26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet

a dolgozók lakásépítésének támogatásáról

A dolgozók lakásépítésének a munkáltató szerv részéről történő fokozott támogatása érdekében a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben a következőket rendeljük:

1. §[1]

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) az állami vállalatra és a trösztre, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, a központi és a tanácsi költségvetési szervre - ideértve a költségvetési folyószámlás szervet is -;

b) a társadalmi szervezetre és a vállalatára;

c) a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részvételével jogi személyként működő szövetkezeti társulásra - ideértve a zöldség- és gyümölcsfelvásárlási szakágazathoz tartozó társulást is -, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, illetőleg mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami vállalatok részvételével működő, mezőgazdasági ágazatba sorolt közös vállalatra, valamint a vízgazdálkodási társulatra - ideértve a vízműtársulatot is (a továbbiakban együtt: termelőszövetkezet);

d) az ipari, a fogyasztási, az értékesítő és beszerző, valamint a Takarékszövetkezetre és a szövetkezeti vállalatra (a továbbiakban együtt: szövetkezet);

e) a termelőszövetkezetek és a szövetkezetek országos tanácsaira, területi és szakmai szövetségedre (a továbbiakban együtt: szövetkezeti szövetség), valamint azok költségvetési rendszerben gazdálkodó intézményeire;

f) a jogi személyiséggel rendelkező, a c) pontban nem említett gazdasági társulásra

(az a)-f) alattiak a továbbiakban együtt: munkáltató szerv).

(2) E rendeletet a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §

(1) A munkáltató szerv a dolgozói, illetve tagjai (a továbbiakban: dolgozók) lakásproblémáinak megoldása és megfelelő törzsgárda kialakítása érdekében e rendelet előírásai szerint támogathatja a dolgozók lakásépítési (vásárlási) tevékenységét.

(2)[2] Támogatásban részesíteni csak új lakás építését (vásárlását) lehet. Támogatást lehet nyújtani azonban a toldaléképítéshez is, ha

a) azzal a lakás legalább egy lakószobával bővül és

b) a tanács végrehajtó bizottságának lakásügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (lakásügyi hatóság) igazolja, hogy a bővítés jogos lakásigényt old meg.

(3)[3] Nem lehet támogatást nyújtani az épület (lakás) karbantartásához, felújításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, helyreállításához, és a lakások műszaki megosztásához, továbbá - a 12. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - a hétvégi ház (nyaraló, üdülő) építéséhez.

(4) Támogatásban a munkáltató szervvel munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló dolgozót lehet részesíteni.

3. §

(1)[4] A munkáltató szerv vezetője, továbbá a szakszervezeti szerve (ennek hiányában termelőszövetkezetnél, illetőleg szövetkezetnél a közgyűlés által meghatározott szerve) és a KISZ-szervezete közösen,

a) kollektív szerződést kötő szervnél a kollektív szerződésben,

b) egyéb munkáltató szervnél pedig belső szabályzatban (a továbbiakban együtt: Szabályzat) határozza meg a rendelet előírásai alapján a lakásépítés (vásárlás) támogatásának a munkáltató szervre vonatkozó szabályait.

(2) A Szabályzatban az érdekelt dolgozók lakáskörülményeinek, lakásigényük mértékének, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének figyelembevételével meg kell határozni a támogatásra felhasználható összegeket, a munkáltató szerv adottságainak legjobban megfelelő lakásépítési (vásárlási) és támogatási formákat, a támogatás módját, mértékét és feltételeit - ideértve a munkáltató szerv olyan kikötését is, hogy a támogatás fejében a dolgozónak meghatározott ideig a munkáltató szervnél kell dolgoznia -, továbbá a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnése esetén a támogatás visszatérítésének szabályait.

(3)[5] Ha a támogatásban részesült dolgozó munkaviszonya az előírt határidőn belül megszűnt, az új munkáltató szerv a még ki nem egyenlített kölcsönt a lakásépítési alapjából vagy a társadalmi munkából származó lakásépítési alapjából a volt munkáltató szerv lakásépítési alapja javára -megállapodásuk alapján - megtérítheti.

(4)[6] Ha a támogatásban részesült dolgozó a munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását a szabad forgalomban olyan személynek idegeníti el, aki ugyanannak a munkáltató szervnek a dolgozója, vagy más munkáltató szervnek a dolgozója ugyan, de az eladó a munkáltató szervével kötött megállapodásból eredő - a (2) bekezdés alapján kikötött - kötelezettségét teljesítette, vagy e kötelezettségét neki fel nem róható nyomós okból (pl. súlyos betegség, üzemi baleset) nem teljesítheti, illetőleg a vevő munkáltató szerve a lakásépítési alapjából, vagy a társadalmi munkából származó lakásépítési alapjából az eladó munkáltató szervének a kölcsöntartozást megtéríti, a munkáltatói kölcsönt a vevő - az eladó munkáltató szerve hozzájárulás esetén - átvállalhatja.

(5)[7] Házassági vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsön tartozás megtérítését -a munkáltató szerv hozzájárulása esetén - a lakásban maradó, kölcsöntámogatásban nem részesült házastárs átvállalhatja.

(6)[8] Ha a támogatásban részesült dolgozó a munkáltatói kölcsönnel épített (vásárolt) lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra cseréli el, a kölcsöntartozást biztosító jelzálogjog - a munkáltató szerv hozzájárulása esetén - a cserével megszerzett lakásra bejegyezhető.

4. §

(1)[9] A támogatásban részesülő dolgozókat - a 3. § (1) bekezdésében említett szervekkel egyetértésben - a munkáltató szerv vezetője jelöli ki.

(2) A kijelölésnél a dolgozó munkáját, lakáskörülményét, lakásigényének mértékét, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét kell figyelembe venni. Támogatásra csak azt a dolgozót szabad kijelölni, aki az előírt anyagi feltételeket teljesíteni tudja.

(3)[10] A támogatás során előnyben kell részesíteni a termelésben közvetlenül résztvevőket, a fiatal házaspárokat, a saját háztartásában több személy eltartásáról gondoskodó (nagycsaládos), valamint az alacsony jövedelmű dolgozókat. A leszerelést követően két éven belül előnyben kell részesíteni a sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozókat is.

(4) A támogatásra kijelölt dolgozó és a munkáltató szerv a támogatásról és annak feltételeiről e rendelet és a Szabályzat előírásainak megfelelően írásbeli megállapodást köteles kötni.

5. §

A lakásépítés (vásárlás) támogatása a 6-9. §-okban foglaltak szerint képezhető lakásépítési alapból, továbbá közvetlenül a részesedési alapból, illetve a jutalmazási keretből, valamint a 12. §-ban meghatározott módon történhet.

6. §

A lakásépítési alapot a munkáltató szerv - e 7-9. §-okban foglalt kiegészítésekkel - a következő pénzügyi forrásokból képezheti:

a) a kezelésében (tulajdonában) levő, lakás céljára szolgáló házingatlanok értékcsökkenési leírásának a fejlesztési alapba helyezhető részéből;

b) a kezelésében (tulajdonában) levő, lakás céljára szolgáló házingatlanok elidegenítéséből származó és a fejlesztési alapot illető bevételből;

c) a munkáltató szervet a 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet alapján megillető lakásépítési hozzájárulásból, illetőleg

d) a kölcsöntámogatásban részesült dolgozó által visszafizetett törlesztés összegéből és a késedelmi kamatból.

e)[11] a támogatásban részesült, áthelyezett dolgozót átvevő munkáltató szerv által megtérített támogatásból.

6/A. §[12]

(1) Termelőszövetkezet a lakásépítési alapot

a) a 6. § a)-e) pontjában említett pénzügyi forrásokból, továbbá

b) a mérleg szerinti nyereségének a bruttó jövedelem felhasználását szabályozó rendelkezésekben előírt kötelezettségek teljesítése után fennmaradó részéből képezheti.

(2) Termelőszövetkezet a lakásépítési alapjából a termelőszövetkezeti szövetség lakásépítési alapját kiegészítheti.

(3) A termelőszövetkezeti szövetség a lakásépítési alapot az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés, valamint a 9. § alapján képezheti.

7. §[13]

A munkáltató szerv - a 8-9. §-ban említett szervek kivételével - a lakásépítési alapba helyezheti a nyereségből képződő fejlesztési alapnak a munkáltató szerv döntése szerinti - egyéb kötelezettséggel nem terhelt - részét. A lakásépítési alap képzése fejlesztési alap hiányt nem eredményezhet.

8. §

(1) A minisztérium, az önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szerv, továbbá a társadalmi szervezet a lakásépítési alapot az állami költségvetés által rendelkezésre bocsátott beruházási keretből képezheti. A képzés évenkénti mértéke a szerv és a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények tárgyévi január 1-i létszáma után számítva nem haladhatja meg a dolgozónkénti 1000 forintot. A lakásépítési alap képzése miatt a beruházási keretek nem emelhetők, illetve ilyen igényt előterjeszteni nem lehet.

(2) A központi költségvetési folyószámlás szerv az intézetfejlesztési célokra rendelkezésre álló összeg legfeljebb 20%-át, a személyi érdekeltségi alapjának pedig saját döntése szerinti hányadát helyezheti a lakásépítési alapjába, feltéve, hogy azt egyéb kötelezettségek nem terhelik.

(3) A tanács a lakásépítési alapot a fejlesztési alapjának előző évben elért bevételi többletéből képezheti. A lakásépítési alap képzésének mértéke a tanácsi költségvetési szervek, intézmények - ideértve a tanácsi költségvetési folyószámlás szerveket és a költségvetési üzemeket is - tárgyévi január 1-i létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb évi 1000 forint.

9. §

A szövetkezeti szövetség az éves költségvetése keretében képezhet lakásépítési alapot. A képzés mértéke a szövetség és a költségvetési gazdálkodást folytató intézményei tárgyévi január 1-i létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb évi 1000 forint.

10. §

(1) A lakásépítési alap pénzeszközeit a felhasználásra vonatkozó döntéstől kezdődően az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) területileg illetékes fiókjánál vezetett "Lakásépítési alap számlán" kell kezelni. A számla megnyitására és vezetésére az OTP-vel bankszámlaszerződést kell kötni. A számlán kezelt összegek után az OTP kamatot nem térít.

(2) A "Lakásépítési alap számla" megelőlegezésére bankhitelt nyújtani nem lehet.

11. §

(1) A munkáltató szerv a lakásépítési alapból:

a)[14] kölcsönt nyújthat a dolgozónak

- telepszerű vagy egyedi többszintes, illetőleg csoportos korszerű lakóházépítéshez, továbbá a hagyományos családiház építéséhez,

- emeletráépítéséhez, tetőtérbeépítéséhez, önálló lakást eredményező vagy a 2. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő toldaléképité-séhez és a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá történő átalakításához arra tekintet nélkül, hogy a lakás tulajdonosa vagy bérlője-e;

- a tanácsi értékesítésű lakás, valamint az OTP beruházásában értékesítés céljára épített lakás megvásárlásához,

- az állampolgárok tulajdonában levő üresen álló családi házak értékesítéséről szóló 30/1974. (XII. 4.) PM-ÉVM számú együttes rendelet alapján értékesíthető üresen álló családiház, illetőleg a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM számú együttes rendelet, valamint az állami gazdaságok területén levő elavult lakások felszámolásának feltételeiről szóló 26/1976. (X. 30.) PM-MÉM-ÉVM számú együttes rendelet alapján vásárolható lakóház megvásárlásához.

b) bérlő-, illetve vevőkiválasztási jog megszerzése ellenében a tanács részére meghatározott összeg átadásával hozzájárulhat a tanácsi lakásépítés növeléséhez;

c)[15] a dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bér- és szolgálati, illetőleg a munkáltató szerv tulajdonába kerülő lakásokat, valamint otthon házakat (nyugdíjasok házát, szobabérlők házát, garzon házat) építhet, illetőleg ezek építéséhez hozzájárulhat.

d) megtérítheti az OTP által a 15. § (1) bekezdése szerint a dolgozó terhére felszámított 1%-os kezelési költséget;

e) köteles fizetni a bérlőt a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a külön jogszabályok alapján megillető - a munkáltató szervet terhelő -lakás-használatbavételi díjat, illetőleg térítést.

f)[16] munkáltatói támogatásra később kijelölésre kerülő dolgozója részére megelőlegezheti - lakásonként legfeljebb 60 000 Ft összeg erejéig -a telekárnak, a telek használatbavételi díjnak, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásnak, beruházás lebonyolítási, továbbá a műszaki tervezési, felvonulási és a közműbekötési költségeknek a lakásra jutó hányadát, ha telepszerű többszintes lakóházépítés építtetője a munkáltató szerv (szervek) által szervezett építőközösség vagy lakásépítő szövetkezet, illetőleg a csoportos korszerű lakóházépítés építtetője lakásépítő szövetkezet.

g)[17] a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján - bérlőkiválasztási jog megszerzése ellenéiben - meghatározott összeggel hozzájárulhat a tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő lakóépületen emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel létesülő tanácsi bérlakás építéséhez.

(2) Telepszerű többszintes lakóházépítésnél a munkáltató szerv a lakásépítési alapból a tanács számára folyósíthatja a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM együttes rendelet alapján a dolgozót terhelő út- és közműfejlesztési hozzájárulást.

(3)[18] Az (1) bekezdés b) pontja alapján a tanács részére átadott összeg, illetőleg az (1) bekezdés g) pontja szerinti hozzájárulás a dolgozóra nem hárítható át. A (2) bekezdés alapján folyósított hozzájárulás a dolgozóra részben vagy egészben csak akkor hárítható át, ha a dolgozó a támogatás fejében vállalat kötelezettségének nem tett eleget.

(4)[19] A munkáltató szerv az (1) bekezdés f) pontjában említett összeg felhasználására és visszafizetésére társulás (építőközösség) esetében a társasági szerződésben, lakásépítő szövetkezeti szervezés esetében pedig a lakásépítő szövetkezettel kötött szerződésben állapodik meg.

(5)[20] A munkáltató szerv az (1) bekezdés f) pontjában említett összeg felhasználására és visszafizetésére a tevékenységi köre alapján beruházások lebonyolítására jogosult szervvel is köthet megállapodást, ha az megbízásból több munkáltató szerv dolgozói részére telepszerű többszintes lakóházépítést szervez és e célra építőközösséget hoz létre, vagy lakásépítő szövetkezet alakítását készíti elő. Ilyen esetben az elszámolási, illetőleg az építőközösség vagy lakásépítő szövetkezet megalakulásáig a visszafizetési kötelezettség a beruházást lebonyolító szervet terheli.

(6)[21] A munkáltató szerv a lakásépítési alapból kölcsön nyújtásával a dolgozóinak csak olyan lakóházépítését (vásárlását) támogathatja, amelyhez az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályban foglaltak szerint az OTP kölcsönt nyújthat.

11/A. §[22]

Az állami vállalat a lakásépítési alapból a 11. §-ban szabályozott támogatáson felül

a) vissza nem térítendő támogatásként részben vagy egészben megfizetheti a 3/1973. (I. 26.) MT rendelettel módosított és kiegészített 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 6/A. §-ában említett munkás helyett a 6/B-6/C § szerint őt terhelő előtörlesztést;

b) köteles megfizetni az a) pontban említett munkás lakásépítéséhez (vásárlásához) nyújtott vállalati kölcsön támogatás után az OTP által felszámított évi 1% kezelési költséget.

12. §

(1)[23] A munkáltató szerv a dolgozó lakásépítéséhez - a jogszabályokban megállapított keretek között - a Szabályzatban meghatározott egyéb támogatást is nyújthat (előkészítő munkák elvégzése, szervezés, lebonyolítás, fuvareszközök, munkaeszközök kölcsönzése, használt, bontott anyagok értékesítése). Ha a munkáltató szerv feladatának végrehajtását nem gátolja, támogatásként a saját építő-, szak- és szerelőipari, valamint tervező kapacitását is a dolgozó rendelkezésére bocsáthatja. Az elvégzett teljesítményt

a) fuvareszköz és darusgépkocsi kölcsönzése esetén a 17/1969. (IV. 24.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdése szerint,

b) az egyéb esetekben pedig legalább az ágazati számlakeret előírásai szerint számított tényleges szűkített önköltség és az időszaki fel nem osztott költségek arányos részének együttes összegében

kell a dolgozóval elszámolni.

(2) A munkára jelentkező dolgozók részvételét az építési munkálatokban a lehetőségekhez képest biztosítani kell.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatást - az építő-, szak- és szerelőipari kapacitás kivételével - a szakszervezeti bizottság, termelőszövetkezeteknél a közgyűlés által meghatározott szerv javaslatára a munkáltató szerv vezetője a munkahely által szervezett és a fizikai dolgozók hétvégi pihenését biztosító üdülőkolóniák, társasüdülők, horgásztanyák építésénél engedélyezheti.

13. §

(1) Elsősorban a dolgozók telepszerű többszintes lakóházépítését kell támogatásban részesíteni.

(2) A támogatás hatékonyabb felhasználása érdekében a dolgozók az erre vonatkozó jogszabályok keretei között lakásépítő szövetkezetet alakíthatnak.

(3) Az egyes munkáltató szervek egymással társulva is végezhetik dolgozóik lakásépítkezéseinek szervezését és lebonyolítását. Ilyen esetben a 2. § (4) bekezdésben foglalt tilalom a 12. § (1) bekezdésében említett támogatásokra nem vonatkozik.

(4) A dolgozók lakásépítéseinek szervezésével és lebonyolításával az OTP, a lakásépítőszövetkezet vagy tevékenységi köre alapján erre jogosult más szerv is megbízható.

14. §[24]

(1) A lakásépítési alapból támogatásban részesülő lakásépítés (vásárlás) pénzügyi forrása:

a) az érdekelt dolgozók előtörlesztése,

b)[25] telepszerű vagy egyedi többszintes, illetőleg csoportos korszerű lakóházépítés esetében az állam által a dolgozók részére nyújtott szociálpolitikai kedvezmény.

c) az állami vállalat munkásai részére nyújtott állami támogatás,

d) a munkáltató szerv részéről nyújtott kölcsön-támogatás,

e) az OTP kölcsön.

(2) A lakásépítésben (vásárlásban) résztvevő dolgozók által fizetendő előtörlesztés mértékét, a kölcsöntámogatás, továbbá az állami vállalat által a 11/A. § a) pontja alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatás összegét és feltételeit a 4. § (4) bekezdése szerinti megállapodásban kell rögzíteni.

(3)[26] A dolgozók lakásépítésének (vásárlásának) a lakásépítési alapból történő támogatásánál az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről, továbbá a kedvezményes lakásépítési akciókról szóló külön jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.

15. §

(1)[27] A dolgozó a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönt az OTP területileg illetékes fiókja útján - kamatmentesen, havi részletekben, a felek megállapodásában meghatározott, - legalább tizenöt évi és legfeljebb az alkalmazott lakásépítési formára nyújtható OTP építési kölcsönre jogszabállyal megállapított törlesztési idő alatt köteles visszafizetni. Ha a kölcsön összege nem éri el a szociálpolitikai kedvezmény összegével csökkentett építési költség (eladási ár) 10%-át, a felek tizenöt évnél rövidebb törlesztési időben is megállapodhatnak. A kölcsön összege után az OTP évi 1% kezelési költséget számít fel. A kölcsöntartozás késedelmes megtérítése esetén a kamatfizetés tekintetében a PTK 301. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A késedelmi kamat a munkáltató lakásépítési alapját illeti meg.

(2) A dolgozó által teljesített visszafizetéseket az OTP a munkáltató szerv "Lakásépítési alap számlája" javára negyedévenként elszámolja. A visszafizetett összegek a munkáltató szerv rendelkezése szerint vagy ismételten felhasználhatók a lakásépítés (vásárlás) támogatására, vagy a képzés módjától függetlenül a fejlesztési alap, illetve a tárgyévi beruházási keret kiegészítésére fordítandók.

(3)[28]

(4)[29] A dolgozó tulajdonába kerülő lakás az OTP kölcsön, illetőleg a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön fedezetéül szolgál. A munkáltató szerv jelzálogjogát az OTP-t követő rangsorban kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni. A jelzálogjog bejegyzése, illetve törlése illetékmentes.

(5) A lakást a tartozás fennállásának ideje alatt csak az OTP és a munkáltató szerv együttes hozzájárulásával szabad elidegeníteni vagy megterhelni.

16. §

(1) A munkáltató szerv a részesedési alapjából, illetőleg a jutalmazási keretéből a dolgozónak - az őt terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséhez - vissza nem térítendő támogatást és engedményt adhat. Ennek keretében:[30]

a)[31] a dolgozót terhelő előtörlesztéshez vissza nem térítendő módon hozzájárulhat;

b) a vállalati bérlakás szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakásépítési hozzájárulásából, illetőleg lakáshasználatbavételi díjából a 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdésében, valamint 16. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint engedményt adhat. Ezt az engedményt a munkáltató szerv részesedési alapja (jutalmazási kerete) terhére kell elszámolni és a lakásépítési alapba kell átutalni;

c) a lakásépítési alapból nyújtott kölcsön meghatározott részét elengedheti.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti engedményt a részesedési alapból (jutalmazási keretből) a lakásépítési alap javára meg kell téríteni, illetve annak összegét a dolgozót terhelő havi törlesztési kötelezettségének megfelelően, havi részletekben kell az OTP-nél vezetett "Lakásépítési alap számla" javára átutalni.

(3)[32] A részesedési alapból nyújtott támogatást adó- vagy társadalombiztosítási járulékalapba beszámítani nem lehet. Termelőszövetkezeteknél a részesedési alapból nyújtott támogatásinak az adózásnál történő beszámítását külön jogszabály állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti juttatás a Szabályzat rendelkezése szerint elsősorban a munkáltató szervnél eltöltött, illetve eltöltendő huzamosabb munkaviszony (tagsági viszony) kikötése alapján adható.

16/A. §[33]

(1) Az 1. § (1) bekezdésben felsorolt munkáltató szervek a társadalmi munka keretében végzett és ilyen célra felajánlott rendkívüli teljesítmények ellenértékéből a lakásépítés támogatására a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével külön alapot képezhetnek.

(2) Külön alapot képezni csak olyan társadalmi munka esetében lehet, amelyet a dolgozók a munkarend szerinti időn kívül végeznek.

(3) A felajánlott rendkívüli tevékenység egyaránt irányulhat a dolgozó munkakörébe tartozó (a munkáltató szerv feladatkörét képező termelő vagy szolgáltató tevékenység) vagy munkakörén kívüli feladatok (pl. tereprendezés, hulladékgyűjtés, vagonkirakás, takarítás stb.) ellátására, de csak olyan teljesítményre vonatkozhat, amelyért a ténylegesen elvégzett munka alapján, az érvényes bértételek figyelembevételével munkabér számfejthető.

(4) Az előző bekezdésben meghatározott tevékenységért járó ellenértéket külön kell számfejteni és a számfejtett összeget a külön alapba lehet helyezni. Ha a dolgozó a munkáltató szerv által szervezett társadalmi munkát más gazdálkodó szervnél végezte, a tevékenységéért járó ellenértéket a munkáltató szerv részére kell átutalni; az ilyen összegeket a munkáltató szerv külön alapjába kell helyezni.

16/B. §[34]

(1) A társadalmi munka ellenértékeként elszámolt összegeket a munkáltató szerveknek elkülönítve, "társadalmi munkából származó lakásépítési alap" számlán kell nyilvántartani és a képzésről, a jogcímenkénti felhasználásról, valamint a befolyt kölcsöntörlesztésekről személy szerinti részletes nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az alap pénzeszközeinek felhasználása során alaphiány átmenetileg sem jelentkezhet.

16/C. §[35]

(1) A társadalmi munkából származó lakásépítési alapból:

a) a 11. § (1) bekezdés a, d, és f. pontja szerinti, továbbá

b) a 16. § (1) bekezdésben megjelölt

c)[36] a dolgozót terhelő előtörlesztéshez kamatmentes kölcsön

támogatás nyújtható. A 16. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat a támogatás nyújtásánál megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az alapból nyújtott kölcsön kamatmentes.

(3) A kölcsönként folyósított összegek visszafizetésére a munkáltató és a dolgozó között megkötött szerződésben foglaltak az irányadók. A köl-csöntörlesztéseket a "társadalmi munkából származó lakásépítési alap" számla javára kell elszámolni.

17. §

A lakásépítés támogatása címén a dolgozónak az e rendeletben foglaltakon felül más támogatást adni nem lehet.

18. §

(1)[37] A munkáltató szerv az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegének megfizetését egy összegben követelheti, illetőleg a nyújtott vissza nem térítendő támogatás, engedmény és kölcsön összegét - a Szabályzat előírásai szerint - a dolgozótól részben vagy egészben megvonhatja (visszakövetelheti), ha a dolgozó a megállapodás alapján rá háruló kötelezettségét nem teljesítette.

(2)[38] Ha a munkáltató szerv az (1) bekezdésben foglaltak esetén a dolgozótól a támogatást megvonja, illetőleg visszaköveteli, a visszakövetelt összeg után a munkáltató szervet a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti kamat illeti meg a támogatás visszavonásának időpontjától kezdődően.

(3) Nincs helye a visszakövetelésnek abban az esetben, ha a dolgozó a reá háruló kötelezettséget neki fel nem róható, nyomós okból (pl. súlyos betegség, súlyos üzemi baleset) nem teljesítette.

(4) A be nem hajtható követelést annak az alapnak a terhére kell leírni, amelyből a támogatás történt.

(5) A megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek körében, valamint a visszavonással kapcsolatban felmerült vitás ügyekben a munkaügyi, illetve a tagsági vitákra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

19. §

(1) A tanácsi lakásépítés növeléséhez a 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján nyújtott hozzájárulás, illetve a lakásokból való részesedés mértékében a munkáltató szerv és az illetékes városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg községi tanács végrehajtó bizottság állapodik meg.

(2) Bérlő-, illetve vevő-kiválasztási jog esetén a tanácsi bérlakások bérlőit, illetve az értékesítés céljára épített tanácsi lakások vevőit a munkáltató szerv az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú és az 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet szerint választja ki. A kiválasztott bérlő a 2/1971. (II. 8.) Korm. számú és a 2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM rendelet szerinti lakásépítési hozzájárulást, illetőleg a kiválasztott vevő a 6/1971. (II. 8.) ÉVM-PM-ÁH rendelet szerint megállapított eladási árat köteles fizetni.

20. §[39]

(1) A munkáltató szerv a 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti összeget a tanács fejlesztési alap számlájára (községekben a költségvetési számlára) köteles átutalni. Ezt az összeget a tanács lakásberuházási betétszámlájára kell átutalni és azt csak célcsoportos lakásépítésre lehet felhasználni.

(2) A munkáltató szerv a 11. § (2) bekezdése alapján a tanács részére nyújtott hozzájárulást a tanács fejlesztési alapja (községeknél a költségvetése) javára köteles átutalni. Ezt az összeget a lakásépítésekkel összefüggő területelőkészítésre kell fordítani.

(3)[40] Az emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel létesülő tanácsi bérlakás építéséhez a 11. § (1) bekezdésének g) pontja alapján nyújtott hozzájárulást a munkáltató szerv

a) a nevére - az építkezés céljára - nyitott ós az OTP által elkülönítetten kezelt számlára köteles átutalná, ha az építtetői (beruházói) feladatokat maga látja el;

b) a tanácsi házkezelési szerv lakóházjavítási alap számlájára köteles átutalni, ha az építtető a tanácsi házkezelési szerv.

21. §

(1) Ez a rendelet 1971. július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 16/1969. (IX. 30.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelet 17. §-ának (1) bekezdésével módosított, a lakásépítés vállalati támogatásáról szóló 3/1969. (I. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet hatályát veszti. Az ezek alapján létrejött megállapodásokra azonban még az e rendeletek előírásait kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti továbbá a 7/1968. (VII. 16.) ÉVM rendelet 10. §-ával kiegészített 2/1964. (VII. 5.) ÉM rendelet 19/A. §-a.

Dr. Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Lázár György s. k.,

munkaügyi miniszter