16/1980. (VIII. 4.) KPM-ÉVM együttes rendelet

a nyomvonal jellegű vasúti építmény engedélyezéséről és ellenőrzéséről

A vasutakról szóló 1968. évi IV. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 40/1968. (X. 31.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése, valamint az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (2) bekezdése alapján az alábbiakat rendeljük:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya a nyomvonal jellegű vasúti építmény létesítésére, bővítésére, átalakítására (továbbiakban együtt: építés), használatbavételére, megszüntetésére (bontására) és ellenőrzésére terjed ki.

(2) Nyomvonal jellegű vasúti építmény (a továbbiakban: vasút)

a) a vasúti pálya és annak tartozéka (híd, áteresztő, alagút, tolópad, fordítókorong, útátjáró, biztosítóberendezés stb.),

b) a vasúti pályával összefüggő vagy kapcsolatos helyhez kötött létesítmény (vasúti kocsivontató berendezés, rakodó berendezés, rakodó daru, por-, folyadék-, gáztöltő és lefejtő berendezés, a hozzá tartozó tárolókkal, emelt rakodó, kocsimosó, tengelycserélő, felüljáró stb.).

2. §

(1) A vasút építésének, használatbavételének és megszüntetésének (bontásának) engedélyezése első fokon - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (továbbiakban: KPM) Vasúti Főosztálya hatáskörébe tartozik.

(2) A megyei (fővárosi, megyei városi) tanács végrehajtó bizottsága közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik az engedélyezési jogkör gyakorlása a helyi közforgalmú vasút és a saját használatú vasút tekintetében, ha az nem terjed túl a megye (főváros, megyei város) határán.

(3) A megyei (fővárosi, megyei városi) tanács végrehajtó bizottsága közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szervének engedélyéhez a 40/1968. (X. 31.) Korm. sz. rendelet 18. §-ának (2) bekezdésében meghatározott előzetes hozzájárulást

a) ha a vasút országos közforgalmú vasúthoz csatlakozik, illetőleg országos közforgalmú vasutat keresztez, a KPM Vasúti Főosztály,

b) ha a vasút országos közutat keresztez, a területileg illetékes KPM Közúti Igazgatóság

adja meg.

(4) Bányavasút engedélyezésére a bányászatról, a vasúthoz tartozó épületek és az ezekkel összefüggő emelt rakodók engedélyezésére az építésügyről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

3. §

(1) Az Engedélyezési eljárásban az 1. számú mellékletben felsorolt szakhatóságok és közművek (a továbbiakban együtt: szakhatóság) működnek közre.

(2) A szakhatóságok hozzájárulását az engedélyező hatóság, illetőleg ha a vasút építése az engedélyt kérő kezelésében (tulajdonában, használatában) álló területen történik, az engedélyt kérő vagy - megbízásából - a tervező szerzi be.

(3) Ha a szakhatóság - kivéve a földhivatalt -a megkeresés (kérelem) kézhez vételétől számított 15 napon, illetőleg a helyszíni bejáráson (6. §) vagy ezt követő 8 napon belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

(4) Ha a vasút építéséhez mezőgazdasági rendeltetésű vagy belterületen nagyüzemi műveléssel hasznosított földet kell a mezőgazdasági termelésből kivonni, illetőleg erdőterületet kell igénybe venni, az erre vonatkozó szakhatósági hozzájárulást már előzetesen be kell szerezni.

(5) Ha a kérelem az általános érvényű hatósági előírások és határozatok alapján elbírálható, a szakhatóságok eseti közreműködését - a Honvédelmi Minisztériumot kivéve - nem szabad igénybe venni.

Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei

4. §

(1) Az építési engedély iránti kérelmet az engedélyező hatóságnál írásban kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

a) az engedélyezési tervet,

b) az engedélyt kérő (tervező) által beszerzett szakhatósági hozzájárulásokat,

c) a közműveknek a csatlakozásokra vonatkozó nyilatkozatát,

d) villamosmű, távhőellátási, gáz-, kőolaj- és termékvezeték (továbbiakban: energetikai létesítmények) keresztezése, megközelítése esetén az üzemeltető (kezelő) által a keresztezésekre vonatkozó külön jogszabályokban előírt dokumentációnak egy példányát.

(2) Ha a vasút építéséhez mezőgazdasági rendeltetésű vagy belterületen mezőgazdasági nagyüzemi műveléssel hasznosított földet kell a mezőgazdasági termelésből (művelésből) kivonni, vagy erdőterületet kell igénybe venni, az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a föld, illetőleg erdő termelésből való kivonásához a szakhatósági hozzájárulást.

(3) Az építési engedélyt a tervezett vasút egészére kell kérni. Több évig tartó és több megvalósítási szakaszra vagy létesítményre bontott építkezés esetében az egyes szakaszokra vagy létesítményekre külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, azonban a tervezett vasút egészének elbírálásához szükséges adatokat ilyen esetben is szolgáltatni kell.

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása

5. §

(1) Az engedélyező hatóság az engedély kiadása előtt köteles megvizsgálni, hogy

a) az engedélyt kérő csatolta-e a kérelemhez az előírt mellékleteket,

b) az engedélyezéshez mely szakhatóságok hozzájárulása szükséges,

c) kell-e helyszíni bejárást tartani.

(2) Ha a kérelem vagy a mellékletek nem felelnek meg az előírásoknak, az engedélyező hatóság az engedély kérőt - határidő kitűzésével - hiánypótlásra hívja fel.

A helyszíni bejárás

6. §

(1) Helyszíni bejárást kell tartani, ha a tervezett vasút építéshez olyan területre van szükség, amely nem áll az engedélyt kérő kezelésében (tulajdonában, használatában).

(2) Az engedélyező hatóság egyéb esetben is helyszíni bejárást tarthat, ha az engedélyezéshez a helyi viszonyok ismerete szükséges.

7. §

(1) A helyszíni bejárásra legalább 15 nappal a kitűzött időpont előtt meg kell hívni az engedélyt kérőt, a tervezőt, az érdekelt szakhatóságokat, továbbá az érintett (keresztezett, megközelített) ingatlanok és létesítmények tulajdonosait (kezelőit, üzembentartóit, használóit).

(2) A szakhatóságok részére küldött meghívóhoz csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges mellékleteket.

(3) Az érintett ingatlanok és létesítmények tulajdonosai (használói) a helyszíni bejárásról - a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a községi szakigazgatási szerv útján - a meghívó közszemlére tételével vagy a helyben szokásos más módon értesülnek.

(4) A meghívottak távolmaradása a helyszíni bejárás megtartását nem akadályozza. A meghívóban erre utalni kell. Fel kell továbbá hívni az érdekeltek figyelmét, hogy észrevételeiket az engedélyező hatóságnál a bejárás előtt vagy a bejárás után - 8 napon belül - írásban, illetőleg a bejáráson szóban előadhatják. Az érdekeltek részére lehetővé kell tenni, hogy a tervekbe betekinthessenek.

8. §

(1) A helyszíni bejárás vezetője az engedélyező hatóság ezzel megbízott képviselője.

(2) A helyszíni bejárás során részletesen meg kell tárgyalni a tervezett vasút engedélyezésének, építésének és üzemeltetésének feltételeit.

(3) A helyszíni bejárás alkalmával nyilatkoznia kell:

a) az építésügyi hatóságnak a területfelhasználás engedélyezése,

b) a többi érdekelt szakhatóságnak - a földhivatal kivételével - a szakhatósági hozzájárulás megadása,

c) az állami tulajdonban álló ingatlanok kezelőinek a vasút építéséhez szükséges terület kezelői joginak átengedése,

d) a keresztezett, megközelített létesítmények üzembentartóinak (kezelőinek) a keresztezés (megközelítés) megfelelősége

tekintetében.

(4) A helyszíni bejárás vezetője a helyszínen előzetes építési engedélyt adhat, ha:

a) a meghívott szakhatóságok a hozzájárulást megadták,

b) mezőgazdasági rendeltetésű föld esetében a termelésből való kivonási engedély rendelkezésre áll,

c) a keresztezett (megközelített) energetikai vagy egyéb létesítmények üzembentartóival a megállapodás - (3) bek. d) pont - létrejött.

9. §

A helyszíni bejárásról jegyzőkönyvet kell készteni, amelyben fel kell tüntetni

a) a megjelenteket,

b) a szakhatóságok és az érdekelt szervek nyilatkozatát,

c) a bejárás vezetőjének megállapításait,

d) a tervezett vasút engedélyezésének, építésének és üzemeltetésének feltételeit,

e) az előzetes építési engedély adását.

Az építési engedély

10. §

(1) Az engedélyező hatóság az építési engedély megadása vagy megtagadása felől határozatot hoz,

(2) Az engedélyezési, az építési és az üzemeltetési feltételeket a határozatba kell foglalni, vagy a határozatban utalni kell a helyszíni bejáráson készített jegyzőkönyvre.

(3) Ha az építési munkával kapcsolatban meglevő építmény (építmény rész) lebontása vagy közterület állandó jellegű használata is szükségessé válik, annak engedélyezése felől - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásával - az építési engedélyben kell határozni.

(4) A vasúti hidak építésének megkezdéséhez a kivitelezési terveket az engedélyező hatóságnak jóvá kell hagynia.

11. §

Az építési és az abban foglalt területfelhasználási engedély idegen ingatlan birtokbavételére nem ad jogot.

A használatbavételi engedély

12. §

(1) Új, bővített vagy átalakított vasút annak a hatóságnak az engedélyével vehető használatba, amely az építésre engedélyt adott. A használatbavételi engedély megadása előtt a vasutat üzembe helyezni nem szabad, de kötelezően előírt próbaüzemeltetés végezhető.

(2) A használatbavételi engedélyt legalább 30 nappal a használatbavétel tervezett időpontja előtt kell kérni.

(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az építési engedélyben megjelölt - az elkészült vasút tényleges állapotát feltüntető - terveket.

13. §

(1) Az engedélyező hatóság a használatbavételi engedély megadása előtt használatbavételi bejárást tart.

(2) A használatbavételi bejárásra az engedélyt kérőt, a tervezőt, a kivitelezőt, az egyéb érdekelteket (pl. az érintett terület tulajdonosa, kezelője, használója stb.) a keresztezett (megközelített) létesítmények üzembentartóit (kezelőit), továbbá azokat a szakhatóságokat kell meghívni, amelyek a hatósági előírások és engedélyek megtartásának ellenőrzésére jogosultak.

14. §

(1) A használatbavételi bejárás alkalmával részletesen meg kell vizsgálni, hogy a vasút az építési engedélyben foglaltaknak megfelelően épült-e, kielégíti-e

a) a köz- és forgalombiztonsági,

b) más létesítmények keresztezésére (megközelítésére) előírt,

c) az üzemeltetésre vonatkozó általános műszaki követelményeket.

(2) A használatbavételi bejárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben említett szempontokra vonatkozó megállapításokat, továbbá a felmerült hiányosságokat és ezek megszüntetésének feltételeit és határidejét.

(3) Az engedélyező hatóság képviselője a használatbavételi bejáráson megjelent szakhatóságok hozzájárulása és a keresztezett (megközelített) létesítmények üzemeltetőinek (kezelőinek) egyetértése esetén a jegyzőkönyvben a vasút üzembehelyezésére jogosító előzetes használatbavételi engedélyt adhat.

15. §

(1) Az engedélyező hatóság a használatbavételi engedély megadása vagy megtagadása felől határozatot hoz.

(2) Használatbavételi engedély akkor adható, ha a vasút megfelel a 14. § (1) bekezdésben foglaltaknak és az engedély megadásához a szakhatóságok is hozzájárultak.

(3) Egy engedély adható az összefüggő és azonos rendeltetésű építési területen levő több azonos jellegű létesítmény használatbavételére.

(4) Használatbavételi engedély akkor is adható, ha megállapítottak hiányosságokat, de azok a vasút vagy más létesítmény biztonságos üzemeltetését nem veszélyeztetik. Ilyen esetben a hiányosságok megszüntetésére határidőt kell megjelölni.

(5) Ha az engedélyt kérő a hiányosságokat nem szünteti meg, az engedélyező hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonhatja.

A megszüntetési (bontási) engedély iránti kérelem és mellékletei

16. §

(1) A vasút megszüntetését (bontását) az engedélyező hatóságnál írásban kell kérni. A kérelemhez mellékelni kell a bontási engedélyezési tervet, valamint a terület újrahasznosítási tervét jóváhagyó határozatot.

(2) A kérelem elbírálására, a helyszíni bejárásra, valamint a megszüntetési (bontási) engedélyre az építési engedélyre vonatkozó rendelkezéseket (5-11. §) kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a Honvédelmi Minisztérium szakhatósági hozzájárulását minden esetben be kell szerezni.

A határozatok közlése

17. §

(1) Az építési, használatbavételi és megszüntetési (bontási) engedélyezési eljárás során hozott határozatokat az érdekeltekkel írásban kell közölni. A határozatok közlése az érintett ingatlanok tulajdonosaival (használóival) - a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a községi szakigazgatási szerv útján - közszemlére tétellel vagy a helyben szokásos más módon történhet.

(2) A határozathoz csatolni kell a helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvet, továbbá az engedélyt kérő részére az engedélyező hatóság záradékával ellátott engedélyezési tervet.

Fellebbezés

18. §

(1) Az első fokú engedélyező hatóság által hozott határozat ellen a közlekedés- és postaügyi miniszterhez - ha az első fokú határozatot megyei városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve hozta, a megyei tanács végrehajtó bizottsága közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez - lehet fellebbezni.

(2) A fellebbezésnek a szakhatósági előírásokat érintő részében a másodfokon eljáró hatóság az érdekelt szakhatóság felügyeletét ellátó szerv állásfoglalása alapján határoz. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az engedélyező hatóság az engedély kiadását az érdekelt szakhatósági hozzájárulások hiánya miatt tagadta meg.

Az engedély érvényességi ideje

19. §

Az engedély határozott vagy határozatlan időtartamra adható. Az engedélyező hatóság a határozott időre szóló engedély érvényét kérelemre -indokolt esetben - meghosszabbíthatja.

Az engedély átruházása

20. §

(1) Az engedélyt az engedélyező hatóság az érdekeltek kérelmére más engedélyesre ruházhatja át.

(2) Az engedélyt az engedélyes jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az engedélyező hatóságnak előzetesen írásban bejelenteni.

Ellenőrzés

21. §

(1) A használatba vett vasútra vonatkozó üzemeltetési feltételek, valamint a műszaki és biztonsági előírások megtartását az első fokú engedélyező hatóság ellenőrzi.

(2) Az engedélyező hatóság egyes ellenőrzési, feladatokkal az irányítása alá tartozó szervet is megbízhatja, és minőségellenőrző szerv vagy szakértő közreműködését is igénybe veheti.

(3) Az ellenőrzéssel megbízott részére ellenőrzési jogosultságának igazolására általános vagy eseti megbízást kell adni. Az ellenőrzési jogosultságot az ellenőrzés megkezdése előtt igazolni kell.

(4) A vasút üzembentartója köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, a szükséges adatokat (okmány, műszaki terv stb.), eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátani.

22. §

(1) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a vasút vezetőjének rendelkezésére kell bocsátani. A vasút vezetője az ellenőrzés megállapításaira észrevételeket tehet.

(2) Az engedélyező hatóság az üzemeltetőt az ellenőrzés során megállapított hibáknak, hiányosságoknak határidőre történő megszüntetésére kötelezi.

(3) Ha a hibák, hiányosságok miatt a vasút használata az élet- vagy közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az ellenőrzést végző személy jogosult az üzemeltetést azonnali hatállyal felfüggeszteni. Ilyen esetben a szükséges intézkedésről az engedélyező hatóságnak 8 napon belül határozatot kell hoznia.

Záró rendelkezések

23. §

Az engedélyezési eljárásban, valamint az ellenőrzés során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

24. §

A jogerős építési, használatbavételi és megszüntetési (bontási) engedélyekről az első fokú engedélyező hatóság nyilvántartást vezet.

