5/1972. (I. 29.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet

a fegyveres testületek tagjai lakásépítésének támogatásáról

A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjai lakásépítésének fokozott támogatása érdekében a honvédelmi miniszterrel, a belügyminiszterrel, az igazságügyminiszterrel és a Munkásőrség országos parancsnokával egyetértésben a következőket rendeljük:

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) a néphadseregre, a határőrségre, a karhatalomra és a polgári védelem katonai szervére,

b) a rendőrségre, a munkásőrségre, a büntetésvégrehajtási testületre, továbbá

c) a vám- és pénzügyőrségre, valamint az állami tűzoltóságra

(a továbbiakban: fegyveres testületek).

2. §

A dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendeletet a fegyveres testületekre az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. §

A fegyveres testület vezetője e rendelet alapján külön utasításban határozza meg a lakásépítés (vásárlás) támogatásának a fegyveres testületre vonatkozó szabályait.

4. §

(1) Támogatásban részesíteni a fegyveres testülettel szolgálati, illetőleg munkaviszonyban álló személyt (a továbbiakban: testületi dolgozó) lehet.

(2) A támogatásban részesülő testületi dolgozót a fegyveres testület vezetőjének külön utasításában meghatározott parancsnok jelöli ki.

5. §

A lakásépítési alapot a fegyveres testület a következő pénzügyi forrásokból képezheti:

a) a kezelésében levő ingatlanok elidegenítéséből származó bevételből;

b) a fegyveres testületet a 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet alapján megillető lakásépítési hozzájárulásból;

c) a fegyveres testület lakásberuházási keretének az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium által meghatározott részéből, illetőleg

d) a kölcsöntámogatásban részesült dolgozó által visszafizetett törlesztés összegéből és a késedelmi kamatból.

6. §

A fegyveres testület a lakásépítési alapból

a) kölcsön nyújtásával támogathatja a testületi dolgozó telepszerű és egyedi többszintes lakóház, valamint családiház építését, ide értve az OTP beruházásában értékesítés céljára épített lakás megvásárlását is a 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében említett öröklakás kivételével;

b) bérlő, illetve vevőkiválasztási jog megszerzése ellenében a tanács részére meghatározott összeg átadásával hozzájárulhat a tanácsi lakásépítés növeléséhez;

c) szolgálati lakás céljára lakást vásárolhat;

d) megtérítheti az OTP által a dolgozó terhére felszámított 1%-os kezelési költséget;

e) köteles fizetni a bérlőt a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a külön jogszabályok alapján megillető - a munkáltató szervet terhelő -lakáshasználatbavételi díjat, illetőleg térítést;

f) telepszerű többszintes lakóház építésénél a tanács számára folyósíthatja a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM együttes rendelet alapján a dolgozót terhelő út- és közműfejlesztési hozzájárulást.

7. §

(1) A fegyveres testület a lakásépítési alapból nyújtott kölcsön terhére a testületi dolgozó részére a fegyveres testületnél eltöltött szolgálati (munka-) viszony alapján engedményt adhat. Az engedmény összege az

5. betöltött év után 5.000 Ft

10. betöltött év után további 5.000 Ft

15. betöltött év után további 10.000 Ft

20. betöltött év után további 10.000 Ft

legfeljebb összesen 30.000 Ft

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedményben nem részesíthető az a testületi dolgozó, akinek a fegyveres testület szolgálati lakás bérleti jogviszonyáról történt lemondás ellenében - kérésére - pénzbeli térítést adott.

(3) Az engedmény akár a kölcsön nyújtásáig, akár azt követően teljesített szolgálati idő (munkaviszony) alapján nyújtható. Az engedmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg. Az engedmény összegét az OTP a fegyveres testület értesítése alapján írja jóvá az adós számláján.

(4) Fegyelmi úton vagy büntetőbíróság ítélete alapján történő leszerelés (munkaviszony megszüntetése) esetén az engedményt vissza kell vonni. A már jóváírt engedménnyel a fegyveres testület intézkedése alapján az OTP az adós számláját megterheli.

(5) A szolgálat teljesítése közben történő elhalálozás esetén a testületi dolgozó szolgálati (munka-) viszonyát az engedmény szempontjából 20 évre kell felemelni és az ennek figyelembevételével megállapított engedmény összegét a vele együttlakó egyeneságbeli örökösei és házastársa javára egy összegben jóvá kell írni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott engedményen felül további engedményt nyújtani csak a fegyveres testület jutalmazási kerete terhére lehet, a külön utasításban meghatározott feltételek szerint.

8. §

(1) A fegyveres testület támogatásával vásárolt (felépített) lakásnak a kölcsöntartozás fennállása alatt történő elidegenítése esetén a hozzájárulás teljes összegét az ingatlan átruházása előtt vissza kell fizetni.

(2) Testületi dolgozó részére történő elidegenítés esetén a vevő részére támogatás nyújtható. A támogatásra vonatkozó feltételeket ez esetben is e rendelet szerint kell megállapítani.

9. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 1/1969. BM - PM számú együttes utasítás hatályát veszti.

Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese

Szilágyi Lajos s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes

Buda István s. k.,

munkaügyi miniszterhelyettes