21/2014. (III. 13.) KIM rendelet

az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosításáról

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (3) bekezdés b) pontjában,

a 2. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés f) pontjában,

a 3. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 115. § (3) bekezdésében és 395. § (4) bekezdésének a) pontjában,

a 4. § tekintetében a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet 22. § (2) bekezdésében,

az 5. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés f) pontjában,

a 6. § tekintetében a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés kihirdetéséről szóló, 1986. évi 14. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében,

a 7. § tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § f) pontjában,

a 8. § tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § e) pontjában,

a 9. § tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 12. § (3) bekezdésében és 183. § b) pontjában,

a 10. § tekintetében a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. § (1) bekezdésében,

a 11. § tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés c) pontjában,

a 12. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés a) pontjában és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés o) pontjában,

a 13. § tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés c) pontjában, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés i) pontjában és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (3) bekezdés a) pontjában,

a 14. és 15. § tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § d) pontjában,

a 16. § tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (6) bekezdés a) pontjában,

a 17-19. § tekintetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 128. § (1) bekezdés a)-c), és e) pontjában,

a 20. § tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § a) pontjában,

a 21. § tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés o) pontjában,

a 22. § tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (5) bekezdés a) pontjában,

a 23. § tekintetében a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 40. § d) pontjában,

a 24. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 85. § (5) bekezdés c) pontjában, a 25. § tekintetében a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 119. § e) pontjában,

a 26. § tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § a) pontjában,

a 27. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 28. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 6. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel, a 41. § d) és l) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével, valamint a 114. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró külügyminiszterrel,

a 8. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel, a 19. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § k) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel,

a 25. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel

egyetértésben,

a 9. § tekintetében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének,

a 10. § tekintetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének,

a 12. § tekintetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével

a következőket rendelem el:

1. A holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet módosítása

1. § (1) A holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: Hnytmr.)

a) 2. § (2) bekezdésében az "Aki" szövegrész helyébe az "Aki a Polgári Törvénykönyv alapján" szöveg,

b) 9. § (2) bekezdésében a "Magyar Vöröskereszt Országos Központjának" szövegrész helyébe a "Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságának" szöveg,

c) 15. §-ában a "Magyar Vöröskereszt Országos Központja" szövegrész helyébe a "Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága" szöveg,

d) 21. § (2) bekezdésében a "Magyar Vöröskereszt Országos Központjával" szövegrész helyébe a "Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságával" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Hnytmr.

a) 1. §-ában a "(Polgári Törvénykönyv 23. §-a)",

b) 14. § (2) bekezdésében az "a Polgári Törvénykönyv 24. §-ának megfelelően"

c) 17. § (1) bekezdésében a "(2. §)",

d) 18. § (1) bekezdésében a "[Polgári Törvénykönyv 25. §-ának (2) bekezdése]", a "[Polgári Törvénykönyv 25. §-ának (3) bekezdése]", és a "(2. §)",

e) 19. § (1) bekezdésében a "(2. §)", és a "[Polgári Törvénykönyv 25. §-ának (4) bekezdése]"

szövegrész.

(3) Hatályát veszti a Hnytmr. 2. § (1) bekezdése.

2. A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2/1968. (I. 24.) IM rendelet módosítása

2. § A költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2/1968. (I. 24.) IM rendelet 3. § (3) bekezdésében a "(korlátozottan cselekvőképes)" szövegrész, és az 1. számú melléklet "Tájékoztató az 1-5. számú mellékletek szerinti nyomtatványok hátoldalához" alcíme 2. pontjában a "(korlátozott cselekvőképes)" szövegrész helyébe a "nagykorú, vagy az ügy tárgya tekintetében, vagy perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal cselekvőképességében részlegesen korlátozott" szöveg lép.

3. A polgári eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló 15/1976. (XII. 7.) IM rendelet módosítása

3. § (1) A polgári eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló 15/1976. (XII. 7.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésében az "A gyermek elhelyezése" szövegrész helyébe az "A gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a polgári eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló 15/1976. (XII. 7.) IM rendelet 3. § (2) bekezdésében a "(Csjt. 76. §)" és a "(Csjté. 43. §)" szövegrész.

4. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet módosítása

4. § A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Tvr. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szervezet a különleges szakismeretet igénylő ügyben eseti megbízást adhat más, a pontban felsorolt szervezet jogtanácsosának."

5. A költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet módosítása

5. § (1) A költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Kmr.) 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A meg nem fizetett illetékről és a fél helyett előlegezett költségekről a bíróság, illetve a bírósági végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtó költségjegyzéket vezet. A költségjegyzékbe az egyes tételeket - a Kúria eljárása során felmerült költségek kivételével - azok felmerülésekor kell bejegyezni."

(2) A Kmr. 15/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a Kúria eljárása során állam által előlegezett költség merül fel, az elsőfokú bíróság kezelőirodájának vezetője bírói utasításra a költségjegyzéket újból megnyitja, és abban feltünteti - a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott határozatának megfelelő tartalommal - a már lezárt tételek tekintetében a módosítás tényét és idejét, továbbá a felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket és költséget, majd a költségjegyzéket bírói utasításra ismét lezárja."

(3) A Kmr. 15/C. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott jogszabálysértő határozat helyett új határozatot hoz, haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti értesítés megküldéséről, mellékelve hozzá a Kúria határozatának egy példányát is.

(2b) Ha a Kúria a felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyező végzést hoz és új eljárás lefolytatását rendeli el, az új eljárásra utasított bíróság kezelőirodája - bírói utasításra - a költségjegyzéket újból megnyitja, és a Kúria határozatának egyidejű megküldésével haladéktalanul értesíti az adóhatóságot és az illetékes BGH-t arról, hogy a lezárt költségjegyzékre tekintettel korábban megküldött értesítés alapján végrehajtásnak nincs helye."

(4) A Kmr. 13. § (5) bekezdésében a "Csjt. 57. §" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:139. §" szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a Kmr.

a) 12. § (4) bekezdése,

b) 15/C. § (7) bekezdése.

6. A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. évi október 25. napján kelt, az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett szerződés végrehajtásáról szóló 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet módosítása

6. § (1) A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. évi október 25. napján kelt, az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett szerződés végrehajtásáról szóló 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Gyvr.) 14. §-ában az "ügyvédi munkaközösségnek" szövegrész helyébe az "ügyvédnek" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Gyvr. 14. §-ában az "a Csjt. 92. §-a alapján" szövegrész.

7. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosítása

7. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Kjvhr.) 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Budapesten kívül működő közjegyző - az illetékességi területén - a székhelyén kívüli településen is tarthat fenn hivatali helyiséget."

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 5. számú melléklet 3. pontja a következő 13. alponttal egészül ki:

"13/a. közjegyzői letétbevételi kérelem záradékolása

13/b. közjegyzői letét kiutalásáról szóló határozat"

(3) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 5. számú melléklet 3. pontja a következő 14. alponttal egészül ki:

"14. Összesen"

8. A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosítása

8. § A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a következő 30/H. §-sal egészül ki:

"30/H. § A közjegyző a Ptk. 6:56. § szerinti letéti eljárásért

a) munkadíjként a 9. § szerinti munkadíjat, ha pedig az ügyérték nem állapítható meg, a 12. § (2) bekezdés b) pont szerinti munkadíj háromszorosának megfelelő összeget,

b) készkiadást és

c) az e rendelet szerinti költségátalányt, ha pedig a letétet a MOKK őrzi, ezen felül 20 000 Ft költségátalányt számít fel."

9. A közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosítása

9. § (1) A közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Kjösz.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Magyarországon 316 közjegyző működik."

(2) A Kjösz. 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha ugyanazon illetékességi területen több székhelyen működik közjegyző."

(3) A Kjösz. a következő 6. §-sal egészül ki:

"6. § Az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet (a továbbiakban: Módr.) 2. mellékletében Törökbálint székhellyel létrehozott új álláshelyre a pályázatot a Módr. 2. mellékletének hatálybalépését követő 15 napon belül meg kell hirdetni."

(4) A Kjösz. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(5) A Kjösz. Melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

10. A szabadalmi ügyvivői vizsgáról szóló 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet módosítása

10. § (1) A szabadalmi ügyvivői vizsgáról szóló 76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet (a továbbiakban: IKM rendelet) 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadalmi ügyvivői vizsga tárgyai a következők:)

"a) a szabadalmi, a növényfajta-oltalmi és a használati mintaoltalmi jog és a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretek és tapasztalatok vagy ezek összeállítása (know-how) tekintetében a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-a alapján megillető védelem;"

(2) Az IKM rendelet 1. § (4) bekezdésében az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg lép.

11. A bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendelet módosítása

11. § A bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 16/2001. (X. 26.) IM rendelet 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, ha a pályázó annak igazolása céljából, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt, az Országos Bírósági Hivatal erre vonatkozó tájékoztatása iránti kérelmét a kamara elnöksége adatigénylésének kezdeményezése útján terjeszti elő, a pályázathoz csatolni kell a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása részletes szabályainak megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott kérelmet és a kérelem előterjesztéséért meghatározott díj megfizetésének igazolását."

12. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosítása

12. § (1) A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az általános meghatalmazás hatályát vesztette, a bejegyzést át kell húzni és a hatályvesztés tényét a bejegyzés mellett fel kell tüntetni."

(2) A Büsz. 21. §-a és az azt megelőző alcím cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása

21. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok OBH elnöke által kezelt nyilvántartásába a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott adatokat a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott illetékes bíróság jegyzi be."

(3) A Büsz. 29. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírósági eljárásokban az alkalmazandó anyagi és eljárásjogi szabályok alapján - a Harmadik Részben és a külön jogszabályokban foglaltakon kívül - az e §-ban meghatározott ügyszakok szerinti ügycsoportok különösen a következők:)

"b) szabálysértési ügyek

1. szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás (panasz),

2. szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés miatti ügy,

3. szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés miatti fellebbezett ügy,

4. szabálysértési ügyben emelt ügyészi óvás,

5. a pénzbírság, a helyszíni bírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása iránti ügy,

6. a közérdekű munka szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása iránti ügy,

7. szabálysértési egyéb (vegyes) ügy,

8. szabálysértési perújítási ügy,

9. bíróság kijelölése szabálysértési ügyben;

c) polgári ügyszakban

1. első fokú polgári peres ügy,

2. fellebbezett polgári peres ügy,

3. polgári nemperes ügy,

4. bírósági közvetítői ügy (mediáció)

5. fellebbezett polgári nemperes ügy,

6. bíróság kijelölése,

7. felülvizsgálati ügy,

8. egyéb (vegyes) ügy,

9. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt;"

(4) A Büsz. 29. § d) pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a pont a következő 8. alponttal egészül ki:

[A bírósági eljárásokban az alkalmazandó anyagi és eljárásjogi szabályok alapján - a Harmadik Részben és a külön jogszabályokban foglaltakon kívül - az e §-ban meghatározott ügyszakok szerinti ügycsoportok különösen a következők: d) munkaügyi ügyekben]

"7. egyéb (vegyes) ügy,

8. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt;"

(5) A Büsz. 29. § e) pont 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a pont a következő 9. alponttal egészül ki:

[A bírósági eljárásokban az alkalmazandó anyagi és eljárásjogi szabályok alapján - a Harmadik Részben és a külön jogszabályokban foglaltakon kívül - az e §-ban meghatározott ügyszakok szerinti ügycsoportok különösen a következők:

e) közigazgatási ügyszakban]

"8. egyéb (vegyes) ügy,

9. felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt;"

(6) A Büsz. 29. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A bírósági eljárásokban az alkalmazandó anyagi és eljárásjogi szabályok alapján - a Harmadik Részben és a külön jogszabályokban foglaltakon kívül - az e §-ban meghatározott ügyszakok szerinti ügycsoportok különösen a következők:)

"f) valamennyi ügyszakban a jogegységi határozat hozatalára irányuló kezdeményezés."

(7) A Büsz. 53. §-a a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(A cégeljárásban az ügycsoportok a következők:)

"m) kényszertörlési ügy,

n) fellebbezett kényszertörlési ügy."

(8) A Büsz. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A cégbíróság a kérelemnek helyt adó bejegyző végzést és a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint kézbesíti. A végzésben szereplő adatokat a számítógépen egyidejűleg le kell zárni és jogerősíteni kell, továbbá meg kell adni azoknak az iratoknak a sorszámát, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik. A bejegyző végzést, illetve a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat a cégbíróság a bíróság elektronikus nyilvántartásának elkülönített részében (a továbbiakban: elektronikus irattár) őrzi."

(9) A Büsz. a következő 58/A. §-sal egészül ki:

"58/A. § (1) A Ctv. 9/B. § szerinti cégügyben a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság (bíróság) elektronikus értesítése vagy elektronikusan megküldött foglalási jegyzőkönyve a kezdőirat. A Ctv. 9/D. § (4) bekezdés szerinti cégügyben kezdőirat a cégbíróságnak a Ctv. 9/B. § (4) bekezdése szerinti vagy a Ctv. 9/C. §-a szerinti eltiltásról rendelkező jogerős végzése.

(2) A Ctv. 9/D. § (4) bekezdése szerinti automatikus végzést a cégbíróság informatikai rendszere külön intézkedés nélkül szerkeszti meg.

(3) A cégbíróság informatikai rendszere biztosítja a cégbíróságok közötti elektronikus kommunikációt."

(10) A Büsz. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A cég nyilvános iratairól (pl. tagjegyzékről, elfogadó nyilatkozatról, jegyzőkönyvről) hiteles és nem hiteles másolat adható ki; a nem nyilvános cégiratokról történő felvilágosításra a 10-12. § rendelkezéseit kell alkalmazni."

(11) A Büsz. 61/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Ctv. 9/D. § szerinti automatikus végzés fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel is ellátható."

(12) A Büsz. 61/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61/C. § Ha a bíró a cégbejegyzést elrendeli, a cégbíróság az elektronikus okirat formájában meghozott végzést és a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. § (2) bekezdése szerint közli a fél jogi képviselőjével."

(13) A Büsz. a következő 61/F. §-sal egészül ki:

"61/F. § A kényszertörlési eljárásban a Ctv. 117. § (1) bekezdése szerinti jogerős végzés a kezdőirat."

(14) A Büsz. a következő 61/I. §-sal egészül ki:

"61/I. § A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 72. § (5) bekezdése szerinti jogerős intézkedést, a kényszertörlési eljárásban a Ctv. 118. § (1)-(3), (5) és (6) bekezdése szerinti végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul intézkedik az iratok nyilvánosan hozzáférhetővé tételéről."

(15) A Büsz. 61/L. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Cégtörvényességi ügyként kerül sor a Ctv. 9/D. § (5) bekezdés szerinti felhívás kiadására, azonban ha a cég eleget tesz a felhívásban foglaltaknak, a törvénysértő működés megállapítására nem kerül sor."

(16) A Büsz. 62. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

(A gazdasági ügyek ügycsoportjai a következők:)

"x) jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet javára bejegyzett jog vagy tény törlésével összefüggő fellebbezett nemperes ügy."

(17) A Büsz. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Csődeljárásban és felszámolási eljárásban a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló kirendelése - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 66. § (2) bekezdése szerinti kivétellel - a Cstv. 27/A. § (1) bekezdése, valamint a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló rendelet (a továbbiakban: Felsz.kijr.) szerint, a Felsz.kijr.-ben meghatározott elektronikus kijelölő program felhasználásával történik. A kijelölési műveletről külön iratot kell készíteni."

(18) A Büsz. 75/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E fejezet alkalmazása során)

"b) bírósági közvetítői ügy kezdőirata: a félnek vagy a feleknek a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál előterjesztett, bírósági közvetítés lefolytatása iránti egyoldalú vagy közös kérelme."

(19) A Büsz. 75/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bírósági közvetítői ügy valamennyi iratát a bíróságon - az érkeztetést és lajstromozást követően a bírósági közvetítői ügy befejeződését követő 10 évig - bírósági közvetítő kezeli. A bírósági közvetítőnek a bírósági közvetítői ügy iratait a bíróság egyéb irataitól elkülönítetten és elzártan kell tartania."

(20) A Büsz. 75/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A bírósági közvetítői ügyről felvilágosítást és az iratokból másolatot a bírósági közvetítői ügy befejeződését követően is csak bírósági közvetítő adhat. A bírósági közvetítői ügyben részt vevő felekkel szóban (ideértve a telefon alkalmazását is) vagy írásban (ideértve a telefax és az elektronikus levél alkalmazását is) a bírósági közvetítő tart kapcsolatot (ideértve az egyoldalú kérelem esetén a bírósági közvetítő közreműködését abban, hogy a többi fél a kérelemhez csatlakozzon); a bírósági közvetítői üggyel kapcsolatos időpontot (első közvetítői megbeszélés és a bírósági közvetítői eljárás ülésének napja) egyeztetheti és arról, valamint a megjelenéssel kapcsolatos teendőkről a feleket tájékoztathatja."

(21) A Büsz. 75/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A bírósági közvetítői ügy befejezett,

a) ha a fél (felek) arra irányuló nyilatkozatot tesz, hogy az ügy befejezett,

b) az a) pontban foglalt nyilatkozat hiányában - ha nem indult meg a közvetítői eljárás - a kérelem beérkezésének napjától számított öt hónap elteltével, vagy

c) ha a közvetítői eljárás a Kvtv.-ben meghatározott okból befejeződik."

(22) A Büsz.

a) 49. §-ában, 68. §-ában, 77. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 87. §-ában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 63. § (5) bekezdésében a "kijelölésekor" szövegrész helyébe a "kirendelésekor" szöveg,

c) 63. § (6) bekezdésében a "kijelölésről" szövegrész helyébe a "kirendelésről" szöveg

lép.

(23) Hatályát veszti a Büsz. 55. § (1) bekezdésében az "áttételt elrendelő," szövegrész.

13. A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet módosítása

13. § (1) A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet (a továbbiakban: Blr.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Bírósági letétbe helyezésnek)

"a) teljesítés céljából [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) 6:53-6:55. §] (a továbbiakban: teljesítési letét),"

(van helye.)

(2) A Blr. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a bírósági letétbe helyezett tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, a letétkezelő 3 napon belül megkeresi az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát (a továbbiakban: ÖH)."

(3) A Blr. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Bírósági letéti ügyben hivatásos bíró, bírósági titkár vagy bírósági ügyintéző jár el. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a rendelet nem szabályoz, a Pp. rendelkezései a nemperes eljárások sajátosságaiból adódó eltérésekkel irányadóak."

(4) A Blr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bírósági letétbe helyezni kívánt tárgyat a letevő a letétkezelőnek köteles átadni vagy postán megküldeni a letét elfogadása iránti kérelmének benyújtását követően, a bíróság erre vonatkozó felhívására."

(5) A Blr. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a letevő az (1) bekezdés szerinti kérelem előterjesztése nélkül utalt át a bírósági letéti számlára pénzt vagy küldött meg postán tárgyletétet, a bíróság a pénz vagy a tárgy beérkezését követő 30 nap elteltével a pénzt - a költségek levonása után - visszautalja, illetve a tárgyat visszaküldi a feladónak. Ha ez bármely okból nem lehetséges, a bíróság az őrzési letétként történő kezelést egyévi időtartamra elrendeli."

(6) A Blr. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés alá nem eső tárgyak közül:

a) a bíróság irattárában kell elhelyezni az okiratot,

b) értékesítés, egyéb intézkedés céljából kell átadni

ba) a pénzhelyettesítő eszközt és az értékpapírt a kibocsátó vagy az azok kezelésére jogosult szervezetnek,

bb) a zálogjegyet a tevékenység végzésére feljogosított szervezetnek,

bc) egyéb tárgyakat a tárgyak forgalomba hozatalával, feldolgozásával, illetve felvásárlásával foglalkozó, kereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított szervezetnek."

(7) A Blr. a következő 55. §-sal egészül ki:

"55. § (1) Az új Ptk. hatálybalépése előtt 10 éven belül, valamint az új Ptk. hatálybalépését követően teljesítési letét céljából bírósági letétbe helyezett 2. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottak tekintetében nem alkalmazható

a) a 37. § (4) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint, ha a letevő a maradványösszeget a megjelölt határnapot követően az elévülési időn belül nem veszi át, a letétkezelő az összeget a bíróság előirányzatfelhasználási keretszámlájára utalja át,

b) a 39. § (2) bekezdése,

c) a 40. § (2) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontja, valamint

d) a 41. § (2) bekezdése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak alkalmazása helyett - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a bíróság az őrzési letét szabályai szerint őrzi a 2. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat, amíg a letevő a teljesítési letét visszaadását kéri.

(3) Ha a 40. § (2) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott tárgyak őrzése aránytalan költséggel járna, a bíróság - amely tárgyak tekintetében az értékesítés megengedett - eljárhat a 40. § (2) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában foglaltak szerint, azonban az értékesítésből befolyt összeget a bírói letéti számlán az őrzési letét szabályai szerint őrzi, amíg a letevő a letét helyébe lépett összeg visszaadását kéri."

(8) A Blr.

a) 5. § (1) bekezdésében a "társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szervezet" szövegrész helyébe az "egyesület vagy a polgári perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezet" szöveg,

b) 6. §-ában a "(Ptk. 464. §)" szövegrész helyébe az "(új Ptk. 6:361. §)" szöveg,

c) 7. § (2) bekezdésében és 40. § (1) bekezdésében az "a KÖH" szövegrész helyébe az "az ÖH" szöveg,

d) 7. § (2) bekezdésében az "a KÖH-t"szövegrész helyébe az "az ÖH-t" szöveg,

e) 7. § (3) bekezdésében az "A KÖH - a nemzeti kulturális örökség miniszterének" szövegrész helyébe az "Az ÖH - a kultúráért felelős miniszter" szöveg,

f) 19. § (1) bekezdés b) pontjában a "(Ptk. 287. §)" szövegrész helyébe az "[új Ptk. 6:55. § (4) bekezdés]" szöveg

g) 21. § (3) bekezdésében a "bíróságot" szövegrész helyébe a "letevőt" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti a Blr. 10. § (2) bekezdésében az "5 éven belül" szövegrész.

14. A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet módosítása

14. § (1) A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: Küsz.) 1. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A rendelet hatálya a közjegyző hatáskörébe tartozó)

"m) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:56. §-a szerinti közjegyzői letéti eljárás (a továbbiakban: teljesítési letéti eljárás)"

(során a közjegyzők ügyvitelére terjed ki.)

(2) A Küsz. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ügyvitel során gondoskodni kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint ezekkel összefüggésben az eljárási jogszabályok rendelkezéseinek megtartásáról."

(3) A Küsz. a 24. §-t követően a következő alcímmel és 24/A. §-sal egészül ki:

"A teljesítési letéti eljárás során tárgyletét kezelés

24/A. § (1) A teljesítési letét kezelője az átvett tárgyletétről naplót és betűsoros névmutatót vezet úgy, hogy azokba utólagos bejegyzésre ne legyen lehetőség, az esetleges javítást a letét átvevőjének aláírásával és bélyegzőlenyomatával kell ellátni.

(2) Ha a tárgyletétet a közjegyző őrzi, azt saját páncélszekrényében helyezi el. A tárgyletét őrzésének helyét és módját a közjegyzői iratokban fel kell tüntetni.

(3) Ha a tárgyletétet a közjegyző őrzi, az ügyfél vagy a MOKK felhívására köteles igazolni, hogy a teljesítési letétbe vett tárgy megvan, őrzése biztonságos, megfelel a jogszabályoknak és a MOKK iránymutatásának.

(4) A közjegyző szolgálata megszűnésének vagy a közjegyzői kinevezés érvénytelensége megállapításának időpontjától, valamint a felfüggesztés ideje alatt [a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 72. § (1) bekezdés e) pontja és 104. §-a] a teljesítési letétben lévő tárgyletétekkel nem rendelkezhet.

(5) A közjegyzőnél lévő tárgyletét nem tartozik a közjegyző hagyatékához, a közjegyző halála esetén a tárgyletét feletti rendelkezési jog nem száll át a közjegyző jogutódjára.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt esetekben a tárgyletét feletti rendelkezési jog a közjegyző állására kirendelt vagy kinevezett közjegyzőt illeti meg, és őt terheli az őrzésből következő valamennyi kötelezettség."

15. Az elektronikus dokumentumok közjegyzői archiválásának szabályairól és az elektronikus levéltárról szóló 34/2004. (XI. 19.) IM rendelet módosítása

15. § Az elektronikus dokumentumok közjegyzői archiválásának szabályairól és az elektronikus levéltárról szóló 34/2004. (XI. 19.) IM rendelet 5. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az országos kamara csak olyan üzemeltetőt bízhat meg az informatikai rendszer üzemeltetésével, amely a megbízható üzemeltetés érdekében felelősségbiztosítással rendelkezik. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie az elektronikus levéltárban tárolt okiratok sérülésével és megsemmisülésével okozott károkra, illetve megsértett személyiségi jogokért fizetendő sérelemdíjra is.

(2) A felelősségbiztosítási szerződésnek egy biztosítási esemény vonatkozásában káreseményenként, illetve személyiségi jogsértésenként legalább ötvenmillió forint összeghatárig kell fedezetet biztosítania az összes károsultnak okozott kárra, illetve személyiségi jogsértésre. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény, illetve személyiségi jogsértés egy biztosítási eseménynek minősül.

(3) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igénye meghaladja a károkra, illetve személyiségi jogsértésekre biztosítási eseményenként a felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott összeget, akkor a kártérítést, illetve a sérelemdíjat az összes kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igénynek a felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott összeghez viszonyított arányában kell megfizetni."

16. Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet módosítása

16. § (1) Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: Iszr.) a következő 25. §-sal egészül ki:

"25. § Az 5. számú melléklet B) részének 39. pontjában megjelölt szakterületre a mellékletben megjelölt képesítési feltételeken túl felvehető az is, aki egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben szerzett végzettséggel és a belkereskedelmi dolgozók szakképesítéséről szóló 5/1986. (VII. 23.) BkM rendelet, vagy a szakképesítésről szóló 5/1990. (IV. 5.) KeM rendelet, vagy az iskolarendszeren kívüli, az ipari és kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szakmai oktatásról, képesítésről és minősítésről szóló 12/1992. (IV. 4.) IKM rendelet alapján műtárgy, vagy bútor-szőnyeg, vagy festmény, vagy híradástechnikai vagy ékszer szakirányon szerzett becsüsi képesítéssel rendelkezik."

(2) Az Iszr. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 9. számú melléklet 1-7. pontjaiban megjelölt szakterületek esetében a pedagógusi szakvizsgával egyenértékűnek kell tekintetni a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megjelölt, a közalkalmazotti besorolás szempontjából a pedagógusi szakvizsgával egyenértékű tudományos fokozatokat és szakvizsgákat, valamint a pedagógus-továbbképzésről, pedagógusi szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján a pedagógusi szakvizsgával egyenértékű szakvizsgákat."

(3) Az Iszr. 36. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A lakás- és építésügyi, a településrendezési, valamint az idegenforgalmi területeken bejegyezhető szakterületek

36. § A 11. számú melléklet A) részében megjelölt szakterületek a településrendezési területen, a B) részében megjelölt szakterületek az építésügyi területen bejegyezhető szakterületek, a C) rész 1. pontjában megjelölt szakterület a lakásügyi területen, a C) rész 2. pontjában megjelölt szakterület az idegenforgalmi területen bejegyezhető szakterület."

(4) Az Iszr. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § (1) A 6. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti kérelmező kivételével településrendezési területen bejegyezhető szakterületre az vehető fel, aki az adott szakterületen a településrendezési szakértői névjegyzékben az igazságügyi szakértői szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik.

(2) A 6. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti kérelmező kivételével építésügyi területen bejegyezhető szakterületre az vehető fel, aki az adott szakterületen az építésügyi műszaki szakértői névjegyzékben a szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik.

(3) Az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a gyakorlati idő igazolása nem szükséges."

(5) Az Iszr. 40/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szakterület esetében igazságügyi szakértői intézményben vagy igazságügyi szakértői tevékenység végzésére feljogosított állami szervben szerzett szakirányú szakmai gyakorlat esetében a gyakorlati időt az egyetemi vagy főiskolai alapképzésben szerzett végzettség megszerzésétől kell számítani."

(6) Az Iszr. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Akit az igazságügyért felelős miniszter 2005. december 31. napjáig építésügyi szakterületeken főiskolai szintű, alapképzésben szerzett végzettséggel és szakképzettséggel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, és a névjegyzékbe bejegyzett szakterülete megfelel a 8. számú melléklet 7. pontjában vagy a 11. számú mellékletben megjelölt településrendezési vagy építésügyi területen bejegyezhető szakterületek valamelyikének, továbbá a műemléki szakértői, településrendezési vagy az építésügyi műszaki szakértői névjegyzékben az igazságügyi szakértői szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik, a névjegyzékből való törléséig [Szaktv. 8. § (1) bekezdése] a 8. számú melléklet 7. pontjában, illetve a 11. számú mellékletben megjelölt településrendezési vagy építésügyi területen bejegyezhető szakterületeken igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet."

(7) Az Iszr. 42. §-a a következő (16)-(22) bekezdésekkel egészül ki:

"(16) Akit az igazságügyért felelős miniszter 2005. december 31. napjáig az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, okleveles geológusi végzettséggel rendelkezik, és szakterülete megfeleltethető a 7. számú melléklet C) részének 10. pontjában megjelölt szakterülettel, az ezen a szakterületen a névjegyzékből való törléséig [Szaktv. 8. § (1) bekezdése] igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.

(17) Akit az igazságügyért felelős miniszter 2005. december 31. napjáig az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, csatornázási-szennyvíztisztítási szakon szerzett főiskolai szakmérnöki végzettséggel rendelkezik, és szakterülete megfeleltethető a 7. számú melléklet C) részének 11. pontjában megjelölt szakterülettel, az ezen a szakterületen a névjegyzékből való törléséig [Szaktv. 8. § (1) bekezdése] igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.

(18) Akit az igazságügyért felelős miniszter 2014. március 14. napjáig területrendezés szakterületen az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, a névjegyzékből való törléséig [Szaktv. 8. § (1) bekezdése] e szakterületeken igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.

(19) Akit az igazságügyért felelős miniszter 2014. március 14. napjáig építéstechnológia szakterületen az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, a névjegyzékből való törléséig [Szaktv. 8. § (1) bekezdése] e szakterületeken igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.

(20) Akit az igazságügyért felelős miniszter 2014. március 14. napjáig építésgépesítés szakterületen az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, a névjegyzékből való törléséig [Szaktv. 8. § (1) bekezdése] e szakterületeken igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.

(21) Akit az igazságügyért felelős miniszter 2014. március 14. napjáig agrár-környezetgazdálkodás szakterületen az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, a névjegyzékből való törléséig [Szaktv. 8. § (1) bekezdése] e szakterületen igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet.

(22) Akit az igazságügyért felelős miniszter 2014. március 14. napjáig táj- és kertépítészet szakterületen az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett, a névjegyzékből való törléséig [Szaktv. 8. § (1) bekezdése] e szakterületen igazságügyi szakértői tevékenységet végezhet."

(8) Az Iszr. 46. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A névjegyzékbe e rendelet szerint 2006. január 1. napjától 2014. március 14. napjáig bejegyzett

a) beruházás, beruházás lebonyolítás, építésgazdaság, építésszervezés szakterület 2014. március 15. napjától építési beruházás,

b) élelmiszer-biztonság szakterület 2014. március 15. napjától élelmiszer-biztonság és élelmiszer-minőségügy,

c) élelmiszeripari feldolgozás szakterület, valamint szeszipar szakterület 2014. március 15. napjától élelmiszeripari feldolgozás, - beleértve élelmiszeripari melléktermékek, hulladékok feldolgozása - kivéve borászat,

d) erdőkár szakterület 2014. március 15. napjától erdőgazdálkodás,

e) vízi járművek és munkagépek szakterület 2014. március 15. napjától hajógyártás, hajóépítés

szakterületnek felel meg."

(9) Az Iszr.

a) 1. számú melléklete a 3. melléklet,

b) 2. számú melléklete a 4. melléklet,

c) 4. számú melléklete az 5. melléklet,

d) 5. számú melléklete a 6. melléklet

szerint módosul.

(10) Az Iszr.

a) 9. számú melléklete helyébe a 7. melléklet,

b) 11. számú melléklete helyébe a 8. melléklet,

c) 15. számú melléklete helyébe a 9. melléklet

lép.

(11) Az Iszr.

a) 13. § (2) bekezdésében a "8., 17-18. és 42." szövegrész helyébe a "8., 17-18., 42., 44., valamint belgyógyászat vagy általános orvostan szakvizsga esetében a 43." szöveg,

b) 32. § (4) bekezdésében az "1-5." szövegrész helyébe az "1-7." szöveg,

c) 39. § (2) bekezdésében, 40. §-ban, a 42. § (7) bekezdés b) és c) pontjában, 42/A. § e) pontjában a "11. számú melléklet 13. pontjában" szövegrész helyébe a "11. számú melléklet C) rész 1. pontjában" szöveg,

d) 42. § (11) bekezdésében a "8. számú melléklet 17. vagy 20." szövegrész helyébe az "5. számú melléklet B) rész 39. vagy 8. számú melléklet 20." szöveg,

e) 7. számú melléklet B) része táblázatának 1. sor 1.20. pontjában az "okleveles mezőgazdasági mérnök" szövegrész helyébe az "okleveles agrármérnök" szöveg,

f) 7. számú melléklet C) része táblázatának 11. sora c) pontjában a "csatornázási-szennyvíztisztítási" szövegrész helyébe az "árvíz- és belvízvédelmi" szöveg,

g) 8. számú melléklet 22. sorában a "faldiagnosztika" szövegrész helyébe az "épületdiagnosztika" szöveg,

h) 8. számú melléklet 24. sorában a "falkutatás" szövegrész helyébe az "épületkutatás" szöveg,

i) 12. számú melléklet 1-5. soraiban a "szakképesítés" szövegrész helyébe a "szakképzettség" szöveg,

j) 12. számú melléklet 6. sor g) pontjában az "egyetemi szakmérnök, analitikai kémia szakon" szövegrész helyébe az "egyetemi szakmérnök, műszeres analitikai kémia szakon" szöveg

lép.

(12) Hatályát veszti az Iszr.

a) 17. § (1) és (2) bekezdése,

b) 32. § (2) bekezdésében a "17. és" szövegrész,

c) 39. § (1) bekezdése,

d) 42. § (6a) bekezdése,

e) 4. számú melléklet táblázatának 1. sora,

f) 4. számú melléklet táblázatának 36. sora,

g) 7. számú melléklet C) része táblázatának 10. sor c) pontja,

h) 8. számú melléklet táblázatának 17. sora.

17. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása

17. § (1) A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Cvhr.) 1. számú melléklete "12 Cégbejegyzési kérelem (cégformától függő adatok) A külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete adatai" elnevezésű táblázat 3/1. rovatában, a "17 Cégbejegyzési kérelem (cégformától függő adatok) A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe adatai" elnevezésű táblázat 3/1. rovatában, a "12+ Cég- és változásbejegyzési kérelem A külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete adatai Kiegészítő és változásbejegyzési lap" elnevezésű táblázat 3. rovatában, a "17+ Cég- és változásbejegyzési kérelem A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe adatai Kiegészítő és változásbejegyzési lap" elnevezésű táblázat 3. rovatában és a "22+ Cég- és változásbejegyzési kérelem Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye Kiegészítő és változásbejegyzési lap" elnevezésű táblázat 2. rovatában a "Társadalmi szervezet, alapítvány" szövegrész helyébe a "Civil szervezet" szöveg lép.

(2) A Cvhr. 1. számú melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

18. A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása

18. § (1) A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Cvhr2.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a cég vagy a változás bejegyzésére vonatkozó kérelmet a cégbíróság jogerős végzésével elutasítja, illetve a cég vagy a változás bejegyzése iránti eljárást megszünteti, e végzéseknek csak a rendelkező részét kell közzétenni. A végzés közzétételének költségtérítése 2500 Ft, kivéve, ha a végzés meghozatalára a közzétételi költségtérítés meg nem fizetése miatt került sor. Ilyen esetben a céget a közzétételi költségtérítés utólagos megfizetésére nem kell kötelezni."

(2) A Cvhr2. 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a közlemény Cégközlönyben való közzétételére jogszabály közvetlenül a céget vagy más szervezetet kötelezi, a közzététel költségtérítése megjelenési alkalmanként)

"a) cég esetén és felszámolási eljárásban történő közzététel során adósnak minősülő szervezet esetén - ideértve azt is, amikor a közzétételre jogszabály természetes személyt kötelez - 15 000 Ft,"

(3) A Cvhr2. 7. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak a közlemény szövegét a Cégközlöny honlapján erre a célra létrehozott elektronikus kommunikációs felületen keresztül küldhetik meg. A Cégközlöny elektronikus kommunikációs felületének használatához regisztráció, és azt követően felhasználónév és jelszó használata szükséges. Az elektronikus kommunikációs felület biztosítja a Cégközlöny és a megrendelő közötti kapcsolattartást is. A regisztráció, a kommunikációs felület használatának és a közlemény elektronikus megküldésének részletes feltételei a Cégközlöny és a céginformációs szolgálat honlapján közzétételre kerülnek.

(3) A Ctv. 114. § (1) és (2a) bekezdése szerinti közlemények kivételével a cég a változásbejegyzési eljárásában felhasználandó közleményét jogi képviselő útján küldheti meg. A felszámolási eljárásban, a vagyonrendezési eljárásban közzéteendő közleményt a bíróság által kirendelt felszámoló szervezet küldheti meg. Egyéb esetben a közleményt a cég, illetve az küldheti meg, akit erre a jogszabály kötelez. Jogi képviselő minden esetben eljárhat.

(4) A felszámoló szervezet és a jogi képviselő a (2) bekezdés szerinti regisztrációt az erre kijelölt személy útján folytatja le. Az így regisztrált szervezet a Cégközlöny elektronikus kommunikációs rendszerében közzétételi kérelem benyújtására feljogosított személyt vagy személyeket jelöl meg.

(5) A közleményt megküldő személy a 7. §, a 8. § és a 8/A. § alkalmazásában a megrendelő."

(4) A Cvhr2. a következő 8. és 8/A. §-sal egészül ki:

"8. § (1) A közleményt az elektronikus felület erre a célra kialakított részébe kell beilleszteni. A közlemény szövegének mellékletként történő csatolására - kivéve a (2) bekezdés szerinti esetet - nincs mód.

(2) A közlemény szövege abban az esetben csatolható mellékletként, ha annak terjedelme miatt az (1) bekezdés szerinti beillesztésre nincs mód. Mellékletként csatolható továbbá az átalakulási, egyesülési, szétválási közlemény részét képező számviteli törvény szerinti nyitó és záró mérleg, azonban ebben az esetben is biztosítani szükséges, hogy annak formátuma alkalmas legyen a közzétételhez szükséges szerkesztésre.

(3) A közlemény megküldésekor mellékelni kell a közzétételi költségtérítés (többszöri közzétételi kötelezettség esetén valamennyi megjelenési alkalom költségtérítése) befizetésének igazolását. A közzétételi költségtérítést a befizetésre kötelezett nevében más is teljesítheti. Az átutalási megbízás vagy a fizetési számlára történő készpénz befizetési nyomtatvány "közlemény" rovatában a közzétételre köteles cég vagy egyéb szervezet nevét és cégjegyzékszámát is szerepeltetni kell.

(4) A közlemény megküldéséről a megrendelő automatikus üzenetet kap.

8/A. § (1) A közleményben szereplő cég esetében a cégnyilvántartásba bejegyzett cégnevet és székhelyet kell feltüntetni. Új cégnévre és székhelyre a közlemény a bejegyzett cégnév és székhely mellett csak akkor utalhat, ha az már bejegyzés alatt ("b.a.") áll.

(2) A közlemény - tartalmi vagy technikai - hibájáról a megrendelő figyelmeztetést kap. Amennyiben a megrendelő a hiánypótlási felhívásnak 8 napon belül nem tesz eleget vagy csak részben tesz eleget, a közlemény további felhívás nélkül a megküldött vagy részben javított tartalommal és "A cég a közleményt figyelmeztetés ellenére jelentette meg" megjegyzéssel kerül közzétételre.

(3) A közzétételre megküldött közlemény módosítását (kijavítását, kiegészítését) a megrendelő a közlemény megküldésétől számított második munkanap 12 órájáig kérheti. Ezt követően a korábban megküldött közlemény tartalmát módosítani már nem lehet, az az eredeti tartalommal jelenik meg. Ha a közleményt csak egy alkalommal kellett közzétenni, a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával módosító (kijavító) közlemény közzétételére kerül sor. Több megjelenési alkalom esetében az első megjelenést követő közzétételkor a közlemény a módosított tartalommal kerülhet közzétételre, utalva arra, hogy az előző közzététel hibás (hiányos) volt, ha a második közzététel előtt a javításra még mód van.

(4) Ha a közleménynek a Cégközlönyben való megjelenését követően a közlemény tartalmának módosítását a megrendelő érdekkörében felmerült okból kérik, a módosító (kijavító) közleményt - a közzétételi költségtérítés egyszeri megfizetése mellett - csak egyszer kell közzétenni, akkor is, ha az eredeti közlemény többször jelent meg. A módosító közleményben utalni kell a korábbi közzétételre, valamint a hibás (hiányos) adatra. Ezen túlmenően csak a módosított adatot kell feltüntetni. Kijavító közleményként a teljes közlemény ismételt megjelentetésére módosításra (kijavításra) hivatkozással nincs mód.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak alkalmazására kerül sor abban az esetben is, ha a Cégközlönyben való megjelenést követően a Cégközlöny érdekkörében felmerülő okból szükséges a közlemény tartalmának módosítása azzal, hogy ebben az esetben közzétételi költségtérítést nem kell megfizetni.

(6) A (2) bekezdés szerinti figyelmeztetést követően a javított közlemény és a (3)-(5) bekezdés szerinti kijavító közlemény megküldése is a 7. § (2) bekezdés szerinti kommunikációs felületen történhet.

(7) A már megjelent, vagy a (3) bekezdés szerint már nem módosítható közlemény visszavonására nincs mód, és nem lehet a közlemény visszavonásáról sem közleményt közzétenni.

(8) A Cégközlöny a közlemény megjelenéséről a megrendelőt a közlemény levonatának elektronikus megküldésével értesíti."

(5) A Cvhr2. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Azok a gazdasági társaságok, amelyek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) rendelkezései szerint nem határoztak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről vagy a Ptké. 12. § (2) bekezdés b) pontja alapján még nem alkalmazzák a Ptk. rendelkezéseit, a 7. § szerinti közvetlen közleményeiket a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2014. március 14-én hatályos rendelkezései szerint készítik el. Azt a tényt, hogy a gazdasági társaság még a Gt. hatálya alatt áll, a közleményben fel kell tüntetni."

(6) A Cvhr2. 10. § (2) bekezdésében a "A 4. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Az 5. § (2) bekezdésében" szöveg lép.

(7) Hatályát veszti a Cvhr2. 4. § (3) bekezdése.

19. Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása

19. § (1) Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: eCvhr.) a 10. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

"Az elektronikus törvényességi felügyeleti eljárás

10/A. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárásban benyújtható elektronikus űrlap műszaki és egyéb feltételei, továbbá az elektronikus űrlap letölthető mintája a céginformációs szolgálat honlapján kerül közzétételre. A kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás során a nyilatkozatát - ideértve a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény megjelölését is - az űrlapon vagy az űrlaphoz csatolható mellékletben teheti meg.

(2) Az űrlap formai vizsgálata során a céginformációs szolgálat kizárólag a cég, illetve, ha a kérelmező is cég, a kérelmező adatainak a cégjegyzék adataival való egyezőségét vizsgálja.

10/B. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás során hozott végzéseket, egyéb iratokat a cégbíróság a cég, továbbá ha a kérelmező is cég, a cég cégjegyzékbe bejegyzett elektronikus kézbesítési címére küldi meg. Egyéb kérelmező esetén a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás során hozott végzéseket, egyéb iratokat a kérelmező által a (2) bekezdés szerint megadott elektronikus levélcímére küldi meg.

(2) Ha a cégjegyzék elektronikus kézbesítési címet nem tartalmaz, továbbá, ha a kérelmező a Ctv. 77. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szervezet vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló egyéb személy, a kérelmező köteles az űrlapon olyan elektronikus levelezési címet megjelölni, amelyen a törvényességi felügyeleti eljárás során keletkező vagy továbbítandó iratok átvételét biztosítja. Az elektronikus kézbesítési (levelezési) cím a kérelem kötelező tartalmi eleme.

(3) Ha a - (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - cég a cégjegyzékbe bejegyzett elektronikus kézbesítési címmel nem rendelkezik, a cégbíróság részére a végzését postai úton küldi meg.

(4) Ha a cég vagy a kérelmező jogi képviselővel jár el, a törvényességi felügyeleti eljárás során hozott végzéseket, egyéb iratokat a cégbíróság a jogi képviselő által az űrlapon megadott elektronikus kézbesítési címre küldi meg. Jogi képviselet esetén a kérelmező, illetve a cég az űrlapon elektronikus kézbesítési (levelezési) címet nem ad meg.

(5) Ha a cégbíróság a cég vezető tisztségviselőjével szemben pénzbírság intézkedést alkalmazza, a végzését a vezető tisztségviselő részére postai úton kézbesíti.

A cégbíróság által lefolytatott vagyonfelmérés

10/C. § (1) A Ctv. 117. § (3)-(6) bekezdés szerinti vagyonfelmérés keretében történő adatszolgáltatásra sor kerülhet a Ctv. 117. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott hatóságok és szervezetek (a továbbiakban együtt: szervezet) elektronikus megkeresésével vagy a szervezet által biztosított közvetlen adathozzáféréssel.

(2) Ha a szervezet biztosítja az általa nyilvántartott adatokhoz kereső program működtetésével történő elektronikus hozzáférést, a cégbíróság a vagyonfelmérést e nyilvántartások vonatkozásában - a hozzáférés biztosítását követően - maga folytatja le (közvetlen adathozzáférés).

(3) Megkereséssel történő adatszolgáltatás esetén a cégbíróság az adatszolgáltatási felhívását (a továbbiakban: vagyonfelmérési űrlap) az érintett szervezet céginformációs szolgálathoz - a céginformációs szolgálat honlapján közzétett feltételek szerint - bejelentett elektronikus levelezési címére küldi meg legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátva. A szervezet a vagyonfelmérési űrlapot megfelelő kitöltést követően legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátva elektronikus úton küldi vissza a cégbíróságnak.

(4) Megkereséssel történő adatszolgáltatásnak minősül az is, ha az érintett szervezet képes a vagyonfelmérési űrlap vagy az abban foglalt adattartalom automatikus feldolgozására, és a megfelelő elektronikus válasz kialakítására és visszaküldésére.

10/D. § (1) A vagyonfelmérési űrlap a következő adatokat és tartalmi elemeket tartalmazza:

a) a kényszertörlés alatt álló cég cégneve, cégjegyzékszáma, székhelye, adószáma, közösségi adószáma, statisztikai számjele;

b) a vagyonelem megnevezése

ba) ingó vagyontárgy esetében a nyilvántartásbeli megnevezése, a vagyontárgy nyilvántartásban rögzített adatai,

bb) ingó vagyontárgyra vonatkozó jog vagy tény esetén a vagyontárgyra, a jogra vagy tényre vonatkozóan a nyilvántartásban rögzített adat,

bc) követelés esetén az azzal összefüggésben a nyilvántartásban rögzített adat,

bd) pénzügyi eszköz esetében pénzforgalmi szolgáltatónál, a befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál vezetett száma (szolgáltatás) típusa, a számlaszám, az egyenleg;

c) a vagyonelemről adatot szolgáltató szervezet azonosító adatai

ca) ingó vagyontárgy, arra vonatkozó jog vagy tény vagy követelés esetén a nyilvántartás megnevezése,

cb) pénzforgalmi szolgáltató, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató azonosító adatai (cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma);

d) a kényszertörlés kezdő időpontját megelőző évre vonatkozó, ingó vagyonelemre vonatkozó adat a b) pont ba) alpontja szerinti tartalommal, továbbá a vagyonelem elidegenítésének időpontja és a jelenlegi tulajdonos azonosító adatai;

e) a vagyonelem közös tulajdona esetében a tulajdonostárs azonosító adatai.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok között a cégbíróság a cég cégjegyzékbe utolsóként bejegyzett adatát tünteti fel, abban az esetben is, ha az a cég hatályos adatai között már törölt adatként szerepel.

(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti azonosító adatok - amennyiben azt a nyilvántartás tartalmazza -

a) szervezet esetében a neve, a székhelye, a nyilvántartási száma, a nyilvántartó hatóság vagy bíróság megnevezése,

b) természetes személy esetében a neve, a születési neve, a születési ideje, az anyja születési neve és a lakcíme.

(4) A vagyonfelmérési űrlap informatikai, műszaki jellemzői a céginformációs szolgálat honlapján kerülnek közzétételre.

(5) A vagyonfelmérési űrlapot tartalmazó elektronikus üzenethez - szükség esetén is - csak a céginformációs szolgálat honlapján közzétett informatikai feltételeknek megfelelő elektronikus formátumú melléklet csatolható.

(6) Az űrlapot a cégbíróság az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok kitöltésével küldi meg. A megkeresett szervezet az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban és a (3) bekezdésben meghatározott adatok közül azokkal egészíti ki az űrlapot, amelyek a nyilvántartásában rendelkezésére állnak. Az űrlap azon a részeit, amelyekkel kapcsolatban a nyilvántartása adatot nem tart nyilván, a megkeresett szervezet üresen hagyja.

10/E. § (1) A bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető végrehajtói kamarát, és egyéb, a Ctv.-ben külön meg nem határozott szervezetet a cégbíróság abban az esetben keresi meg, ha a kényszertörlési eljárás adatai alapján a megkeresés indokolt.

(2) Nincs szükség a pénzforgalmi szolgáltatók, befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók adatszolgáltatására, ha az állami adóhatóság - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 60 napon belül - a Ctv. 62. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásában arról értesíti a cégbíróságot, hogy a céggel szemben a Ctv. 117. § (2) bekezdése alapján követelést jelent be, de a cégnél - a korábbi adóhatósági eljárások adatai alapján -ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez.

(3) A kényszertörlési eljárás lefolytatása szempontjából pénzfogalmi szolgáltatónak kell tekinteni a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézetet és az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényben meghatározott pénzforgalmi intézményt.

10/F. § (1) A cégbíróság informatikai rendszere biztosítja a megkeresésekre érkezett válaszok összesítését, amely tartalmazza különösen az egyes vagyonelemeket (vagyonelemre bejegyzett jogot vagy tényt) nyilvántartó szervezet megnevezését, és a vagyonelem (jog vagy tény) nyilvántartási adatait. Az informatikai rendszer jelzi továbbá, hogy mely szervezet nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének. Az informatikai rendszer az összesítést fokozott biztonságú aláírással és minősített időbélyegzővel látja el, és a vagyonfelmérés elektronikus iratai közé helyezi.

(2) A cégbíróság köteles elektronikusan rögzíteni a közvetlen adathozzáféréssel megvalósult vagyonfelmérés eredményét az informatikai rendszerben olyan módon, hogy abból megállapítható legyen, hogy milyen egyedi keresési adatok (a keresés során megadott cégadatok) alapján milyen keresési eredményt mutatott a nyilvántartás. A közvetlen adathozzáféréssel megvalósult vagyonfelmérés eredményét a cégbíróság fokozott biztonságú aláírással és minősített időbélyegzővel látja el, és a vagyonfelmérés elektronikus iratai közé helyezi.

(3) Az (1) bekezdés szerinti összesítés és a (2) bekezdés szerinti keresési eredmény a kényszertörlési eljárás elektronikus iratának minősül. A megkereséssel történő adatszolgáltatásra adott egyedi szervezeti válaszok nyilvánosságára a Polgári perrendtartás rendelkezései vonatkoznak."

(2) Az eCvhr. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlési eljárás elektronikus iratait azok nyilvánosságáig a cégbíróság olyan módon tárolja, hogy az biztosítsa az illetéktelen betekintés elleni védelmet.

(2) A törvényességi felügyeleti eljárás valamennyi iratát elektronikus okirati formában kell nyilvántartani, ha az eljárásban legalább az egyik fél a cégbírósággal elektronikusan kommunikál."

(3) Az eCvhr. 9. § (1) bekezdésében az "informatikai ellenőrzés" szövegrész helyébe az "informatikai és formai ellenőrzés" szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az eCvhr. 10/B. § (3) bekezdése.

20. A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet módosítása

20. § A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet

a) 8. § (1) bekezdésében a "korlátozottan cselekvőképes" szövegrész helyébe a "korlátozottan cselekvőképes nagykorú, vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú" szöveg,

b) 46. § (2) bekezdésében az "a gazdálkodó szervezet" szövegrész helyébe az "a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet" szöveg

lép.

21. Az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet módosítása

21. § (1) Az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet (a továbbiakban: Eár.) 13. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy az - a nem regisztrált felhasználók számára elérhető szolgáltatásokon túl - a következő műveletek elvégzését tegye lehetővé a végrehajtó számára:)

"h) azon tény rögzítése, hogy az árverező meghatározott árverésre vonatkozóan az előárverezésre való jogosultságát a végrehajtónál igazolta,"

(2) Az Eár. 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az árverező a felhasználói nevének és jelszavának meghatározott árverés tekintetében történő aktiválását az elektronikus árverési rendszer felületén - az árverés befejezését megelőzően legalább 3 munkanappal - kérheti, melynek során nyilatkoznia kell arról, hogy az árverési előleget befizette és nem minősül az árverésből kizárt személynek.

(2) Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy akkor legyen mód az előárverezési jog gyakorlására vonatkozó aktiválási kérelem elküldésére, ha a végrehajtó rögzítette az elektronikus árverési rendszerben annak tényét, hogy az árverező ezen árverésre vonatkozóan az előárverezésre való jogosultság feltételeit a végrehajtónál igazolta."

(3) Az Eár. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az előárverezési jog gyakorlására szolgáló nyilatkozat megtételére is azzal, hogy az az összeg megjelölésének hiányában is közzétehető; ez a nyilatkozat minősül a megelőzően közzétett vételi ajánlat vonatkozásában megtett előárverezési jogot gyakorló nyilatkozatnak. Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy ha előárverezési jogot gyakorló nyilatkozat került közzétételre a licitnaplóban, közvetlenül ezt követően csak az utolsóként közzétett vételi ajánlatnál a licitküszöb összegével magasabb összegű vételi ajánlat legyen közzétehető a licitnaplóban."

(4) Az Eár. a következő 37. §-sal egészül ki:

"37. § (1) E rendeletnek az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 21/2014. (III. 13.) KIM rendelettel (a továbbiakban e §-ban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a 2014. március 14-ét követően közzétett hirdetmények alapján lefolytatásra kerülő árverések esetében kell alkalmazni.

(2) A végrehajtó a mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó hirdetményeknek az ingatlanok folyamatos árverezése iránti hirdetmények közül történő törlése iránt a Módr. hatályba lépését követő 15 napon belül köteles intézkedni."

22. Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet módosítása

22. § (1) Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet (a továbbiakban: Szmr.) 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a szakkérdés annak megállapítására irányul, hogy a vizsgált személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége mentális zavara miatt

a) meghatározott ügycsoportok vonatkozásában tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent vagy

b) tartósan teljes mértékben hiányzik, elmeállapotának orvosszakértői vizsgálatát kell elvégezni."

(2) Az Szmr. a 19. §-át követően a következő alcímmel és 19/A. §-sal egészül ki:

"Fiatalkorú terhelt beszámítási és belátási képességének vizsgálata

19/A. § (1) Büntetőeljárás során, ha a szakkérdés tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú terhelt beszámítási és belátási képességének vizsgálata, a terhelt beszámítási képességét a 17. § szerint kell vizsgálni. A beszámítási képesség vizsgálatát követően - ha a terhelt beszámítható - a 17. § szerinti szakértő a belátási képességről is véleményt ad azzal, hogy a belátási képesség vizsgálatához a terhelt klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálatát is el kell elvégezni.

(2) A terhelt (1) bekezdés szerinti beszámítási és belátási képességének vizsgálatához szakkonzultánsként gyermek- és ifjúsági pszichiátriai vagy ezzel egyenértékű szakvizsgával rendelkező és e képesítése tekintetében az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő személyt kell igénybe venni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálatát olyan szakértő végezheti, aki klinikai és mentálhigiéniai gyermek szakpszichológusi vagy ezzel egyenértékű szakvizsgával rendelkezik."

(3) Az Szmr. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § ezzel egyidejűleg a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szakkérdések esetében a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálat mellett szükség esetén az esetlegesen felmerülő és az (1) bekezdés szerinti vizsgálattal meg nem válaszolható klinikai szakkérdésnek megfelelő orvosszakértői vizsgálatnak is helye van.

(3) A (2) bekezdés szerinti klinikai szakkérdés vizsgálatát szakkonzultáns is elvégezheti. Szakkonzultánsként csak az járhat el, aki az adott szakkérdésnek megfelelő szakvizsgával rendelkezik és e szakvizsgája tekintetében az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szerepel.

(4) Nem minősül a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológia területéhez tartozó szakkérdésnek a vizsgált személy általános szavahihetőségének véleményezése, de a szakértő a vizsgált személy által előadottak élményszerűségét vizsgálja."

(4) Az Szmr. a 20. §-t követően a következő 20/A. és 20/B. §-okkal egészül ki:

"20/A. § (1) Klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálat során a szakértő kizárólag a kirendelésben megjelölt személyt vagy személyeket és a közöttük fennálló, a kirendelés teljesítése szempontjából releváns kapcsolatot vizsgálja.

(2) Klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálat során a szakértő a kirendelőtől kapott, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény alapján általa beszerzett, valamint a vizsgálata során keletkezett adatok alapján készíti el a szakvéleményét. A kirendelő eltérő rendelkezése hiányában a szakértő az egészségügyi dokumentációkat a vizsgált személytől vagy az eljárásban szereplő más személytől is beszerezheti. A szakértő véleményében kitér arra is, hogy az egészségügyi dokumentációkat honnan szerezte be, valamint arra is, ha azok beszerzése valamilyen okból sikertelen volt.

(3) A vizsgálat során a szakértő a vizsgált személy vagy annak törvényes képviselője írásos beleegyezése esetén hangfelvételt készíthet.

(4) A szakértő a vizsgálat során jegyzőkönyvet készít. Nem kötelező a szó szerinti jegyzőkönyv készítése. Az exploráció során a jegyzőkönyvben felvett adatok nem minősülnek a szakvélemény szempontjából tényadatnak, azok a pszichodiagnosztikai vizsgálatok általános eredményeinek konkretizálásában segítenek.

(5) A szakértő a vizsgálat során a vizsgált vagy a vizsgálaton jelen lévő más - nem a kirendelő szervet képviselő -személy kérdéseire nem köteles válaszolni.

20/B. § (1) A szakértő a vizsgálat során egyidejűleg több vizsgálati módszert alkalmaz. A kirendelésben szereplő szakkérdésnek megfelelő vizsgálati eljárásokat a szakértő választja meg.

(2) A vizsgálat része a viselkedés megfigyelése és a szakértő által irányított tematikus kikérdezés. A szakértő kizárólag olyan eljárásokat alkalmazhat, amelyek a pszichodiagnosztikában elismertek és/vagy a gyakorlatban objektív viszonyítási kritériumokkal rendelkeznek, alkalmasak a vizsgált személy vagy személyek vonatkozásában a kirendelő számára releváns információt nyújtani.

(3) A szakértő a személyiség vizsgálata esetén projektív vizsgálatokat vagy többfaktoros, validitási skálákkal bíró teszteket alkalmaz.

(4) A szakértő a szülői elidegenítési szindrómát (PAS-szindrómát) nem vizsgálja, ugyanakkor igyekszik feltárni a gyermekre irányuló, véleménynyilvánítását befolyásolni törekvő direkt és indirekt ráhatásokat.

(5) A szakértő a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt- és gyermek szakpszichológiai vizsgálat során keletkezett adatok megőrzése során a Szaktv., valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján jár el. A vizsgálat során keletkezett adatokat csak a törvény által arra feljogosított személy - így különösen az ügyben kirendelt másik szakértő - ismerheti meg."

23. A közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet módosítása

23. § (1) A közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti oktató esetében a szakmai képzés igazolásának minősül az is, ha a képző intézmény nyilatkozik (ideértve a képzési programról vezetett nyilvántartásba vételi kérelmet is) arról, hogy az oktató a szakmai képzésben oktatóként közreműködött. A szakmai képzésben való oktatókénti közreműködés a közvetítő továbbképzési időszaka alatt a 7. § (2) bekezdés a) és b) pontjainak megfelelő alkalmazásával 10-10 kreditpont megszerzésének minősül.

(2) A felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenysége keretében közvetítést oktató, vagy a közvetítés jogintézményével kapcsolatos tudományos fokozatot megszerző személy e tevékenységének a miniszter számára történő bemutatásával is igazolhatja szakmai képzettségét. A felsőfokú oktatási intézményben történő oktatás a közvetítő továbbképzési időszaka alatt a 7. § (2) bekezdés a) és b) pontjainak megfelelő alkalmazásával 10-10 kreditpont megszerzésének minősül. A közvetítés jogintézményével kapcsolatos tudományos fokozatszerzés a közvetítő továbbképzési időszaka alatt 50 kreditpont megszerzésének minősül."

(2) A közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E rendelet 8/A. §-át az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 21/2014. (III. 13.) KIM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

24. A felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet módosítása

24. § (1) A felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet (a továbbiakban: Felsz.kijr.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A számítógépes program az elektronikus kijelöléskor a (2)-(4) bekezdés szerinti elveket érvényesíti, a 4. § szerinti eltérésekkel. A számítógépes program - az (5) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - kizárólag egyetlen kijelölési műveletet engedélyezhet. A kijelölési művelet eredménye és elvégzésének időpontja elektronikusan menthető és kinyomtatható formában is megjelenik."

(2) A Felsz.kijr. 3. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Azokat a felszámolókat, amelyek folyamatban lévő ügyeinek száma a többiek aktuális ügyszámának számtani átlagát legalább kétszeresen meghaladja, csak a naptári hónap 8. napjáig történő kijelölő műveleteknél veszi figyelembe a számítógépes program. Ezt a szabályt addig kell alkalmazni, amíg az említett arány fennáll.

(5) Ha a kirendelt felszámolóval összefüggésben kiderül, hogy vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn, vagy pedig a felszámolót az adott eljárásban felmentették, akkor az e § szerinti elektronikus kijelölő program felhasználásával kell az új felszámolót is kirendelni. Az újabb kijelölési művelet eredménye és elvégzésének időpontja elektronikusan menthető és kinyomtatható formában is megjelenik."

(3) A Felsz.kijr. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4/A. § Az elektronikus kijelölést segítő program a 3. és 4. § szerinti műveleteket, azok minden adatát és a kijelölési művelet pontos időpontját is naplózza. A naplózás adatait 3 évig archiválni kell. A naplózás adatairól jogi érdek igazolása esetén lehet tájékoztatást kérni az üzemeltetőtől."

(4) A Felsz.kijr.

a) 1. § (1) bekezdésében a "kijelölése" szövegrész helyébe a "kirendelése" szöveg, a "számítógépes program" szövegrész helyébe a "számítógépes elektronikus kijelölő program (a továbbiakban: számítógépes program)" szöveg,

b) 1. § (4) bekezdésében a "kijelöléséről" szövegrész helyébe a "kirendeléséről" szöveg,

c) 1. § (5a) bekezdésében a "biztonságos" szövegrész helyébe a "jogszabályoknak megfelelő, biztonságos" szöveg,

d) 4. § a) bekezdésében a "nyilvántartásában," szövegrész helyébe a "névjegyzékében." szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti a Felsz. kijr. 4. § b) és c) pontja.

25. A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet módosítása

25. § (1) A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (a továbbiakban: Her.) 5. alcímének címe helyébe a következő cím lép:

"5. A zárgondnok, az ügygondnok és az eseti gondnok, valamint az eseti gyám díjazása és költségei"

(2) A Her. 22. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hagyatéki eljárásban kirendelt zárgondnok, ügygondnok és eseti gondnok (a továbbiakban: gondnok), valamint eseti gyám költségtérítésként - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a készkiadásainak megtérítését indítványozhatja.

(2) A gondnok és az eseti gyám kérelmére a munkaórák tételes kimutatása mellett a munkadíj 25%-ának megfelelő összegű költségátalány fizetésére kerül sor.

(3) A gondnokot és az eseti gyámot a kirendelés teljesítésére fordított idő alapján, minden megkezdett óráért munkadíj illeti meg, amely nem lehet magasabb, mint a költségvetési törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj."

26. A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet módosítása

26. § (1) A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet (a továbbiakban: R.) 27. melléklet 1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

"1. az egyesület nyilvántartásból való törlése iránti kérelme elektronikus űrlapjának adattartalma."

(2) Nem lép hatályba az R. 27. melléklet 2., 2.1., 2.2., 2.3., 3., 3.1., 3.2. és 3.3. pontja.

27. Az egyes cégjogi és civil eljárásjogi rendeleteknek az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosításáról és egyéb igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 12/2014. (II. 28.) KIM rendelet módosítása

27. § Az egyes cégjogi és civil eljárásjogi rendeleteknek az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosításáról és egyéb igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 12/2014. (II. 28.) KIM rendelet 2. mellékletének a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 4. melléklet

a) III. fejezet 3. pontját megállapító része a "személyéről, valamint felkéri a jegyzőkönyvvezetőt és átadja részére a jegyzőkönyvvezetésre szolgáló, bélyegzőnyomattal ellátott íveket. A vizsgabizottság elnöke - döntése szerint - a vizsgabizottság valamely tagját vagy más személyt kér fel a jegyzőkönyvvezetésre." szövegrész helyett a "személyéről. A jegyzőkönyvvezetést a minisztérium által felkért jegyzőkönyvvezető látja el." szöveggel,

b) III. fejezet 8. pontját megállapító része a "60 percig tarthat azzal, hogy a vizsgáztatás időtartama vizsgatárgyanként 20 percnél több nem lehet" szövegrész helyett a "90 percig tart" szöveggel és

c) III. fejezet 9. pontját megállapító része az "ezt valamint a vizsga" szövegrész helyett az "a vizsga" szöveggel

lép hatályba.

28. Hatályon kívül helyező rendelkezések

28. § Hatályát veszti

a) a Családjogi törvény végrehajtásáról és az átmeneti rendelkezések megállapításáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM rendelet,

b) a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet.

29. Hatálybalépés

29. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. március 15-én lép hatályba, és ez a rendelet 2015. január 2-án hatályát veszti.

(2) A 17. § és a 10. melléklet 2014. március 16-án lép hatályba.

(3) A 9. § (1), (2) és (3), valamint (5) bekezdése és a 2. melléklet 2014. április 15-én lép hatályba.

(4) A 12. § (7), (13) és (14) bekezdése, a 18. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 19. § (1) és (2) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 19. § (4) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Navracsics Tibor s. k.,

közigazgatási és igazságügyi miniszter

1. melléklet a 21/2014. (III. 13.) KIM rendelethez

1. A Kjösz. melléklet I. része "Budapest székhelyen rendszeresített közjegyzői körzetek és állások" címének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

2. A Kjösz. melléklet II. része "Vas megye" címének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

3. A Kjösz. melléklet II. része "Vas megye" címének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

2. melléklet a 21/2014. (III. 13.) KIM rendelethez

A Kjösz. melléklet I. része "Pest megye" címének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

3. melléklet a 21/2014. (III. 13.) KIM rendelethez

Az Iszr. 1. számú melléklet 2-4., 6. és 7. sorai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

4. melléklet a 21/2014. (III. 13.) KIM rendelethez

Az Iszr. 2. számú melléklete a következő 44. sorral egészül ki:

5. melléklet a 21/2014. (III. 13.) KIM rendelethez

Az Iszr. 4. számú melléklet 3., 4., 6., 7., 16., 18-20., 33. és 38. sorai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

6. melléklet a 21/2014. (III. 13.) KIM rendelethez

1. Az Iszr. 5. számú melléklet B) része 36. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

2. Az Iszr. 5. számú melléklet B) része a következő 39. sorral egészül ki:

7. melléklet a 21/2014. (III. 13.) KIM rendelethez

"9. számú melléklet a 9/2006. (II. 27.) IM rendelethez

Igazságügyi szakértői szakterületek és az azokhoz kapcsolódó képesítési feltételek gyógypedagógiai és egyes pszichológiai területeken

"

8. melléklet a 21/2014. (III. 13.) KIM rendelethez

"11. számú melléklet a 9/2006. (II. 27.) IM rendelethez

Igazságügyi szakértői szakterületek és az azokhoz kapcsolódó képesítési feltételek a lakás-és építésügyi, településrendezési, valamint az idegenforgalmi területeken

A)

Igazságügyi szakértői szakterületek és az azokhoz kapcsolódó képesítési feltételek településrendezési területeken

B)

Igazságügyi szakértői szakterületek és az azokhoz kapcsolódó képesítési feltételek építésügyi területeken

C)

Igazságügyi szakértői szakterületek és az azokhoz kapcsolódó képesítési feltételek lakásügyi és idegenforgalmi területeken

"

9. melléklet a 21/2014. (III. 13.) KIM rendelethez

"15. számú melléklet a 9/2006. (II. 27.) IM rendelethez

Szakértőjelölti szakmai gyakorlati tapasztalat és a névjegyzékbe való felvételhez szükséges szakmai gyakorlati idő

"

10. melléklet a 21/2014. (III. 13.) KIM rendelethez

A Cvhr. 1. számú mellékletének a "22 Cégbejegyzési kérelem (cégformától függő adatok) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének adatai" elnevezésű táblázat 2/1. rovata helyébe a következő rendelkezés lép:

1 A kézbesítési megbízott adatait pótlapon kell megadni.

4 Kitöltése abban az esetben kötelező, ha a külföldi cég, szervezet rendelkezik ilyen adattal.

7 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje.