6/1972. (VIII. 19.) MM rendelet

a zeneművek kiadására vonatkozó szerződések feltételeiről, a zeneműkiadással kapcsolatos egyéb szerződésekről, valamint a szerzői és más tevékenység díjáról

A szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 56. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem.

I.

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozik - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az a szerződés, amelyet

- a zenemű szerzője vagy jogutóda a zenemű kiadására, továbbá

- a kiadó, zenemű kottaanyagának bérletére, illetőleg

- a kiadó, a zenemű propagandájára és a kiadással kapcsolatos, szerzői jogi védelem alá nem tartozó munkálatok végzésére köt.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az olyan szerződésre, amelynél a felek egyike a devizajogszabályok szerint külföldinek minősül.

II.

Zenemű kiadására vonatkozó szerződések

A)

A szerződések feltételei

2. §

(1) A szerződésben meg kell határozni:

a) a szerződés időtartamát,

b) a kiadásra kerülő művet és jellegét,

c) a kézirat formáját és átadásának időpontját,

d) a kiadás határidejét,

e) a szerző díjazását.

(2) Amennyiben a kiadói szerződés a zenemű elkészített kottaanyagának bérleti úton történő forgalombahozatalára irányul, az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feltételek mellőzhetők.

(3) A szerződés írásba foglalásán felül, írásban kell megtenni a feleknek a szerződés teljesítésével kapcsolatos jognyilatkozataikat is.

3. §

(1) A szerződés határozatlan időtartamra is szólhat.

(2) A szerző a határozatlan időtartamra kötött szerződést felmondhatja az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) az utolsó kiadás óta négy év eltelt;

b) a mű kereskedelmi forgalomban nem szerezhető be;

c) a kiadó a mű újabb kiadására a szerző felszólítása ellenére 6 hónapon belül nem vállal határidőt vagy a vállalt határidő 2 évnél hosszabb.

(3) A (2) bekezdésen alapuló felmondás határideje 30 nap, melynek elteltével a szerződés megszűnik. A határidőket a felmondásnak a kiadó részére történt kézbesítése napjától kezdődően kell számítani.

4. §

A szerződés tartama alatt

a) a kiadót kizárólagos joga [1969. évi III. törvény 31. § (2) bek.] - a felek eltérő megállapodása hiányában - területi korlátozás nélkül megilleti, a szerző a mű kiadására más kiadóval külföldön sem szerződhet;

b) a kiadó jogosult a művet általa meghatározott példányszámban és kivitelben többször is kiadni.

5. §

(1) A kézirat átvételét a kiadó köteles írásban elismerni.

(2) A szerződésnek nem megfelelő formában vagy példányszámban szolgáltatott kézirat kijavításáról, illetőleg pótlásáról - a szerző előzetes értesítése mellett - a kiadó jogosult gondoskodni.

6. §

A szerződés alapján átadott kéziratpéldányt a kiadó köteles a szerződés tartama alatt megőrizni, azt követően pedig - eltérő megállapodás hiányában - a szerző részére visszaadni.

7. §

(1) Ha a kézirat elfogadása nem a szerződés megkötésével egyidejűleg történik, a kiadó a mű teljes kéziratának átvételétől számított 6 hónapon belül köteles a mű elfogadásáról vagy kijavítására irányuló igényéről nyilatkozni.

(2) Kijavítás végett a kézirat két alkalommal adható vissza. A kijavításra legalább 30 napos határidőt kell kitűzni.

(3) A kijavításra visszaadott kézirat elfogadásáról - eltérő megállapodás hiányában - az újabb átvételtől számított 3 hónap alatt kell nyilatkozni. Ez a rendelkezés a kijavításra ismételten visszaadott kéziratra is vonatkozik.

(4) Amennyiben a kiadó a kézirat elfogadásáról az előírt határidő alatt - alapos okból - nyilatkozni nem tud, úgy a határidő lejártát megelőzően legalább 8 nappal a szerzőhöz intézett nyilatkozattal a határidőt egy alkalommal legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja.

(5) E §-ban előírt nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztását a kézirat elfogadásának kell tekinteni.

8. §

A szerző köteles a kézirat alapján elkészített és a többszörösítéshez szükséges anyagot (grafikát) a kézirattal összehasonlítani és eltérés esetén erre a kiadó figyelmét felhívni, valamint a kinyomtatáshoz való hozzájárulását a kiadó által közölt határidőre megadni. Ha a szerző e §-ban megállapított kötelességét elmulasztja, a kiadó a szükséges munkálatok elvégzését másra bízhatja, és a kinyomtatáshoz a szerző hozzájárulását megadottnak tekintheti.

9. §

A szerződésben a kiadásra megállapított határidőt, annak lejártát legalább 8 nappal megelőzően a szerzőhöz intézett - az okot is feltüntető - nyilatkozattal a kiadó meghosszabbíthatja, ha a kiadást a kiadó tevékenységi körén kívül eső körülmény akadályozza. A meghosszabbítás a kiadást akadályozó körülmény megszűnéséig, legfeljebb azonban 1 évi időtartamra terjedhet.

10. §

(1) A szerző elállhat a szerződéstől és a kiadótól díjának (teljes díj) megtérítését követelheti, ha a kiadó az elfogadott művet a szerződésben megállapított vagy a 9. § alapján meghosszabbított, illetőleg ennek hiányában a (3) bekezdésben meghatározott határidő alatt nem adja ki.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított esetben, ha a szerző elállási jogát nem érvényesíti a szerzői díj 50%-át igényelheti.

(3) E rendelet alkalmazásában az 1969. évi III. tv. 33. §-ában megjelölt ésszerű határidőnek a kézirat elfogadásától számított 2 évet kell tekinteni.

11. §

(1) A kiadó a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szerző kárát megtéríteni. A kézirat elfogadása után - a kiadó elállása esetén -a szerzőt kártérítésként a szerződés szerint járó díj (teljes díj) illeti meg.

(2) Nem illeti meg a szerzőt kártérítés, illetőleg díjazás, ha a kiadó a szerződéstől azért állt el, mert a szerző

- az elfogadott művén lényeges változtatást tett, vagy

- a kéziratot a szerződésben megállapított határidőre nem szolgáltatta, illetőleg

- a kéziratnak a 7. § alapján történő kijavítását alapos ok nélkül megtagadta vagy azt határidőre nem végezte el.

12. §

(1) A kiadói szerződésben a felek megállapodhatnak abban is, hogy a kiadó a művet külföldi kiadóval közösen adja ki vagy a mű kiadására külföldi kiadó részére - a szerző díjazásának biztosítása mellett - kiadási jogot engedélyez (alkiadás). Ilyen megállapodás esetén a szerződés tartama alatt a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni minden olyan tevékenységhez, amely a külföldi kiadás előkészítéséhez szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján a kiadó köteles a szerző érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtenni (külföldi kapcsolatok felkutatása, megfelelő propaganda stb.).

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást tartalmazó szerződés egy példányát a kiadó köteles a Szerzői Jogvédő Hivatalnak megküldeni.

13. §

A szerző vagyoni jogainak külföldi féllel szemben való érvényesítésére a kiadót a szerződésben a védelmi idő egész tartamára feljogosíthatja. Ilyen megállapodás esetén a kiadó a mű nemzetközi védettségére utaló jelölés kapcsán saját nevét tüntetheti fel a szerzői jog jogosultjaként. A kiadó a felhatalmazás alapján köteles a szerző vagyoni jogait a szerző érdekében érvényesíteni.

14. §

A kiadó és a szerző megállapodhatnak abban, hogy a zenemű valamennyi többszörösített példánya bérbeadás útján kerül forgalomba, vagy a példányok részben árusítás, részben bérbeadás céljára készülnek.

15. §

A kiadó, a szerződés tartama alatt a zeneművet meghatározott gyűjteménybe a szerző hozzájárulásával és díjfizetés ellenében jogosult felvenni és kiadni. A szerző a hozzájárulást csak alapos okból tagadhatja meg.

16. §

A szerződésben a felek e rendeletben nem szabályozott feltételeket (pl. előleg, tiszteletpéldányok száma) is megállapíthatnak.

B)

A díjazásra vonatkozó rendelkezések

17. §

(1) A szerzői díjat a rendelet mellékletében foglalt táblázatok alkalmazásával kell megállapítani.

A felek szabadon állapítják meg a díjat, ha a műfajra a táblázatokban nincs díjtétel, illetőleg a szerződés több kiadás díjazását foglalja magában.

(2) A jövőben alkotandó mű első kiadása után járó szerzői díjat a szerződésben - a táblázat megfelelő díjtételének keretei között - alsó és felső határ feltüntetésével kell meghatározni. A kiadó, a kézirat elfogadásával egyidejűleg köteles a szerzővel közölni, hogy a szerződésben megállapított határok között mekkora összegű szerzői díjat fizet.

(3) A második és további kiadásra - a felek megállapodásától függően - a szerzőt

a) a második kiadás után, az első kiadásért fizetett díj 75%-a, a további kiadások után pedig 60%-a, vagy

b) a kiadónál az értékesítésből eredő árbevétel 8-15%-a illeti meg.

18. §

(1) A szerzői díjat a 17. §-ban foglaltak szerint kell megállapítani külföldi kiadóval történő közös kiadás esetén is.

(2) Ha a szerző a kiadói szerződésben hozzájárult a mű külföldi kiadó által történő kiadásához (alkiadás - 12. § -), őt e hozzájárulás megadásáért díj illeti meg. Ezt a díjat a felek állapítják meg, amely azonban a rendelet mellékletében foglalt megfelelő táblázatban a műre vonatkozó, illetőleg ahhoz legközelebb álló műre előírt díjtétel 50%-ánál magasabb nem lehet.

(3) A (2) bekezdés esetén a belföldi kiadóhoz befolyó díjból a szerző a kiadói szerződésben megállapított mértékben részesedik. A szerző részesedésébe a (2) bekezdés alapján kifizetett dijat be kell számítani.

19. §

A zenemű kottaanyagának bérbeadása címén a szerzőt kizárólag a bérleti díjnak a szerződésben megállapított hányada illeti meg, amely azonban a bérleti díj 25%-ánál kevesebb nem lehet.

20. §

A szerző jogutódával kötött szerződésben a szerzői díjat e rendelet melléklete megfelelő díjtételének alsó határa szerinti összegben kell megállapítani.

21. §

(1) A szerzői díjat - a (2), (3) és (4) bekezdés eseteit kivéve - a zenemű kiadását követő 30 napon belül kell megfizetni.

(2) A mű második és további kiadása után járó szerzői díjnak a 17. § (3) bekezdése b) pontja alapján történt megállapítása esetén a szerzői díjat attól a naptól számított 30 napon belül kell megfizetni, amelyen az árbevétel a kiadóhoz érkezett.

(3) A kiadás jogának külföldi kiadó részére történő engedélyezéséért a szerzőt megillető díj a szerződés megkötése napján esedékessé válik.

(4) A 19. § alapján a bérleti díjnak a szerzőt illető hányadát a kiadó a bérleti díj hozzáérkezésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni.

22. §

Kiadásra javítás után sem alkalmas kézirat visszautasítása esetén a kiadó köteles a szerző részére mérsékelt összegű díjat fizetni. A mérsékelt összegű díj a szerződés szerint járó díj 25%-a. Abban az esetben, ha a szerződésben a szerzői díj alsó és felső határát jelölték meg, a díjat a két határ közötti átlag alapján kell kiszámítani.

23. §

A kiadó a szerzői díjból levonhatja:

a) a nem megfelelő formában vagy példányszámban szolgáltatott kézirat formai hibáinak kijavításával, illetőleg pótlásával kapcsolatos költségeket [5. § (2) bek.],

b) a sokszorosításhoz szükséges anyag (8. §) javítási költségeit, ha a javítást a szerző a megállapodás ellenére nem végezte el, vagy azt a határidőre nem teljesítette,

c) a mű összes grafikai költségeinek 10%-át -élő szerző műve, továbbá oktatás céljára készült mű esetén 15%-át - meghaladó azokat a grafikai költségeket, amelyek a szerzői változtatások miatt merültek fel.

24. §

Átdolgozás, feldolgozás esetén az eredeti mű szerzőjét - a szükséges hozzájárulásért - díjazás illeti meg. Ez a díj nem haladhatja meg a mű kiadásáért járó díj 70%-át.

25. §

Zeneműkiadvány szöveges részei után - kivéve a zenemű szövegét - a szerzői díjat - a kiadvány jellegének megfelelően - a kiadói szerződések feltételeiről és a szerzői díjakról szóló 1/1970. (III. 20.) MM rendelet mellékletének II., III., illetőleg IV. jelű táblázata alapján kell megállapítani.

26. §

A gyűjteménybe, zeneiskolába felvett művek szerzői - eltérő megállapodás hiányában - a többszerzős mű után járó szerzői díjnak az egyes művek terjedelmével arányos részére tarthatnak igényt.

III.

Kottaanyag bérletére vonatkozó szerződés

27. §

(1) A kiadó a szerzővel kötött megállapodás alapján jogosult - a szerződés tartama alatt -a zenemű kottaanyagának bérbeadására. A kiadó e jogát esetenként másra átruházhatja.

(2) A bérbeadásról a szerzőt értesíteni kell. A kiadó ezt a kötelezettségét negyedévenként öszszevontan is teljesítheti.

28. §

A bérbeadó a szerződésben tartozik kikötni, hogy a bérlő a kottaanyagot az általa tartott vagy általa rendezett nyilvános előadás céljára használhatja, minden egyes előadást köteles a kiadónak három nappal előbb bejelenteni és a kottaanyagot, illetőleg annak egy részét másnak át nem adhatja, illetőleg rendelkezésére nem bocsáthatja.

29. §

(1) A kiadót megillető kottabérleti díjat a rendelet mellékletében foglalt táblázat alapján kell megállapítani.

(2) A bérleti díj fizetése nem mentesíti a bérlőt a zenemű nyilvános előadásáért járó díj [1969. évi III. tv. 40. § (1) bek., 9/1969. (XII. 29.) MM rend. 29. §, 1/1958. (I. 31.) MM rend. 3. § (3) bek.] megfizetése alól.

IV.

A zeneművek propagandájával kapcsolatos megállapodások

30. §

A szerző és a kiadó a zeneművek propagandájával kapcsolatban különösen az alábbi megállapodásokat létesíthetik:

a) a zenemű kiadására vonatkozó szerződés megkötése nélkül megállapodhatnak abban, hogy a szerző hozzájárul a műnek vagy a mű egy részének a kiadó által történő sokszorosításához és meghatározott példányszámban való ingyenes terjesztéséhez, a kiadó e tevékenységével kapcsolatban a szerző a díjigényéről kifejezetten lemond és vállalja, hogy a megállapodásban kitűzött időpontig a műre vonatkozólag kiadói szerződést más - akár belföldi akár külföldi - kiadóval nem köt,

b) a kiadói szerződésben a kiadó, ellenérték fejében vállalhatja, hogy a mű széles körben történő felhasználása érdekében propaganda tevékenységet végez.

31. §

A 30. § a) pontján alapuló szerződés esetén

- a szerző a propagandakiadvány ingyenes terjesztésre kerülő példányainak 10%-át díjmentesen igényelheti,

- a kiadó pedig, a megállapodásban megjelölt keretösszeg erejéig a szerzőtől költségeinek megtérítését követelheti.

32. §

A 30. § b) pontja szerinti megállapodás alapján kikötött propaganda tevékenység ellenértékeként

- a kiadói szerződés tartama alatt - a zenemű nyilvános előadásáért, rádió - illetőleg televízió

- sugárzásáért, valamint mechanikai (hanglemez-és egyéb felvétel) felhasználásáért befolyó szerzői díjakból a kiadót részesedés illeti meg. A részesedés mértékét a kiadó és a Szerzői Jogvédő Hivatal külön megállapodásban rendezi, azonban a kiadó részesedése e külön megállapodás alapján nem haladhatja meg a szerzői díj egyharmadát.

33. §

A 30. §-ban megjelölt megállapodást tartalmazó szerződés egy példányát a Szerzői Jogvédő Hivatalnak meg kell küldeni.

V.

A zeneműkiadással összefüggő egyes munkálatok díjazása

34. §

A zeneműkiadással összefüggő, szerzői jogvédelem alá nem tartozó és munkaviszonyon kívül teljesített munkálatok közül a rendelet mellékletének IV. számú táblázatában felsorolt feladatok elvégzését, az ott feltüntetett díjtételek alkalmazásával, egyéb feladatok ellátását pedig a felek megállapodása szerint kell díjazni.

35. §

A munkálatok elvégzésére a kiadónak szerződést kell kötni. A szerződés alapján járó díj a munka teljesítését követő 30 napon belül esedékes.

VI.

Záró rendelkezések

36. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet a hatálybalépése előtt kötött szerződéseket nem érinti, a felek azonban a szerződést e rendeletnek megfelelően módosíthatják.

Dr. Simó Jenő s. k.,

művelődésügyi miniszterhelyettes

Melléklet a 6/1972. (VIII. 19.) MM rendelethez

A díjak kialakításánál a kiadónak figyelemmel kell lennie a mű terjedelmére, művészi színvonalára, valamint a terjesztési lehetőségekre.