami támogatással létesített épületek és ültetvények kivételével - a szakcsoport céljára átengedheti;

c) kedvezményes szolgáltatást, valamint más, a szakcsoport célját elősegítő támogatást biztosíthat;

d) felülvizsgálja a szakcsoport tervét és zárszámadását;

e) meghatározza azt az értékhatárt, amelyen felül a szövetkezet nevében a szakcsoport részére csak az igazgatóság (vezetőség) előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet kötelezettséget vállalni [16. § (2) bek.];

f) a szakcsoport szervének olyan határozatát, amely a szövetkezet által a szakcsoport céljára átengedett közös szövetkezeti vagyon sérelmével járhat, egy ízben felülvizsgálat céljából a tagértekezlet elé terjesztheti. A kifogásolt határozatot a tagértekezlet döntéséig nem lehet végrehajtani.

(2) A szövetkezet felügyelő (ellenőrző) bizottsága a szakcsoport egész működését évenként egy alkalommal köteles felülvizsgálni.

(3) A szövetkezet termelési, beszerzési, értékesítési és jövedelemfelhasználási kötelezettséget a szakcsoport számára nem írhat elő.

14. §

(1) A szövetkezet tulajdonában van:

a) a tagok által a szakcsoport céljára pénzben vagy természetben teljesített vagyoni hozzájárulás;

b) a szakcsoport tevékenységének folytatásához beszerzett vagy létrehozott javak, létesítmények;

c) a szakcsoport tevékenysége során keletkezett vagyonszaporulat.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt vagyontárgyak, pénzeszközök, valamint a szövetkezet tulajdonában levő, a szakcsoport céljára átengedett egyéb vagyontárgyak, pénzeszközök és föld alkotják a szakcsoport céljára átengedett közös szövetkezeti vagyont, amelyet a szövetkezet egyéb vagyonától elkülönítve kell kezelni. Az elkülönített vagyon csak a szakcsoport céljára használható fel; ez a szabály nem érinti azt, hogy a szövetkezet az általa átengedett vagyonnal is felel saját tartozásaiért.

15. §

(1) A szakcsoport tevékenységével összefüggő tartozásokért a szövetkezet elsősorban a szakcsoport céljára átengedett közös szövetkezeti vagyonnal, az ezt meghaladó tartozásokért egyéb vagyonával felel.

(2) A szakcsoport tagjai - a tagsági kölcsönt kivéve - csak vagyoni hozzájárulásukkal felelnek a szakcsoport tartozásaiért.

Képviselet

16. §

(1) A szövetkezet nevében a szakcsoport képviseletére az elnök vagy az intéző bizottság által tagjai sorából kijelölt személy jogosult feltéve, hogy a szövetkezettel tagsági viszonyban áll. A képviseletre jogosult személyeket a szövetkezet képviseleti könyvében elkülönítetten kell nyilvántartani. Aláírásukat az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv hitelesíti.

(2) A szövetkezet által meghatározott értékhatáron felüli kötelezettséggel járó megállapodás csak a szövetkezet igazgatóságának (vezetőségének) előzetes írásbeli hozzájárulásával és annak értelmében köthető.

(3) írásbeli, illetve pénzügyi kötelezettség vállalásához az (1) bekezdésben feljogosított két személy együttes aláírása és a szövetkezet főkönyvelőjének ellenjegyzése szükséges.

Egyesülés (beolvadás), szétválás, kiválás, megszűnés

17. §

(1) Az egy szövetkezeten belül működő szakcsoportok - a közgyűlés hozzájárulásával - külön-külön tartott tagértekezleten az összes tagok kétharmadának titkos szavazatával elhatározhatják, hogy új szakcsoportba egyesülnek, vagy az egyik szakcsoport a másikba beolvad. A szakcsoport hasonló módon elhatározhatja, hogy két vagy több szakcsoportra válik szét.

(2) A szakcsoport tagjainak új szakcsoport létrehozására jogosult része, az érintett tagok egyhangú határozatával és a tagértekezlet hozzájárulásával, a szövetkezet keretén belül működő másik szakcsoportba való beolvadás, illetve új szakcsoport alakítása céljából, a szakcsoportból kiválhat.

(3) Az egyesülés vagy beolvadás esetén a szakcsoportok céljára átengedett vagyont az új, illetve a befogadó szakcsoport részére kell átadni. Szétválás vagy kiválás esetén ezt a vagyont a tagok számának és vagyoni hozzájárulásának arányában kell a szétvált szakcsoportok között szétosztani, illetve kiválás esetén a befogadó, vagy az új szakcsoport vagyonához csatolni.

18. §

(1) A szakcsoport szövetkezet alapítása céljából a szövetkezetből kiválhat.

(2) A kiválásra, valamint az ezzel kapcsolatos vagyonmegosztásra a szövetkezetre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

19. §

(1) A szakcsoport megszűnik, ha

a) az összes tagok kétharmadának titkos szavazatával azt elhatározza;

b) a szövetkezet megszűnik;

c) a szövetkezet közgyűlése a szakcsoport megalakulásához adott hozzájárulását visszavonja.

(2) A szövetkezet közgyűlése a szakcsoport megalakulásához adott hozzájárulását akkor vonhatja vissza, ha a szakcsoport működése az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv megállapítása szerint törvénysértő, vagy ha a szakcsoport olyan tevékenységet folytat, amely a céljára átengedett vagyon sérelmével jár.

(3) A szövetkezet közgyűlésének a szakcsoport működéséhez adott hozzájárulást visszavonó határozatát az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv felülvizsgálhatja.

(4) A szakcsoport megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó közös szövetkezeti vagyon nem osztható fel. A fel nem osztható vagyont - ide értve a szövetkezet által a szakcsoport céljára átengedett földet is - a szövetkezet jogosult hasznosítani.

(5) A szakcsoportot megszűnése esetén törölni kell a szövetkezetre vonatkozó nyilvántartásból.

Tagsági viszony

20. §

(1) A szakcsoport tagja lehet minden tizennegyedik életévét betöltött állampolgár.

(2) A fogyasztási szövetkezetek keretében működő szakcsoportban tagsági viszonyt csak a fogyasztási szövetkezet tagja létesíthet.

(3) A mezőgazdasági szövetkezet keretében működő szakcsoportba tizenhat éven aluli kiskorút csak a törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával lehet tagként felvenni.

(4) A tag írásban benyújtott felvételi kérelméről az intéző bizottság dönt és határozatáról az érdekeltet értesíti, illetve a tagértekezletet tájékoztatja. A tagfelvételt elutasító határozat ellen a felvételt kérő a tagértekezlethez fordulhat.

(5) A tagsági viszony a felvételről döntő határozat meghozatalának időpontjában jön létre.

(6) A szakcsoport tagjának alapvető jogait az Szvt. 58. §-a, alapvető kötelezettségeit az Szvt. 60. §-a megfelelő alkalmazásával kell a működési szabályzatban meghatározni.

21. §

(1) A működési szabályzat a szakcsoport tagjainak vagyoni hozzájárulását a szövetkezetre vonatkozó jogszabályok keretei között állapítja meg.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet keretében működő szakcsoport működési szabályzata a tagfelvételt belépési díj megfizetéséhez kötheti.

22. §

(1) Megszűnik a tagsági viszony, ha a tag meghal, a szakcsoportból kilép, a szakcsoport a tagsági viszonyt megszünteti, a szakcsoport megszűnik, illetve, ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik.

(2) Fogyasztási szövetkezet keretében működő szakcsoportnál fennálló tagsági viszony megszűnik a fogyasztási szövetkezeti tagsági viszony megszűnésével.

(3) A kilépés a tag önkéntes elhatározásán alapul; a kilépési szándékot az intéző bizottsághoz kell írásban bejelenteni. A működési szabályzat a kilépés előzetes bejelentésére meghatározott időt írhat elő.

(4) Az intéző bizottság annak a tagnak a tagsági viszonyát, aki

a) a szakcsoport érdekeit súlyosan sértő, vagy veszélyeztető magatartást tanúsít;

b) a szakcsoportnak szándékosan kárt okoz;

c) a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek felróható okból tartósan nem tesz eleget

a tag meghallgatása után, írásbeli határozattal megszüntetheti.

(5) A tagság viszony megszűnése esetén a volt taggal (örökösével) a Szvt. 69. §-a megfelelő alkalmazásával el kell számolni.

Munkaviszonyok

23. §

(1) A szakcsoport a tevékenységével összefüggésben felmerülő munkák elvégzésére saját nevében alkalmazottakat foglalkoztathat. A szakcsoporttal fennálló tagsági viszony - kivéve a felügyelő bizottság elnökét és tagjait - nem zárja ki a szakcsoporttal való munkaviszony létesítését.

(2) A szakcsoport munkaszerződéssel alkalmazott dolgozói felett a munkáltatói jogokat - ha jogszabály vagy a működési szabályzat másként nem rendelkezik - a szakcsoport intéző bizottsága gyakorolja. Az elnök tekintetében ez a jog a tagértekezletet illeti meg.

(3) Az alkalmazott munkabérét a mezőgazdasági szövetkezetre irányadó szabályok alkalmazásával kell megállapítani. Az alkalmazottakra egyebekben a Munka Törvénykönyve, a munkaviszonyra vonatkozó más jogszabályok, illetőleg a dolgozók társadalombiztosításáról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az alkalmazott egyben a szövetkezet tagja.

A felelősség

24. §

(1) A szakcsoport tisztségviselője a tisztségből folyó kötelességének vétkes megszegésével fegyelmi vétséget követ el.

(2) A fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) tisztségből elmozdítás.

(3) A fegyelmi eljárás a tagértekezlet hatáskörébe tartozik; határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A tisztségviselő a tisztségének gyakorlásával összefüggésben vétkesen okozott kárért kártérítéssel tartozik. Szándékos károkozás esetén a teljes kárért felel. Gondatlan károkozás esetén felelőssége a tisztségével összefüggő előző évi díjazása erejéig áll fenn.

(5) A kártérítési eljárás a tagértekezlet hatáskörébe tartozik és határozata ellen a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet a bírósághoz fordulni.

25. §

(1) A szakcsoport tagjának a tagsági viszonnyal összefüggésben jogellenesen okozott kárért a szövetkezet felel, a tagjaival szemben fennálló felelősség szabályai szerint.

(2) A szakcsoport tagja tagsági viszonyával kapcsolatos kötelességének megszegésével a szakcsoportnak, illetőleg a szövetkezetnek vétkesen okozott kárért a szövetkezet tagjára vonatkozó szabályok szerint felel.

26. §

A szakcsoport tagjának tagsági vitájában, illetőleg mezőgazdasági szövetkezet keretében működő szakcsoport alkalmazottjának munkaügyi vitájában a szövetkezeti döntőbizottság jár el, a szövetkezeti tag tagsági vitájára vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával.

Elévülés

27. §

A tagsági viszonyból származó igény három év alatt évül el. A bűntettel okozott kár megtérítésére irányuló követelés azonban nem évül el korábban, mint a bűntett.

Érdekképviselet

28. §

A szakcsoport érdekképviseletét annak a szövetkezetnek az érdekképviseleti szerve látja el, amelynek keretében a szakcsoport működik.

Állami törvényességi felügyelet

29. §

A szakcsoport állami törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes járási hivatal, illetőleg városi, megyei városi és fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága az élelmiszerés fagazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve útján - a szövetkezet törvényességi felügyelete keretében - gyakorolja.

Vegyes rendelkezések

30. §

(1) Ez a rendelet 1973. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az 50/1968. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) és (3) bekezdése, 33-56. §-a, 57. § (1) bekezdése, valamint a 48/1968. (XII. 31.) MÉM rendelet 15-18. §-a, és a 19. és 20. §-ának a mezőgazdasági társulásokra vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) E rendelet hatálybalépésének napján működő szakcsoportok 1973. június 30. napjáig kötelesek e jogszabály rendelkezéseinek megfelelően működési szabályzatukat módosítani és kiegészíteni és azt e határidőn belül az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek benyújtani.

(3) Ahol a jogszabály mezőgazdasági társulásokról rendelkezik, illetve ha a jogszabály a szakcsoportokat egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetként nevezi meg, a rendelkezést a szakcsoportokra megfelelően alkalmazni kell.

Fock Jenő s. k.,

a Minisztertanács elnöke