30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet

a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtásáról

A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (Szvt.) 117. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli:

(Az Szvt. 12. §-ához)

1. §

(1) Az alakuló közgyűlésen azok vesznek részt, akik a közgyűlés időpontjáig belépésre jelentkeztek. Akik a belépési nyilatkozatot aláírták, a megalakulást kimondó közgyűlési határozat meghozataláig a belépéstől elállhatnak.

(2) Az alakuló közgyűlés határoz különösen:

a) a szövetkezet megalakulásáról,

b) a belépésre jelentkezettek felvételéről,

c) az alapszabály megállapításáról,

d) a testületi szervek megalakításáról és a tisztségviselők megválasztásáról,

e) a megalakulás előtt kötött szerződések jóváhagyásáról.

(3)[1] Kisszövetkezetet legalább tizenöt személy alakíthat, tagjainak száma a százat nem haladhatja meg.

(4)[2] A kisszövetkezet megalakulásához legalább olyan mértékű induló vagyon szükséges, amely az alapszabályban meghatározott tevékenység megkezdésének és az első évi tevékenység folyamatos kibontakozásának anyagi megalapozásához szükséges.

(5)[3] Ha a kisszövetkezet taglétszáma éves átlagban a harminc, illetőleg a száz főt meghaladja, köteles az alapszabályát kiegészíteni, illetve a tevékenységi körének megfelelő szövetkezeti ágazatba tartozó szövetkezetre irányadó szabályok szerint módosítani.

(Az Szvt. 14. §-ához)

2. §[4]

(1)[5] A szövetkezet nevét úgy kell megállapítani, hogy az más szövetkezettől és más gazdálkodó szervezettől megkülönböztethető legyen, továbbá abból a szövetkezet tevékenységének jellege kitűnjön.

(2)[6] Az alapszabályt a jogszabályi rendelkezések ismétlésének lehetséges mellőzésével, a szövetkezetre egyedileg jellemző tartalommal kell megalkotni.

(Az Szvt. 16. §-ához)

3. §

(1) A szövetkezeteket a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának a szövetkezet székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei hivatala tartja nyilván az általa vezetett szövetkezeti törzskönyvben.

(2) A szövetkezet megalakulását, egyesülését, szétválását, átalakulását és megszűnését be kell jegyezni a szövetkezeti törzskönyvbe.

(3) A szövetkezetek nyilvántartásának részletes szabályait a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben rendelettel szabályozza.

(Az Szvt. 17. §-ához)

4. §

A vezető szervek (vezetőség és felügyelő bizottság) létrehozása során törekedni kell arra, hogy e szervekben a tagság egyes rétegei lehetőleg arányos képviselethez jussanak.

(Az Szvt. 18. §-ához)

5. §

(1)[7] Ha az Szvt. vagy más jogszabály a szabályozást a szövetkezet hatáskörébe utalja, a szövetkezet illetékes szerve köteles a kérdést szabályozni.

(2)[8] A termelő jellegű kisszövetkezet munkaügyi szabályzatába (önkormányzati szabályzatába) fel kell venni

a) a belső ellenőrzés rendjét;

b) az alkalmazottak tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét;

c) a munka végzésével és a tagok között felosztható jövedelem elosztásával kapcsolatos azokat a szabályokat, amelyeket az alapszabály nem tartalmaz, illetőleg, amelyek megállapítását jogszabály egyébként a munkaügyi szabályzatra utalja.

(3)[9] Az alapszabály keretei között a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a testületi szervek működésének általános rendjét, e szervek és a vezetők hatáskörét, valamint egymással való kapcsolatát, továbbá a szövetkezet szervezeti egységeit és ezek vezetőinek feladatait.

(Az Szvt. 20. §-ához)

6. §

(1) Fel kell menteni a tisztségviselőt, ha

a) lemondott tisztségéről,

b) a tisztség betöltését kizáró ok (Szvt. 31. §), vagy

c) összeférhetetlenség (Szvt. 33. §) áll fenn.

d)[10] tisztségére alkalmatlanná vált, vagy tisztségének egyéb okból nem tud eleget tenni.

(2) Vissza lehet hívni a tisztségviselőt, ha fegyelmi büntetéssel sújtották, kivéve a kizárás és a tisztségből elmozdítás esetét.

(3) Az elmozdítás az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok szerint, az ott szabályozott eljárás útján kiszabható fegyelmi büntetés.

(4)[11] A tagsági viszony megszűnésével a betöltött tisztség külön felmentés nélkül szűnik meg.

(Az Szvt. 24. §-ához)

7. §[12]

(1) A küldöttek száma - ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek - a taglétszám tíz százalékánál kevesebb nem lehet.

(2) A szervezeti és működési szabályzatban gondoskodni kell arról, hogy a küldöttek választásánál az egyes szervezeti egységek és a tagok minden rétege arányos képviselethez jusson.

(3) A küldöttek jogaikat és kötelességeiket csak személyesen gyakorolhatják.

(4)[13] A munkahelyi tanácskozás (tagértekezlet) a küldöttet visszahívhatja, és helyére új küldöttet választhat.

8. §[14]

(1) Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok és az alapszabály keretei között a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, hogy a tisztségviselők és a szervezeti egységek vezetői közül kik vesznek részt a küldöttgyűlésen szavazati vagy tanácskozási joggal.

(2)[15] A szakszervezet és az ifjúsági szervezet helyi szervének képviselője a küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. Az alapszabály a munkahelyi tanácskozás vezetőjének tanácskozási joggal való részvételét akkor is előírhatja, ha az nem küldött.

(Az Szvt. 25. §-ához)

9. §

(1) A vezetőség határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van.

(2) A vezetőség a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(3) A vezetőség üléséről jegyzőkönyvet kell kékíteni, a határozatokról pedig nyilvántartást kell vezetni.

10. §

(1) A vezetőség feladatkörébe tartozik a meghozott határozatok végrehajtásának, továbbá a szövetkezet működésének és gazdálkodásának a folyamatos ellenőrzése is.

(2)[16]

(Az Szvt. 26. §-ához)

11. §

Ha a bizottság létrehozása nem volt kötelező, a közgyűlés által létrehozott állandó bizottsága feladatkörét az alapszabályban, a vezetőség által alakított bizottsága feladatkörét pedig az ügyrendben (szervezeti és működési szabályzatban) kell szabályozni.

12. §

A szövetkezet bizottságai saját ügyrendjük szerint működnek.

(Az Szvt. 27. §-ához)

13. §

A felügyelő bizottság:

a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat:

b) a vezetőséget felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatoknak megfelelően járjon el:

c)[17] indítványozhatja a tisztségviselők felmentését, visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés, a küldöttgyűlés, illetőleg a munkahelyi tanácskozás összehívását; javaslatot tehet az elnököt és elnökhelyettest érintő személyzeti és más fontosabb kérdések eldöntésére;

d)[18] összehívja a közgyűlést, illetőleg a küldöttgyűlést, ha a vezetőség nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének; szükség esetén összehívja a munkahelyi tanácskozást;

e)[19] a szövetkezet mérlege és eredménykimutatása (zárszámadása) alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés (küldöttgyűlés) részére a szövetkezet gazdálkodásáról; enélkül a mérleg- és eredménykimutatás (zárszámadás) tárgyában érvényes határozat nem hozható;

f)[20] véleményt nyilvánít a közgyűlés (küldöttgyűlés) elé terjesztett egyéb beszámolókról és jelentésekről is;

g)[21] tevékenységéről a közgyűlésnek (küldöttgyűlésnek) legalább évente egyszer beszámol.

14. §

(1) A szövetkezet illetékes szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyelő bizottság javaslatait, indítványait, s azok tárgyában határozni. A bizottság elnöke - vagy a bizottságnak általa megbízott tagja - a vezetőség ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

(2)[22]

15. §[23]

A felügyelő bizottság az ellenőrzés és vizsgálat minél eredményesebb elvégzése érdekében a területi (szakmai) szövetség szolgáltatásait vagy külső szakember közreműködését igénybe veheti. Általános belső ellenőrzés céljára - a külön jogszabályban meghatározott időközönként -köteles ilyen szolgáltatást igénybe venni.

16. §

(1) Az ellenőrzés (vizsgálat) megkezdéséről az ellenőrzött munkaterület vezetőjét értesíteni kell: a vezető az ellenőrzésnél (vizsgálatnál) jelen lehet és a felügyelő bizottság megállapításaira észrevételeket tehet.

(2) A felügyelő bizottság jogosult az iratokba betekinteni, továbbá a szövetkezeti tagoktól és alkalmazottaktól felvilágosítást kérni; a felvilágosítás megadása kötelező.

(3) A bizottság a szövetkezetet érintő ügyben külső szervektől közvetlenül kérhet tájékoztatást és adatokat.

17. §

A felügyelő bizottság üléséről és vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell készíteni; az utóbbit ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek.

18. §

Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a felügyelő bizottságot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni.

(Az Szvt. 28. §-ához)

19. §

A szövetkezeti döntőbizottság ülésein tanácskozási joggal a szövetkezetnek a vezetőség által kijelölt tisztségviselője vagy szakvezetője - kivéve a felügyelő bizottság elnökét vagy tagját -is részt vesz.

(Az Szvt. 25-29. §-ához)

20. §[24]

A tisztségviselők, továbbá az alapszabályban meghatározott bizottságok tagjainak részére lehetővé kell tenni, hogy megbízatásukból eredő feladataikat elláthassák; erre az időre az önkormányzati szabályzatban meghatározott keresettérítésre, illetőleg díjazásra jogosultak.

(Az Szvt. 32. §-ához)

21. §

(1)[25] A szövetkezet elnökét és elnökhelyettesét külön szavazással kell megválasztani, felmenteni, visszahívni és elmozdítani.

(2)[26]

(Az Szvt. 37. §-ához)

22. §[27]

23. §

(1) Az illetékes ágazati miniszter rendeletben határozza meg az állami vállalatok és a szövetkezetek gazdasági tevékenységének folytatására egyaránt vonatkozó feltételeket.

(2) A szövetkezet alapszabályszerű gazdasági tevékenységét - a jogszabályok általános érvényű rendelkezéseinek keretei között - székhelyén kívül is végezheti.

(3)[28] A szövetkezet a székhelyén kívül ipari vagy szolgáltató tevékenység folytatására létesítendő telephelyét (üzemét, üzemrészlegét stb.), továbbá annak megszüntetését köteles előzetesen bejelenteni a helyi tanács végrehajtó bizottságának a tevékenység szerint illetékes szakigazgatási szervénél, illetőleg a megyei városi hivatalnál.

(4)[29] A szakigazgatási szerv ellenőrzi a tevékenységi kör gyakorlására vonatkozó szakhatósági előírások megtartását, és intézkedik az esetleges szabálytalanságok megszüntetése iránt.

(5)[30] Ha jogszabály a feltételek fennállásának igazolását írja elő, a szövetkezet csak a hatósági igazolás megszerzése után kezdheti meg az ennek megfelelő gazdasági tevékenységet. A hatósági igazolás, illetőleg engedély visszavonása esetén az igazolás (engedély) alapján jóhiszeműen folytatott tevékenység miatt joghátrány nem alkalmazható.

(Az Szvt. 38. §-ához)

24. §

(1) Jogszabály meghatározhatja azokat az alapokat, amelyek képzése a szövetkezet részére kötelező. Az alapszabály az adózott eredményből további alapok létesítését is elrendelheti.

(2) Az alapok forrását, mértékét, illetőleg arányát - a jogszabályok keretei között - a közgyűlés állapítja meg.

(3) Az alapokat tervszerűen, rendeltetésszerűen, a gazdálkodásra és a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell felhasználni.

(Az Szvt. 42. §-ához)

25. §

Az állandó képviseleti joggal felruházott személyeket a szövetkezet képviseleti könyvében kell nyilvántartani. Aláírásukat az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv hitelesíti.

26. §

Nem képviselheti a szövetkezetet az, aki az ügyben maga, vagy akinek házastársa, élettársa, egyeneságon rokona és testvére ellentétesen érdekelt.

(Az Szvt. 46. §-ához)

27. §[31]

(Az Szvt. 52. §-ához)

28. §[32]

(Az Szvt. 55. §-ához)

29. §

Külföldi állampolgár és hontalan akkor lehet a szövetkezet tagja, ha állandóan vagy a letelepedés szándékával Magyarország területén lakik. A tagsági viszony alapján dolgozó ilyen tag tekintetében a külföldiek munkavállalására vonatkozó jogszabályokat is alkalmazni kell.

(Az Szvt. 56. §-ához)

30. §

(1) A belépés iránti kérelmet írásban a vezetőséghez kell benyújtani. A kérelemnek nyilatkozatot is kell tartalmaznia arról, hogy a belépni kívánó személy a szövetkezet alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

(2) A szövetkezetbe belépni kívánó személyt meg kell hívni a szövetkezet illetékes szervének a tagfelvételt tárgyaló ülésére.

(3) A szövetkezet tagnyilvántartást köteles vezetni. A tagnyilvántartás - az ellenkező bizonyításáig - igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.

(4)[33] A termelő jellegű kisszövetkezet elnöke a tagfelvételt kérőt legfeljebb három hónapra próbaidős tagnak veheti fel. A próbaidős tagsági viszonyt a próbaidő tartama alatt a vezetőség és a tag indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidős tag vagyoni hozzájárulásra nem kötelezhető.

(Az Szvt. 61. §-ához)

31. §[34]

(1) A tagsági megállapodásokat írásban kell megkötni.

(2)[35] A termelő jellegű szövetkezetbe belépő tag és a vezetőség a tagsági munkamegállapodást a tagfelvétellel egyidejűleg köti meg. Ebben meg kell határozni

a) a tag munkakörét és személyi alapmunkadíját;

b) a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott tag munkaidejét (a továbbiakban: tagsági munkamegállapodás);

c) kisszövetkezetben a vagyoni hozzájárulás egyedi formáját és mértékét.

(3)[36] Tagsági munkamegállapodást a próbaidős taggal is kell kötni.

31/A. §[37]

(1) A termelő jellegű kisszövetkezet tagja a tagsági viszony létesítésével egyidejűleg legalább két havi személyi alapmunkadíjának megfelelő összegű részjegyet jegyez.

(2) A fogyasztási jellegű kisszövetkezet tagja részjegyének legkisebb összegére a kisszövetkezet tevékenysége szerinti ágazatba tartozó szövetkezetben érvényesülő szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az alapszabály keretei között a közgyűlés úgy rendelkezhet, hogy a kisszövetkezet tagja vagyoni hozzájárulásként termelőeszközt, épületet, műhelyt, gépkocsit, földet vagy más vagyoni eszközt ad a kisszövetkezet tulajdonába. Ebben az esetben a tagot - megállapodás szerinti mértékű - térítés illeti meg: az induló vagyon terhére térítés nem fizethető.

(Az Szvt. 70-71. §-ához)

32. §[38]

33. §[39]

(Az Szvt. 77. §-ához)

34. §

(1) Az országos tanácsok szövetkezeti kitüntető jelvényt alapíthatnak.

(2) Kitüntetés adományozását az országos tanács elnöksége is kezdeményezheti.

(Az Szvt. 81-84. §-ához)

35. §

Ha a szövetkezet tagja vagy alkalmazottja kívülálló személlyel együttesen okozott kárt a szövetkezetnek, a kártérítésre kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik.

(Az Szvt. 86-89. §-ához)

36. §

(1) A tagsági viták eldöntése - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tagsági viszony megszűnését követően is a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A tag örököse és a szövetkezet között a megszűnt tagsági viszonyból eredő vitában a bíróság dönt.

37. §

A szövetkezeti döntőbizottság előtt az eljárás a jogvita alapjául szolgáló döntés (intézkedés) ellen vagy annak elmulasztása miatt a döntőbizottsághoz benyújtott írásbeli kérelemmel, illetőleg fellebbezéssel indul.

(Az Szvt. 83. §-ához)

37/A. §

Ha a szövetkezet által a tagnak okozott kár megtérítésében a szövetkezet és a tag között egyezség jön létre, az erről szóló okirat a szövetkezeti döntőbizottság határozatával egyező módon végrehajtható.

38. §

A tagsági vita eldöntésében nem vehet részt a szövetkezeti döntőbizottságnak az a tagja

a) akinek döntése (intézkedése) vagy mulasztása a jogvita alapjául szolgál:

b) aki a jogsérelem okozójával vagy a vita kezdeményezőjével házastársi. élettársi vagy egyeneságon és testvérként rokoni kapcsolatban áll:

c) akinek jogait és kötelességeit a vita eldöntése közvetlenül érinti vagy abban egyébként érdekelt.

39. §

(1) A döntőbizottság tárgyalására az ügyben érdekelteket meg kell hívni. A tárgyalás nyilvános, azon az érdekeltek bizonyítékaikat előadhatják, álláspontjukat kölcsönösen kifejthetik

(2) A döntőbizottság a vitát írásbeli határozattal dönti el. A határozatnak indokolást is keli tartalmaznia, továbbá utalást arra, hogy a határozat ellen van-e helye jogorvoslatnak, illetőleg az arra irányuló kérelmet hol és mennyi idő alatt kell benyújtani.

(3) A határozatot a felek részére kézbesíteni kell. A határozat a kézhezvétel napját követő harmincadik nap elteltével válik jogerőssé, kivéve ha ellene jogorvoslattal éltek.

40. §

(1) A szövetkezeti döntőbizottság határozatának jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a jogvitában részt vett bármelyik fél - új tények vagy bizonyítékok alapján - új döntőbizottsági eljárást kezdeményezhet.

(2) Nincs helye új döntőbizottsági eljárásnak, ha a döntőbizottság határozatát a bíróság már felülbírálta.

41. §

(1) A szövetkezeti döntőbizottság a jogerős határozat végrehajtása érdekében a kötelezettet - a jogosult kérelmére - felhívja, hogy a határozatnak a felhívásban, megjelölt idő alatt tegyen eleget.

(2) Önkéntes teljesítés hiányában a döntőbizottság intézkedik a tartozásnak a tag járandóságából való levonása, illetőleg a szövetkezet részéről történő kifizetése iránt.

41/A §[40]

Az ügyész a törvényesség érdekében a szövetkezeti döntőbizottsághoz kérelmet terjeszthet elő, új eljárást kezdeményezhet és az eljárás bármely szakában felléphet.

42. §

(1)[41]

(2) A végrehajtási záradék alapján a végrehajtásra, továbbá a bíróság által tagsági vitában hozott határozat végrehajtására a bírósági végrehajtás szabályai irányadók.

(Az Szvt. 90. §-ához)

42/A. §

(1)[42] A területi szövetségnek tagja lehet a szövetkezet részvételével jogi személyként működő gazdasági társulás és a szövetkezet által létesített leányvállalat is.

(2)[43] A több szövetkezeti ágazatba tartozó szövetkezetek részvételével jogi személyként működő gazdasági társulás a tevékenységének megfelelő szövetségbe (szövetségekbe) léphet be.

(3)[44] Egyebekben a gazdasági társulás és a leányvállalat szövetségi tagságára a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(Az Szvt. 91. §-ához)

42/B. §[45]

A területi szövetség alapszabálya úgy rendelkezhet, hogy a tagszövetkezet elnökének, elnökhelyettesének megválasztása, felmentése, visszahívása, elmozdítása, kitüntetése, illetőleg ennek kezdeményezése, továbbá javadalmazásának megállapítása előtt a szövetkezet köteles kikérni az illetékes területi szövetség véleményét.

42/C. §[46]

A területi szövetség a szövetkezetek részére nyújtott szolgáltatásokból nyereséget nem képezhet.

(Az Szvt. 92-97. §-ához)

43. §

(1) A területi szövetség a küldöttközgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján működik.

(2) A szövetkezetek a területi szövetség létrehozására, illetőleg a szövetségbe való belépésre vonatkozó közgyűlési határozatban - az alapképzésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - vállalják a szövetség fenntartásához szükséges anyagi hozzájárulást.

(3)[47]

44. §[48]

A küldöttközgyűlést az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv javaslatára össze kell hívni.

45. §[49]

(1) A területi szövetség részéről a szövetkezetek gazdálkodásának egészét érintő ajánlás kiadásához meg kell szerezni a fővárosi, megyei tanács elnökének és az érdekelt nem tanácsi államigazgatási szerv vezetőjének a véleményét. Nem kell kikérni a véleményt, ha az ajánlás a szövetkezetek mozgalmi kérdéseire vonatkozik.

(2) A helyi, a fővárosi, megyei tanácsi és a nem tanácsi területi államigazgatási szervek kötelesek a területükön működő szövetkezetekkel kapcsolatos általános érvényű rendelkezések kiadása, továbbá a szövetkezeteket érintő fejlesztési és egyéb gazdasági intézkedések megtétele előtt az illetékes területi szövetség véleményét megszerezni és a döntést hozó testületi ülésen a szövetség képviseletét biztosítani.

(3)[50] Ha a tanácsi vagy más területi államigazgatási szerv általános érvényű rendelkezése vagy intézkedése a területi szövetség véleménye szerint a szövetkezetek gazdálkodását vagy a tagok foglalkoztatását hátrányosan érinti, a szövetség kezdeményezheti az országos tanács és a felettes államigazgatási szerv egyeztetését.

46. §[51]

47. §

(1)[52]

(2) A területi szövetség ügyintéző szervezetének vezetője és dolgozói a szövetséggel munkaviszonyban állanak.

48. §

A területi szövetségből csak az év végén lehet kilépni. Az erre irányuló szándékot legalább hat hónappal korábban kell bejelenteni a szövetség elnökségénél.

(Az Szvt. 99-105. §-ához)

49. §

(1) A kongresszusi küldöttválasztó gyűlésre azok a szövetkezetek is teljes jogú küldötteket választanak, amelyek nem tagjai területi vagy szakmai szövetségnek. Küldött csak szövetkezeti tag lehet.

(2) A küldöttválasztások lefolytatására vonatkozóan az országos tanács irányelvet ad ki.

50. §[53]

(1) Az országos tanács ülését az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv javaslatára össze kell hívni.

(2) Az országos tanács költségvetés alapján működik.

51. §[54]

52. §

(1)[55]

(2)[56]

(3)[57]

(4) Az országos tanács ügyintéző szervezetének vezetője és dolgozói a tanáccsal munkaviszonyban állnak.

53. §[58]

54. §[59]

54/A. §[60][61]

[Az Szvt. 109. §-a (2) bekezdéséhez]

54/B. §[62]

(Az Szvt. 111. §-ához)

55. §[63]

(Az Szvt. 113-115. §-ához)

56. §

(1)[64] A szövetkezet állami törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága a szakigazgatási szerve útján gyakorolja. A végrehajtó bizottság a törvényességi felügyelet gyakorlását a szövetkezet székhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervére, illetőleg a megyei városi hivatalra átruházhatja.

(2)[65] A területi és a szakmai szövetségek működése felett a törvényességi felügyeletet a szövetség székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei tanács a végrehajtó bizottsága útján látja el. A végrehajtó bizottság az intézkedés megtételéhez szükséges [63. § a) pont] vagy az egyébként indokolt vizsgálattal e célra alakított bizottságot bízhat meg.

(3)[66] Az állami törvényességi felügyelet irányítását - ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek - a Minisztertanács Tanácsi Hivatala az érdekelt ágazati minisztériumok közreműködésével látja el.

57. §

Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az intézkedés megválasztása során figyelembe veszi a jogsértés súlyát, gyakoriságát, az előidéző körülményeket és a szövetkezet (szövetség) egész helyzetét.

58. §[67]

Ha az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv felelősségre vonást javasol, a közgyűlés (küldöttgyűlés) köteles a javaslatot hatvan napon belül, a szövetkezet más illetékes szerve pedig harminc napon belül megtárgyalni és arról határozni, valamint határozatáról a kezdeményező szervet értesíteni.

59. §

(1)[68] A szövetkezet testületi szervének vagy elnökének (elnökhelyettesének) határozatát (intézkedését) csak akkor lehet megsemmisíteni, ha az a jogsértés megszűntetéséről felhívás ellenére sem gondoskodott.

(2)[69] Nincs helye a határozat (intézkedés) megsemmisítésének, ha a megsemmisítés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene, továbbá ha a határozat meghozatalától, illetőleg az intézkedéstől számítva egy év már eltelt. Ezt követően csak folyamatos vagy ismétlődő jogsértés esetén van helye megsemmisítésnek a jogsértő gyakorlat feltárásától számított harminc napon belül.

(3) Ha a határozat megsemmisítése várható, és a végrehajtás jelentős kárt vagy súlyos sérelmet okozna, az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a határozat végrehajtását egy ízben legfeljebb harminc napra, közgyűlési határozat esetében pedig a legközelebbi közgyűlésig felfüggesztheti.

(4)[70] Megsemmisítés esetében a szövetkezet illetékes testületi szerve, illetőleg elnöke (elnökhelyettese) harminc napon belül, illetőleg a közgyűlés (küldöttgyűlés) hatvan napon belül köteles új határozatot hozni vagy új intézkedést tenni, és a jogsértésért felelős személy felelősségre vonása, valamint a törvénysértéssel okozott kár megtérítése iránt intézkedni.

60. §

(1)[71] A szövetkezet elnökének, illetőleg vezetőségének működését akkor lehet felfüggeszteni, ha az elnök, illetőleg a vezetőség a szövetkezet működésének és gazdálkodásának törvényes rendjét súlyosan megsértette, és azt írásbeli felhívás ellenére sem állította helyre.

(2)[72] Felfüggesztés esetében a közgyűlést hatvan napon belül össze kell hívni. Időközben az elnök, illetőleg a vezetőség jogkörét más kijelölt tisztségviselő vagy hatósági megbízott gyakorolja.

(3)[73] Az elnök, illetőleg a vezetőség jogkörét gyakorló személyt az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jelöli ki, a területi szövetség meghallgatása után.

61. §[74]

Az elnök, illetőleg a vezetőség (elnökség) működésének felfüggesztését, továbbá a szövetkezet és a területi (szakmai) szövetség feloszlatását a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága rendelheti el.

Az intézkedés előtt meg kell szereznie a területi szövetség, illetőleg - területi (szakmai) szövetség esetében - az országos tanács véleményét.

62. §

(1)[75] A szövetkezet a kötelező belső szabályzatot (Szvt. 18. §) az illetékes testületi szerv határozatának meghozatalától számított tizenöt napon belül tájékoztatás céljából megküldi az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek. Ez a rendelkezés irányadó a szabályzat módosítása esetén is, kivéve ha arra jogszabály alapján vagy az országos tanács irányelve kapcsán kerül sor.

(2)[76] Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a szövetkezet közgyűlésének és küldöttgyűlésének (a szövetség küldöttközgyűlésének) határozatait a törvényesség szempontjából hivatalból megvizsgálja. A közgyűlés, küldöttgyűlés (küldöttközgyűlés) időpontjáról, helyéről és napirendjéről a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet - az írásbeli anyagok egyidejű megküldésével - előzetesen tájékoztatni kell.

(3)[77] A vezetőség, valamint a szövetkezet más szerveinek határozatait hivatalos tudomás, bejelentés, panasz, továbbá állami, társadalmi és szövetkezeti szerv megkeresése alapján, illetőleg ügyészi óvás (indítvány) alapján kell megvizsgálni.

(4)[78] A szövetkezet arra jogosult szerve vagy vezetője által hozott, fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett fegyelmi, kártérítési vagy más - tagsági vita alapjául szolgáló - határozat (intézkedés) ellen benyújtott ügyészi óvást a határozatot hozó egyetértése hiányában döntés végett a szövetkezeti döntőbizottság elé kell terjeszteni.

62/A. §[79]

63. §[80]

Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv eljárása során:

a) az intézkedés megtétele előtt - a szükséghez képest - vizsgálatot kell tartani; erről a vezetőséget és a felügyelő bizottságot előzetesen értesíteni kell, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné; a felügyelő bizottságot a vizsgálatba be lehet vonni,

b) az elnök, illetőleg a vezetőség működésének felfüggesztését kimondó határozat azonnali végrehajtását rendelheti el, ha ezt fontos társadalmi vagy szövetkezeti érdek indokolja.

(Az Szvt. 117. §-ához)

64. §

Ez a rendelet 1972. január 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a 361961. (XI. 4.) Korm. rendelet,

a 27/1968. (VII. 2.) Korm. rendelet,

az 1003/1969. (II. 23.) Korm. számú határozat,

az 1030/1969. (VIII. 17.) Korm. számú határozat,

a 2005/1969. (II. 23.) Korm. számú határozat,

a 2023/1369. (VIII. 17.) Korm. számú határozat és

a 11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet 3. §-a.

65. §

(1) Az Szvt. 108. §-ának (1) bekezdése nem érinti a törvény hatálybalépése időpontjában hatályban levő miniszteri rendeleteknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a mezőgazdasági szövetkezetek, a lakásszövetkezetek, valamint a takarékszövetkezetek szervezetére és szerveinek működésére vonatkoznak.

(2) Az Szvt. és e rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő tagsági vitát az e jogszabályok szerint eljáró szervek a korábbi jogszabályok alkalmazásával fejezik be.

(3) Az állami törvényességi felügyelet gyakorlásával kapcsolatban az Szvt. és e rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő eljárást a korábbi jogszabályok szerint eljáró szervek fejezik be: a megtehető intézkedésekre azonban az Szvt. és e rendelet szabályait kell alkalmazni.

(4)[81] E rendelet 15. §-ának, 24. §-a (1) bekezdésének és 33. §-ának az alkalmazásában jogszabály: a törvény, a törvényerejű rendelet és a minisztertanácsi rendelet.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese