13/1979. (XII. 27.) EüM rendelet

az orvosi tevékenységgel és az egészségügyi magántevékenységgel kapcsolatos fegyelmi felelősségről

Az orvosok, gyógyszerészek és egyéb egészségügyi képesítésű személyek fegyelmi felelősségéről szóló - a 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelettel módosított - 17/1972. (IV. 29.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a munkaügyi miniszterrel és az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem:

A fegyelmi eljárást lefolytató szervek

1. §

(1) Ha az orvosi oklevélhez kötött munkakörben munkaviszonyban álló orvos, fogorvos (a továbbiakban: orvos) munkaviszonya keretében az R. 1. §-ában meghatározott valamelyik rendelkezésbe ütköző cselekményt vagy mulasztást (a továbbiakban: fegyelmi vétség) követett el, a fegyelmi jogkört első fokon - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a fegyelmi vétséget elkövető orvos kinevező szerve gyakorolja.

(2) A fegyelmi jogkört első fokon gyakorolja:

a) községi körzeti orvos, községi fogorvos esetében a járási hivatal egészségügyi csoportjának vezetője,

b) fővárosi kerületi tanács, városi tanács, illetőleg járási hivatal által fenntartott egészségügyi intézmény vezetője, illetőleg helyettese esetében a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője, illetőleg a járási hivatal egészségügyi csoportjának vezetője,

c) fővárosi kerületi tanács, városi tanács, járási hivatal, a fővárosi, illetőleg a megyei tanács által fenntartott egészségügyi intézmény vezető állású dolgozója esetében az intézmény vezetője,

d) megyei városi kerületi hivatal egészségügyi csoportjának vezetője esetében a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője,

e) fővárosi kerületi tanács, városi tanács, illetőleg megyei városi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője, illetőleg járási hivatal egészségügyi csoportjának vezetője esetében a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője,

f) fővárosi, illetőleg megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője esetében az egészségügyi miniszter által kijelölt minisztériumi orvosfőosztályvezető,

g) központi orvosgyakornok esetében az intézmény vezetője,

h) egyetemi (főiskolai) docens esetében az egyetem, illetőleg az Orvos továbbképző Intézet rektora.

2. §

(1) Az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás megindítása előtt vizsgálni köteles, hogy a fegyelmi eljárást az egészségügyi törvény és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok, vagy az Mt. és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok alapján kell-e lefolytatni. Ha ez a szerv nem azonos az Mt. szerint a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervvel, és a fegyelmi eljárás kezdeményezésére irányuló bejelentésből (a továbbiakban: bejelentés) megállapítható, hogy az orvos cselekménye (mulasztása) az Mt. alapján fegyelmi vétség lehet, az iratokat három napon belül megküldi a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervnek.

(2) Ha mindkét eljárás folytatására ugyanazon szerv jogosult, határozatát a fegyelmi vétség jellege szerinti eljárás alapján hozza meg.

A fegyelmi eljárás

3. §

A fegyelmi eljárást meg kell indítani, ha

a) a bejelentésből megállapíthatóan alapos a gyanú, hogy az orvos fegyelmi vétséget követett el;

b) a fegyelmi eljárás megindítását az orvos kinevező, illetőleg felügyeleti szerve, az orvosetikai bizottság, az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság, vagy az egészségügyi miniszter kezdeményezte;

c) az orvos ellen büntető eljárás indult, és az ügyben az ügyész vagy a bíróság a bűncselekmény kisebb súlyára való tekintettel fegyelmi eljárás folytatását tartja szükségesnek.

4. §

(1) Ha az orvos munkaviszonya az első fokú fegyelmi határozat meghozatala előtt megszűnt és más munkáltatónál orvosi oklevélhez kötött munkakörben nem lépett munkaviszonyba, a fegyelmi ügyben a megszűnt munkaviszony alapján a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szerv jár el.

(2) Ha az orvos az első fokú fegyelmi eljárás ideje alatt más munkáltatónál orvosi oklevélhez kötött munkakörben munkaviszonyba lépett, a fegyelmi ügyben - a megszűnt munkaviszony alapján a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szerv írásbeli megkeresésére - az új munkaviszony alapján a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szerv jár el. Az írásbeli megkereséshez csatolni kell a bejelentést (a fegyelmi eljárás kezdeményezésére vonatkozó iratot), illetőleg a fegyelmi ügy iratait.

5. §

(1) A fegyelmi eljárás megindításáról az orvost írásban értesíteni kell, és biztosítani kell részére, hogy védekezését saját maga vagy igazolt meghatalmazottja útján kifejthesse és bizonyítékait előterjeszthesse.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont orvost ügyvéd, vagy ügyvédi munkaközösség képviselheti. Az erre vonatkozó meghatalmazást az iratokhoz kell csatolni.

6. §

(1) A fegyelmi hatóság eljárása során minden olyan bizonyítási eszközt (tanú, szakértő, szemle) igénybe vehet, amely a tényállás megállapítását elősegítheti.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont orvos vallomásáról, esetleges észrevételeiről, a bejelentő és a tanú vallomásáról, a szakértő véleményéről és a szemléről - a fegyelmi tárgyalás mellőzésével kiszabott fegyelmi büntetés esetét kivéve - jegyzőkönyvet kell készíteni.

A fegyelmi határozat

7. §

(1) A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni.

(2) A fegyelmi határozat rendelkező részében meg kell határozni, hogy az orvos az egészségügyi törvény mely rendelkezésének megsértésével követett el fegyelmi vétséget, rendelkezni kell az eljárás megszüntetéséről, illetőleg a büntetés kiszabásáról. Pénzbírság esetén rendelkezni kell arról, hogy a pénzbírságot mennyi időn belül és milyen számlára kell befizetni. Utalni kell továbbá a jogorvoslati lehetőségre.

(3) A fegyelmi határozat indokolásában ismertetni kell a megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat. Meg kell indokolni továbbá a fegyelmi büntetés kiszabását felsorolva az enyhítő és a súlyosító körülményeket.

8. §

(1) A jogerős fegyelmi határozatot az első fokú határozatot hozó szerv - három napon belül - megküldi:

a) a fegyelmi eljárás alá vont orvosnak,

b) az orvosetikai bizottságnak,

c) az orvos orvosi törzslapját vezető fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: másodfokú egészségügyi hatóság) a fegyelmi büntetés bejegyzése céljából,

d) ha az első fokú fegyelmi határozatot nem a kinevező szerv hozta, az orvos munkáltatójának.

e) ha a fegyelmi eljárás alá vont orvos alkalmazásához jogszabály alapján más szerv járult hozzá, ennek a szervnek,

f) pénzbírságot kiszabó fegyelmi határozat esetén - a pénzbírság behajtása érdekében - annak az intézménynek, intézetnek, szervnek, amelynek keretében a fegyelmi hatóság működik,

g) az orvosi magángyakorlattól való eltiltás esetén a magángyakorlat helye szerint illetékes első fokú egészségügyi hatóságnak az orvosi magángyakorlatra adott engedély bevonása végett.

(2) Az orvosi tevékenységtől eltiltást kiszabó jogerős fegyelmi határozatot az orvos orvosi törzslapját kezelő másodfokú egészségügyi hatóság [(1) bekezdés c) pont] megküldi az Egészségügyi Minisztériumnak.

9. §

A fegyelmi büntetés hatálya alól az orvost a fegyelmi jogkört első fokon gyakorló szerv a szakszervezeti bizottság véleményének meghallgatásával - ha a fegyelmi jogkör gyakorlója nem a kinevező szerv, a kinevező szervnek a szakszervezeti bizottság véleménye meghallgatásával tett előterjesztésére - a határidő letelte előtt mentesítheti. Ha a fegyelmi büntetést az orvos korábbi munkáltatója szabta ki, a megállapított idő eltelte előtt való mentesítéshez az előző munkáltatójának, illetőleg szakszervezeti bizottságának véleményét is ki kell kérni. A mentesítésre azonban csak abban az esetben kerülhet sor. ha a fegyelmi büntetés hatályának a fele az új munkáltatónál már eltelt.

A fegyelmi határozat végrehajtása

10. §

(1) Az orvosi tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetés kiszabása esetén a jogkövetkezményeket (állástól való felfüggesztés, átlagkereset visszatartása stb.) az elbocsátás fegyelmi büntetés jogkövetkezményeinek megfelelően kell alkalmazni.

(2) Az orvosi magángyakorlattól eltiltást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem szabad végrehajtani.

(3) A fegyelmi határozatban kiszabott pénzbírságot a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül meg kell fizetni. Az első fokú fegyelmi határozatot hozó szerv - méltánylást érdemlő esetben - a pénzbírság megfizetésére legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. Ha az orvos a jogerős fegyelmi határozatban kiszabott pénzbírságot a megállapított határidőn belül nem fizette meg, a bírósági végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint végrehajtási lap kiállításának van helye.

A fegyelmi határozat elleni jogorvoslat

11. §

(1) A fegyelmi eljárásra, valamint a fegyelmi határozat elleni jogorvoslatra az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a munkaviszonnyal kapcsolatos fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az első fokú határozat ellen az illetékes munkaügyi döntőbizottsághoz kérelmet terjeszthet elő az eljárás alá vont orvoson kívül az orvosetikai bizottság, valamint a munkáltató.

(2) A községi körzeti orvos, községi fogorvos fegyelmi ügyében hozott határozat ellen előterjesztett kérelmet a járási hivatal munkaügyi döntőbizottsága bírálja el.

Az orvosi magángyakorlattal kapcsolatos fegyelmi felelősség

12. §

(1) Az orvosi magángyakorlat körében, illetőleg az orvosi magángyakorlattal kapcsolatban elkövetett fegyelmi vétség miatt első fokon hozott fegyelmi határozat ellen annak kézbesítése napjától számított tizenöt napon belül a fegyelmi eljárás alá vont orvos, valamint az orvosetikai bizottság az orvosi magángyakorlat helye szerint illetékes másodfokú egészségügyi hatóságnál alakított fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést a fegyelmi határozatot hozó szervhez kell benyújtani, amely azt a fegyelmi iratokkal együtt - a fellebbezési határidő lejártától számított három napon belül - megküldi a fegyelmi tanács elnökének.

(2) A fellebbezést háromtagú fegyelmi tanács bírálja el; a fegyelmi tanács elnöke a másodfokú egészségügyi hatóság vezetője, tagjai az egészségügyi hatóság vezetője által esetenként - az orvos szakmai működésének figyelembevételével -kijelölt orvos, valamint az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének budapesti, illetőleg megyei bizottsága által háromévi időtartamra kijelölt orvos.

(3) A fegyelmi tanács az iratok érkezésétől számított négy héten belül köteles a fellebbezést elbírálni.

(4) A fegyelmi tárgyalásra a fegyelmi eljárás alá vont orvost írásban kell megidézni. A tárgyalás időpontjáról a bejelentőt és az orvosetikai bizottságot, valamint az orvos munkáltatóját is értesíteni kell.

13. §

A másodfokú fegyelmi tanács az első fokú határozatot

a) helybenhagyja, ha a fellebbezést alaptalannak tartja, s egyéb okból sem kell a határozatot hatályon kívül helyezni, vagy megváltoztatni;

b) megváltoztatja, ha a fegyelmi eljárás alá vont orvos cselekménye enyhébb vagy súlyosabb minősítés alá esik, ezért a fegyelmi büntetés aránytalanul súlyos, illetőleg enyhe, vagy az első fokú hatóság jogszabályellenes módon állapította meg a büntetést;

c) hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, ha megítélése szerint az orvos nem követett el fegyelmi vétséget;

d) hatályon kívül helyezi és az első fokú fegyelmi hatóságot új eljárás folytatására utasítja, ha a megállapított tényállás hiányos.

14. §

(1) A másodfokú fegyelmi határozat kihirdetésével emelkedik jogerőre, és a kézbesítés napján válik végrehajthatóvá.

(2) A jogerős fegyelmi határozatot meg kell küldeni az érdekelteknek. A fegyelmi eljárás eredményéről a határozat jogerőre emelkedése után a bejelentőt, illetőleg a fegyelmi eljárást kezdeményező szervet értesíteni kell.

(3) A fegyelmi büntetések hatályára, illetőleg végrehajtására egyebekben a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

Az egészségügyi magántevékenységgel kapcsolatos fegyelmi felelősség

15. §

(1) Az egyéb egészségügyi képesítéssel rendelkező és a képesítésének megfelelő egészségügyi magántevékenységet folytató személy által az egészségügyi magántevékenység körében, illetőleg az egészségügyi magántevékenységgel kapcsolatban elkövetett fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárást első fokon az egészségügyi magántevékenységet engedélyező egészségügyi hatóság folytatja le.

(2) Az első fokú fegyelmi határozat ellen az egészségügyi magántevékenységet folytató személy az egészségügyi magántevékenység helye szerint illetékes fővárosi, megyei, megyei városi egészségügyi hatósághoz fellebbezhet.

(3) Az egészségügyi magántevékenységgel kapcsolatos fegyelmi eljárásra egyebekben az orvosi magángyakorlattal kapcsolatos fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

16. §

(1) Ez a rendelet 1980. január 1-én lép hatályba; egyidejűleg az orvosi tevékenységgel és az egészségügyi magántevékenységgel kapcsolatos fegyelmi felelősségről szóló 13/1972. (VII. 12.) EüM számú rendelet, az Orvostovábbképző Intézet orvos-dolgozói tekintetében a fegyelmi jogkör gyakorlásáról szóló 12/1975. (XI. 26.) EüM számú rendelet, az orvosi tevékenységgel és az egészségügyi magántevékenységgel kapcsolatos fegyelmi eljárás egyes szabályairól szóló 10/1973. (Eü. K. 7.) EüM számú utasítás, valamint a fegyelmi eljárás során alkalmazandó szempontokról szóló 710/1973. EüM számú tájékoztató hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépés napján folyamatban levő - első fokon még el nem bírált - ügyekben is.

Dr. Schultheisz Emil s. k.,

egészségügyi miniszter