25. §

Az építési és a megszüntetési (bontási) engedélyezési terv tartalmi előírásait a 2. számú melléklet tartalmazza.

26. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 1/1969. (I. 15). KPM-ÉVM számú, valamint az ezt módosító és kiegészítő 2/1975. (III. 27.) KPM-ÉVM számú együttes rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az első fokú határozattal még el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A függőpálya, sikló és szállító szalagpálya engedélyezésére a rendelet hatálybalépése napján már folyamatban levő ügyekben a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott építési és használatbavételi engedélyek - az érvényességi időtartamon belül - továbbra is érvényesek maradnak.

Urbán Lajos s. k.,

közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár

Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 16/1980. (VIII. 4.) KPM-ÉVM együttes rendelethez

A nyomvonal jellegű vasúti létesítmények építési és használatbavételi engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok

1. a Belügyminisztérium területén

a) rendőrség

- első fokon: a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság

- másodfokon: a BM Országos Rendőr-főkapitányság

út- és vasútkeresztezés;

b) határőrség

- első fokon: a BM Határőrség kerületi,

- másodfokon: a BM Határőrség Országos Parancsnoksága

a határvédelmi létesítmények és berendezések biztonsági övezetén belül, valamint a határvédelmi szempontból jelentős területeken épített nyomvonalas vasúti létesítmények engedélyezése esetén

2. az állami tűzoltóság területén

- első fokon: a fővárosi kerületi, járási, megyei városi, megyei városi-járási, városi, városi-járási, illetőleg üzem területén az üzemi tűzoltóparancsnokság,

- másodfokon: a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság;

a tűzvédelem.

3. az Egészségügyi Minisztérium területén

- első fokon: a fővárosi kerületi, megyei városi, városi, járási, üzemi kirendeltségi állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő,

- másodfokon: a fővárosi, megyei, állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő,

a közegészségügy és járványügy;

4. az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium területén

a) építésügyi szervek első fokon:

- nagyközségben és építésügyi hatósági jogkörrel felruházott más községben a nagyközségi (községi) szakigazgatási szerv,

- építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott város környéki községben a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal,

- egyéb községben a járási hivatal,

- városban a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

- a fővárosban és megyei városban a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal,

több első fokú építésügyi hatóság működési területét érintő létesítmény esetében az illetékes másodfokú építésügyi hatóság, másodfokon:

- nagyközségben és építésügyi hatósági jogkörrel felruházott más községben a járási hivatal,

- építésügyi hatósági jogkörrel felruházott városkörnyéki községben a városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi kerületi hivatal

- építésügyi hatósági jogkörrel fel nem ruházott város környéki községben a megyei, illetőleg a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

- egyéb községben és városban a megyei tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve,

- a fővárosban és megyei városban a fővárosi, illetőleg a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: első, illetőleg másodfokú építésügyi hatóság), az építésügy;

b) műemlékvédelmi szervek

- első fokon: az Országos Műemléki Felügyelőség, a fővárosban a Budapesti Műemléki Felügyelőség,

- másodfokon: az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium, Budapesten az Országos Műemléki Felügyelőség

műemléki jelentőségű területet és műemléki környezetet érintő

- a műemlékvédelemről szóló jogszabályokban meghatározott létesítmény esetében a műemlékvédelem;

5. a Honvédelmi Minisztérium MNVK Hadműveleti Csoportfőnökség

a honvédelmi érdekek követelményeinek érvényre juttatása;

6. a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága

a polgári védelmi követelmények érvényre juttatása;

7. a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium területén

a) útügyi szervek

- első fokon: országos közútnál a KPM közúti igazgatóság, tanácsi közútnál a fővárosban a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, megyei városban a kerületi hivatal, városban a városi tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, egyéb helységben a járási hivatal,

- másodfokon: országos közútnál a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium, tanácsi közútnál a fővárosban a fővárosi, megyei városban a megyei városi, egyéb helységben a megyei tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve

a közúti közlekedés biztonsága;

b) postai és távközlési szervek

- első fokon: az illetékes postaigazgatóság, a fővárosban a

budapesti Távbeszélő Igazgatóság,

- másodfokon: a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium

az állami távközlés biztonsága;

8. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium területén:

- a járási-városi földhivatal,

- több járást érintő igény esetén a megyei földhivatal,

- több megyét érintő igény esetén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

a mezőgazdasági rendeltetésű föld védelme tekintetében;

9. a Nehézipari Minisztérium területén

- első fokon: az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet,

- másodfokon: a Nehézipari Minisztérium

az energiagazdálkodás és az energiaellátás biztonsága;

10. a Központi Földtani Hivatal

az ásványvagyon megóvása érdekében;

11. a Művelődési Minisztérium területén:

- első fokon: a megyei múzeum, a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum,

- másodfokon: a Művelődési Minisztérium (Ásatási Bizottság)

régészeti területet érintő létesítmény esetében a

régészet;

12. az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség

területén

- az első fokon: a kerületi bányaműszaki felügyelőség,

- másodfokon: az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség

ipari robbantóanyag- raktár, bányászati célt szolgáló külszíni üzemi épület, bányatelek határai között fekvő ingatlanon tervezett vasút, bányászati (bányaüzemi) létesítmény védőtávolságán (védőterületén) belül, vagy csővezeték, kőolaj-, kőolajtermék és gázvezeték, valamint tartozékai biztonsági övezetében tervezett vasút építése vagy bővítése esetében a biztonság;

13. az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal területén

a) természetvédelmi szervek,

a helyi jelentőségű védett természeti értéket (területet, táj részt, tárgyat, növény- és állatfajt) érintő létesítmény esetében,

- első fokon: a fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve,

- másodfokon: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, megyei város esetében a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve,

az országos jelentőségű védett természeti terméket érintő létesítmény esetében

- első fokon: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal illetékes felügyelősége,

- másodfokon: az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal

a természet- és tájvédelem;

b) környezetvédelmi szervek

- a 3/a) pontban meghatározott építésügyi szervek a légszennyező hatású létesítmény esetében

levegőtisztaság-védelem,

- az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal a veszélyes (mérgező, fertőző) hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatos, továbbá a káros rezgések, különösen a zaj elleni védelem;

14. az Országos Vízügyi Hivatal területén

- első fokon: a Vízügyi Igazgatóság,

- másodfokon: az Országos Vízügyi Hivatal a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vízi létesítményeket, illetőleg azok üzemeltetését, továbbá a hullámtereket, a vízjárásos területeket, a vizek védőterületét (védősávját, védőidomát) akár ideiglenesen, véglegesen vagy eshetőlegesen érintő létesítmény esetében a vízügy;

15. a szakszervezetek részéről a használatbavételi engedélyezési eljárásban közreműködik

- első fokon: a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő,

- másodfokon: az az ágazati-iparági szakszervezet, amelyhez a munkavédelmi felügyelő tartozik

az egészséges és biztonságos munkavégzés;

16. az érdekelt közművek

(víz-, csatornázási, gáz-, elektromos, távhőellátási művek, posta, és energetikai létesítmények (üzemét érintő fejlesztés (csatlakozó, továbbá fogyasztói vezetékek és berendezések) esetében

a szakszerű megoldás követelményeinek érvényre juttatása céljából.

2. számú melléklet a 16/1980. (VIII. 4.) KPM-ÉVM együttes rendelethez

A vasútépítési engedélyezési terv tartalmi előírásai

I.

Közforgalmú és sajáthasználatú vasút, valamint iparvágány engedélyezési terve

1. Átnézeti helyszínrajz 1:100 000-1:25 000 méretarányban (csak új országos közforgalmú és saját használatú vasút építésére vonatkozó kérelem esetén.)

2. Részletes helyszínrajz 1:1000, 1:2000, esetleg 1:2880 vagy 1:1440 méretarányban. A helyszínrajznak tartalmaznia kell a vasút vagy vágány által érintett földterületek helyrajzi számát, az utakat, vízfolyásokat, épületeket és vezetékeket. Állomásokról, megállóhelyekről és már meglevő közforgalmú vasúthoz csatlakozó részekről 1:1000 méretarányban külön helyszínrajz ettől eltérő méretarányú.

3. Hossz-szelvény. Hosszak a helyszínrajz méretarányában, magasságok . 1:10, 1:20 torzításban, helyi közforgalmú vasútnál 1:50 vagy 1:100 méretarányban.

4. Mintakeresztszelvény és jellemző keresztszelvények 1:50 vagy 1:100 méretarányban. Keresztszelvények a vasutat pálya felett vagy alatt keresztező létesítményeknél, vezetékeknél.

5. Műszaki leírás, amely ismerteti az engedélyezés tárgyát képező létesítmény célját és tartalmazza az üzemi-gazdaságossági adatok alapján a választott megoldás indokolását, valamint részletes leírását. Főbb fejezetei: vonalvezetés; állomások; igénybeveendő területekkel kapcsolatos kérdések; alépítmény; felépítmény; úti létesítmények; hidak és áteresztők; villamosvontatási és áram- (energia) ellátási adatok; biztosító- és jelzőberendezések; magasépítmények; a tűztávlattal kapcsolatos intézkedések; érintett vezetékek.

6. Kimutatás: az irány- és lejtőviszonyokról, község- és megyehatárokról, a hidakról, a vasúti pályát keresztező utakról, és egyéb létesítményekről, a keresztezett és párhuzamos utak műszaki és forgalmi adatairól, az út- és vasút keresztezési szögéről. Szintbeni keresztezés esetén a keresztezés biztosítására vonatkozó adatokat is közölni kell.

7. Vasúti hidak engedélyezési terve.

8. Felszíni vizek elvezetése és víztelenítés.

9. Talajmechanikai szakvélemény.

10. Üzemi és gazdaságossági adatok.

a) Közforgalmú vasútnál:

- a vonal forgalmi vizsgálata;

- az állomáson végzett személy- és áruszállítás adatai;

- a havi és napi szállítások átlagos és csúcsértékei;

- a rakodás technológiája;

- forgalmi és kereskedelmi üzemterv.

b) Iparvágánynál:

- a szállítások évi mennyisége a főbb árunemek szerinti bontásban;

- a havi és napi szállítások átlagos és csúcsértékei;

- a rakodás technológiája;

- üzemterv, amely a MÁV-menetrend figyelembevételével tartalmazza a kiszolgáló menetekkel végzett műveleteket, továbbá a kiszolgáló menetek közötti időben lefolyó rakodási és kocsimozgatási műveleteket;

- az iparvágány kiépítési ütemei.

c) Sajáthasználatú vasútnál:

- a vonal menetrendi vizsgálata,

- a szállítások évi mennyisége a főbb árunemek szerinti bontásban;

- a havi és napi szállítások átlagos és csúcsértékei;

- az állomások üzemének leírása,

- a rakodás technológiája.

A felsorolt adatokat a tervezés és a figyelembeveendő távlati időpontra egyaránt képezni kell.

11. Költségbecslés.

12. A vontató és vontatott járművek adatai.

13. Kisajátítási területkimutatás és vázrajz.

14. A területfelhasználás engedélyezéséhez szükséges terv a vonatkozó jogszabály szerint.

15. Iparvágány esetén a 26/1971. (Közl Ért. 21.) KPM sz. utasításban előírt előzetes elvi hozzájárulás, melyet a tervezés megkezdése előtt a KPM Vasúti Főosztálytól kell kérni.

16. A helyszíni bejárásra meghívandó szakhatóságok és érdekeltek jegyzéke a pontos cím feltüntetésével. A meghívandó magánszemélyek lakcímét csak a 10 000 lakoson felüli községekben és városokban kell feltüntetni.

17. Tervezői nyilatkozat a hatályos rendeletek betartásáról.

Példányszám: 4

II.

Sajáthasználatú vasút közforgalomra vagy korlátozott közforgalomra történő berendezésére vonatkozó engedélyezési terv

1. Helyszínrajz, amely a tényleges állapotot tünteti fel 1:1000, 1:2000, vagy 1:2880 méretarányban.

A magassági adatokat és a lejtviszonyokat a helyszínrajzon kell feltüntetni, ha hossz-szelvény nem áll rendelkezésre.

2. Hossz-szelvény.

3. Állomások, megálló- és rakodóhelyek helyszínrajza 1:1000 méretarányban.

4. Utas- és áruforgalmi létesítmények tervei.

5. A vasút és vasúti létesítmények műszaki leírása.

6. Járművek jellegterve, kimutatása.

7. A közforgalomban szállítható áruk felsorolása.

8. A közforgalmú üzem leírása. Menetrend.

9. A vasút építési és használatbavételi engedélyének száma.

Példányszám: 4.

III.

Közúti villamosvasút, elővárosi-és fogaskerekű vasút engedélyezési terve

1. Helyszínrajz 1:500, 1:1000 méretarányban. Tartalmaznia kell az érintett területek és parcellák helyszínrajzi számát, a beépítettségi viszonyokat, az utakat, műtárgyakat, vízfolyásokat, az érintett közművezetékeket, a vágányt keresztező és egyéb keresztezett vagy megközelített vezetékeket, tehát az összes érintett és a szomszédságban meglevő létesítmények adatait (csomópontoknál a terület értelemszerűen bővül).

A helyszínrajznak tartalmaznia kell a városrendezési tervben meghatározott szabályozási vonalakat, valamint a tervezett beépítettséget, s az érintett területre vonatkozó távlati közlekedésfejlesztési tervet.

A helyszínrajzon fel kell tüntetni továbbá a tervezett megállók, állomások (végállomás) műtárgyak helyszínrajzát is a ráhordó, illetve csatlakozó egyéb tömegközlekedési eszközök megállóinak és állomásainak feltüntetésével.

2. Hossz-szelvény a helyszínrajz méretarányában, a magasság megfelelő torzításban, az adottságoktól függően 1:10, 1:50, 1:100 méretarányban.

Tartalmaznia kell a keresztező közművezetékek és egyéb keresztezett vagy megközelített vezetékek helyzetét, csatorna feletti vezetés esetén a csatorna boltozat és folyásszint hossz-szelvényét, a keresztező utak, hidak, aluljárók, vezetékek adatait.

Fel kell tüntetni a vízelvezetési rendszer folyásszintjét, az áteresztőket, átemelőket, tárolókat s egyéb vízi létesítményeket, berendezéseket.

3. Minta- és jellemző keresztszelvények 1:50, 1:100 méretarányban. Tartalmaznia kell a meglevő, valamint a tervezett kialakítását, a városrendezési tervben meghatározott szabályozási vonalak helyzetét, s az abban elfogadott, és a távlati terv szerinti kialakításokat.

Keresztszelvényeket kell adni a tervezési terület azon részeiről, ahol űrszelvény vagy átbocsátóképességi nehézségek (szűk keresztmetszetek) adódnak, továbbá, ahol a kapcsolódó terület azt szükségessé teszi, pl.: küszöbmagasság, vízelvezetési nehézség, csatlakozó utak, vízfolyások, vezetékek stb.

4. Műszaki leírás, mely tartalmazza a vasút létesítésének célját és a vasút tervezett üzemének összes jellemző műszaki és forgalmi adatát, a vasút megépítéséből származó előnyöket, gazdaságossági adatokat, kapacitás számításokat, fázisterveket, a forgalom várható növekedését a távlati fejlesztési tervek figyelembevételével.

Ismertetni kell az egyes megállók, állomások kijelölésének indokolását, leírását és várható forgalmát, a vonalvezetést, terület igénybevételeket, al-

és felépítményt, úti létesítményeket, hidakat és átereszeket, felsővezeték és áramellátási rendszert, jelző- és biztosítóberendezési rendszert, illetve létesítményeket, magasépítményeket, tűztávlati kérdéseket, keresztező vezetékeket (csatorna-, víz-, gáz-, távfűtés-, kábel- és légvezeték).

A műszaki leírásnak tartalmaznia kell a közel fekvő épületek, berendezések statikai vizsgálatát mind az építkezés, mind az üzem alatti várható igénybevétel figyelembevételével.

5. Tájékoztató költségszámítás.

6. Talajmechanikai szakvélemény.

7. Élő vízfolyás keresztezés esetén hidrológiai szakvélemény vagy a vízügyi szervek szakvéleménye.

8. Víztelenítés.

9. Forgalmi rendezési terv és az építés alatti forgalom lebonyolításának leírása, a forgalom elterelésének terve. Ennek tartalmaznia kell a szükségessé váló jelző- és egyéb berendezések áthelyezésének ismertetését, a szükséges intézkedéseket, a terelőutak teherbírásának és kapacitásának vizsgálatát, módosítások, elvégzendő javítások stb. ismertetését.

10. A létesítendő vasút egyéb ágazatokhoz, tömegközlekedési eszközökhöz való viszonya, illetve azokkal való kapcsolatának vizsgálata. A városi tömegközlekedési ágazatok vonalvezetésének módosításai, esetleges új végállomások kialakításának vizsgálata és megoldásának terve. A módosítások gazdasági és az utazóközönség szempontjából történő értékelése.

11. Kapcsolódó munkák ismertetése, műszaki leírása indokolása, az elbíráláshoz szükséges, helyszínrajz, hossz- és keresztszelvény.

12. Építési ütemterv.

13. Kisajátítási területkimutatás és vázrajz.

14. A területfelhasználás engedélyezéséhez szükséges terv a vonatkozó jogszabály szerint.

15. A helyszíni bejárásra meghívandó hatóságok és érdekelt szervek jegyzéke a pontos cím feltüntetésével.

Példányszám: 4.

IV.

Földalatti vasút engedélyezési terve

1. Helyszínrajz 1:500 méretarányban. Tartalmaznia kell a felszíni beépítettséget is a folyópályák tengelyétől 50-50 méteres sávban. Ezen fel kell tüntetni az érintett területek és parcellák helyszínrajzi számát, az utakat, műtárgyakat, vízfolyásokat, közművezetékeket és egyéb keresztezett vagy megközelített vezetékeket, tehát az összes érintett és a szomszédságában meglevő létesítmények adatait.

A helyszínrajznak tartalmaznia kell az állomásokat, a városrendezési tervben meghatározott szabályozási vonalakat, a tervezett beépítettséget, az érintett területre vonatkozó távlati közlekedésfejlesztési tervet, továbbá a ráhordó, illetve csatlakozó egyéb tömegközlekedési eszközök megállóinak és állomásainak elhelyezkedését.

2. Hossz-szelvény mindkét folyópályára a helyszínrajz méretarányában és 1:100 magassági léptékben.

Tartalmaznia kell a keresztező közművezetékek és egyéb keresztezett vagy megközelített vezetékek helyzetét, csatorna alatti vagy feletti vezetés esetén a csatorna és a folyásszint hossz-szelvényét, a keresztező utak, hidak, aluljárók, vezetékek adatait.

3. Állomási és folyópálya-alagutak mintakeresztmetszetei az alagút intradoszának feltüntetésével 1:50, 1:100 méretarányban.

4. Vasúti felépítmény (folyópálya és 3. sín) mintakeresztmetszete 1:1 vagy 1:2 méretarányban.

5. Pálya űrszelvény 1:50 méretarányban (egyenesben, külön részletezést kell alkalmazni az ívekben) és számítása.

6. A műszaki leírás, amely tartalmazza a vasút létesítésének célját, továbbá a vasút tervezett üzemének összes jellemző műszaki és forgalmi adatát, a vasút megépítéséből származó előnyöket, a gazdaságossági adatokat, kapacitás számításokat, fázisterveket és a forgalom várható növekedését a távlati fejlesztési tervek figyelembevételével.

Tartalmaznia kell az egyes állomások kijelölésének indokolását és várható forgalmának, leírását.

Ebben kell megadni a közel fekvő épületek, berendezések statikai vizsgálatát mind az építkezés, mind az üzem alatti várható igénybevétel figyelembevételével.

7. Talajmechanikai szakvélemény.

8. Élő vízfolyás keresztezése esetén hidrológiai szakvélemény vagy a vízügyi szervek szakvéleménye.

9. Víztelenítés, vízellátás.

10. Az egyes állomástípusok alaprajzai és metszetei 1:200 méretarányban az utasterek (peronok, átjárók, kijáratok) feltüntetésével.

11. Az állomáskijáratok körüli térrendezések 1:500 méretarányú tervei, melyek tartalmazzák a városrendezési tervben meghatározott szabályozási vonalak helyzetét, az abban elfogadott és a távlati terv szerinti kialakításokat.

Az építés alatti forgalom lebonyolításának leírása, a forgalom elterelésének leírása, mely tartalmazza a szükségessé váló jelző- és egyéb berende-

zések áthelyezésének ismertetését, a szükséges intézkedéseket, a terelőutak teherbírásának és kapacitásának vizsgálatát, módosítások, elvégzendő javítások (stb.) ismertetését.

Itt kell megadni a forgalmi rendezési tervet is.

12. Jármű és fenntartási telep helyszínrajza 1:500 méretarányban, és műszaki leírása.

13. Főszellőzés sémája a műtárgyak feltüntetésével 1:500 méretarányban. Felszíni kapcsolatok helyszínrajza és hossz-szelvénye célszerű méretarányban.

Műszaki leírás, amely tartalmazza a számítás módját, a levegő mennyiségét, a nyomásviszonyokat, a szellőzőgépek típusát és a zajosságra vonatkozó adatokat.

14. Áramellátás rendszerének sémája, feltüntetve a BFEM kapcsolatok, alállomások helyét, Budapest munkatérképén.

Áramellátás egyvonalas elvi kapcsolási vázlata.

Műszaki leírás, amely tartalmazza a feszültségszinteket, teljesítményeket, ügyvitel módját és a BFEM elvi álláspontját, továbbá az áramellátási rendszer jóváhagyási engedélyét.

15. Jelző- és biztosítóberendezési rendszer, illetőleg a létesítmények jóváhagyási engedélye és az elbíráláshoz szükséges egyéb mellékletek.

16. Mozgólépcső telepítési terv helyszínrajza hossz-szelvénnyel, jellemző keresztmetszetekkel, célszerű méretarányban az emelőmagasság függvényében.

Műszaki leírás, amely tartalmazza a technikai paramétereket, valamint az üzemeltetés módját.

17. Tájékoztató költségszámítás.

18. A létesítendő vasút egyéb ágazatokhoz, tömegközlekedési eszközökhöz való viszonyának, illetőleg azokkal való kapcsolatának vizsgálata. A városi tömegközlekedési ágazatok vonalvezetésének módosításai, esetleges új végállomások kialakításának vizsgálata és az utazóközönség szempontjából történő értékelése.

19. Kapcsolódó, illetőleg járulékos munkák ismertetése, műszaki leírása, indokolása, az elbíráláshoz szükséges helyszínrajz, hossz- és keresztszelvény.

20. Építési ütemterv a megvalósítás szakaszairól és az egyes vonalrészek üzembehelyezési időpontja.

21. Kisajátítási területkimutatás és vázrajz.

22. A területfelhasználás engedélyezéséhez szükséges terv a vonatkozó jogszabály szerint.

23. A helyszíni bejárásra meghívandó hatóságok és érdekeltek jegyzéke a pontos cím feltüntetésével.

Példányszám: 4.

V.

Sikló (lejtőspálya) engedélyezési terve

1. Helyszínrajz: 1:100, 1:200, 1:500, hosszabbaknál 1:1000 méretarányban.

2. Hossz-szelvény. Hosszak a helyszínrajz méretarányában.

3. Alsó és felső állomások részlettervei: 1:50, vagy 1:100 méretarányban.

4. Minta és szükség szerinti keresztmetszetek 1:50 vagy 1:100 méretarányban.

5. A felépítmény részletes terve, ha az nem valamely általánosan használt szabvány szerinti lenne.

6. Az alkalmazandó drótkötelek keresztmetszetei természetes nagyságban, valamint méretszámítása.

7. A hajtómű (fékmű) összeállítási tervei.

8. A fő- és mágnesfék összeállítási tervei.

9. Csille és csillekapcsoló tervei.

10. Csillefogó (buktató) sorompó és jelzőberendezés tervei.

11. Műszaki leírás, amely tartalmazza a terv elbírálásához szükséges részleteket; mellékelni kell: a vonóellenállás számítást, a fékezőerő számítást, végtelen vonókötél alkalmazása esetén a megcsúszás elleni biztonság számítását.

12. Kimutatás, a hidakról, az érintett utakról, a keresztezett és megközelített vezetékekről.

13. Kisajátítási területkimutatás és vázrajz.

14. A területfelhasználás engedélyezéséhez szükséges terv a vonatkozó jogszabály szerint.

15. A helyszíni bejárásra meghívandó hatóságok és érdekelt szervek jegyzéke a pontos cím feltüntetésével. A meghívandó magánszemélyek lakcímét csak 10 000 lakoson felüli községekben, illetőleg városokban kell feltüntetni.

Példányszám: 4.

VI.

Függőpálya engedélyezési terve

1. Helyszínrajz, lehetőleg a kataszteri helyszínrajz felhasználásával. Ennek hiányában legalább 1:25 000 méretarányú térképmásolat a pálya bejelölésével.

2. Hossz-szelvény (pályaterv) legalább 1:2000 hosszléptékben. Ezen fel kell tüntetni a pálya összes létesítményét, az állomásokat, állványokat, a keresztezett létesítményeket és mindezeknek a pálya szempontjából jelentős magasságú és vízszintes adatát, továbbá a keresztezett létesítmények megnevezését. A hossz-szelvényeknek tartalmaznia kell a pálya és a terepszint adatait, kötélpályák esetében az állványoknál a terhelt és terheletlen kötél törésszögét, függősínpályáknál az oszlopoknál tervezett lejttöréseket.

A hossz-szelvénynek vízszintes léptékben tartalmaznia kell a veszélyeztetett sáv, illetve legalább 50 m széles sáv helyszínrajzát is.

3. Részletes műszaki leírás.

4. Üzemi számítások, szállítási költség meghatározása.

5. A tartó- és feszítőkötelek méretezése, a kötelek összekötő és alátámasztó szerelvényeinek rajzai és számításai.

6. A tartókötelek feszítésének és lehorgonyzásának terve és számítása (legalább 1:25 méretarányú tervek).

7. A hajtómű (fékmű) teljesítményszámítása, a vonókötél és feszítő köteleinek méretezése.

8. A hajtómű és fékek terve és azok fontosabb elemeinek számítása, a fékek teljesítményeinek ellenőrzése.

9. A vonókötél feszítés terve.

10. Az állomások általános elrendezési terve, melyen a függősínpálya, az állomási kötélvezetések és gépészeti berendezések vázlatosan, de főbb méretekkel jelezve vannak.

11. Az állványokat áthidaló és egyéb szerkezetek tervei és számításai, ideértve az alapozási terveket is.

Típustervek esetén részletes tervek beterjesztése helyett elegendő a típustervekre való hivatkozás és az állványokra jutó terhelések táblázatos összeállításának beterjesztése.

12. Védőhidak, védőhálók és egyéb biztonsági berendezések általános és részletes tervei, valamint számításai.

Az általános tervnek helyszínrajzot is kell tartalmaznia, mely a keresztezett létesítmény és a pálya, valamint a védőműtárgy viszonyát pontosan megadja.

13. A meglevő más létesítményeknek a függőpálya építésével kapcsolatban esetleg szükségessé váló átalakítási tervei.

14. A függőpályán közlekedő szállítókocsi, illetve kocsik összeállítási tervei, a kocsik űrszelvényének feltüntetésével.

15. Az erősáramú berendezések, valamint a jelző- és biztosítóberendezések elvi kapcsolási rajza és műszaki leírása. Minden egyéb lényeges, az engedélyező hatóság ellenőrzése alá eső szerkezet terve és számítása.

16. Alapozási szakvélemény.

17. Költségvetés és mellékletei.

18. Kisajátítási területkimutatás és vázrajz.

19. A területfelhasználás engedélyezéséhez szükséges terv és vonatkozó jogszabály szerint.

20. A helyszíni bejárásra meghívandó hatóságok és érdekeltek jegyzéke a pontos cím feltüntetésével. A meghívandó magánszemélyek lakcímét csak 10 000 lakoson felüli községekben, illetőleg városokban kell feltüntetni.

Példányszám: 4.

VII.

Szállító szalagpálya engedélyezési terve

1. Helyszínrajz, lehetőleg a kataszteri helyszínrajz felhasználásával. Ennek hiányában legalább 1:25 000 méretarányú térképmásolat a pálya bejelölésével.

2. Hossz-szelvény (pályaterv), legalább 1:2000 hosszléptékben. Ezen fel kell tüntetni a pálya összes létesítményét, a keresztezett létesítményeket és mindezeknek a pálya szempontjából jelenős magassági és vízszintes adatát, továbbá a keresztezett létesítmények megnevezését. Tartalmaznia kell a terepszínt és a pálya adatait, a pályaszakaszok törésszögeit. A hossz-szelvénynek legalább 50 m széles sáv helyszínrajzát is ábrázolnia kell.

3. Részletes műszaki leírás technológiai vázlatokkal.

4. Üzemi számítások, szállítási költség meghatározása.

5. A szállító heveder részletes leírása, méretezése, valamint a támasztó szerelvények rajza.

6. Támasztó szerkezetek és szalaghidak terve, valamint statikai számítása (hegesztett szerkezetek esetén hegesztési technológia).

7. Szalagfordító- és feszítőművek összeállítási terve.

8. A hajtóművek terve, teljesítményszámítás, méretezése.

9. Erősáramú, valamint a jelző- és biztosítóberendezések elvi kapcsolási rajza és részletes műszaki leírása. Érintésvédelmi terv.

10. Meglevő létesítmények keresztezésének és megközelítésének megoldásai, azok esetleges átalakítási tervei.

11. Az állomások általános elrendezési terve, az állomási gépészeti berendezések feltüntetésével. Az állomási szerkezetek statikai számítása.

12. Alapozási szakvélemény.

13. Költségvetés.

14. Kisajátítási területkimutatás és vázrajz.

15. A területfelhasználás engedélyezéséhez szükséges tervművelet, a vonatkozó jogszabály szerint.

16. A helyszíni bejárásra meghívandó hatóságok és érdekeltek jegyzéke, postai cím feltüntetésével.

A meghívandó magánszemélyek lakcímét csak 10 000 lakoson felüli községekben, illetve városokban kell feltüntetni.

Példányszám: 4

VIII.

Vasúti rakodó berendezés (kocsibuktató, magasrakodó, magastároló, alsótároló, rakodóhíd, lejejtő- és töltőberendezés, rakodódaru egyéb beépített rakodógép), vágányhídmérleg és beépített szállítószalag (gumihevederes, láncos, vedersoros, serleges stb.) engedélyezési terve

1. Részletes helyszínrajz legalább 1:1000 méretarányban, amelynek tartalmaznia kell a létesítménynek a vasúti vágánytengely távolságát, szelvényezését, ív- és lejtviszonyait, továbbá a vágánytengelytől 50-50 m szélességben jobbra és balra meglevő, illetőleg tervezett épületeket, utakat, egyéb létesítményeket, valamint a kiszolgáló vasútállomás nevét.

2. Alaprajz legalább 1:200 méretarányban a felülnézet feltüntetésével.

3. Műszaki leírás, amelynek tartalmaznia kell a létesítmény célját, megnevezését, teherbírását, megengedett sebességét, űrtartalmát, önsúlyát, hasznos terhelését, a motorok teljesítőképességét és a híd hosszát (tolósúlyos vagy görgősúlyos mérőfejjel), a rakodásra és mérlegelésre kerülő áruk nemét, nagyságát, napi és évi mennyiségét (átlagos és csúcs), az üzemeltetés végzésének, valamint a rakodásra és mérlegelésre kerülő vasúti kocsik mozgatásának módját.

4. A létesítménynek a vasúti vágánytengelyre merőleges és azzal párhuzamos egy vagy több jellemző metszete, illetőleg nézete 1:50 méretarányban.

A metszetrajzoknál magassági vonatkozásban a sínkoronától, szélességi vonatkozásban a vágánytengelytől számított méreteket kell feltüntetni.

5. A vasúti pálya alatti, vasúti terhet viselő szerkezetre (szerkezeti részre) a rendelet 4. §-hoz tartozó melléklet X. és XI. részeiben foglaltak érvényesek.

A létesítmény azon részéről, amely vasúti terhet kaphat, továbbá a vasút felett levő létesítményekről erőtani számítás.

6. Vízellátási és víztelenítési (csatornázási) terv.

7. A villamosenergia-ellátás, valamint a villamos földelés (érintésvédelem) terve és műszaki leírása.

8. Gépészeti főösszeállítási terv.

9. A zuhanásgátló, illetőleg csökkentő berendezés (csúszda, surrantó), a töltő és lefejtő csatlakozások, valamint mozgatható kezelőállások elrendezési és működési terve legalább 1:50 méretarányban.

10. Kimutatás a létesítményt a pályaszint alatt, illetőleg felett keresztező vagy legalább 100 m-re megközelítő villamosmű, távhőellátási, gáz-, kőolaj- és termék-, gőz-, víz- stb. szállító, valamint közművezetékekről.

11. A helyszíni bejárásra meghívandó hatóságok és érdekelték jegyzéke, a pontos cím feltüntetésével. A meghívandó magánszemélyek lakcímét csak 10 000 lakoson felüli községekben, illetőleg városokban kell feltüntetni.

12. Tervezői nyilatkozat a hatályos rendeletek betartásáról.

Példányszám: 4

IX.

Kocsivontaló berendezés engedélyezési terve

1. Műszaki leírás.

2. 1:200 vagy 1:500 léptékű elrendezési rajz (pálya-lejtviszonyok és ívsugarak feltüntetésével.)

3. Teljesítményszükséglet számítása.

4. Vonókötél-szilárdsági számítás.

(6-szoros biztonság csak húzásra, 4-szeres biztonság húzásra és hajlításra, végeskötélnél).

5. Hajtómű-összeállítási rajz 1:5 léptékben.

6. Hajtómű-alapozási rajz.

7. Feszítőmű-összeállítási és -alapozási rajz 1:5 léptékben.

8. Villamos kapcsolási rajz.

9. Vonókötél-szakítási műbizonylat.

10. Szolgálati utasítás.

11. Terelőkorongok és vágány alatti átvezetések és alapozási rajzai.

12. Kötélkapcsoló szerkezet összeállítási rajza.

13. Vendégkötél szilárdsági számítása (6-szoros biztonság húzásra és hajlításra).

14. Feszítőkötél szilárdságtani számítása (4-szeres biztonság húzásra és hajlításra).

15. Vészleállító nyomógombok elhelyezési rajza és villamos kapcsolási vázlata.

16. Térvilágítás-elrendezési rajz.

17. Tervezői nyilatkozat a hatályos rendeletek betartásáról.

Példányszám: 4

X.

Vasúti híd engedélyezési terve

1. Általános terv (1:100, 1:200 méretarányban, az engedélyezéshez szükséges metszetekkel).

Tartalmaznia kell a műtárgy helyének megjelölését (vonal, szelvény, a pálya irány- és lejtviszonyait, az áthidalt akadály és érintett egyéb létesítmények adatait, továbbá a műtárgy helyszínrajzi elrendezését 1:1000 méretarányban).

2. Műszaki leírás. A műtárgy létesítésének indokai, a tervben nem szereplő, de a megítélés szempontjából fontos adatok, figyelembeveendő körülmények.

3. Vízműtani adatok, számítások és vízügyi szakvélemény.

4. Egyéb, az engedélyezéshez szükséges iratok.

5. Tervezői nyilatkozat a hatályos rendeletek megtartásáról.

6. A helyszíni bejárásra meghívandó szakhatóságok és érdekeltek jegyzéke a pontos cím feltüntetésével. A meghívandó magánszemélyek lakcímét csak a 10 000 lakoson felüli községekben, illetőleg városokban kell feltüntetni.

Példányszám: 4.

XI.

Vasúti híd kivitelezési terve

1. Általános terv: (1:100, 1:200 vagy 1:50 méretarányban). A kivitelezéshez elegendő nézetek és metszetek. A műtárgy pontos helyének megjelölése (vasútvonal, szelvény), a pálya irány- és lejtviszonyai, az áthidalt akadály, az érintett közművek keresztezett és megközelített vezetékek és egyéb létesítmények adatai, a talajra, talajvízre, a műtárgy összes részeinek anyagaira vonatkozó adatok, a szigetelési megoldások, a hídszerkezet alsó élvonalának, a hídon levő pálya sínkoronaszintjének, pályaszintjének adatai és a szerkezeti magasság; átépítés esetében a meglevő (megváltozó) állapotra vonatkozó adatok feltüntetése mellett. Helyszínrajzi vázlat (1:1000 méretarányban) az áthidalt vasút, vízfolyás, út megnevezése, szelvénye és adatai.

2. Részlettervek, célszerű méretarányban. A kivitelezéshez szükséges berendezések, partbiztosítások, víztelenítési megoldások, szádfalazás, cölöpözés stb., az építési gyakorlat szerint a kivitelező által készítendő részlettervek (zsaluzási, állványozási stb. tervek) kivételével.

3. Kitűzési terv, ha az általános terv alaprajza kitűzés céljaira nem alkalmas.

4. Műszaki leírás. Előzmények ismertetése, a műtárgy építésének és az áthidaló szerkezet kialakításának indokolása. A terveken nem ábrázolt adatok, figyelembeveendő közművek keresztezett és megközelített vezetékek és egyéb létesítmények ismertetése, a kivitelezésnél betartandó előírások, építés-szervezési, műszaki, szükség szerint technológiai, biztonsági, a vasút forgalomkorlátozására vonatkozó adatok és előírások.

5. Részletes talajmechanikai és alapozási szakvélemény a Vasúti Hídszabályzat előírásai szerinti esetekben.

6. Erőtani számítások.

7. A műtárgy víztelenítési terve.

8. Acélszerkezetek gyártási és szerelési terve.

9. A vasúti forgalom biztonságát érintő vagy a vasúti forgalom lebonyolítását befolyásoló ideiglenes létesítmények és műszaki megoldások tervei.

10. A keresztezett akadály tulajdonosának, kezelőjének, hatóságának nyilatkozata, határozata (vízügyi szakvélemény, vagy határozat).

11. Egyéb, a tervjóváhagyáshoz szükséges iratok.

12. A vasútvonalra vagy a hídra vonatkozó engedélyezési eljárás határozata és az ezzel kapcsolatban készült jegyzőkönyv érintett részének hiteles másolata.

13. Tervezői nyilatkozat a hatályos rendeletek betartásáról.

Példányszám: 4.

XII.

Mozgólépcső és mozgójárda engedélyezési terve

1. Elrendezési rajzok:

- mozgólépcső telepítési terve 1:200 méretarányban,

- felszíni csarnok és mozgólépcső géptér általános terve 1:50 méretarányban,

- feszítőkamra általános terve 1:50 méretarányban,

- mozgólépcső hajtóműve "M" zóna 1:10 méretarányban,

- mozgólépcső alátámasztó szerkezet részletterve 1:25-1 :50 méretarányban.

2. A főalkatrészek számítása:

- vonóerő számítás,

- fékberendezések számítása,

- vonólánc szilárdsági számítása, 1

- lépcsőkocsi vagy mozgójárda szilárdsági számítása.

3. Biztonsági és villamosberendezések műszaki leírása, valamint elvi kapcsolási rajza.

4. A főhajtómű vezérlésének elvi vázlata.

5. Olajozó mechanizmus vezérlésének kapcsolási vázlata.

6. A területfelhasználás engedélyezéséhez szükséges terv a vonatkozó jogszabály szerint.

7. A helyszíni bejárásra meghívandó szakhatóságok és érdekeltek jegyzéke a pontos cím feltüntetésével.

8. Tervezői nyilatkozat a hatályos rendeletek betartásáról.

Példányszám: 4

XIII.

Vasúti kocsimosó-berendezés engedélyezési terve

1. Műszaki leírás (a kocsimosó fontosabb adatainak ismertetése, rendszere, rendeltetése, működési elvének leírása).

2. Helyszínrajz (a VII. fejezet 1-ban előírt részletességben)

3. Általános elrendezés (1:50 lépték)

4. Szabadtéri berendezés esetén a tevékenységgel (tisztítósugár) villamos- és távhőellátási vezetékek lehetséges legnagyobb megközelitésének felmérése és bemutatása.

5. Kocsimosó vágányzat alépítményi, felépítményi tervei és metszetek.

6. Vágány alatti keresztezések.

7. Kocsimosó berendezés gépészeti összeállítása, arról metszet vagy nézet mind a vágánytengelyre merőlegesen, mind a vágánytengellyel párhuzamosan legalább 1:50 méretarányban.

8. A mosóberendezés víz-, illetve vegyszerellátása, csőhálózat terve.

9. Vízelvezetés, szűrő, derítő, közömbösítő, csatornázás, közműbekötés.

10. Szivattyú, szivattyúház.

11. Energiaellátás műszaki leírása.

12. A berendezések villamos energiaellátása, vezérlése, jelző- és vészleállító berendezések kapcsolási vázlata, érintésvédelem.

13. Térvilágítás.

14. Statikai számítás a gépészeti berendezés vasszerkezetéről.

15. Tervezői nyilatkozat a hatályos rendeletek betartásáról.

Példányszám: 4

XIV.

Vasúti tolópad engedélyezési terve

1. A műszaki leírás, amelynek tartalmaznia kell a tolópad feladatát, teherbírását, főbb méreteit, a beépített villamosgépek főbb jellemzőit stb.

2. Helyszínrajz. A helyszínrajz amely a tolópadhoz csatlakozó és annak környezetében levő vágányokat és vágánykapcsolatokat tünteti fel, olyan mértékben, amelyből a tolópad elhelyezése és a vágányátalakítások megfelelően elbírálhatók. A vágányokat tengelyvonalukkal kell ábrázolni. Feltüntetendők a vágánytengely-távolságok, a szelvényezés, a lejt- és irányviszonyok, a vágányok számozása. A helyszínrajznak tartalmaznia kell a tolópad tengelyétől 100-100 m széles sávban a meglevő, az építeni vagy elbontani tervezett létesítményeket.

A helyszínrajz méretaránya: 1:1000, vagy 1:500.

3. Tolópadpálya terve olyan méretarányban és részletességgel, hogy a pálya szerkezete és a hozzátartozó vágányok leerősítése megfelelően elbírálható legyen.

4. Tolópadpálya víztelenítése.

5. Tolópad áthidaló szerkezetének összeállítási terve.

6. Tolópad hajtásának kinematikai vázlata.

7. Tolópad fékezése, rögzítése és reteszelése.

8. Tolópad vezetőfülke kialakítása, kezelőszervek elhelyezése.

9. A vontatóberendezés (csörlő) összeállítása.

10. A vontatóberendezés kötélvezetése.

11. Tolópadra vontatandó jármű fékezése.

12. Villamos berendezés részletes műszaki leírása.

13. Energiaellátás (kábelvezetés, ha a kábel vágányokat keresztez).

14. Áramszedő rajza.

15. Munkavezeték tartóoszlopainak elhelyezése és szilárdsági méretezése.

16. Tolópad és csörlő villamos hajtásának kapcsolási vázlata.

17. Tolópad és csörlő villamos vezérlésének kapcsolási vázlata.

18. Vészleállítás és villamos jelzőberendezés kapcsolási vázlata.

19. Tolópad környezetének térvilágítása.

20. Érintésvédelem.

21. A felsorolt engedélyezési dokumentációhoz csatolandó:

a) a tolópad hídszerkezetének szilárdsági számítása

b) tolópad hajtóművének teljesítmény számítása

c) csörlő teljesítmény számítása

d) vontatókötél szilárdsági számítása

e) kötélterelő korongok leerősítésének szilárdsági számítása

f) vontatási technológia ismertetése

g) tervezői nyilatkozat a hatályos rendeletek betartásáról.

Példányszám: 4

XV.

Fordítókorong engedélyezési terve

1. Műszaki leírás (a fordítókorong fontosabb adatainak ismertetése, rendszere, terhelhetősége stb.)

2. Helyszínrajz. Helyszínrajz, amely a fordítókoronghoz csatlakozó és annak környezetében levő vágányokat és vágánykapcsolatokat tünteti fel olyan mértékben, amelyből a fordítókorong elhelyezése a vágányátalakítások és a fordítókorongra való rájárás megfelelően elbírálhatók. A vágányokat tengelyvonalukkal kell ábrázolni. Feltüntetendők a vágánytengely-távolságok, a szelvényezés, a lejt- és irányviszonyok, a vágányok számozása. A helyszínrajznak tartalmaznia kell a fordítókorong középpontjától 100 m távolságban meglevő, az építeni tervezett létesítmények távolságuktól függetlenül feltüntetendők.

3. A fordítókorong akna szerkezeti kivitele, víztelenítés (alépítmény, felépítmény, szerkezeti kivitele).

4. A fordítókoronghoz csatlakozó vágányok átalakítási terve. A felépítmény szerkezetek részlettervei. A vágánykapcsolatok és szerkezetek számításai oly mértékben, amelyek a kialakítások igazolásául szükségesek.

5. Fordítókorong összeállítása.

6. Fordítókorong hajtásának kinematikai vázlata.

7. Fordítókorong fékezése, rögzítése.

8. Fordítókorong vezetőfülkéjének kialakítása.

9. A vontatóberendezés (csörlő) összeállítása.

10. A csörlő kötélvezetése.

11. A villamos berendezés részletes műszaki leírása.

12. Energiaellátás (kábelvezetés, ha a kábel vágányt keresztez, akkor arról keresztszelvény).

13. Fordítókorong, csörlő villamos hajtásának kapcsolási vázlata.

14. Vészleállítás és villamos jelzőberendezés kapcsolási vázlata.

15. Fordítókorong környezetének térvilágítása.

16. Érintésvédelem.

A felsorolt engedélyezési tervekhez csatolandó:

a) a vágánykapcsolatok és szerkezetek számításai olyan mélységben, amely a kialakítás igazolásához szükséges és elegendő,

b) fordítókorong hídszerkezetének szilárdsági számítása

c) fordítókorong hajtóművének teljesítményszámítása

d) csörlő teljesítményszámítása

e) vonókötél szilárdsági számítása

f) kötélterelő korongok leerősítésének szilárdsági számítása

g) vontatási technológia ismertetése

h) tervezői nyilatkozat a hatályos rendeletek betartásáról.

* Ha a fordítókorongra csörlő is van telepítve.

** Ha a fordítókorong hajtása villamos üzemű. Példányszám: 4.

XVI.

Közforgalmi és sajáthasználatú vasút, valamint iparvágány megszüntetési (bontási) engedélyezési terve

1. Műszaki leírás, mely tartalmazza

- korábbi építési engedélyt, a rendeltetés leírását, valamint a bontást szükségessé tevő rendeleteket, körülményeket, a fuvarozás megszűnését vagy pótlását, miniszteri engedélyt vagy megyei tanács hozzájárulását stb.

- a helyszínrajzi, illetve vonalvezetési adatokat,

- anyagok leírását,

- szerkezetek leírását,

- az idegen érdekeket érintő kérdéseket, illetve tervezett rendezését,

- a hasznosítás módját,

- egyéb, a bontásból eredő kérdéseket.

2. Helyszínrajz (nyilvántartási vagy torzított)

3. A Földhivatal és egyéb hatóságok részére megküldött vagy küldendő tervek.

4. A KPM engedélye a térítésnélküli átadáshoz.

5. A forgalmi vizsgálat jegyzőkönyve, amelyen a koordináló bizottság határozata alapszik, illetve a koordináló bizottság határozata.

6. A helyszíni bejárásra meghívandók jegyzéke.

Példányszám: 4.