58/1979. (XII. 24.) PM rendelet
a tanácsi költségvetési elszámoló hivatalokról
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján a munkaügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.
Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal szervezése
1. §
(1) Az illetményhivatalokat 1980. január 1-i hatállyal tanácsi költségvetési elszámoló hivatalokká kell szervezni.
(2) A tanácsi költségvetési elszámoló hivatal (továbbiakban: Elszámoló Hivatal) működése a hatáskörébe utalt ügyekben a tanácsok hivatali szervezetére és - a költségvetési üzemek kivételével - a tanácsok irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (továbbiakban: költségvetési szerv) terjed ki.
Az Elszámoló Hivatal feladata
2. §
Az Elszámoló Hivatal ellátja
a) a bérelszámolással,
b) a társadalombiztosítási ellátások folyósításával és elszámolásával,
c) a könyvviteli elszámolással,
d) a lakossági adók nyilvántartásával,
e) a távlati területi eszközelosztással kapcsolatos program kidolgozásával,
f) az információszolgáltatással,
g) a költségvetési szerv törzsadattárának kezelésével,
h) az egyes előirányzatokkal való gazdálkodással
kapcsolatos feladatokat
Bérelszámolás
3. §
(1) Az Elszámoló Hivatal a költségvetési szervekkel munkaviszonyban álló munkavállalók részére számfejti a munkabéreket és az egyéb díjazásokat. A bérelszámolásról a munkáltatónak és a munkavállalónak a Pénzügyminisztérium által előírt írásos elszámolást ad.
(2) Az Elszámoló Hivatal a tényleges munkateljesítés szerint járó béreket - beleértve a változó béreket is - a költségvetési szerv által a tárgyhónapot követő hó 10-ig beküldött változásjelentés figyelembe vételével a következő hónap 3-án számolja el és fizeti ki. A munkába lépés hónapjára, továbbá betegség, vagy egyéb ok miatti hiányzás első hónapjára a munkavállalónak előlegként - a tényleges munkateljesítéstől függetlenül - a besorolás alapján bért folyósít.
(3) Az Elszámoló Hivatal a bérrendszerekben előírt kötelező alapbéremelést hivatalból hajtja végre.
4. §
Az Elszámoló Hivatal
a) a bérek számfejtésénél, folyósításánál, nyilvántartásánál és elszámolásánál a költségvetési gazdálkodásra, létszám- és bérgazdálkodásra, a munkabérekre és bérjellegű járandóságokra vonatkozó jogszabályok, valamint a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete szerint jár el,
b) a költségvetési szerv rendelkezéseit alaki és tartalmi szempontból megvizsgálja és az esetleges hiányok pótlására a költségvetési szervet - a számfejtést és folyósítást akadályozó hiányosságok közlése mellett - felhívja,
c) gondoskodik az illetményeket terhelő levonások teljesítéséről és a levont összegeknek a kedvezményezettek részére történő átutalásáról. A levonások mértékére, módjára és sorrendjére - beleértve a pénzintézeti tartozásokat is - a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályban foglaltakat alkalmazza.
Társadalombiztosítás
5. §
(1) Az Elszámoló Hivatal a költségvetési szerv tekintetében ellátja a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokat.
(2) Az Elszámoló Hivatal kifizetőhelyi feladatokkal kapcsolatos ügyviteli szabályait a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága állapítja meg, a Pénzügyminisztériummal egyetértésben.
(3) A társadalombiztosítás egyes ügyviteli feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenység ellenőrzésére a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság illetékes szerve jogosult.
(4) A társadalombiztosítási ellenőrző szervek által fizetési meghagyással követelt összeget az Elszámoló Hivatal megtéríti.
Könyvvitel
6. §
(1) Az Elszámoló Hivatal a költségvetési szervek könyvviteli feladatainak ellátása során
a) nyilvántartja az eredeti és módosított költségvetési előirányzatokat,
b) vezeti a könyvelést a pénzellátisi tevékenységről, továbbá a működési költségvetéssel és a fejlesztési alappal kapcsolatos gazdálkodásról.
(2) A költségvetési szervek könyvvitele a kettős könyvviteli rendre épül, melyet a Pénzügyminisztérium külön számviteli közleményben tesz közzé.
(3) Az Elszámoló Hivatal saját adatállományából elkészíti a költségvetési szervek számszerű költségvetési beszámolóit és elvégzi annak összesítését.
A lakossági adók nyilvántartása és elszámolása
7. §
Az Elszámoló Hivatal ellátja a lakossági adók nyilvántartását és elszámolását. Tevékenysége során adóhatósági jogkört nem gyakorol.
A távlati területi eszközelosztási program kidolgozásában való részvétel
8. §
Az Elszámoló Hivatal közreműködik a településfejlesztési tervek számítási munkáinak elkészítésében, a távlati eszközellátási és pénzügyi programok kidolgozásában.
Információszolgáltatás
9. §
(1) Az Elszámoló Hivatal a tanácsi pénzügyi információrendszer szervezeti bázisa. Ennek keretében ellátja a tanácsok gazdálkodásával, intézményeik fenntartásával, az államigazgatási feladatok ellátásával, területfejlesztéssel, a lakosság tájékoztatásával összefüggő költségvetési, vagyonkezelési, tervezési és ellátási feladatok pénzügyi és naturális adatainak feldolgozását.
(2) Az Elszámoló Hivatal ellátja a kötelező munka- és bérügyi statisztikai adatszolgáltatást a tanácsok és irányításuk alatt álló intézmények helyett.
Az intézményi törzsadattár kezelése
10. §
Az Elszámoló Hivatal gondoskodik a központilag kidolgozott intézményi törzsadattár bevezetéséről és folyamatos karbantartásáról.
Az Elszámoló Hivatal számítástechnikai bázisa
11. §
(1) Az Elszámoló Hivatal számítástechnikai bázisát a Pénzügyminisztérium Számítóközpontjának központi gépparkja, valamint a Pénzügyminisztérium fejlesztési programja keretében az Elszámoló Hivatalhoz telepített, illetve a tanácsok által vásárolt számítógép képezi.
(2) Az Elszámoló Hivatal számítógépes feldolgozást - szükség esetén a Pénzügyminisztérium hozzájárulásával - bérmunkában is végeztethet, ebben az esetben azonban biztosítania kell, hogy a feldolgozás eredménye a pénzügyi információrendszernek megfeleljen.
12. §
Az Elszámoló Hivatalnál működő számítógép segítségével az arra jogosultak igénybevehetik a Pénzügyminisztérium Számítóközpontjában működő pénzügyi adatbank szolgáltatásait. Az igénybevétel módját és feltételeit a Pénzügyminisztérium állapítja meg.
13. §
(1) A Pénzügyminisztérium központi programja keretében telepített számítógépek a Pénzügyminisztérium Számítóközpontja kezelésében vannak, azok karbantartásáról és működésének felügyeletéről a Pénzügyminisztérium Számítóközpontja, üzemeltetéséről az Elszámoló Hivatal gondoskodik.
(2) Az Elszámoló Hivatalnál üzemeltetett számítógép elhelyezési feltételeinek biztosítása a tanács feladata.
(3) A Pénzügyminisztérium Számítóközpontja által nyújtott szolgáltatásért a tanács költségtérítést fizet
Az Elszámoló Hivatal jogállása és szervezeti felépítése
14. §
(1) Az Elszámoló Hivatal megnevezése: Fővárosi............... megyei, ............... megyei városi Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal.
(2) Az Elszámoló Hivatal jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
(3) Az Elszámoló Hivatal az illetményhivatal jogutódja.
(4) Az Elszámoló Hivatal vezetőjét a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének (továbbiakban: pénzügyi osztály) vezetője nevezi ki, menti fel és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört.
(5) A Elszámoló Hivatal az illetékes pénzügyi osztály vezetőjének felügyelete alá tartozik.
(6) Az Elszámoló Hivatal szervezeti felépítését a feladatok részletes elhatárolását, a belső ellenőrzés rendszerét, azok ellátásával kapcsolatos ügyvitelt az Elszámoló Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzatot az Elszámoló Hivatal vezetője - a Pénzügyminisztérium irányelvei alapján - készíti el.
15. §
Az Elszámoló Hivatal költségvetését a 115 05 Számítástechnikai és adatszolgáltatási feladatok költséghelyen kell előirányozni. Munkavállalói alkalmazásának feltételeit a 15/1977. (XII. 1.) MüM számú rendelettel módosított 15/1973. (XII. 27.) MüM számú rendelet 1. számú melléklete II./1. jelű táblázatának "C" kategóriája, illetve a II/3, III, IV. jelű táblázata; jogaikat és kötelezettségeiket a 38/1973. (XII. 27.) MT számú rendelet határozza meg. A jutalom és egyéb juttatások mértékére a tanácsok igazgatási ágazatára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
Vegyes rendelkezések
16. §
(1) Az Elszámoló Hivatal jogállására, gazdálkodására, továbbá a bérelszámolásra, a társadalombiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a rendelet hatálybalépését követően, az egyéb rendelkezéseket az Elszámoló Hivatal szervezésének ütemterve szerint kell alkalmazni.
(2) A szervezés időszakában az Elszámoló Hivatal a hagyományos technikai eszközökkel és módon látja el feladatát.
(3) Az Elszámoló Hivatal feladatainak részletezését és ellátásának módját a rendelet melléklete tartalmazza.
(4) Az illetményhivatalnál a jogszabályok alapján kapott felmentések, valamint egyes továbbképzési formák elvégzésére vonatkozó előírások alapján szerzett képesítések az Elszámoló Hivatalnál is érvényesek. Az új alkalmazásoknál és kinevezéseknél a tanácsi pénzügyi, illetve a számítástechnikai dolgozókra vonatkozó képesítési előírásokat kell alkalmazni.
(5) Az Elszámoló Hivatal iratkezelésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az illetményhivatalokra megállapított szabályok vonatkoznak.
(6) Az Elszámoló Hivatal és a költségvetési szerv közötti vitás kérdésekben - az érintett szakigazgatási szerv vezetőjének meghallgatásával - a pénzügyi osztály vezetője dönt.
Záró rendelkezések
17. §
(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 106/1967. (PK 4.) PM számú utasítás hatályát veszti.
(2) A 39/1967. (XII.29.) PM számú rendelet mellékletének a fővárosi, megyei, járási, városi, kerületi és községi tanácsok illetményhivatalok útján fizetett munkabére végelszámolásáról szóló rendelkezése a 3. § (2) bekezdése szerint módosul.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet az 58/1979. (XII. 24.) PM számú rendelethez
Bérelszámolás
1. Az Elszámoló Hivatal a bérelszámolás során a költségvetési szerv által kiállított, alakilag és tartalmilag megfelelő okmányok és a munkateljesítést igazoló kimutatások alapján jár el.
2. Az adatszolgáltatás hibás, hiányos és késedelmes teljesítéséből eredő felelősség a költségvetési szerv vezetőjét terheli.
3. A költségvetési szerv az állományába tartozó munkavállalók bérére kiható személyi, szolgálati, anyakönyvi adataiban és a lakhelyben bekövetkezett változásokat, valamint a munkaviszony megszűnését azonnal; a betegség, a fizetésnélküli szabadság, az igazolt és igazolatlan távollét miatti hiányzást a tárgyhónapot követő 5-10. között az Elszámoló Hivatal által a számítógépes feldolgozási programnak megfelelően meghatározott ütemterv szerint - a jelenléti ív adatainak megfelelően - az Elszámoló Hivatalhoz bejelenti (továbbiakban: változás-jelentés).
4. A tárgyhónapot követő 15-e után beérkezett fizetési rendelkezéseket az Elszámoló Hivatal csak a következő havi elszámolásnál veszi figyelembe.
A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv állományába tartozó munkavállalók közül jelentőfelelőst jelöl ki és annak nevét az Elszámoló Hivatallal közli.
5. A változás-jelentés elkészítéséért és az Elszámoló Hivatalhoz határidőre való eljuttatásáért, illetve az annak elmulasztásából eredő károkért a költségvetési szerv vezetője felel.
6. Az Elszámoló Hivatal a bérfizetésről a pénzügyminiszter által előírt napon a pénzügyi osztály vezetője által kijelölt bérfizetőhely útján gondoskodik. A pénzügyi osztály a kijelölésnél a munkavállalók pénzfelvételi lehetőségét, valamint a pénzkezelés biztonságát figyelembe véve jár el.
7. Az Elszámoló Hivatal a munkavállalók részére a jogszabályokban előírt esetekben rendkívüli bérelszámolást teljesít. (Szabadság, valamint felmentés idejére esedékes bér kifizetése, téves bérelszámolás helyesbítése.)
8. A bérfizetési naptól eltérő időpontban a Elszámoló Hivatal csak a téves bérelszámolásból eredő, a munkavállaló javára szolgáló helyesbítéseket; befejezett munkaügyi eljárás alapján történő kifizetéseket; a munkaviszony megszűnését követő elszámolást teljesít. Az Elszámoló Hivatal vezetője rendkívül méltánylást érdemlő esetben egyes munkavállalók részére engedélyezheti a bérfizetési naptól eltérő kifizetést.
9. Az Elszámoló Hivatal a nyugdíj és a társadalombiztosítási járulék, valamint a járandóság alapját képező összegeket a kifizetés időpontját alapul véve állapítja meg, a következő kivételektől eltekintve:
a) A téves bérelszámolás miatt visszamenőlegesen történt helyesbítés esetén a nyugdíjjárulék mértékét a helyesbített munkabér összegének megfelelően kell megállapítani.
b) A nyugdíjazásnál 30 napnál hosszabb felmentési idő esetén több hónapra egy összegben előre folyósított munkabérek után a nyugdíjjárulék mértékét az egy-egy hónapra járó munkabér összegének megfelelően kell megállapítani és a nyugdíjjárulékot aszerint levonni.
c) A pedagógusok szabadsága miatt a több hónapra előre folyósított munkabérből a nyugdíjjárulékot az egy-egy naptári hónapra járó munkabér összegének megfelelő mérték szerint kell megállapítani és levonni.
10. Az Elszámoló Hivatal
a) a munkaviszony megszűnése esetén 2 példányban munkavállalói igazolási lapot (MIL-lap) állít ki,
b) az erre vonatkozó külön jogszabályok szerint a keresetről (átlagkereset, átlagjövedelem) igazolást ad. Az áruvásárlási és személyi kölcsönhöz szükséges igazolást az utolsó havi bérjegyzék alapján a bérfizetőhely is kiállíthatja.
11. Ha a jogerős bírósági határozat a munkabérlevonáson felül a jutalom és prémium összegére is kihat, ezt a körülményt az Elszámoló Hivatal a munkáltatóval közli azzal a felhívással, hogy a jutalom és prémium kifizetésekor a határozaton alapuló levonást végezze el és a levont összeget a kedvezményezett részére utalja át. Az átutalásról a munkáltató a munkavállaló részére kifizetett jutalom és prémium bejelentésével egyidejűleg értesíti az Elszámoló Hivatalt feljegyzés céljából.
12. A bér pénzfedezete az OTP és a Posta útján kerül a bérfizetőhelyhez. Az Elszámoló Hivatalnál személyesen eljáró munkavállalók járandósága kivételes esetben az ellátmány pénztár terhére is kifizethető, vagy a munkavállalók címére MNB postautalványon is kiküldhető.
13. A bérfizetőhely a munkabért és a társadalombiztosítási ellátást a Munka Törvénykönyvében előírt módon, a törvényes bérfizetési napon a jogosultak kezéhez fizeti ki. A fizetési jegyzékeket és egyéb okmányokat, melyeken a munkavállalók a járandóság felvételét aláírásukkal igazolták, a a bérfizetőhely a vonatkozó jogszabályok szerint megőrzi.
14. A bérfizetőhely a kiutalt, de valamilyen okból ki nem fizetett járandóságot az Elszámoló Hivatal számlájára, a pénzkezelésre vonatkozó szabályok szerint visszafizeti.
Társadalombiztosítás
1. Az Elszámoló Hivatal a kifizetőhelyi feladata keretében
a) az ellátásra jogosultságot első fokon elbírálja. Határozatban dönt jogszabályba ütköző igények elutasításáról,
b) számfejti és folyósítja a biztosítottak társadalombiztosítási ellátását, a gyermekgondozási segélyt, a csökkent munkaképességű dolgozók részére járó keresetkiegészítést, valamint az egészségügyi ellátásként járó útiköltséget,
c) adatot közöl a nyugdíj-előkészítő bizottságok és a nyugdíjat megállapító szervek részére.
2. A társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos igényjogosultság elbírálására, az ellátás számfejtésére és folyósítására, továbbá a társadalombiztosítási járulék és a munkabéreket terhelő nyugdíjjárulék levonására a társadalombiztosításról szóló törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezések az irányadók. A tévesen magasabb vagy alacsonyabb összegben megállapított nyugdíjjárulékot a következő havi bérelszámolásnál helyesbíti.
3. Az Elszámoló Hivatal a kifizetett társadalombiztosítási ellátásokat a társadalombiztosítási törvény által meghatározott bontásban havonként számolja el. Az elszámolással egyidejűleg közli az előírt statisztikai adatokat is.
Könyvvitel
1. Az Elszámoló Hivatal feldolgozza a működési körébe tartozó költségvetési szervek könyvviteli adatait. A feldolgozás lehetővé teszi a költségvetési szervek működésével, továbbá az egyes tevékenységekkel, a költségviselőkkel kapcsolatos előirányzatok nyilvántartását, az előirányzatok teljesítése érdekében eszközölt kiadások, költségek, eszköz és forrásváltozások elszámolását az előírásoknak megfelelően.
2. Az Elszámoló Hivatal a könyvvitelt a költségvetési szervek által kiállított bizonylatok alapján vezeti. Az alkalmazásra kerülő pénztár-, bank- és vegyesnapló, mint bizonylat képezi a költségvetési szervek elsődleges operatív feljegyzéseit és az adatfeldolgozás alapját. A naplók egy példánya a költségvetési szervnél marad.
3. Az adatfeldolgozási módszer lehetővé teszi beszámoló adatok automatikus készítését és összesítését. A pénzügyi osztály az előbbi feltételek megyei szintű biztosítása esetén megszüntetheti a költségvetési szerveknél a számszerű beszámoló készítését.
4. A könyvviteli nyilvántartásokat úgy kell megszervezni, hogy a tételes számlaforgalom szükség esetén bármely időpontban - ellenőrzési vagy egyéb célra - kinyomtatható legyen.
5. Az Elszámoló Hivatalnál fokozatosan ki kell fejleszteni az analitikus nyilvántartások rendszerét.
A lakossági adók nyilvántartása és elszámolása
1. Az Elszámoló Hivatal a feldolgozás keretében az illetékes adóhatóságokhoz kapcsolódóan az adóalanyok törzsadatainak, az adófizetési kötelezettségükkel kapcsolatos adatoknak a nyilvántartását, valamint az adóbeszedési számlák és az idegen bevételek átmeneti letéti számla pénzforgalmi adatainak folyamatos könyvelését, továbbá a bevételek elszámolását végzi.
2. Az Elszámoló Hivatal az első fokú adóhatóságoktól az alapadatokat tartalmazó bizonylatokat átveszi, az adatokat rögzíti és ellenőrzi. A rögzített adatokat feldolgozás céljából továbbítja a Pénzügyminisztérium Számítóközpontjának. A visszaérkező adatokból az Elszámoló Hivatal eredményközlő táblákat állít elő és az első fokú adóhatóságok részére megküldi.
3. Az Elszámoló Hivatal összesítéseket, tájékoztató táblákat bocsát a pénzügyi szakigazgatási szervek részére.
A távlati, területi eszközelosztási program kidolgozásában való részvétel
Az Elszámoló Hivatal a távlati területi eszközelosztási program kidolgozásával kapcsolatos feladatát a tervező szerv, illetve a pénzügyi osztály által kialakított irányelvek szerint végzi.
Információszolgáltatás
1. Az Elszámoló Hivatal
a) gondoskodik a költségvetési szerv számára végzett tevékenysége keretében keletkező adatok feldolgozásáról, a helyi és központi pénzügyi adatbankban történő tárolásáról. A feldolgozott adatokat rendszeres vagy eseti információ szolgáltatás keretében a költségvetési szervek rendelkezésére bocsátja,
b) feladata a fővárosi, megyei tanácsok, a Pénzügyminisztérium és más minisztériumok, valamint az országos hatáskörű szervek részére az ágazati és a funkcionális irányításhoz szükséges adatszolgáltatás teljesítése, információ előállítása. A pénzügyi információrendszerben kezelt adatok alapján biztosítja a pénzügyi osztályok számára szükséges információkat a tanács pénzügyi helyzetének megítéléséhez, az ellenőrzési feladatok végrehajtásához,
c) nyilvántartja a tanácsi gazdaság körébe tartozó ágazatok feladat- és ellátottsági mutatóit, normatíváit és alakulásokról rendszeres tájékoztatást ad.
2. Az Elszámoló Hivatal az adatszolgáltatási feladatokat a számítógépes feldolgozás ütemterve szerint veszi át.
3. A bérszámfejtésbe még be nem vont költségvetési szervek a bér- és munkaügyi statisztikai adatszolgáltatást az Elszámoló Hivatal útján teljesítik.
Az intézményi törzsadattár kezelése
A törzsadattár tartalmazza valamennyi költség- vetési szerv fontosabb jellemző adatait. A törzsadattárba minden újonnan alakított szervet 15 napon belül be kell jegyezni; önállóan gazdálkodó szerveknél a bejegyzés a bankszámlanyitás feltétele.