41/1976. (XI. 13.) PM-MüM együttes rendelet

a társadalmi munkában végzett tevékenység elszámolásáról

A társadalmi munkában végzett tevékenység egységes elszámolása érdekében - a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel egyetértésben - a következőket rendeljük:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, a társadalmi szervezetek vállalataira, a szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, a vízgazdálkodási (vízmű-) társulatra, továbbá az ezek által létrehozott társulásokra (a továbbiakban: vállalat).

2. §

A rendeletben foglaltak szerint kell elszámolni a vállalatok kollektíváinak önkéntes felajánlása alapján a társadalmi szervezetek által közösségi feladatok megvalósítására kezdeményezett és szervezett keretek között kifejtett társadalmi munkát. Ez a tevékenység a következőképpen végezhető:

a) munkaidőn kívül

- a munkáért járó munkabér, munkadíj [a továbbiakban: munkabér (3. §)] vagy

- a térítés nélkül végzett munka (4. §)

felajánlásával;

b) a végzett munkának részben vagy egészben

- a fejlesztési alap, illetőleg

- a jóléti és kulturális alap vagy a szociális és kulturális alap (a továbbiakban: jóléti és kulturális alap)

terhére történő elszámolásával (5. §).

A munkaidőn kívül végzett munkáért járó munkabér elszámolása

3. §

(1) Ha a dolgozók a társadalmi munka keretében a munkaidőn kívül végzett munkáért járó munkabért ajánlották fel, akkor a társadalmi munka értéke a végzett tevékenységért számfejthető munkabér összege.

(2) A munkát csak a vállalat dolgozói végezhetik. Kivételt képez:

a) a KISZ szervezetek által felajánlott munka, amelyben a vállalattal munkaviszonyban nem álló fiatalok is közreműködhetnek;

b) a 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet 16/A §-a alapján végzett rendkívüli teljesítmény, amelynek ellenértékéből társadalmi munkából származó lakásépítési alapot képeznek;

c) a mezőgazdasági szövetkezeteknél az állandó vagy időszaki jelleggel foglalkoztatott családtag [40/1975. (XI. 15.) PM rendelet 2. számú melléklet I/4. pont] által végzett munka.

(3) Az (1) bekezdésben említett esetben a dolgozók a munkaidőn kívül végzett munkáért járó munkabért nem veszik fel, hanem azt a vállalat a szervező társadalmi szervezet által megjelölt számlára utalja át. Az ilyen munkabérek sem a teljesítményt végző vállalat, sem más vállalat alapjaiba (pl. jóléti és kulturális alap, érdekeltségi alapok) nem helyezhetők. Kivételt képez:

a) a 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet 16/A §-a alapján társadalmi munkából származó lakásépítési alapképzés,

b) a meghatározott szociális, kulturális vagy sport célú beruházások megvalósítására szolgáló fejlesztési alapképzés.

(4) A munkaidőn kívül végzett munka csak olyan tevékenység lehet, amelyért a tényleges teljesítmény alapján - az érvényes bértételek figyelembevételével - munkabér számfejthető. A letöltött munkaidőből a vállalati szinten egy főre jutó éves munkaidő alap egy százalékának megfelelő rész a kollektív szerződésben (alapszabályban, munkaügyi szabályzatban) rögzített túlórakeretbe (a végezhető túlóra maximális mértékébe) nem számít be. Az egy főre jutó éves munkaidő alap egy százalékát meghaladó munkaidő a túlórakeretbe beszámít. A számfejtett munkabéreket pótlék nélkül kell számítani.

(5) A munkaidőn kívül végzett munkáért járó munkabér összegét külön bérjegyzéken kell számfejteni. A bérösszeget nem kell egyéni keresetekre felbontani. A teljesítményekért járó munkabér az elvégzett munka igazolása alapján is számfejthető az érvényes bértételek szerint (pl. csoportos munkautalvány, brigádkereset stb.).

(6) A külön bérjegyzéken számfejtett bér

a) nem számít be az átlagkeresetbe, nem jegyezhető fel a dolgozók illetmény-nyilvántartó lapján (a kereseti kimutatásban), illetőleg a tagok munkadíj nyilvántartó lapján;

b) nem vehető számításba a bérszabályozás rendszerével kapcsolatban számított mutatóknál [14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet 2. számú melléklete] sem a bázis évben, sem a tárgyidőszakban;

c) nem számít be a jövedelemadó alapjába és az adóköteles jövedelemszínvonalba a 40/1975. (XI. 15.) PM rendelettel szabályozott jövedelemadó és jövedelemnövekményadó megállapításánál.

(7) A külön bérjegyzéken számfejtett munkabér összegéből sem nyugdíjjárulékot, sem a dolgozó keresetét terhelő egyéb összeget (pl. honvédelmi hozzájárulás, előírt tartozás) nem lehet levonni, az előírásoknak megfelelő mértékű társadalombiztosítási járulékot és illetményadót azonban el kell számolni és be kell fizetni.

(8) A külön bérjegyzéken számfejtett munkabér összegét bérköltségként, a társadalombiztosítási járulékot és az illetményadót pedig jogcímüknek megfelelően kell a költségek között kimutatni. A termékek (tevékenységek) önköltségében ezeket a költségeket az önköltségszámításra érvényes előírásoknak megfelelően kell számításba venni.

A munkaidőn kívül térítés nélkül végzett munka elszámolása

4. §

(1) Ha a munkaidőn kívül, térítés nélkül végzett társadalmi munkát ajánlották fel, akkor a társadalmi munka értéke a végzett tevékenység teljesítményértéke. A teljesítményértéket a végzett munkáért az árhatósági előírások szerint számlázható - építési-szerelési munka esetében a hatályos árszabályozó rendelkezések alapján készített költségvetésben szereplő - összegben kell számításba venni, és az ágazati számlakeretekben előírt módon kell elszámolni. A társadalmi munka teljesítményértéke az előbbiek szerint számlázható összegnek a munkához felhasznált vagy igénybevett eszközök (5) bekezdés szerint elszámolt összegével csökkentett része.

(2) A munkaidőn kívül térítés nélkül végzett munka - a kitűzött céltól függően - a vállalaton kívül (pl. tanácsi bölcsőde építésében, parképítésben való részvétel) vagy a vállalaton belül (pl. vállalati napközi otthon építése) végezhető.

(3) A munkaidőn kívül térítés nélkül végzett munkáért munkabér nem számfejthető és nem fizethető.

(4) A közvetlenül a vállalat állóeszköz állományának növelése érdekében végzett beruházási munka teljesítményértékével azonos összeget a bérjellegű egyéb költségek között kimutatva a termék (tevékenység) közvetlen költségeként kell elszámolni, és a fejlesztési alapba kell helyezni. Az így elszámolt és az árbevétel részét képező összeg után árbevételarányos termelési és forgalmi adót, valamint építési adót elszámolni és fizetni nem kell.

(5) A közvetlenül a vállalat érdekében végzett, de beruházásnak nem minősülő munka, valamint a nem közvetlenül a vállalat érdekében végzett munka teljesítményértéke a vállalat könyvvitelében nem mutatható ki. Az ilyen munkákhoz felhasznált vagy igénybevett eszközök költségeit (pl. anyagköltség, gépek üzemeltetési költsége) az ágazati számlakeretekben foglaltak szerint kell elszámolni, és az előírások szerint számlázott összeget árbevételként kell kimutatni.

A fejlesztési alap, illetőleg a jóléti és kulturális alap terhére vállalt munka elszámolása

5. §

(1) Ha a vállalat - egész kollektivájának egyetértésével - a társadalmi munka keretében azt vállalja, hogy a végzett munka ellenértékének megtérítéséről részben vagy egészben lemond, akkor a meg nem térített összeget a fejlesztési alap, illetőleg a jóléti és kulturális alap terhére kell elszámolni. Ilyen esetben a társadalmi munka értéke a végzett munka számla szerinti értékéből a a vállalat fejlesztési alapja, illetőleg a jóléti és | kulturális alapja terhére fedezett összeg.

(2) A fejlesztési alap, illetőleg a jóléti és kulturális alap terhére csak olyan munka vállalható, amelyet a vállalat dolgozói (a szövetkezet tagjai) végeznek, és amelyre a vállalat fejlesztési alapja, illetőleg jóléti és kulturális alapja fedezetet nyújt.

(3) A fejlesztési alap, illetőleg a jóléti és kulturális alap terhére vállalt társadalmi munka szervezését megelőzően meg kell állapodni a munka céljában és a vállalás összegében. A vállalás öszszege nem haladhatja meg az igazgató és a vállalat szakszervezeti szerve által együttesen, szövetkezeteknél a közgyűlési határozatban a vállalat egészére évenként meghatározott összeget.

(4) Az elvégzett munka számla szerinti értékéből meg nem térített összeget

- beruházási munka esetén a fejlesztési alap,

- állóeszközfenntartási munka esetén a jóléti és kulturális alap

terhére kell elszámolni. Az alapok terhére elszámolt összeg után árbevételarányos termelési és forgalmi adót elszámolni és fizetni nem kell.

(5) A fejlesztési alap terhére a tanácsok részére kizárólag

a) közműfejlesztésre,

b) gyermekjóléti intézmények (bölcsődék, óvódák, általános iskolai napközi otthonok) közös létesítésére,

c) komplex közművelődési intézmények és a munkástelepüléseken művelődési otthonok közös létesítésére, és a meglevők bővítésére,

d) a tanácsi koordinációs tevékenység keretében létesítendő közös beruházásokra vállalható munka. A jogcímek tartalmát és a feltételeket az 5/1975. (XI. 29.) OT-PM együttes rendelet 1. §-ának (3)-(5) bekezdése és a 2. §-a határozza meg.

(6) A jóléti és kulturális alap terhére a tanácsok részére kizárólag az (5) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott beruházások során megvalósított létesítmények állóeszközfenntartására vállalható munka. A jóléti és kulturális alap terhére fedezett összeg ilyen esetben a különféle ráfordítások között nem számolható el, és azzal a vállalat jóléti és kulturális alapja nem növelhető.

(7) A fejlesztési alap, illetőleg a jóléti és kulturális alap terhére vállalt munkát végző dolgozók bérét és egyéb járandóságait a hasonló munkateljesítményekre vonatkozó előírások szerint kell számfejteni és kifizetni. A végzett munkáért járó ellenértéket az árhatósági előírások szerint számlázható összegben kell meghatározni úgy, hogy a számla szerinti érték nem tartalmazhatja a fejlesztési alapból, illetőleg a jóléti és kulturális alapból fedezett összeg után elengedett forgalmi adót és termelési adót.

(8) A fejlesztési alap, illetőleg a jóléti és kulturális alap terhére vállalt munka költségeit (anyag, munkabér stb.) az ágazati számlakeretekben előírt módon a megrendelésre végzett munkák költségeivel azonosan kell elszámolni. Az árbevételként elszámolt számla szerinti összeggel a megrendelőt kell megterhelni.

Vegyes rendelkezések

6. §

(1) A társadalmi munka számviteli elszámolását közlemény szabályozza.

(2) A lakosság által térítés nélkül végzett társadalmi munkát - értelemszerűen - a 4. §-ban foglaltak szerint kell elszámolni.

7. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminisztériumi államtitkár

Buda István s. k.,

munkaügyi minisztériumi államtitkár