42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM együttes rendelet

a mezőgazdasági üzemek támogatásáról

A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: MJR.) 49. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük.

A rendelet hatálya

1. §

(Az MJR. 1. §-ához)

(1) A rendelet hatálya kiterjed az MJR. 1. § (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági nagyüzemre (kivéve a mezőgazdasági ágazatba sorolt korlátolt felelősségű társaságot).

(2) A mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az agráripari egyesülésre és a termelőszövetkezet, illetve a fogyasztási értékesítő és beszerző szövetkezetek keretében működő mezőgazdasági szakcsoport (a továbbiakban: mezőgazdasági szakcsoport) közös mezőgazdasági tevékenységére.

(3) A rendelet egyes rendelkezéseinek hatálya kiterjed továbbá

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezeteken kívül a rendelkezésekben külön megjelölt gazdálkodó szervezetre;

b) a háztáji és kisegítő gazdaságra, egyéni termelőre (a továbbiakban: mezőgazdasági kistermelő).

2. §

(Az MJR. 34. §-ához)

(1) A mezőgazdasági nagyüzem, a sertéstartással kapcsolatban a húsipari vállalat, szőlőtelepítésre a borgazdasági Vállalat részére a nagyüzemi méretű építési-szerelési (a továbbiakban: építési) és ültetvénytelepítési beruházásokra, beruházásnak minősülő korszerűsítésekre a következő mértékű beruházási támogatás (a továbbiakban: támogatás) folyósítható:

1. 20 százalékos alaptámogatás

a) a baromfitartás létesítményeire és korszerűsítésére,

b) a mezőgazdasági termékek szabályozott és nem szabályozott légterű hűtőtárolóinak létesítésére, valamint meglévő hűtőtárolók szabályozott légterű hűtőtárolókká történő átalakítására,

c) a szemestermény-, a zöldség- és a burgonyatárolás létesítményeire,

d) ásott- és fúrott kút, víztorony, hidrofor, vízvezeték és tűzoltáshoz víztároló létesítésére,

e) növényvédőszer- és műtrágya raktárak létesítésére,

f) az abraktakarmánykeverő és a tömegtakarmány alapanyagú keveréktakarmány gyártó üzem létesítményeire,

g) szilárd burkolatú üzemi út - beleértve a sárrázót és a térburkolást - építésére,

h) az 1979. december 31. előtt épült sertéstelepek hígtrágya kezelő létesítményeire,

i) a gépkarbantartó műhelyek építésére,

j) pályázat útján élelmiszerfeldolgozó üzemek létesítésére.

2. 20 százalékos alap- és 20 százalékos külön támogatás

a) a szarvasmarha- és sertéstartás létesítményeinek építésére és korszerűsítésére, kivéve a (4) bekezdés szerint épülő tehénférőhelyeket, valamint a (6) bekezdés szerint épülő hízósertés férőhelyeket,

b) a juh- és kecsketartás létesítményeire és korszerűsítésére,

c) a halastavak létesítményeire, ha a tófelület az új építéssel együtt eléri az 50 ha-t.

d) fűtött- és fűtetlen fólia telep (fóliasátor) létesítéséhez, ha a mezőgazdasági nagyüzem vállalja, hogy azt január-június hónapokban csak zöldségtermelés, vagy zöldségpalánta-nevelés céljára hasznosítja,

e) öntözőtelepek és rizstelepek létesítésére és korszerűsítésére, kivéve az MJR. 34. § (6) bekezdésében meghatározott öntözőtelepeket,

f) birs, mandula, spárga és komló ültetvények telepítéséhez,

g) a gyümölcs- és szőlő törzsültetvények telepítésére, a szőlő- és szőlőalany törzsültetvények korszerűsítésére, áruszőlő ültetvény törzsültetvénnyé történő átalakítására,

h) meglévő szőlő- és gyümölcsös ültetvények korszerűsítéséhez,

i) a g) pontban fel nem sorolt szőlő és gyümölcsös ültetvények telepítéséhez fix összegben.

(2) A fontosabb létesítmények nagyüzemi méreteit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt, több létesítményt magában foglaló beruházási célok épületeit, építményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A mezőgazdasági nagyüzem részére új tejtermelő tehénférőhely létesítéséhez tehénférőhelyenként 16.000 Ft alap és ezen felül a bekerülési költség 10 százalékának megfelelő összegű külön támogatás folyósítható, ha a beruházás előtti két évben, az üzem tejtermelésének éves átlaga tehenenként meghaladta a 3000 litert és a tejtermelő tehenészeti telep üzemeléséhez szükséges - a 3. számú mellékletben felsorolt - valamennyi létesítményt megépíti, vagy azok üzemeltethető állapotban rendelkezésre állnak. Egy tehénférőhely beépített alapterületének a támogatás elszámolásánál legalább 6,5 m2-t kell figyelembe venni.

(5) A mezőgazdasági nagyüzem húshasznú tehénférőhelyek építésére férőhelyenként 3000 Ft-ot vehet igénybe. A húshasznú tehénférőhelyek benépesítéséhez - a húshasznú tehénállomány növekedése esetén - a férőhelyek üzembehelyezése után - legfeljebb 12 hónapon belül - tehenenként 17 000 Ft támogatás folyósítható, amely az üzem forgóalapját növeli.

(6) A mezőgazdasági nagyüzem a húsipari vállalat és a mezőgazdasági szakcsoport részére utóhízlaló (véghízlaló) férőhelyenként 3600 Ft fix összegű alap- és ezen felül a bekerülési költség 20 százalékénak megfelelő összegű külön támogatás folyósítható, ha a beruházás előtti két évben az üzemben a hízó-férőhelyenkénti hízott sertés kibocsátás átlaga szakosított sertéshizlaló telepről a 190 kg-ot, egyéb hízósertés-férőhelyről a 150 kg-ot meghaladta és a sertéshizlaló telep üzemeléséhez szükséges - a 3. számú mellékletben felsorolt - valamennyi létesítményt megépíti, vagy azok üzemeltethető állapotban rendelkezésre állnak. A támogatás elszámolásánál egy utóhizlaló (véghizlaló) férőhely beépített alapterületének legalább 0,9 m2-t kell figyelembe venni. A támogatás csak a tényleges utóhizlaló (véghizlaló) férőhelyek számának alapulvételével számolható el.

(7) Az élelmiszer-feldolgozó üzemek támogatásának pályázati feltételeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MÉM) közleményben határozza meg.

(8) Szőlő- és gyümölcsös telepítésre, korszerűsítésre támogatást akkor lehet adni, ha a tervezett telepítés a 4. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelel és a telepítési engedélyt kiadták. A támogatási fix összegeket a 4. számú melléklet 1. és 2. számú táblázatai tartalmazzák.

(9) Az olyan beruházási célokra, amelyekre a MÉM műszaki terveket közzétett, támogatás akkor nyújtható, ha az épületet, építményt e tervek szerint vagy a MÉM külön engedélye alapján valósítják meg. A MÉM az engedélyezés feltételeit közleményben határozza meg.

(10) Az 1974. december 31. napja után üzembe helyezett, termőre fordult, támogatással megvalósított létesítmények, ültetvények korszerűsítésére támogatást nem lehet folyósítani.

(11) Elemi csapás következtében megrongálódott állóeszközök és termőre még nem fordult ültetvények helyreállításához támogatás nem nyújtható.

Az építési és ültetvénytelepítési beruházások támogatásának kiszámítása

3. §

(1) A támogatás alapja a beruházás (létesítmény, ültetvény) tervezési, kivitelezési - beleértve a technológiai-gépi szerelést is - bonyolítási költségének számlázott összege, amelyből le kell vonni

a) az 1976. évi 24. számú tvr. 17. §-a alapján lefolytatott kivételes kisajátítási eljárás keretében a kapacitáspótló állóeszköz létesítéséhez kapott kártalanítás összegét;

b) az állóeszköz kisajátításáért kapott kártalanítás összegét;

c) a nem mezőgazdasági ágazatba sorolt vállalattól vagy szervezettől visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési hozzájárulást;

d) a támogatással csökkentett áron vásárolt technológiai gépek és berendezések értéket.

(2) Nem kell levonni a műszaki fejlesztési alapból vagy környezetvédelmi alapból, valamint a mezőgazdasági terméket feldolgozó vállalatok fejlesztési alapjából kapott juttatást.

(3) Kettős hasznosítású létesítményeknél a támogatást a magasabb támogatásban részesíthető hasznosításhoz megállapított mértékkel lehet elszámolni.

Az építési és az ültetvénytelepítési beruházások támogatásának igénylése

4. §

(1) Az építési és az ültetvénytelepítési beruházások támogatását a kivitelezési munka megkezdése előtt írásban kell kérni a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának a beruházó telephelye szerint illetékes megyei hivatalától (a továbbiakban: megyei hivatal).

(2) A támogatás kérésének és a támogatási okirat kiállításának részletes szabályait az 5. számú, melléklet tartalmazza.

(3) Támogatási okiratot a kivitelezési munka megkezdése után nem lehet kiadni. A kivitelezési munka megkezdődik:

a) építőipari munkánál az építési naplóba történő első bejegyzéssel;

b) technológiai, gépi szerelési munkánál a szerelési naplóba történő első bejegyzéssel;

c) ültetvénytelepítésnél a szaporítóanyag ültetésével.

(4) A támogatási okirat érvényét veszti, ha a kivitelezési munkát az okiratban megjelölt kezdési időponttól számított 6 hónapon belül nem kezdik meg.

Beruházások pénzügyi forrásai, a támogatás felhasználása, elszámolása

5. §

(1) A beruházások pénzügyi forrásait a tényleges beruházási költségek alapján az évenkénti ütemezésnek megfelelően a következő sorrendben kell felhasználni.

a) a saját forrás,

b) beruházási támogatás,

c) beruházási hitel.

(2) Saját forrás a

a) tárgyévet megelőző év (évek) nyereségéből képzett és fejlesztési alapba helyezett összeg;

b) tárgyévi (előző évi) amortizáció összege;

c) jogszabály alapján fejlesztési célra kapott összeg.

(3) Ültetvénytelepítésre és korszerűsítésre támogatást a termőrefordulásig vagy a korszerűsítés befejezéséig évenként a 4. számú mellékletben meghatározott feltételek teljesítése esetén lehet igénybe venni.

6. §

(1) Az építési beruházásokat - a kivitelezés megkezdésétől számítva - a 25 millió Ft bekerülési költségen felüli beruházásoknál 36, egyéb létesítményeknél 24 hónapon belül kell befejezni.

(2) A támogatást - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a beruházás műszaki átadás-átvételét követő 60, 25 millió Ft bekerülési költségen felüli beruházásnál 90 napon belül kell elszámolni. A több létesítményt magában foglaló beruházásnál, öntözőfürtöknél és telepeknél, ha az átadás-átvétel több részletben történik, a határidő az utolsóként elkészült létesítmény átadás-átvételekor kezdődik.

(3) Az ültetvénytelepítés támogatását a telepítési dokumentációban meghatározott termőrefordulási időpontot követő 60 napon belül kell elszámolni. Ha a termőrefordulás a telepítési dokumentációban meghatározott időpontig nem következik be, az elszámolás határidejét a támogatási okiratot kiállító szerv legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.

(4) Ha az ültetvény csak részlegesen fordult termőre, a támogatást a termőrefordulás arányában kell elszámolni. Amennyiben a véglegesen termőre fordítható ültetvény nem éri el a 4. számú mellékletben meghatározott nagyüzemi területnagyságot, támogatást nem lehet elszámolni.

7. §

(1) A beruházási támogatást a támogatási okirat alapján a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) folyósítja.

(2) Az elszámolás szerint visszafizetendő támogatás összegét az elszámolás benyújtásával egyidejűleg a beruházó köteles a Bankhoz átutalni.

(3) Ha az elszámolás szerint még további támogatás folyósítható, azt a támogatási okiratot kiállító szerv intézkedése alapján a Bank a beruházó megfelelő számláján, az elszámolást követő 30 napon belül jóváírja.

Gépberuházások támogatása és elszámolása

8. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem, a vízgazdálkodási- társulat és a mezőgazdasági nagyüzemek erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdasági társulása a 6. számú mellékletben felsorolt gépeket támogatással csökkentett áron vásárolhatja meg.

(2) A gépek után a támogatást az értékesítő szerv az értékesítés alapján, a kivitelező és szerelő vállalat a támogatásra jogosult szervezet részére történő számlázás alapján a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának területileg illetékes adóelszámolási irodájától (a továbbiakban: adóelszámolási iroda) termelési árkiegészítésként igényelheti. A támogatást a számlát kiállítónak közölnie kell a vásárló szervezettel.

(3) A támogatás elszámolása szempontjából értékesítő szervezetnek - kiskereskedelmi forgalmazása esetén is - a nagykereskedelmi vállalatot, illetőleg közvetlen forgalmazás esetén a gyártóüzemet kell tekinteni.

(4) A támogatásra jogosult szervezet a saját részére gyártott, a 6. számú mellékletben felsorolt gépek után a támogatást termelési árkiegészítésként elszámolhatja.

(5) A támogatás alapja:

a) belföldi előállítású terméknél a termelői ár,

b) importból származó terméknél az import beszerzési ár.

(6) Import beszerzési ár a deviza-vételár, a beszerzéssel kapcsolatban, a magyar határig felmerült összes költség, a vára és a vámmal együtt fizetendő költségek (kivéve a statisztikai és behozatali illetéket) az import forgalmiadó, az import árrés és a jutalék együttes összege. Az import beszerzési árból az import árkiegészítést le kell vonni.

Meliorációs munkák támogatása

9. §

(Az MJR. 35. §-ához)

(1) A meliorációs munkák bekerülési költsége után, a 8. számú mellékletben felsorolt szakmai feltételek megléte esetén - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a következő mértékű támogatás folyósítható:

a) 70 százalékos támogatás adható a MÉM-nek az Országos Vízügyi Hivatallal (a továbbiakban: OVH) egyeztetett meliorációs programja keretében megvalósuló komplex meliorációs, a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési és az üzemi vízrendezési munkákra. A komplex meliorációs munkákra támogatás a 7. számú melléklet 1-5. pontjában felsorolt és a feladattervben meghatározott munkákhoz adható. A komplex melioráció a termesztési (hasznosítási) igényeknek megfelelően a melioráció helyileg szükséges valamennyi összetevő elemét tartalmazza;

b) 50 százalékos támogatás nyújtható a 7. számú melléklet 1-3. és 5. pontjában meghatározott meliorációs munkákra, ha azok nem komplex melioráció keretében valósulnak meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás átlagos mértékétől, a jóváhagyott kereten belül, a mezőgazdasági nagyüzem, a borgazdasági vállalat, a vízgazdálkodási társulat természeti adottságának, valamint teherbíró képességének figyelembevételével a komplex meliorációs munkáknál felfelé és lefelé 10 százalékos mértékben el lehet térni.

(3) A Tokajhegyaljai borvidék 10 százalékos lejtő szöget meghaladó területén a szőlőtelepítést megelőző meliorációs munkák költségére legfeljebb 315 ezer Ft/ha, a meglevő szőlőültetvények korszerűsítéséhez szükséges meliorációs munkák költségére legfeljebb 150 ezer Ft/ha támogatás engedélyezhető.

10. §

(1) A támogatást a jóváhagyott éves meliorációs támogatási keret erejéig a következő szervek engedélyezik:

a) termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakcsoport és a borgazdasági vállalat részére a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv) az illetékes területi szövetség véleményének kikérésével.

b) a mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalatok közül az állami gazdaság részére az Állami Gazdaságok Országos Központja (a továbbiakban: ÁGK);

c) vízgazdálkodási társulat részére - a helyi jelentőségű közcélú vízrendezési beruházásokhoz -a vízügyi igazgatóság javaslata alapján, - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv.

(2) A komplex meliorációs munkákra, az erre a célra rendelkezésre bocsátott keret erejéig a támogatást - állami gazdaságok esetében az ÁGK-val egyetértésben - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv engedélyezi.

(3) Több éven keresztül megvalósuló meliorációs munkáknál az (1)-(2) bekezdés szerinti engedélyben a munkák bekerülési költségeinek - ezen belül a támogatás összegének - éves ütemét is meg kell határozni.

(4) A meliorációs munkák támogatásának engedélyezéséről az engedélyező szerv, a megyei hivatalt értesíti.

(5) A meliorációs munkákhoz támogatást ugyanazon területre csak egy ízben lehet engedélyezni. Kivételt képeznek ez alól a rendelet hatálybalépése után megvalósítandó komplex meliorációs munkák.

(6) A támogatási kérelmet a mezőgazdasági nagyüzemeknek, a borgazdasági vállalatnak és a vízgazdálkodási társulatnak az engedélyező szervhez kell benyújtani. A komplex meliorációs munkákkal kapcsolatos támogatási igényt a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a MÉM-nek küldi meg. A kérelem tartalmát és formáját a MÉM közleménye tartalmazza.

(7) A meliorációs munkát csak támogatási okirat birtokában lehet megkezdeni. A támogatási okirat kiállítását az 5. számú melléklet szerint kell kérni. A több éven keresztül megvalósuló meliorációs munkához egy okiratot kell kiállítani. A megyei hivatal a támogatási okirat egy példányát az engedélyező szervnek is megküldi.

(8) A megyei hivatal, a támogatási okiratot az engedélyező szerv kezdeményezésére köteles visszavonni, illetve a tárgyévre engedélyezett támogatás összegét csökkenteni, ha

a) a munkát a támogatási okiratban rögzített kezdési időponttól számított 60 napon belül nem kezdik meg;

b) a támogatásban részesített munkát nem az engedélyezéskor elfogadott kivitelezési tervnek megfelelően végzik.

(9) A visszavonásról, vagy csökkentésről a támogatásra jogosult szervezetet, valamint a Bankot és az engedélyező szervet értesíteni kell.

11. §

(1) A meliorációs munkák befejezése után a végszámla kifizetését követő 60 napon belül az okiratot kiállító szervhez elszámolást kell benyújtani. Az elszámolásról a megyei hivatal az engedélyező szervet is tájékoztatja.

(2) A több éven keresztül megvalósuló munkáról - elvégzett szakaszonként - a tárgyév végén időszakos elszámolást kell az engedélyező és az okiratot kiállító szerv részére benyújtani.

(3) Az elszámolásnak tartalmaznia kell a munkák kivitelezési tervdokumentáció szerinti és a tényleges bekerülési költségeit - ide értve a tervezési és a bonyolítási költségeket is - a felhasznált és elszámolható, illetőleg végelszámoláskor visszafizetendő vagy még igényelhető támogatás összegét.

(4) Az elszámolással kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket a 7. § tartalmazza.

12. §

(1) A munkák terv szerinti elvégzését a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv ellenőrzi.

(2) A támogatás felhasználását a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának illetékes területi igazgatósága (a továbbiakban: területi igazgatóság), illetve a megyei hivatal ellenőrzi.

(3) A meliorációs munkák elszámolási határidejének túllépése esetén a felhasznált támogatás után, a késedelem idejére, havi 1 százalékos járulékot kell fizetni.

13. §

(1) A művelés alól kivont földterületek újrahasznosításának költségeihez legfeljebb 50 százalékos mértékű támogatás engedélyezhető. Parlagterület használatbavételéhez azonban legfeljebb hektáronként 10 000 Ft támogatás adható.

(2) Az állami támogatás iránti kérelmet a mezőgazdasági nagyüzem a területileg illetékes megyei földhivatalhoz nyújtja be, amely azt javaslatával ellátva a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervhez továbbítja. A támogatás iránti kérelem tartalmát, formáját és az eljárás szabályait a MÉM közleményben teszi közzé.

(3) Az állami támogatást a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv engedélyezi és erről a megyei földhivatalt, a mezőgazdasági nagyüzemet és a megyei hivatalt, illetve a területi igazgatóságot is értesíti.

(4) A támogatást, a mezőgazdasági nagyüzem - a földhivatalnak az újrahasznosítás elvégzésére vonatkozó igazolása alapján - az illetékes adóelszámolási irodától a 17. számú melléklet szerint veheti igénybe.

Vegyes rendelkezések a beruházási támogatáshoz

14. §

(Az MJR. 36. §-ához)

(1) A támogatással megvalósított létesítmények hasznosítását az illetékes területi igazgatóság, illetőleg megyei hivatal ellenőrzi.

(2) Az elszámolt támogatásnak az állóeszköz még nem amortizálódott hányadával arányos részét - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - vissza kell fizetni, ha

a) a 30 százalékos vagy annál magasabb támogatással létesített, illetőleg beszerzett állóeszközt nem az eredeti rendeltetési célra hasznosítják;

b) a 30 százalékos mértéknél alacsonyabb támogatással létesített, illetőleg beszerzett állóeszközt nem mezőgazdasági termelési - vízgazdálkodási társulat esetében nem vízgazdálkodási - célra hasznosítják;

c) az állóeszközt a teljes amortizálódás előtt támogatásra nem jogosult szervnek bérbe adják, vagy eladják;

d) az állóeszközt (épület, építmény, ültetvény, gép, technológiai berendezés) 75 százalékosnál alacsonyabb elhasználódás előtt kiselejtezik, kivéve, ha az elemi kár, vagy ültetvények esetében rendkívüli növény-egészségügyi kár következtében semmisült meg. A rendkívüli növény-egészségügyi kárt az Országos Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőség (a továbbiakban: Szaporítóanyag Felügyelőség) állapítja meg.

(3) Az állóeszköz eredeti rendeltetési céltól eltérő hasznosítása esetén, ha az eltérő célra alacsonyabb összegű támogatás adható, akkor csak az e rendelet szerint adható támogatások különbségét kell visszafizetni.

(4) A (2) bekezdés c) és b) pontjának előírásait az 1968. január 1. napja előtt, a c) és d) pontjának előírásait az 1967. január 1. napja előtt üzembe helyezett épületre, építményre, termőre fordult ültetvényre nem kell alkalmazni.

(5) Nem kell a támogatást visszafizetni, ha a mezőgazdasági nagyüzem állami támogatással megvalósított vízellátási létesítményt lakossági célokra, térítésmentesen ad át a közüzemi víz- és csatornamű vállalatnak.

15. §

(1) Az igénybevevőnek az elszámolt támogatás után havi 1 százalékos járulékot kell fizetni, ha

a) a 6. §-ban, illetve a 11. §-ban meghatározott határidőig a támogatást nem számolja el, a késedelem idejére;

b) a szarvasmarha-, sertés- és juhférőhelyeket a műszaki átadás-átvételtől számított egy év eltelte után legalább 80 százalékban rendeltetésszerűen nem használja ki, a nem megfelelő kihasználás időszakára;

c) a tároló épületeket a tárolási idényben, legkevesebb három hónapig nem rendeltetésszerűen használja, a nem megfelelő kihasználás időszakára;

d) az abraktakarmány-keverőt - egy műszakos munkarendben a támogatási okiratban szereplő - kapacitásának legalább 75 százalékáig nem használják ki; a nem megfelelő kihasználás időszakára.

(2) Az igénybevevőnek az elszámolt támogatás után havi 2 százalékos járulékot kell fizetni, ha a szarvasmarha-, sertés- és juhtartási létesítményeket a műszaki átadás-átvételtől számított két év eltelte után legalább 80 százalékban rendeltetésszerűen nem használja ki, a nem megfelelő kihasználás idejére.

(3) A támogatási okiratban nem szereplő célra történő felhasználás esetén a támogatást haladéktalanul vissza kell fizetni.

A szarvasmarha-tenyésztés támogatása

16. §

(Az MJR. 37. §-ához)

(1) Az árkiegészítés mértéke a termelési ellenőrzésben tartott, nem húshasznú tehénállomány tejének értékesítése után literenként 1,G0 Ft.

(2) Az árkiegészítés igénybevétele szempontjából értékesítés az üzemi étkeztetésre felhasznált tej is.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott tehénállomány által termelt tejet feldolgozva értékesítik, az árkiegészítés alapja az értékesített tejtermékre eső feldolgozott tej mennyisége.

17. §

(1) A mezőgazdasági nagyüzem a húshasznú tehenek élveszületett borjúszaporulata után a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel vehet igénybe árkiegészítést, ha húshasznú tehénállomány tartásra engedélyt kapott. Az engedélyt a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv, állami gazdaság esetén az ÁGK adja. Erről az engedélyező a kérelmezőt, a területi igazgatóságot vagy a megyei hivatalt és a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőséget (a továbbiakban: Felügyelőség) 30 napon belül értesiti.

(2) Árkiegészítést a Felügyelőség igazolása alapján a tenyésztési ellenőrzésben tartott húshasznú tehénállomány élveszületett borjúszaporulata után akkor lehet igénybe venni, ha az éves átlagos húshasznú tehénállomány borjúszaporulata legalább 85 százalék, kivéve a szakaszos elletésre való áttérés kétéves időszakát.

(3) Ha a borjúelhullás mértéke 6 hónapos korig az élveszületett borjúszaporulat 8 százalékát meghaladja, az ezen felül elhullott borjak után az árkiegészítés nem vehető igénybe.

(4) Az árkiegészítés mértéke 1980. évben borjanként 5000 Ft, 1981. évtől borjanként 4700 Ft.

(5) A húshasznú tehénállomány tartására kiadott engedélyt az engedélyező szerv visszavonja:

a) a mezőgazdasági nagyüzem kérelmére vagy, ha

b) a mezőgazdasági nagyüzem az engedélyben meghatározott feltételeket nem teljesíti.

(6) A húshasznú tehénállomány tartására kiadott engedély visszavonásának évében vagy a borjúszaporulat vagy a tej értékesítés után vehető igénybe árkiegészítés.

18. §

(1) A tej értékesítési prémium elszámolásánál a 16. §-ban meghatározott tejértékesítést kell figyelembe venni. Az értékesített tejmennyiség-növekedés mértékének kiszámításakor a 0,5 százalék alatti növekedést figyelmen kívül kell hagyni, a 0,5 százalékos és az azt meghaladó növekedést pedig egész százalékra kell kerekíteni.

(2) A prémium kiszámításánál a tejértékesítés növekedését annak a korábbi évnek - első ízben 1976-nak - értékesítéséhez viszonyítva kell megállapítani, amelyben az értékesített mennyiség a legmagasabb volt.

(3) Kétirányú hasznosítás esetén a (2) bekezdés szerinti tejértékesítés bázisát módosítani kell, a hasznosítási irányok közötti átlagállomány változás után db-onként a nem húshasznú tehénállomány előző két évi tehenenkénti átlag tejhozamával, de legalább 2500 literrel. A bázist

a) növelni kell, ha a nem húshasznú tehénlétszám nő. a húshasznú tehénállomány db számának csökkenése mellett;

b) csökkenteni kell. ha a nem húshasznú tehénlétszám csökken, a húshasznú tehénállomány db számának növekedése mellett;

c) ha a két hasznosítási irány között az állománynövekedés, illetőleg csökkenés db száma nem azonos, a tejértékesítés bázisának módosításánál a kisebb állományváltozási db számmal kell számolni.

19. §

(1) A 17. § (2) bekezdésében és a 18. § (3) bekezdésében szereplő átlagállományon a negyedéves létszámból számított éves átlaglétszámot kell érteni.

(2) A 16., 17. és 18. §-ban meghatározott támogatás a 17. számú melléklet szerint vehető igénybe.

(3) A tárgyévi várható tejértékesítésnek a bázis évi ténylegeshez viszonyított növekedése alapján számított tejértékesítési prémium legfeljebb 70 százaléka előlegként igényelhető. A várható tejértékesítés mennyiségeként legfeljebb a tárgyév I-III. negyedévében ténylegesen értékesített tejmennyiség 13,0 százalékát lehet számításba venni.

(4) Ha az előlegként igénybe vett tej értékesítési prémium meghaladja a tényadatok alapján igénybe vehető összeget, a különbözetre - annak visszafizetésével egyidejűleg - 8 százalék késedelmi pótlékot kell fizetni.

A juh- és kecsketenyésztés támogatása

20. §

(Az MJR. 38. §-ához)

(1) A tenyésztési támogatás akkor vehető igénybe, ha a tenyésztésben tartott anyaállomány pótlása vagy növelése a MÉM által tenyésztésre engedélyezett fajtájú, a Felügyelőség által tenyésztésre alkalmasnak minősített és tenyésztési ellenőrzésben tartott leellett jerkével, illetve anyává átminősített növendék kecskével történik.

(2) A mezőgazdasági nagyüzemet

a) állománypótlás címén darabonként 500 Ft támogatás illeti meg, a tárgyévben tenyésztésből kivont anyaállatok pótlását szolgáló jerkék, illetve anyává átminősített növendék kecskék darabszáma után. Ezt a támogatást legfeljebb a tárgyév január 1-én meglevő anyaállomány 30 százalékára lehet igényelni;

b) az anyaállomány jerkével, illetve anyává átminősített növendék kecskével történő növelése után db-onként 700 Ft támogatás illeti meg.

(3) A pótlás, és a növekedés után igényelhető, illetőleg visszafizetendő támogatást a 9. számú melléklet szerint kell kiszámítani.

(4) A juh és a kecsketenyésztési támogatás a 17. számú melléklet szerint vehető igénybe. A támogatás 80 százalékára előleg folyósítható, ha a mezőgazdasági nagyüzem igényét a tárgyév december 1. napja után az illetékes adóelszámolási irodához benyújtja. Az előleget az igény beérkezésétől számított ,6 napon belül folyósítani kell

Szamóca- és gyeptelepítés és gyepfelújítás támogatása

21. §

(Az MJR. 39. §-ához)

(1) A mezőgazdasági nagyüzem részére szamóca telepítéshez a 2. § (8) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén - az erre a célra előirányzott keretből - hektáronként 46 000 Ft támogatás adható.

(2) A gyeptelepítéshez és felújításhoz a 10. számú mellékletben rögzített feltételek teljesítése esetén az erre a célra előirányzott keret erejéig adható támogatás. A gyeptelepítéshez hektáronként legfeljebb 5000 Ft támogatás adható.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatást a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv a megyei tanács vb. pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervével (a továbbiakban: megyei pénzügyi szakigazgatási szerv) egyetértésben, állami gazdaság részére az ÁGK engedélyezi. Az engedélyezésről a mezőgazdasági nagyüzemet, valamint a megyei hivatalt, illetőleg a területi igazgatóságot értesíteni kell.

(4) A támogatás igénylésének jogcímét és időpontját a 17. számú melléklet tartalmazza.

(5) A mezőgazdasági nagyüzemnek az igénybe vett támogatást vissza kell fizetnie, ha a támogatással létesített, illetve felújított gyepterületet a munkák befejezését követő 3 év elteltével saját állatállománya takarmányozására nem hasznosítja, vagy felesleges szénatermését más mezőgazdasági nagyüzemnek nem értékesíti.

Műtrágya-, növényvédő- és gyomirtószer beszerzésének támogatása

22. §

(Az MJR. 40. §-ához)

(1) A támogatás alapjának meghatározása a 8. § (5) és (6) bekezdése szerint történik.

(2) A támogatást az értékesítő szervezet - a termelő vállalat kivételével - az áru beszerzésekor termelési árkiegészítésként veheti igénybe az adóelszámolási irodától. Termelő vállalat közvetlen mezőgazdasági nagyüzemi értékesítés esetén a támogatást a számlázást követően igényelheti.

(3) A támogatás elszámolása szempontjából értékesítő szervnek a 8. § (3) bekezdésében meghatározott szervezeteket kell tekinteni.

A mezőgazdasági kistermelő támogatása

Ültetvénytelepítés támogatása

23. §

(Az MJR. 41. §-ához)

(1) A mezőgazdasági kistermelő bogyósgyümölcsös telepítéséhez szaporítóanyagot csökkentett áron vásárolhat, ha legalább 1000 m2 terület teljes termésére 3 év időtartamra mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt mezőgazdasági nagyüzemmel, általános fogyasztási értékesítő és beszerző szövetkezettel (a továbbiakban ÁFÉSZ), zöldség-, gyümölcsértékesítő szövetkezeti vállalattal (a továbbiakban: ZÖLDÉRT), konzerv- vagy hűtőipari vállalattal vagy más, a lakosság részére forgalmazó vállalattal (a továbbiakban: forgalmazó vállalat).

(2) A szaporító anyagot forgalmazó vállalat a mezőgazdasági kistermelő részére termékértékesítési szerződés alapján értékesített, bogyósgyümölcs szaporítóanyag után 100 db-onként a következő mértékű támogatást számolhatja el:

- szamóca 80 Ft

- málna 120 Ft

- fekete- és piros ribiszke 800 Ft

- köszméte 1200 Ft

(3) A forgalmazó vállalat az értékesített szaporítóanyag után járó támogatást, a termékértékesítési szerződés alapján, termelési árkiegészítésként igényelheti az illetékes adóelszámolási irodától.

(4) A nagyüzemi ültetvényhez közvetlenül csatlakozó - nem bogyós gyümölcsű - ültetvénytelepítés szakmai feltételeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

Zöldségtermelés támogatása

24. §

(Az MJR. 42. §-ához)

(1) A mezőgazdasági kistermelő zöldségtermelési támogatásának feltétele a 23. § (1) bekezdésében meghatározott szervekkel kötött termékértékesítési szerződés.

(2) A zöldségtermeléshez szükséges fóliát és vázszerkezetet a mezőgazdasági kistermelő beszerezheti az ÁFÉSZ-től, ZÖLDÉRT-től, a mezőgazdasági nagyüzemtől vagy más forgalmazó vállalattól. A vásárláskor az eladó szerv részére át kell adni a termékértékesítési szerződés két példányát. A kistermelő a megkötött termékértékesítési szerződés alapján egy alkalommal vásárolhat kedvezményes áron előregyártott vázszerkezetet. A termékértékesítési szerződés alapján a meglevő vázszerkezetre fóliát évenként abban az esetben lehet támogatással csökkentett áron vásárolni, ha a soron következő vásárlás előtt a szerződés időtartamát a kistermelő legalább 1 évvel meghosszabbítja.

(3) Az eladó szerv a termékértékesítési szerződések alapján az értékesített fólia és vázszerkezet után a támogatást termelési árkiegészítésként igényelheti az illetékes adóelszámolási irodától.

Gépbeszerzések támogatása

25. §

(Az MJR. 44. §-ához)

A támogatás alapja a 8. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottal azonos.

Szarvasmarha-tenyésztés támogatása

26. §

(Az MJR. 45. §-ához)

(1) A mezőgazdasági kistermelő az MJR. 45. § (1) bekezdésében meghatározott támogatást a 11. számú mellékletben foglalt feltételek teljesítése esetén igényelheti.

(2) Ha az éves tehéntartás meghiúsul, de azt két hónapon belül pótolják, a támogatásra való jogosultság folyamatossága nem szűnik meg.

(3) Ha a tehén tartása a vállalt négyéves tartási időszak eltelte előtt meghiúsul, de azt előhasi üsző leelletésével egy éven belül pótolják, az előhasi üsző leellése és a tehéntartás meghiúsulása közötti időszakkal a vállalt négyéves tartás meghosszabbodik. Ha a pótlás egy éven belül nem történik meg, az állami támogatás arányos részét vissza kell fizetni.

A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatása

27. §

(Az MJR. 47. §-ához)

(1) Az átmenetileg támogatható nagyüzemek kijelölésére vonatkozó javaslatot a megyei szakigazgatási szerv, állami gazdaságok tekintetében az ÁGK 1979. december 10-ig terjeszti a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) és a MÉM elé, melyhez mellékeli a kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemek kijelölésére vonatkozó határozatot.

(2) Az MJR. 47. § (8) bekezdésében meghatározott kedvezőtlen adottságú nagyüzemeket a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1979. december 10-ig jelöli ki.

(3) A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemet földrajzi elhelyezkedése alapján termőtájba, szántóterülete hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme szerint I-III. kategóriába kell besorolni. A besorolást a 22. számú melléklet alapján kell elvégezni. A korábbi magasabb árkiegészítésre jogosító besorolás 1979. december 31-én hatályát veszti.

28. §

(1) A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemet a 12. számú mellékletben meghatározott saját termelésű terményei, termékei és állatai (a továbbiakban: termék) értékesítése után alap és külön árkiegészítés (a továbbiakban együtt: árkiegészítés) -az átmenetileg támogatható nagyüzemet legfeljebb a II. kategória alapárkiegészítése - illeti meg.

(2) Az árkiegészítés alapja a termék árbevétele. Az árbevételt és az igénybe vehető árkiegészítést a 13. számú melléklet szerint kell kiszámítani.

(3) A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem a tagja vagy az alkalmazottja gazdaságában termelt és a nagyüzemen keresztül értékesített termék után árkiegészítést számolhat el a 14. számú melléklet szerint. A besorolása (kategória, termőtáj) szerinti mértékű árkiegészítést számolhat el a kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem a területe szerinti helységekben gazdálkodó kisegítő gazdaságok, és egyéni termelők által termelt tej és bogyós gyümölcs (málna, szamóca, köszméte, fekete- és pirosribiszke) nagyüzemi értékesítése után.

(4) Az árkiegészítést negyedévenként az illetékes adóelszámolási iroda folyósítja. Az árkiegészítés igénylésének módját a 15. és 17. számú melléklet tartalmazza.

29. §

(1) Jégverés, víz-, vízerózió-, viharkár, homokverés és aszálykár miatt a növénybiztosítási szerződés alapján nem térített terméskiesésre a kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem térítésben részesülhet. A térítés feltétele, hogy a nagyüzem növénybiztosítási szerződéssel rendelkezzék.

(2) Az elemi kárt és mértékét a helyszíni szemle alapján táblánként állapítja meg az Állami Biztosító.

(3) Az elemi kár okozta terméskiesésre a 16. számú mellékletben meghatározottak szerint igényelhető térítés. A térítés a meghatározott hozamszintig kiesett termény alapárára, a kategória szerinti alap- és a termőtáj szerinti külön árkiegészítésre terjed ki.

30. §

(1) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezet és mezőgazdasági szakszövetkezet részére a megyei pénzügyi és a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv együttesen, a kedvezőtlen adottságúnak kijelölt mezőgazdasági ágazatba sorolt állami vállalat részére a PM és a MÉM együttesen engedélyezhet fejlesztési hozzájárulást.

(2) Fejlesztési hozzájárulás a mezőgazdasági nagyüzem fejlesztési tervében meghatározott célokra - gépberuházáshoz, melléküzemági és ipari tevékenység létesítéséhez, ültetvénytelepítési és meliorációs, valamint építési beruházáshoz - adható.

(3) Fejlesztési hozzájárulást

a) visszafizetési kötelezettség nélkül

b) visszafizetési kötelezettség mellett

lehet engedélyezni.

(4) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem visszafizetési kötelezettség nélküli fejlesztési hozzájárulást csak akkor - illetve addig a mértékig - kaphat, ameddig az előző évi mérlegében az egy hektár rét- és legelőterület nélküli termőterületre jutó - a földterület vagy telkesítés nyilvántartott értékével csökkentett - nettó állóeszközérték a 35 000 forintot nem haladja meg.

(5) Ha a kedvezőtlen adottságú nagyüzem állóeszközértéke a (4) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja, részére fejlesztési hozzájárulást az ezt meghaladó összegre csak visszafizetési kötelezettség mellett lehet engedélyezni.

(6) A visszafizetési kötelezettséggel engedélyezett fejlesztési hozzájárulás törlesztésének ideje nem lehet hosszabb a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott leghosszabb lejárati időnél. A visszafizetési kötelezettség mellett kapott fejlesztési hozzájárulás kamatmentes.

(7) A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetnek vagy mezőgazdasági szakszövetkezetnek visszafizetési kötelezettséggel engedélyezett fejlesztési hozzájárulás törlesztéséből befolyó összeget a megyei tanács végrehajtó bizottsága fejlesztési hozzájárulási alapként kezeli és abból - az e rendeletben meghatározott feltételek mellett -- újabb fejlesztési hozzájárulást adhat.

31. §

(1) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem részére - tagjai és alkalmazottai nem mezőgazdasági foglalkoztatása elősegítéséhez - termelési adójából visszafizethető fejlesztési hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) adható.

(2) A hozzájárulás a termelési adóköteles tevékenységgel kapcsolatos beruházásra és annak tartós forgóeszköz-szükséglete fedezetére fordítható.

(3) A hozzájárulás mértéke a megvalósítandó tevékenység keretében foglalkoztatott dolgozónként legfeljebb 130 000 forint lehet.

(4) A hozzájárulás a kedvezőtlen adottságú nagyüzemnek akkor is adható, ha a nem mezőgazdasági tevékenység létesítésére vagy bővítésére gazdasági társaságot hoznak létre, melynek tagjai között nem kedvezőtlen adottságú nagyüzemek és egyéb gazdálkodó szervezetek is vannak, de a gazdasági társaság gesztora a kedvezőtlen adottságú nagyüzem és a létrehozott új vagy bővített üzem telephelye a kedvezőtlen adottságú nagyüzem területén van.

(5) A hozzájárulás után az érvényes hosszú lejáratú hitelkamatot kell fizetni.

(6) A hozzájárulást és a kamatot a hozzájárulásból megvalósított nem mezőgazdasági tevékenység termelési adója terhére 10 év alatt kell visszafizetni. A visszafizetés ütemezését a hozzájárulás engedélyezésekor kell meghatározni.

(7) Ha a termelési adó nem fedezi az engedélyezéskor meghatározott visszafizetendő hozzájárulást és kamatát, akkor a fejlesztési alapból kell a kötelezettséginek eleget tenni.

(8) Nem adható hozzájárulás Budapest főváros és vonzáskörzetében, valamint Miskolc, Debrecen, Győr, Pécs, Szeged megyei városok területén levő kedvezőtlen adottságú nagyüzemnek.

(9) A hozzájárulást a PM engedélyezi. A hozzájárulás igénylésének és folyósításának módját a 15. és 17. számú melléklet tartalmazza.

32. §

(1) A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemek összevonása, beolvadása vagy egyesülése esetén a jogutódot a PM és a MÉM, illetve a megyei tanács végrehajtó bizottsága- kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemnek jelölheti ki. A kijelölésnél az MJR. 47. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) Az átmenetileg támogatható nagyüzem támogatási jogosultsága az összevonás vagy az egyesülés időpontjával megszűnik.

(3) Az 1979. november 30-ig kedvezőtlen termőhelyű szövetkezet a termelési adóból törleszthető fejlesztési hozzájárulását változatlan feltételekkel törlesztheti.

33. §

(Az MJR. 48. §-ához)

Az állami erdőgazdaságnak és a mezőgazdasági nagyüzemek erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdasági társulásának a 2. számú melléklet j) pontjában felsorolt erdőfeltárást szolgáló mélyépítémények létesítésére 20 százalék alap- és 20 százalék külön támogatás adható.

Átmeneti rendelkezések

34. §

(1) A támogatások kezelésénél, ellenőrzésénél a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjét, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatását, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítását és pénzügyi revízióját szabályozó rendeletek előírásait kell alkalmazni.

(2) A PM a MÉM-mel egyetértésben felmentési adhat a 4. § (3) és a 6. § (1)-(2), a 10. § (7), a 11. §, a 14. § (2) és (4) és a 15. §-ban foglaltak, valamint a 1. számú mellékletben meghatározott nagyüzemi méretminimum alól.

(3) Az illetékes adóhatóság legfeljebb két évre halasztást adhat a 12. § (3), a 14. § (2), (3) és a 15. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítésére.

(4) A támogatás igénybevételére jogosult illetve a kereskedelmi szervezet kedvezményesen beszerzett, gépre, műtrágyára, növényvédő- és gyomirtószerre nyújtott támogatás teljes összegét köteles az adóelszámolási iroda által megjelölt számlára visszafizetni, ha azt támogatás igénybevételére nem jogosult részére értékesíti.

(5) A mezőgazdasági nagyüzem a tehénállomány 1977-1980-ban bekövetkező növekedése után a korábban hatályos jogszabályok [a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM számú együttes rendelet, valamint az ezt módosító, illetve kiegészítő 53/1976. (XII. 29.) PM-MÉM számú és a 29/1977. (XI. 5.) PM-MÉM számú együttes rendelet 26. §-a] előírásai alapján igényelheti a forgóalap-kiegészítést.

(6) Ha az átlagos tehénállomány 1980-ban vagy az azt követő években csökken - az MJR. 36 § (4) bekezdésében foglalt esetektől eltekintve - az állami támogatás visszafizetésénél még az (5) bekezdésben megjelölt jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

(7) A zöldségértékesítés után fejlesztési támogatás utoljára az 1983. évi zöldségtermelés árbevétele alapján számolható el. Az 1980. január 1. utáni zöldségtermelés alapján azonban csak azok az üzemek jogosultak támogatásra, amelyeknek pályázatát 1979. december 31. előtt hagyták jóvá.

(8) Az 1980. január 1. napja előtt érvényes feltételekkel kiadott okiratok alapján elkezdett beruházások támogatását (beleértve a meliorációs munkát is), valamint az 1979. évet érintő termelési (üzemviteli) támogatásokat még az (5) bekezdésben megjelölt jogszabályok előírásai szerint kell elszámolni.

(9) A gépek és berendezések beszerzésére a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM számú együttes rendeletben meghatározott mértékű támogatással kiadott egyedi engedélyek 1979. december 31. napján hatályukat vesztik.

(10) A 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM számú együttes rendelet alapján a kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok 1980-ra határozattal odaítélt támogatásáról a PM és a MÉM egyedileg rendelkezik.

(11) Nem részesülhet az e rendeletben felsorolt támogatásokban az a közös vállalat, illetve betéti társaság, amely 1980-ban tevékenységét a 22/1978. (IX. 19.) PM számú rendelet 29. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi szabályok szerint folytatja.

Záró rendelkezések

35. §

Ez a rendelet 1980. január 1-én lép hatályba és egyidejűleg a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM számú együttes rendelet és az ezt módosító 53/1976. (XII.29.) PM-MÉM és a 29/1977. (XI. 5.) PM-MÉM számú együttes rendelet, továbbá a 39/1978. (XII.29.) PM számú rendelet hatályát veszti.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Romány Pál s. k,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

A mezőgazdasági épületek nagyüzemi méreteinek minimuma

A mezőgazdasági szakcsoport részére legalább 375 m2 alapterületű fűtött vagy fűtetlen fóliatelep létesítéséhez adható támogatás.

2. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

a) Tejtermelő tehéntartási létesítmények:

Tejtermelő tehénistálló, itatásos borjúnevelő, borjúnevelő 180 napos korig, műtőszárny, elő- és utóvárakozó istálló, ellető istálló, szárazon álló és vemhes üsző istálló, elkülönítő, fejőház, tejház, hullakamra, dögkút, karám telepen belül, tömeg-takarmánytároló siló, abraktakarmánytároló siló 20 m3-ig, inszemináló, trágyalécsatorna épületen kívül, trágyaakna, trágyagyűjtő, tenyésznövendék üsző istálló, fedett szín a karámokhoz, hídmérleg, állatrakodó.

b) Sertéstartási létesítmények

Sertésfiaztató, sertéshizlaló, malacutónevelő, vemhes- és süldőkocaszállás (együtt vagy külön-külön), kanszállás, vemhesítő, technológiai takarmánytároló siló, kényszervágó, hullakamra és boncoló, élőállatrakodó, falkásító, dögkút, trágyalécsatorna, trágyagyűjtő, takarmányelőkészítő keverő, üzemanyagtároló, hídmérleg.

c) Juh- és kecsketartási létesítmények:

Anyajuhhodály, tenyészjuhhodály, tejkamra, elő- utónevelő, pecsenyebárány-hízlaló, ellető, hízlalóhodály, kecskeistálló, takarmánytároló (abraktakarmánynál technológiai tároló), élőállatrakodó, hullakamra és boncoló, dögkút.

d) Baromfitartási épületek:

Baromfinevelőház, baromfitojóház, liba-, kacsatömőház vagy tömőszín, alomtároló, tojástároló és ládaraktár, takarmánytároló, keltetőház, dögkút, aggregátorház, hullakamra és égető.

e) Halastavak és létesítményei:

Termelő-, ivadéknevelő-, tároló-, teleltető tavak, mesterséges halszaporítás létesítményei (keltetőház, nevelőház) vízellátás-, lecsapolás létesítményei, takarmánytároló, energiaellátás létesítményei, gépesített lehalászás csatornája, szociális épület.

f) Zöldség- és burgonyatároló:

Tárolók, beleértve az előtároló, válogató és áruelőkészítő létesítményeket is, valamint az energia- és vízellátás létesítményei.

g) Fűtött vagy fűtetlen fóliatelep épületei, építményei:

Fűtött vagy fűtetlen fóliaház, a fólialepel egyszeri költségével, hőtermelés létesítményei, beleértve a termál kutat is, energia- és vízellátás létesítményei, anyagraktár, tárolószín.

h) Öntözés létesítményei:

Öntözőtelep, az öntözőtelep vízellátását és lecsapolását szolgáló csatornahálózat, csőhálózat, szivattyútelep, vízkivételi mű, beleértve a csőkutat is, víztározó, rizstelep, energiaellátás létesítményei.

i) Abraktakarmánykeverő és tömegtakarmányalapú keveréktakarmányt gyártó üzemek épületei, létesítményei:

Tároló és manipuláló szín a termények előtárolásához és tisztításához, daráló, keverő- és granuláló épület, készáruraktár, energia- és vízellátás létesítményei, mérlegház portával. (Tömegtakarmányalapú keveréktakarmány-gyártás esetén szárító épület, ha 50-80% között szántóföldi vagy ipari eredetű melléktermékeket, illetőleg szálas-, lédús és egyéb tömegtakarmányokat mesterséges szárított állapotban tartalmazó végtermékeket állít elő.)

j) Erdőfeltárás mélyépítményei:

Erdészeti út: az erdőterület feltárását, csemetekert megközelítését biztosító üzemi út és műtárgyai.

Erdei vasúi: az erdőterület feltárását szolgáló keskeny nyomtávú vasúti pálya, ennek műtárgyai, valamint biztonsági és jelzőberendezései.

Erdőgazdasági rakodó: faanyag kérgezésére, aprítására, osztályozására és tárolására szolgáló állandó jellegű telep mélyépítményei és járulékos létesítményei (energiaellátás, térvilágítás, vízellátás, szennyvízlevezetés, hídmérleg és kerítés-építés munkái).

3. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

A tejtermelő tehenészeti és sertéshizlaló telepek üzemeltetéséhez szükséges épületek, építmények:

4. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

A szőlő- és gyümölcstelepítés és korszerűsítés támogatásának szakmai feltételei

I. rész

1. Az új szőlő- és gyümölcsös-telepítés támogatásának feltételei

a) a szőlő-, illetőleg gyümölcstermeléssel már eredményesen foglalkoznak és jelenleg a nagyüzemi szőlő-, illetőleg összes gyümölcsös ültetvény területe eléri a 100 ha-t, vagy

- a meglevő nagyüzemi ültetvényt legfeljebb 3 egymást követő évben - a tokajhegyaljai borvidéken meglevő szőlőültetvényt 5 egymást követő évben - legalább 100 ha-ra egészítik ki, vagy

- 3 egymást követő évben - a tokajhegyaljai borvidéken a szőlőtelepítést 5 egymást követő évben - összesen legalább 100 ha nagyságú új nagyüzemi szőlőt, illetőleg gyümölcsöst telepítenek,

- bogyósgyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdaságnak legalább 3 ha bogyósgyümölcsös területtel kell rendelkeznie, illetve ilyen nagyságú bogyósgyümölcsöst kell legfeljebb 3 év alatt telepítenie,

- szőlő- és gyümölcsöstelepítésre a rendeletben foglaltak alapján a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági szakcsoport részére abban az esetben lehet támogatást adni, ha a közösen művelt terület vagy a tagjai által közösen és egy tagban telepített, korszerűsített ültetvényterület az egymást követő három év alatt - a tokajhegyaljai borvidéken a szőlőterület 5 év alatt - eléri

bogyósgyümölcsű ültetvénynél a 2 ha-t,

egyéb gyümölcsfajoknál a 10 ha-t,

szőlőültetvénynél az 5 ha-t,

b) a telepítéshez igazolt származású, szabványminőségű szaporítóanyag használható fel,

c) az üzem szakmai irányításához legalább egy középfokú végzettségű kertészeti szakember áll rendelkezésre,

d) a támogatásban részesíthető ültetvények telepítésénél a melléklethez csatolt 1. számú és 2. számú táblázatban megjelölt sor- és tőtávolságot kell alkalmazni. A ±15 százaléknál nagyobb eltérés esetén - a MÉM engedélye alapján - a telepítés térállás m2-éhez legközelebb eső sor- és tőtávolság fix összegét kell alkalmazni.

e) az erdőtelepítési célcsoportos állami beruházási keret terhére megvalósuló dió- és gesztenyetelepítéseknél a rendelet 2. §-a (8) bekezdésében és a melléklet I. fejezetének (1) bekezdése a)-c) pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. A szőlő-, illetőleg gyümölcsös ültetvény korszerűsítés támogatásának feltételei:

a) a meglevő szőlő, illetőleg gyümölcsös területe az 50 ha-t, bogyósültetvény területe a 3 ha-t eléri. Szőlőültetvényéből legalább 15 ha, (évente legalább 5 ha) gyümölcsből legalább 10 ha, bogyós gyümölcsből legalább 3 ha ültetvényt korszerűsítenél: (almánál, körténél és szilvánál besűrítessél). 100 ha alatti szőlőültetvény és gyümölcsös bogyós ültetvények kivételével) esetében tápanyag feltöltésre támogatás csak teljes korszerűsítésnél adható;

b) a szőlőültetvény tőkehiánya legfeljebb 20 százalék, gyümölcsös ültetvény állományhiánya pedig legfeljebb 10 százalék;

c) az ültetvény területének lejtése szőlőnél a 17 százalékot, gyümölcsösnél a 10 százalékot nem haladja meg. A tokajhegyaljai borvidék esetében a terület lejtése a 17 százalékot meghaladhatja;

d) a szőlőültetvény kora legfeljebb 20, a gyümölcsös ültetvény kora pedig a gyümölcsfajtól függően legfeljebb 12-15 év;

e) a korszerűsítés után a szőlőültetvény legalább 10 évig, az alma-gyümölcsűek legalább 10 évig, a csonthéjas és héjas gyümölcsűek pedig legalább 5 évig termelésben tarthatók;

f) a szőlőültetvény gépi művelésre alkalmas lesz;

g) az ültetvények egyéb vonatkozásban értelemszerűen az 1. b)-c) pontban megjelölt feltételeknek megfelelnek.

3. Új telepítéseknél a mezőgazdasági üzemnek évente szeptember hó 15-ig üzemi ültetvényleltárt kell készítenie. A telepítés szakmai követelményeknek megfelelő előkészítését, a növényállomány fejlődését, a telepítés befejezését (termőre fordulását), valamint a korszerűsítés befejezését a Szaporítóanyag Felügyelőség az ültetvényleltár alapján ellenőrzi. A Szaporítóanyag Felügyelőség az ellenőrzés eredményéről, a támogatás elszámolásához a termőre forduláskor igazolást ad az üzem részére. Ha a mezőgazdasági üzem a telepítéshez vagy a korszerűsítéshez támogatási okiratot kapott, a szaporítóanyag, valamint a támberendezés vásárolt oszlopainak értéke önállóan elszámolható.

1. számú táblázat a 4. számú melléklethez

Árugyümölcsös támogatási összegei*

2. számú táblázat a 4. számú melléklethez

Szőlőtelepítések támogatási összegei

5. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

A) A támogatás igénylése

A támogatás igényléséhez mellékelni kell:

1. a 25 millió forint bekerülési költséget meghaladó beruházásoknál a beruházások rendjéről szóló jogszabályban előírt beruházási alapokmány, illetőleg beruházási döntést megalapozó javaslat egy jóváhagyott példányát, valamint a véleményező szerv ehhez adott egyetértő észrevételének egy példányát,

2. a műszaki tervdokumentáció alapján készült költségvetést, az épület alaprajzát és - több épület esetén - azok elrendezési rajzát, valamint többlépcsős építés esetén a szakaszok ütemezését, ültetvénytelepítés vagy korszerűsítés esetében az ültetvény telepítési rajzát, az öntözőtelep alaprajza mellett a vonalas létesítmények elrendezését, műtárgyainak bejelölését és a vízrendezési létesítmények kapcsolatát,

3. a Bank igazolását arról, hogy a támogatáson felül szükséges fejlesztési források - beleértve a kötelező tartalék összegét is - az éves ütemben rendelkezésre állnak és a tárgyévi részt elkülönítették,

4. a beruházás megkezdéséhez előírt hatósági engedélyeket,

5. az e rendeletben előírt engedélyeket, határozatokat,

6. pályázat alapján megvalósuló beruházásoknál a pályázatot elbíráló szerv döntését arról, hogy a beruházás támogatás igénybevételével valósítható meg.

B) A támogatási okirat kiállítása

1. A benyújtott okmányok alapján a támogatási kulcsok és a költségvetés alapján a megyei hivatal, egy támogatási okiratot (a továbbiakban: okirat) állít ki az alap és a külön támogatás összegéről.

2. Az okiratot a több éven át megvalósuló beruházások esetén az egész beruházásra kell kiállítani.

3. A több létesítményt magában foglaló állattenyésztési telep összes létesítményére, ültetvénytelepítéseknél a talajelőkészítésre, a telepítésre, az ápolásra a kerítésre és a szükséges támberendezésekre egy okiratot kell kiállítani.

4. A kiállító szerv a támogatásról az okirat megküldésével - a Bank útján - értesíti az igénylőt. Az igénylő csak a kiadott okiratban foglalt létesítmények, terület stb. után részesülhet támogatásban.

C) A támogatás elszámolása

Az elszámolást a támogatást igénybe vevő szerv köteles elkészíteni és az okiratot kiállító szervhez benyújtani.

Az elszámolásnak tartalmaznia kell:

- a beruházás (létesítmény) tervezett és tényleges bekerülési költségét,

- a támogatás alapját képező - a rendelet 3. § előírásainak megfelelően számított - összeget,

- az elszámolásig felhasznált,

- a véglegesen elszámolható,

- a visszafizetendő vagy

- a még folyósítható támogatás összegét.

Az elszámoláshoz csatolni kell a Bank igazolását a felhasznált (folyósított) pénzösszeg forrásonkénti részletezéséről.

A megyei hivatal a benyújtott elszámolást felülvizsgálja és döntéséről értesíti a beruházót.

A megyei hivatal a meliorációs munkák elszámolását - keretfelhasználás szempontjából - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervvel egyezteti.

Az elszámolás valódiságának tartalmát a pénzügyi revízió utólag a helyszínen is vizsgálhatja.

6. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

A mezőgazdasági termelést szolgáló - az állóeszköz fogalomkörbe tartozó - gépi beruházások az "Ipari Termékek Jegyzéke" alapján a következő körön belül részesíthetők támogatásban:

1. 20 százalékos támogatás

Továbbá az alábbi speciális erdészeti gépsorokba tartozó gépekre együtt, illetve ezen gépsorok komplettírozására vehető igénybe.

- Nyárfakitermelés gépsorai

Nyárfaállományok rövidfás munkarendszerének gépsora(rövidfás harvester, forwarder, vagy processor kérgező, rakodó).

Nyárfaállományok hosszúfás munkarendszerének gépsora (hosszúfás harvester, skidder, csoportos daraboló, kérgező, rakodó).

- Erdei fakitermelés komplex gépsora (döntő-rakásoló, skidder, mobil aprítógép vagy kérgező és rakodógép).

Speciálisnak tekintendők a csak a kiemelt ágazat termelését szolgáló gépek, valamint ugyanezen ágazatokban az általános hasznosítású gépekhez alkalmazott adapterek.

A 8. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás igénylése szempontjából mezőgazdasági termelésnek kell tekinteni a "Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységeinek osztályozása" szerint a (1) Növénytermesztést; (2) Kertészetet; (3) Erdészetet [(342) az Erdei melléktermékek termelése kivételével]; (4) Állattenyésztést [(47) Vadászat kivételével]; (5) Mezőgazdasági melléktevékenységet valamint a (6) Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szolgáltatások közül a (611) Talajerő gazdálkodási szolgáltatást és a (6121) Növényvédelmi tevékenységet; továbbá ide sorolandó a tejfeldolgozás és a tejtermék előállítás is.

7. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

A támogatásban részesíthető meliorációs munkák:

1. Meliorációs munkák különböző szintű tervkészítése;

- a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter külön rendeletében szabályozott módon elkészített, különböző szintű meliorációs tervek készítése, megvalósítási térkép készítése.

2. Területrendezési munkák;

- tereprendezés, rónázás,

- vízmosás-bedöntés,

- felesleges utak, árkok megszüntetése,

- elhagyott tanyahelyek, épületek helyeinek elegyengetése,

- az előzőekhez kapcsolódó irtási munkák,

- táblásítás, földúthálózat-kialakítás.

3. Talajvédelmi munkák; - sáncolás,

- övárok, övgát létesítése, beleértve a nyári gátakat is,

- vízmosás-kötés,

- vegyes vagy burkolt vízlevezető,

- terasz-építés,

- gyepsáv-cserjesáv létesítése,

- talajvédő gyepesítés.

4. Vízrendezési munkák;

- nyílt vízlevezető árok,

- talajcsövezés,

- talaj csövezéshez a kivitelezési tervdokumentációban előírt mélylazítás, vakonddrénezés,

- műtárgyak,

- árvízcsúcs-csökkentő víztározó.

5. Talajjavítási munkák;

- kémiai anyagokkal (mész, gipsz, lignites gipsz, cukorgyári mésziszap, lápi mész és egyéb ipari melléktermékek),

- gépi digózás,

- szervesanyagokkal (lápföld, tőzeg stb.), kivéve a szerves trágyát,

- a fenti munkák kombinált megoldásai.

8. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

A meliorációs beruházások támogatásának szakmai feltételei:

1. Meliorációs terv készítéséhez támogatást csak annak a mezőgazdasági nagyüzemnek lehet engedélyezni, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a terv elkészítésétől számított öt éven belül a tervben előírt munkákat megvalósítja.

2. Területrendezési, talajvédelmi és vízrendezési munkákhoz támogatást csak annak a mezőgazdasági nagyüzemnek lehet engedélyezni, amely a korábban megvalósított meliorációs létesítmények fenntartási munkáit rendszeresen elvégezte és ahol az üzemi művek csatlakozását a közcélú befogadók lehetővé teszik,

3. Talajjavításra támogatás az esetben engedélyezhető, ha a javítás hatékonyságát - a területileg illetékes növényvédelmi és agrokémiai állomás szakvéleménye szerint - rendezetlen vízállapot nem veszélyezteti.

4. A helyi jelentőségű közcélú vízrendezési létesítmények megvalósításához abban az esetben engedélyezhető támogatás, ha a csatlakozást az állami befogadó lehetővé teszi. A kizárólag mezőgazdasági nagyüzemek érdekét szolgáló létesítményekhez támogatás engedélyezésének további feltétele, hogy a szükség szerint kapcsolódó üzemi vízrendezési és talajvédelmi munkákat a mezőgazdasági nagyüzemek előirányozzák, illetőleg azokat négy éven belül befejezzék és az ezekhez szükséges támogatási keretet az engedélyező szerv biztosítja.

9. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

Juh- és kecsketenyésztési állami támogatás elszámolásának rendje

10. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

A gyeptelepítés és felújítás támogatása

1. A gyeptelepítésre és felújításra a mezőgazdasági nagyüzemek e támogatásban eddig még nem részesített területére és csak egyszer engedélyezhető állami támogatás akkor, ha

a) rendelkezésre áll az üzem teljes gyepterületét magában foglaló fejlesztési és technológiai terv,

b) a gyepterület tervezett termését teljes egészében hasznosító állatállomány a telepítést, illetőleg a felújítást követő három éven belül biztosítható.

2. A gyeptelepítés és felújítás támogatása szempontjából (a továbbiakban: támogatás)

- telepítésnek minősül a tevékenység, ha az üzem szántóterületén művelési ág változással rétet és legelőt létesít, továbbá, ha a természetes (ős) gyepterületen gyeptöréses újratelepítést végez. Kivételes esetekben támogatásban részesíthető olyan gyeptelepítés, amelyet művelési ág változtatás nélkül, szántóterületen hajt végre a mezőgazdasági nagyüzem;

- felújításnak minősül a tevékenység, ha a rét, legelő művelési ágba tartozó területen, vagy annak egy részén a fűállomány teljes, vagy részleges cseréjét hajtja végre a mezőgazdasági nagyüzem.

3. A támogatás iránti kérelemhez gyepgazdálkodási, fejlesztési technológiai tervet 2 példányban kell csatolni a Felügyelőség szakmai véleményével együtt.

4. A telepítés, felújítás technológiai leírása szerint szükséges, de állóeszköznek minősülő létesítmények költségelőirányzatait a támogatás összegének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, mivel a beruházások támogatását e rendelet külön szabályozza.

Támogatásban nem részesíthetők az olyan munkaműveletek, amelyeket a folyamatos és a rendszeres gazdálkodás keretében kell elvégezni, kivéve, ha ezen munkák elvégzésének szükségessége a telepítéssel és felújítással komplexen jelentkezik.

5. A támogatásban részesített gyeptelepítést, felújítást egy éven belül be kell fejezni. Nagy területeken elvégzendő telepítéseket és felújításokat évekre szakaszolni lehet. Amennyiben a munkálatokra nyár végén kerül sor - az áthúzódás miatt - a támogatás összegét is ütemezni kell.

Ha a mezőgazdasági nagyüzem a tárgyévre ütemezett munkát nem végezte el és a támogatás összegét nem vette igénybe, a támogatás engedélyezését a következő évben újból kérheti. A mezőgazdasági nagyüzemnek a telepítés, illetve felújítás befejezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni a Felügyelőség szakembereinek bevonásával.

6. A jóváhagyott támogatást az adóelszámolási iroda a munka befejezése után folyósítja. Ha a munka a következő évre húzódik át, akkor a tárgyévben elvégzett teljesítményre - legfeljebb az engedélyezett támogatás mértékéig - részszámlát lehet benyújtani.

11. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1) PM-MÉM számú együttes rendelethez

A mezőgazdasági kistermelők szarvasmarha tenyésztésének állami támogatása

1. Az MJR. 45. § (1) bekezdése alapján járó állami támogatást a mezőgazdasági kistermelőnek a Felügyelőségtől a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervénél, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél (továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) beszerezhető és a községi szakigazgatási szervnél benyújtandó formanyomtatványon kérheti.

2. Az MJR. 45. § (1) bekezdése alapján járó állami támogatás iránti kérelem benyújtásakor az állatkísérő lap (járlatlevél) bemutatása mellett a községi szakigazgatási szervnél igazolnia kell a kistermelőnek, hogy a tulajdonában levő tehenet (teheneket)

- legalább egy éve tartja,

- a 10/1972. (VIII. 9.) MÉM számú rendeletben foglaltak szerint tartósan megjelölték,

- utoljára, legfeljebb 13 hónapon belül köztenyésztésre engedélyezett bikával termékenyítették, illetve fedeztették.

3. Az MJR. 45. § (2) bekezdése alapján járó állami támogatás iránti kérelemhez a mezőgazdasági kistermelő a benyújtáskor mellékelni köteles a továbbtartási kötelezettség vállalásáról szóló nyilatkozatot és a községi szakigazgatási szervnek be kell mutatnia a tehén és a született borjú állatkísérő lapját (járlatlevelét) annak igazolásával, hogy

- a tehenet és a született borjút a 10/1972. (VIII. 9.) MÉM számú rendelet szerint tartósan megjelölték,

- a tehenet utoljára 13 hónapon belül köztenyésztésre engedélyezett bikával termékenyítették, illetve fedeztették.

4. Azokban a községekben, ahol a megyei állategészségügyi állomás megállapítása szerint a tehénállomány legalább 93 százaléka gümőkórmentes, az MJR. 45. § (1) bekezdése alapján az állami támogatás csak akkor vehető igénybe, ha az állattartó állatorvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a tehene gümőkórmentes.

5. A községi szakigazgatási szerv a benyújtott kérelmeket - a 2. és 3. pontban foglaltaknak megfelelő csoportosításban - nyilvántartja és úgy továbbítja a Felügyelőséghez, hogy azok a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig beérkezzenek. Az állatkísérő lapot (járlatlevelet) a szükséges záradékkal ellátja.

6. A Felügyelőség az igényjogosult mezőgazdasági kistermelőnek az állami támogatást a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kiutalja.

7. A községi szakigazgatási szervek formanyomtatvánnyal való ellátásáról és a lebonyolítás folyamatos ellenőrzéséről a Felügyelőség gondoskodik.

8. A mezőgazdasági kistermelő a tulajdonában levő tehén (tehenek) fedeztetését, ellését, értékesítését, elhullását, amely után állami támogatásban részesült, 30 napon belül köteles bejelenteni a községi szakigazgatási szervnél.

12. számú melléklet a. 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

a) Az alapárkiegészítés mértéke

Az alapárkiegészítés minden termőtájon a növénytermelés (beleértve a fűszénát) és az állattenyésztés nettó árbevétele után jár (kivéve a virágot, dísznövényt).

b) Külön árkiegészítés

Termőhelyi besorolás

A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemet - a kijelöléssel és a kategóriába sorolással egyidejűleg - a kijelölő szerv a 7 termőtáj egyikébe sorolja. Ezek a nagyüzemek tájkörzetenként a következő termékek után kapnak külön árkiegészítést.

A külön árkiegészítés mértéke a nettó árbevétel százalékában.

Az egyes termékek után a külön árkiegészítés minden tájban és minden kategóriában azonos.

A sertés- és a baromfi-tenyésztés termékei után csak az 1989. január 1. előtt megépült férőhelyeken termelt árura jár alapárkiegészítés.

13. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

Az árkiegészítés kiszámítása

A) A rendelet alkalmazása szempontjából árbevételnek csak a nettó árbevétel számít. Kiszámításakor a saját termelésűnek minősülő különböző termékeket a következők szerint kell értékelni:

a) állami vagy szövetkezeti vállalatnak, közületnek és más mezőgazdasági üzemnek, valamint saját vagy gazdasági társulásban fenntartott árusítóhelyen értékesített terméket, belföldi termelői áron,

b) az üzemi konyhán felhasznált terméket a felvásárlási áron számított értéke alapján.

c) a gazdasági társulásnak - a tag kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem - átadott terméket értékesítési áron számított értéke alapján,

d) a leellett és tenyésztésbe állított (saját tenyésztésű és vásárolt) előhasi üszők darabonként 25 000 Ft-tal, a kocasüldők darabonként 4000 Ft-tal, a jerkék darabonként 1000 Ft-tal számított értéke alapján,

e) a feldolgozott formában értékesített termékeket a feldolgozott alapanyag értékesítési áron számított értéke alapján.

B) Az igénybevehető árkiegészítés összegét úgy kell kiszámítani, hogy a különböző (árkiegészítésben részesülő) termékek nettó árbevételének és az alap, valamint a külön j árkiegészítés 12. számú melléklet szerinti mértékének szorzatából le kell vonni:

a) minden olyan szántóföldön termelt, vásárolt termék beszerzési áron számított értékét és az ezekre meghatározott alap- és külön árkiegészítési kulcsok szorzatát, amely saját termékként árkiegészítésben részesül és amelyet változatlan, át-, vagy feldolgozott formában értékesít,

b) a vásárolt takarmányok - kivéve a keveréktakarmányok előállításához vásárolt premixet, valamint a lédús és szálas takarmányokat - 300 Ft/q egységáron számított értékét és a kategória szerinti alap-, valamint a tájkörzet szerinti külön árkiegészítési kulcsok szorzatát.

c) minden vásárolt szőlő- és gyümölcstermesztési termék beszerzési áron számított értékét és az ezekre meghatározott árkiegészítési kulcsok szorzatát,

d) minden olyan vásárolt állat vagy állati termék beszerzéskori értékét és az ezekre meghatározott alap- és külön árkiegészítési kulcsok szorzatát, amely saját termékként árkiegészítésben részesül; minden kiselejtezett tenyészállat e melléklet A/d) pontjában meghatározott árakon számított értékét és a megfelelő állatfajra vonatkozó alap- és külön árkiegészítési kulcsok szorzatát.

E pont szerinti levonást Tbc-mentesítés esetén vagy új állattenyésztési telep feltöltésekor (ha ez utóbbi állománvnövekedéssel is jár) a tárgyévben mellőzni kell, ha a tenyésztésbevétel után elszámolható árkiegészítésre csak a következő évben lesz jogosult a nagyüzem. Ilyen esetben a vásárlás utáni levonást is a tenyésztésbevételkor kell végrehajtani.

14. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

A nagyüzem tagjai és alkalmazottai, valamint a kistermelők gazdaságából származó termékek utáni árkiegészítés

A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem területe szerinti helységekben gazdálkodó kisegítő gazdaságok és egyéni termelők által termelt tej és bogyós gyümölcs (málna, köszméte, fekete és piros ribiszke, szamóca) a nagyüzemen keresztüli értékesítése után árkiegészítést számolhat el.

Ugyancsak árkiegészítés illeti meg a nagyüzemet, tagja és alkalmazottja saját gazdaságából továbbtartásra vagy feldolgozásra vásárolt és a nagyüzemen keresztül értékesített borjú, növendék- és hízómarha, növendék- és hízósertés, tej és bogyós gyümölcs, valamint a zöldség után. Ezek a nagyüzemen keresztül értékesített termékek a kedvezőtlen termőhelyű nagyüzem által termelt és a háztájinak juttatott állat- és takarmány alapanyagból is származhatnak. Ha a nagyüzem tagja vagy alkalmazottja, illetőleg a szakszövetkezet saját gazdasága nem a nagyüzemtől vásárolta az állatalapanyagot, úgy csak akkor és az tekinthető saját termelésű terméknek, ha a borjút legfeljebb 4 hónapos, a malacot 2 hónapos korig vásárolta.

Az árkiegészítés és külön árkiegészítés mértéke azonos a nagyüzem árutermelése utáni árkiegészítéssel. (12. számú melléklet).

15. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

A támogatás igénylése, folyósítása, engedélyezése

a) Árkiegészítés

A kedvezőtlen termőhelyű nagyüzemek az árkiegészítést, maguk számítják ki. Az árkiegészítés kiszámításának alapjául az értékesítési számlák, belső számlák, a bizonylati szabályzatban meghatározott okmányok szolgálnak. Az árkiegészítést negyedévenként egyszer, a negyedévet követő hónap 15. napjától kell bejelenteni az illetékes első fokú adóhatóságnak. Az esedékes összeg kiutalását formanyomtatványon a fenti határidőig az adóelszámolási irodától kell kérni. Az adóelszámolási iroda a kiutalást az igénylés beérkezésétől számított 6 napon belül teljesíti.

b) Fejlesztési hozzájárulás

A kedvezőtlen adottságú, termelőszövetkezetnek és szakszövetkezetnek fejlesztési hozzájárulási kérelmet - a szükséges okmányokkal együtt - a megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervhez, a kedvezőtlen adottságú állami gazdaságnak az ÁGK-hoz kell benyújtania. A fejlesztési hozzájárulást a megyei szakigazgatási szervek a területi szövetség javaslata alapján a tárgyévi keret terhére, március hónap 31. napjáig - engedélyezik.

Mind a visszafizetési kötelezettség nélkül, mind a visszafizetési kötelezettség melletti fejlesztési hozzájárulást az adóelszámolási iroda folyósítja.

A visszafizetési kötelezettség melletti fejlesztési hozzájárulás esedékes összegét, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetnek és szakszövetkezetnek a megyei tanács vonatkozó határozatában megjelölt számlájára, a kedvezőtlen adottságú állami gazdaságnak a központi költségvetés külön megjelölt számlájára kell befizetnie.

c) Termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás.

A kedvezőtlen adottságú nagyüzemnek a termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás iránti kérelmet a megyei pénzügyi és mezőgazdasági szakigazgatási szervhez, illetőleg az ÁGK-hoz kell benyújtania. A kérelmet, javaslatával ellátva, a - megyei tanácselnök, illetőleg az ÁGK vezetője a Pénzügyminisztériumhoz küldi meg. A kérelemhez csatolni kell az MNB megyei igazgatósága, a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetsége, és a megyei hivatal, illetve területi igazgatóság javaslatát.

Az engedélyezett termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulást az ádóelszámolási iroda a számlavezető bankszerveken keresztül folyósítja.

16. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

Az elemi kár térítésénél figyelembe vehető termékek és a termékenkénti mennyiségi szintek a következők:

1. Dunántúli dombvidék

2. Nyugat-dunántúli dombvidék

3. Észak-dunántúli dombvidék

4. Észak-magyarországi hegyvidék

5. Duna-Tiszaközi homok vidék

6. Észak-alföld

Kategóriába sorolástól függetlenül egységesen 14 q búza, 12 q rozs, 191 q cukorrépa, 10 q napraforgó, 21 q kukorica és 10 q borsó hektáronként.

7. Szabolcs-somogyi homok vidék

Térítés legfeljebb e hozamszintig, a felvásárlási alapárak és az alap-, valamint kiemelt árkiegészítésnek megfelelő összegben adható.

A káreseményt az Állami Biztosító illetékes fiókjának 48 órán belül kell bejelenteni.

Az Állami Biztosító által igazolt és e melléklet szerint meghatározott térítést az adóelszámolási iroda folyósítja.

17. számú melléklet a 42/1979. (XI. 1.) PM-MÉM számú együttes rendelethez

Dotáció és termelési árkiegészítés igénylése