12/1980. (IV. 5.) MT rendelet
az atomenergiáról szóló 1980. évi I. számú törvény végrehajtásáról
A Minisztertanács az atomenergiáról szóló 1980. évi I. számú törvény (a továbbiakban: tv) 27. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
(A tv 1. §-ához)
1. §
(1) A tv és e rendelet alkalmazásában
a) nukleáris anyag a radioaktív anyagok közül az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely közülük egyet vagy többet tartalmaz, a bányászat, illetőleg ércdúsítás körébe tartozó termékek és hulladékok kivételével;
b) radioaktív anyag a természetben előforduló, vagy mesterségesen előállított bármely anyag, bármilyen fizikai vagy kémiai formában, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki, valamint az ilyen anyagot tartalmazó készítmény;
c) ionizáló sugárzás az ionizálásra képes részecske természetű és elektromágneses sugárzás;
d) nukleáris létesítmény az atomerőmű, nukleáris kritikus rendszer, kutató és oktató atomreaktor, továbbá a nukleáris anyag alkalmazását szolgáló olyan más létesítmény, amelyet az 1972. évi 9. törvényerejű rendelettel kihirdetett egyezmény 97. cikkének "1." pontja határoz meg;
e) ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, készülék az, amely külső energia felhasználásával ionizáló sugárzás keltésére és kibocsátására alkalmas;
f) atomenergia alkalmazója, aki a tv 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végez.
(2) A tv 1. §-ának (3) bekezdésében meghatározott radioaktív anyagok fajtáit és mennyiségét, továbbá ionizáló sugárzást létrehozó berendezések, készülékek fajtáit az egészségügyi miniszter állapítja meg.
(A tv 3. §-ához)
2. §
Az atomenergia alkalmazásának fő irányait a közép- és hosszútávú népgazdasági tervben kell meghatározni.
(A tv 4. §-ához)
3. §
Azoknak az atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagoknak a fajtáit és mennyiségét, illetőleg berendezéseknek, készülékeknek a fajtáit, amelyek nemcsak társadalmi tulajdonban állhatnak, az egészségügyi miniszter állapítja meg. Ennek során az anyagok, berendezések, készülékek tulajdonjogának megszerzését feltételekhez kötheti, továbbá előírhatja birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentését.
(A tv 6. §-ához)
4. §
(1) Az atomenergia alkalmazási területeinek és módjainak bővítésével, biztonságosságának fokozásával kapcsolatos kutatási és fejlesztési feladatokat az országos kutatási-fejlesztési terveknek elkülönítetten kell tartalmazniuk.
(2) Az atomenergia alkalmazása körében foglalkoztatott dolgozók közép- és felsőfokú képzéséről - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben - az oktatási miniszter gondoskodik.
(3) Az atomenergia alkalmazása körében foglalkoztatott dolgozók speciális szakmai képzését és továbbképzését az érdekelt miniszter, felsőszintű továbbképzését az oktatási miniszter szabályozza.
(A tv 9. §-ához)
5. §
(1) Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos biztonsági követelményeket - ha e rendelet másképpen nem rendelkezik - az érdekelt miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) az Országos Atomenergia Bizottság (a továbbiakban: OAB) elnökével egyetértésben állapítja meg.
(2) Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos biztonsági követelmények magukban foglalják
- a nukleáris biztonság feltételeit,
- a tevékenységgel összefüggő műszaki feltételeket,
- az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítmények, berendezések, készülékek minőségének és megbízhatóságának az előírásait,
- az egészségügyi, a munkavédelmi, a környezetvédelmi és a vízügyi feltételeket,
- az élelmezésegészségügyi és élelmiszer minőségi előírásokat,
- a nukleáris és radioaktív anyagok szállításának feltételeit,
- a közrend biztosítására szolgáló, illetőleg a rendészeti és tűzvédelmi rendelkezéseket,
- az üzemelési rendellenesség, üzemzavar esetére szóló rendelkezésekét,
- az üzemelés belső, valamint a külső ellenőrzésének rendjét,
- a nyilvántartási előírásokat,
- az atomenergia alkalmazása körében foglalkoztatott dolgozókra vonatkozó egészségügyi és más előírásokat.
(A tv 10. §-ához)
6. §
(1) Az atomenergia alkalmazása körében foglalkoztatott dolgozók és a lakosság megengedhető sugárterhelésére vonatkozó dózis-határértékeket az egészségügyi miniszter határozza meg.
(2) Az atomenergia alkalmazása során a levegőbe kibocsátható radioaktív anyagok maximális mennyiségét, koncentrációját és a kibocsátás más feltételeit - az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke állapítja meg.
(3) Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos vízimunkára, vízilétesítményre, vízhasználatra és a vizek radioaktív szennyezése elleni védelmére a vízügyről szóló jogszabályok, illetőleg az Országos Vízügyi Hivatal elnöke által - a vizek radioaktív szennyezése tekintetében az egészségügyi miniszterrel egyetértésben - kiadott rendelkezések az irányadók.
(A tv 11. §-ához)
7. §
(1) Az atomenergia alkalmazója köteles az atomenergia biztonságos alkalmazásához szükséges műszaki-technológiai, anyagi és személyi feltételeket biztosítani.
(2) Aki foglalkozása körében rendellenes sugárzási viszonyokat, radioaktív szennyezettséget észlel, vagy ennek nyomán bekövetkező ártalomról szerez tudomást, köteles a szükséges intézkedést megtenni és az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőséget haladéktalanul értesíteni.
8. §
Az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítmények, berendezések beruházására, tervezésére, továbbá az atomenergia alkalmazási körébe tartozó készülékek tervezésére, előállítására, kivitelezésére jogosultak körét az érdekelt miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) - a szükséges műszaki színvonal biztosítása érdekében - feltételek előírásával korlátozhatja, illetve meghatározhatja.
9. §
(1) Nukleáris létesítmény létrehozásához, üzemeltetéséhez; javításához, átalakításához szükséges anyagok, berendezések, készülékek, alkatrészek és tartozékok csak akkor használhatók fel, ha minőségüket az előállító (importáló, forgalomba hozó) minőségi bizonyítvánnyal vagy más módon tanúsította.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt, külföldről behozott anyagok, berendezések, készülékek, alkatrészek és tartozékok felhasználására csak akkor kerülhet sor, ha a hazai biztonsági előírásoknak megfelelnek. Eltérés esetén a felhasználáshoz a biztonsági követelményt megállapító hatóság engedélye szükséges.
(3) Az atomenergia alkalmazására szolgáló berendezés, készülék, alkatrész vagy tartozék külföldről való behozatala esetén a gyártóműben elvégzendő szerkezeti és egyéb vizsgálatot a gyártó országnak a magyar hatóság által elismert szerve is elvégezheti. Az elismert szervekről az érdekelteket tájékoztatni kell.
(4) A (3) bekezdésben említett szerv által kiállított - a vizsgálat eredményét dokumentáltan igazoló - tanúsítványt a magyar hatóság a hazai hatósági vizsgálattal egyenértékűnek tekinti.
(5) Az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítmény és berendezés beruházója a tervezés, a kivitelezés (előállítás) során köteles meggyőződni a biztonságtechnikai, a minőségvédelmi és megbízhatósági követelmények megtartásáról, az előírt személyi, tárgyi és technológiai feltételek teljesítéséről.
10. §
Az atomenergia alkalmazása körében olyan személyek foglalkoztathatók, akik az érdekelt miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) által meghatározott iskolai végzettséggel, illetőleg szakképzettséggel rendelkeznek és megfelelnek az előírt egészségügyi követelményeknek. Az érdekelt miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a foglalkoztatás más feltételeit is előírhatja.
11. §
(1) A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott dolgozókat rendszeres sugárvédelmi és egészségügyi ellenőrzés alá kell vonni.
(2) A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott dolgozók az ellenőrző és védőeszközöket megkapják és rendeltetésszerűen használják. Azt a dolgozót, aki az említett eszközöket nem használja, a munkavégzéstől el kell tiltani.
12. §
(1) Az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben sugárvédelmi szolgálatot kell szervezni. A sugárvédelmi szolgálat feladata a létesítményben dolgozók és a létesítmény területe, továbbá környéke sugárvédelmi helyzetének ellenőrzése.
(2) A sugárvédelmi szolgálat felszereléséről, kiképzéséről a létesítmény üzembentartója gondoskodik.
(3) A sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyeletét az egészségügyi miniszter látja el.
13. §
Az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítmény, berendezés üzembentartója üzemviteli szabályzatot (kezelési utasítást) köteles kidolgozni. A szabályzatban részletesen meg kell határozni a terveknek megfelelő (kifogástalan) üzemvitellel kapcsolatos teendőket, az ellenőrzés módjait, továbbá az egyes munkakörökben való foglalkoztatáshoz szükséges követelményeket.
14. §
(1) Az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítmény, berendezés üzembentartója - az üzemviteli szabályzat részeként - balesetelhárítási és intézkedési tervet köteles készíteni. Ebben meg kell határozni a rendkívüli eseményeket és az azok esetén teendő intézkedéseket, a hatóságok értesítésének és a hatóságokkal való együttműködésnek a módját, valamint az intézkedésekért és az értesítésért felelős személyeket.
(2) Az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítmény, berendezés üzembentartója az üzemviteli szabályzatban meghatározott minden rendkívüli eseményt köteles bejelenteni az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségnek, a környezet szennyeződését is okozó rendellenesség esetében a megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetnek, vízszennyeződéssel járó rendellenesség esetén a vízügyi igazgatóságnak is, továbbá az üzembehelyezési, üzemeltetési engedélyt kiadó hatóságnak, a felügyeletet gyakorló minisztériumnak (országos hatáskörű szervnek), a nukleáris létesítmény üzembentartója az OAB-nak is. A hatóság köteles a rendkívüli esemény körülményeit, okait és következményeit kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket - az érdekeltekkel együttműködve megtenni.
(3) A rendkívüli esemény színhelyét - az elhárításhoz, a szennyeződés-mentesítéshez, illetőleg mentéshez szükséges intézkedések okozta változtatásoktól eltekintve - a vizsgálat megkezdéséig lehetőleg változatlanul kell megőrizni.
15. §
(1) A nukleáris létesítmény, berendezés, továbbá a jogszabályban meghatározott mennyiségű radioaktív anyagot előállító, illetőleg felhasználó létesítmény, vagy berendezés környékén esetleg fellépő veszélyes helyzet elhárítására - a létesítmény, berendezés balesetelhárítási és intézkedési tervét figyelembe véve - a területileg illetékes megyei, fővárosi tanács elnöke - az érdekelt hatóságokkal együttesen - intézkedési tervet dolgoz ki. A terv tartalmazza a veszély megelőzéséhez és elhárításához szükséges intézkedéseket, továbbá az ezek megtételéért felelős szerveket
(2) Az OAB elnöke gondoskodik az (1) bekezdésben említett országosan szükséges intézkedések összehangolt kialakításáról és az intézkedési tervek ellenőrzéséről.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítményekkel, berendezésekkel kapcsolatos polgári védelmi követelmények meghatározása és az előírások megtartásának ellenőrzése a honvédelmi miniszter feladata.
16. §
(1) Az atomenergia alkalmazója köteles olyan intézkedést tenni, hogy a birtokában levő nukleáris, illetőleg radioaktív anyaghoz, az üzemeltetésében álló, atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményhez, berendezéshez, készülékhez illetéktelen személy ne férhessen hozzá, valamint azok a biztonságos őrzés alól ne kerüljenek ki és meg nem engedett célra felhasználhatók ne legyenek.
(2) Aki tudomást szerez arról, hogy nukleáris, illetőleg radioaktív anyag, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, készülék illetéktelen személy birtokába került, vagy kerülhet, továbbá az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban egyéb rendellenességet észlel, köteles ezt a rendőrségnek haladéktalanul bejelenteni.
17. §
(1) A nukleáris létesítmény, a nukleáris anyag, a radioaktív anyagot előállító berendezés, továbbá a radioaktív hulladék feldolgozására és tartós tárolására vagy elhelyezésére szolgáló központi létesítmény őrzését polgári fegyveres őrséggel kell biztosítani.
(2) A fegyveres őrzés rendjét, a rendészeti védelemhez szükséges berendezésre és jelzőrendszerre vonatkozó követelményeket, szükség esetén az egyes munkaterületek elkülönítésének és a személyi jelzés bevezetésének a feltételeit a belügyminiszter határozza meg.
(3) A rendőrség a rendészeti felügyelet ellátása során ellenőrzi a közrendre és közbiztonságra vonatkozó rendelkezések megtartását, különösen az atomenergia alkalmazása körébe tartozó anyagok, berendezések, készülékek, készítmények behozatalát és kivitelét, belföldi, valamint átmenő (tranzit) szállítását, őrzését, a védőberendezéseket, továbbá a radioaktív anyagok, hulladékok elhelyezését és az ezekre vonatkozó nyilvántartásokat.
(4) Az atomenergia alkalmazásával összefüggő részletes rendészeti szabályokat a belügyminiszter állapítja meg.
(A tv 12. §-ához)
18. §
(1) A biztonsági övezetet a létesítési engedélyben kell kijelölni. Az engedélyben - az érintett földrészletek helyrajzi számainak feltüntetésével - meg kell határozni a biztonsági övezet határait, és az azon belül elhelyezkedő berendezéseket is.
(2) A biztonsági övezeten belül a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a használati korlátozást az első fokú építésügyi hatóság rendeli el. A használati korlátozások tekintetében az első fokú építésügyi hatóságnak be kell szereznie a tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, erdőterület (fásítás) esetében az erdőfelügyelőség előzetes engedélyét
(3) A biztonsági övezet fennállásának tényét, továbbá az ingatlanokra elrendelt tilalmakat és korlátozásokat az engedélyező, illetőleg elrendelő hatóság megkeresésére az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) be kell jegyezni.
19. §
A biztonsági övezet kijelölése, továbbá a használati korlátozások elrendelése során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(A tv 13. §-ához)
20. §
(1) Az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség a radioaktív szennyeződés továbbterjedésének megakadályozása érdekében
a) azt a személyt, aki radioaktív szennyeződése folytán mások egészségét veszélyeztetheti, egészségügyi megfigyelés alá helyezheti, meghatározott helyek látogatásától eltilthatja és kötelezheti folyamatos, illetőleg időszakonkénti orvosi vizsgálatra, eseti vagy meghatározott ideig tartó orvosi kezelésre,
b) területek, ingatlanok, épületek és más építmények, valamint anyagi javak szennyezés-mentesítését rendelheti el, ezek használatát (felhasználását) és forgalmát meghatározott vagy határozatlan időre korlátozhatja vagy megtilthatja,
c) elrendelheti a szennyezett anyagi javak megsemmisítését, élőállatok esetében azok kényszervágását,
d) ha az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 37. §-ának c) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, megkeresi az építésügyi hatóságot az épület és más építmény felújításának, helyreállításának, átalakításának vagy lebontásának elrendelése érdekében.
(2) Az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség az (1) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazása során élelmiszer, dohányipari termék, mezőgazdasági termény és termék tekintetében a megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézettel, élőállat esetében pedig a megyei állategészségügyi állomással egyetértésben jár el.
(3) Az (1) bekezdés álapján hozott határozat - az egészséget, illetőleg az emberi környezetet súlyosan fenyegető veszély esetén - fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítható.
21. §
Ha a lakosság biztonsága szükségessé teszi, a megyei (fővárosi) tanács elnöke elrendelheti a megye (főváros) területének meghatározott részén a lakosság mozgásának korlátozását, tartózkodásának tilalmát, meghatározott terület kiürítését és ezekkel összefüggésben ingatlanok, épületek és más építmények, valamint anyagi javak használatának korlátozását, tilalmát.
(A tv 15. §-ához)
22. §
A nukleáris létesítmény esetében - a 23. § (2) bekezdésében felsoroltak kivételével - hatósági engedély szükséges a létesítmény alkotórészét vagy tartozékát képező berendezés gyártásához és külföldről való behozatalához is.
23. §
(1) A nukleáris létesítmény tekintetében
a) a műszaki terv tartalmának meghatározása,
b) a létesítésre, üzembehelyezésre, illetőleg üzemeltetésre, átalakításra, javításra, megszüntetésre, felhasználásra kerülő berendezés gyártására, külföldről való behozatalára vonatkozó biztonságtechnikai követelmények, valamint a biztonságtechnikai felügyelet szabályozása,
c) a létesítéshez, üzembehelyezéshez, illetőleg üzemeltetéshez, átalakításhoz, megszüntetéshez, továbbá a létesítmény alkotórészét vagy tartozékát képező berendezés gyártásához és külföldről való behozatalához szükséges biztonságtechnikai engedélyezés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a nehézipari miniszter hatáskörébe tartozik.
(2) A nukleáris kritikus rendszerek, kutató és oktató atomreaktorok és más nukleáris kísérleti berendezések, valamint az önálló tároló létesítmények létesítéséhez, üzembehelyezéséhez, illetőleg üzemeltetéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez szükséges engedélyt az OAB elnöke által kijelölt szerv adja ki.
(3) A radioaktív anyag előállítására, termelésére, tárolására, felhasználására, átalakítására és elhelyezésére szolgáló létesítmény és berendezés létesítéséhez, üzembehelyezéséhez, illetőleg üzemeltetéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, a radioaktív anyagok, hulladékok elhelyezéséhez, továbbá az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállításához, üzemeltetéséhez és átalakításához szükséges engedélyezést az egészségügyi miniszter szabályozza.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt engedélyek magukban foglalják az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos szakhatósági hozzájárulásokat is.
24. §
Az atomerőmű üzembehelyezését - a 23. § (1) bekezdésében foglalt engedély alapján - a Minisztertanács által meghatározott miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) képviselőiből álló indító és átvételi bizottság engedélyezi.
25. §
(1) A nukleáris létesítményekkel összefüggő épületek építési szabályait az építésügyi és városfejlesztési miniszter állapítja meg.
(2) A nukleáris és radioaktív anyagok szállítását a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, továbbá - a nemzetközi szállítások tekintetében - az OAB elnökével egyetértésben a közlekedés-és postaügyi miniszter szabályozza.
(A tv 18. §-ához)
26. §
(1) Az ellenőrzésre jogosult szerv különleges ellenőrző vizsgálatok elvégzésével olyan intézményt is megbízhat, amely a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.
(2) Az OAB az atomenergia alkalmazásában érdekelt bármely szervnél vizsgálatot végezhet és bármely szervtől tájékoztatást kérhet.
(A tv 19. §-ához)
27. §
A tv 19. §-ának (1) bekezdésében említett nyilvántartáson felül könyvelési nyilvántartást és üzemeltetési feljegyzéseket köteles vezetni minden olyan szerv, amely a tv hatálya alá tartozó anyagot vagy készítményt - tartósan vagy átmenetileg - előállít, termel, használ (tárol), vagy elhelyez.
(A tv 23. §-ához)
28. §
A tv. 20. és 22. §-ában meghatározott kár megtérítésére irányuló igényeket kizárólag az Állami Biztosítóval szemben lehet érvényesíteni. Ez nem érinti az Állami Biztosító megtérítési igényét azzal szemben, aki a kárért felelős.
(A tv 26. §-ához)
29. §
A Minisztertanács az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos feladatait az OAB, valamint a miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetőinek közreműködésével látja el. Az OAB feladatát, hatáskörét és szervezetét az 1023/1978. (VII. 4.) Mt. h. határozat állapítja meg.
(A tv 27. §-ához)
30. §
Ez a rendelet 1980. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet, valamint a 10/1978. (II. 2.) MT rendelet hatályát veszti.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke