44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelet
a halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet (a továbbiakban Tvr.) 11. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
(A Tvr. 1. §-ához)
Bevezető rendelkezés
1. §
Belterjes halgazdálkodás az olyan vízen folytatott gazdálkodó tevékenység, amelybe a halászati üzemterv (10. §) alapján évente hektáronként legalább 200 kg pontyot vagy ezzel egyenértékű más halat kell kihelyezni.
(A Tvr. 3. §-hoz)
A halászati jog átengedése
2. §
A halászat szempontjából gazdaságilag önállóan kezelhető vízterületeket (üzemszakaszokat) a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) javaslatára a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozza meg.
3. §
(1) Az államot illető halászati jog átengedésére irányuló kérelmet a vízterület szerint illetékes megyei szakigazgatási szervhez kell benyújtani, és ahhoz 3 példányban mellékelni kell az igényelt vízterületről készített térképvázlatot. A térképvázlatra - vonatkozó előírásokat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Nem kell a halászat jogának átengedését kérni az állami vállalatnak, a költségvetési szervnek a használatában (kezelésében) levő földön létesülő halastóra, rizsföldre.
4. §
(1) A halászati jog átengedéséről - az 5. §-ban meghatározott kivétellel - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határoz.
(2) Az állami vállalat, költségvetési szerv, a mezőgazdasági, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban együtt: szocialista szervezet) és a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MO-HOSz) kérelmét a megyei szakigazgatási szerv a saját és a vízügyi hatóság - természetvédelmi területeknél a természetvédelmi hatóság - szakvéleményével együtt terjeszti fel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz (a továbbiakban: Minisztérium).
5. §
A halászt szempontjából időszakos vízre a halászat jogának átengedéséről a megyei szakigazgatási szerv határoz. Az ilyen vízen a halászat jogát állampolgár részére - halászatfejlesztési hozzájárulás fizetése ellenében - 1-5 év időtartamra lehet átengedni, feltéve hogy a jog átengedését szocialista szervezet vagy a MOHOSz nem kéri.
6. §
(1) A halászat jogát annak a kérelmezőnek lehet átengedni, akinél a halászat folytatásához szükséges gazdasági és személyi feltételek megvalósíthatók.
(2) A városok és üdülőhelyek közelében levő vizeket - kivéve a szocialista szervezetek kezelésében levő azokat a vizeket, amelyeken belterjes halgazdálkodást folytatnak, valamint az üzemi halászat célját szolgáló halastavakat, rizsföldeket és a víztározókat - a halászat területi, időbeli és módszerbeli korlátozásával, elsősorban horgászás céljára kell hasznosítani.
7. §
A halászat jogának átengedéséről szóló határozat tartalmazza:
a) a vízterület kiterjedését közepes vízállás mellett,
b) a víz fekvését és határvonalainak pontos leírását,
c) a jog átengedésének feltételeit (vízügyi és természetvédelmi korlátozások stb.),
d) a halászati jog átengedésének időtartamát (határozatlan vagy állampolgárnak meghatározott időre) és
e) a halászatfejlesztési hozzájárulás összegét (43. §).
(A Tvr. 4. §-ához)
A halászat gyakorlásának általános szabályai
8. §
(1) A halászati jogot a szakmai előírások, továbbá a vízügyi és a természetvédelmi előírások megtartásával kell gyakorolni.
(2) A halastavakat rendeltetésüknek megfelelően kell hasznosítani, azokat egyéb célra csak a megyei szakigazgatási szerv előzetes hozzájárulásával szabad használni. A halastavi váltógazdálkodást - legfeljebb 3 évi szárazonállás esetén - rendeltetésszerű használatnak kell tekinteni.
9. §
A halászatra jogosult a víz feletti, illetőleg víz alatti növények kitermelését, irtását és telepítését - az egyéb jogszabályi rendelkezések keretei között - a halászat érdekében szükséges mértékben végezheti.
10. §
(1) A halászatra jogosult legalább 5 évre szóló halászati üzemterv szerint köteles a halászatot folytatni. Ebben meg kell határozni a vízterülettel kapcsolatos halgazdálkodási célokat, az alkalmazható halászeszközöket és módszereket, a vízterület őrzésének szabályait, valamint a vízinövények kitermelésének, irtásának, telepítésének szabályait, különösen a szükséges halasítás és lehalászás módját. Meg kell állapítani a területi engedélyek számát és díját
(2) A halászati üzemtervet a halászatra jogosult készíti el és a megyei szakigazgatási szerv hagyja jóvá.
(3) Nem vonatkoznak az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések a halászatra jogosult állampolgárra.
11. §
(1) Halastavon, rizsföldön, továbbá a töltéstől számított 100 m-en belül a hozzájuk tartozó táp-és lecsapoló csatornán horgászni és kisszerszámos halászatot folytatni tilos. E tilalom alól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egyes vízterületekre indokolt esetben felmentést adhat.
(2) Völgyzárógát, zsilip, duzzasztó és más műtárgy mellett 50 m-en belül - a halastavak kivételével - csak a vízügyi hatóság engedélyével és csak nyeles horoggal vagy csalihal fogó hálóval szabad halászni.
(3) Üzemi halászat célját szolgáló belterjes halgazdálkodás alatt álló vízen horgászni vagy kisszerszámos halászatot folytatni tilos.
12. §
(1) Vízleeresztést - a halastavak és rizsföldek kivételével - csak a megyei szakigazgatási szerv engedélyével és a vízügyi hatóság előírása szerint szabad végezni.
(2) Ha valamely vizet nem halászat céljából véglegesen elzárnak, lehetővé kell tenni a hal szabad elvonulását.
13. §
(1) A vízügyi szervek kezelésében levő vizeken a halászatra jogosult tűrni köteles a vízi munkák elvégzését és az emiatt szükséges korlátozásokat.
(2) Ha a víz leeresztését a vízügyi hatóság rendeli el, erről a halászatra jogosultat legalább nyolc nappal előbb értesíteni köteles.
14. §
(1) A vízszennyezés halélettani kérdéseiben a Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának (a továbbiakban: Központ) vagy a Minisztérium által kijelölt tudományos intézménynek, valamint a megyei (fővárosi) növényvédelmi és agrokémiai állomásnak a szakvéleményét kell irányadónak tekinteni.
(2) A szennyvízből és a befogadóvízből - a szennyvíz betorkolása alatt és felett - a községi szakigazgatási szerv, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve közreműködésével 3 vízmintát kell venni, és azokat a Központ vízélettani laboratóriumának vagy a Minisztérium által kijelölt növényvédelmi és agrokémiai állomásnak kell megküldeni.
A halállomány védelme
15. §
(1) A halak ívására és a halivadék fejlődésére alkalmas vízterületet a megyei szakigazgatási szerv kíméleti területté nyilváníthatja.
(2) A kíméleti területet a halászatra jogosult köteles táblával megjelölni.
(3) A kíméleti területen - a halállomány fennmaradását és fejlődését elősegítő halászat kivételével - a halászat tilos.
16. §
Ártéren végzett ivadékmentéshez, ha a kifogott halat nem az anyamederbe helyezik vissza, a megyei szakigazgatási szerv engedélyére van szükség.
Korlátozásokra és tilalmakra vonatkozó rendelkezések
17. §
Azokat a halfajokat, amelyekből egész évben tilos kifogni, a 2. melléklet, a Balatonra és vízrendszerére vonatkozó különleges halfogási tilalmakat, továbbá az egyes halfajokra vonatkozó tilalmi időket (faj szerinti tilalmi idők) a 3. melléklet, az egyes halfajokra méret szerint megállapított korlátozásokat (méretkorlátozások) a 4. melléklet, a hasznos víziállatok felsorolását, valamint a halászat folytatására vonatkozó részletes szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.
18. §
(1) A faj szerinti tilalmi idők alól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kivételt engedélyezhet.
(2) A faj szerinti tilalmi időket a megyei szakigazgatási szerv - az ivás idejétől függően -legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, illetve 20 nappal megrövidítheti.
(3) A kecsege tilalmi idejének meghosszabbításához vagy megrövidítéséhez a megyei szakigazgatási szervnek meg kell szereznie az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal hozzájárulását.
19. §
A faj szerinti tilalmi idők és méretkorlátozások az olyan halastavakra is vonatkoznak, amelyekre a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a 11. § (1) bekezdése alapján a horgászati tilalom alól felmentést adott.
20. §
A faj szerinti tilalom alá eső vagy a méreten aluli kifogott halat akár élő, akár élettelen állapotban van, haladéktalanul vissza kell helyezni a vízbe. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter külön engedélye alapján kifogott méreten aluli halra.
21. §
(1) A megyei szakigazgatási szerv az általa kijelöltek részére felmentést adhat a faj szerinti tilalmi idő alól a továbbtenyésztésre szánt tenyészhalak kifogására.
(2) Horgászverseny céljából a megyei szakigazgatási szerv a méretkorlátozások, valamint az 5. melléklet 4. pontjában megszabott mennyiségi korlátozás alól felmentést adhat.
22. §
(1) A halászatra jogosult - a vadgazdálkodásra és a vadászatra vonatkozó szabályok keretei között - a mesterséges halastavon gyérítheti a pézsmapockot, a szárcsát és a szürkegémet, valamint - az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal hozzájárulásával - a vidrát, bakcsót és a téli búvármadarat.
(2) A béka fogására a természetvédelemre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
23. §
Fogásra alkalmas halászeszközzel csak annak szabad a víz partján vagy a vízen tartózkodnia, akinek a halászathoz (horgászáshoz) joga van.
A hal szállítása, forgalombahozatala telepítése
24. §
(1) Halászati tilalom alatt álló halat csak eredetének igazolása mellett szabad szállítani és forgalomba hozni.
(2) Továbbtenyésztésre vagy továbbtartásra csak igazoltan egészséges halat szabad szállítani vagy forgalomba hozni.
(3) A hal eredetét és továbbtenyésztésre alkalmasságát a megyei szakigazgatási szerv, egészségi állapotát pedig az illetékes körzeti állatorvos bizonyítványával kell igazolni. A hal egészségi állapotáról kiállított bizonyítvány hat napig érvényes.
25. §
Az olyan vízbe, amelyre az állam halászati joga kiterjed, hazai halfaj telepítésének (ivadék vízbe helyezésének) tervezett helyét és időpontját - hat nappal előbb - a megyei szakigazgatási szervnek be kell jelenteni.
26. §
(1) Továbbtenyésztésre szánt élő ikra, hal és élő haltáplálék külföldről való behozatalához a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hozzájárulását is meg kell szerezni.
(2) Nem honos halfaj hazai betelepítéséhez a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter engedélyét, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének hozzájárulását kell megszerezni. Az engedély iránti kérelmet a megyei szakigazgatási szerv útján kell előterjeszteni, és abban meg kell jelölni a betelepíteni kívánt halfajt, annak mennyiségét, a betelepítés tervezett időpontját és a betelepítéstől várható előnyöket. Vázrajzban kell megjelölni azokat a vízszakaszokat, amelyekre a telepítést tervezik, és meg kell jelölni az új halfaj esetleges kártételei miatt szükséges intézkedéseket.
27. §
(1) Halastóból származó, továbbtenyésztésre alkalmas egynyaras halivadékot fogyasztás céljából a megyei szakigazgatási szerv hozzájárulásával szabad forgalomba hozni.
(2) A tervezett forgalombahozatalt - a halfaj, mennyiség és minőség megjelölésével - 15 nappal előbb írásban kell bejelenteni.
(3) A mesterséges haltenyésztéshez szükséges tejes és ikrás halat - faj szerinti tilalmi idő alatt az ivartermékek elvétele után - a megyei szakigazgatási szerv által meghatározott helyen szabad értékesíteni.
28. §
Nem tekinthető a halászati jog átruházásának, ha a halászatra jogosult egyes halgazdálkodással összefüggő munkák elvégzésével (pl. a lehalászás, ivadékmentés) megállapodás keretében, halászati tevékenységet jogszerűen folytató szervezetet bíz meg.
(A Tvr. 5-6. §-ához)
A halászati jog korlátozása, megvonása
29. §
(1) A Tvr. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogsértés esetén a megyei szakigazgatási szerv a halászatra jogosultat írásban figyelmezteti, és határidőt szab a jogsértés megszüntetésére.
(2) Ha a figyelmeztetés eredménytelen marad, a megyei szakigazgatási szerv a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez előterjesztést tesz a halászati jog korlátozására vagy megvonására.
30. §
(1) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozatában megjelöli azt a szervet, amelynek halászati jogát közérdekből korlátozza vagy megvonja, és megállapítja a kártalanítás összegét, továbbá azt az időpontot, amikor az új jogosult a területet használatba veheti.
(2) A használatba vétel időpontját az előző jogosultnál kiesett termelés pótlására alkalmas termelőképesség létrehozásánál korábban nem szabad megállapítani.
31. §
A halászati jognak természetvédelmi indokokon alapuló közérdekű megvonása esetén a természetvédelmi jogszabályok az irányadók.
(A Tvr. 7. §-ához)
Halászatra jogosító okiratok
32. §
(1) Területi engedélyt legfeljebb egy naptári évre, a halászatra jogosult adhat ki. Az engedélyért a kiadó szerv részére díjat kell fizetni.
(2) Területi engedélyt a kiadásra jogosultak együttesen is kiadhatnak. Kérelmükre az együtt kiadható engedélyek számát, a díjat és a díjnak az engedélyt kiadók közötti megosztását a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozza meg.
(3) A területi engedély mintáját a 6. melléklet tartalmazza.
33. §
(1) Külföldi állampolgár területi engedély alapján horgászhat.
(2) Az országban működő diplomáciai, konzuli és kereskedelmi képviseletek, valamint a nemzetközi szervezetek külföldi állampolgárságú tagjai, továbbá a külföldi sajtónak az országban működő munkatársai részére a területi engedélyt a Diplomáciai Testületeket Ellátó Igazgatóság útján kell kiadni.
34. §
(1) Halászjegyet - területi engedélyének felmutatása mellett - olyan személy válthat, akinek korábban halászjegye már volt, vagy halászati szaktanfolyamot végzett. A halászati szakvizsga a halászati szaktanfolyam sikeres elvégzésével azonos értékű.
(2) El lehet tekinteni a halászati szaktanfolyam elvégzésének igazolásától, ha a halászjegyet igénylő személy e rendelet hatálybalépését megelőző időben megszakítás nélkül legalább két éven keresztül halászati munkakörben dolgozott, továbbá ha 1978. január 1. napjáig 45. életévet betöltötte.
(3) Az igénylőnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a halászattal kapcsolatos bűncselekmény szempontjából büntetlen előéletű, és vele szemben a halgazdálkodással kapcsolatos szabálysértés 117/1968. (IV. 14.) Korm. sz. r. 92-93. § miatt egy éven belül nem hoztak jogerős marasztaló határozatot.
(4) 1980. január 1. napja után halászatra jogosultnál halászati munkakörben csak olyan személyt lehet alkalmazni (foglalkoztatni), aki területi engedéllyel és halászjeggyel rendelkezik. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a halastavon, a víztárolón és rizsföldön munkakörüknél fogva halászatot folytató személyekre.
(5) E rendelet hatályba lépése után kisszerszá-mos halász részére halászjegyet - az (1) bekezdésben meghatározott feltételek alapján - abban az esetben szabad adni, ha azt szociális körülmények indokolják, és a kérelmező igazolja, hogy területi engedélyt fog kapni.
35. §
(1) A halászjegyet - a 7. melléklet mintájára - a megyei szakigazgatási szerv adja ki, egy naptári év időtartamra.
(2) Ha a halászjeggyel rendelkező személynek a büntetlen előéletére vonatkozó nyilatkozata valótlannak bizonyul, a halászjegyet vissza kell vonni.
(3) A megyei szakigazgatási szerv a halászjegyekről nyilvántartást vezet.
36. §
(1) Horgászjegyet - a 33., 37. és a 88. §-okban foglalt kivétellel - csak horgászegyesület tagjának szabad kiadni.
(2) Horgászegyesületbe azt a személyt lehet felvenni, aki igazolta, hogy a MOHOSZ által megállapított ismeretekkel rendelkezik.
(3) A horgászjegyet a MOHOSZ tagegyesületei útján adja ki.
37. §
(1) A területi engedély kiadására jogosultak - együtt - 14 éven aluli gyermek részére a területi engedélyt is magában foglaló gyermek-horgászjegyet adhatnak ki, amely az azt kiadók összes vízterületére érvényes.
(2) A gyermek-horgászjegyet a szülő, illetve a gyám a horgászegyesülettől kérheti.
38. §
(1) A területi engedély kiadására jogosult a használatában levő és az országos jelentőségű üdülőterülethez tartozó vízterületre a területi engedélyt is magában foglaló üdülőhorgászjegyet adhat ki.
(2) Üdülő-horgászjegyet állampolgár részére május 1. és szeptember 30. napjai közötti időszakban 14 napra szóló érvénnyel lehet kiadni.
39. §
(1) A horgászjegyet és a gyermek-horgászjegyet január 1. napjától december 31. napjáig egy naptári évre lehet kiállítani.
(2) A horgászjegyet a 8. melléklet, a gyermekhorgászjegyet a 9. melléklet, az üdülő-horgászjegyet a 10. melléklet mintájára kell kiállítani.
40. §
(1) A területi engedélyt, valamint a halászjegyet, illetve a horgászatra jogosító okiratot a jogosult a halászat közben köteles magánál tartani.
(2) A területi engedélyt, a halászjegyet és a horgászatra jogosító okiratot másra átruházni nem szabad.
41. §
A halászati tudományos munkával foglalkozó személyek, továbbá a Minisztériumnak és - működési területükön - a megyei szakigazgatási szerveknek halászati munkakörben foglalkoztatott dolgozói a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter engedélye alapján halászhatnak.
Határvízi halászat
42. §
(1) Az államhatárt képező, továbbá a határsávban levő folyókon, tavakon, patakokon, csatornákon és egyéb vizeken, valamint az államhatár által átszelt vizeken az államhatártól számított 50 m mélységig, illetőleg a határsáv teljes mélységéig (a továbbiakban: határvíz) az halászhat, aki halász-, illetve horgászjegyén és a határvizekre szóló területi engedélyén kívül határvízi halászati, illetőleg horgászati engedéllyel és - jármű használata esetén - a halászatkor használt vízijárműre szóló határvízi közlekedési engedéllyel is rendelkezik. A járművön fel kell tüntetni a határvízi engedélyt nyert személy nevét.
(2) A határvízi halászati, illetőleg horgászati engedélyek kiadása a Határőrség területileg illetékes szerveinek, budapesti lakosoknál pedig a Határőrség Országos Parancsnokságának hatáskörébe tartozik.
(3) A határvízi halászati, illetőleg horgászati engedélyek iránti kérelemben a kérelmező személyi adatain kívül meg kell jelölni a határvíznek azt a szakaszát, amelyen a kérelmező halászni kíván, valamint azt, hogy a kérelmező csak nappali vagy éjszakai halászatot is kíván-e folytatni. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg be kell mutatni az érvényes halász-, illetve horgászjegyet és a határvízre szóló területi engedélyt.
(A Tvr. 8. §-ához)
A halászattal kapcsolatos pénzügyi rendelkezések
43. §
(1) Az állam által átengedett halászati jogért járó halászatfejlesztési hozzájárulás mértékének alapja a halászatra jogosult használatában álló vízterület halászati értéke. A termelőszövetkezet és a MOHOSZ hozzájárulásának összegét (20-150 Ft-os határok között) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, az állampolgárokét pedig a megyei szakigazgatási szerv állapítja meg. A hozzájárulást a Minisztérium Halászati Alap bevételi számlája javára kell befizetni.
(2) A kisszerszámos halász évente 200 Ft halászatfejlesztési hozzájárulást köteles a területi engedély kiadójának megfizetni.
(3) Halászatfejlesztési hozzájárulást a külföldi állampolgár nem fizet.
44. §
A Halászati Alap bevételeit különösen a következő célokra lehet felhasználni:
a) a halivadék ellátás növelésére,
b) külföldi halfajok, illetőleg haltáplálék szervezetek betelepítésére,
c) tudományos kísérletek anyagi támogatására,
d) halászati társadalmi ösztöndíjak létesítésére, a halászattal összefüggő szakmai képzés, a szakpropaganda támogatására,
e) a halászati újítások kivitelezésére és új vagy eddig még nem alkalmazott termelői eljárások bevezetésére.
45. §
(1) A halászjegy, horgászjegy, gyermek-hor-gászjegy, üdülőhorgászjegy kiadása előtt az illetéket le kell róni. Az illeték mértékére és a halászjegy után járó illeték lerovásának módjára külön jogszabály az irányadó. A horgászjegy után járó illetéket készpénzben, a kiadó szervnél kell kifizetni.
(2) A horgászegyesület a beszedett illetéket naptári negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig köteles a MOHOSZ-nak átutalni. Az illetéket egy összegben a MOHOSZ és az üdülő-horgászjegy kiadására jogosult egyéb szerv a tárgynegyedévet követő 20. napjáig köteles a Fővárosi Illeték Hivatalnak átutalni.
46. §
A 18 éven felüli horgászok évi 30 Ft, a 18 éven aluli horgászok pedig évi 10 Ft horgászatfejlesztési hozzájárulást kötelesek a MOHOSZ-nak fizetni.
(A Tvr. 10. §-ához)
A vízparti terület használata
47. §
(1) A halászatra jogosultnak a vízparti föld igénybe vételével járó közlekedésére és halászati tevékenységére a föld tulajdonosával, használójával (kezelőjével) kötött megállapodása az irányadó.
(2) Abban a kérdésben, hogy a vízparton levő terület lezárása közérdekből történt-e, a megyei szakigazgatási szerv nyilatkozatát kell kérni.
(A Tvr. 11. §-ához)
Vegyes rendelkezések
48. §
(1) Ez a rendelet 1978. január 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1/1962. (I. 24.) FM, a 3/1963. (VI. 28.) FM, a 13/1968. (IV. 19.) MÉM, 7/1971. (IV. 20.) MÉM rendelet a 16/1972. (XI. 4.) MÉM rendelet 15. §-ának (2) bekezdése, a 20/1972. (XI. 28.) MÉM, 11/1973. (VII. 4.) MÉM. 4/1975. (II. 14.) MÉM és a 10/1975. (VII. 4.) MÉM rendelet, továbbá a 37/1963. (Mg. É. 41.) FM, és a 14/1975. (MÉM. É. 36.) MÉM utasítás hatályát veszti.
(3) A 36/1968. (IX. 27.) MÉM rendeletnek - a 22/1975. (XI. 5.) MÉM rendelet 3. §-ával megállapított - 15/A. §-ának (1) bekezdése úgy módosul, hogy a halasvizek őrzésével a társadalmi ellenőröket - országos feladatkörrel -a minisztérium bízza meg.
(4) Az 1/1962. (I. 24.) FM rendelet alapján készített nyomtatványokat 1978. december 31. napjáig lehet felhasználni.
Dr. Romány Pál s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
1. melléklet a 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelethez
A halászati jog átengedésére irányuló kérelemhez készítendő térképvázlat előírásai
1. Az igényelt vízterületről készített térképvázlatot 1:50 000-hez méretarányban kell elkészíteni.
2. A térképvázlaton - közepes vízállást figyelembe véve - fel kell tüntetni:
a) azoknak a községeknek (városoknak) a határait, amelyek területén a víz fekszik;
b) a vízterülethez tartozó holtágakat;
c) a műtárgyakat;
d) a vízkivételi helyeket;
e) a szennyvízcsatornák bevezető helyeit;
f) a természetvédelmi területek határait;
g) a kíméleti és általában a halállomány szaporodására különösen alkalmas területeket.
2. melléklet a 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelethez
Tilos
- a magyar bucó (Aspro zingel L.),
- a német bucó (Aspro streber Siebold),
- a dunai galóca (Hucho hucho L.),
- a cifra kölönte (Cottus poecilopus Hedkel),
- a vágócsík (Cobitis taenia L.),
- a kövicsík (Nemachilus barbatulus L.),
- a réti csík (Misgurnus fossilis L.),
- a balkáni csík (Cobitis aurata balcanica Ka-raman),
- a dunai ingola (Lampetra danfordi L.),
- a felpillantó küllő (Gobio uranoscopus Agas-siz),
- a halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus Lukasch),
- a lápi póc (Umbra krameri Wátlbaum),
- a petényi vagy magyar márna (Barbus me-ridionalis petényi Heckel),
- a selymes durbines (Acerina schraetzer L.),
- a sujtásos-küsz (Alburnoides bipunctatus Bloch),
- a tarka géb (Proterorhinus marmoratus Pal-las),
- a vaskos csabak (Leuciscus souffia Valen-ciennes)
kifogása.
3. melléklet a 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelethez
1. Tilos a halászat
a) a Balatonon és vízrendszerén - a Sió zsilipbe beépített angolnafogó csapda használatának kivételével - április 20. napjától május 20. napjáig;
b) a balatoni akadókon és a Balatonon a befolyók torkolatánál 150 méter átmérőjű körzeten belül, továbbá a befolyókon a torkolattól számított 2 kilométeres, valamint a Zala folyón a torkolattól a zalaapáti közúti hídig terjedő szakaszon március 1. napjától május 20. napjáig;
c) a Kis-Balaton természetvédelmi területén egész évben.
2. Azokból a vizekből, amelyekre az állam halászati joga kiterjed - a halastavak és a belterjes gazdálkodás alatt álló vizek kivételével - tilos kifogni, illetve kiszedni a
a) csukát (Esox lucius L.) március 1. napjától március 31. napjáig,
b) süllőt, (Stizostedion lucioperca L.), kősüllőt (Stizostedion volgense Gmelin) és balint (Aspius aspius L.) március 1. napjától április 30. napjáig,
c) pontyot (Cyprinus carpio L.) és márnát (Bar-bus barbus L.) valamint a 80 cm-nél kisebb harcsát (Silurus glanis L.) május 2. napjától június 15. napjáig,
d) kecsegét (Acipenser ruthenus L.) március 1. napjától június 30. napjáig,
e) sebes pisztrángot (Salmo trutta L. morpha fario Berg) és szivárványos pisztrángot (Salmo iri-deus Gibbons) október 15. napjától április 30. napjáig, végül
f) a 10 cm-nél hosszabb folyami rákot (Astacus fluviatilis L.) október 16. napjától május 31. napjáig. (Faj szerinti tilalmi idők).
3. Az időtartam szerint megállapított fogási tilalom az első nap 0 órájával kezdődik, és az utolsó nap 24 órájával végződik Ha az első nap szombat, vagy munkaszüneti nap, a tilalom a következő munkanapon lép életbe. Amennyiben a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra, vagy munkaszüneti napra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.
4. melléklet a 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelethez
1. Azokból a vizekből, amelyekre az állam halászati joga kiterjed - a halastavak és belterjes gazdálkodás alatt álló vizek kivételével - egész évben tilos kiszedni a
a) 20 cm-nél rövidebb kősüllőt (Stizostedion volgense Gmelin),
b) 22 cm-nél rövidebb sebes pisztrángot (Salmo trutta morpha fario Berg és szivárványos pisztrángot (Salmo trutta irideus Gibbons),
c) 30 cm-nél rövidebb pontyot (Cyprinus carpio L.) és feketesügért (Micropterus salmoides Lacé-pede),
d) 35 cm-nél rövidebb márnát (Barbus barbus L.)
e) 40 cm-nél rövidebb süllőt (Stizostedion Lucioperca L.), balint (Aspius aspius L.), csukát (Esoc lucius L.), és kecsegét (Acipenser ruthenus L.),
f) 50 cm-nél rövidebb harcsát (Silurus glanis L.) és angolnát (Anguilla anguilla L.),
g) a nőstény rákot, mely az ikráit, vagy ivadékait a potroha alatt hordozza,
h) 10 cm-nél rövidebb folyami rákot (Astacus fluviatilis L.) (Méretkorlátozások).
2. A testhosszúság az előző bekezdésben felsorolt halfajoknál az orr csúcsától a farokúszó tövéig, ráknál a szemtől a kiegyenesített farok végéig mért távolság.
5. melléklet a 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelethez
1. A halászat szempontjából hasznos víziállat:
a hal, a rák, a béka, a pióca, valamint a haltáplálék szervezetek.
2. a) Tilos halfogásra mérgező- vagy robbanóanyagot és lőfegyvert használni. Villamos árammal csak szakvizsgát tett személy halászhat.
b) A szúrószerszámmal és a búvárként való halászathoz, valamint a meder felénél többet elzáró háló használatához a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter engedélyére van szükség.
c) A horgot a csalival csak hajítással szabad a kívánt helyre eljuttatni. Tilos a horognak olyan mozdulattal való behúzása, hogy az kívülről akadjon a hal testébe ("gereblyézés"), továbbá a horgászásnál olyan módszer alkalmazása, amelynél a hal önmagát akasztja a horogra.
d) Vontatni csak kézben tartott horgászbottal szabad.
3. a) A 18. életévén felüli horgász egy időben két horgászbotot - legfeljebb 3-3 horoggal, a 18 éven aluli horgász és az üdülőhorgász-jeggyel rendelkező személy pedig egy horgászbotot használhat. Ezenkívül használhatnak egy 1 m2-nél nem nagyobb csalihal fogó hálót is.
b) Gyermek-horgászjegy birtokában egy úszós horgászbottal a napfelkeltétől napnyugtáig terjedő időben szabad horgászni.
c) A kisszerszámos halász legfeljebb egy 3X3 méter nagyságú emelőhálót használhat.
4. A horgász és a kisszerszámos halász egy nap alatt a méretkorlátozás alá eső halfajokból fajonként 3, összesen legfeljebb 5 db-ot, kősüllőből 3 kg-ot, egyéb halból összesen 5 kg-ot foghat ki.
5. A horgász - a gyermek-horgász jeggyel és az üdülő-horgászjeggyel rendelkező személy kivételével - köteles a MOHOSZ által előírt fogási naplót vezetni, és azt a feltüntetett határidőre a horgászegyesületnek átadni. Fogási naplót a kisszerszámos halásznak is vezetnie kell.
6. melléklet a 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelethez
7. melléklet a 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelethez
8. melléklet a 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelethez
9. melléklet a 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelethez
10. melléklet a 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelethez
