1/1964. (VIII. 28.) KipM rendelet
a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1964. évi 22. számú törvényerejű rendelettel módosított 1958. évi 9. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 2/1958. (V. 1.) KipM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről
1. §
A 2/1958. (V. 1.) KipM számú rendelet (a továbbiakban: vhr.) 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"2. § A háziiparosokra a 48/1960. (X. 25.) Korm.számú rendelettel módosított 34/1953. (VII. 7.) MT számú és a 49/1954. (VIII. 1.) MT számú rendeletek, valamint a 2279/1953. (HTK. 21.) KipM számú utasítás, a vándoriparosokra az 1/1961. (II. 5.) KipM számú rendelettel módosított 1/1956.(III. 14.) KipM számú rendelet rendelkezései irányadók.
A tvr., illetve a jelen rendelet hatálya a háziiparosokra és vándoriparosokra csak abban az esetben terjed ki, ha ezt a jelen rendelet kifejezetten kimondja, a vándoriparosokra ezenkívül azokban az esetekben is, amelyeket a vándoripari rendelet 8. §-a felsorol."
2. §
A vhr. 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"3. § (1) Képesítéshez kötött iparok azok az iparok, amelyek kézműves jellegüknél vagy a munka természeténél fogva csak megfelelő szakképzés és hosszabb gyakorlat útján sajátíthatók el és amelyeket jogszabály kifejezetten annak minősít.
(2) A (3) bekezdés a) pontjában ugyanazon folyószám alatt felsorolt és csupán vesszővel elválasztott iparok: rokoniparok.
Aki a tvr.-ben megállapított szakképzettséget azonos folyószám alatt megjelölt rokoniparok valamelyikére igazolta, annak - kérelmére -ugyanazon folyószám alatt feltüntetett másik rokonipaira is ki lehet adni az iparjogosítványt anélkül, hogy az utóbbira vonatkozó képesítést igazolná.
(3) a) Iparigazolvány alapján gyakorolható képesítéshez kötött iparok az alábbiak:
1. aranyozó
2. asztalos, bognár, kádár
3. ács
4. bádogos
5. bőröndös, bőr- (műanyag) díszműves, szíjgyártó
6. cipész, csizmadia, papucskészítő
7. cukrász, mézeskalácsos
8. cserépkályhakészítő
9. csónaképítő
10. ernyőkészítő
11. ezüsttárgyjavító, fémdíszműkészítő, fémverő, ötvös
12. épületburkoló
13. faesztergályos, fametsző, faszobrász
14. fehérneműkészítő
15. fém-, (vas-, réz-, stb.) öntő
16. fémnyomó
17. fényképész
18. férfiszabó és fiúruhakészítő
19. fésűs (szaruműves)
20. fodrász (férfi és női)
21. fogtechnikus
22. fűzőkészítő, ortopédkötszerész
23. galvanizáló, galvanoplasztikus, vas- és fémcsiszoló
24. gázvezetékszerelő
25. gépihurkoló
26. gépjármű szerviz
27. gépjárműjavító és szerelő
28. gumiárujavító
29. hangszerkészítő
30. kalapos (férfi és női), sapkakészítő
31. kárpitos
32. kefekötő és ecsetkészítő
33. kelme- és fonalfestő, vegytisztító
34. kesztyűkészítő
35. késes és köszörűs
36. kovács
37. kozmetikus
38. kőfaragó, beton- és műkőárukészítő
39. kőműves
40. könyvkötő, doboz- (díszmű és tok) készítő
41. köteles, hálókészítő
42. központifűtés szerelő
43. kútásó
44. lakatos
45. látszerész
46. mérlegkészítő
47. műszerész
48. nőiszabó és leánykaruhakészítő
49. órás
50. ortopédműszerész
51. orvosi műszerész
52. paplankészítő
53. rézműves és ónozó, bronzműves és csillárkészítő
54. sütő (a házikenyér bérsütési tevékenysége kivételével)
55. szappankészítő
56. szobafestő, címfestő, mázoló, fényező
57. szűcs és szőrmesapkakészítö
58. takács (kézi- és gépiszövő)
59. tetőfedő
60. tímár
61. üveges, üvegműves, tükörkészítő
62. vas- és fémesztergályos
63. villanyszerelő, rádió- (televízió) szerelő
64. vízvezetékszerelő
65. zománcozó.
b) Kisipari működési engedély alapján is gyakorolható képesítéshez kötött iparok:
1. asztalos, bognár, kádár
2. bádogos
3. bőröndös, bőrdíszműves, szíjgyártó
4. cipész, csizmadia, papucskészítő
5. cserépkályhakészítő
6. ernyőkészítő
7. építőipari javító
8. fehérneműkészítő
9. férfiszabó és fiúruhakészítő
10. fodrász (férfi és női)
11. gumiárujavító
12. kalapos (férfi- és női), sapkakészítő
13. kárpitos
14. késes és köszörűs
15. kovács
16. lakatos
17. műszerész
18. nőiszabó és leánykaruhakészítő
19. órás
20. szobafestő, címfestő, mázoló, fényező
21. üveges
22. vegytisztító
23. villanyszerelő, rádió- (televízió) szerelő.
(4) A tvr. 2. § (2) bekezdése alapján a másodfokú iparhatóság - a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságának meghallgatása után - akkor engedélyezheti 5000 lélekszámon felüli helység külterületére kisipari működési engedély kiadását, ha abban a szakmában a lakosság szükségleteit megfelelő módon sem állami (tanácsi) vállalat, sem kisipari termelőszövetkezet, sem mezőgazdasági termelőszövetkezet segédüzeme, vagy gazdasági műhelye, sem kisiparos nem biztosítja. Iparigazgatási szempontból külterületi településnek kell tekinteni - államigazgatási hovatartozására tekintet nélkül - azt a lakott helyet, amely a község (város) központjától távol esik; onnan nehezen közelíthető meg, s ahol a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése az ipar helyben való gyakorlását indokolttá teszi.
(5) A képesítéshez kötött iparokon belül az építőiparok:
1. ács
2. bádogos
3. cserépkályhakészítő
4. építőipari javító
5. épületburkoló
6. gázvezetékszerelő
7. kőfaragó, beton- és műkőáru készítő
8. kőműves
9. központifűtés szerelő
10. kútásó
11. szobafestő
12. tetőfedő
13. villanyszerelő
14. vízvezetékszerelő.
(6) Az építésügyi miniszter a könnyűipari miniszterrel egyetértésben - a KIOSZ meghallgatásával - rendeletben szabályozza az építőipari javító ipar tevékenységi körét és a kisipari működési engedély kiadásának a szakmai gyakorlat igazolására vonatkozó feltételeit.
(7) Nem kisipari tevékenység, nem lehet iparjogosítványt kiadni az alábbi iparok gyakorlására:
1. aszfaltozó
2. artézi- és műkútfúró
3. bélyegzőkészítő
4. bor- és gyümölcsszeszfőzó
5. cukorkakészítő
6. ecetgyártó
7. élelmiszer pótszerkészítő
8. építőmesteri ipar
9. fegyverkovács és puskaműves
10. furnírkészítő
11. fuvarlevélfelülvizsgáló
12. garázsipar
13. hanglemezelőállító
14. jéggyártó 20 q/24 óra kapacitás felett
15. kártoló és fonó
16. kéményseprőipar
17. kiszerelő
18. mesterséges ásványvíz, gyógyszer és méreg, valamint sebészeti kötözőszer előállító
19. molnáripar
20. nyomdaipar (könyvnyomtatás, kőnyomás, mélynyomás, ofszetnyomás, litográfia, fotolitografia, fémnyomás, fotochemigráfia, gumi (anilin) nyomás, hangjegymetszés, cinkográfia, fametszés lehúzása, betű- és tömöntés, valamint grafikai galvanoplasztika)
21. olajütő
22. rum, pálinka és likőresszencia készítő
23. szállítmányozó és raktározó
24. tartósított élelmiszer előállító
25. tejfeldolgozó
26. tűzijáték és robbantószer előállító
27. utazási és menetjegyiroda fenntartó.
(8) A Könnyűipari Minisztérium - a KIOSZ meghallgatása után - esetenként dönti el, hogy azok a megszűnt képesítéshez kötött iparok, amelyek a (3) bekezdés a) pontjában levő felsorolásban mint rokoniparok nem szerepelnek, a jövőben szabadipari tevékenységként, vagy pedig valamely képesítéshez kötött ipar résziparaként gyakorolhatók."
3. §
A vhr. 6. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"6. § (1) Az elsőfokú iparhatóság - a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságának meghallgatása után - az építőiparok [3. § (5) bekezdés], kivételével a mestervizsga követelménye alól felmentheti azt, aki a kért iparban hosszú gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, azonban előrehaladott kora, rokkantsága, előadóképességének hiánya miatt a mestervizsgát letenni nem képes és az iparjogosítvány kiadását a lakosság javítási, szolgáltatási igényének kielégítése vagy a kérelmező kivételes méltánylást érdemlő szociális körülményei indokolják. Nem menthető fel ezekben az esetekben sem az, aki a kért iparban vagy rokoniparában szakmunkásbizonyítvánnyal nem rendelkezik.
(2) Nem kell mesterlevelet bemutatnia annak, aki szakképzettségét:
a) korábbi - 1956. január 1. előtt kiadott - azonos iparigazolvány megszűnését bizonyító határozottal, vagy iparlajstrom kivonattal,
b) az ipar tárgyát magában foglaló mérnöki oklevéllel,
c) felső ipariskolai végbizonyítvánnyal,
d) az ács, beton- és műkőárukészítő, épületburkoló, kőfaragó, kőműves, tetőfedő iparokban építőmesteri oklevéllel igazolja.
(3) A szakképzettséget igazoltnak kell tekinteni képesítésük körében azoknak a mérnököknek, akiknek mérnöki oklevele a kért ipar egészét felöleli. Például: az építészmérnöki oklevél a kőműves, ács, kőfaragó, tetőfedő, épületburkoló, beton- és műkőárukészítő; a gépészmérnöki oklevél a lakatos, a kovács, műszerész; az elektromérnöki oklevél a villanyszerelő, rádió- (televízió) szerelő iparokra képesít."
4. §
A vhr. 7. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"7. § A kisipari működési engedély kiadásához szükséges kétévi szakmai gyakorlatot hiteltérdemlően (munkakönyvvel, munkáltatói bizonyítvánnyal, tanácsi, SZTK igazolással) kell igazolni."
(2) A vhr. 7. § (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.
5. §
A vhr. 10. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"10. § (1) A tvr. 4. § (2) bek. a) pont szerinti kivételes mestervizsgához szükséges nyolc évi szakmai gyakorlatot hiteltérdemlően (munkakönyvvel, munkáltatói bizonyítvánnyal, tanácsi, SZTK igazolással) kell igazolni. A szakmai gyakorlatnak munkakönyvvel való igazolása esetében az 1922. évi XII. törvény 111. § (3) bekezdése alapján kiállított munkakönyvbe bejegyzett szakmai gyakorlatot figyelembe kell venni."
6. §
A vhr. 12. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"12. § (1) Az iparjogosítványt a szocialista ipar kiegészítéséül, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése, elsősorban a javító és szolgáltató munkák elvégzése érdekében lehet kiadni. Az iparjogosítványok kiadásánál a folyamodók közül azokat kell előnyben részesíteni, akiknek az iparjogosítvány kiadását szociális helyzetük indokolja.
(2) Munkaviszonyban álló személy részére iparjogosítvány kiadásához a munkáltató írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3) Az elsőfokú iparhatóság - a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságának meghallgatása után - működő kisiparos részére akkor adhat engedélyt munkaviszony létesítésére, ha azt a kérelmező szociális körülményei (eltartásra kötelezett családtagok nagy száma, egyéb méltánylást érdemlő kötelezettsége stb.) vagy a lakosság javító-szolgáltató igényeinek jobb kielégítése indokolja. A munkaviszony létesítését a kisiparos 15 napon belül az elsőfokú iparhatóságnál bejelenteni tartozik.
(4) A kisiparos mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyára a 19/1959. (VII. 12.) FM számú rendelet 5. § (2) bekezdésében és a 20. § (5)-(7) bekezdésében foglaltak az irányadók."
7. §
A vhr. 13. § (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"13. § (2) a) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát annak igazolására, hogy a kérelmezővel szemben nem áll fenn a tvr.3. § (2) bekezdésben megjelölt kizáró ok,
b) képesítéshez kötött ipar esetén mesterlevelét, illetve a 6. § (2) bekezdése értelmében az elsőfokú iparhatóságnak a mestervizsga követelményei alóli felmentést igazoló határozatát, vagy a 6. § (3) bekezdése értelmében a mesterlevelet pótló közokiratát."
8. §
A vhr. 14. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"14. § (6) Képesítéshez kötött ipar résziparára is ki lehet adni iparigazolványt, ha a képesítést, vagy a felmentést [tvr. 3. § (3) bekezdés] az ipar egészére igazolják. Ilyen esetben az iparigazolvány szövegében mind a képesítéshez kötött iparnak a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti megnevezését, mind a gyakorolni kívánt részipart fel kell tüntetni. Például: "az asztalosipar résziparát képező parkettázó ipar", vagy: "a cipészipar résziparát képező cipőfelsőrészkészítő ipar"."
9. §
A vhr. 17. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"17. § (2) Ipari tanulót foglalkoztató kisiparos a tanulóév alatt csak kivételesen indokolt esetben (betegség, anyaghiány, elemi csapás, stb.) szüneteltetheti iparát. Az ipari tanuló elhelyezéséhez ilyen esetben az illetékes elsőfokú iparhatóság és a KIOSZ megyei (budapesti) titkársága nyújt segítséget."
10. §
A vhr. 19. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"19. § (1) A tvr. alkalmazása szempontjából házastársnak minősül:
a) az özvegy, feltéve, ha a kisiparossal halálakor együtt élt; e feltétel alól - indokolt esetben - az elsőfokú iparhatóság javaslatára a másodfokú iparhatóság mentesítheti,
b) az élettárs, ha hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a kisiparossal legalább 5 évig és halálakor is együtt élt.
(2) A házastársnak választania kell kereső foglalkozás, vagy a kisipar gyakorlása között. Esetleges kereső foglalkozásának megszüntetését az iparhatóság előtt igazolnia kell.
(3) A házastárs, illetőleg annak hiányában a gyám a kisipart csak akkor folytathatja, ha az elhalt kisiparosnak az elhalálozás időpontjában érvényes iparjogosítványa volt."
11. §
A vhr. 20. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"20. § (1) A házastárs az ipar folytatásának bejelentése alkalmával az iparűzés törvényes feltételeit [erkölcsi bizonyítvánnyal, képesítéshez kötött ipar esetén a szakképesítést szakmunkásbizonyítvánnyal, vagy segédlevéllel, az építőiparokban (3. § (5) bek.) mesterlevéllel] a saját személyében igazolni tartozik, kivéve, ha felmentést kapott. Az elsőfokú iparhatóság - a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságának meghallgatása után - akkor adhat felmentést a képesítés és a felelős vezető alkalmazásának követelménye alól, ha a felmentés megadását a lakosság javító-szolgáltató igényeinek jobb kielégítése, vagy a házastárs szociális helyzete (előrehaladott kor, betegség, kiskorú gyermek, stb.) indokolja. Felmentésnek csak akkor van helye, ha a házastárs olyan mértékben jártas a szakmában, hogy az ipar gyakorlásával járó teendőket egyedül is képes elvégezni. Ezt akkor kell igazoltnak tekinteni, ha az életben maradt házastárs legalább öt évi szakmai gyakorlatot hitelt érdemlően (munkakönyvvel, munkáltatói bizonyítvánnyal, tanácsi igazolással) igazol. Az építőiparokban [3. § (5) bekezdés] a képesítés alól felmentést adni nem lehet.
(2) Az életbenmaradt házastársat az özvegyi jog haláláig megilleti még akkor is, ha utóbb házasságot köt. Az özvegyi jogon folytatott ipart azonban az új házastárs az özvegy elhalálozása esetén özvegyi jogon nem folytathatja.
(3) A kiskorú gyermek vagy ellátatlan unoka jogán való gyámi iparűzés feltételei, beleértve a szakképesítés igazolása alóli felmentést, azonosak a házastárs iparűzésére vonatkozó és az (1) bekezdésben szabályozott feltételekkel.
(4) Amennyiben a házastárs vagy a gyám az előírt képesítéssel nem rendelkezik, vagy ez alól felmentést nem kap, a felelős vezető alkalmazását az elsőfokú iparhatóságnál az ipar folytatásával egyidejűleg [tvr. 11. § (3) bek.] bejelenteni tartozik.
(5) Özvegyi jogon vagy gyám által gyakorolt iparűzés esetében ipari tanulót csak akkor lehet szerződtetni, ha a házastárs, illetőleg a gyám saját személyében szakmunkásbizonyítvánnyal (segédlevéllel) - az építőiparban mesterlevéllel - rendelkezik, vagy ilyen képesítéssel rendelkező felelős vezetőt alkalmaz. Ha azonban az ipari tanuló az elhunyt iparűző életében már szerződtetve volt, a hátralevő tanulóidőt a házastársnál, illetve a gyámnál akkor is eltöltheti, ha ezek a tvr. 11. § (2) bekezdésében megjelölt képesítéssel nem rendelkeznek.
(6) Az iparnak özvegyi jogon, vagy gyám útján történő folytatására irányuló bejelentést - ha a házastárs az (1) és (4) bekezdésben, a gyám a (3) és (4) bekezdésben előírt feltételeket igazolta - az elsőfokú iparhatóság írásbeli határozottal tudomásul veszi, egyidejűleg az elhalt kisiparos iparigazolványán záradék formájában és az iparlajstromban feljegyzi. Határozatáról a bejelentőt, a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságát, az illetékes pénzügyi osztályt és az érdekelteket értesíti.
(7) A záradék szövege az iparnak özvegyi jogon való folytatása esetén:
"Az ipart .....-...... N. N. szül.: ......... év: ......hely:.................. anyja neve: ..................... az 19 ......... évi .................. hó ...... napján elhalt........................ kisiparos halála folytán özvegyi jogon gyakorolja.
Kelt, aláírás: tanács végrehajtó bizottsága ipari szakigazgatási szerve, bélyegző."
(8) Ha az ipart a gyám folytatja, akkor a záradék szövege:
"Az ipart X. Y. gyám az 19...... évi ...............hó ......-n született kiskorú N. N. (és az 19......évi..................hó......-n született kiskorú N. N.) nevében és javára (ezek) nagykorúságáig folytatja.
Kelt, aláírás: tanács végrehajtó bizottsága ipari szakigazgatási szerve, bélyegző"."
12. §
A vhr. 21. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"21. § (1) A tvr. 12. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontjaiban felsorolt esetekben az iparjogosítványt mérlegelés nélkül vissza kell vonni.
(2) A tvr. 12. § (1) bekezdésének b) pontjában írt adó-, nyugdíjjárulék-, vagy ipari alkalmazottak után járó társadalombiztosítási járulék-hátralékot akkor kell a kisiparos önhibáján kívülinek tekinteni, ha annak keletkezését nem a kisiparos fizetési készségének a hiánya idézte elő. Ilyen pl.: a kisiparos vagy családtagjai hosszabb betegsége, elemi csapás, katonai szolgálat, vagy egyéb, az ipar folytatását huzamosabb ideig gátló és méltánylást érdemlő körülmény.
(3) Az adóhátralék megállapításánál csak az ipar gyakorlásából származó adót lehet figyelembe venni. Azt, hogy a hátralék összege a kisiparosnak ipara gyakorlásából származó egy évi adóját meghaladja, az illetékes pénzügyi osztály állapítja meg.
(4) Abban a kérdésben, hogy a nyugdíjjárulék fizetésének elmulasztása a kisiparos hibájából vagy a (2) bekezdésben megjelölt valamilyen ok következtében állott elő, az SZTK-nak a kisiparos lakóhelye szerint illetékes alközpontja (kirendeltsége) területén működő és a KIOSZ kiküldöttjével (kiküldötteivel) kiegészített társadalombiztosítási bizottság álláspontja az irányadó [12/1961. (XII. 30.) MüM számú rendelet 47. § (4) bek.]
(5) A tvr. 12. § (1) bekezdésének d) pontja alapján akkor kelI az iparjogosítványt visszavonni, ha azt annak a vállalatnak (szervnek) a vezetője, melynél a kisiparos munkaviszonyban áll, írásban kéri."
13. §
A vhr. 22. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"22. § (1) A tvr. 12. § (2) bekezdésének b) pontjában említett szabálysértés iparjogosítványvisszavonás alapjául csak akkor szolgálhat, ha az elsőfokú iparhatóság, a szabálysértési hatóságtól beszerzett iratok alapján megállapította, hogy a visszavonás szempontjából figyelembe vett első szabálysértés miatt kiszabott bírság jogerőre emelkedése óta két év, a második szabálysértés miatt kiszabott bíróság jogerőre emelkedésétől pedig 6 hónapnál hosszabb idő még nem telt el.
(2) A tvr. 12. § (2) bekezdésének c) pontjában említett hat hónapot meghaladó adó-, nyugdíjjárulék- vagy ipari alkalmazottak után járó társadalombiztosítási járulék-hátralék, megállapítására vonatkozóan a 21. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) A tvr. 12. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha előzőleg a KIOSZ szakmai bizottsága ismételten megállapította, hogy a kisiparos szakszerűtlenül vagy felelőtlenül végzi munkáját. Újabb panasz esetén az iparhatóság és a KIOSZ kiküldöttjének a panaszost és a kisiparost együttesen meg kell hallgatnia. A KIOSZ kiküldöttje a KIOSZ megyei titkára vagy az általa megbízott tisztségviselő, Budapesten a KIOSZ illetékes szakosztályi, illetve külső kerületi helyi csoport titkára. Ha a panasz alapos, az iparhatóság és a KIOSZ kiküldöttje együttesen írásban figyelmezteti a kisiparost, kirívóan súlyos esetben az iparhatóság az iparjogosítványt visszavonhatja. Az iparhatóság egyidejűleg elrendelheti a figyelmeztetésnek, illetőleg az iparjogositvány visszavonásának a helyben szokásos módon történő közzétételét.
(4) A tvr. 12. § (2) bekezdés f) pont esetében csak akkor lehet az Iparjogosítványt visszavonni, ha a munkaviszony létesítésére, illetőleg az iparjogosítvány kiadására az 1964. évi 22. számú törvényerejű rendelet hatálybalépése után került sor és a kisiparos az elsőfokú iparhatóság ismételt írásbeli figyelmeztetése után sem vesz részt megfelelő módon a lakosság szükségleteinek kielégítésében.
(5) Az iparjogosítványoknak a tvr. 12. § (2) bekezdésének a)-f) pontjaiban foglaltak alapján való visszavonása előtt is meg kell hallgatni a kisiparost és hiteltérdemlően meg kell állapítani, hogy a visszavonásra alapul szolgáló okok valóban fennállnak-e. Döntés előtt figyelembe kell venni a lakosság ellátottságát, a kisiparos korát, szociális körülményeit, az a) és b) pontoknál a kiszabott büntetés mérvét, a c) pontnál viszont - ha az adótartozás fennáll - az Országos Takarékpénztártól igénybevett kölcsönből a hat hónapot meghaladó részlethátralékot is.
(6) A visszavonásra szolgáló okokat a határozatban pontosan meg kell jelölni és a határozatot megfelelően meg kell indokolni.
(7) Az iparjogosítvány visszavonását elrendelő határozat ellen 15 napon belül a másodfokú iparhatósághoz címzett és az elsőfokú iparhatóságnál előterjeszthető fellebbezéssel lehet élni. A kellő időben beadott fellebbezésnek az elsőfokú határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azaz a benyújtott fellebbezés másodfokú elbírálásáig a kisiparos az ipart gyakorolhatja.
(8) A tvr. 12. § (1) és (2) bekezdéseiben fel nem sorolt okból iparjogosítványt visszavonni nem szabad."
14. §
A vhr. 23. §-a hatályát veszti.
15. §
A vhr. 25 §-a hatályát veszti.
16. §
A vhr. 26. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"26. § (1) A tvr. 15. § (1) bekezdésében említett alkalmazottak foglalkoztatásához, illetve ipari tanulók szerződtetéséhez engedély nem szükséges.
(2) Ipari tanulót csak az tarthat, akinek a tanulószerződésben megjelölt iparban legalább szakmunkásvizsgája (segédvizsgája) van.
(3) Kisipari működési engedély alapján dolgozó kisiparos ipari tanulót csak abban az esetben szerződtethet, ha szakmunkásbizonyítványa (segédlevele) van.
(4) Az építőiparokban csak mesterlevéllel, az ipar tárgyát magában foglaló mérnöki oklevéllel, felső ipariskolai végbizonyítvánnyal, vagy építőmesteri oklevéllel rendelkező kisiparos szerződtethet ipari tanulót [6. § (2) bek. b)-d) pont].
(5) Munkaviszonyban álló kisiparos [tvr. 5. § (3) bek.] alkalmazottat nem tarthat, ipari tanulót nem szerződtethet."
17. §
A vhr. 33. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"33. § (3) Iparjogosítvány alapján a kisiparos egy időben csak egy helyen vásározhat. A kisiparos csak személyesen, szabályszerűen bejelentett alkalmazottja, vagy a tvr. 14. § (1) bekezdésében felsorolt segítő családtagjai útján vásározhat. Amennyiben a kisiparos nem személyesen árusít, a vásáron vagy heti piacon megjelenő személy tartozik az eredeti iparjogosítványt, alkalmazott vagy segítő családtag esetében a kisiparosnak az alkalmazotti viszonyt, illetőleg a rokonsági fokot feltüntető írásbeli nyilatkozatát is az ellenőrzésre jogosult szerveknek felmutatni."
18. §
A vhr. 33. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"33. § (5) Kisiparosnak iparjogosítványa alapján jogában áll az ipara körébe tartozó használt árucikkeket megvásárolni és azokat kijavítva telephelyén forgalomba hozni. A kisiparos használt árucikkeket csak telephelyén vásárolhat és árusíthat, azokat házról-házra járva, vásárokon és heti piacokon nem hozhatja forgalomba."
19. §
A vhr. 33. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"33. § (6) Aki kisipari működési engedéllyel rendelkezik, vásárokon és piacokon nem árusíthat."
20. §
A vhr. 34. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"34. § (1) A kisiparos telephelye szerint illetékes elsőfokú iparhatóság a lakosság szükségleteinek jobb ellátása érdekében - a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságának meghallgatása után - visszavonásig szóló külön engedélyt adhat iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosnak arra, hogy iparhatósága területén olyan ipar működési körébe tartozó javító-szolgáltató munkát végezhessen, amely a jelen rendelet 3. számú mellékletében az iparjogosítványában megjelölt iparral ugyanazon ipari csoportban szerepel.
(2) Az az elsőfokú iparhatóság, amelynek területén a lakosság javító-szolgáltató szükségleteinek ellátása tanácsi vállalat, kisipari szövetkezet, vagy megfelelő szakmájú kisiparos útján helyileg nem biztosítható, szomszédos iparhatóság területén telephellyel bíró kisiparosnak - a kisiparos telephelye szerint illetékes elsőfokú iparhatóság és a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságának meghallgatása után - visszavonásig szóló külön engedélyt adhat arra. hogy a területén levő helységben, meghívás nélkül végezhessen olyan kisipari munkát, amely a jelen rendelet 3. számú mellékletében ugyanazon ipari csoportban szerepel.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott külön engedély, amelynek mintáját jelen rendelet 4. számú melléklete tartalmazza, bármikor visszavonható, különösen pedig akkor, ha az érintett helység lakosságának javító-szolgáltató ellátása más módon: tanácsi vállalat, kisipari szövetkezet megalakulásával, vagy megfelelő szakmájú kisiparos letelepülésével megoldást nyer.
(4) A kisiparos a tvr. 18. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt területen kívül csak meghívás alapján végezhet ipara körébe tartozó munkát, tehát megrendelést nem gyűjthet. A meghívásnak a megrendelő kezdeményezésén kell alapulnia. Tiltott megrendelés-gyűjtésnek minősül tehát, ha a kisiparos az (1) és (2) bekezdésben szabályozott eseteken kívül akár személyesen, akár megbízottja útján, munka elvégzésére ajánlatot tesz. [Hirdetés (újság-, mozihirdetés, névre szóló nyomtatott ajánlat, stb.) nem tekinthető tiltott megrendelésgyűjtésnek.]
(5) A megrendelés-gyűjtési tilalom az építőipart gyakorló kisiparosokra nem vonatkozik. [Vhr. 3. § (5) bek.]"
21. §
A vhr. 36. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"36. § (1) A kisiparos telephelye az a műhely, üzlethelyiség, vagy lakás, ahol iparát gyakorolja.
(2) Ugyanazon telephelyen (műhelyhelyiségben) - az élelmiszert előállító kisiparosokat kivéve - az ipart két vagy több kisiparos is gyakorolhatja külön-külön iparjogosítvány alapján. Ilyen esetben azonban, ha társulás nem áll fenn, az ipart egymástól teljesen függetlenül kell folytatniok.
(3) A második helyiség fenntartására irányuló engedélyt kérelemre - a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságának meghallgatása után - akkor lehet megadni, ha a kérelem teljesítése az állami, tanácsi és szövetkezeti ipar és kereskedelem érdekeibe nem ütközik. Indokolt a kérelem teljesítése a felsorolt iparokon kívül akkor, ha a kisiparos olyan kisméretű helyiségben dolgozik, hogy az ipari munka végzése a megrendelőkkel való érintkezést gátolja.
(4) Budapesten és a megyei jogú városokban, akár ugyanazon, akár más kerület területén lehet vállaló-készmunkát kiadó és műhelyhelyiség fenntartására engedélyt adni. Ha a vállaló-készmunkát kiadó helyiség és műhelyhelyiség ugyanazon iparhatóság területén van, az engedély kiadása az elsőfokú, egyébként pedig a másodfokú iparhatóság hatáskörébe tartozik. Ha az engedélyt a másodfokú iparhatóság adja, akkor erről mind a telephely (vállaló-készmunkát kiadó helyiség), mind pedig a műhelyhelyiség szerint illetékes elsőfokú iparhatóságot értesíteni kell. A második helyiséget az elsőfokú iparhatóságnak az iparlajstromba fel kell jegyeznie."
22. §
A vhr. 38. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
"38. § (2) A másodfokú iparhatóság a tvr. 21. § (4) bekezdése alapján - a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságának meghallgatása után - akkor engedélyezheti az ipar áthelyezését, ha a kisiparos helyiségét közület részére igénybe vették és kártalanításul más elsőfokú iparhatóság területén biztosítottak helyiséget, vagy igénybevétel esetén a kisiparos az ipart a lakásán kívánja folytatni, továbbá egyéb, kivételes méltánylást érdemlő esetekben (lakossági igény, előrehaladott kor, betegség, súlyos szociális körülmények)."
23. §
A vhr. 40. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"40. § A kisiparosok könyvvezetését és számlázását a 3/1963. (III. 2.) PM számú rendelettel módosított és kiegészített 3/1961. (II. 19.) PM számú rendelet szabályozza."
Földi László s. k.,
a könnyűipari miniszter első helyettese
1. számú melléklet az 1/1964. (VIII. 28.) KipM számú rendelethez
A 2/1958. (V. 1.) KipM sz. rendelet 3. sz. melléklete helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"Ipari csoportok:
I. Vasipar:
Bádogos, fémnyomó, fém-, vas-, réz-, stb. öntő, galvanizáló, galvanoplasztikus, vas- és fémcsiszoló, kovács, lakatos, mérlegkészítő, műszerész (elektro-, autóvillamossági-, mechanikai-), rézműves és ónozó, vas- és fémesztergályos, késes-köszörűs.
II. Faipar:
Asztalos, csónaképítő, faesztergályos, kárpitos, üveges.
III. Építőipar:
Beton- és műkőárukészítő, épületburkoló, kőfaragó, kőműves, tetőfedő.
IV. Szerelőipar:
Bádogos, gázvezetékszerelő, központifűtés szerelő, vízvezetékszerelő.
V. Bőripar:
Cipész, csizmadia, papucskészítő, bőröndös, szíjgyártó.
VI. Alsóruházat:
Fehérneműkészítő, fűzőkészítő, ortopédkötszerész.
VII. Felsőruházat:
Férfiszabó és fiúruhakészítő, nőiszabó és leánykaruhakészítő."
2. számú melléklet az 1/1964. (VIII. 28.) KipM számú rendelethez
