26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet

a dolgozók lakásépítésének támogatásáról

A dolgozók lakásépítésének a munkáltató szerv részéről történő fokozott támogatása érdekében a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben a következőket rendeljük:

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami vállalatra és a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a központi és a tanácsi költségvetési szervre, (ideértve a költségvetési folyószámlás szervet is) a társadalmi szervezetre és a vállalatára, a szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, a szövetkezetek szövetségére és a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra (a továbbiakban: munkáltató szerv).

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre, a jövedelemszabályozás szempontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt szövetkezeti társulásra, és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsára, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségeire.

(3) E rendeletet az állami gazdaságra, továbbá a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre a külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §

(1) A munkáltató szerv a dolgozói, illetve tagjai (a továbbiakban: dolgozók) lakásproblémáinak megoldása és megfelelő törzsgárda kialakítása érdekében e rendelet előírásai szerint támogathatja a dolgozók lakásépítési (vásárlási) tevékenységét.

(2) Támogatásban részesíteni csak az új lakás építését (vásárlását) lehet. Nem támogatható azonban az épület átalakítása és a lakások műszaki megosztása.

(3) Hétvégi ház (nyaraló, üdülő) építésére - a 12. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - támogatást nyújtani nem lehet.

(4) Támogatásban a munkáltató szervvel munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló dolgozót lehet részesíteni.

3. §

(1) A munkáltató szerv vezetője, szakszervezeti bizottsága (termelőszövetkezeteknél a közgyűlés által meghatározott szerve) és a KISZ szervezete közösen,

a) kollektív szerződést kötő szervnél a kollektív szerződésben;

b) termelőszövetkezetnél és egyéb munkáltató szervnél külön szabályzatban (a továbbiakban együtt: Szabályzat)

határozza meg e rendelet előírásai alapján a lakásépítés (vásárlás) támogatásának a munkáltató szervre vonatkozó szabályait.

(2) A Szabályzatban az érdekelt dolgozók lakáskörülményeinek, lakásigényük mértékének, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének figyelembevételével meg kell határozni a támogatásra felhasználható összegeket, a munkáltató szerv adottságainak legjobban megfelelő lakásépítési (vásárlási) és támogatási formákat, a támogatás módját, mértékét és feltételeit - ideértve a munkáltató szerv olyan kikötését is, hogy a támogatás fejében a dolgozónak meghatározott ideig a munkáltató szervnél kell dolgoznia -, továbbá a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnése esetén a támogatás visszatérítésének szabályait.

4. §

(1) A támogatásban részesülő dolgozókat a szakszervezeti bizottsággal, termelőszövetkezeteknél a közgyűlés által meghatározott szervvel, és a KISZ szervezettel közösen a munkáltató szerv vezetője jelöli ki.

(2) A kijelölésnél a dolgozó munkáját, lakáskörülményét, lakásigényének mértékét, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét kell figyelembe venni. Támogatásra csak azt a dolgozót szabad kijelölni, aki az előírt anyagi feltételeket teljesíteni tudja.

(3) A támogatás során előnyben kell részesíteni a termelésben közvetlenül résztvevőket, a fiatal házaspárokat, a saját háztartásában több személy eltartásáról gondoskodó (nagycsaládos), valamint az alacsony jövedelmű dolgozókat.

(4) A támogatásra kijelölt dolgozó és a munkáltató szerv a támogatásról és annak feltételeiről e rendelet és a Szabályzat előírásainak megfelelően írásbeli megállapodást köteles kötni.

5. §

A lakásépítés (vásárlás) támogatása a 6-9. §-okban foglaltak szerint képezhető lakásépítési alapból, továbbá közvetlenül a részesedési alapból, illetve a jutalmazási keretből, valamint a 12. §-ban meghatározott módon történhet.

6. §

A lakásépítési alapot a munkáltató szerv - e 7-9. §-okban foglalt kiegészítésekkel - a következő pénzügyi forrásokból képezheti:

a) a kezelésében (tulajdonában) levő, lakás céljára szolgáló házingatlanok értékcsökkenési leírásának a fejlesztési alapba helyezhető részéből;

b) a kezelésében (tulajdonában) levő, lakás céljára szolgáló házingatlanok elidegenítéséből származó és a fejlesztési alapot illető bevételből;

c) a munkáltató szervet a 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet alapján megillető lakásépítési hozzájárulásból, illetőleg

d) a kölcsöntámogatásban részesült dolgozó által visszafizetett törlesztés összegéből és a késedelmi kamatból.

7. §

(1) A munkáltató szerv - a 8-9. §-ban említett szervek kivételével - a lakásépítési alapba helyezheti:

a) a nyereségből képződő fejlesztési alapnak a munkáltató szerv döntése szerinti - egyéb kötelezettséggel nem terhelt - részét;

b) a részesedési alapnak a Szabályzatban meghatározott hányadát.

(2) A lakásépítési alap képzése fejlesztési vagy részesedési alap hiányt nem eredményezhet.

8. §

(1) A minisztérium, az önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szerv, továbbá a társadalmi szervezet a lakásépítési alapot az állami költségvetés által rendelkezésre bocsátott beruházási keretből képezheti. A képzés évenkénti mértéke a szerv és a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények tárgyévi január 1-i létszáma után számítva nem haladhatja meg a dolgozónkénti 1000 forintot. A lakásépítési alap képzése miatt a beruházási keretek nem emelhetők, illetve ilyen igényt előterjeszteni nem lehet.

(2) A központi költségvetési folyószámlás szerv az intézetfejlesztési célokra rendelkezésre álló összeg legfeljebb 20%-át, a személyi érdekeltségi alapjának pedig saját döntése szerinti hányadát helyezheti a lakásépítési alapjába, feltéve, hogy azt egyéb kötelezettségek nem terhelik.

(3) A tanács a lakásépítési alapot a fejlesztési alapjának előző évben elért bevételi többletéből képezheti. A lakásépítési alap képzésének mértéke a tanácsi költségvetési szervek, intézmények - ideértve a tanácsi költségvetési folyószámlás szerveket és a költségvetési üzemeket is - tárgyévi január 1-i létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb évi 1000 forint.

9. §

A szövetkezeti szövetség az éves költségvetése keretében képezhet lakásépítési alapot. A képzés mértéke a szövetség és a költségvetési gazdálkodást folytató intézményei tárgyévi január 1-i létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb évi 1000 forint.

10. §

(1) A lakásépítési alap pénzeszközeit a felhasználásra vonatkozó döntéstől kezdődően az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) területileg illetékes fiókjánál vezetett "Lakásépítési alap számlán" kell kezelni. A számla megnyitására és vezetésére az OTP-vel bankszámlaszerződést kell kötni. A számlán kezelt összegek után az OTP kamatot nem térít.

(2) A "Lakásépítési alap számla" megelőlegezésére bankhitelt nyújtani nem lehet.

11. §

(1) A munkáltató szerv a lakásépítési alapból:

a) kölcsön nyújtásával támogathatja a dolgozóinak telepszerű és egyedi többszintes lakóház, valamint családiházépítését, ideértve az OTP beruházásában értékesítés céljára épített lakás megvásárlását is, a 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében említett öröklakások kivételével;

b) bérlő-, illetve vevőkiválasztási jog megszerzése ellenében a tanács részére meghatározott összeg átadásával hozzájárulhat a tanácsi lakásépítés növeléséhez;

c) a dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bér- és szolgálati, illetőleg a szerv tulajdonába kerülő lakásokat építhet;

d) megtérítheti az OTP által a 15. § (1) bekezdése szerint a dolgozó terhére felszámított 1%-os kezelési költséget;

e) köteles fizetni a bérlőt a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a külön jogszabályok alapján megillető - a munkáltató szervet terhelő -lakás-használatbavételi díjat, illetőleg térítést.

(2) Telepszerű többszintes lakóházépítésnél a munkáltató szerv a lakásépítési alapból a tanács számára folyósíthatja a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM együttes rendelet alapján a dolgozót terhelő út- és közműfejlesztési hozzájárulást.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a tanács részére átadott összeg a dolgozóra nem hárítható át. A (2) bekezdés alapján folyósított hozzájárulás a dolgozóra részben vagy egészben csak akkor hárítható át, ha a dolgozó a támogatás fejében vállalat kötelezettségének nem tett eleget.

12. §

(1) A munkáltató szerv a dolgozó lakásépítéséhez legalább az önköltségnek megfelelő térítés ellenében - a jogszabályokban megállapított keretek között - a Szabályzatban meghatározott egyéb segítséget is nyújthat (előkészítő munkák elvégzése, szervezés, lebonyolítás, fuvareszközök, munkaeszközök kölcsönzése, használt, bontott anyagok értékesítése). Ha a munkáltató szerv feladatának végrehajtását nem gátolja, támogatásként a saját építő-, szak- és szerelőipari, valamint tervező kapacitását is a dolgozó rendelkezésére bocsáthatja. Az elvégzett teljesítményt legalább az ágazati számlakeret előírásai szerint számított tényleges szűkített önköltség és az időszaki fel nem osztott költségek arányos részének együttes összegében kell a dolgozóval elszámolni.

(2) A munkára jelentkező dolgozók részvételét az építési munkálatokban a lehetőségekhez képest biztosítani kell.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatást - az építő-, szak- és szerelőipari kapacitás kivételével - a szakszervezeti bizottság, termelőszövetkezeteknél a közgyűlés által meghatározott szerv javaslatára a munkáltató szerv vezetője a munkahely által szervezett és a fizikai dolgozók hétvégi pihenését biztosító üdülőkolóniák, társasüdülők, horgásztanyák építésénél engedélyezheti.

13. §

(1) Elsősorban a dolgozók telepszerű többszintes lakóházépítését kell támogatásban részesíteni.

(2) A támogatás hatékonyabb felhasználása érdekében a dolgozók az erre vonatkozó jogszabályok keretei között lakásépítő szövetkezetet alakíthatnak.

(3) Az egyes munkáltató szervek egymással társulva is végezhetik dolgozóik lakásépítkezéseinek szervezését és lebonyolítását. Ilyen esetben a 2. § (4) bekezdésben foglalt tilalom a 12. § (1) bekezdésében említett támogatásokra nem vonatkozik.

(4) A dolgozók lakásépítéseinek szervezésével és lebonyolításával az OTP, a lakásépítőszövetkezet vagy tevékenységi köre alapján erre jogosult más szerv is megbízható.

14. §

(1) A lakásépítési alapból támogatásban részesülő lakásépítés (vásárlás) pénzügyi forrása:

a) az érdekelt dolgozók előtörlesztése;

b) telepszerű többszintes és egyedi többszintes lakóházépítés esetében az állam által a dolgozók részére nyújtott szociálpolitikai kedvezmény;

c) a munkáltató szerv részéről nyújtott kölcsön;

d) az OTP kölcsön.

(2) A lakásépítésben (vásárlásban) résztvevő dolgozók által fizetendő előtörlesztés mértékét a 4. § (4) bekezdése szerinti megállapodásban kell rögzíteni. Az előtörlesztés a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) 15%-ánál kisebb nem lehet. Az építési költséget (eladási árat) a 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet 8. §-ában foglaltak szerint kell meghatározni.

(3) A szociálpolitikai kedvezmény mértékére és folyósításának feltételeire a 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 7. §-ában és a 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet 11-18. §-aiban foglaltak az irányadók.

(4) A támogatásként nyújtott kölcsön összegében, valamint feltételeiben a 4. § (4) bekezdése szerint kell megállapodni.

(5) Az OTP kölcsön nem lehet magasabb:

a) a telepszerű többszintes lakóházépítés esetében a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár) 50%-ánál;

b) egyedi többszintes lakóházépítés esetében a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség (eladási ár), családiház építés esetében az építési költség 25%-ánál.

(6) Az OTP kölcsönt a 7/1971. (II. 8.) Korm. rendeletben szabályozott feltételek szerint kell nyújtani.

15. §

(1) A dolgozó a lakásépítési alapból a 14. § (1) bekezdésének c) pontja alapján nyújtott kölcsönt - az OTP területileg illetékes fiókja útján - kamatmentesen, havi részletekben, az OTP kölcsönre megállapított törlesztési idő alatt köteles visszafizetni. A kölcsön fennálló összege után az OTP évi 1%-os kezelési költséget számít fel. Késedelem esetén a kamatfizetés tekintetében a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A késedelmi kamat a munkáltató lakásépítési alapját illeti meg.

(2) A dolgozó által teljesített visszafizetéseket az OTP a munkáltató szerv "Lakásépítési alap számlája" javára negyedévenként elszámolja. A visszafizetett összegek a munkáltató szerv rendelkezése szerint vagy ismételten felhasználhatók a lakásépítés (vásárlás) támogatására, vagy a képzés módjától függetlenül a fejlesztési alap, illetve a tárgyévi beruházási keret kiegészítésére fordítandók.

(3) A munkáltatói támogatással felépült (vásárolt) lakás - a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában említett bérlőkiválasztási jog útján megszerzett lakások, továbbá az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt lakások kivételével - a dolgozó tulajdonába kerül.

(4) A lakás az OTP kölcsön, illetve a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön fedezetéül szolgál. A munkáltató szerv jelzálog jogát az OTP-t követő rangsorban kell a telekkönyvbe bejegyezni. A jelzálog telekkönyvi bejegyzése, illetve törlése illetékmentes.

(5) A lakást a tartozás fennállásának ideje alatt csak az OTP és a munkáltató szerv együttes hozzájárulásával szabad elidegeníteni vagy megterhelni.

16. §

(1) A munkáltató szerv a részesedési alapjából, illetve jutalmazási keretéből a dolgozónak - az őt terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséhez -vissza nem térítendő támogatást, engedményt vagy kamatmentes kölcsönt adhat. Ennek keretében:

a) a dolgozót terhelő előtörlesztéshez vissza nem térítendő módon hozzájárulhat, illetve annak egy részét kölcsön formájában megelőlegezheti;

b) a vállalati bérlakás szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakásépítési hozzájárulásából, illetőleg lakáshasználatbavételi díjából a 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdésében, valamint 16. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint engedményt adhat. Ezt az engedményt a munkáltató szerv részesedési alapja (jutalmazási kerete) terhére kell elszámolni és a lakásépítési alapba kell átutalni;

c) a lakásépítési alapból nyújtott kölcsön meghatározott részét elengedheti.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti engedményt a részesedési alapból (jutalmazási keretből) a lakásépítési alap javára meg kell téríteni, illetve annak összegét a dolgozót terhelő havi törlesztési kötelezettségének megfelelően, havi részletekben kell az OTP-nél vezetett "Lakásépítési alap számla" javára átutalni.

(3) A részesedési alapból nyújtott támogatást adó-, vagy társadalombiztosítási járulékalapba beszámítani nem lehet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti juttatás a Szabályzat rendelkezése szerint elsősorban a munkáltató szervnél eltöltött, illetve eltöltendő huzamosabb munkaviszony (tagsági viszony) kikötése alapján adható.

17. §

A lakásépítés támogatása címén a dolgozónak az e rendeletben foglaltakon felül más támogatást adni nem lehet.

18. §

(1) A munkáltató szerv az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegét, illetve a 11. § (1) bekezdésének d) pontja és a 16. § (1) bekezdése alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, engedmény és kölcsön összegét részben vagy egészben - a Szabályzatban foglaltak szerint -a dolgozótól megvonhatja (visszakövetelheti), ha a dolgozó a megállapodás alapján reá háruló kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Ha a munkáltató szerv az (1) bekezdésben foglaltak esetén a dolgozótól a támogatást megvonja, illetőleg visszaköveteli, a visszakövetelt összeg után a munkáltató szervet a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti kamat illeti meg.

(3) Nincs helye a visszakövetelésnek abban az esetben, ha a dolgozó a reá háruló kötelezettséget neki fel nem róható, nyomós okból (pl. súlyos betegség, súlyos üzemi baleset) nem teljesítette.

(4) A be nem hajtható követelést annak az alapnak a terhére kell leírni, amelyből a támogatás történt.

(5) A megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek körében, valamint a visszavonással kapcsolatban felmerült vitás ügyekben a munkaügyi, illetve a tagsági vitákra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

19. §

(1) A tanácsi lakásépítés növeléséhez a 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján nyújtott hozzájárulás, illetve a lakásokból való részesedés mértékében a munkáltató szerv és az illetékes városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg községi tanács végrehajtó bizottság állapodik meg.

(2) Bérlő-, illetve vevő-kiválasztási jog esetén a tanácsi bérlakások bérlőit, illetve az értékesítés céljára épített tanácsi lakások vevőit a munkáltató szerv az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú és az 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet szerint választja ki. A kiválasztott bérlő a 2/1971. (II. 8.) Korm. számú és a 2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM rendelet szerinti lakásépítési hozzájárulást, illetőleg a kiválasztott vevő a 6/1971. (II. 8.) ÉVM-PM-ÁH rendelet szerint megállapított eladási árat köteles fizetni.

20. §

(1) A munkáltató szerv a 11. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint (2) bekezdése alapján a tanács részére nyújtott hozzájárulást a tanács fejlesztési alapja (községeknél a költségvetése) javára köteles átutalni.

(2) A 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerint átutalt összeget a tanácsnak a lakásépítés növelésére kell fordítania.

21. §

(1) Ez a rendelet 1971. július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 16/1969. (IX. 30.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelet 17. §-ának (1) bekezdésével módosított, a lakásépítés vállalati támogatásáról szóló 3/1969. (I. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet hatályát veszti. Az ezek alapján létrejött megállapodásokra azonban még az e rendeletek előírásait kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti továbbá a 7/1968. (VII. 16.) ÉVM rendelet 10. §-ával kiegészített 2/1964. (VII. 5.) ÉM rendelet 19/A. §-a.

Dr. Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Lázár György s. k.,

munkaügyi miniszter