18/1978. (VIII. 23.) PM rendelet

az Országos Takarékpénztár részére vételre felajánlott, személyi tulajdonban levő lakások vásárlásának és újraértékesítésének pénzügyi feltételeiről

A 26/1972. (VIII. 27.) MT rendelet 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

A lakás megvásárlása

1. §

(1)[1] Az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) minden személyi tulajdonban álló lakást, ideértve a tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakást is, valamint családi házat - típusára tekintet nélkül - megvásárolhat.

(2)[2]

(3)[3]

(4) A tulajdonosnak a megvételre felajánlott lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, per- és igénymentesen kell rendelkezésre bocsátania. A lakáson a takarékpénztári és a munkáltatói kölcsöntartozáson kívül más teher nem lehet.

2. §

(1) Ha az eladó a vételre felajánlott lakásában az új lakás használatbavételéig bent kíván lakni, az OTP csak akkor vásárolhatja meg a lakást, ha az új lakás építése vagy vásárlása közreműködésével történik, és azt, hogy az új lakás építésének, vásárlásának feltételei adottak, az eladó igazolta. A bentlakás időtartamát a szerződésben kell meghatározni.

(2) Az eladónak a lakás használatáért a lakbérnek megfelelő összegű használati díjat kell fizetnie, és viselnie kell a közös költségekből a lakásra jutó részt is.

(3) Ha a lakásvásárlás feltételei fennállanak, az OTP a vételre felajánlott lakást megveheti.

3. §

A lakást az állami ingatlanközvetítő szerv által becsült forgalmi érték figyelembevételével kialakított áron lehet megvásárolni. Ha az eladó az értékesített lakásban az új lakása használatbavételéig bent lakik, a vételárat a szerződésben meghatározott bentlakás időtartamára az első évben a vételár 2%-ával, a második évben a vételár 4%-ával, a harmadik és minden további évben évenként a vételár 6%-ával csökkenteni kell. Ha az eladó a lakásból a szerződésben meghatározott időpontnál előbb költözik ki, a vételárból levont összeg időarányos részét az eladó részére az új lakása építése, vásárlása során nyújtott takarékpénztári kölcsön törlesztésére kell átutalni. Ha az eladó a lakásból a szerződésben meghatározott időpontnál később költözik ki, a szerződésben megállapított határidő lejártától kezdődően az arra az évre megállapított százalékos mértékű összeg időarányos részét köteles megfizetni.

4. §[4]

(1) A vételárból az eladónak ki kell egyenlítenie

a) az OTP-nél fennálló kölcsöntartozását,

b) a munkáltatói kölcsöntartozását,

c) a fiatal házaspár részére előlegezett és még el nem számolt szociálpolitikai kedvezmény összegét és annak kamatát. Az el nem számolt szociálpolitikai kedvezmény összege után az eladónak nem kell kamatot fizetnie abban az esetben, ha olyan új lakást épít (vásárol), amely szociálpolitikai kedvezménnyel támogatható. Ez esetben a szociálpolitikai kedvezmény legfeljebb az eredetileg vállalt időpontig újból megelőlegezhető.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon felül a vételárból az állami támogatást is ki kell egyenlíteni, ha az eladó

a) az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének keretében épült (vásárolt) lakása helyett ugyanilyen lakást épít (vásárol) vagy tanácsi értékesítésű lakást vásárol;

b) a tanácsi értékesítésű lakás első tulajdonosa lakása helyett az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatása keretében épít vagy vásárol lakást;

c) az a)-b) pontban említett állami támogatással létesített lakása helyett nem épít vagy vásárol másik lakást.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti elszámolás után fennmaradó összeget az új lakás építési költségeire - ideértve a telekárnak, valamint a telek használatbavételi díjnak a lakásra jutó hányadát is -, illetőleg az új lakás vételárára kell elszámolni. A telekárnak, valamint a telek használatbavételi díjnak a lakásra jutó hányada csak adásvételi vagy használatbavételi szerződés alapján számolható el.

(4) Ha az elszámolt összeg nagyobb, mint az új lakás építési költsége vagy vételára, a különbözetet az eladó részére a lakás felépülése, illetőleg - vásárlás esetén - az adásvételi szerződés megkötése után készpénzben kell kifizetni.

(5) Ha az eladó az értékesített lakást az eladást követően azonnal beköltözhető állapotban átadja és nem épít (vásárol) kölcsönnel új lakást, úgy az (1)-(2) bekezdés szerinti elszámolás után fennmaradó összeget az eladónak a lakás birtokbavétele után egy összegben kell kifizetni.

Új lakás építése, vásárlása

5. §

(1) Az új lakás építéséhez szükséges kölcsön nyújtására, illetőleg az újabb lakás megvásárlásával kapcsolatos adásvételi szerződés megkötésére az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről, valamint a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(2) Ha a 4. § szerint elszámolt összeg meghaladja a megfelelő építési formára előírt előtörlesztés legalacsonyabb mértékét, a különbözet után az elladót a 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 1%-os engedmény nem illeti meg.

A lakások újraértékesítése

6. §

(1) A megvásárolt lakást az OTP - az állami ingatlanközvetítő szerv által az újraértékesítés időpontjában megállapított forgalmi érték figyelembevételével kialakított áron - értékesíti. Ez az ár csak 2%-os kezelési költséggel növelhető.

(2)[5] A lakást a kölcsönfeltételeknek, a szociálpolitikai kedvezménynek, a munkáltatói kölcsönnek az újraértékesítéskor érvényes előírásai szerint kell értékesíteni. A vásárló részére állami támogatás nem nyújtható. Az 1971. július hó 1. napját megelőzően létesített lakások esetében annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a megvásárolt lakás egyedi vagy telepszerű több szintes lakóházépítés keretében megvalósult lakásnak minősül-e, a tanács illetékes szakigazgatási szervének a nyilatkozata az irányadó. Ezt a minősítést a szakigazgatási szerv a hatályos szabályok szerinti építési formák alapulvételével adja meg.

7. §

A lakás újraértékesítésénél a legkedvezőbb feltételeket (készpénz-előtörlesztés, visszafizetési idő) vállaló vásárlókat, az azonos feltételeket vállalók közül pedig a szociális helyzetük alapján jobban rászorulókat kell előnyben részesíteni.

8. §[6]

9. §

(1)[7] E rendelet alapján nem vásárolható vissza tanácsi értékesítésű lakás, ha a felajánló részére a tanács új tanácsi értékesítésű lakást biztosít.

(2)[8] Ha a vételre felajánlás nem e jogszabály szerint történik, az állampolgárok tulajdonában álló, állami támogatással létesített lakások elidegenítésének egyes kérdéseiről szóló 11/1974. (IV. 10.) PM-ÉVM számú együttes rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)[9] E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter