2/1958. (V. 1.) KipM rendelet

a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról.

A kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9, számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 31. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a tvr. végrehajtására - annak szövegét ehelyütt is közölve - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem:

(A vastagbetűs szedés a tvr. szövege.)

Az épülő szocialista társadalmi rendben a szocialista ipar tevékenységét kiegészítően a lakosság egyes szükségleteinek kielégítését részben a kisipar látja el.

Ennek megfelelően kell egységes jogszabályban rendezni a kisiparosok ipargyakorlását, egyidejűleg hatályon kívül kell helyezni számos elavult rendelkezést.

Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi törvényerejű rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Tvr. 1. §

(1) Kisiparos az, aki iparjogosítvány (iparigazolvány vagy kisipari működési engedély), továbbá háziipari értesítés és vándoripari engedély alapján saját nevében, rendszeresen és keresetszerűen ipari tevékenységet folytat.

Vhr. 1. § (1) Kisiparos csak természetes személy lehet.

(2) Ipari tevékenység termékek előállítása vagy javítása, szolgáltatások nyújtása, ide nem értve a szellemi vagy oktatási jellegű szolgáltatásokat.

(3) Ipari tevékenységnek nem tekinthető foglalkozás gyakorlására iparjogosítvány nem adható ki. Ilyenek például:

fordítás

házasságközvetítés

idegenvezetés

iparművészeti dekoráció készítés

képzőművészet

könyvelés

magánnyomozás

oktatás (nyelv-, gép- és gyorsírás-, tánc-, sport- stb.)

tervezés (építési, elektrotechnikai, gép stb.)

Tvr. 1. §

(2) A könnyűipari miniszter rendelettel állapítja meg, hogy a jelen törvényerejű rendelet szabályait mennyiben kell a háziiparosokra és a vándoriparosokra alkalmazni.

Vhr. 2. § A háziiparosokra a 34/1953.(VII. 7.) MT számú, a 49/1954. (VIII. 1.) MT számú rendeletek, valamint a 2.279/1953. (H. T. K. 21.) KipM számú utasítás, a vándoriparosokra az 1/1956. (III. 14.) KipM számú rendelet rendelkezései irányadók. A tvr., illetve a jelen rendelet hatálya a háziiparosokra és vándoriparosokra csak azokban az esetekben terjed ki, amikor ezt a jelen rendelet kifejezetten kimondja, a vándoriparosokra ezenkívül azokban az esetekben is, amelyeket a vándoripari rendelet 8. §-a felsorol.

Tvr. 2. §

(1) Iparigazolvány alapján lehet gyakorolni a képesítéshez kötött iparokat, valamint a szabad (képesítéshez nem kötött) iparokat.

(2) Kisipari működési engedély alapján lehet gyakorolni 3000 lélekszámon aluli községekben a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítését szolgáló egyes képesítéshez kötött iparokat.

Vhr. 3. § (1) Képesítéshez kötött iparok azok az iparok, amelyek kézműves jellegüknél vagy a munka természeténél fogva csak megfelelő szakképzés és hosszabb gyakorlat útján sajátíthatók el és amelyeket jogszabály kifejezetten annak minősít.

(2) A (3) bekezdés a) pontjában ugyanazon folyószám alatt felsorolt és csupán vesszővel elválasztott iparok: rokoniparok. Aki a tvr-ben megállapított szakképzettséget azonos folyószám alatt megjelölt rokoniparok valamelyikére igazolta, annak - kérelmére - ugyanazon folyószám alatt feltüntetett másik rokoniparra is ki lehet adni az iparjogosítványt anélkül, hogy az utóbbira vonatkozó képesítést igazolná.

(3) Képesítéshez kötött iparok az alábbiak:

a) iparigazolvány alapján gyakorolható képesítéshez kötött iparok:

1. aranyozó

2. asztalos

3. ács

4. bádogos

5 beton- és műkőárukészítő

6. bognár, kocsigyártó

7. bőröndös, bőr- (műanyag) díszműves, szíjgyártó nyerges

8. bronzműves és csillárkészítő

9. címfestő

10. cipész, csizmadia

11. cukrász, cukorkakészítő

12. csónaképítő

13. daráló

14. ernyőkészítő

15. ezüsttárgyjavító, fémdíszműkészítő, fémverő, ötvös

16. épületburkoló

17. faesztergályos

18. faszobrász, fametsző

19. fazekas, cserépkályhakészítő

20. fehérneműkészítő

21. fémnyomó

22. fényképész

23. férfiszabó és fiúruhakészítő

24. fésűs (szaruműves)

25. fodrász (férfi és női)

26. fogműves

27. fűzőkészítő, ortopédkötszerész

28. galvanizáló, galvanoplasztikus, vas- és fémcsiszoló

29. gázvezetékszerelő

30. gépihurkoló

31. gépjárműjavító és szerelő

32. gépjármű service

33. gombkötő és paszományos

34. gipsz- és terrakottaszobrász

35. gubás és szűrszabó

36. gumiárujavító, gumiárukészítő

37. hangszerkészítő

38. kalapos (férfi és női)

39. kaptafakészítő

40. kazánkovács

41. kádár

42. kárpitos

43. kefekötő és ecsetkészítő

44. kelme- és fonalfestő, vegytisztító

45. kesztyűkészítő

46. késes, köszörűs

47. kosárfonó

48. kovács

49. kozmetikus

50. kőfaragó

51. kőműves

52. könyvkötő, doboz (díszmű és tok) készítő

53. köteles, hálókészítő

54. kövező

55. központifűtés szerelő

56. kútásó

57. lakatos

58. látszerész

59. mázoló, fényező

60. mérlegkészítő

61. mészáros és hentes

62. mézeskalácsos és viaszöntő

63. mű- és aranyhímző, azsúrozó

64. műszerész

65. női divatkalapkészítő

66. nőiszabó és leányruhakészítő

67. órás

68. orvosi műszerész, ortopédgépműszerész

69. paplankészítő

70. papucskészítő

71. pipakészítő

72. rádiószerelő

73. reszelővágó

74. rézműves és ónozó

75. réz- (fém-) öntő, harangöntő

76. sapkakészítő

77. sütő

78. szappanos és gyertyamártó

79. szita- és rostakészítő

80. szobafestő

81. szűcs, szőrmesapkakészítő

82. takács (kézi és gépiszövő)

83. tetőfedő

84. tímár

85. üveges, üvegműves, tükörkészítő

86. vas- és fémesztergályos

87. vasöntő

88. vésőműves

89. villanyszerelő

90. vízvezetékszerelő

91. zománcozó

b) kisipari működési engedély alapján is gyakorolható képesítéshez kötött iparok:

1. bognár

2. cipész, csizmadia

3. fodrász

4. kovács

5. szabó (férfi és női)

6. vegyesjavító

c) a képesítéshez kötött iparokon belül az építőiparok:

ács

beton- és műkőárukészítő

épületburkoló

kőfaragó

kőműves

kövező

központifűtés szerelő

tetőfedő

vízvezetékszerelő.

(4) Nem kisipari tevékenység és nem lehet iparjogosítványt kiadni az alábbi iparok gyakorlására:

1. aszfaltozó

2. artézi- és műkútfúró

3. bélyegzőkészítő

4. bor- és gyümölcsszeszfőző

5. cukorkakészítő

6. ecetgyártó

7. élelmiszer pótszerkészítő

8. építőmesteri ipar

9. fegyverkovács és puskaműves

10. furnirkészítő

11. fuvarlevélfelülvizsgáló

12. garázsipar

13. hanglemezelőállító

14. jéggyártó 20 q/24 óra kapacitás felett

15. kártoló és fonó

16. kéményseprőipar

17. kiszerelő

18. mesterséges ásványvíz, gyógyszer és méreg, valamint sebészeti kötözőszer előállító

19. molnáripar

20. nyomdaipar [könyvnyomtatás, kőnyomás, mélynyomás, offsettnyomás, litográfia, fotolitográfia, fénynyomás, fotochemigráfia, gumi (anilin) nyomás, hangjegymetszés, cinkográfia, fametszés lehúzása, betű- és tömöntés, valamint grafikai galvanoplasztika]

21. olajütő

22. rum, pálinka és likőressencia készítő

23. szállítmányozó és raktározó

24. tartósított élelmiszer előállító

25. tejfeldolgozó

26. tűzijáték és robbantószerelőállító

27. utazási és menetjegyiroda fenntartó,

Vhr. 4. § (1) Szabad (képesítéshez nem kötött) ipar az, amelynek gyakorlása szakképzettség igazolásához kötve nincs és amelyet a 3. § (3) bekezdés a), és b) pontja nem sorol fel, továbbá nem részipara valamely képesítéshez kötött iparnak.

(2) Szabad (képesítéshez nem kötött) iparra iparigazolványt gyűjtőnéven (pl. fatömegcikk, fémtömegcikk) kiadni nem szabad, az egyes cikkeket az iparigazolványban pontosan fel kell sorolni.

(3) A szabad (képesítéshez nem kötött) iparokat azok nagy száma és állandó változása miatt felsorolni nem lehet. A gyakorlatban legtöbbször előforduló szabad iparok a következők:

bakancsfűzőkészítő

gombáthúzó

gombkészítő

hangszerhangoló

harisnyaszemfelszedő

háztartási faáru (fakanál, ruhafa stb.)-készítő

játékkészítő

kendőfestő és készítő

kézihurkoló

kézimunka előnyomó

koszorúkészítő

kő-, kavics-, és homokkitermelő

lámpaernyőkészítő

leíró és másoló (írógéppel)

mészégető

műbeszövő

művirágkészítő

nyakkendőkészítő és javító

ostorkészítő

seprőkészítő

szecskavágó

szekérfuvarozó

személyfuvarozó (lófogatú)

szikvízkészítő

szőnyegkészítő (csomózás útján)

tolltisztító

töltőtolljavító

tűzifa fűrészelő

utcai cipőtisztító stb.

Tvr. 2. §

(3) A könnyűipari miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben és a Kisiparosok Országos Szervezetének (a továbbiakban: KIOSZ) meghallgatása után

a) a képesítéshez kötött, valamint a kisipari működési engedély alapján gyakorolható iparok körét rendeleti úton állapítsa meg;

b) egyes szabad iparokban az iparigazolvány kiadását szakmai gyakorlattól és vizsga letételétől tegye függővé.

(4) A képesítéshez kötött iparok körén belül az építőipari kisiparokat az építésügyi miniszter a könnyűipari miniszterrel egyetértésben a KIOSZ meghallgatása után állapítja meg.

Vhr. 5. § (1) A szabad iparok gyakorlására szóló iparigazolvány, szakmai gyakorlat igazolása és vizsga letétele nélkül adható ki; ez alól kivétel:

a) a rovar- és rágcsálóirtó ipar, amelynek a mérgek forgalombahozataláról és felhasználásáról szóló 62/1953. (XII. 20.) MT számú rendelet hatálya alá eső, a 4/1957. (XI. 5.) EüM számú rendelet I. számú mellékletében felsorolt méreg (mérges gáz) felhasználásával való gyakorlására jogosító iparigazolvány csak olyan személynek adható ki, aki a 140/1956. (Eü.K. 11.) EüM számú utasítással szabályozott egészségügyi gázmesteri képesítést megszerezte, egyéb erőshatású (méregtartalmú), szabad forgalomba nem került irtószer felhasználásával való gyakorlására jogosító iparigazolvány pedig csak olyan személynek adható ki, aki a 8.400-3/1954. (Eü. K.18.) EüM számú utasítással szabályozott fertőtlenítői képesítést megszerezte;

b) a lábápoló ipar, amelyre iparigazolvány a 17.850/1949. (VI. 25.) BkM számú rendelet szerint 1, illetve 2 évi gyakorlat, tanfolyam elvégzése és a KIOSZ által szervezett vizsgabizottság előtt letett sikeres vizsga alapján adható ki;

c) a mérget, gyógyszert és robbanószert nem tartalmazó vegyicikk hideg úton való készítése, amelyekre iparigazolványt csak az kaphat, aki az általános feltételeken felül vegyészmérnöki, vegyésztanári, vegyészdoktori, gyógyszerészi, vegyésztechnikusi oklevelek valamelyikével is rendelkezik.

(2) A szabad iparok gyakorlásának feltételeit (iskolai végzettség, szakmai gyakorlat, vizsga stb.) csak rendeleti úton lehet szabályozni.

Tvr. 3. §

(1) Iparjogosítványt csak büntetlen előéletű, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező nagykorú személy kaphat.

(2) A képesítéshez kötött iparokban az iparigazolvány kiadásához mesterlevél szükséges.

(3) Nem kell mesterlevelet bemutatnia annak, aki a kért ipar gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal korábban már rendelkezett, továbbá - képesítése körében - annak, akiknek mérnöki, építőmesteri oklevele, illetve felső ipariskolai végbizonyítványa van.

Vhr. 6. § (1) Nem kell mesterlevelet bemutatnia annak, aki szakképzettségét:

a) korábbi - 1956. január 1. előtt kiadott - azonos iparigazolvány megszűnését bizonyító határozattal, vagy iparlajstrom-kivonattal,

b) az ipar tárgyát magában foglaló mérnöki oklevéllel,

c) felső ipariskolai végbizonyítvánnyal,

d) az ács, beton- és műkőárukészítő, épületburkoló, kőfaragó, kőműves, kövező, tetőfedő iparokban építőmesteri oklevéllel igazolja.

(2) A szakképzettséget igazoltnak kell tekinteni képesítésük körében azoknak a mérnököknek, akiknek mérnöki oklevele a kért ipar egészét felöleli. Például: az építészmérnöki oklevél a kőműves, ács, kőfaragó, tetőfedő, épületburkoló, beton- és műkőárukészítő, valamint a kövező; az elektromérnöki oklevél a villanyszerelő, rádiószerelő; a gépészmérnöki oklevél a lakatos, a kovács, műszerész iparokra képesít.

Tvr. 3. §

(4) Kisipari működési engedély kiadásához annak igazolása szükséges, hogy a kérelmező legalább két évi szakmai gyakorlatot folytatott.

Vhr. 7. § (1) A kisipari működési engedély kiadásához szükséges 2 évi szakmai gyakorlatot hiteltérdemlően (munkakönyvvel vagy munkáltatói igazolással) kell igazolni.

(2) Vegyesjavító kisipari működési engedélyt - az építőiparok kivételével - csak 2, vagy több képesítéshez kötött ipar gyakorlására lehet kiadni (például: villanyszerelő és műszerész, rádiójavító és gumijavító stb.). A kiadásra kerülő kisipari működési engedély szövegében fel kell tüntetni, hogy mely iparok folytatására jogosít. Az előírt 2 évi szakmai gyakorlatot iparonként külön-külön kell igazolni.

(3) A vegyesjavító ipar gyakorlására kiadott kisipari működési engedély új termékek előállítására nem jogosít, ennek alapján tehát kizárólag javítási munkát lehet végezni. Nem tekinthető új terméknek ebből a szempontból az olyan javításhoz szükséges alkatrész, ami a javításra kerülő tárgy rendeltetésszerű használatát teszi lehetővé (pl.: lakathoz kulcs, kerékhez küllő készítése stb.). Vegyesjavító kisipari működési engedéllyel rendelkező kisiparos azonban ilyen alkatrészeket változatlan formában raktárról nem hozhat forgalomba.

Tvr. 3. §

(5) Az iparjogosítvány kiadásával egyidejűleg a KIOSZ-tagságot igazolni kell.

Vhr. 8. § (1) Az iparjogosítvány (iparigazolvány, kisipari működési engedély), a háziipari értesítés és a vándoripari engedély kiadásával egyidejűleg a KIOSZ tagságot igazolni kell. Ehhez képest valamennyi kisiparosnak, háziiparosnak és vándoriparosnak a KIOSZ kötelékébe kell tartoznia.

(2) Azok, akik a tvr. hatálybalépésekor iparigazolvány, kisipari működési engedély, háziipari értesítés, vagy vándoripari engedély alapján működnek, kötelesek a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül a KIOSZ kötelékébe belépni.

Tvr. 4. §

(1) Mestervizsgát tehet, aki szakmai jártasságát szakmunkásbizonyítvánnyal (segédlevéllel) és ennek megszerzése után legalább három évi, munkakönyvvel igazolt szakmábavágó gyakorlattal bizonyítja.

Vhr. 9. § (1) A mestervizsgára bocsátásnál a szakmunkásbizonyítvány (segédlevél) megszerzése előtti szakmai gyakorlatot figyelembe venni nem lehet.

(2) Segédlevél bemutatásától cl lehet tekinteni akkor, ha kétségtelenül megállapítható, hogy a munkakönyvet segédlevél alapján állították ki. Azok a munkakönyvek, amelyeknek kiállítása bemondás, vagy az 1922. évi XII. törvény 111. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással történt, a segédlevél helyettesítésére nem alkalmasak.

Tvr. 4. §

(2) Az illetékes másodfokú iparhatóság - a KIOSZ meghallgatása után - kivételesen mestervizsgára bocsáthatja

a) azt is, aki legalább 8 évi, vagy

b) érettségivel egyenértékű ipariskolai végzettség esetében egy évi szakmai gyakorlatot, illetve az építőiparban két évi szakmai gyakorlatot igazol, vagy

c) valamely képesítéshez kötött ipar gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal már rendelkezik és iparát egyéb képesítéshez kötött iparra is ki kívánja terjeszteni vagy arra át kíván térni,

d) az elhalt kisiparos házastársát.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében az építésügyi miniszter egyes építőipari szakmákban egy éves szakmai gyakorlatot állapíthat meg.

Vhr. 10. § (1) A 8 évi szakmai gyakorlatot munkakönyvvel vagy munkáltatói bizonyítvánnyal kell igazolni. Ilyen esetben az 1922. évi XII. törvény 111. § (3) bekezdése alapján kiállított munkakönyvekbe bejegyzett szakmai gyakorlat figyelembeveendő.

(2) Érettségivel egyenértékű ipari iskolai végzettségnek kell tekinteni a mestervizsgárabocsátás szempontjából:

a) az ipari középiskolák végbizonyítványát,

b) az ipari technikumok érettségi bizonyítványát.

Az egy, illetve az építőiparban két évi szakmai gyakorlatot az előző bekezdésben megjelölt módon kell igazolni.

(3) Nem kell mestervizsgát tenni annak, akinek felső ipariskolai végbizonyítványából kitűnik, hogy az a gyakorolni kívánt iparban iparigazolvány váltására jogosít.

(4) A tvr. 4. § (2) bekezdés c) pontjában említett esetekben az új képesítéshez kötött ipar gyakorlásához mestervizsga szükséges, amely kivételes feltételek mellett tehető le. Az ilyen mestervizsgárabocsátás tekintetében a másodfokú iparhatóság dönt és ebben:

a) a tvr. 4. § (1) bekezdésében megállapítottnál rövidebb tartamú szakmai gyakorlat igazolását írhatja elő vagy

b) az előírt szakmai gyakorlat igazolását elengedheti.

Tvr. 4. §

(4) A mestervizsgát a KIOSZ által szervezett mestervizsgabizottság előtt kell letenni.

A bizottság szervezetét, működését, a vizsga anyagát, menetét, a mesterlevél kiállításának módját, valamint a fizetendő díjakat a könnyűipari miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben és a KIOSZ meghallgatása után rendelettel állapítja meg.

(5) Akik a mestervizsgát sikerrel letették, a "mester" címet használhatják, akik mesterlevelet nem szereztek, "kisiparos" megjelölés használatára jogosultak.

Vhr. 11. § (1) A tvr. 4. § (4) bekezdésében előírt mestervizsgát külön rendelet szabályozza.

(2) A mester címet az a kisiparos használhatja, aki:

a) az 1922. évi XII. törvény hatálybalépése előtt valamely képesítéshez kötött ipart űzött;

b) az 1936. évi VII. törvény hatálybalépése előtt olyan ipart gyakorolt, amely a jelen rendelet alapján képesítéshez kötött;

c) az 1936. évi VII. törvény és a tvr. alapján sikeres mestervizsga letétele után mesterlevelet kapott.

Más, iparjogosítvánnyal rendelkező személyek a "kisiparos" megjelölést használhatják;

IPARJOGOSÍTVÁNY kiadása

AZ IPARGYAKORLÁS megszűnése

Tvr. 5. §

(1) Az iparjogosítványt ki lehet adni mindazoknak, akik a jelen törvényerejű rendeletben megjelölt feltételek fennforgását igazolják. A könnyűipari miniszter felhatalmazást kap, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben közérdekből a KIOSZ meghallgatása után egyes iparokban és területeken további iparjogosítványok kiadását rendelettel korlátozza.

Vhr. 12. § (1) Az iparjogosítványt a szocialista ipar kiegészítéséül, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése érdekében lehet kiadni. Az iparjogosítványok kiadásánál a folyamodók közül azokat kell előnyben részesíteni, akiknek munkavállalása magasabb koruk miatt nehézségekbe ütközik, vagy az iparjogosítvány kiadását szociális helyzetük indokolja.

(2) Nem lehet iparjogosítványt kiadni annak, aki munkaviszonyban áll. Ebből következően kisiparos munkaviszonyban nem állhat. A munkaviszonyba lépett kisiparos a tvr. 27. § (2) bekezdés g) pontja alapján szabálysértés miatt büntethető.

Tvr. 5. §

(2) Az iparjogosítvány kiadása iránti kérelmet az illetékes elsőfokú iparhatóságnál írásban kell előterjeszteni.

Vhr. 13. § (1) A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező

a) családi és utónevét,

b) születési helyét és idejét,

c) lakóhelyét,

d) a gyakorolni kívánt ipar pontos megnevezését [ha a gyakorolni kívánt ipar képesítéshez kötött ipar, akkor azt a 3. § (3) bekezdés a) pontjában feltüntetett néven kell megjelölni, ha pedig valamely képesítéshez kötött ipar résziparára kérnek iparjogosítványt, akkor meg kell jelölni, hogy az melyik képesítéshez kötött iparnak a részipara],

e) telephelyét (üzemét, műhelyhelyiségét, utca, házszám), ahol az ipart gyakorolni kívánja:

(2) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező :

a) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát,

b) képesítéshez kötött ipar esetén mesterlevelét, vagy a 6. § (1) bekezdése értelmében a mesterlevelet pótló közokiratát.

A név, születés, házasság és állandó lakás adatait a személyazonossági igazolvánnyal kell igazolni. Az igazolás megtörténtét az elsőfokú iparhatóság a kérelemre feljegyzi.

A hiányosan felszerelt kérelmek kiegészítésére az elsőfokú iparhatóság a folyamodót haladéktalanul felhívja és a kiegészítés megtörténtéig az ügyet függőben tartja.

(3) A hatósági erkölcsi bizonyítvány megszerzéséhez az 5/1957. (XII. 28.) BM számú rendelet 2. § (2) bekezdésében előírt szükségességet az illetékes elsőfokú iparhatóságnak kell igazolnia. Az igazolást megtagadni nem szabad.

(4) Az elsőfokú iparhatóságnak a kérelmet annak benyújtásától számított 30 napon belül [1957. évi IV. törvény 37. § (4) bekezdése] érdemben el kell bírálnia és döntéséről kérelmezőt fellebbezési jogára utaló írásbeli határozattal kell értesítenie. A határozatot minden esetben indokolni kell.

(5) Kedvező jogerős döntés esetén az elsőfokú iparhatóság a kérelmezőt a 16. §-ban megállapított illeték lerovására, a KIOSZ-ba történt felvételt tanusító igazolás bemutatására és esetleges munkakönyvének beszolgáltatására felhívja. Ezek megtörténte előtt az iparjogosítványt kiadni nem szabad. Az ipar-igazolvány és a kisipari működési engedély formáját, valamint szövegét az 1. számú, illetve 2. számú melléklet írja elő.

(6) Az iparjogosítvány kiadása tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen 15 napon belül a másodfokú iparhatósághoz címzett és az elsőfokú iparhatóságnál előterjeszthető fellebbezéssel lehet élni.

(7) Az elsőfokú iparhatóság az iparjogosítvány kiadásáról a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságát, valamint az illetékes tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályát is értesíti.

(8) Az iparjogosítvány kiadása esetén a kérelmező személyi adatait és az iparűzésre vonatkozó adatokat az iparlajstromba be kell jegyezni és a kérelmező mesterlevelét, vagy az azt pótló közokiratát vissza kell adni. Amennyiben a kisiparos iparát szünetelteti, vagy iparjogosítványáról önként lemond, vagy azt az iparhatóság visszavonja, a munkakönyvét haladéktalanul vissza kell adni. A szüneteltetett ipar újbólgyakorlása esetén a munkakönyvet ismét be kell vonni.

(9) Az iparjogosítvány iránti kérelem jogerős elutasítása esetén a kérelem összes mellékletét vissza kell adni a kérelmezőnek.

Vhr. 14. § (1) A telepengedélyhez kötött iparok gyakorlását az iparjogosítvány kiadása után is csak akkor lehet megkezdeni, ha a kisiparos telepengedéllyel már rendelkezik.

(2) A közegészségügyi, állategészségügyi, építésrendészeti, tűzrendészeti, munkavédelmi feltételekhez kötött iparok gyakorlására jogosító iparigazolvány kiadása előtt a kérvényt e feltételek előírása végett a telephely szerint illetékes szakigazgatási szervhez kell megküldeni, amely a feltételeket és azok teljesítésének határidejét az ügyirat visszaküldése mellett közli.

(3) Az iparjogosítvány kiadásakor írásbeli határozattal kell a kisiparost felhívni arra, hogy

a) a telepengedélyhez kötött iparok esetében az ipar gyakorlását a telepengedély megszerzése előtt nem kezdheti meg;

b) az illetékes szervek által a (2) bekezdésben foglalt eljárás után előírt feltételeket az ott közölt határidőn belül teljesítse.

(4) A (2) bekezdésben előírt feltételek betartását az előíró szervek útján a megadott határidő letelte után, a telepengedélyben megszabott feltételeket pedig félévenként ellenőriztetni kell.

(5) Képesítéshez kötött és szabad ipar együttes gyakorlására külön-külön iparigazolványt kell kiállítani. Több képesítéshez kötött, vagy több szabad iparra azonban csak egy iparigazolványt kell kiállítani.

(6) Képesítéshez kötött ipar résziparára is ki lehet adni iparigazolványt, ha a képesítést [Tvr. 3. § (2) bekezdés] az ipar egészére igazolják. Ilyen esetben az iparigazolvány szövegében mind a képesítéshez kötött iparnak a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megnevezését, mind pedig a gyakorolni kívánt részt ipart fel kell tüntetni. Például: "az asztalosipar résziparát képező parkettázó ipar", vagy: "a cipészipar résziparát képező cipőfelsőrészkészítő ipar".

Tvr. 6. §

Az illetékes másodfokú iparhatóság a feltaláló részére, kizárólag szabadalmazott találmánya tárgyának előállítására, a jelen törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében előírt szakképzettség igazolása nélkül iparigazolvány kiadását engedélyezheti. Az ilyen iparigazolvány hatálya megszűnik, ha az alapul szolgáló szabadalom érvényét veszti, vagy azt a feltaláló másra ruházza át.

Vhr. 15. § (1) A szabadalmazott találmány tárgyának előállítására szóló iparigazolvány kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a szabadalmi okiratot is.

(2) A kiállításra kerülő iparigazolvány szövegében meg kell jelölni, hogy az iparigazolvány kizárólag az 19 ... évi ...... hó....-án kelt.....számú szabadalmi okiratban megjelölt ....... találmány előállítására jogosít.

Tvr. 7. §

(1) A kérelmezőnek az iparjogosítvány kiadásakor illetéket kell fizetnie.

(2) Az illeték összegét a pénzügyminiszter állapítja meg.

Vhr. 16. § (1) Az iparigazolvány kiadásáért 200.- Ft, a kisipari működési engedély kiadásáért 50.- Ft illetéket kell leróni, amit kiadás előtt az iparigazolványra, illetve a kisipari működési engedélyre bélyegben fel kell ragasztani.

(2) Az iparjogosítványt az illetékek lerovása előtt kiadni nem szabad.

Tvr. 8. §

Az ipar gyakorlását csak az iparjogosítvány kézhezvétele után szabad megkezdeni; az iparjogosítvány kézhezvételétől számított hat hónap alatt az iparos köteles az ipar gyakorlását megkezdeni és iparát folyamatosan gyakorolni.

Tvr. 9. §

(1) A kisiparos iparát hat hónapra szüneteltetheti. Az elsőfokú iparhatóság az ipar szüneteltetését indokolt esetben egyízben további, legfeljebb hat hónapra engedélyezheti.

(2) A kisiparosnak az ipar szüneteltetését és újbólgyakorlását az elsőfokú iparhatóságnál 8 napon belül be kell jelentenie.

(3) A könnyűipari miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a KIOSZ meghallgatása után a szüneteltetés idejét korlátozhatja.

Vhr. 17. § (1) Az ipar szüneteltetésére vonatkozó bejelentést az elsőfokú iparhatóság tudomásul veszi, a szüneteltetés meghosszabbítását azonban csak indokolt esetben engedélyezheti. A szüneteltetést az illetékes pénzügyi osztályhoz is be kell jelenteni.

(2) Ipari tanulót foglalkoztató kisiparos a tanulóév alatt csak kivételesen indokolt esetben (betegség, anyaghiány, elemi csapás stb.) szüneteltetheti iparát. Az ipari tanuló elhelyezéséről ilyen esetben a KIOSZ köteles gondoskodni.

(3) Az elsőfokú iparhatóság nem tagadhatja meg az ipar újbólgyakorlására vonatkozó bejelentés tudomásulvételét, ha a kisiparos az ipar újbólgyakorlását a 6 havi, vagy engedélyezett esetben 1 évi határidő lejárta előtt megkezdi.

(4) A szüneteltetés és újbólgyakorlás bejelentésének tudomásulvétele tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen 15 napon belül a másodfokú iparhatósághoz címzett és az elsőfokú iparhatóságnál előterjeszthető fellebbezéssel lehet élni.

Tvr. 10. §

(1) Az ipar gyakorlására vonatkozó jog megszűnik, ha

a) a kisiparos iparjogosítványát visszaadja,

b) a kisiparos meghal és özvegye (kiskorú gyermekeinek vagy ellátatlan unokáinak gyámja) az ipart nem kívánja folytatni,

c) a kisiparost jogerős büntetőbírói ítélet foglalkozásának gyakorlásától eltiltja,

d) a kisiparos iparjogosítványát az elsőfokú iparhatóság visszavonja.

(2) Ha a kisiparos iparának gyakorlását megszünteti, köteles iparjogosítványát 8 nap alatt az elsőfokú iparhatóságnak visszaadni.

Vhr. 18. § (1) Az iparjogosítvány visszaadása folytán akkor szűnik meg az ipargyakorlására vonatkozó jog, ha erről a kisiparos lemond, s azt az iparjogosítvány egyidejű visszaadása mellett az elsőfokú iparhatóságnál szóban vagy írásban bejelenti. A szóbeli bejelentésről jegyzőkönyvet kell készíteni s azt a kisiparossal alá kell iratni. Az iparjogosítványt az ipar gyakorlásának megszüntetésétől számított 8 napon belül kell visszaadni.

(2) A kisiparos elhalálozásával csak akkor szűnik meg az iparűzési jog, ha annak gyakorlásával a tvr. szerint arra jogosított személy élni nem kíván. Ebben az esetben a kisiparos elhalálozásának tényét a vele közös háztartásban élő hozzátartozója 3 hónapon belül tartozik az elsőfokú iparhatóságnál bejelenteni.

(3) Ha a kisiparost jogerős büntetőbírói ítélet foglalkozásának gyakorlásától eltiltja, ez esetben az elsőfokú iparhatóság írásbeli határozattal megállapítja az iparűzési jog megszűnését és az iparost iparigazolványának beszolgáltatására felhívja.

(4) Az iparjogosítványok visszavonásának eseteit a tvr. 12. §-a sorolja fel.

(5) Az elsőfokú iparhatóság köteles az ipar gyakorlására vonatkozó jog megszűnése tárgyában hozott határozat egy másolati példányát az illetékes tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának és a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságának megküldeni.

Tvr. 11. §

(1) Az életbenmaradt házastárs, ha a 3. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek személyében megfelel - feltéve, hogy más kereső foglalkozása nincs, vagy arról lemond - a kisiparos halála után az ipart saját jogán, illetőleg a kiskorú gyermek vagy ellátatlan unoka jogán, túlélő házastárs hiányában a gyám a kiskorú jogán újabb iparigazolvány, illetőleg működési engedély nélkül folytathatja.

Vhr. 19. § (1) Az özvegynek választania kell kereső foglalkozása vagy az ipar gyakorlása között. Esetleges kereső foglalkozásának megszüntetését az iparhatóság előtt igazolnia kell.

(2) Az, özvegy, illetve annak hiányában a gyám az ipart azonban csak akkor folytathatja, ha az elhalt házastársnak az elhalálozás időpontjában érvényes iparjogosítványa volt.

Tvr. 11. §

(2) Az életbenmaradt házastárs, illetve gyám, ha saját személyében képesítéssel nem rendelkezik, szakmunkás bizonyítvánnyal (segédlevéllel) rendelkező felelős vezetőt, az építőiparban pedig a jelen törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében előírt képesítéssel rendelkező felelős vezetőt köteles alkalmazni és azt az illetékes elsőfokú iparhatóságnál egyidejűleg bejelenteni.

(3) Az ipar folytatására jogosult házastárs vagy gyám tartozik az ipar folytatását vagy megszűnését az elsőfokú iparhatóságnál 3 hónapon belül bejelenteni.

Vhr. 20. § (1) Az özvegy az ipar folytatásának bejelentése alkalmával az iparűzés törvényes feltételeit (büntetlen előélet, erkölcsi bizonyítvány) saját személyében igazolni tartozik. Képesítéshez kötött ipart özvegyi jogon csak abban az esetben lehet folytatni, ha az özvegy vagy saját személyében (mesterlevéllel) igazolja szaképzettségét is, vagy az építőiparokban mesterlevéllel, a többi képesítéshez kötött iparban szakmunkásbizonyítvánnyal (segédlevéllel) rendelkező felelős vezetőt alkalmaz és ezt az iparhatóságnál egyidejűleg bejelenti.

(2) Az életbenmaradt házastársat az özvegyi jog halálig megilleti még akkor is, ha utóbb házasságot köt. Az özvegyi jogon folytatott ipart azonban az új házastárs az özvegy elhalálozása esetén özvegyi jogon nem folytathatja.

(3) A gyám az iparűzés összes feltételeit - képesítéshez kötött ipar esetén mesterlevéllel a szakképzettséget is - saját személyében tartozik igazolni. Amennyiben a gyám szakképzettséggel saját személyében nem rendelkezik, az építőiparokban mesterlevéllel, a többi képesítéshez kötött iparban szakmunkásbizonyítvánnyal (segédlevéllel) rendelkező felelős vezetőt tartozik alkalmazni és az elsőfokú iparhatóságnál egyidejűleg bejelenteni.

(4) Özvegyi jogon és gyám által gyakorolt iparűzés esetében ipari tanulót csak akkor lehet szerződtetni, ha az özvegy, illetőleg a gyám saját személyében mesterlevéllel rendelkezik, vagy mesterlevéllel rendelkező felelős vezetőt alkalmaz. Ha azonban az ipari tanuló az elhúnyt iparűző életében már szerződtetve volt, - az építőiparok kivételével - a hátralévő tanulóidőt az özvegynél, illetve a gyámnál eltöltheti akkor is, ha ezek mesterlevéllel nem rendelkeznek, illetve mesterlevéllel rendelkező felelős vezetőt nem alkalmaznak. Ez utóbbi esetben elegendő, ha az özvegy, illetőleg a gyám szakmunkásbizonyítvánnyal (segédlevéllel) rendelkező felelős vezetőt alkalmaz.

(5) Az iparnak özvegyi jogon vagy gyám útján történő folytatására irányuló bejelentést - ha az özvegy az (1) bekezdésben, a gyám a (3) bekezdésben előírt feltételeket igazolta - az elsőfokú iparhatóság írásbeli határozattal tudomásul veszi, az elhalt kisiparos iparigazolványán záradék formájában és az iparlajstromban egyidejűleg feljegyzi. Határozatáról a bejelentőt, a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságát, az illetékes pénzügyi osztályt és az érdekelteket értesíti.

(6) A záradék szövege az iparnak özvegyi jogon való folytatása esetén: "Az ipart ..., N. N, szül.:........., év:........., hely:.................., anyja neve: ......................................................; az 19...... évi ...... hó ...... napján elhalt ........... kisiparos halála folytán özvegyi jogon gyakorolja.

Kelt, aláírás: tanács végrehajtó bizottsága ipari osztály vezetője, bélyegző".

(7) Ha az ipart a gyám folytatja, akkor a záradék szövege: "Az ipart X. Y. gyám az 19 .. évi.... hó .. -án született kiskorú N. N. (és az 19...... évi ...... hó ......-án született kiskorú N. N.) nevében és javára (ezek) nagykorúságáig folytatja. Kelt, aláírás: tanács végrehajtó bizottsága ipari osztály vezetője, bélyegző".

Tvr. 12. §

(1) Vissza kell vonni az iparjogosítványt attól a kisiparostól,

a) akit az állam belső vagy külső biztonsága elleni bűntett miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre elítéltek, illetve akit vagyon elleni szándékos bűntett miatt vagy pénzügyi, árdrágító, közellátási, vagy hivatali (pl. vesztegetés, befolyással üzérkedés) bűntett miatt jogerősen egy évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre ítéltek;

b) akinek saját hibájából az ipar gyakorlásából származó egy évet meghaladó adóhátraléka van;

c) aki a 30. §-ban foglalt rendelkezés ellenére mestervizsgát nem tesz.

Vhr. 21. § (1) A tvr. 12. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban felsorolt esetekben az iparjogosítványt mérlegelés nélkül vissza kell vonni.

(2) A tvr. 12. § (1) bekezdésének b) pontjában írt adóhátralékot akkor kell a kisiparos önhibáján kívülinek tekinteni,ha annak keletkezését nem a kisiparos fizetési készségének hiánya idézte elő. Ilyen például: a kisiparos vagy családtagjai hosszabb betegsége, elemi csapás, katonai szolgálat, vagy egyéb, az ipar folytatását huzamosabb ideig gátló és méltánylást érdemlő körülmény. A hátralék megállapításánál csak az ipar gyakorlásából származó adót lehet figyelembe venni. Azt, hogy a hátralék összege a kisiparosnak az ipara gyakorlásából származó egyévi adóját meghaladja, az illetékes pénzügyi osztály állapítja meg.

Tvr. 12. §

(2) A KIOSZ meghallgatása után vissza lehet vonni az iparjogosítványt attól a kisiparostól:

a) akit vagyon elleni szándékos bűntett vagy pénzügyi bűntett miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetésre, vagy pénzbüntetésre jogerősen elítéltek;

b) akit az ipar gyakorlására vonatkozó jogszabályok megsértése miatt szabálysértésért, illetve pénzügyi szabálysértésért (1954. évi 13. számú törvényerejű rendelet 7. §-a) kétízben, illetve az alkalmazottakra vonatkozó társadalmi biztosítási bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt szabálysértésért egyízben jogerősen megbírságoltak;

c) akinek az ipar gyakorlásából származó, 6 hónapot meghaladó adóhátraléka van;

d) aki iparának gyakorlását hat hónap alatt nem kezdi meg, vagy hat hónapnál hosszabb ideig engedély nélkül szünetelteti.

Vhr. 22. § (1) Az iparjogosítványoknak a tvr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak alapján való visszavonása előtt a kisiparost meg kell hallgatni és hiteltérdemlően meg kell állapítani, hogy a visszavonásra alapul szolgáló okok valóban fennállanak-e. Döntés előtt figyelembe kell venni a lakosság ellátottságát, a kisiparos korát, szociális körülményeit, az a) és b) pontoknál a kiszabott büntetés mérvét, a c) pontnál viszont - ha az adótartozás fennáll - az Országos Takarékpénztártól igénybevett kölcsönből a hat hónapot meghaladó részlethátralékot is.

(2) A visszavonásra szolgáló okokat a határozatban pontosan meg kell jelölni és a határozatot megfelelően meg kell indokolni.

(3) Az iparjogosítvány visszavonását elrendelő határozat ellen 15 napon belül a másodfokú iparhatósághoz címzett és az elsőfokú iparhatóságnál előterjeszthető fellebbezéssel lehet élni. A kellő időben beadott fellebbezésnek az elsőfokú határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azaz a benyújtott fellebbezés másodfokú elbírálásáig a kisiparos az ipart gyakorolhatja.

(4) A tvr. 12. § (1) és (2) bekezdéseiben fel nem sorolt okból iparjogosítványt visszavonni nem szabad.

Vhr. 23. § Azok a jogerős büntetések, amelyek miatt az iparjogosítványt vissza kell vonni, a következők:

a) az állam belső biztonsága elleni bűntett (BHÖ. 1-34. p) miatt szabadságvesztés büntetés,

b) az állam külső biztonsága elleni bűntett (BHÖ. 35-49. p.) miatt szabadságvesztés büntetés,

c) a társadalmi tulajdon ellen (BHÖ 229-236. p.) vagy a polgárok javai ellen (BHÖ 422-493. p.) elkövetett szándékos bűntett miatt egy évet meghaladó szabadságvesztés büntetés,

d) pénzügyi (BHÖ 302-308. p.) szándékos bűntett miatt egy évet meghaladó szabadságvesztés büntetés,

e) árdrágító és közellátás elleni (BHÖ 265-279. p.) szándékos bűntett miatt egy évet meghaladó szabadságvesztés büntetés,

f) hivatali (BHÖ 117-122. p.) szándékos bűntett miatt egy évet meghaladó szabadságvesztés büntetés.

AZ IPAR GYAKORLÁSA

Tvr. 13. §

A kisiparos iparát csak a jelen törvényerejű rendelet és az egyes szakmákra vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint kialakult szakmai szokások keretei között folytathatja.

Vhr. 24. § A szakmai szokások fennállását a KIOSZ meghallgatása után a szakminiszterekkel egyetértésben a könnyűipari miniszter igazolja.

Tvr. 14. §

(1) A kisiparos iparát csak saját személyében gyakorolhatja. Iparának gyakorlásában segítő családtagjai: házastársa, le- és felmenő rokona (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő) résztvehetnek. A segítő családtagok nem esnek társadalmi biztosítási kötelezettség alá és nem részesíthetők társadalombiztosítási szolgáltatásokban, kivéve ha a kisiparos és családtagja között munkaviszony, illetve ipari tanulószerződés létesült és a kisiparos az alkalmazott családtagját (tanulót) az illetékes társadalombiztosítási szervnél bejelentette. Ez a rendelkezés nem érinti a kisiparosok önkéntes biztosítását szabályozó 33/1954. (VI. 2.) MT számú rendelet intézkedéseit.

Vhr. 25. § Segítő családtagok csak a kisiparossal közös háztartásban élő személyek lehetnek.

Tvr. 14. §

(2) A kisiparos betegségének vagy önhibáján kívüli akadályoztatásának ideje alatt iparát az (1) bekezdésben említett segítő családtagja vagy alkalmazottja folytathatja; az építő kisiparban a segítő családtagnak, illetve alkalmazottnak ilyen esetben szakmunkás képesítéssel kell rendelkeznie.

Tvr. 15. §

(1) A kisiparos három alkalmazottat foglalkoztathat; ha a kisiparosnál tanulók szakképzése biztosítva van, a kisiparos két ipari tanulót, három alkalmazott foglalkoztatása esetén pedig három ipari tanulót szerződtethet.

Vhr. 26. § (1) A tvr. 15. § (1) bekezdésében említett alkalmazottak foglalkoztatásához, illetve ipari tanulók szerződtetéséhez engedély nem szükséges.

(2) Ipari tanulót csak képesítéshez kötött iparban lehet szerződtetni.

(3) Kisipari működési engedély alapján dolgozó kisiparos ipari tanulót nem szerződtethet.

Tvr. 15. §

(2) Az illetékes másodfokú iparhalóság kivételesen indokolt esetben (export, elemi kár helyreállítása stb.) meghatározott időtartamra a KIOSZ javaslatára, további 3 alkalmazott foglalkoztatását engedélyezheti. A kisiparos által foglalkoztatott alkalmazottak, ipari tanulók és segítő családtagok együttes száma még ilyen kivételesen indokolt esetben sem haladhatja meg a 9 főt.

(3) Az alkalmazott munkábalépése és a munkaviszony megszűnése alkalmával a munkakönyvbe vezetett bejegyzést a kisiparos köteles láttamozás végett a KIOSZ-nak bemutatni.

Vhr. 27. § (1) A kisiparos köteles az alkalmazott munkábalépésekor a munkakönyv megfelelő rovatába a munkaviszony kezdetének időpontját és az alkalmaztatás minőségét, a munkaviszony megszűnésekor pedig ennek időpontját bejegyezni. A bejegyzést a KIOSZ-al láttamoztatni kell.

(2) A láttamozásra a kisiparos telephelye (műhelye) szerint illetékes járási (városi) KIOSZ helyi csoport, Budapesten a kisiparos szakmája szerint illetékes szakosztály, illetőleg külső kerületi helyi csoport jogosult.

(3) A láttamozást az alábbi szöveggel kell a munkakönyv "bejegyzés igazolása" rovatába bejegyezni: "be(ki)-lépést bejelentette; keltezés, aláírás bélyegző".

(4) A láttamozás alkalmával meg kell vizsgálni a kisiparos által eszközölt bejegyzést. Ha a bejegyzés a munkaviszony tartamára vagy a munkakörre nézve nem kellő olvashatósága vagy szövegezése miatt a későbbiek során vitára adhat alapot, a láttamozással egyidejűleg a tényeknek megfelelő adatokat is be kell jegyezni a munkakönyvbe: "A munkábalépés időpontja: 19.. .. évi ........ hó ......-án, alkalmazási viszony: ............... Kelt, aláírás, bélyegző".

(5) A munkakönyvet az alkalmazott belépésétől számított 8 nap alatt láttamoztatni kell. A munkaviszony megszűnése esetében a láttamozást olyan időben kell elvégeztetni, hogy a munkakönyv kilépéskor az alkalmazottnak azonnal kiadható legyen. Ennek elmulasztása esetén a kisiparos a Munka Törvénykönyve [35. § (2) bekezdése] szerint kártérítési felelősséggel is tartozik.

Tvr. 15. §

(4) Az ipari tanulószerződést kisiparos és ipari tanuló között a KIOSZ-nál kell megkötni.

Vhr. 28. § (1) A szerződés megkötésére az 1/1957. (XII. 1.) KipM-MüM-FM számú együttes rendelettel módosított 1/1956. (VII. 28.) VKGM számú rendeletet kell értelemszerűen, azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy a szerződést nem a járási (városi, kerületi) tanács végrehajtó bizottsága ipari osztályánál, hanem a KIOSZ illetékes járási (városi) csoportjánál (szakosztályánál) kell megkötni.

(2) A KIOSZ-nak az illetékes elsőfokú iparhatóságot és a munkaügyi szakigazgatási szervet minden ipari tanulószerződés megkötéséről a szerződés egy-egy példányának megküldésével értesítenie kell.

Tvr. 16. §

(1) Legfeljebb két kisiparos az ipar gyakorlására társulhat.

(2) A társulást az illetékes elsőfokú iparhatóságnál 8 napon belül be kell jelenteni.

Vhr. 29. § (1) Társas viszony csak azonos, rokon [3. § (2) bekezdés], vagy egymást kiegészítő iparokban és csak közös telephelyen (műhely, üzlet) létesíthető.

(2) Mind a társulást, mind pedig annak megszüntetését az illetékes elsőfokú iparhatóságnál és pénzügyi osztálynál 8 napon belül be kell jelenteni.

(3) A társulást, valamint a társulás megszüntetésének bejelentését az elsőfokú iparhatóság tartozik tudomásul venni, s erről a kisiparosokat és a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságát egyidejűleg írásban értesíteni.

Tvr. 16. §

(3) Több különböző szakmájú kisiparos egy-egy meghatározott munka elvégzésére alkalmi munkaközösséget alakíthat.

(4) Az alkalmi munkaközösség létrehozására a KIOSZ javaslata alapján a másodfokú iparhatóság adhat engedélyt.

(5) A társulásban és az alkalmi munkaközösségben foglalkoztatott alkalmazottak, ipari tanulók és segítő családtagok együttes száma nem haladhatja meg a 15. § (2) bekezdésében említett 9 főt.

(6) Kisiparosok társulásának és alkalmi munkaközösségének jogviszonyaira a polgári jogi társaság szabályait kell alkalmazni.

Vhr. 30. § (1) Állandó jellegű munkaközösséget alakítani tilos.

(2) Az alkalmi munkaközösség létrehozására irányuló kérelmet a másodfokú iparhatósághoz kell címezni és a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságánál kell benyújtani. A KIOSZ titkárság a kérvényben foglaltakat megvizsgálja s azt indokolt javaslatával ellátva a másodfokú iparhatósághoz 15 nap alatt megküldi,

(3) A másodfokú iparhatóság a KIOSZ titkárság javaslalának figyelembevételével határoz és erről az érdekelt kisiparosokat, az elsőfokú iparhatóságot, az illetékes pénzügyi osztályt és a KIOSZ titkárságát értesíti. E határozat ellen 15 nap alatt a Könnyűipart Minisztériumhoz címzett és a másodfokú iparhatóságnál előterjeszthető fellebbezéssel lehet élni.

(4) Az alkalmi munkaközösség a meghatározott alkalmi munka elvégzésével megszűnik. A megszűnést a másodfokú iparhatóságnál és az illetékes pénzügyi osztálynál be kell jelenteni. A másodfokú iparhatóság erről a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságát értesíti.

Tvr. 17. §

(1) A kisiparos a jelen törvényerejű rendelet 1. §-a szerinti iparjogosítvány alapján csak az iparának munkakörébe tartozó és saját maga által előállított termékeket, valamint ezek alkatrészeit és tartozékait hozhatja forgalomba. A kisiparos ezeket a hatályos jogszabályok keretei között bárki részére eladhatja.

Vhr. 31. § (1) A kisiparos - az építő és élelmiszerelőállító kisiparosok kivételével - az elvállalt munka kisebb részét más, iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosnak kiadhatja, így például a férfiszabó az általa elvállalt öltönyből a nadrágot másik, iparjogosítvánnyal rendelkező férfiszabó kisiparossal elkészíttetheti. A munka egészét, vagy túlnyomó részét azonban kiadni nem szabad.

(2) Az előző bekezdésben említett eseten kívül a kisiparos csak alkalmazottjával, ipari tanulójával és segítő családtagjaival [tvr. 14. § (1) bekezdés] végeztethet ipari munkát. Minden más úgynevezett "bedolgoztatás" jogosulatlan alkalmazottartásnak minősül. Iparigazolvánnyal vagy kisipari működési engedéllyel rendelkező kisiparosok, háziiparosok és vándoriparosok tehát bedolgozókat nem foglalkoztathatnak.

Vhr. 32. § (1) A kisiparos csak szorosan az ipara munkakörébe tartozó, saját maga által előállított vagy javításra átvett ipari termékhez nélkülözhetetlenül szükséges alkatrészeket és tartozékokat hozhat forgalomba, tehát nem hozhat forgalomba minden, a szakma kereskedői üzletköréhez tartozó árucikket. (pl.: a műszerész kerékpárküllőt forgalomba hozhat, de a fodrász nem árusíthat borotvaszappant és kölnivizet.)

(2) A mészáros és hentes iparos nem saját előállítású félkész és készárut is forgalomba hozhat. [14/1957. (XII. 11.) ÉlmM számú rendelet 3. és 8. §]

(3) A termék alkatrészeinek és tartozékainak meghatározása tekintetében a polgári jog szabályai irányadók.

(4) Az egyes iparok tevékenységi körét az azokra érvényes rendelkezések, valamint a kialakult szakmai szokások határozzák meg.

Tvr. 17. §

(2) A kisiparos termékeit telephelyén hozhatja forgalomba.

(3) A könnyűipari miniszter a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben szabályozza a kisiparosok nyilvános vásárokon és piacokon való árusítási jogát.

Vhr. 33. § (1) A kisiparos az ipara körébe tartozó és saját maga által előállított termékeket a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével vásárokon és heti piacokon is forgalomba hozhatja.

(2) Vásárokon és heti piacokon a saját termékeit árusító kisiparos eredeti iparjogosítványát magával vinni és az ellenőrzést gyakorló szervnek felmutatni tartozik. Iparjogosítvány másolat nem jogosít a vásárokon és heti piacokon való árusításra.

(3) Iparjogosítvány alapján a kisiparos egyidőben csak egy helyen vásározhat. A kisiparos csak személyesen, az SZTK-nál bejelentett alkalmazottja, vagy a tvr. 14. § (1) bekezdésében felsorolt segítő csalágtagjai útján vásározhat. Amennyiben a kisiparos nem személyesen árusít a vásáron vagy heti piacon, a megbízásából megjelenő személy tartozik az eredeti iparjogosítványt, alkalmazott esetében az SZTK bejelentést, segítő családtag esetén a kisiparosnak a rokonsági fokot is feltüntető írásbeli nyilatkozatát is az ellenőrzésre jogosult szerveknek felmutatni.

(4) Élelmiszer kisiparos termékeit kihordás útján is értékesítheti.

(5) Kisiparosnak iparjogosítványa alapján jogában áll az ipara körébe tartozó használt árucikkeket megvásárolni és azokat kijavítva telephelyén vagy vásárokon és heti piacokon forgalomba hozni. A kisiparos használt árucikkeket csak telephelyén vásárolhat, házról-házra járva azonban nem.

Tvr. 18. §

(1) A kisiparos elsődleges feladata a helyi lakosság szükségleteinek kielégítése. Ezért a kisiparos műhelyén (telephelyén) kívül más községben (városban) csak meghívás alapján végezhet ipara körébe tartozó munkát.

(2) Az építő kisiparos telephelyén kívül meghívás nélkül is bárhol végezhet munkát.

Vhr. 34. § (1) A kisiparos telephelyén kívül más községben (városban) csak meghívás alapján végezhet ipara körébe tartozó munkát, tehát megrendelést nem gyűjthet.

(2) Az előző bekezdésben írt meghívásnak a megrendelő kezdeményezésén kell alapulnia. Tiltott megrendelésgyűjtésnek minősül tehát, ha a kisiparos telephelyén kívül más községben (városban) a megrendelő előzetes meghívása nélkül, akár személyesen, akár megbízottja útján munka elvégzésére ajánlatot tesz. [Hirdetés (újság-, mozihirdetés stb.) nem tekinthető tiltott megrendelésgyűjtésnek.]

(3) A megrendelésgyűjtési tilalom az építőipart [3. § (3) bekezdés c) pont] gyakorló kisiparosokra nem vonatkozik.

(4) A kisiparos közület által való foglalkoztatását külön rendelet szabályozza.

Tvr. 19. §

Az építő kisiparos kivételével a kisiparos jogosult arra, hogy az iparának munkakörébe tartozó termékek teljes előállításához, illetőleg megjavításához szükséges más szakmákba tartozó munkákat is elvégezze (munkaegyesítés).

Vhr. 35. § Amennyiben a kisiparos a munkaegyesítés jogán olyan képesítéshez kötött iparhoz tartozó munkát végez, amelyre képesítése és külön iparigazolványa nincsen, abban az iparban ipari tanulót nem szerződtethet.

Tvr. 20. §

(1) A kisiparosnak csak egy telephelye (műhelye, üzlete) lehet.

Vhr. 36. § (1) A kisiparos telephelye az a műhely, üzlethelyiség, vagy lakás, ahol iparát gyakorolja.

(2) Ugyanazon telephelyen (műhelyhelyiségben) - az élelmiszert előállító kisiparosokat kivéve - az ipart két, vagy több kisiparos is gyakorolhatja külön-külön iparjogosítvány alapján. Ilyen esetben azonban, ha társulás nem áll fenn, az ipart egymástól teljesen függetlenül kell folytatniok.

(3) A kisiparos az anyagkészletét félkész és készáruit csak bejelentett telephelyén tarthatja.

Tvr. 20. §

(2) A kisiparos műhelyét (telephelyét) annak külső részén - a bejáratnál - cégtáblával köteles megjelölni.

(3) A cégtáblán fel kell tüntetni a kisiparos családi és utónevét, valamint az általa gyakorolt ipart.

Vhr. 37. § (1) A cégtáblát a ház utcai bejáratánál is ki kell függeszteni, ha a kisiparos tevékenységét lakásán vagy udvari helyiségében folytatja.

(2) Ha egy helyiségben két, vagy több kisiparos működik, mindegyiknek külön cégtáblát kell kifüggesztenie. A tvr. 16. §-a alapján társult kisiparosok azonban közös cégtáblát tartoznak használni.

Tvr. 21. §

(1) A kisiparos telephelyét ugyanazon helység (község, város) illetve a főváros vagy megyei jogú város kerülete területén belül új iparjogosítvány váltása nélkül áthelyezheti, de a telephely áthelyezését az elsőfokú iparhatóságnál 8 nap alatt be kell jelentenie.

(2) A könnyűipari miniszter a telephely áthelyezését rendelettel a KIOSZ meghallgatása után engedélyhez kötheti.

Vhr. 38. § A kisiparos telephelyét a fővárosban és megyei jogú városban a kerületen belül, egyéb helyen pedig a község (város) területén belül csak az iparjogosítvány kiadására illetékes tanács végrehajtó bizottsága ipari osztályának (csoportjának) előzetes engedélye alapján helyezheti át. Az áthelyezésről az illetékes tanács pénzügyi osztályát is értesíteni kell.

Tvr. 21. §

(3) A kisiparos iparát más helységben (községben, városban, kerületben) csak új iparjogosítvány alapján gyakorolhatja. Az új iparjogosítvány kiadásával egyidejűleg a régi iparjogosítványt be kell vonni.

Tvr. 22. §

(1) Csak telepengedély alapján lehet létesíteni olyan műhelyt (üzemet), amelyben az ipar gyakorlása a környező lakókat vagy a közönséget háborgatja (zajos, bűzös vagy veszélyes).

(2) A telepengedélyhez kötött iparok körét, valamint a telepengedélyezési eljárást a könnyűipari miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a KIOSZ meghallgatása után rendelettel szabályozza.

Vhr. 39. § (1) A kisiparos köteles a hatályban lévő és az ipar gyakorlásával kapcsolatos közegészségügyi, állategészségügyi, közbiztonsági, köz- és tűzrendészeti és munkavédelmi követelményeknek, valamint kereskedelmi előírásoknak eleget tenni.

(2) A kereskedelmi előírások betartását az Állami Kereskedelmi Felügyelet ellenőrzi.

(3) Ha az illetékes szakigazgatási szerv az előző bekezdésben említett követelmények betartása tekintetében mulasztást tapasztal, a megállapított hiány pótlására megfelelő határidőt tűz ki és ennek be nem tartása esetén a mulasztóval szemben a mulasztás súlyához képest a megfelelő intézkedést megteszi.

Vhr. 40. § A kisiparosok könyvvezetését és számlázását a 9/1955. (V. 8.) PM számú és a 21/1955. (XII. 30.) PM számú rendeletek szabályozzák.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Tvr. 23. §

Jelen törvényerejű rendelet rendelkezései szempontjából elsőfokú iparhatóság: a járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága ipari osztálya (csoportja). Másodfokú iparhatóság: a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága ipari osztálya. Illetékes iparhatóság az, amelynek területén a kisiparos műhelye (telephelye) van.

Tvr. 24. §

(1) A magánkisipar országos jellegű iparhatósági főfelügyeletét az érdekelt miniszterek és a KIOSZ meghallgatása után a könnyűipari miniszter gyakorolja.

(2) A kisiparosok működése felett a szakfelügyeletet az érdekelt miniszterek a könnyűipari miniszterrel egyetértésben a KIOSZ meghallgatása után gyakorolják. Ennek keretén belül

a) megállapíthatják a kisipar tevékenységi körét;

b) anyagnormákat, receptúrákat, minőségi előírásokat, hygiéniai utasításokat, tárolási és szállítási szabályokat állapíthatnak meg;

c) a termelést ellenőrizhetik;

d) a munkaügyi és bérkérdéseket, valamint

e) a szakmai képzést és oktatást szabályozhatják.

(3) A könnyűipari miniszter gyakorolja a főfelügyeletet a háziiparosok és vándoriparosok tevékenysége felett is.

Tvr. 25. §

A KIOSZ-nak a munkakönyvekbe történt bejegyzésekről, az ipari tanulószerződések megkötéséről és a mestervizsga bizonyítványokról olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kisiparosoknál foglalkoztatott alkalmazottak és ipari tanulók száma, valamint a mestervizsgákra vonatkozó adatok megállapíthatók. Az adatokat az illetékes szakigazgatási szervek rendelkezésére kell bocsátani.

Tvr. 26. §

A jogosulatlan iparűzés - kontárkodás - megakadályozása és felfedése érdekében a KIOSZ ellenőri hálózatot szervezhet. Az ellenőrök a KIOSZ által kiadott és az illetékes elsőfokú iparhatóság által láttamozott arcképes igazolvány alapján működnek.

Vhr. 41. § A tvr. 26. §-a alapján létrehozott KIOSZ kontárellenőri hálózat tagjai feljelentéseiket az illetékes elsőfokú iparhatósághoz nyújtják be. Az elsőfokú iparhatóság a feljelentéseket a szabálysértési előadóhoz továbbítja és az eljárás lefolyását figyelemmel kíséri.

Vhr. 42. § (1) Az érdekelt miniszter és a KIOSZ Országos Központjának meghallgatása után a könnyűipari miniszter dönt:

1. ha vitás, hogy valamely tevékenység ipari tevékenység, vagy nem [Vhr. 1. § (3) bekezdés];

2. ha vitás, hogy valamely ipari tevékenység képesítéshez kötött ipar, vagy annak részipara, vagy pedig szabad ipar [Vhr. 3. § (1) bekezdés, Vhr. 4. § (1) bekezdés];

3. vitás esetben a mesterlevél bemutatásának kötelezettsége tekintetében [Tvr. 3. § (3) bekezdés];

4. ha vita merül fel a szakmai szokások fennállása tekintetében (Tvr. 13. §);

5. ha vitás a munkaegyesítésnél, hogy valamely kisiparosnak joga van-e más ipar körébe eső meghatározott munkát elvégezni (Tvr. 19. §).

(2) A KIOSZ megyei (budapesti) titkárságát meg kell hallgatni:

1. a kivételes mestervizsgára bocsátás előtt [Tvr. 4. § (2) bekezdés]:

2. az iparjogosítvány kiadása előtt [Tvr. 5. § (1) bekezdés];

3. az iparjogosítvány visszavonása előtt [Tvr. 12. § (2) bekezdés].

BÜNTETŐ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

Tvr. 27. §

(1) Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedhető pénbírsággal sújtható:

a) aki iparjogosítvány nélkül ipari tevékenységet folytat, vagy olyan ipari tevékenységet gyakorol, amelyre iparjogosítványa nem jogosítja [jelen tvr. 2. § (1) és (2) bekezdés, 13. §];

b) az a kisiparos, aki az alkalmazottakra és ipari tanulókra vonatkozó törvényes rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza [jelen tvr. 15. § (1) és (2) bekezdés];

c) az a kisiparos, aki nem saját készítményű termékét vagy nem ilyennek alkatrészét, illetőleg tartozékát hozza forgalomba, illetve saját termékét nem az előírt módon értékesíti [jelen tvr.17. § (1) és (2) bekezdés];

d) az a kisiparos, aki telephelyén kívül meghívás nélkül ipara körébe vágó munkát végez (jelen tvr. 18. §);

e) az a kisiparos, aki a törvényes rendelkezések szerint telepengedély megszerzése után létesíthető műhelyt (üzemet) telepengedély nélkül létesít (jelen tvr. 22. §);

f) az a kisiparos, aki a kisiparosok társulására vagy munkaközösség létesítésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza [jelen tvr. 16. § (1)-(5) bekezdés];

g) az a kisiparos, aki a törvényes rendelkezések megszegésével iparát két vagy több telephelyen (műhelyben, üzemben) folytatja [jelen tvr. 20. § (1) bekezdés].

(2) Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható:

a) az a kisiparos, aki iparát nem saját személyében gyakorolja [jelen tvr. 14. § (1) bekezdés];

b) az a kisiparos, aki a munkavállaló munkakönyvébe a be- és kilépésre vonatkozó bejegyzést a KIOSZ-nál nem láttamoztatja [jelen tvr. 15. § (3) bekezdés];

c) az a kisiparos, aki műhelyét (telephelyét) az előírt módon nem, vagy az előírástói eltérő módon jelöli meg [jelen tvr. 20. § (2) és (3) bekezdés];

d) az a kisiparos, aki munkahelyének (telephelyének) áthelyezését, iparának szüneteltetését, újból gyakorlását vagy megszüntetését az előírt 8 napon belül nem jelenti be az iparhatóságnál [jelen tvr. 9. § (2) bekezdés, 10. § (2) bekezdés, 21. § (1) bekezdés];

e) az ipar folytatására jogosult özvegy vagy gyám, ha az ipar folytatását vagy megszűnését, továbbá a képesített felelős vezetőt három hónapon belül nem jelenti be [jelen tvr. 11. § (2) és (3) bekezdés];

f) az a kisiparos, aki a telepengedélyben előírt feltételeket határidőn belül nem teljesíti vagy az előírt feltételeket nem tartja be;

g) az a kisiparos, aki a jelen törvényerejű rendeletben és az egyes szakmákra vonatkozó külön jogszabályokban előírt rendelkezéseket egyébként megszegi vagy kijátssza.

Tvr. 28. §

Az illetékes elsőfokú iparhatóságoknak a kiadott iparjogosítványokról iparlajstromkönyvet kell vezetniök.

Vhr. 43. § Az iparlajstromkönyvek vezetésére vonatkozó szabályokat a 47/1957. (Kip.É. 37.) KipM számú utasítás tartalmazza.

Tvr. 29. §

Művészeti munkát végző kisiparosok részére a könnyűipari miniszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a jelen törvényerejű rendelet egyes rendelkezései alól kivételt engedélyezhet.

Tvr. 30. §

Mestervizsgát kell tennie a képesítéshez kötött iparokban annak a kisiparosnak, akinek iparigazolványát 1956. január 1. napja után állították ki. A könnyűipari miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a KIOSZ meghallgatása után - állapítja meg, hogy az egyes képesítéshez kötött iparokban mennyi idő alatt kell a mestervizsgát letenni. A mestervizsga letételének kötelezettsége alól a másodfokú iparhatóság, kérelemre, indokolt esetben, - a KIOSZ javaslatára - kivételt tehet. Az elutasító határozat ellen 15 napon belül a könnyűipari miniszterhez fellebbezésnek van helye.

Vhr. 44. § (1) A tvr. 30. §-ában előírt mestervizsga letételének határideje:

a) az autójavító és szerelő, ács,

épületburkoló,

fogműves,

gázvezetékszerelő,

kelme- és fonalfestő, vegytisztító,

kozmetikus,

kőfaragó,

kőműves,

központifűtés szerelő,

mészáros és hentes,

órás,

orvosi műszerész, ortopédgépműszerész,

rádiószerelő,

sütő,

tetőfedő,

villanyszerelő,

vízvezetékszerelő iparokban 1959. december 31.

b) az a) pontban fel nem sorolt képesítéshez kötött iparokban 1960. december 31.

(2) A mestervizsga letételének kötelezettsége alól kivételt tenni csak rendkívül indokolt esetben (magas kor, csökkent munkaképesség stb.) szabad.

(3) Az iparlajstromkönyvben az előző bekezdés értelmében mestervizsgára kötelezetteknél az elsőfokú iparhatóságnak a mestervizsga határidejét előjegyzésbe kell vennie.

(4) Attól a kisiparostól, aki a mestervizsgát az előírt határidőig nem teszi le - amennyiben annak letétele alól a (2) bekezdés szerint mentesítést nem kapott - a tvr. 12. § (1) bekezdés c) pontja alapján az iparigazolványt vissza kell vonni.

Tvr. 31. §

(1) A jelen törvényerejű rendelet 1958. évi február hó 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a könnyűipari miniszter gondoskodik.

(3) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével hatályát veszti:

1. az 1884. évi XVII. törvény, ipartörvény;

2. az 1900. évi XXV. törvény, az 1884. évi XVII. törvény 50. §-ának a megrendelésgyűjtésre vonatkozó rendelkezései módosításáról;

3. az 1922. évi XII. törvény, az 1884. évi XVII. törvénybe iktatott ipartörvény módosításáról;

4. az 1932. évi VIII. törvény, az ipartestületek országos központjáról;

5. az 1936. évi vii. törvény, az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról;

6. az 1955. évi 14. számú törvényerejű rendelet, a kisiparosok ipargyakorlásáról, valamint az ezek felhatalmazása alapján kiadott rendeletek az egyes kisipari szakmákra vonatkozó külön jogszabályok kivételével.

(4) A magánkereskedés gyakorlásáról rendelkező 1957. évi 17. számú törvényerejű rendelet 18. §-ának (2) bekezdése azzal egészül ki, hogy a cukrászipar felett a főfelügyeletet a könnyűipari miniszter gyakorolja [24. § (1) bekezdés].

Vhr. 45. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Horváth Gyula s. k.,

könnyűipari miniszterhelyettes,

1. számú melléklet a 2/1958. (V. 1.) KipM számú rendelethez

2. számú melléklet a 2/1958. (V. 1.) KipM számú rendelethez