36/1968. (IX. 27.) MÉM rendelet

a mezőőrökről

A mezőőrökről szóló 19/1968. (V. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtására, a R. 8. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és az érdekeit szakszervezetek elnökségével egyetértésben - a következőket rendelem.

1. §

(1) A R. 1. §-ának alkalmazása szempontjából elszórt kisebb erdőkön és fásításokon a mezőgazdasági területekkel körülvett, vagy a mezőgazdasági területek közé beékelt, olyan erdőket és fásításokat kell érteni, amelyeknek erdésszel (erdőőrrel) való őrzése nem gazdaságos.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó erdőket és fásításokat a területet használó szervezet, üzem [R. 2. § (1) bek. a) pontja], illetve a személyi és magántulajdonban álló területek tekintetében pedig a községi tanács végrehajtó bizottságának (városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi) szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve) jelöli ki.

2. §

(1) A mezőőri tevékenység csak főfoglalkozásként gyakorolható; az erdészek és a vadőrök működési területükön mezőőri teendőkkel is megbízhatók.

(2) A mezőőrrel létesített munkaviszony esetén próbaidőt kell kikötni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetnek a mezőőri teendők ellátásával elsősorban tagjait kell megbíznia és a taggal a 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 134. §-a alapján munkamegállapodást kell kötnie. A mezőőr lehetőleg sorkatonai szolgálatot teljesített személy legyen.

(3) A mezőőrt foglalkoztató (alkalmazó) szerv a jelentkezőnek a szolgálat ellátásához szükséges szakismereteiről köteles meggyőződni. Ennek érdekében a jelentkezőtől megfelelő igazolások bemutatását kérheti.

3. §

(1) A munkaszerződésben és a munkamegállapodásban meg kell határozni a mezőőr működési területét, feladatait, jogait és kötelességeit, bérét és díjazásának feltételeit.

(2) A közösen foglalkoztatott üzemi mezőőr munkaviszonyban (tagsági viszonyban) csak egy szervezettel (üzemmel) áll. Az érdekelt szervezetek a mezőőr közös foglalkoztatására megállapodást kötnek. Ebben rendezniük kell területeik közös őrzésének megszervezését és ellátását, valamint a mezőőr foglalkoztatásával járó összes költségek (bér, természetbeni juttatás, egyenruhával, lőfegyverrel való ellátás stb.) viselésének kérdését is.

4. §

(1) Az üzemi mezőőr foglalkoztatását 15 nap alatt be kell jelenteni a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság). A bejelentésnek tartalmaznia kell a mezőőr személyi adatait, működési területét, annak kijelentését, hogy a mezőőr a foglalkoztatási feltételeknek [R. 4. § (1) bek.] megfelel, továbbá munkaviszony létesítése esetén azt is, hogy a próbaidő mikor telik le.

(2) A bejelentés alapján a községi végrehajtó bizottság elnöke (titkára) a hivatali eskü letételére - munkaszerződéssel való alkalmazás esetén a próbaidő letelte előtti időpontra - határnapot tűz, amelyről a mezőőrt és a foglalkoztató szervet értesíti. A hivatali esküt csak olyan személytől szabad kivenni, aki a foglalkoztatási feltételeknek megfelel.

(3) A mezőőr a hivatali eskü letétele előtt önállóan nem végezheti feladatát. Ha a községi végrehajtó bizottság elnöke (titkára) a feltételek hiányában az eskü kivételét megtagadja, a mezőőr foglalkoztatását meg kell szüntetni.

5. §

(1) A községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve a mezőőrnek az eskü letételéről igazolást ad, a foglalkoztató szervezet költségére a mezőőrt fényképes szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel látja el. A hivatali esküt tett mezőőrökről és a kiadott szolgálati jelvényekről nyilvántartást kell vezetni.

(2) A mezőőr szolgálati jelvénye kerek, fémből készült, 6 cm átmérőjű, 5 mm vastag, a ruházatra erősíthető dombornyomású jelvény, zöld alapon aranysárga színű, búzakalászkoszorú díszítésben, vörös ötágú csillagon, fehér "MEZŐŐR" felirattal, a hátoldalán vésett sorszámmal.

(3) A mezőőrnek szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét a szolgálat ellátása alatt állandóan magánál kell tartania és hivatali eljárásának igazolásául szükség esetén fel kell mutatnia.

6. §

(1) A foglalkoztató szerv köteles a hivatali esküt tett mezőőrnek az őrizetére bízott területet helyszíni bejárással, a legfontosabb létesítményeket jegyzék szerint átadni, a terület növény-, állat-, vad- és halállományáról, az őrzési szolgálatról és az azzal kapcsolatos kiemelt feladatokról tájékoztatást adni.

(2) A mezőőr szolgálata ellátásáról a szolgálati naplóban köteles rendszeresen beszámolni.

7. §

(1) A hivatali esküt tett mezőőr foglalkoztatásának tartama alatt egyenruha viselésére és - az arra vonatkozó külön szabályok szerint - szolgálati lőfegyver tartására és használatára jogosult. A lőfegyvert a szolgálati igazolványban engedélyezi a rendőrhatóság.

(2) A mezőőrt foglalkoztató szerv a mezőőr foglalkoztatásának megszűnéséről az illetékes rendőrhatóságot írásban haladéktalanul köteles értesíteni. A fegyvertartási engedély visszavonása és a lőfegyver bevonása iránt az illetékes rendőrhatóság intézkedik.

(3) Az üzemi mezőőr foglalkoztatásának megszűnését 3 napon belül a községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének is be kell jelenteni.

8. §

(1) A mezőőr szolgálati fegyvere sörétes lőfegyver.

(2) A mezőőr a "Mezőőri Szolgálati Szabályzat"-ban meghatározott egyenruhát viseli. Az egyenruházati cikkeket, valamint a mezőőri szolgálati jelvényt egyöntetű formában kell elkészíteni.

(3) A szolgálati lőfegyver beszerzéséről [5/1963. (X. 15.) BM rendelet] a mezőőrnek egyenruhával való ellátásáról a foglalkoztató szerv köteles gondoskodni. A mezőőr egyenruházati cikkekkel való ellátásának mértékét (első felszerelés, pótlás, kihordási idő stb.) a foglalkoztató szerv állapítja meg úgy, hogy a szolgálat zavartalan ellátása biztosítható legyen.

9. §

(1) A munkaviszonyban álló mezőőr bére pénzbeni és természetbeni juttatásból áll.

(2) A mezőőrt foglalkoztató szerv a pénzbeni bér összegét havi 1200-1800 Ft között, a dolgozó szakmai tudása és gyakorlata figyelembevételével kell megállapítania. Mezőőri feladatokat ellátó termelőszövetkezeti tag díjazása a termelőszövetkezetben alkalmazott munkadíjazási rendszer szerint az előbbiek figyelembevételével történik.

(3) A mezőőr természetbeni járandóságát (illetményföld, egyéb természetbeni juttatás) az állami gazdaságokban és az erdőgazdaságokban hasonló munkakört betöltő személyekre irányadó szabályoknak megfelelően kell megállapítani. Ha a mezőőri teendőket a termelőszövetkezet saját tagjával látja el, a természetbeni juttatásokra az alapszabályban foglalt rendelkezések az irányadók.

10. §

(1) A községi (városi, városi kerületi) tanács a községi mezőőrök alkalmazásával felmerülő összes költségek fedezetére mezőőri járulékot állapít meg. Az esedékes járulékok befizetéséig (behajtásáig) a felmerülő költségeket a költségvetésből előlegezi.

(2) A mezőőri járulékot az érdekelt termelőkre a tulajdonukban (használatukban) levő területek arányában évenként kell kivetni. A mezőőri járulék mértékének kiszámítását és kivetését a pénzügyminiszter szabályozza.

(3) Az üzemi mezőőr járandósága a mezőőrt foglalkoztató szervezetet (üzemet) terheli.

11. §

(1) Az üzemi mezőőr működése felett a községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve, a községi mezőőrök felett pedig a járási (városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerve a községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve útján felügyeletet gyakorol.

(2) A felügyelet a mezőőr jogszabályban foglalt feladatainak ellenőrzésére, szakmai irányítására és beszámoltatására, az üzemi és községi mezőőri szolgálat ellátásának összehangolására terjed ki.

(3) A mezőőrök rendészeti tevékenységének felügyeletét a községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve az illetékes rendőrhatósággal egyetértésben végzi.

12. §

(1) A mezőőr elsősorban az őrzés során végezhető feladatokkal bízható meg; így különösen a következőkkel:

- növényi és állati kártevők, növény- és állatbetegségek megjelenésének, azok kártételének, az időszerű mezőgazdasági munkák elhanyagolásának, a művelési kötelezettség elmulasztásának jelentése, a károk elhárításában való közreműködés,

- egyes tűzrendészeti feladatok ellátása (figyelés, jelzés, tűzkár elhárításában részvétel stb.),

- az emberre és az állatokra veszélyes védekezőszerek alkalmazása esetén a megfelelő magatartásra való figyelmeztetés,

- az őrzött területeken észlelt károk és egyéb fontosabb események jelentése.

(2) A mezőőr észleléseiről a foglalkoztató szervezet (üzem) vezetőjének (vezetőségének), illetőleg a községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének tesz jelentést, a terület más kezelőjét pedig tájékoztatja. A községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve az ügykörébe tartozó kérdésben közvetlenül intézkedik, egyéb esetben pedig intézkedés végett megkeresi az illetékes szervet.

13. §

(1) A mezőőrt fokozott büntetőjogi védelem illeti meg azzal a személlyel szemben, aki a mezőőrt szolgálati kötelességének jogszerű teljesítésében erőszakkal, vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy hivatalos eljárása alatt, illetőleg amiatt tettleg bántalmazza [Btk. 155. § (1) bek.].

(2) Fokozott büntetőjogi védelemben részesül az (1) bekezdésben említett esetekben az a személy is, akit a mezőőr védelmére vagy támogatására rendeltek, avagy aki a mezőőr védelmére kelt [Btk. 156. § (2) bek.].

14. §

(1) A mezőőr foglalkoztatásának, a mezőőri szolgálat ellátásának, ezzel kapcsolatban a szolgálati lőfegyver tartásának, használatának, valamint az egyenruha viselésének részletes szabályait e rendelet mellékleteként kiadott "Mezőőri Szolgálati Szabályzat" tartalmazza.

(2) A mezőőrt foglalkoztató szerv köteles gondoskodni arról, hogy a mezőőr a "Mezőőri Szolgálati Szabályzat"-ot megkapja, megismerje és az abban foglaltakat elsajátítsa.

15. §

(1) Községekben a községi végrehajtó bizottság a község egész területére üzemenként (több üzemre együttesen) és az egyéb mezőgazdasági területekre vonatkozóan az őrzendő területek nagysága, domborzati viszonyai, a termesztett kultúrák és egyéb, az őrzési szolgálat ellátását befolyásoló körülmények figyelembevételével, e rendelet hatálybalépésétől számított 20 nap alatt tesz javaslatot a járási tanács végrehajtó bizottságának arra, hogy a területek őrzésére hány mezőőrt kell foglalkoztatni. A járási tanács végrehajtó bizottsága a javaslat alapján 30 napon beiül határoz. A városi tanács végrehajtó bizottsága a rendelet hatálybalépésétől számított 60 nap alatt köteles meghatározni a város területén foglalkoztatandó mezőőrök számát.

(2) Az érdekelt szervezet, üzem, illetőleg községi végrehajtó bizottság köteles az (1) bekezdés alapján megállapított számú mezőőrt foglalkoztatni.

16. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az 5/1956. (IV. 12.) FM rendelet és a 143/1956. (P K 19.) PM utasítás hatályát veszti, a 108/1067. (13) MüM együttes utasítással kiegészített 116/1960. (12) MüM és a 19/1962. (Mg É 24.) FM utasítás a mezőőrök vonatkozásában e rendelet 9. §-ában foglaltaknak megfelelően módosul.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Melléklet a 36/1968. (IX. 27.) MÉM rendelethez

Mezőőri Szolgálati Szabályzat

I. A Mezőőri Szolgálati Szabályzat hatálya

1. A Mezőőri Szolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a 19/1968. (V. 21.) Korm. rendelet (R) és a 36/1968. (IX. 27.) MÉM rendelet (Vhr.) alapján az állami, kísérleti és tangazdaságok, az erdő- és vadgazdaságok, az állami vállalatok és egyéb állami szervek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek és egyéb szocialista szervezetek, valamint a hegyközségek által foglalkoztatott üzemi mezőőrökre és a községi (városi) tanácsok végrehajtó bizottságai által alkalmazott községi mezőőrökre (együtt: mezőőrök).

2. Az 1. pontban írt szervek a mezőőrt az R., a Vhr. és a Szabályzat szerint kötelesek foglalkoztatni, a mezőőr pedig szolgálatát e jogszabályok szerint köteles ellátni.

II. A mezőőr foglalkoztatása

3. Mezőőrként olyan személyt szabad foglalkoztatni, aki

a) a 18. életévét betöltötte, magyar állampolgár,

b) meghatározott szolgálati lőfegyver tartására engedélye van,

c) nem szenved olyan testi, vagy szellemi fogyatékosságban, amely szolgálata ellátásában akadályozza, illetve szellemi képességei és testi adottságai olyanok, hogy a szolgálat ellátására alkalmas.

A foglalkoztató szervnek lehetőleg olyan személyt kell mezőőrként foglalkoztatnia (alkalmaznia), aki már sorkatonai szolgálatot teljesített.

4. A foglalkoztató szervnek a foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés, vagy munkamegállapodás megkötése előtt lehetőleg személyes tárgyalással meg kell győződnie arról, hogy a mezőőrként foglalkoztatandó személy a szolgálat ellátásához feltétlenül szükséges, az őrzött területre vonatkozó általános mezőgazdasági, továbbá erdő-, vad- és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkezik. Ennek igazolására a foglalkoztató szerv okmányok (iskolai bizonyítvány, szakirányú tanfolyam elvégzésére vonatkozó igazolás) bemutatását is kérheti.

5. A mezőőrnek, - munkaviszony létesítése esetén legkésőbb a próbaidő letelte előtt - a foglalkoztató szerv részére be kell mutatnia:

a) nagykorúsága és magyar állampolgársága igazolására személyi igazolványát;

b) 3 hónapnál nem régibb keletű munkaalkalmassági orvosi bizonyítványt;

c) az illetékes rendőrhatóság által kiállított fegyvertartási engedélyt;

d) - munkaviszony létesítése esetén - munkakönyvét munkavállalási igazolási lappal együtt és a társadalombiztosítási igazolványát;

e) részletes önéletrajzot.

A mezőőr munkakönyve kezelésére az általános rendelkezések az irányadók.

6. A mezőőrt az állami gazdaságok, erdő- és vadgazdaságok, állami vállalatok és állami szervek, továbbá a községi (városi, városi kerületi) tanácsok végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) a munkajogi rendelkezéseknek megfelelően, munkaszerződéssel alkalmazza; a mezőgazdasági szövetkezetek és egyéb szövetkezeti szervek és a hegyközségek a mezőőri feladatok ellátására tagjaikkal, az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint munkamegállapodást kötnek, vagy a mezőőrt munkaszerződéssel alkalmazzák.

A munkaszerződést és a munkamegállapodást írásban, a munkaszerződést próbaidő megállapításával kell kötni.

7. A mezőőri foglalkozás csak főfoglalkozásként gyakorolható; az erdész és a vadőr azonban működési területén egyes mezőőri teendőkkel is megbízható.

8. A munkaszerződésben és a munkamegállapodásban pontosan le kell írni a mezőőr működési területének határait, a mezőőr feladatait, jogait és kötelességeit, ugyanitt kell megállapítani a mezőőr pénzbeni bérét, a mezőgazdasági szövetkezetek és egyéb szocialista szervezetek tagjaiként foglalkoztatott mezőőrök munkadíjazásának feltételeit, a mezőőr természetbeni járandóságait (illetményföld, természetbeni juttatás, állattartás, egyenruha juttatás stb.).

9. A mezőőrnek a községi végrehajtó bizottság elnöke (titkára) előtt a következő szövegű hivatali esküt kell letennie:

"Én..............................mezőőr, esküszöm, hogy a reám bízott területen a mező-és erdőgazdasági termékekre, terményekre, felszerelésekre, létesítményekre, az állat, vad- és halállományra becsületesen vigyázok, az azokat veszélyeztető cselekményeket és mindenfajta károsítást tőlem elvárhatóan megakadályozom. Az őrzési és egyéb feladataimat a társadalmi, személyi és magántulajdon védelmét szemelőtt tartva, a törvényes rendelkezéseknek és a kapott utasításoknak megfelelően, ellátom. Az őrzött területen a veszélyeztető magatartást tanúsító, vagy károsító cselekményt elkövető személyeket részrehajlás nélkül felfedem, az egyéb kártételeket és károsításokat felderítem és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszem."

10. A községi tanács végrehajtó bizottságának (városi, városi kerületi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi) szakigazgatási szerve (a továbbiakban: községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve) a mezőőrnek a hivatali eskü letételéről az 1. számú függelék szerint igazolást ad, a hivatali esküt tett mezőőrökről és a kiadott szolgálati jelvényekről a 2. számú függelék szerint nyilvántartást vezet, továbbá a 3. számú függelék szerint a mezőőrt fényképes szolgálati igazolvánnyal és a Vhr. 5. § (2) bek.-ben leírt szolgálati jelvénnyel látja el. A mezőőr szolgálata ellátásáról történő beszámolás céljára a 4. számú függelék szerint szolgálati naplót köteles vezetni.

A foglalkoztató szervnek a mezőőr működési területéhez tartozó területrészek (dűlők stb.), az őrzendő termék, termény, állat, vad- és halállomány leírását, a gazdasági felszerelések és épületek, a geodéziai építmények és jelek, az üzemi vízilétesítmények és az üzemi utak jegyzékét, az időközben történt változásokat folyamatosan át kell adnia a mezőőrnek. A leírás és a jegyzék a szolgálati napló melléklete.

A foglalkoztató szervnek, munkába állítása előtt a mezőőrt feladataira, jogaira és kötelességeire ki kell oktatnia, el kell látnia a Szabályzat egy példányával és szolgálati naplóval.

11. A mezőőr foglalkoztatásának megszűnését, a foglalkoztató szervnek, az illetékes rendőrhatóság, az üzemi mezőőr foglalkoztatásának megszűntét pedig a községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve részére is 3 napon belül írásban be kell jelenteni.

12. A mezőőrnek túlmunkáért, éjszakai munkáért, készenlétért, továbbá munkaközi szünetre bérpótlék (díjazás) nem jár. A mezőőr foglalkoztatására (munkaviszony létesítése, megszüntetése; munkamegállapodás kötése, megszüntetése, munkavégzés, fegyelmi és kártérítési felelősség, munkaügyi és tagsági viták) egyébként a munkajogi és a mezőgazdasági szövetkezetek tagjaira vonatkozó általános rendelkezések (Munka Törvénykönyve, 1967. évi III. tv. és végrehajtási jogszabályai, a társadalombiztosítási jogszabályok) az irányadók.

III. A mezőőri szolgálat ellátása

13. A mezőőr fő kötelessége működési területén; a mező- és erdőgazdasági termékek, termények, felszerelések, létesítmények, az állat-, vad- és halállomány őrzése. A mezőőr munkáját a foglalkoztató szerv közvetlen irányítása szerint köteles végezni, ennek során figyelemmel kell lennie a községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének és az illetékes rendőrhatóság felügyeleti (irányító) intézkedéseire.

14. A mezőőr működési területén a törvényes rendelkezéseknek megfelelően, a következőkre köteles, illetve jogosult:

a) A mező- és erdőgazdasági termékeket és terményeket, az állat-, vad- és halállományt, a gépeket, felszereléseket, eszközöket, a mező- és erdőgazdasági, valamint geodéziai építményeket, illetőleg jeleket, az üzemi vízilétesítményeket és üzemi utakat károsító, vagy veszélyeztető minden cselekményt köteles megakadályozni;

b) Az a) pontban felsorolt cselekményeket elkövető személyt igazoltatja és az őrzött területről eltávolítja;

c) Azt a járművet, amelyen feltehetően jogellenesen szerzett szállítmány van, az őrzött területen feltartóztathatja, a jármű vezetőjét és kísérőjét igazoltathatja;

d) Azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogosságát nem igazolja, a legközelebbi rendőri szervhez, vagy a községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szervéhez bekísérheti;

e) Károsító, illetve veszélyeztetett cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot és az elkövetéshez használt eszközöket elveheti és azokat a községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének, illetőleg a legközelebbi rendőri szervnek átadja;

f) Az őrzött területen jogtalanul legeltetett, vagy a felügyelet nélkül talált állatot behajthatja és a terület használójának, vagy a községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének átadja;

g) Az őrzött területen a tudomására jutott, vagy az általa észlelt kártételt, károsítást, a foglalkoztató szervnek és a községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének köteles bejelenteni és a foglalkoztató szerv irányításának megfelelően a felelős személy ellen az illetékes bűnüldöző szervnél, vagy a szabálysértési hatóságnál feljelentést tenni.

15. A mezőőr, ha őrzési feladatainak ellátását nem akadályozza, a foglalkoztató szerv által kijelölt, az őrzés során is elvégezhető, vagy az őrzéssel összefüggő egyéb feladatot is köteles ellátni; más feladattal a mezőőr nem bízható meg. A mezőőr személyes szolgálatra nem kötelezhető.

16. A mezőőr működését a foglalkoztató szerv vezetője és munkakörénél fogva a mezőőr tevékenységét irányító dolgozója, a községi végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve és rendészeti (őrzési és egyéb tulajdonvédelmi) tevékenysége tekintetében az illetékes rendőrhatóság jogosult ellenőrizni.

A mezőőr köteles az ellenőrzést végző személynél jelentkezni és szolgálati naplóját az ellenőrzést végző személynek, észrevételeinek bejegyzése végett átadni. A szolgálati naplót a mezőőr köteles a foglalkoztató szerv vezetőjének rendszeresen és a felügyeletet végző tanácsi szervnek és a rendőrhatóságnak kívánságára bemutatni.

IV. A lőfegyver tartása és használata, az egyenruhaviselés szabályai

17. A mezőőrnek szolgálati (sörétes) lőfegyverrel való ellátásáról a foglalkoztató szerv gondoskodik. A szolgálati lőfegyver tartására és a lőszer vásárlására vonatkozó rendőrhatósági engedély iránti kérelmet a mezőőrt foglalkoztató szerv útján, a mezőőr állandó lakóhelye szerint illetékes első fokú rendőrhatósághoz kell benyújtani.

A foglalkoztató szerv a mezőőr személyének vizsgálata után köteles véleményt nyilvánítani arról, hogy a mezőőrként foglalkoztatandó személy az előírt foglalkoztatási feltételeknek [II/3. a) és c) és 4. pont] egyébként megfelel.

18. A lőfegyver tartási engedélyt a rendőrhatóság visszavonja:

a) ha a mezőőr foglalkoztatása megszűnik,

b) ha a mezőőr már nem felel meg a lőfegyver kiadására vonatkozó személyi feltételeknek,

c) ha a mezőőr a lőfegyver tartására és használatára vonatkozó szabályokat nem tartja meg.

19. A mezőőr köteles a lőfegyver tartási engedélyre, továbbá a lőfegyver tartására, viselésére, kezelésére és használatára vonatkozó hatályos belügyminiszteri rendelkezéseket megtartani. A szolgálati lőfegyverét viselő mezőőr személyi igazolványával együtt, a lőfegyver-tartási engedélyt tartalmazó szolgálati igazolványát (3. számú függelék) is köteles magánál tartani és azt a rendőrhatóságnak és az ellenőrzésre jogosított személyeknek kívánságukra felmutatni.

20. A mezőőr szolgálati lőfegyverét a következő esetekben jogosult használni:

- előzetes figyelmeztetés vagy riasztólövés leadása után azzal a személlyel szemben, aki őt szolgálata - jogszerű teljesítésében - életét, vagy testi épségét közvetlenül fenyegető módon - akadályozza, vagy tettlegesen bántalmazza, ha az akadályozás, vagy a tettlegesség másként el nem hárítható. A szolgálati lőfegyver használata nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét;

- a munkakörével összefüggő, egyes tevékenységek (riasztás, kártékony állat irtása stb.) ellátása során.

Nincs helye fegyverhasználatnak:

- gyermek (14. életévét be nem töltött személy) és terhes nő ellen,

- ha az olyan személy életét vagy testi épségét is közvetlenül veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn.

21. A szolgálati lőfegyver használatáról a mezőőr az illetékes rendőrhatóságnak, valamint a foglalkoztató szervnek haladéktalanul, részletes írásbeli jelentést köteles tenni, amely mindazokat az adatokat tartalmazza, amelyből a lőfegyver használatának körülményei, oka, mértéke és következményei megállapíthatók.

22. Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a mezőőr köteles a sérült személy elsősegélyben való részesítéséről és orvosi ellátásáról gondoskodni.

Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében haláleset történt, a mezőőr köteles a holttestet az illetékes szerv intézkedéséig a helyszínen, a helyszín megváltoztatása nélkül őrizni, vagy őriztetni és a halálesetet a legközelebbi rendőrhatóságnak azonnal bejelenteni, vagy bejelentetni.

23. A mezőőr egyenruhája a következő ruházati cikkekből áll:

a) zöldszínű szövet (posztó) öltöny: zakó és pantalló,

b) zöldszínű zsávoly öltöny: zakó és pantalló,

c) zöldszínű télikabát és esőkabát,

d) zöldszínű ing,

e) barnaszínű sál,

f) bakancs és gumicsizma,

g) zöldszínű ellenzős sapka és téli fülvédős sapka.

A mezőőri egyenruhát csak az előírt formában, mindig kifogástalan állapotban szabad viselni. A zakót pantallóval, inggel, sapkával együtt kell viselni. Meleg időben a sapka és a zakó viselete mellőzhető, hideg időben sapka helyett kucsma is viselhető.

A mezőőri egyenruházati cikkek egyes darabjait más, a mezőőri egyenruhához nem tartozó ruhadarabokkal együtt használni nem szabad.

24. A mezőőr szolgálati jelvényét baloldalon, mellmagasságban, az egyenruhára erősítve, kívül, jól látható helyen köteles viselni.

1. számú függelék a Mezőőri Szolgálati Szabályzathoz

2. számú függelék a Mezőőri Szolgálati Szabályzathoz

Községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó

bizottsága (mezőgazdasági és élelmezésügyi)

szakigazgatási szerve

NYILVÁNTARTÁS

a 19/1968. (V. 21.) Korm. rendelet 5. §-a alapján hivatali esküt tett mezőőrökről

3. számú függelék a Mezőőri Szolgálati Szabályzathoz

4. számú függelék a Mezőőri Szolgálati Szabályzathoz

MEZŐŐRI SZOLGÁLATI NAPLÓ

(A szolgálati napló számozott kettős lapokból álló a foglalkoztató szerv által hitelesített jegyzettömb. A naplóba a bejegyzéseket egyidejűleg másolattal kell bevezetni. A szolgálati napló a következő rovatokból áll.)