4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet

az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet végrehajtásáról

Az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-a (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

(A R. 2. §-ához)

1. §

Állami eszközökből megvalósult tanácsi értékesítésű (a továbbiakban: tanácsi értékesítésű) lakásként az állampolgárok részére csak tizenkét lakásos vagy ennél nagyobb többszintes lakóépületben levő lakások értékesíthetők. Ennek során az épületben levő valamennyi lakást értékesíteni kell.

2. §

(1) Az 1. §-ban említett lakásokat az építtető tanács végrehajtó bizottsága értékesíti. Az értékesítés lebonyolítását - a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján - az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: Takarékpénztár) végzi.

(2) A Takarékpénztár csak azzal köthet adásvételi szerződést, akit a lakásügyi hatóság a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok szerint a tanácsi értékesítésű lakás vevőjéül kijelölt.

(3) A tanácsi értékesítésű lakás eladási árát a 6/1971. (II. 8.) ÉVM-PM-ÁH együttes rendelet rendelkezései szerint kell megállapítani

3. §

(1) A tanácsi értékesítésű lakásokat a beruházó köteles az átadást-átvételt követően birtokba adni. A hibás teljesítésből eredő igényeket a vevők a beruházóval szemben érvényesíthetik.

(2) A tulajdonjognak a vevők javára történő telekkönyvi bejegyzéséről a Takarékpénztár gondoskodik. Az ehhez szükséges tulajdoni és területi rendezés, továbbá a műszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása a beruházó feladata.

4. §

(1) Ha a tanácsi értékesítésű lakások fenntartására lakásfenntartó szövetkezet alakul, a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) A beruházó köteles a lakásfenntartó szövetkezet igazgatóságát - kívánságára - az átadásátvételi eljárásra meghívni. A lakásfenntartó szövetkezet képviselője az eljárás során észrevételeket tehet.

(3) A hibás teljesítésből eredő igényeket a lakásfenntartó szövetkezet igazgatósága érvényesítheti.

(4) A hibás teljesítés miatt elismert, illetőleg megítélt árleszállítást (értékcsökkenést) - a lakásfenntartó szövetkezet igazgatóságának megbízása alapján - az érintett szövetkezeti tagok kölcsöntartozása utolsó törlesztő részleteinek kiegyenlítésére kell felhasználni. Ha az árleszállítás (értékcsökkenés) összege meghaladja a kölcsöntartozás egy évi törlesztő részleteinek összegét, a törlesztő részletek arányosan csökkenthetők.

(5) Hibás teljesítésből eredő kár esetén a kártérítés összege a lakásfenntartó szövetkezetet, illetőleg a károsult szövetkezeti tagot illeti meg.

(A R. 3. §-ához)

5. §

Telepszerű az a lakóházépítés, amelynek során

a) összefüggő építési területen (lakótelepen, tömbtelken vagy telekcsoporton) folyamatosan kettőnél több, többszintes (földszint -f- emeletes) lakóépület épül és épületenként legalább négy lakás, összesen pedig

- Budapesten és megyeszékhelyeken legalább kilencven lakás,

- egyéb településeken legalább hatvan lakás valósul meg;

b) már meglevő vagy építés alatt álló állami, szövetkezeti vagy társasházi lakótelep részeként vagy annak folytatásaként többszintes, legalább négy lakásos lakóépület vagy lakóépületek valósulnak meg.

(A R. 4. §-ához)

6. §

(1) Egyedi többszintes lakóházépítés az 5. § alá nem tartozó olyan lakóházépítés, amelynek során legalább négylakásos, többszintes (földszint+emeletes) lakóépület az építtetők (vásárlók)

a) közös tulajdonában álló telkén, vagy

b) külön-külön tulajdonában álló telkein sorház formájában épül.

(2) A R. 4. §-ának (2) bekezdésében említett lakások körébe olyan lakások sorolhatók, amelyek városképi vagy egyéb szempontból különösen előnyös helyen, igényes kivitelben, öröklakásértékesítés céljára épülnek.

(A R. 5. §-ához)

7. §

Családiház-építés az olyan lakóházépítés, amelynek során földszintes vagy legfeljebb háromlakásos többszintes lakóépület épül.

(A R. 3-5. §-ához)

8. §

(1) A R. 3-4. §-ában említett kölcsön feltételei szempontjából építési költség: a lakóépület (lakóépületek), valamint a lakások rendeltetésszerű használhatóságához szükséges más épületek, illetőleg építmények (pl. szemétedény-tároló, tüzelőanyagtároló, támfal, építésügyi hatóság által előírt kerítés), továbbá a közműbekötések költségvetés szerinti tervezési és építési költségének a lakásra jutó hányada.

(2) A lakásépítő szövetkezet útján megvalósuló telepszerű többszintes lakóházépítés esetében az (1) bekezdésben említett költségeken felül figyelembe kell venni a telekárnak a lakásra jutó hányadát is.

(3) A R. 3-4. §-ában említett lakásvásárlásra vonatkozó pénzügyi feltételek a Takarékpénztár által értékesített lakásokra alkalmazhatók. Ilyen esetben a vételárhátralékra nyújtott kölcsönök feltételeinek megállapításánál az építési költség helyett az eladási árat kell alapul venni.

9. §

(1) A R. 3-5. §-ában említett lakóházépítés (vásárlás) céljára kölcsön csak 6%-os kamatozás mellett nyújtható olyan építtető (vásárló) részére,

a) akinek a lakás- és telektulajdona a külön jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladja, de a lakásépítési (vásárlási) korlátozás alól felmentést kapott;

b) aki lakás építésére (vásárlására) felmentés nélkül is jogosult, de egyéb olyan ingatlana van, amelynek forgalmi értéke az építeni (vásárolni) kívánt lakás építési költségét (eladási árát) meghaladja.

(2) Az építtetőnek (vásárlónak) a kölcsönkérelem benyújtásakor írásban kell nyilatkoznia ingatlantulajdonáról. Az ingatlan értékének megállapításánál az ingatlanvagyonátruházási illeték kiszabásának alapjául szolgáló adó- és értékbizonyítvány szerinti forgalmi értéket kell alapul venni.

10. §

Az építtető (vásárló) részére nyújtható kölcsön összegének megállapításánál - a R. 3-5. §-ában említett százalékos mértéken, valamint összeghatáron belül - a legkedvezőbb feltételeket vállaló építtetőket (vásárlókat) kell előnyben részesíteni, az azonos feltételeket vállalók közül pedig a szociális helyzetük alapján jobban rászorulókat.

(A R. 7. §-ához)

11. §

(1) A szociálpolitikai kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) szempontjából - a (3) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén - az építtető (vásárló) eltartottjának minősül

a) az építtető (vásárló) vérszerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeke, ha

- 16. életévét még nem töltötte be,

- 16. életévét betöltötte ugyan, de nappali tagozatos iskolán tovább tanul és 25. életévét még nem érte el,

- 16. életévét betöltötte ugyan, de testi vagy szellemi fogyatkozása (betegsége) miatt munkaképességét kétharmad részben, vagy ennél nagyobb mértékben elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

b) az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha

- a háztartáson belül legalább két - családi pótlékra jogosult - gyermeket gondoz, vagy egy olyan gyermeket gondoz, aki állandó ápolásra szorul, vagy a c) pontban említett olyan hozzátartozót gondoz, aki munkaképességét teljes mértékben elvesztette,

- munkaképességét kétharmad részben vagy ennél nagyobb mértékben elvesztette,

- férfi esetében a 60. életévet, nő esetében az 55. életévet betöltötte;

c) az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársának (élettársának) szülője, nagyszülője, ha

- férfi esetében a 60. életévet, nő esetében; az 55. életévet betöltötte, vagy

- munkaképességét kétharmad részben, vagy ennél nagyobb mértékben elvesztette.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott gyermeket az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt nem az építtető (vásárló) lakásában lakik.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt személyeket a kedvezményre való jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha

- az építtetővel (vásárlóval) legalább egy éve közös háztartásban élnek, és

- havi 500,- Ft-ot meghaladó rendszeres keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek.

(4) A keresetbe, jövedelembe a bért, nyugdíjat, járadékot és egyéb rendszeres pénzbeni juttatást kell beszámítani.

12. §

(1) A 11. § (1)-(3) bekezdésében foglalt előfeltételeket a Takarékpénztárnál az alábbiak szerint kell igazolni:

a) személyi igazolvány bemutatásával a 11. § (1) bekezdésében említett életkorokat és büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal a közös háztartásban élést, ha az a személyi igazolványból nem állapítható meg;

b) nappali tagozatos iskolán való tanulást az iskola által kiállított igazolással;

c) a munkaképesség kétharmad részben, vagy ennél nagyobb mértékben való elvesztését és ennek az állapotnak, illetve előrelátható megszűnésének időtartamát az Országos Orvosszakértői Intézet által kiállított igazolással, illetőleg ha az ilyen eltartott 16. életévét betöltötte és árvaellátásban, vagy családi pótlékban részesül, az ellátást, családi pótlékot folyósító szerv igazolásával;

d) azt, hogy a személy az építtető (vásárló) eltartottja és havi 500,- Ft-ot meghaladó rendszeres keresettel (jövedelemmel) nem rendelkezik, büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal;

e) azt, hogy az építtető (vásárló) csak olyan személy után igényelt kedvezményt, aki után ilyen kedvezményt még senki nem kapott, büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett nyilatkozatot mind az építtető (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni.

(3) A büntetőjogi felelősség mellett kiállított nyilatkozatot két tanú jelenlétében kell aláírni.

13. §

Ha a 12. § (3) bekezdésében említett nyilatkozat olyan valótlan adatot tartalmaz, amely alapján az építtető (vásárló) kedvezményt kapott, e kedvezményt köteles megfizetni.

14. §

(1) Kedvezmény megelőlegezése esetében a három, illetőleg hat év kezdő időpontja a kölcsön-(adásvételi) szerződés aláírásának napja.

(2) A kölcsönnyújtás alapja a megelőlegezett kedvezmény összegével csökkentett építési költség (eladási ár).

(3) Ha a fiatal házaspár kölcsönt nem vesz igénybe, az (1) bekezdésben említett időtartam kezdetét a kedvezmény megelőlegezésére vonatkozó igénynek a Takarékpénztár részéről történő elismerése napjától kell számítani.

(4) A (3) bekezdésben említett esetben a kedvezmény összegét az építtetőnek (vásárlónak) a gyermek megszületésekor kell folyósítani.

(5) Ha a fiatal házaspárnak már van egy eltartott kiskorú gyermeke, a kedvezmény megelőlegezését további egy gyermekre igényelheti.

(6) A kedvezmény megelőlegezése szempontjából az örökbefogadott kiskorú gyermek a házasságból született gyermekkel egy tekintet alá esik.

15. §

(1) A kedvezmény megelőlegezésében részesült fiatal házaspárnak a gyermek (gyermekek) élve születését, örökbefogadását - legkésőbb a három, illetőleg hat év lejáratát követő 30 napon belül - születési anyakönyvi kivonattal, illetőleg az örökbefogadást, az azt engedélyező gyámhatósági határozattal kell igazolni.

(2) Ha a fiatal házaspár gyermekei a vállalt határidőben nem születnek meg,

a) készpénzben vissza kell fizetni a megelőlegezett kedvezménynek a kölcsön engedélyezésekor megállapított előtörlesztési hányad szerinti részét;

b) az igénybe vett kölcsön összegét növelni kell a megelőlegezett kedvezménynek az a) pont szerint készpénzben vissza nem fizetett részével;

c) a kölcsön-(adásvételi) szerződés aláírásának napjától kezdődően - a lakásépítési formára irányadó pénzügyi feltételek szerint - az a) és b) pont szerinti összeg után is kamatot kell megállapítani;

d) a havi törlesztőrészletet a még fennálló kölcsöntartozás, továbbá az a) pont szerinti összeg kamata, valamint a b) pont szerinti összeg és kamata együttes összegének alapulvételével újból meg kell állapítani.

16. §

(1) A kedvezményre jogosultság és a kedvezmény mértékének megállapítását, továbbá annak előlegezését a kölcsön-(adásvételi) szerződés aláírása, ha pedig az építtető kölcsönt nem vesz igénybe, a lakásra vonatkozó használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni a Takarékpénztártól.

(2) A kedvezményre jogosultságot és a kedvezmény mértékét - a megelőlegezés esetét kivéve -a kérelmezőnek a szerződés aláírásakor, illetőleg a kölcsön nélküli építkezéseknél a kérelem benyújtásakor fennálló személyi körülményeit alapul véve kell megállapítani. A kérelmező eltartott gyermekeinek és egyéb eltartott családtagjainak a számában később bekövetkezett változások a jogosultságot és a kedvezmény mértékét nem érintik.

(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdésben említett időpontig nem élt a kedvezmény igénybevételének, illetve megelőlegezésének lehetőségével, erre később már nem tarthat igényt.

(4) A nem lakás célját szolgáló helyiségek (üzlethelyiség, garázs, raktár stb.) megvalósítási költsége (ára) a kedvezmény felső határának megállapításánál nem vehető figyelembe.

17. §

(1) Az építtetőt (vásárlót) kedvezmény csak új lakás építése (vásárlása) esetén illeti meg.

(2) Az a lakásvásárló, aki a lakásszövetkezetekről szóló 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 2/1959. (V. 28.) ÉM-PM együttes rendelet szerinti állami kedvezményben, vagy a R és rendelet alapján szociálpolitikai kedvezményben már részesült, újabb lakás építéséhez (vásárlásához) kedvezményt csak akkor kaphat, ha szövetkezeti, tanácsi értékesítésű lakását a tanácsnak az eredeti eladási áron újraelosztásra átadja.

(3) Befejezett építkezéssel kapcsolatos tartozásátvállalás esetében az átvállalót kedvezmény nem illeti meg.

(4) E rendelet hatálybalépése után megkezdett és folyamatban levő építkezésekkel kapcsolatosan engedélyezett tartozásátvállalás esetében

a) az átvállalót a R. és e rendelet szerinti kedvezmény illeti meg;

b) az átadó részére megállapított kedvezményi törölni kell.

18. §

(1) Ugyanazon gyermekek és más családtagok után csak egy ízben lehet kedvezményt nyújtani.

(2) Aki e rendelet alapján egy alkalommal már részesült kedvezményben, újabb lakás építése (vásárlása) esetében csak akkor illeti meg kedvezmény, ha családszaporulat folytán lakásigényét csak új lakás építése (vásárlása) útján tudja kielégíteni.

(3) A (2) bekezdésben említett esetben is csak olyan gyermekek és más családtagok után leheli kedvezményt megállapítani, akik után kedvezményt még senki nem kapott.

(A R. 8. §-ához)

19. §

(1) A kamatmentes, illetőleg kedvezményes kamatozású (1, 2, vagy 3%-os) kölcsöntartozásnak a vállalt határidő előtt történő önkéntes visszafizetése (rendkívüli törlesztése) esetén az adósnak a mindenkor fennálló tartozásból annyiszor 1% engedmény adható, ahány évvel korábban fizeti meg tartozását. A rendkívüli törlesztéssel egy tekintet alá esik a tanácsi értékesítésű lakás vásárlójának a kötelező előtörlesztés összegét meghaladó készpénzbefizetése is.

(2) A kölcsön hátralékos része után a késedelmi kamat mértéke évi 6%.

(3) A kölcsön az építtető (vásárló) lakásszükségletének megoldására szolgál. A lakásnak más célra történő felhasználása esetén a kölcsönt soronkívül vissza kell fizetni.

(4) A kölcsön az építtető (vásárló) rendelkezésére álló saját anyagi eszközök kiegészítésére nyújtható.

(5) A R. 8. §-ának (4) bekezdésében említett esetben a bérlőt megillető térítés összegét a tanács köteles a tanácsi értékesítésű lakás eladási árának rendkívüli törlesztése címén a Takarékpénztárhoz átutalni. Ilyen esetben a lakásvásárló által fizetendő előtörlesztést a rendkívüli törlesztéssel csökkentett eladási ár után kell számítani.

(6) A R. 8. §-ának (5) bekezdésében említett esetben a lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összeg azt a szervet terheli, amelynek érdekében a kisajátítás vagy közületi elhelyezés történt. A lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összeg átutalására és felhasználására az (5) bekezdésben említett rendelkezéseket kell alkalmazni. (A R. 9. §-ához)

20. §

A pedagógusok kedvezményes lakásépítéséről szóló 1/1965. (XII. 30.) PM-MM rendelet 2. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kölcsön kamatának mértéke évi 1%; a törlesztési idő legfeljebb 30 év."

21. §

(1) Ez a rendelet 1971. július hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően kötött kölcsön-, illetőleg adásvételi szerződések tekintetében kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a lakóházépítési kölcsönökről szóló 8/1967 (X. 17.) PM rendelet,

b) a lakóházépítési kölcsönökről szóló 8/1967. (X. 17.) PM rendelet módosítása tárgyában kiadott 13/1969. (IV. 29.) PM rendelet,

c) a hivatali helyiségek lakássá való visszaalakításáról szóló 1015/1958. (IV. 12.) Korm. számú határozat végrehajtása tárgyában kiadott 160/1958. (P K 18.) PM számú utasítás,

d) a lakosság részére végzett építőipari munkák áráról és állami árkiegészítéséről szóló 2/1967. (XII. 31.) ÉVM-PM-ÁH együttes rendelet 3-5. §-a, valamint az e rendelet módosítása tárgyában megjelent 2/1969. (I. 18.) ÉVM-PM-ÁH együttes rendelet, továbbá

e) a bauxitcement felhasználásával készült építmények helyreállítási munkáinak elszámolásáról szóló 38/1968. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet 5. §-ának (1)-(3) bekezdése.

22. §

Ez a rendelet nem érinti a kedvezményes lakásépítési akciókra vonatkozó jogszabályok hatátályát, így:

a) a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM együttes rendeletet, továbbá az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokat,

b) az árvíz és a belvíz által megrongált, személyi tulajdonban álló épületek helyreállításáról, illetőleg újjáépítéséről szóló 7/1969. (III 22.) ÉVM-PM együttes rendeletet, továbbá az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokat,

c) az áttelepülő szénbányászati dolgozók lakásellátásáról szóló 17/1967. (NIM É 17.) NIM-PM-OT-ÉVM számú együttes utasítást, továbbá az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokat,

d) a pedagógusok kedvezményes lakásépítéséről szóló 1/1965. (XII. 30.) PM-MM rendeletnek a jelen rendelet 20. -§ával nem módosított egyéb rendelkezéseit, valamint

e) az állami gazdasági dolgozók lakásépítési kölcsönéről szóló 1/1967. (V. 12.) MÉM-PM-ÉVM rendeletet, továbbá az ezt kiegészítő és módosító jogszabályokat.

Vályi Péter s. k.,

pénzügyminiszter

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter