4/1972. (I. 29.) PM rendelet
a szövetkezetek felszámolásáról
A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet 28. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem.
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya az ipari, a fogyasztási, beszerző és értékesítő, a takarék-, a lakásfenntartó, valamint a lakásépítő szövetkezetekre (a továbbiakban együtt: szövetkezet) terjed ki.
(2) Ez a rendelet nem érinti a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek, valamint a szövetkezetek jogi személyiséggel rendelkező társulásai megszűnésének esetére irányadó rendelkezéseket.
A szövetkezet megszűnéséről szóló határozat
2. §
(1) A szövetkezet megszűnéséről szóló határozatban meg kell jelölni a felszámolás hatályának kezdetét, valamint befejezésének várható időpontját.
(2) Ha a szövetkezet a közgyűlés határozata alapján szűnik meg, a határozatról értesíteni kell
a) az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet,
b) az ágazati minisztert,
c) az illetékes szövetkezeti országos tanácsot,
d) a területi (szakmai) szövetséget,
e) a szövetkezetet nyilvántartó adóügyi szervet,
f) a szövetkezet bankszámláját vezető pénzintézetet,
g) a Pénzintézeti Központot,
h) ha a szövetkezet társulásban vesz részt, a társulás nyilvántartását vezető szervet.
(3) Ha a szövetkezet az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jogerős határozata alapján - feloszlatás útján - szűnik meg, a határozatról értesíteni kell - a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerv kivételével - az előző bekezdésben felsoroltakat és a szövetkezetet.
A felszámoló bizottság
3. §
(1) A szövetkezet közgyűlése megválasztja, illetőleg az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv kijelöli a felszámoló bizottság tagjait és elnökét. Ezt a döntést a megszüntetésre vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell.
(2) A felszámoló bizottság legalább két, legfeljebb öt tagból áll.
(3) A felszámoló bizottság mellé két póttagot kell megválasztani, illetőleg kijelölni.
(4) A felszámoló bizottságot, valamint a póttagokat megfelelő szakismerettel rendelkező személyek közül kell megválasztani, illetőleg kijelölni.
(5) A felszámoló bizottság tagjait és elnökét díjazás illeti meg. Ennek mértékét a közgyűlés állapítja meg. A közgyűlés határozata ellen az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez panasszal lehet élni.
4. §
(1) A felszámolás tartama alatt a szövetkezet képviseletét a felszámoló bizottság látja el.
(2) Ha a felszámoló bizottság tagjainak számában halál, lemondás, visszahívás vagy egyéb okból változás következik be, a felszámoló bizottság elnöke póttagot hív be.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt módon a felszámoló bizottság nem egészíthető ki, a választást, illetőleg kijelölést gyakorló szerv haladéktalanul köteles az új tag megválasztása, illetőleg kijelölése iránt a megfelelő intézkedéseket megtenni.
(4) A felszámoló bizottság határozatát szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A felszámoló bizottság a felszámolás alatt álló szövetkezet elnevezését "felszámolás alatt" kiegészítéssel és - írásbeli nyilatkozat esetén -a felszámoló bizottság két tagjának aláírásával használja.
A felszámolás lebonyolítása
5. §
(1) A felszámoló bizottság haladéktalanul köteles számba venni a szövetkezet vagyoni helyzetét.
(2) A vezetőség a szövetkezet eszközeit, a leltárt, a mérleget és eredménykimutatást, valamint az ügyvitellel kapcsolatos egyéb iratokat a 2. § (1) bekezdésében foglalt határozat közlésétől számított 30 nap alatt jegyzőkönyvvel köteles a felszámoló bizottságnak átadni.
(3) A felszámoló bizottság amennyiben szükséges, szakértőt vehet igénybe.
(4) A felszámoló bizottság a területi (szakmai) szövetség szakértőjének (revizori irodájának) közreműködését kérheti.
6. §
(1) A felszámoló bizottság az ismert hitelezőket és egyéb érdekelteket írásban, továbbá valamennyi érdekeltet megfelelő napilapban, szakmai értesítőben és a Pénzügyi Közlönyben közzétett hirdetményben köteles haladéktalanul felszólítani, hogy követeléseiket, azok biztosítékait, valamint a szövetkezettel szemben tulajdoni vagy egyéb jogcímen fennálló igényeiket meghatározott - de legalább 30 napos - határidő alatt jelentsék be. A hirdetményt az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv hirdetőtáblájára 15 napra ki kell függeszteni.
(2) Ha az érdekelt igényét az (1) bekezdésben megjelölt határidő alatt nem jelentette be és a késedelem a felszámolási eljárás befejezését hátráltatja, a felszámoló bizottság az igény érvényesítését az eljárásból kizárhatja. Ilyen esetben az igényt csak a bejelentett követelések teljes kielégítése után fennmaradó vagyon erejéig lehet érvényesíteni.
(3) Ha a felszámoló bizottság a bejelentett igény fennállását vagy összegét nem ismeri el, az érdekelt igényét az erről szóló írásbeli közlés vételétől számított 30 nap alatt - jogvesztés terhével - a bíróság, illetve gazdasági döntőbizottság előtt érvényesítheti.
7. §
(1) A felszámoló bizottság - tartalmi valódiságuk szempontjából is - ellenőrzi az 5. § (2) bekezdése szerint átvett iratokat, elkészíti a felszámolás részletes költségelőirányzatát, továbbá a felszámolás ütemtervét.
(2) A felszámoló bizottság a szövetkezet vagyonát az általános rendelkezések keretei között szabadon értékesíti, a követeléseket behajtja, a tartozásokat - a 8., 9. §-okra figyelemmel - kiegyenlíti és mindent elkövet annak érdeltében, hogy a felszámolás mielőbb befejezhető legyen.
A hitelezők kielégítése
8. §
(1) A felszámoló bizottság a szövetkezet tartozásait a zárómérleg elkészítéséig a következő sorrendben elégítheti ki:
a) a felszámolás lebonyolításával kapcsolatos költségek,
b) a tagok munkadíja és az alkalmazottak munkabére, a tartásdíjakkal kapcsolatos kötelezettségek, és a szövetkezetet terhelő kártérítési, baleseti járadékok,
c) adó- és egyéb köztartozások, ideértve a társadalombiztosítási járulék-tartozást is,
d) az állami és állami szervek javára fennálló más - nem köztartozás jellegű -, valamint a társadalmi szervezetek és szövetkezetek javára fennálló követelések,
e) más külső szervek vagy személyek követelései,
f) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott visszatérítési kötelezettség,
g) a szövetkezet tagjainak egyéb követelései, ideértve a 40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet 20. §-ának (1) bekezdésében foglalt díjazást is.
(2) A felszámoló bizottság az (1) bekezdésben meghatározott sorrendben hátrább álló csoportba tartozó követelést csak akkor elégítheti ki, ha a megelőző csoportba sorolt követelések kielégítésére a felszámolási vagyon fedezetet nyújt.
9. §
(1) A hitelezőket jogszabály vagy szerződés alapján megillető külön kielégítési és elsőbbségi jogok a felszámolási eljárásban változatlanul érvényben maradnak.
(2) A szövetkezetet terhelő baleseti járadékok rendezéséről a hitelezőkkel való megállapodás útján kell gondoskodni; ennek hiányában az Állami Biztosítónál egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződéseket kell kötni.
(3) Az állami juttatást, ideértve az eredetileg visszatérítési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési és egyéb támogatást - a jövedelemszabályozási jellegű támogatások kivételével -, valamint az állami gazdálkodó szervek és az állami költségvetési szervek ellenérték nélkül adott egyéb juttatásait a szövetkezet az állam részére a Pénzügyminisztérium "Vegyes bevételek" számlájára köteles visszafizetni.
10. §
(1) A felszámolási eljárás alatt a szövetkezet tevékenysége a folyamatban levő ügyek lebonyolítására korlátozódik; új ügyletek kizárólag a lebonyolítás céljára köthetők.
(2) A termelésben résztvevő tag kilépését a felszámoló bizottság a felszámolás befejezéséhez szükséges határidőhöz kötheti. Egyébként a szövetkezeti tag máshol munkát vállalhat; ebben az esetben részére a felszámolás alatt álló szövetkezet erre az időre részesedést nem fizethet és részjegyére (célrészjegyére) visszafizetést nem teljesíthet.
11. §
Ha a felszámolási eljárás során kitűnik, hogy a szövetkezet tartozásai a vagyonát meghaladják, a felszámoló bizottság köteles az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervtől a kényszerfelszámolás elrendelését kérni.
A felszámolás befejezése
12. §
(1) A felszámolás befejezésekor a felszámoló bizottság zárómérleget és - a tartozások kiegyenlítése után a fennmaradó vagyon (tiszta vagyon) felosztására vonatkozó javaslatot is tartalmazó - zárójelentést készít és ezeket - a 14. § esetében a Pénzintézeti Központ, a 2. § (3) bekezdése esetében ezen felül az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv láttamozásával - a közgyűlés elé terjeszti.
(2) A közgyűlés határoz a részjegyek (célrészjegyek) összegének a tagok részére való visszafizetése, továbbá az év végi részesedés céljára szolgáló összegnek a tagok és az alkalmazottak között való felosztása tárgyában.
(3) A tagok között fel nem osztható szövetkezeti vagyont - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a megfelelő területi (szakmai) szövetség rendelkezésére kell bocsátani.
(4) A felszámoló bizottság részére a felmentvényt a felszámolás befejezéséről szóló határozatában a közgyűlés, illetőleg a szövetkezet feloszlatása esetén az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv adja meg.
(5) Ha a közgyűlés a második összehívás esetén sem határozatképes, a közgyűlésnek az (1), (2) és (4) bekezdésben meghatározott jogkörét az állami törvényességi felügyeleti szerv gyakorolja.
13. §
(1) Ha a felszámolás befejeződött, a felszámoló bizottságnak erről szóló bejelentése alapján a szövetkezetet a szövetkezeti törzskönyvben vezetett nyilvántartásból törölni kell.
(2) A szövetkezet akkor szűnik meg, amikor a nyilvántartásból törlik.
(3) A felszámolt szövetkezet könyveit és iratait - ha a jogszabályi előírások értelmében nem selejtezhetők ki - az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek kell átadni, amely azokat az iratok megőrzésére és selejtezésére vonatkozó rendelkezések szerint köteles megőrizni.
(4) Ha felszámolási eljárás befejezése után bárki a felszámolt szövetkezet újabb vagyonáról szerez tudomást, erről haladéktalanul értesíteni köteles a Pénzintézeti Központot, amely gondoskodik a vagyonnak a területi (szakmai) szövetség részére való átadásáról.
(5) Ha a felszámolási eljárás befejezése után a szövetkezet elleni követelés válik ismertté, ez - az elévülési határidőn belül - érvényesíthető a területi (szakmai) szövetségnek átadott vagyonra.
A Pénzintézeti Központ ellenőrző tevékenysége
14. §
(1) A szövetkezet felszámolását a Pénzintézeti Központ ellenőrzi, ha
a) a szövetkezetet az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv feloszlatja vagy
b) ha a szövetkezetnek az állammal vagy az állami gazdálkodó szervekkel szemben szerződésen alapuló kötelezettsége van.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feltételek hiányában is a közgyűlés úgy határozhat, hogy a felszámolás ellenőrzésével megbízza a Pénzintézeti Központot, amely az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a megbízás elfogadása vagy visszautasítása tárgyában nyilatkozni köteles.
(3) E tevékenysége körében a Pénzintézeti Központ köteles a felszámoló bizottság működését a törvényes rendelkezések, a szakszerűség, a határidők, a felszámolási ütemterv és a költségelőirányzat betartása, továbbá a szövetkezeti és az állami vagyon védelme szempontjából ellenőrizni.
(4) A Pénzintézeti Központ, ha megállapítása szerint a felszámoló bizottság működése során nem tartja be az előírásokat vagy tevékenysége a népgazdaság, illetőleg a szövetkezet érdekeit sérti, erről az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervet értesíti és egyben megfelelő javaslatot tesz. Az intézkedésekről egyidejűleg tájékoztatni kell a felszámoló bizottságot is.
(5) A felszámoló bizottság köteles a Pénzintézeti Központnak a kívánt adatokat, üzleti könyveket és iratokat rendelkezésére bocsátani, felvilágosítást adni, továbbá az 5. § (2) bekezdésében megjelölt leltár, mérleg és eredménykimutatás, valamint a zárómérleg és a zárójelentés egy példányát megküldeni.
(6) A Pénzintézeti Központ ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos költségeket a szövetkezet köteles megtéríteni és a felszámolási eljárás lebonyolításának költségei között elszámolni.
Kényszerfelszámolás
15. §
(1) Ha a szövetkezet tartozásai cselekvő vagyonát meghaladják vagy tartósan fizetésképtelenné vált és a szövetkezet gazdaságos működési feltételeinek megteremtésére irányuló eljárás nem vezetett eredményre, nem az 1-14. §-okban szabályozott felszámolásnak, hanem kényszerfelszámolásnak van helye.
(2) A kényszerfelszámolásra az 1955. évi 21. törvényerejű rendelet (Vht.) 211/A-211/G §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók azzal, hogy
- a kényszerfelszámolást az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv rendeli el,
- amennyiben a felszámoló bizottság a 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek már eleget tett, a kényszerfelszámolónak a Vht. 211/E § (1) bekezdésében szabályozott intézkedéseket megtennie nem kell,
- amennyiben a 14. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek fennforognak, a kényszerfelszámolási eljárást a Pénzintézeti Központ ellenőrzi,
- a 9. § (2) bekezdésében meghatározott eljárást is megfelelően alkalmazni kell.
Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
17. §
(1) A lakásfenntartó és lakásépítő szövetkezet felszámolása esetén a 7. § (2) bekezdésének a szövetkezeti vagyon értékesítésére vonatkozó rendelkezése, a 9. § (3) bekezdése, valamint a 12. § (3) bekezdése - a szövetkezeti tulajdonban álló ingatlanra - nem alkalmazható. Ilyen esetben, ha a szövetkezeti lakások tulajdonosai másképp nem állapodnak meg, a szövetkezeti tulajdonban álló ingatlant - az egyes tulajdonosok lakása alapterületének az összes lakások alapterületéhez viszonyított aránya szerint - a lakások tulajdonosainak közös tulajdonába kell adni. A szövetkezet egyéb vagyontárgyaira a felszámolás általános szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a lakásépítő szövetkezet az építkezés befejezése (a lakások használatbavételi engedélyének megadása) előtt megszűnik, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az építéssel kapcsolatos pénzügyi feltételeket az adott lakásépítési formára irányadó szabályok szerint kell újólag megállapítani.
(3) Ha a lakásépítő szövetkezet az építkezés befejezése (a lakások használatbavételi engedélyének megadása) előtt megszűnik és az építkezés befejezésére nem kerül sor, a felszámolás általános szabályait kell alkalmazni.
(4) Takarékszövetkezet felszámolása esetén a a takarékbetétekre nézve nem alkalmazható a 6. § (1) bekezdése, valamint a 7. § (2) bekezdésének a követelések behajtására és a tartozások kiegyenlítésére vonatkozó rendelkezése; a betét- és kölcsönállomány átadásáról, valamint az esetleges veszteség viseléséről a pénzügyminiszter esetenként külön rendelkezik.
(5) A szövetkezeti országos tanácsok által alapított vállalatok felszámolására a 8/1968. (II. 17.) PM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a követelések kiegyenlítése után esetleg fennmaradó tiszta vagyont az alapító szerv rendelkezésére kell bocsátani, továbbá a munkaviszonyból származó, illetve baleseti kártérítés címén járó és a felszámolás során ki nem elégített követelések rendezése az alapító szerv kötelessége.
(6) Ez a rendelet nem érinti a 67/1970. (XII. 31.) PM rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés hatályát.
18. §
Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes