47/1980. (XI. 20.) MT rendelet
a bányászatról szóló 1980. évi III. törvény végrehajtására kiadott 9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet, továbbá a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről, elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet módosításáról
1. §
A 9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 66. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Kisajátítás vagy szolgalmi jog alapján elhelyezett bányászati létesítmény által az ingatlan rendeltetésszerű használatában keletkezett hátrány nem bányakár. Az akadályoztatásért járó kártalanítást az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) részére a kisajátítási eljárás során, illetőleg a szolgalom alapításakor kell megállapítani. Ha a bányavállalat az ingatlanon tevékenységével okoz kárt, azt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni."
2. §
Az R. 79. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"79. § A Bt. 46. § (1) bekezdése szerinti tevékenységnek kell tekinteni a vezetéknek és tartozékainak esetenkénti ellenőrzését, állóeszköz-fenntartási munkáit, valamint a szeizmikus robbantást és felvételezést is."
3. §
Az R. 82. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"82. § (1) A bányavállalat köteles megkísérelni az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével) a szolgalom alapítása és a kártalanítás tárgyában a megállapodást.
(2) Megállapodás hiányában a bányavállalat a kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult tanácsi szakigazgatási szervtől (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) kérheti a szolgalom alapítását. A kérelemben meg kell jelölni az igényelt szolgalom tartalmát, csatolni kell az ingatlan vázrajzát, a vonatkozó ingatlannyilvántartási (telekkönyvi) adatokat, a tulajdonos (kezelő) nevének és címének feltüntetésével.
(3) A szakigazgatási szerv a bányavállalat kérelme alapján az érdekeltek meghallgatására haladéktalanul határnapot tűz ki. A szabályszerűen értesített érdekeltek távolmaradása esetében a szakigazgatási szerv a szolgalom alapítása felől a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján határoz. Erre az érdekelteket az értesítésben figyelmeztetni kell.
(4) Az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt járó kártalanítást [Bt. 46. §-ának (2) bekezdése]
a) mezőgazdasági rendeltetésű föld esetében az elhelyezett műtárgyak által érintett területen jelentkező termelési többletköltség 8-12 évre számított összege, továbbá a művelési ág változásából eredő kár,
b) egyéb ingatlan esetében a forgalmi értékben bekövetkezett csökkenés
alapján kell megállapítani. A szolgalom alapítása miatt egyéb jogcímen kártalanítás nem állapítható meg.
(5) Erdő esetében külön rendelkezések az irányadók.
(6) Az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt járó kártalanítás megállapítása során a szolgalmi jog alapításának időpontja az irányadó. Gazdálkodó szervezet esetében a kártalanítás a fejlesztési alapot illeti és a beruházási forrást terheli.
(7) A bányavállalat kérelmére a szolgalmat alapító határozat azonnali végrehajthatóságát is ki lehet mondani, ha a munka haladéktalan megkezdése népgazdasági érdekből indokolt. Azonnali végrehajthatóság elrendelése esetén is lehetővé kell tenni a lábonálló termés betakarítását.
(8) A szolgalmat alapító határozatot kézbesíteni kell az érdekelteknek és jogerőre emelkedése után - a szolgalomnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése érdekében - az illetékes földhivatalnak."
4. §
Az R. 83. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"83. § Ha a bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntetik vagy jelentős mértékben akadályozzák, az ingatlan tulajdonosa is kérheti a szakigazgatási szervtől az ingatlan kisajátítását. Az erre irányuló kérelmet a szolgalom alapításától számított egy éven belül lehet előterjeszteni."
5. §
A 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet a következő 58/A §-sal egészül ki:
"58/A § (1) Az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítást [VET. 22. §-ának (2) bekezdése]
a) mezőgazdasági rendeltetésű föld esetében a vezetékjog alapján elhelyezett vezetékek és azok tartószerkezetei által érintett területen jelentkező termelési. többletköltség 8-12 évre számított összege, továbbá a művelési ág változásából eredő kár,
b) egyéb ingatlan esetében a forgalmi értékben bekövetkezett csökkenés
alapján kell megállapítani. A vezetékjog alapítása miatt egyéb jogcímen kártalanítás nem állapítható meg.
(2) Erdő esetében külön rendelkezések az irányadók."
6. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke