16/1997. (III. 5.) FM rendelet

a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 29. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet tárgya

1. § Ez a rendelet szabályozza

a) a földmérés és térképészet szakigazgatási szerveinek feladatait és hatáskörüket, valamint a szakfelügyelet tartalmát és rendjét;

b)[1]

c) az állami földmérési alaptérkép és átnézeti térképei készítésének szakmai követelményeit;

d) az állami alapadatok minőségbiztosítási előírásait;

e) a sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység általános előírásait.

Értelmező rendelkezések

2. §[2]

A szakigazgatási szervezetek földmérési és térképészeti feladatai és hatásköre

A földhivatal

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

A központi földmérési szervezet

6. §[6]

7. §[7]

8. §[8]

A földmérési és térképészeti szakfelügyelet

9. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenység összhangját és a szakmai követelmények érvényesülését a szakigazgatási szervezetek a földmérési szakfelügyelet útján biztosítják.

(2)[9] A szakfelügyeleti ellenőrzés körébe tartozik különösen

a) a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság,

b)[10] az Fttv. 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt bejelentési és nyilvántartási kötelezettség teljesítésének,

c) a jogszabályok, szabványok, szakmai szabályzatok betartásának,

d) a minőségi követelmények biztosításának, illetve a munkák minőségtanúsításának (ideértve a minőségbiztosítási előírások betartását is),

e)[11] a földmérési adatok és az állami földmérési alaptérképek, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképek, továbbá a földhivatali adatbázisból szolgáltatott adatok jogszerű felhasználására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése;

ellenőrzése;

f) a sajátos célú, bejelentésre kötelezett földmérési munkák nyilvántartása;

g) az állami földmérési alaptérkép (a továbbiakban: alaptérkép) állami átvételi vizsgálata;

h) az ingatlanrendező földmérői minősítéssel kapcsolatos eljárás során a szakmai véleményezés;

i) indokolt esetben az ingatlanrendező földmérői minősítés visszavonásának kezdeményezése.

(3)[12] Több megye területén földmérési tevékenységet végző jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek és természetes személyek (a továbbiakban: földmérő szervezetek) szakfelügyeleti ellenőrzése a telephely szerint illetékes megyei földmérési szakfelügyelő hatáskörébe tartozik.

(4)[13] Amennyiben a földmérő szervezetek telephelyükön kívül végeznek a szakfelügyeleti ellenőrzés hatálya alá tartozó munkát, az ellenőrzésbe a munkavégzés helye szerint illetékes megyei szakfelügyelő - megkeresés útján - bevonható.

10. § (1)[14] A 9. §-ban meghatározott szakfelügyeleti tevékenységet - a körzeti földhivatal eseti közreműködésével - a megyei földhivatal a megyei földmérési szakfelügyelő útján látja el.

(2)[15] A szakfelügyeleti ellenőrzés kiterjed a földmérési és térképészeti tevékenységet folytató, valamint az állami alapadatokat felhasználó jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre és a természetes személyekre.

(3)[16] A megyei szakfelügyeleti hatósági ügyekben másodfokon a FÖMI jár el.

(4)[17] A szakfelügyeletet ellátó szervezet a (2) bekezdésben foglalt szervezetet, illetve személyt az ellenőrzés során feltárt hibák kijavítására, illetve a hiányosságok megszüntetésére kötelezi, indokolt esetben szabálysértési eljárást kezdeményez.

(5)[18] A megyei földhivatal a szakfelügyeleti tevékenységéről készített éves beszámoló jelentését a tárgyévet követő év március 10-éig a FÖMI-nek küldi meg.

11. § (1) A FÖMI - a 7. § (1) bekezdésének b) és e) pontjaiban foglalt tevékenységeken túl - első fokú szakfelügyeleti ellenőrzést csak a földművelésügyi miniszter által esetenként kijelölt jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, továbbá természetes személyre kiterjedően végez.

(2) A FÖMI által ellátott első fokú szakfelügyeleti hatósági ügyekben másodfokon a földművelésügyi miniszter jár el.

(3) A FÖMI ellátja a földhivatalok szakfelügyeleti és minőségbiztosítási tevékenységének központi ellenőrzését.

(4)[19] A FÖMI összesíti a földhivatalok szakfelügyeleti tevékenységéről szóló beszámolókat, az erről készített jelentését a tárgyévet követő év április 30-áig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak terjeszti fel.

Alapponthálózatok létesítése és fenntartása

Vízszintes alapponthálózat

12. § (1) Az egységes országos vízszintes alapponthálózat (a továbbiakban: EOVA) pontjait - a szakmai szabályzatok előírásainak megfelelően - olyan sűrűségben és pontossággal kell létesíteni, illetve fenntartani, hogy azok alkalmasak legyenek földmérési és térképészeti feladatok végrehajtására.

(2) Az EOVA pontjainak koordinátáit az egységes országos vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV) kell meghatározni.

(3) Az EOV alapfelülete az IUGG 1967 elnevezésű ellipszoid. A síkra vetítés ferdetengelyű, redukált, konform hengervetülettel történik.

(4) Azokon a területeken, ahol az alaptérkép nem az egységes országos térképrendszerben (a továbbiakban: EOTR) áll rendelkezésre, az EOV koordinátákat a forgalomban lévő alaptérkép vetületi rendszerébe is át kell számítani.

Magassági alapponthálózat

13. § (1) Az egységes országos magassági alapponthálózatot (a továbbiakban: EOMA) - a szakmai szabályzatok előírásai alapján - olyan pontossággal és sűrűséggel kell létesíteni és fenntartani, hogy az alkalmas legyen az általános földmérési és térképészeti feladatok végrehajtására.

(2)[20] A 0-ad rendű kéregmozgási hálózattal azonos EOMA I. rendű hálózat pontjainak - a föld feletti szakaszvégpontok kivételével - és a II-III. rendű hálózat mélyalapozású pontjainak alkalmasnak kell lenniük a függőleges földkéregmozgás vizsgálatára.

(3) Az EOMA viszonyítási rendszere a BALTI alapszint.

Háromdimenziós hálózat

14. § (1) Az alapponthálózatok nemzetközi egységesítésének és a mesterséges holdak segítségével történő helymeghatározási (a továbbiakban: GPS) technológia alkalmazhatóságának érdekében háromdimenziós alapponthálózatot kell létesíteni és fenntartani.

(2) A háromdimenziós alapponthálózatot - az országos GPS hálózatot (a továbbiakban: OGPSH) - az EOVA pontjaiból egyenletes sűrűségben kiválasztva, GPS technológiával, EUREF-89 vonatkozási rendszerben meghatározva kell kialakítani.

(3) Az európai aktív GPS hálózat keretében nemzetközi hálózat fenntartási, illetve a kontinens geodinamikai ellenőrzése érdekében folyamatosan üzemelő (permanens) GPS állomást kell működtetni.

(4) A GPS technológiával végzett földmérési és térképészeti munkákhoz az OGPSH koordinátáit kell használni, de az állami átvételre leadott munkarészeknek az EOV koordinátákat is tartalmazniuk kell. A transzformáció elvégzése a munkát végző feladata.

(5) A GPS technológiával végzett BALTI alapszint feletti magasság meghatározáshoz a GPS-gravimetriai geoid adatait kell használni. A GPS-gravimetriai geoid az OGPSH szoros tartozéka.

15. § (1) Mesterséges holdak folyamatosan üzemelő GPS állomásokon vett jeleinek országos vagy regionális rádiósugárzásához - amennyiben a sugárzás EOV koordinátákkal, illetve EOV koordináták számítására alkalmas transzformációs paraméterkészlettel együtt történik (differenciális GPS technológia) - a földművelésügyi miniszter engedélye, továbbá a felhasználás részletes szabályait rögzítő, vele kötött szerződés szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt transzformációs paraméterkészletet a földművelésügyi miniszter határozza meg.

(3) A differenciális GPS technológia alkalmazását lehetővé tevő, GPS és EOV adatokat sugárzó rendszer fenntartója az EOV koordináta-rendszer használatáért a felhasználók számával és a rendszer bérletének idejével arányos adatszolgáltatási díjat fizet. A transzformációs paraméterkészlettel kapcsolatos működtető program (software) árát egy alkalommal, a használatbavétellel egy időben kell megfizetni.

Alapponthálózatok karbantartása

16. § (1) Az alaphálózati pontokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a megyei földhivatalok a szakmai szabályzatok szerint rendszeresen helyszínelik és karbantartják.

(2) A kizárólag a katonai tájékozási hálózat célját szolgáló pontokat, illetve a honvédségi területre eső alaphálózati pontokat a honvédség térképész szolgálata helyszíneli és tartja karban.

(3) Amennyiben a kizárólag a katonai tájékozási hálózat célját szolgáló pontok rongálódásáról vagy pusztulásáról a földhivatal tudomást szerez, közvetlenül tájékoztatja a honvédség térképész szolgálatát.

(4) A helyszínelő és karbantartó szervezet az elvégzett munkáról és az alappontok állapotával kapcsolatos megállapításairól éves beszámoló jelentést küld a FÖMI-nek.

(5) Pontpusztulás esetén a megyei földhivatal haladéktalanul értesíti a FÖMI-t, amely szükség szerint intézkedik annak helyreállításáról, pótlásáról, valamint az új pont adatainak a megyei földhivatalhoz történő megküldéséről.

17. § (1) Az alapponthálózatok - kivéve a katonai tájékozási hálózat - pontjainak áthelyezésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos engedélyt

a) az EOVA I-III. rendű pontjainak, valamint az EOMA I-II. rendű kéregmozgási pontjainak vonatkozásában - a FÖMI megkeresése alapján - a Földművelésügyi Minisztérium,

b)[21] az EOVA IV. rendű pontjai, az OGPSH pontjai, az ún. Bendefy-féle magassági alapponthálózat még nyilvántartásban lévő I-II. rendű pontjai és az EOMA I-III. rendű szakaszvégpontjai vonatkozásában a FÖMI előzetes állásfoglalása alapján a megyei földhivatal adja meg.

(2) A katonai tájékozási hálózat azon pontjainak áthelyezéséhez vagy megszüntetéséhez, amelyek egyúttal EOVA pontok is, a honvédség térképész szolgálatának és

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Földművelésügyi Minisztérium,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a FÖMI együttes előzetes állásfoglalása szükséges.

(3) A kizárólag a katonai tájékozási hálózat célját szolgáló pontok áthelyezéséhez, illetve megszüntetéséhez a honvédség térképész szolgálatának engedélye szükséges. A pontok pótlásáról is ez a szervezet gondoskodik.

Az államhatár földmérési jelei és munkái

18. §[22]

Az állami földmérési alaptérkép és átnézeti térképe

19. §[23]

Az állami földmérési alaptérkép

20. §[24]

21. §[25]

A közszemle

22. §[26]

A felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása

23. §[27]

A változások vezetése a nyilvántartási térképen

24. §[28]

25. §[29]

A földrészlet határvonalának megállapítása és kitűzése

26. §[30]

27. §[31]

Közigazgatási és igazgatási határvonalak megállapításával, azonosításával, illetve térképi ábrázolásával kapcsolatos hatósági eljárás

28. §[32]

Térképi határkiigazítás

29. §[33]

30. §[34]

Minőségbiztosítási előírások

31. §[35]

32. §[36]

A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység

33. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő sajátos célú földmérési és térképészeti munkákat vizsgálat, a minőségtanúsítás ellenőrzése, illetve a változás átvezetése céljából a földhivatalhoz be kell nyújtani. A vizsgálatért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A vizsgálat által megállapított hibák kijavítása a munkát végző feladata. A javítás elvégzésére a földhivatal határidőt állapít meg.

(2) Jogszabály előírásai alapján megvalósulási térkép készítésére kötelezett beruházó a változási vázrajzot a beruházás befejezésétől számított hat hónapon, illetve egyéb esetben (épületfeltüntetés) a használatbavételi engedély kézbesítését követő harminc napon belül az illetékes földhivatalhoz nyújtja be.

(3) Az Fttv. 16. § (4) bekezdésében foglalt munkarészeket a földhivatal megvizsgálja, és az állami alapadatok közé történő beillesztésükről saját hatáskörében dönt.

(4) A sajátos célú földmérési és térképészeti munkák során keletkezett munkarészek egy példányát a munkát végző tíz évig köteles megőrizni.

A földmérési és térképészeti munkák kötelező bejelentése és nyilvántartása[37]

34. §[38]

35. §[39]

Záró rendelkezések

36. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[40]

Dr. Nagy Frigyes s. k.,

földművelésügyi miniszter

Melléklet a 16/1997. (III. 5.) FM rendelethez[41]