1/1975. (IX. 17.) IM rendelet

a hagyatéki eljárás egyes rendelkezéseinek módosításáról

Az 1958. évi 5. törvényerejű rendelet 21. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A belföldön maradt ingóságokat csak akkor kell leltározni, ha azok értéke az ezer forintot meghaladja és

a) a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt, és ezek a körülmények a halottvizsgálati bizonyítványból megállapíthatók, vagy

b) nincs ismert örökös, vagy

c) az örökösök között a devizajogszabályok szerint külföldinek tekintendő személy (1974. évi 1. tvr.) is van, vagy

d) a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri."

2. §

Az R. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontja az alábbiak szerint módosul:

"c) a helyszíni leltározást a közjegyző vagy a gyámhatóság kéri."

3. §[1]

4. §

Az R. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § A közjegyző a hagyatéki eljárást a hagyatéki leltár beérkezése, illetőleg a nála tett bejelentés után azonnal megindítja, ha magyar állampolgár után belföldön ingatlan vagyon maradt, vagy csak ingóság maradt ugyan, de az ingóság értéke az ezer forintot meghaladja és

a) a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt és ezek a körülmények a hagyatéki leltárból vagy a bejelentés alapján megállapíthatók, vagy

b) nincs ismert örökös, vagy

c) az örökösök között a devizajogszabályok szerint külföldinek tekintendő személy (1974. évi 1. tvr.) is van, vagy

d) az eljárás megindítását az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri."

5. §

Az R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) Ha a hagyatékhoz csak ingóság tartozik és megszűnik az a körülmény, amelynek fennállása miatt a 31. § értelmében az eljárást meg kellett indítani, a közjegyző az eljárást az érdekeltek egyező kérelmére megszünteti.

(2) A közjegyző az eljárást akkor is megszünteti, ha nincs hagyatéki vagyon, vagy a hagyatékhoz tartozó ingóság értéke az ezer forintot nem éri el, illetőleg a hagyaték csak ingóságokból áll és annak a hagyatékhoz tartozása vitás, feltéve valamennyi esetben, hogy öröklési bizonyítvány kiadását senki sem kérte."

6. §

Az R. 40. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki, egyben jelenlegi (4) és (5) bekezdésének számozása (5) és (6) bekezdésre változik.

"(4) A külföldön ismert helyen tartózkodó érdekelt részére - ha belföldön meghatalmazottja nincs - a közjegyző az idézéssel egyidejűleg kézbesítési megbízottat rendel."

7. §

Az R. 41. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az idézésben az érdekeltet figyelmeztetni kell arra, hogy ha szabályszerű idézése ellenére a tárgyaláson nem jelenik meg, ez a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az idézésnek figyelmeztetést kell tartalmaznia arra is, hogy ha az örökös a hagyatékhoz tartozó ingatlant örököstársára, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre, vagy a hagyatéki hitelezőre kívánja átruházni, legkésőbb az első tárgyaláson az illetékes szakigazgatási szerv által záradékolt nyilatkozatot köteles csatolni arra vonatkozóan, hogy a másik fél tulajdonszerzési korlátozás alá nem esik, illetőleg a korlátozás alól felmentést kapott. Ennek hiányában a közjegyző az átruházásra vonatkozó nyilatkozatot figyelmen kívül hagyja.

(2) A külföldön ismert helyen tartózkodó érdekeltet ezenfelül még arról is tájékoztatni kell, hogy részére a közjegyző kézbesítési megbízottat rendelt és hogy a 43. §-ban foglalt feltételek esetében a hagyaték átadására is sor kerülhet."

8. §

Az R. 43. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a külföldön ismert helyen tartózkodó érdekelt részére a kézbesítés nem szabályszerűen történt, vagy a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalási határnapig sem érkezett meg, illetőleg az érdekelt a hagyatéki tárgyalás határnapjáig érdemben nem nyilatkozik, képviseletéről nem gondoskodik, illetőleg személyesen nem jelenik meg, a közjegyző a kézbesítési megbízottat ügygondnokként rendeli ki és a hagyatéki tárgyalást megtartja, de a hagyatékot nem adja át.

(5) Ha a kézbesítési bizonyítvány, a nyilatkozat, illetőleg a képviseletre vonatkozó meghatalmazás a tárgyalás megtartását követő harminc napon belül megérkezik, a közjegyző a szükséghez képest újabb tárgyalást tart és azon határoz a hagyaték átadása felől. Ellenkező esetben a hagyatékot tárgyaláson kívül a korábbi tárgyalás adatai alapján átadja."

9. §

Az R. 58. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyben jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Ha az örökös a tárgyaláson az örökségét vagy annak egy részét örököstársára, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre, vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, a közjegyző a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja és dönt annak jóváhagyása felől."

10. §

Az R. 61. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben jelenlegi (3) és (4) bekezdésének számozása (2) és (3) bekezdésre változik:

"(1) A vitás hagyatékot - függetlenül attól, hogy kinek a birtokában van, - ideiglenes hatállyal a szerződéses örökösnek, ha ilyen nincs, a végrendeleti örökösnek, írásbeli és szóbeli végrendelet esetén az írásbeli végrendeletben megnevezett örökösnek, végintézkedés hiányában pedig a törvényes örökösnek kell átadni."

11. §

Az R. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ingatlanhagyaték esetében, továbbá ingóhagyaték esetében akkor, ha öröklési illeték kiszabásának van helye, illetőleg az eljárási illetéket vagy annak egy részét nem fizették meg, a hagyatékátadó végzést - a hagyatékot ideiglenesen átadó végzés kivételével - jogerőre emelkedése után az illeték kiszabása végett meg kell küldeni az illetékes hatóságnak."

12. §

Az R. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. § (1) Ha az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át

a) ha csak egy törvényes örökös van;

b) ha a törvényes örökösök igazolják, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyatékkal kapcsolatban a közjegyző előtti eljáráson kívül az összes kérdésre kiterjedő olyan egyezséget kötöttek, amelynek alapján a hagyaték átadható;

c) a póthagyatéki eljárásban;

d) ha az örökhagyó után csak ötezer forintot meg nem haladó ingóság maradt.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja esetében törvényes örökösként a devizajogszabályok szerint külföldinek tekintendő személy is érdekelt, a hagyatékot tárgyalás nélkül csak akkor lehet átadni, ha az egyezséget a Pénzintézeti Központ jóváhagyta. A jóváhagyás megszerzéséről a feleknek kell gondoskodniuk.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett egyezségnek kell tekinteni az örökösök olyan egybehangzó nyilatkozatát is, amely szerint közöttük a hagyatékra vonatkozóan vitás kérdés nincs.

(4) Az örökös a hagyatékátadó végzés kézbesítése után - a végzés jogerőre emelkedése előtt - kérheti a hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más örökössel egyezséget kíván kötni, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti egyezségtől el kíván térni, illetőleg örökségét vagy annak egy részét a hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre, vagy a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre kívánja átruházni. Az örököst erre a jogára a hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell."

13. §

(1) Az R. 86-88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"86. § A 81-85. §-ban foglalt rendelkezéseket csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

Öröklési bizonyítvány

87. § (1) A közjegyző az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó vagy a hagyatéki hitelező kérelmére a hagyatéki eljárás lefolytatása, illetőleg a hagyaték átadása nélkül öröklési bizonyítványt állít ki, ha

a) a hagyatékhoz tartozó ingóság értéke az ezer forintot nem éri el;

b) a hagyatéki vagyon értéke nem állapítható meg, vagy nincs hagyatéki vagyon, de az örökös vagy más érdekelt az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti;

c) csak az örökhagyót megillető társadalombiztosítási ellátás (nyugdíj, segély, járadék stb.) a hagyaték tárgya.

(2) A közjegyző az örökös kérelmére külföldi használatra öröklési bizonyítványt állít ki abban az esetben is, ha magyar állampolgár után külföldön ingó vagy ingatlan vagyon maradt.

(3) A közjegyző tárgyalást is tűzhet ki, ha a fél meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele válik szükségessé.

88. § (1) Az öröklési bizonyítvány tanúsítja, hogy az örökös milyen jogcímen és milyen arányban örököl, továbbá, hogy mennyi a bejelentett hagyatéki teher. A bizonyítvány sem a hagyaték állagát, sem annak értékét nem tanúsítja, a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy örökösi minőségben való megszerzését nem igazolja, és a bizonyítványban örökösként megjelölt személyt a hagyaték kezelésére sem jogosítja fel.

(2) Az öröklési bizonyítványt akkor kell kiadni, ha a kérelmező igazolja, hogy az általa megjelölt személy az örökös, illetőleg több örökös esetében az örökösök között az örökléssel kapcsolatos kérdésekben nincs vita.

(3) Ha az öröklés feltételhez van kötve, ezt az öröklési bizonyítványban fel kell tüntetni. Ha a felfüggesztő feltétel már bekövetkezett, a feltételre való utalást mellőzni kell.

(4) Az öröklési bizonyítvány kiadását meg kell tagadni, ha az érdekeltek az egyezség létrejöttéhez szükséges hatósági megerősítést, jóváhagyást vagy hozzájárulást nem szerezték be.

(5) A közjegyző által kiállított öröklési bizonyítvány vagy az annak kiállítását megtagadó végzés ellen fellebbezésnek van helye. Egyebekben az öröklési bizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárásban - a 82. § (2) bekezdésének kivételével - a jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Egyben az R. 89-93. §-ainak címe "III. Vegyes rendelkezések"-re változik.

14. §

(1)[2]

(2) Az R. 42. §-ának (2) bekezdésében az igény bejelentésére biztosított három hónapos határidő harminc napra változik.

(3) Az R. 57. §-a (3) bekezdésében a "gondnok" szó helyébe "ügygondnok" lép.

(4) Az R. 60. §-ának (3) bekezdésében a perindításra biztosított hatvan napos határidő harminc napra változik.

(5) Az R. 64. §-ának (3) bekezdésében a "más örökös hiányában" szövegrész hatályát veszti.

(6) Az R. 70. §-ának (1) bekezdésében az igény bejelentésére biztosított három hónapos határidő harminc napra változik.

(7)[3]

(8) Az R. 56. §-ának (5) bekezdése, 62. és 91. §-a hatályát veszti.

(9) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a már folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell; a korábbi rendelkezések alapján már megnyílt határidőket azonban a rendelet nem érinti.

Dr. Korom Mihály s. k.,

igazságügyminiszter