20/1976. (VIII. 12.) PM-ÉVM együttes rendelet

a lakásépítő szövetkezetek gazdálkodási és elszámolási rendjéről

A lakásépítő szövetkezetről szóló 6/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, továbbá a 7. § tekintetében a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya a 6/1971. (II. 8.) Korm. rendelet alapján működő lakásépítő szövetkezetre, valamint a lakásépítő és fenntartó szövetkezet építőtevékenységére terjed ki.

A szövetkezet alaptevékenységével kapcsolatos költségek elszámolása

2. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) lakásépítési költségként kell elszámolni az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeire vonatkozó jogszabályok szerint elszámolható építési költségeket, melyek között a beruházás lebonyolítási költsége a (2) bekezdésben említett mértékig vehető figyelembe;

b) egyéb építési költségként kell elszámolni a lakásépítési költségek körébe nem tartozó építési költségeket;

c) építésnek nem minősülő tevékenység költségeként kell elszámolni:

- a szövetkezet megalakulásának, a lakásépítés előkészítésének, a szervezéssel kapcsolatos feladatok ellátásának, a szövetkezet számlái megnyitásának és az előtakarékosság szervezésének a költségeit;

- az építtetői feladatok ellátásával, az (1) bekezdés a) pontja alapján el nem számolható építési telek megszerzésével, a beruházás lebonyolításával [pl. a hatósági engedélyek beszerzésével, a szerződések kötésével, a műszaki ellenőrzéssel, az építmények átadásával-átvételével, a birtokbaadással, a szavatossági igények érvényesítésével az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzéssel], a szövetkezetet terhelő biztosítással, valamint a szövetkezet működésével és érdekképviseletével kapcsolatos költségeket.

(2) A beruházás lebonyolítási költségét legfeljebb az (1) bekezdés a) pontjában említett költségek 3%-a erejéig lakásépítési költségként lehet elszámolni.

A költségek figyelembe vehető mértéke

3. §

(1) Az építési költség elszámolása során:

a) vállalatba adás útján történt kivitelezés esetén az elfogadott számla szerinti, vagy az utólag elismert összeget,

b) házilagos kivitelezés esetén a ténylegesen felmerült anyag- és egyéb költséget, továbbá munkabérköltség címén az országos szakmai bértételeket figyelembevevő bérbesorolások szerinti átlag alap órabér összeget,

c) a vállalatba adás és a házilagos kivitelezés együttes alkalmazása esetén az elvégzett részmunkák arányának megfelelően az a) és b) pont szerinti összeget,

d) építő kisiparos részmunkák igénybevételével megvalósuló házilagos kivitelezés esetén az elfogadott számla szerinti, vagy az utólag elismert összeget,

e) társulás útján történő kivitelezés esetén az a)-d) pontban említett összegeket és a társulás ráfordításaiból az építkezésre eső költségtérítést

kell figyelembe venni.

(2) Az építési költség elszámolása során, jogvita esetén az egyezség útján, vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított összeget kell figyelembe venni.

(3) Az építésnek nem minősülő tevékenység költségének elszámolása során a ténylegesen felmerült és igazolható költség vehető figyelembe.

A szövetkezet tevékenységének forrásai

4. §

(1) A szövetkezet tevékenységének gazdasági alapja a szövetkezet tagjainak befizetései, a nekik adott támogatások és kölcsönök összege, valamint a szövetkezet saját bevételei.

(2) A tagok befizetései, a nekik adott támogatások és kölcsönök a következők:

a) a tagok előtörlesztése:

- az építésben résztvevők által fizetett készpénz-előtörlesztés,

- az egyéb előtörlesztés (pl. előtakarékosság, ifjúsági takarékbetét stb.);

b) a szociálpolitikai kedvezmény;

c) a munkáltatói támogatás;

d) a munkáltatói támogatás megelőlegezése;

e) az állami támogatás;

f) az OTP-kölcsön;

g) a tagok egyéb készpénz befizetései.

(3) Az építőtevékenység forrása a tagok saját telek-, munka- és anyaghozzájárulásának ellenértéke (saját szolgáltatás) is.

(4) A lakásépítési költségek forrása a (2) bekezdés a)-f) pontjaiban és a (3) bekezdésben felsorolt bevétel, az egyéb építési költség, továbbá az építésnek nem minősülő tevékenység költségeinek forrása pedig a tagok egyéb készpénzbefizetéseinek és saját szolgáltatásainak a lakásépítési költségek fedezetére igénybe nem vett része.

5. §

(1) A szövetkezet köteles a tagok előtakarékossági befizetéseit az Országos Takarékpénztárnál nyitott csekkszámlán kezelni. E bevételeket csak az előtakarékoskodó tagok érdekében és olyan ütemben szabad felhasználni, ahogyan azt a tag lakásépítésére vonatkozó szerződések megkívánják.

(2) Ha a szövetkezet folyamatos építésre alakul, vagy a kivitelezést több építési ütemben végzi, az egyes építési ütemekben résztvevő tagok befizetéseit építési ütemenként elkülönítetten kell a csekkszámlán kezelni.

(3) Az építési ütemek közös költségeinek az egyes építési ütemekre eső hányadát az építési ütemek elkülönített csekkszámláiról kell kifizetni.

(4) A munkáltató támogatásának megelőlegezett összegét a szövetkezet az Országos Takarékpénztárnál nyitott csekkszámlán köteles kezelni. E bevételeket csak a lekötött lakás építésével kapcsolatos, a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló jogszabályban felsorolt célokra, a munkáltatóval kötött megállapodásnak megfelelően olyan ütemben szabad felhasználni, ahogyan azt a lakás építésére vonatkozó szerződések megkívánják.

Pénzügyi elszámolás a tagokkal

6. §

(1) Az építkezés, vagy egy építési ütem befejezésekor a szövetkezet köteles minden érdekelt taggal elszámolni a ráeső költségeket és a rendelkezésre álló források felhasználását.

(2) A kölcsönszerződésben foglalt lakásépítési költséggel szembeni megtakarításnak az előtörlesztés arányának megfelelő részével a szövetkezet rendelkezik.

(3) A szövetkezetből való kilépés és kizárás esetén a tag részére az előtörlesztés és egyéb készpénzbefizetés összegét, valamint a saját szolgáltatás ellenértékét kell - az építésnek nem minősülő tevékenység költségei arányos részének levonásával - visszafizetni. Az elszámolás módjáról és a levonás mértékéről a szövetkezet alapszabálya rendelkezik.

Munkaidő és munkadíjazás

7. §

(1) A szövetkezetnél munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozók munkaidejére és munkájuk díjazására - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel - a 7/1971. (IV. 1.) MüM és a 18/1971. (VI. 25.) ÉVM rendeletekben, valamint a 19/1971. (VI. 25.) ÉVM rendelet 2-8. §-aiban, továbbá - az ezekben nem szabályozott kérdésekben - a Munka Törvénykönyvében és annak végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A szövetkezetnél munkaviszonyban álló és azonos bérkategóriába sorolt fizikai dolgozók havi együttes munkabérének átlaga - az alkalmazott bérformától függetlenül - nem haladhatja meg az e dolgozók által ténylegesen ledolgozott, de legfeljebb az elszámolási időszakban érvényes - idénymunkarend szerinti - munkaidőkeret és a bérkategória felső bérhatára szorzatának egy főre jutó átlagát. Az együttes munkabérbe a túlórapótlék és a (3) bekezdésben említett jutalom nem számít be.

(3) A szövetkezet közgyűlése a munkavállalók részére a munkaszerződések alapján ténylegesen kifizetett személyi alapbérek évi összegének 9%-át meg nem haladó jutalomkeretet irányozhat elő. Az egyes munkavállalók részére kifizethető jutalom összegét a szövetkezet igazgatósága állapítja meg.

Adók és közterhek

8. §

(1) A szövetkezet - a külön jogszabályban megállapított illetékfizetési kötelezettség kivételével - mentes az illetményadó és a vállalatokat terhelő, egyéb adófizetési kötelezettség alól.

(2) A szövetkezet a kifizetett munkabérek után 15%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

(3) Ha a szövetkezet tevékenységi körének túllépésével nyereségre tesz szert, azt rendkívüli termelési adó címén köteles befizetni

A nyilvántartási kötelezettség

9. §

A szövetkezet köteles a vagyonáról és a tevékenysége során bekövetkezett gazdasági eseményekről évenként folyamatosan nyilvántartásokat vezetni. A számviteli nyilvántartások vezetésének részletes szabályait a Pénzügyminisztérium közleményben állapítja meg.

Leltározás

10. §

(1) A szövetkezet köteles a tulajdonában, illetőleg a használatában álló eszközöket és forrásokat a naptári év utolsó napjával leltározni és értékelni.

(2) A szövetkezet a rendelet hatálybalépésétől, az ezt követően alakuló szövetkezet pedig a megalakulásától számított 90 napon belül, az 55/1970. (XII. 30.) PM rendelet alapján leltározási szabályzatot köteles készíteni, ha tulajdonában állóeszközök vagy készletek is vannak.

Zárszámadás készítése

11. §

(1) A szövetkezet a naptári év utolsó napjával zárszámadást köteles készíteni.

(2) A zárszámadás részei:

a) a vagyonkimutatás,

b) a költségek költségnemenkénti részletezése,

c) a bevételek jogcímenkénti (4. §) kimutatása, valamint

d) az elrendelt külön adatszolgáltatás.

(3) A zárszámadást a számadási évet követően kell elkészíteni és azt március hó 31. napjáig kell a Pénzügyminisztérium által - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben - kijelölt szervnek megküldeni.

(4) A zárszámadás letétbe helyezésére, nyilvánosságára és ellenőrzésére vonatkozóan az 55/1970. (XII. 30.) PM rendelet 7-10. §-ainak a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A zárszámadás részletes tartalmát, formáját és elkészítésének módját, a Pénzügyminisztérium a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben állapítja meg.

Vegyes rendelkezések

12. §

(1) A lakásépítő és fenntartó szövetkezetek az építőtevékenységükkel kapcsolatos eszközöket, továbbá költségeket és bevételeket a fenntartó tevékenységüktől elkülönítve kötelesek kimutatni. A szövetkezet lakásfenntartó tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodására a lakásfenntartó szövetkezet gazdálkodási, nyilvántartási és beszámolási rendjéről szóló rendeletet kell alkalmazni.

(2) A nyilvántartások, a leltározás és a zárszámadás tartalmára vonatkozó előírásokat a rendelet melléklete tartalmazza.

Hatályba léptető rendelkezések

13. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; a nyilvántartásra, leltározásra, zárszámadásra vonatkozó szabályait első alkalommal az 1977. évi gazdálkodással összefüggésben kell alkalmazni.

(2) A rendelet mellékletét a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter