6/1980. (VI. 24.) OM rendelet

a fiatalkorúak pártfogó felügyeletéről, a javítóintézeti nevelésről és egyes eljárási rendelkezésekről[1]

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 103. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján - az igazságügyminiszterrel, a belügyminiszterrel , a népjóléti miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a legfőbb ügyésszel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával , valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:[2][3]

A fiatalkorú pártfogó felügyelete

1. § (1) A fiatalkorúak pártfogó felügyeletére (a továbbiakban: pártfogó felügyelet) a Bv. tvr. szabályai mellett az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2)[4] A gyámhatóság mellett működő hivatásos és a társadalmi pártfogókra az 1/1974. (VI. 27.) OM rendelet (a továbbiakban: Gyer.), a 3/1979. (IV. 19.) OM rendelet , valamint a 131/1979. (M. K. 15.) MM utasítás rendelkezéseit, az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Jogszabálynak hivatásos, illetve társadalmi pártfogókra vonatkozó rendelkezéseit, fiatalkorúek pártfogó felügyelete esetén a gyámhatóságra vagy a kirendelése alapján eljáró pártfogóra kell alkalmazni.

(4)[5] E rendelet alkalmazása szempontjából gyámhatóság a községi, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága (vb) szakigazgatási szerve, a megyei városi tanács kerületi hivatala, a fővárosi kerületi tanács vb művelődésügyi, valamint a városi tanács vb igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve.

(5) A gyámhatóság látja el a pártfogó felügyeletét annak is, aki

- a pártfogó felügyelet tartama alatt tölti be a tizennyolcadik életévét;

- fiatalkorban elkövetett bűncselekmény miatt a Btk. 119. §-a alapján pártfogó felügyelettel együttjáró felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése, próbára bocsátása, javítóintézetből ideiglenes elbocsátása időpontjában a tizennyolcadik életévét betöltötte.

2. § (1) A pártfogó felügyelet során a fiatalkorú állandó lakóhelye szerint illetékes gyámhatóság a mellette működő hivatásos és társadalmi pártfogók közreműködésével soron kívül jár el.

(2) Ha a fiatalkorú nem állandó lakóhelyén kíván tartózkodni, illetve a bíróság magatartási szabályként tartózkodási helyéül nem az állandó lakóhelyét állapítja meg, a pártfogó felügyeletet a tartózkodási hely (a továbbiakban: ideiglenes lakóhely) szerint illetékes gyámhatóság látja el. Ilyen esetekben az állandó lakóhely szerinti gyámhatóság a vonatkozó iratokat megküldi az ideiglenes lakóhely szerint illetékes gyámhatóságnak.

3. § (1) A gyámhatóság az illetékességi területén működő hivatásos, illetőleg társadalmi pártfogót a kirendelő határozatban felhatalmazhatja, hogy a pártfogó felügyelettel és az utógodozással kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat - e rendelet 11. §-a (1)-(2) bekezdésében, valamint a 12. §-a (1) bekezdésében foglaltak kivételével - önállóan, közvetlenül a gyámhatóság nevében lássa el (a továbbiakban ebben az értelemben: gyámhatóság, illetve pártfogó).

(2) A pártfogó felügyelettel kapcsolatos hatósági iratokat a gyámhatóságnál kell kezelni.

4. § (1) A munkáltató (nevelési-oktatási intézmény) elősegíti a pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú beilleszkedését a társadalomba, fokozott gondot fordít munkájának segítésére, szakmai fejlődésére, tanulására, életkörülményeinek rendezésére, támogatja a pártfogó munkát. A munkáltató e feladatok ellátásáról a társadalmi szervezetek, valamint a fiatalkorú segítésére kijelölt személy közreműködésével gondoskodik.

(2) A munkáltató haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot, illetve a pártfogót, ha a fiatalkorú munkafegyelme, magatartása kifogásolható, vagy ha munkaviszonya bármilyen ok miatt megszűnt.

5. § (1) A fiatalkorú próbára bocsátása, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése esetén a gyámhatóság által meghatározott időben, a szabadságvesztésből történt szabadulása, illetőleg a javítóintézetből történt ideiglenes elbocsátását követően pedig negyvennyolc órán belül az állandó lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságon, a megjelölt helyen és személynél köteles jelentkezni.

(2) A szabadságvesztésből szabadult fiatalkorú a személyi igazolványa átvétele végett - szabadulását követő negyvennyolc órán belül - köteles jelentkezni az állandó lakóhelye szerint illetékes városi vagy kerületi rendőrkapitányságon (a továbbiakban: rendőrkapitányság) is.

(3) A 2. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a fiatalkorú az ideiglenes lakóhlye szerint illetékes gyámhatóságon és rendőrkapitányságon köteles jelentkezni, személyi igazolványát az állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság a büntetés- végrehajtási intézet megkeresésére küldi meg az ideiglenes lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

(4) A pártfogó felügyelet ellátása során a gyámhatóság, illetve a pártfogó, valamint a rendőrség egymást tájékoztatva, együttműködve jár el.

6. § (1) A pártfogó felügyelet és az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket [Bv. tvr. 94. § (2) bek.] a fiatalkorú személyi igazolványába nem szabad bejegyezni.

(2) A Bv. tvr. 96. §-ának b) pontja szerinti munkakötelezettség nem vonatkozik arra a fiatalkorúra, aki a középfokú nevelési-oktatási intézmény nappali tagozatának tanulója és az eltartása családon belül vagy állami gondozásban biztosított.

7. § A Bv. tvr. 97. §-a (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásakor a fiatalkorú, illetve a szülei állandó lakóhelyétől eltérő tartózkodási helyet csak akkor lehet megjelölni, ha ezt jelentős körülmény (a fiatalkorúra káros környezet, megfelelő elhelyezkedési lehetőség, a munkahely és az állandó lakóhelye közötti távolság stb.) indokolja.

8. § (1) Ha a bíróság (büntetés-végrehajtási bíró) a Bv. tvr. 97. §-a (2) bekezdésében e) vagy f) pontjában foglalt magatartási szabályt megállapította, a büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet a keresményt, a letéti pénzt vagy annak meghatározott részét, illetőleg a munkáltató a munkabér meghatározott részét a jogcím megjelölésével átutalja a gyámhatóság, illetve a pártfogó által megjelölt OTP folyószámlabetétre (csekkszámlabetétre).

(2) A folyószámlabetétet a fiatalkorú nevére kell megnyitni. Az OTP a folyószámlabetétből csak a fiatalkorú és a gyámhatóság, illetve a pártfogó rendelkezése szerinti személy (személyek) együttes aláírására teljesíthet kifizetést. A névaláírás mintának az Országos Takarékpénztárnál való felvételéről a gyámhatóság gondoskodik.

(3) A folyószámlán elhelyezett összegek felhasználásáról - a bizonyító okmányok alapján - a gyámhatóság, illetve a pártfogó elszámolást készít, ha a pártfogó felügyelet megszűnik, vagy ha a bíróság e magatartási szabályt megváltoztatja, illetve megszünteti. Az esetleges fennmaradó összeget a pártfogolt kapja meg, a bizonyító okmányokat pedig irattárba kell helyezni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt intézkedések a Gyer. 142-144. §-ának rendelkezéseit nem érintik.

9. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet a fiatalkorú feltételes szabadságra bocsátásának, illetőleg a szabadságvesztés kitöltésének várható időpontja előtt két hónappal az intézet helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot tesz a pártfogó felügyelet elrendelése kérdésében (Btk. 119. § Bv. tvr. 93. §).

(2) A büntetés-végrehajtási intézetből a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nélkül szabaduló fiatalkorú pártfogó felügyelet alá helyezése akkor mellőzhető, ha a fiatalkorúnak a büntetés- végrehajtási intézetben tanúsított magatartása és rendezett családi környezete alapján feltételezhető, hogy pártfogó felügyelet nélkül is képes a társadalomba beilleszkedni.

10. § (1) A gyámhatóság a pártfogó felügyelet ellátásáról intézkedik, ha a fiatalkorút

a) a bíróság próbára bocsátotta, felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, vagy

b) a büntetés-végrehajtási bíró feltételes szabadságra bocsátotta, a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátotta, továbbá, ha a szabadságvesztés kitöltése után pártfogó felügyelet alá helyezte.

(2) A pártfogó felügyelet

- próbára bocsátás esetén egy évig, illetve a bíróság határozatában megjelölt időpontig,

- felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidőig,

- feltételes szabadságra bocsátás esetén a büntetés hátrtalevő részéig, de legalább egy évig,

- szabadságvesztés kitöltése esetén a bíróság által meghatározott ideig,

- javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás esetén pedig egy évig, de legfeljebb a tizenkilencedik életév betöltéséig tart.

11. § (1) A gyámhatóság a 10. § (1) bekezdése a) pontjában felsorolt esetekben a bíróság értesítésének vétele után haladéktalanul környezettanulmányt készít a fiatalkorúról és részére pártfogóul általában hivatásos pártfogót rendel ki. A pártfogó kirendelésénél figyelembe veszi, hogy a gyógypedagógiai nevelésre szoruló fiatalkorú szakszerű felügyeletben részesüljön.

(2) A pártfogót kirendelő határozat tartalmazza: a Bv tvr. 96. §-ának c)-d) pontjaiban meghatározott magatartási szabályokon kívül a bíróság által megállapított magatartási szabályokat, a pártfogó felügyelet tartamát, továbbá a 3. § (1) bekezdés szerinti felhatalmazást, valamint a fiatalkorú figyelmeztetősét arra, hogy a pártfogó felügyelet tartama alatt a bíróság, illetve a gyámhatóság határozatát a személyi igazolványa betétjeként köteles állandóan magánál tartani.

(3) A határozat egy példányát a gyámhatóság megküldi a pártfogó felügyelet alatt állónak és törvényes képviselőjének (gondozójának), a bíróságnak, az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint az egyéb érdekelteknek (büntetés-végrehajtási intézet, javítóintézet, ügyészség, nevelőintézet, gyermek- és ifjúságvédő intézet, munkáltató, nevelési-oktatási intézmény).

(4) A gyámhatóság, illetve a pártfogó az (1) bekezdésben meghatározott eljárás után a fiatalkorút törvényes képviselőjével (gondozójával) együtt - kivéve az intézeti gyámot - soron kívül megidézi, tájékoztatja a jogszabályokban meghatározott, valamint a bíróság által megállapított magatartási szabályokról, azok megszegésének következményeiről, és a megfelelő életmódra útmutatást ad számára. Az erről készült jegyzőkönyv egy példányát a fiatalkorú, valamint a törvényes képviselője (gondozója) részére kell átadni. A törvényes képviseló (gondozó) esetleges távolmaradása az eljárásnak nem akadálya, a jegyzőkönyvet azonban részére meg kell küldeni.

12. § (1) A gyámhatóság a 10. § (1) bekezdésében b) pontjában meghatározott esetekben a büntetés-végrehajtási bíró határozatáról szóló értesítést, illetve a büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet megkeresése alapján haladéktalanul intézkedik a pártfogó felügyelet előkészítéséről és a pártfogó kirendeléséről.

(2) A gyámhatóság, illetve a pártfogó a büntetés-végrehajtási intézetben, a javítóintézetben meghallgatja a fiatalkorút és ennek figyelembevételével, valamint az intézettel együttműködve segíti társadalmi beilleszkedését, lakása, munkahelye biztosítását, családi körülményeinek javítását, szükség esetén törvényes képviselete rendezését.

(3) A gyámhatóság, illetve a pártfogó az intézet közreműködésével tájékoztatja a fiatalkorút a (2) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedései eredményéről, a pártfogót kirendelő határozatot részére megküldi és felhívja, hogy a szabadulását, ideiglenes elbocsátását követő negyvennyolc órán belül, hol, mely időpontban és kinél jelentkezzen.

(4) A pártfogó felügyelettel kapcsolatos további intézkedésekre a 11. § rendelkezéseit az (1)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

13. § (1) A gyámhatóság, illetve a pártfogó ellenőrzi a fiatalkorú tanulmányi és egyéb kötelezettségeinek teljesítését, a lakóhelyén, a munkahelyén tanúsított magatartását és beszámoltatja életkörülményeiről.

(2) Ha a pártfogó felügyelet ellátása a fiatalkorú vagy környezete magatartása miatt akadályba ütközik, a gyámhatóság, illetve a pártfogó igénybe veheti a rendőrség segítségét.

14. § (1) A gyámhatóság, illetve a pártfogó rendszeres ellenőrzései, tapasztalatai alapján a fiatalkorú magatartásáról, körülményeinek alakulásáról - jogszabályban meghatározott jelentési, kezdeményezési kötelezettségei teljesítésén kívül - szükség szerint tájékoztatja a bíróságot és a javítóintézetet.

(2) A gyámhatóság, illetve a pártfogó tájékoztatja a bíróságot - ideiglenes elbocsátás esetén a javítóintézetet - akkor is, ha a pártfogó felügyelet letelt és az alatt a pártfogolt kifogástalan magatartást tanúsított, vagy egyéb okból megszűnt a pártfogó felügyelet.

15. § (1) A gyámhatóság, illetve a pártfogó a 14. § (1) bekezdésében szabályozott tájékoztatáson kívül javaslatot tesz

a) az első fokon eljárt bíróság szerint illetékes ügyésznek, ha a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a magatartási szabályokat súlyosan megszegi, a szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének indítványozására;

b) az illetékes megyei főügyészségnek,

ha a próbára bocsátott a magatartási szabályokat megszegi, a próbára bocsátás időtartama meghosszabbításának, illetve, ha súlyosan megszegi, javítóintézeti nevelés elrendelésének vagy büntetés kiszabásának,

ha a feltételes szabadságra bocsátott a magatartási szabályokat megszegi, a feltételes szabadság megszüntetésének,

ha a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott a magatartási szabályokat megszegi, a javítóintézeti nevelés folytatása elrendelésének

indítványozására;

c) az illetékes büntetés-végrehajtási bírónak

a szabadságvesztés kitöltése után elrendelt pártfogó felügyelet meghosszabbítására, megszüntetésére, továbbá

valamennyi esetben a magatartási szabályok megváltoztatására.

(2) A kellően megindokolt javaslatban meg kell jelölni a bizonyítékokat, az eljáró bíróságot, határozatának számát és keltét, a pártfogó felügyelet - határozat szerinti - kezdetének és megszűnésének időpontját. A rendelkezésre álló bizonyítékokat csatolni kell a javaslathoz. Javaslatáról a gyámhatóság, illetve a pártfogó tájékoztatja az illetékes rendőrkapitányságot is.

(3) A gyámhatóság, illetve a pártfogó szabálysértés miatt felelősségre vonás végett a rendőrkapitánysághoz fordul, ha a szabadságvesztés kitöltése után pártfogó felügyelet alá helyezett fiatalkorú a magatartási szabályokat megszegi (Bv. tvr. 93. §).

16. § (1) Ha a rendőrség, az ügyész, a bíróság értesítést küld arról, hogy a fiatalkorúval szemben büntetőeljárás indult és ennek eredményeként pártfogó felügyelet alá helyezése várható, a gyámhatóság a Gyer. 71. és 73. §-ában foglalt rendelkezések szerint jár el. Ebben az esetben pártfogóul lehetőleg azt a személyt kell kirendelni, aki a fiatalkorú pártfogását a büntetőeljárás bejezése után is ellátja.

(2) A gyámhatóság az (1) bekezdésben foglaltak szerint intézkedhet akkor is, ha a fiatalkorút a szabadságvesztés kitöltése után nem helyezték pártfogó felügyelet alá, továbbá, ha javító-nevelő munkára vagy pénzbüntetésre ítélték, illetőleg kitiltását rendelték el.

(3) A gyámhatóság intézkedéséről tájékoztatja az értesítést küldő szervet.

(4) A javító-nevelő munkára ítélt fiatalkorú részére a Gyer. 73. §-a alapján kirendelt pártfogó tevékenysége ajavító- nevelő munka végrehajtásáról rendelkező jogszabályban foglaltakra nem terjed ki.

17. § (1) Ha a fiatalkorút a bíróság végrehajtandó szabadságvesztésre vagy javítóintézeti nevelésre ítélte és erről, illetve a büntetés-végrehajtási intézetbe, javítóintézetbe történt befogadásáról a gyámhatóság értesítést kapott, intézkedik annak érdekében, hogy a fiatalkorú szabadulása, illetőleg elbocsátása idejére megfelelő környezetbe kerüljön.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhatóság a szülővel (gondozóval), tartásra köteles hozzátartozóval szemben szükség esetőn alkalmazhatja a Gyer. 71. §-ában megjelölt intézkedéseket, továbbá a büntetés-végrehajtási intézet, javítóintézet közreműködésével kapcsolatot létesít a fiatalkorúval.

18. § A gyámhatóság a fiatalkorúak eredményes utógondozása érdekében a Bv. tvr. IX. Fejezete rendelkezéseinek alkalmazása során együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel, a gyermek- és ifjúságvédő intézetekkel, valamint a nevelőintézeti, nevelőotthoni és a büntetés-végrehajtási intézeti utógondozókkal is.

A javítóintézeti nevelés

19. §[6] -28. §

Eljárási rendelkezések

29. §[7]

Záró rendelkezések

30. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályukat vesztik

- a Gyer. 76-80. §-sai,

- a nevelőintézeteknek a 184/1969. (M. K. 23.) MM utasítással kiadott rendtartás 5. §-a (1) bekezdésének második fordulata, 24. §-ának (4) bekezdése, 27. §-a, 28. §-ának (3) bekezdése, 29. §-a és a gyógyítónevelésre vonatkozó rendelkezései,

- a gyermek- és ifjúságvédő intézetekben a 115/1978. (M. K. 11.) OM utasítással bevezetett rendtartás 7. §-a (2) bekezdésének k) pontjában a gyógyítóneveléssel, valamint a 17. §-ának (1) bekezdésében a javító-nevelő munkára ítéléssel kapcsolatos szabályai.

Melléklet a 6/80. (VI. 24.) OM rendelethez[8]