1977. évi 9. törvényerejű rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról és kiegészítéséről

1. § A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló - az 1971. évi 34. törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített - 1967. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-a a következők szerint módosul:

"1. § A törvény a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése, a népgazdasági szükségletek, valamint a szövetkezeti tagok anyagi és kulturális igényeinek magasabb szintű kielégítése érdekében - a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) figyelembevételével - meghatározza azokat a szabályokat, amelyek elősegítik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szocialista vonásainak erősítését, a társadalmi érdekekkel összhangban végzett vállalati gazdálkodásuk folyamatos fejlesztését, szervezettségük fokozását, a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, társadalmi feladataik teljesítését, az egymással és más gazdálkodó szervekkel való sokoldalú együttműködésük kiszélesítését és elmélyítését."

2. § A Tv. 2. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:

"(1) E törvény hatálya a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, a halászati termelőszövetkezetekre és a mezőgazdasági szakszövetkezetekre, továbbá - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a termelőszövetkezeti társulásokra (továbbiakban együtt: termelőszövetkezet) terjed ki."

3. § A Tv. 3. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:

"(1) A termelőszövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott, közösben végzett személyes munkán alapuló szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amely része a szocialista társadalmi rendnek és

- a népgazdaság érdekeivel, a társadalmi célokkal összhangban;

- a szövetkezeti tulajdon alapján, a közös és háztáji gazdaság összekapcsolásával;

- a szövetkezeti demokrácia rendszerében önálló, tervszerű vállalati gazdálkodást folytat, és megvalósítja a tagság társadalmi egységét, szocialista nevelését."

4. § A Tv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"12. § (1) A kilépés a tag önkéntes elhatározásán alapul, és azt - a jogszabályok keretei között az alapszabályban megállapított idővel - a kilépés előtt a vezetőséghez kell írásban bejelenteni. A meghatározott idő elteltét követő nappal a tagsági viszony megszűnik.

(2) A tag az alapszabályban meghatározott időtartam eltelte előtt csak a vezetőség hozzájárulásával léphet ki a termelőszövetkezetből. A tagsági viszony ilyen esetben a vezetőség hozzájárulásában meghatározott napon szűnik meg.

(3) A meghatározott idő eltelte előtt a vezetőség hozzájárulása nélkül történő kilépés a kizárás jogkövetkezményeit vonja maga után.

(4) A tagsági viszonyt kizárással csak fegyelmi büntetésként lehet megszüntetni. Ilyen esetben a tagsági viszony a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg."

5. § A Tv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - módosítása;

b) az elnök, elnökhelyettes, a vezetőség tagjainak, az ellenőrző bizottság és a döntőbizottság elnökének, tagjainak, a nőbizottság elnökének megválasztása, felmentése, visszahívása, elmozdítása kizárása;

c) a távlati, a középtávú fejlesztési tervek meghatározása, valamint az éves terv, a mérleg, zárszámadás főbb mutatóinak jóváhagyása;

d) a területi (szakmai) szövetségbe a belépés, az onnan való kilépés elhatározása;

e) a termelőszövetkezet egyesülésének (beolvadásának), szétválásának (kiválásának), átalakulásának, megszűnésének elhatározása;

f) szakszövetkezetek esetében a földek közös használatba vonása mértékének és időpontjának megállapítása;

g) kongresszusi küldöttválasztó gyűlésre, területi szövetség küldöttközgyűlésébe küldött választása;

h) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal."

6. § A Tv. 18. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:

"(1) A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközökben, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Abban a termelőszövetkezetben, ahol küldöttgyűlés nem működik, évenként legalább két ízben kell közgyűlést tartani."

7. § A Tv. 21. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Minősített szótöbbség szükséges továbbá a termelőszövetkezet egyesüléséhez (beolvadásához), szétválásához (kiválásához), átalakulásához és megszűnéséhez.

(4) A tisztségviselők megválasztásáról és elmozdításáról, továbbá a termelőszövetkezet egyesüléséről (beolvadásáról), szétválásáról (kiválásáról), átalakulásáról és megszűnéséről a határozatot titkos szavazással kell meghozni."

8. § A Tv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"23. § (1) A küldöttgyűlés a termelőszövetkezet képviseleti alapon működő irányító testületi szerve, amely a tagok által választott küldöttekből áll.

(2) Nem kötelező küldöttgyűlés működése azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a taglétszám nem éri el a 300 főt.

(3) A küldötteket a munkahelyi közösségek tanácskozásain résztvevő tagok maguk közül választják két évi időtartamra. A küldöttek a munkahelyi közösség állásfoglalásainak, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően végzik tevékenységüket, és arról beszámolnak a közösség tagjainak.

(4) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabálynak jogszabály alapján vagy az országos érdekképviseleti szerv irányelve kapcsán történő módosítása;

b) a közgyűlés hatáskörébe nem utalt tisztségviselők megválasztása, felmentése, visszahívása, elmozdítása;

c) az éves terv, a mérleg, zárszámadás részletes megtárgyalása és elfogadása;

d) a jogi személyként működő társulás alapításában részvétel, az ilyen társulásba a belépés, kilépés és a megszüntetés elhatározása, továbbá a társulásra vonatkozó, a szövetkezet vagyonát jelentősen érintő döntések hozatala;

e) a tisztségviselők, a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók felelősségre vonása;

f) irányelvek meghatározása a gazdálkodás eredményének felhasználásáról;

g) a munka mérése és díjazása rendszerének és a magasabb vezetői munkakört betöltők díjazásának, prémium feltételeinek a megállapítása;

h) hozzájárulás szakcsoport alakulásához;

i) szakszövetkezet esetében a tagok vagyoni hozzájárulása módjának és mértékének megállapítása, a teljesítés időpontjának meghatározása;

j) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály, vagy alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

(5) A küldöttgyűlésnek a (4) bekezdés a)-e) pontjaira vonatkozó döntéseiről a legközelebbi közgyűlést tájékoztatni kell.

(6) A küldöttgyűlést szükség esetén, de évenként legalább két ízben össze kell hívni. A küldöttgyűlés működésére a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a választott küldöttek kétharmada jelen van.

(7) Abban a termelőszövetkezetben, ahol küldöttgyűlés nem működik, a (4) bekezdésben meghatározott kérdésekben a közgyűlés dönt."

9. § A Tv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"Munkahelyi közösségek

23/A. § (1) A munkahelyi közösségek a szövetkezeti demokrácia közvetlen gyakorlásának olyan fórumai, amelyek tanácskozásain a szövetkezetek tagjai, alkalmazottai, rendszeresen dolgozó családtagjai vesznek részt, és a munkával összefüggő kérdésekben azonos jogokkal rendelkeznek.

(2) A munkahelyi közösségek rendszerét a munkaszervezeti egységek figyelembevételével az alapszabályban kell megállapítani, működésük részletes rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Tanácskozásaikat szükség szerint, de évenként legalább három alkalommal össze kell hívni.

(3) A munkahelyi közösség tanácskozásain

a) megválasztja, felmenti, illetve visszahívja a küldöttgyűlés küldötteit,

b) megválasztja két évi időtartamra a tanácskozás vezetőjét, dönt felmentéséről, visszahívásáról;

c) kezdeményezi és szervezi a közösségben a szocialista munkaversenyt, az újítómozgalmat;

d) kezdeményezheti a közösséghez tartozó dolgozók kitüntetését;

e) dönt egyéb, a munkavégzéssel, a munkadíjazással, a szociális juttatásokkal összefüggő olyan kérdésekben, melyeket jogszabály vagy az alapszabály keretei között a belső szabályzatok a közösség hatáskörébe utalnak.

(4) A közgyűlés és a küldöttgyűlés napirendjének anyagát előzetesen meg kell tárgyalni az érdekelt munkahelyi közösségek tanácskozásain, azok észrevételeit, javaslatait a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés elé kell terjeszteni."

10. § A Tv. 28. §-ának (1), (2) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A termelőszövetkezet tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettes(ek), a vezetőség tagjai, az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai, a szövetkezeti döntőbizottság elnöke és tagjai, valamint a nőbizottság elnöke, továbbá a területi (szakmai) szövetség küldöttközgyűlésére választott küldöttek, az országos tanácsba megválasztott tag.

(2) Az alapszabály tisztségviselővé minősíthet más tagokat is."

"(4) A termelőszövetkezet vezetői: a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók és az üzemi vezetők. A magasabb vezetői munkakört betöltőket - a tisztségviselők kivételével - a küldöttgyűlés, az üzemi vezetőket a vezetőség bízza meg."

11. § A Tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"30. § Az elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) a közgyűlés választja meg a vezetőség tagjai közül.

Több elnökhelyettes megválasztása esetén feladatkörüket az alapszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni."

12. § A Tv. 31. §-ának (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn, továbbá:)

"a) egyfelől az üzemi vezetők és a magasabb vezetői munkakört betöltők, másfelől a közvetlen irányításuk alá tartozó munkaszervezeti egységek vezetői között, továbbá"

13. § A Tv. 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a (2) és (3) bekezdésének számozása (3), (4) bekezdésre változik:

"(2) A bizottságok általános feladata a vezető testületek munkájának elősegítése, a szövetkezeti demokrácia erősítése, a tagság érdekei védelmének megvalósítása, önkormányzati, ellenőrzési jogaik érvényesítésének előmozdítása, mozgósításuk a közös ügyek intézésében való részvételre."

14. § A Tv. 37. §-a (6) bekezdése kiegészül a következő rendelkezéssel:

"A szakszövetkezeti tagsági viszony megszűnése esetén a volt tag gazdaságához tartozó földnek a személyi tulajdon mértékét meghaladó része a szakszövetkezetből nem adható ki. E földek tulajdonjogának rendezésére az 1967. évi IV. törvény 4. §-ának a kívülállók földjeire vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

15. § A Tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § A termelőszövetkezetek tervszerű üzemi gazdálkodásuk, a népgazdasági tervek megvalósítása érdekében középtávú, valamint éves tervet kötelesek készíteni. Amennyiben a szükséges feltételek megvannak, fejlesztési tervet is kell készíteni. A terveket a saját erőre, a felvehető hitelekre és a jogszabályokban megállapított, igénybe vehető támogatásokra kell alapozni."

16. § A Tv. 47. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Az eredmény felhasználása

47. § (1) A termelőszövetkezet bevételeiből fedezi a termelési költségeket és az egyéb ráfordításokat, illetőleg kiadásokat.

(2) Termelési költségként kell elszámolni az elhasznált forgóeszközök értékét, az értékcsökkenési leírást (amortizációt), a munkadíjat és a munkabért a prémiumokkal, jutalmakkal együtt, a tagok részére elszámolt szülési és betegségi segélyt, a társadalombiztosítási járulékot, a földjáradékot, valamint minden egyéb - jogszabály által meghatározott - ráfordítást.

(3) A termelőszövetkezet külön jogszabályban meghatározott módon használhatja fel eredményét."

17. § A Tv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"48. § (1) A termelőszövetkezet jogszabályban meghatározott alapokat létesít.

(2) A termelőszövetkezet alapszabálya kimondhatja más alapok képzését, továbbá meghatározott rendeltetésű pénzeszközök alapszerű kezelését is.

(3) Az alapok képzésének, felhasználásának, pótlásának, növelésének módját és mértékét, az alapok arányait - a jogszabályok keretei között - a termelőszövetkezet állapítja meg.

(4) Az alapokat tervszerűen és rendeltetésüknek megfelelően, a gazdálkodásra és vagyonkezelésre irányadó szabályok szerint kell felhasználni."

18. § A Tv. 49. §-a a következők szerint módosul:

"49. § A termelőszövetkezetek egymás kölcsönös anyagi támogatása és segítése céljából - a jogszabályok keretei között, az érdekképviseleti szervek irányelvei figyelembevételével - önkéntes elhatározás alapján külön-külön hozott közgyűlési, illetve küldöttgyűlési határozattal kölcsönös támogatás célját szolgáló alapokat létesíthetnek."

19. § A Tv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A zárszámadás

50. § A termelőszövetkezet köteles gazdálkodásáról - jogszabályban megállapított módon és időben - zárszámadást (mérlegbeszámolót) készíteni."

20. § A Tv. 51. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"51. § (1) Az ellenőrző bizottság által felülvizsgált zárszámadást részletesen a küldöttgyűlés vitatja meg és fogadja el. Főbb mutatóit a közgyűlés hagyja jóvá.

(2) Az ellenőrző bizottság a zárszámadás felülvizsgálatáról a küldöttgyűlésnek számol be. Elnöke a felülvizsgálatot követően záradékkal látja el a mérleget."

21. § A Tv. 52. §-a a következők szerint módosul:

"52. § A termelőszövetkezet köteles a közös vagyonhoz tartozó termelőeszközökről és más vagyontárgyakról, azok forrásairól, valamint azokban a gazdálkodás folyamán bekövetkezett változásokról a szakmai előírásoknak megfelelően folyamatos könyvelést és nyilvántartást vezetni."

22. § A Tv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53. § A termelőszövetkezetek egymással és más szocialista gazdálkodó szervvel - a jogszabályok rendelkezései szerint - sokoldalú gazdasági együttműködést alakíthatnak ki. Ennek keretében egy vagy több feladat megvalósítására társulást is létrehozhatnak."

23. § A Tv. 67. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közös munkát a munka szerinti elosztás elvének alkalmazásával, a teljesítmény szerint, ahol az nem lehetséges, a munkában töltött idő alapján kell mérni, értékelni és díjazni. A mérés, az értékelés és díjazás rendszerét (munkadíjazási rendszer) a jogszabályok keretei között a termelőszövetkezet állapítja meg."

24. § A Tv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"68. § (1) A tagok részesedése munkadíjból, eredménytől függő részesedésből, prémiumból, jutalomból vagy a termés (hozam, érték) meghatározott részéből áll.

(2) A pénzbeni munkadíjat rendszeresen, általában havonta kell kifizetni.

(3) A gazdálkodás eredményétől függő részesedés kifizetése a zárszámadás megállapítása után esedékes.

(4) A prémium az előre kitűzött feladat igazolt elvégzése után válik esedékessé.

(5) A jutalom kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozók részére fizethető."

25. § A Tv. 72. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A termelőszövetkezet a háztáji gazdálkodás céljára tagjainak a közös földekből háztáji földet vagy terményt köteles) biztosítani, ha a tag a termelőszövetkezet által meghatározott munkamennyiséget [59. § (2) bekezdés] teljesítette. Az öreg, rokkant, tartósan munkaképtelen termelőszövetkezeti tagokat a föld vagy terményjuttatás a munkavégzéstől függetlenül megilleti.

(2) A háztáji föld területe tagonként legfeljebb 6000 négyzetméter, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén 3000 négyzetméter lehet."

26. § A Tv. 74. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A tisztségviselők, a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók felett a fegyelmi jogkört a küldöttgyűlés gyakorolja azzal, hogy a közgyűlés által választott tisztségviselővel szemben tisztségből történő elmozdítás, kizárás fegyelmi büntetést nem alkalmazhat.

(3) A vezetőség fegyelmi jogkörét - az üzemi vezetők felelősségre vonását és a tag kizárását kivéve - a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozókra, az üzemi vezetőkre, valamint a munkáltatói jogokkal felruházott munkaszervezeti egységvezetőkre a szervezeti és működési szabályzatban átruházhatja."

27. § A Tv. 75. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:

"75. § (1) A fegyelmi büntetések a következők:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) egyes kedvezmények, juttatások megvonása, illetve csökkentése,

d) a munkadíj jogszabályban meghatározott mértékű csökkentése,

e) alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre történő áthelyezés, tisztségből történő elmozdítás,

f) kizárás."

28. § A Tv. 77. §-a a következők szerint módosul:

"77. § A fegyelmi büntetést - a megrovás és szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy évi próbaidőre felfüggesztheti, ha ettől a tag jövőbeni magatartására kedvező hatás várható."

29. § A Tv. 78. §-a a következők szerint módosul:

"78. § (1) Mentesül a tag a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számítva kizárás esetén három év, alacsonyabb munkakörbe vagy más munkahelyre való áthelyezés, tisztségből történő elmozdítás esetén két év, egyéb fegyelmi büntetés kiszabása esetén pedig egy év eltelt, feltéve, hogy ez idő alatt újabb jogerős fegyelmi büntetésben nem részesült.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója - kizárás esetét kivéve - mentesítheti a tagot a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha a tag erre a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedése óta végzett jó munkájával, magatartásával érdemesnek bizonyult."

30. § A Tv. 80. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"80. § (1) Kártérítés címén a tényleges kárt kell megtéríteni.

(2) Gondatlan károkozás esetén, a tag - a törvényben megállapított kivételtől eltekintve - egyhavi munka szerinti átlagrészesedése összegének 15%-áig felel.

(3) Egyhavi munka szerinti átlagrészesedésének 50%-áig felel a tag, ha a foglalkozására vonatkozó jogszabályok, belső szabályzatok súlyos megsértésével okoz kárt.

(4) A magasabb vezetői munkakört betöltő tagok, az alapszabályban meghatározott üzemi vezetők kéthavi munka szerinti átlagrészesedésük erejéig felelnek a kárért, ha azt termelésirányítási vagy ellenőrzési feladatuk ellátása körében okozzák.

(5) Háromhavi munka szerinti átlagrészesedése erejéig felel a tag a kárért, ha azt gondatlan bűncselekménnyel okozta.

(6) Ha a gondatlan bűncselekménnyel a tag különösen nagy kárt okozott, hathavi munka szerinti átlagrészesedése erejéig felel.

(7) A teljes kár erejéig felel a tag, ha a kárt szándékosan okozta.

(8) A (4) bekezdésben említett vezető mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy vétkesség nem terheli."

31. § A Tv. 83. §-a a következő (2) bekezdéssel kiegészül:

"(2) Egyetemleges a felelősség, ha a kárt anyagi haszonszerzés céljából szándékosan okozták."

32. § A Tv. 91. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"91. § (1) A termelőszövetkezetnek kárt okozó tagokat - a törvényben meghatározott kivétellel - a vezetőség kötelezi a kár megtérítésére.

(2) A tisztségviselőt, a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozót a küldöttgyűlés kötelezi kártérítésre.

(3) A vezetőség kártérítési jogkörét - az üzemi vezetők anyagi felelősségre vonását kivéve - a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozókra, az üzemi vezetőkre, a munkáltatói jogok gyakorlásával felruházott munkaszervezeti egységvezetőkre a szervezeti és műküdési szabályzatban átruházhatja.

(4) A termelőszövetkezet által tagjának okozott kár megtérítése felől, megegyezés hiányában, a tag, illetve hozzátartozója bejelentésére a szövetkezeti döntőbizottság határoz."

33. § A Tv. 101. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"101. § (1) A termelőszövetkezetek érdekképviseleti szervei ellátják a termelőszövetkezetek, valamint a tagság érdekeinek képviseletét és a társadalom érdekeivel történő egyeztetését; a termelőszövetkezetek szocialista vonásainak erősítése érdekében segítik a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, a társadalmi célkitűzésekhez igazodó önálló, tervszerű gazdálkodást, a termelőszövetkezeti tagok nevelését és érdekeinek védelmét.

(2) A termelőszövetkezetek érdekképviseleti szervei feladataik ellátása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással, más társadalmi és állami szervekkel. A jogszabályok keretei között az alapszabályban meghatározott eszközökkel előmozdítják a társadalmi és a csoportérdek, valamint a tagok egyéni érdekei összhangjának érvényesülését."

34. § A Tv. 102 §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A területi és szakmai szövetségek

102. § (1) A termelőszövetkezetek az együttműködésből eredő előnyök kihasználása érdekében egyes feladatok elvégzésére, illetőleg összehangolására, érdekképviseletük ellátására, a tagok egyéni érdekvédelmének segítésére, valamint egymás kölcsönös támogatására önkéntes elhatározásból közgyűlési határozat alapján - általában megyénként, illetőleg gazdasági körzetenként - alakíthatnak termelőszövetkezeti területi szövetséget (a továbbiakban: területi szövetség).

(2) A területi szövetség a résztvevő termelőszövetkezetek irányítása alatt jogi személyként működő társadalmi, érdekképviseleti, mozgalmi szervezet".

35. § A Tv. 104. §-a (1) bekezdésének a), b), d) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, és további g), h), i) pontokkal egészül ki:

(A területi szövetség feladatai különösen:)

"a) képviseli működési területén a termelőszövetkezetek társadalmi és gazdasági, valamint a termelőszövetkezeti tagok kollektív érdekeit;

b) testületi szervei útján segíti a népgazdasági célok elérését, a termelőszövetkezetek önálló tervszerű, vállalati gazdálkodását és demokratikus alapszabályszerű működését, a termelőszövetkezetek egymással és állami vállalatokkal, szövetkezetekkel való gazdasági együttműködését;"

"d) külön jogszabályban megállapított módon segíti a termelőszövetkezetek működésének, gazdálkodásának ellenőrzését, illetőleg végzi az erre irányuló szolgáltatást; ilyen ellenőrzést maga is kezdeményezhet;"

"f) szervezi a szocialista munkaversenyt, a szocialista brigádmozgalmat, újító mozgalmat, közreműködik a tagok, alkalmazottak szocialista nevelésében, oktatásában és ellát más társadalmi feladatokat;

g) ellátja a termelőszövetkezeti tagság egészét érintő érdekvédelmet, segíti és szervezi a tagok egyéni érdekvédelmét, jogvédelmét;

h) kezdeményezően segíti a személyzeti munkára vonatkozó határozatok végrehajtását, a termelőszövetkezetek tervszerű vezetői utánpótlását;

i) véleményt nyilvánít a szövetkezetek egyesülésére, szétválására, átalakulására, megszűnésére irányuló javaslatokról és - a jogszabályban meghatározott - termelőszövetkezeteket érintő kérdésekben".

36. § A Tv. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A területi szövetség törvényes képviselői az elnök, illetve a titkár, akadályoztatásuk esetén - a jogszabályban és az alapszabályban meghatározott keretek között - helyetteseik".

37. § (1) A Tv. 115. §-a (1) bekezdésének a), b) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az Országos Tanács feladatai különösen:)

"a) a termelőszövetkezetek társadalmi, gazdasági, valamint a termelőszövetkezeti tagok kollektív érdekeinek képviselete;

b) segíti a termelőszövetkezetek tervszerű vállalati gazdálkodását, demokratikus alapszabály-szerű működését, a népgazdasági célok elérését, közreműködik a termelőszövetkezetek gazdaságfejlesztési programjának kidolgozásában, az őket érintő gazdaságpolitikai célkitűzések meghatározásában ;"

"f) a termelőszövetkezeti tagság egészét érintő érdekvédelem ellátása, az egyéni érdekvédelem segítése; kezdeményezően előmozdítja a személyzeti munkára vonatkozó határozatok megvalósítását, a termelőszövetkezeti tagok, alkalmazottak szocialista nevelését, oktatását, és más társadalmi feladatok ellátását."

(2) A Tv. 115. §-a a következő új (2) bekezdéssel kiegészül, a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) Az Országos Tanács segíti és összehangolja a területi és szakmai szövetségek érdekképviseleti tevékenységét. Ennek keretében gondoskodik a szövetkezeti vezetők, tisztségviselők, valamint a szövetségi tisztségviselők, dolgozók szövetkezetpolitikai továbbképzéséről; összefogja a szövetségi ellenőrzési irodák tevékenységét, részükre szakmai, módszertani iránymutatást ad".

38. § A Tv. 117. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"117. § (1) Az Országos Tanács szervei: az elnökség, az ellenőrző bizottság és az alapszabályban meghatározott egyéb szervek.

(2) Az Országos Tanács - tagjai sorából - titkos szavazással megválasztja a tanács elnökét, alelnökét, a főtitkárt, a főtitkárhelyetteseket, az elnökség tagjait, az ellenőrző bizottság és a nőbizottság elnökét és tagjait és az alapszabály által megállapított más tisztségviselőket. Dönt továbbá a tanács költségvetéséről, az ügyintéző szervezet létrehozásának, működésének elveiről.

(3) Az Országos Tanács törvényes képviselője az elnök, illetve a főtitkár, akadályoztatásuk esetén helyetteseik".

39. § A Tv. 122. §-ának (5) bekezdése d) pontja a következők szerint módosul:

(A Kongresszus)

"d) meghatározza - a jogszabályok keretei között - az érdekképviseleti szervek tevékenységének irányát, megállapítja (módosítja) az Országos Tanács alapszabályát, a területi szövetségek alapszabály mintáját".

40. § A Tv. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"123. § (1) A termelőszövetkezetek állami törvényességi felügyeletének irányítását a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének közreműködésével látja el.

(2) A termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági szakcsoportok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos ágazati-szakmai felügyeleti tevékenységet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben látja el.

(3) Az ágazati-szakmai felügyelet célja, hogy előmozdítsa a termelőszövetkezeteknél az ágazati gazdaságpolitika megvalósulását, továbbá - a jogszabályok keretei között - ellenőrizze a termelőszövetkezeteknek a társadalmi érdekkel összhangban álló ágazati tevékenységét, különösen a szövetkezeteknek nyújtott támogatás érvényesülését."

41. § A Tv. 125. §-a (1) bekezdésének a), c) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"a) írásban figyelmeztetheti az elnököt, a vezetőséget (elnökséget), az ellenőrző bizottságot;"

"c) megsemmisítheti a testületi szervek és az elnök (elnökhelyettes) jogszabályba, alapszabályba, más belső szabályzatba ütköző határozatát vagy az elnök intézkedését és szükség esetén új határozat hozatalát, illetve intézkedés megtételét rendelheti el;"

"e) felfüggesztheti az elnök, illetőleg a vezetőség (elnökség) működését".

42. § A Tv. 129. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kiváláshoz a közgyűlés hozzájárulása szükséges, melyet az (1) bekezdés szerint lehet megadni. A közgyűlés a hozzájárulást csak akkor tagadhatja meg, illetőleg meghatározott időre csak akkor halaszthatja el, ha a kiválás népgazdasági érdeket sért, illetőleg ha a termelőszövetkezet gazdálkodása a kiválás folytán lehetetlenné válna, vagy elháríthatatlan nehézségbe ütközne. E tárgyban előzetesen ki kell kérni az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv és a területi szövetség véleményét."

43. § A Tv. 130. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"130. § (1) A termelőszövetkezet a tagok önkéntes elhatározásával a közgyűlés határozata alapján megszűnik.

(2) A kisebbséghez tartozó tagok az önkéntes megszűnés kimondása esetén a kiválás szabályai szerint járhatnak el; az ilyen kiváláshoz a közgyűlés hozzájárulására nincs szükség.

(3) Megszűnik a termelőszövetkezet akkor is, ha az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv törvényben meghatározott okok miatt a termelőszövetkezet feloszlatását elrendeli.

(4) A termelőszövetkezet abban az esetben is megszűnik, ha az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv javaslatára a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Országos Tanáccsal egyetértésben közérdekű ok miatt feloszlatását elrendeli".

44. § A Tv. 131. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"131. § (1) Ha a termelőszövetkezet megszűnik, fel kell számolni.

(2) A megszűnt termelőszövetkezet tagjaival a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.

(3) A felszámolás elrendelésével a termelőszövetkezet testületi szerveinek működése - a közgyűlést kivéve - megszűnik; a vezetőség hatáskörét a felszámoló - bizottság gyakorolja. A közgyűlés hatásköre csak a felszámoló mérlegről és a vagyon felosztásáról szóló határozat meghozatalára terjed ki.

(4) A felszámoló bizottság meghatározhatja a felszámolás tartama alatt foglalkoztatott dolgozók körét.

(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalára összehívott közgyűlés határozatképtelen, a mérleg megállapítása és a vagyon felosztása felől, a területi szövetség véleményének megszerzése után, az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv dönt.

(6) Ha a termelőszövetkezet megszűnésére közérdekből kerül sor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - az Országos Tanáccsal egyetértésiben - engedélyt adhat a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyonnak vagy egy részének a tagok között való felosztására.

(7) Ha a felszámolás befejeződött, a termelőszövetkezetet a nyilvántartásból törölni kell. A szövetkezet akkor szűnik meg, amikor a nyilvántartásból törlik."

45. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1977. évi május hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról és a szükséges átmeneti rendelkezések megállapításáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) Ott, ahol a jogszabály a közgyűlés hatáskörét állapítja meg, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével a küldöttgyűlés hatásköre is értendő.

(3) A Tv. 126., 129., 129/A. §-ainak az összes tagokra és a kétharmados szótöbbségre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

(4) A Tv. 24. § (1) bekezdése, a 29. § (2) bekezdése, a 122. § (1) bekezdése négy évi időtartamra vonatkozó rendelkezése öt évi időtartamra változik.

(5) A Tv. 2. § (2) bekezdése, a 11. § (1) bekezdés c) pontja, a 11/A. §, a 16. § (3) bekezdése, a 17. §, a 28. § (5) bekezdése, a 44. § (2) bekezdése, az 50/A. §, a 85. §, valamint a 132., 133., 134., 135., 136. és 140. §-a hatályát veszti.

(6) A Tv. 54., 55., 56. §-ainak sorszáma 132., 133., 134-re változik, a 11. § d) pontjának jelölése c) pontra változik.

46. § Felhatalmazást kap a mezőgazdasági és és élelmezésügyi miniszter, valamint az igazságügyminiszter, hogy e törvényerejű rendeletet, a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt, az azt módosító 1971. évi 34. törvényerejű rendeletet, továbbá, a végrehajtásukra kiadott rendeleteket egységes szerkezetben közzétegyék, és az ennek folytán szükséges szövegmódosításokat átvezessék.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára