45/1980. (XII. 10.) PM-ÉVM együttes rendelet
az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet módosításáról
Az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 9. §-a (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Nemzeti Bank elnökével - e rendelet 13. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével - egyetértésben a következőket rendeljük:
1. §
(1) A 7/1973. (I. 26.) PM-ÉVM, a 11/1974. (IV. 10.) PM-ÉVM, a 21/1974. (VII. 1.) PM-ÉVM, a 71/1975. (XII. 28.) PM-ÉVM, a 3/1977. (I. 28.) PM-ÉVM és a 35/1977. (XII. 10.) PM-ÉVM együttes rendelettel módosított 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A tanácsi értékesítésű lakások eladási árát a nettó építési költség alapján az építtető tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg."
(2) A Vhr. 2. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Az értékesítésre egyebekben az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítéséről szóló jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy:
a) az ilyen nem lakás céljára szolgáló helyiségek a létesítéstől számított öt éven belül is értékesíthetők ;
b) a garázsok elsősorban a tanácsi értékesítésű lakások tulajdonosai, illetőleg a lakásszövetkezet részére idegeníthetők el."
(3) A Vhr. 2. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A R. 2. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során az adásvételi szerződés aláírásakor fennálló személyi körülményeket kell figyelembe venni.
(6) E rendelet alkalmazása során eltartott gyermeknek a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában említett gyermeket kell tekinteni."
2. §
A Vhr. 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"6. § (1) Egyedi többszintes az 5. § alá nem tartozó olyan lakóházépítés, amelynek során legalább négylakásos, többszintes (földszint+emelet) lakóépület lakásszövetkezet tulajdonában, vagy tartós használatában, továbbá az építtetők (vásárlók)
a) közös tulajdonában, illetőleg tartós használatában álló telkén vagy
b) külön-külön tulajdonában, illetőleg tartós használatában álló telkein sorház formájában épül.
(2) Csoportos korszerű az 5. § alá nem tartozó olyan lakóházépítés, amelynek során rendezési terv alapján sorház, láncház, átriumház, teraszház elhelyezésére kialakított lakótelkeken legalább 12 lakás épül."
3. §
A Vhr. a következő 8/B. §-sal egészül ki:
"8 B. § Emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel, önálló lakást eredményező toldaléképítéssel történő lakásépítésnél telepszerű vagy egyedi többszintes, illetőleg csoportos korszerű lakóház esetén a R. 4. §-ában. hagyományos családiház esetében pedig a R. 5. §-ában foglalt pénzügyi feltételeket, illetőleg munkáltatói kölcsön támogatás esetén a R. 6. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni."
4. §
A Vhr. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg (4) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A R. 2-5. §-ában említett lakóházépítés (vásárlás) céljára kölcsön csak 6%-os kamatozás mellett nyújtható annak az építtetőnek (vásárlónak), akinek a tulajdonában olyan telek vagy egyéb be nem épített ingatlan, illetőleg üdülő van, amelynek forgalmi értéke az építeni (vásárolni) kívánt lakás építési költségét (eladási árát) meghaladja.
(4) A tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentés alapján épített (vásárolt) lakást terhelő kölcsöntartozás törlesztésére az építtető (vásárló) köteles befizetni a többletingatlan elidegenítéséből származó, az ingatlan vagyonátruházási illeték kiszabásának alapjául elfogadott összeget, amely után engedmény nem számolható el."
5. §
A Vhr. 10/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A R. 6/A.-6/C. §-ának alkalmazása szempontjából:)
"a) állami vállalat az a gazdálkodó szervezet, amelynek az egységes statisztikai számjelrendszerben a szervezeti formát (szektort) jelölő száma eggyel kezdődik, (tizedik számjegy a statisztikai számjelében)."
6. §
A Vhr. 10/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10/E. § Az építtető (vásárló) részére az állampolgárok által építhető lakások nagyságáról szóló jogszabályban meghatározottnál nagyobb alapterületű lakás építéséhez (vásárlásához) kölcsön nem nyújtható. E rendelkezés alkalmazása során a csoportos korszerű lakóház a többszintes lakóházzal esik egy tekintet alá."
7. §
A Vhr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"11. § (1) A szociálpolitikai kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) szempontjából - a (2) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén - az építtető (vásárló) eltartottjának minősül
a) az építtető (vásárló) vérszerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeke, ha
- a 16. életévét még nem töltötte be,
- a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el,
- a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;
b) az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha
- gyermekgondozási segélyben részesül; vagy
- a háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak illetőleg egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy a c) pontban említett hozzátartozót, aki a munkaképességét teljesen elvesztette; vagy
- munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette; vagy
- az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;
c) az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársának (élettársának) szülője, nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyeket a kedvezményre jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha
a) az építtetővel (vásárlóval) - a házastársat és a gyermeket kivéve - legalább egy éve közös háztartásban élnek és
b) havi rendszeres keresetük, jövedelmük a társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról szóló 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendelet 71. §-ának (1) bekezdése alapján évenként meghatározott összeget nem haladja meg, továbbá
c) az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költöznek be.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett gyermeket - a katonai főiskolán tanuló gyermek kivételével - az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető (vásárló) lakásában lakik.
(4) Az egyetemre (főiskolára) előfelvételt nyert, sorkatonai szolgálatra bevonult gyermeket is közös háztartásban élőnek kell tekinteni, ha közvetlenül a leszerelést követően tanulmányait megkezdi. Ez esetben azonban a szociálpolitikai kedvezmény csak utólag számolható el.
(5) Az (1) bekezdés c) pontjában említett személy akkor is az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élőnek minősül, ha az építtetővel (vásárlóval) azért nem lakik együtt, mert annak lakáskörülményei azt nem teszik lehetővé. Ez esetben a szociálpolitikai kedvezmény utólag és csak akkor számolható el, ha az új lakásba történő együttes beköltözést követően az eltartott családtag is legalább egy éve az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban él.
(6) Az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élő eltartott szülők esetében - ha együttes jövedelmük a (2) bekezdés b) pontjában említett legkisebb mérték kétszeresét meghaladja - egyik szülő után sem nyújtható kedvezmény. E rendelkezést kell alkalmazni nagyszülők esetében is.
(7) A keresetbe, jövedelembe, a bért, nyugdíjat, járadékot és egyéb rendszeres pénzbeni juttatást kell beszámítani.
(8) A szociálpolitikai kedvezmény az építtetőt (vásárlót) az általa eltartott házastárs vagy más családtag után - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor is megilleti, ha az eltartott házastárs vagy más családtag maga is építtető (vásárló)."
8. §
A Vhr. 12. §-a (1) bekezdésének első mondata, valamint b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A 11. § (1)-(4) bekezdésében foglalt előfeltételeket a Takarékpénztárnál az alábbiak szerint kell igazolni:"
"b) A továbbtanulást (előfelvételt) az iskola, intézmény által kiállított igazolással, a sorkatonai szolgálat teljesítését és a tanulmányok megkezdésének tényét katonakönyvvel, illetőleg iskolalátogatási igazolvánnyal, az állandó ápolásra szoruló fogyatékosságot az illetékes szakorvosi rendelőintézet igazolásával."
"d) Azt, hogy a személy az építtető (vásárló) eltartottja és a havi rendszeres keresete (jövedelme) a 11. § (2) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdésében meghatározott összeget nem haladja meg; továbbá, hogy az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költözik be; valamint a 11. § (5) bekezdésében írt körülményeket büntetőjogi felelősség melletti nyilatkozattal;"
9. §
A Vhr. 13. §-a 13. § (1) bekezdésre változik és egyúttal a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Ha a tulajdonos a lakását értékesíti, a megelőlegezett és még le nem járt szociálpolitikai kedvezmény összegét készpénzben köteles visszafizetni. Ha a fiatal házaspár a lakását értékesíti és helyette másik, szociálpolitikai kedvezménnyel támogatható lakást épít (vásárol), a megelőlegezett és még le nem járt kedvezmény - kamatfelszámítás nélküli - visszafizetése után a szociálpolitikai kedvezmény az új lakásra az eredetileg megállapított határidő mellett újból megelőlegezhető."
10. §
A Vhr. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A kedvezmény megelőlegezése szempontjából teljesítésként kell elfogadni az örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb az építtető (vásárló) háztartásába került saját vérszerinti gyermekét is."
11. §
A Vhr. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A kedvezmény megelőlegezésében részesült fiatal házaspárnak a gyermek (gyermekek) élve születését, örökbefogadását, háztartásba kerülését, vagy a lakásban maradó házastárs újabb házasságból származó gyermekének születését - legkésőbb a három, illetőleg hat év lejártát követő 30 napon belül - születési anyakönyvi kivonattal: örökbefogadást az azt engedélyező gyámhatósági határozattal; továbbá a gyermek elhelyezéséről intézkedő bírósági, hatósági határozattal kell igazolnia.
(4) Ha a tulajdonos csereszerződéssel másik - szociálpolitikai kedvezménnyel támogatható - lakás tulajdonjogát szerzi meg, annak kölcsönszámláján az eredetileg megelőlegezett kedvezmény teljesítési feltételei előjegyezhetők. Ha a cserével megszerzett lakás szociálpolitikai kedvezménnyel nem támogatható, a megelőlegezett kedvezmény tekintetében a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni."
12. §
A Vhr. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A R. 8. §-ának (5) bekezdésében említett esetben a térítés összege azt a szervet terheli, amelynek érdekében a kisajátítás vagy közületi elhelyezés történt. A térítés összegét a tanács köteles a tanácsi értékesítésű lakás előtörlesztése, illetőleg árának rendkívüli törlesztése címén a Takarékpénztárhoz átutalni."
13. §
(1) Ez a rendelet 1981. január 1. napján az 1. § (1) bekezdése 1981. július 1. napján, lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően kötött kölcsön- (adásvételi) szerződések tekintetében kell alkalmazni.
(2) E rendelet 9. 10. és 11. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépés előtt megkötött olyan kölcsön-(adásvételi) szerződések tekintetében is alkalmazni kell, amelyeknél a megelőlegezett szociálpolitikai kedvezmény teljesítési határideje még nem járt le; egyébként továbbra is a szerződéskötés idején hatályba volt rendelkezésekben előírt feltételek az irányadók.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 6/A. §-a, 10/A. §-ának (4), (5), (6) és (7) bekezdése, a 10/B. §-ának (1) bekezdése, továbbá a 10/F-10/H. §-a hatályát veszti.
(4) 1981. július 1. napjával a tanácsi értékesítésű lakások árának megállapításáról szóló 6/1971. (II. 8.) ÉVM-PM-ÁH együttes rendelet és az azt módosító 13/1973. (V. 8.) ÉVM-PM-ÁH, valamint a 7/1976. (I. 27.) ÉVM-PM-ÁH együttes rendelet hatályát veszti.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter