12/1981. (VII. 17.) MÉM rendelet

a munkavédelemről*[1]

A munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. és 4. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

1. §

E rendelet hatálya kiterjed a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium), továbbá

a) azokra a gazdálkodó szervezetekre [R. 45. § (1) bekezdés b) pont], amelyek a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

- ágazati irányítása és felügyelete,

- ágazati irányítása, illetőleg a felügyelete alá tartoznak, kivéve, ha az R. 4. §-a alapján felügyeleti jogkörben kiadott jogszabály eltérően rendelkezik, (a továbbiakban: vállalat),

b) a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetekre, a mezőgazdasági szakszövetkezetekre, valamint a mezőgazdasági szakcsoportra [a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet; az a)-b) pont együtt: gazdálkodó szervezet],

c) a minisztérium felügyelete alá tartozó társadalmi szervezetekre és egyesületekre,

d) az e rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknél az R. 1. § (1) bekezdése alapján munkát végző személyekre, továbbá a mezőgazdasági szövetkezetek közös munkájában résztvevő családtagokra és a gazdálkodó szervezeteknél ideiglenesen közhasznú munkát végző személyekre (a továbbiakban: dolgozó).

(Az R. 3-5. §-ához)

2. §

A minisztérium látja el

a) a felügyelete alá tartozó állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek, országos jelentőségű gazdasági társulások, valamint társadalmi szervezetek és egyesületek;

b) a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv), valamint az ágazati irányítása alá tartozó tanácsi vállalatok munkavédelmi tevékenységének irányítását.

3. §

(1) A megyei szakigazgatási szerv látja el a nem minisztériumi felügyelet alá tartozó helyi jelentőségű gazdasági társulások, a mezőgazdasági szövetkezetek, munkavédelmi tevékenységének ellenőrzését és felügyeletét.

(2) A megyei szakigazgatási szerv e jogkörében

a) ellenőrzi és értékeli a munkavédelmi tevékenységet;

b) részt vesz az azonnali bejelentésre kötelezett üzemi baleseteknek, valamint a halálos és tömeges foglalkozási megbetegedéseknek a kivizsgálásában és gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről;

c) irányítja a munkavédelmi képzést és ismeretterjesztést;

d) ellenőrzi és segíti a munkakörülmények tervszerű fejlesztésével kapcsolatos tevékenységet;

e) értékeli a vezetők munkavédelmi tevékenységét.

4. §

(1) A kutató- és tervezőintézetek feladata a szakterületükkel összefüggő baleseti veszélyforrások és munkahelyi ártalmak megszüntetésére, korszerű biztonságtechnikai, illetőleg egészségvédelmi megoldásokra irányuló kutatófejlesztő, tervezőmunka végzése.

(2) A minisztérium ágazataira jellemző súlyos baleseteket és foglalkozási betegséget előidéző ártalmak feltárása, megszüntetésük lehetőségeinek kidolgozása, valamint a kutató- és tervezőintézetek ez irányú feladatainak összehangolása a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Munkaszervezési és Munkavédelmi Intézetének (a továbbiakban: GATE MMI) a feladata.

5. §

(1) A vállalat a közvetlen felügyeleti szerve, a mezőgazdasági szövetkezet a megyei szakigazgatási szerv részére minden naptári évet követően az éves mérlegbeszámoló mellékleteként beszámoló jelentést köteles készíteni a munkavédelmi tevékenységről, a szociális tervben foglaltak végrehajtásáról. A beszámoló az 1. számú melléklet szerint szöveges értékelésből és számszerű adatszolgáltatásból áll.

(2) Ha a gazdálkodó szervezet felügyeleti szerve, illetőleg mezőgazdasági szövetkezet esetében a megyei szakigazgatási szerv súlyos munkavédelmi mulasztást, az üzemi balesetek, illetve a foglalkozási megbetegedések gyakoriságának tartós emelkedését, a munkakörülmények jelentős mértékű romlását állapítja meg, köteles a mulasztás körülményeit kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

(Az R. 11. §-ához)

6. §

(1) A megyei szakigazgatási szerv műszaki-munkavédelmi főfelügyelőjét, felügyelőjét (a továbbiakban együtt: munkavédelmi felügyelő) munkavédelmi határozat hozatala tekintetében kiadmányozási jog illeti meg.

(2) Az R. 11. § (1) bekezdésének d) pontja alapján felfüggesztést elrendelő határozatát a veszély teljes megszüntetése előtt a megyei tanácsnak a mezőgazdasági tevékenységet felügyelő elnökhelyettese oldhatja fel. A feloldásról, annak indokáról és a megtett intézkedésekről egyidejűleg a minisztériumot tájékoztatni kell.

(3) Ha a hiányosságot a mezőgazdasági szövetkezet felszámolta, a felfüggesztést - az azt elrendelő munkavédelmi felügyelő egyidejű tájékoztatása mellett - a szövetkezet elnöke oldja fel.

(4) A megyei szakigazgatási szervnek az R. 11. § (1) bekezdésének b), c), d) pontján alapuló határozata ellen a minisztériumhoz lehet fellebbezni.

(Az R. 13. §-ához)

7. §

A gazdálkodó szervezet vezetőjének az R. 13. §-ában meghatározott feladatokon felül gondoskodnia kell:

a) a munkavédelmi újítások, találmányok ösztönzéséről;

b) a munkavédelem társadalmi bázisának (pl. munkavédelmi őrszolgálat, munkavédelmi bizottság stb.) kialakításáról, működési feltételeiről, valamint tevékenysége értékeléséről;

c) a munkakörülmények tervszerű fejlesztéséről. A tervek készítésénél és értékelésénél a minisztérium irányelveit, ezen felül a mezőgazdasági szövetkezeteknek a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának irányelveit is figyelembe kell venni. A mezőgazdasági szövetkezetek alkalmazottai vonatkozásában a szakszervezet véleményének figyelembevételével kell eljárni.

8. §

A gazdálkodó szervezet vezetője - magasabb vezető állású vállalati dolgozó esetében a felügyeleti szerv - a vezető beosztású dolgozók jutalmának, nyereségprémiumának megállapításakor, a kitüntetések adományozására vonatkozó előterjesztések készítésénél köteles a munkavédelmi előírások megvalósítása érdekében kifejtett tevékenységet is figyelembe venni.

9. §

A törszt, a központ, a hivatal, az iroda, a szakigazgatási intézmény vezetőjének az R. 13. §-ában előírt feladatok végrehajtásának ellenőrzése és minősítése mellett gondoskodnia kell

a) az irányítása alá tartozó gazdálkodó szervezetek (egységek) vezetői munkavédelmi tevékenységének - ideértve a munkakörülmények tervszerű fejlesztése érdekében tett intézkedéseket is - értékeléséről;

b) a munkavédelmi képzés, agitáció és propaganda irányításáról;

c) az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések fejlesztésének, beszerzésének irányításáról;

d) az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó üzemi balesetek kivizsgálásában való részvételről.

(Az R. 14. §-ához)

10. §

(1) A Munkavédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: MvSz) 1982. július 1-ig a 2. számú mellékletben foglaltak alapján kell elkészíteni.

(2) Az MvSZ-t a gazdálkodó szervezet vezetője a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben - mezőgazdasági szövetkezetben a vezetőség - adja ki a gazdálkodó szervezet egészére kiterjedő hatállyal. Az MvSZ-t szükség szerint, de legalább évenként felül kell vizsgálni és a végrehajtott módosítást, illetve kiegészítést ki kell adni.

(3) Az R. 14. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott munkaköri leírások és utasítások munkavédelmi követelményeknek megfelelő kiegészítéséről folyamatosan, de legkésőbb 1982. július l-ig kell gondoskodni

(Az R. 15. §-ához)

11. §

A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni

a) a munkavédelmi tevékenység irányításának rendszerét;

b) a munkavédelemmel kapcsolatos döntési hatásköröket az igazgatótól (elnöktől) - a csoportvezetőkig, brigádvezetőkig bezárólag;

c) a funkcionális részlegek (pl. technológiai, gépészeti, beruházási, fejlesztési, munkaügyi stb. osztályok) munkavédelemmel kapcsolatos feladatait.

12. §

(1) A gazdálkodó szervezetnél olyan munkavédelmi szervezetet kell létrehozni, amely alkalmas

a) a gazdálkodó szervezet keretében folyó tevékenységek folyamatos és rendszeres munkavédelmi ellenőrzésére;

b) a hiányosságok feltárására és ezek megszüntetésére vonatkozó javaslatok megtételére;

c) a munkavédelmi oktatás, nevelés irányítására és

d) a balesetek szakszerű kivizsgálására.

(2) A munkavédelmi feladatok zavartalan ellátásához szükséges feltételeket (szakirodalom, helyszíneléshez fényképezőgép stb.) a gazdálkodó szervezeteknek biztosítania kell.

13. §

(1) A munkavédelmi szervezet nagyságát (létszámát) és felépítését a gazdálkodó szervezet tevékenységének jellege, veszélyessége, a dolgozók létszáma, a szervezet tagoltsága és az üzemi balesetek gyakorisága alapján a következők figyelembevételével kell meghatározni:

a) hatszáztól ezerkétszáz főig terjedő állományi létszámig, illetve a kiemelt vagy "A" kategóriába sorolt gazdálkodó szervezetnél egy munkavédelmi vezetőt, minden megkezdett ezerkétszáz fő állományi létszám után további egy-egy fő függetlenített munkavédelmi előadót;

b) hatszáz fő állományi létszámot meg nem haladó gazdálkodó szervezetnél, továbbá az ezerkétszáz fő állományi létszámot el nem érő egységnél (üzemegység, telep stb.) kapcsolt munkakörbe munkavédelmi vezetőt (megbízottat) indokolt beállítani.

(2) Az átlagosnál (iparági, megyei stb.) kedvezőtlenebb munkavédelmi feltételek mellett működő gazdálkodó szervezetek, valamint a 9. §-ban felsorolt szervek munkavédelmi szervezetének kialakításánál és létszámának meghatározásánál előzetesen ki kell kérni a felügyeleti szervnek, továbbá a szakmai szakszervezetnek - mezőgazdasági szövetkezetek esetében a megyei szakigazgatási szervnek és a mezőgazdasági szövetkezetek illetékes területi szövetségének - a véleményét.

(3) A munkavédelmi megbízottat egyéb (tűzés környezetvédelmi, energetikusi stb.) munkakör ellátásával csak olyan mértékben szabad megbízni, hogy munkavédelmi feladatainak maradéktalanul eleget tudjon tenni.

(4) Teljesítménybéres, több műszakban foglalkoztatott dolgozót munkavédelmi megbízottnak kinevezni nem szabad.

(5) Tervező- és kutatóintézeteknél a munkavédelmi feladatok szakirányítására (tervek, programok ellenőrzésére) munkavédelmi szakmérnököt vagy szak-üzemmérnököt (mérnököket) kell kinevezni.

(6) A munkavédelmi vezető az R. 11. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglalt jogokat saját gazdálkodó szervezete keretén belül azzal a feltétellel gyakorolhatja, hogy intézkedéséről köteles felettesét haladéktalanul írásban értesíteni.

14. §

A munkavédelmi szervezet, illetőleg a munkavédelmi vezető irányítását

a) a vállalatnál az igazgató vagy műszaki (termelési) helyettese;

b) mezőgazdasági szövetkezetnél az elnök vagy az egész szövetkezetre kiterjedő hatáskörrel rendelkező magasabb vezetői munkakört betöltő személy

közvetlenül látja el.

15. §

A munkavédelmi követelményeknek tervezői munkában való érvényesítése érdekében a tervező a beruházóval (létesítmény üzemeltetőjével) köteles megállapodni a tervezés és lebonyolítás valamennyi kérdésében.

16. §

Az R. 19. §-a (1) bekezdésében említett munkavédelmi tervfejezet elkészítéséhez részletes iránymutatást a 3. számú melléklet tartalmaz.

(Az R. 21. §-ához)

17. §

Létesítmények, berendezések, gépek használatbavételének üzembehelyezésének, új technológiai eljárás bevezetésének feltételeit és eljárási kérdéseit a 4. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével az MvSz-ben kell szabályozni.

18. §

A gépek, berendezések, létesítmények kísérleti, illetve próbaüzemeltetésének feltételeit az 5. számú mellékletben foglaltak alapján az MvSz-ben kell meghatározni. Kísérleti, illetve próbaüzemeltetést csak írásban lehet engedélyezni. A kísérleti, illetve próbaüzemeltetést engedélyező csak az üzemeltetési engedély adására feljogosított személy lehet.

19. §

(1) A hazai gyártású termelőeszköz munkavédelmi minőségtanúsításáért a gyártó gazdálkodó szervezet a felelős.

(2) Az import termelőeszköz munkavédelmi minőségtanúsításáért - mind a sajátszámlás, mind a bizományosi behozatal esetén - az importáló külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezet - a 6. számú mellékletben részletezettek szerint - felelős. A munkavédelmi minősítés költségei a forgalmazót, bizományosi beszerzés esetén a megbízót terhelik.

20. §

A mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási és az élelmiszeripari ágazatba tartozó tevékenység keretében használt nem szabványosított és import egyéni védőeszközök minősítésére

a) a GATE MMI az ágazatban használatos valamennyi védőeszköz;

b) az Országos Húsipari Kutató Intézet az élelmiszeripari speciális védőeszközök;

c) a MÉM Műszaki Intézet (a továbbiakban: MÉM MI) a mező- és erdőgazdasági speciális védőeszközök;

d) az Erdészeti Tudományos Intézet (a továbbiakban: ERTI) az erdőgazdasági speciális védőeszközök

tekintetében jogosult.

21. §

(1) Az ipari miniszter által meghatározott gépeket, berendezéseket (a továbbiakban együttesen: gép) hazai előállítás esetén a gyártó a sorozatgyártás megkezdése előtt saját költségére köteles az arra kijelölt intézettel munkavédelmi szempontból minősíttetni.

(2) Munkavédelmi minősítésre - az ipari miniszter kijelölése alapján - a minisztérium felügyelete alá tartozó intézetek közül

a) a MÉM MI mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti és faipari;

b) az ERTI erdészeti és faipari;

c) a GATE MMI mezőgazdasági, élelmiszer- és faipari;

d) az Országos Húsipari Kutató Intézet húsipari gépek

tekintetében jogosult.

(3) A (2) bekezdésben kijelölt minősítő intézmények - feladatkörükben - jogosultak és kötelesek rendszeresen ellenőrizni a termelőeszközök gyártásánál, forgalomba hozatalánál a minőségtanúsítást, illetve - az arra kötelezett termelőeszközök esetében - a minősítő bizonyítványt.

(4) Ha a minősítő intézmény az ellenőrzés során munkavédelmi hiányosságot állapít meg, köteles felhívni az illetékes gazdálkodó szervezet vezetőjét a megfelelő intézkedések megtételére. Amennyiben a, felhívás nem vezet eredményre, úgy a felügyeleti szervének vagy az eljárásra jogosult hatóságnak tesz. javaslatot az intézkedésre.

(5) Ha a minősítő vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gép a biztonsági előírásoknak teljes mértékben nem felel meg, de közvetlen baleseti veszélyt nem jelent, a minősítő intézmény a gép biztonságos üzemeltetésének feltételeit szakvéleményben határozza meg.

(6) Hazai gyártású gépek esetében az ipari miniszter, import gépek esetében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kérelemre - a minősítő intézmény szakvéleménye alapján - a munkavédelmi minősítés alól az érdekelt ágazati szakszervezettel egyetértésben felmentést adhat.

(7) A minősítés megtörténtéig a gépet csak próba vagy kísérleti jelleggel szabad üzemeltetni.

(8) Minősítésre kötelezett hazai gyártású és import gépek jegyzékét a 7. számú melléklet tartalmazza. Az import gépek munkavédelmi minősítését legkésőbb a gép behozatalát követő fél éven belül el kell végezni.

(Az R. 25-26. §-ához)

22. §

(1) A nem telepített, szabadtéri munkahelyeken az R. 25. § (1) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A terepen végzett munkákra az MvSz-ben meghatározott eltérésekkel az R. 26. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(Az R. 28. §-ához)

23. §

A gazdálkodó szervezetek emelő-berendezést, valamint hatósági felügyelet alá vont egyéb berendezést csak a minisztérium előzetes engedélye alapján tervezhetnek, illetve gyárthatnak.

(Az R. 29. §-ához)

24. §

A gazdálkodó szervezetek a tulajdonukat képező termelőeszközökhöz az R. 29. §-ának (1) bekezdésében előírt karbantartási tervet legkésőbb 1982. július l-ig kötelesek elkészíteni. A termelőeszközök javításának, karbantartásának elvégzését és a munka minőségét írásban tanúsítani kell és azt a termelőeszköz kiselejtezéséig meg kell őrizni.

(Az R. 33. §-ához)

25. §

A gazdálkodó szervezet köteles rendszeresen megtervezni és kellő időben megrendelni a szükséges egyéni védőeszközöket. A 8. számú mellékletben meghatározott legfontosabb életvédelmi eszközökről pontos igényfelmérést és nyilvántartást kell készíteni.

(Az R. 34-38. §-aihoz)

26. §

(1) A munkavédelmi vezetőnek

a) felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel vagy

b) középfokú munkavédelmi szakképesítéssel és 3 év szakmai vagy munkavédelmi gyakorlattal

kell rendelkeznie.

(2) Munkavédelmi főelőadó, előadó vagy kapcsolt munkakörben foglalkoztatott munkavédelmi megbízott (ügyintéző) csak olyan személy lehet, aki legalább a munkahely munkatevékenységének megfelelő középfokú szakképzettséggel vagy érettségivel és szakmunkás-bizonyítvánnyal, továbbá alapfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkezik. A képesítési fokozatokat a 9. számú melléklet tartalmazza.

27. §

(1) A megyei szakigazgatási szervnél

a) műszaki-munkavédelmi főfelügyelői beosztásban felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel és legalább 3 év szakmai vagy munkavédelmi gyakorlati idővel;

b) műszaki-munkavédelmi felügyelői beosztásban legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel és 3 év szakmai gyakorlati idővel rendelkező személy foglalkoztatható.

28. §

E rendelet hatályba lépése előtt kinevezett munkavédelmi vezetőnek, illetőleg a munkavédelmi szervezet tagjainak az előírt munkavédelmi képesítést 1985. december 31-ig kell megszerezni. A képesítés alóli felmentésre egyebekben a meghatározott munkakörök betöltésének képesítéshez kötéséről szóló jogszabályban* foglaltak az irányadók.[2]

29. §

(1) A minisztérium felügyelete alá tartozó valamennyi középfokú- és felsőoktatási intézmény nappali, esti és levelező tagozatán, valamint a szakmai képesítést (emelőgép kezelő, erdészeti motorfűrész kezelő stb.) adó tanfolyamokon az előzetesen jóváhagyott tematikában és óraszámban a munkavédelmi ismereteket oktatni kell.

(2) A felsőoktatási intézmények hallgatói a munkavédelem általános ismeretei tantárgyból szóbeli vizsgát kötelesek tenni. Az egyes szaktantárgyak oktatása keretében megfelelő mértékben kell foglalkozni a szakterület munkavédelmi vonatkozású ismereteivel is.

(3) Az általános munkavédelmi ismeretek elméleti oktatójának a felsőoktatási intézményben felsőfokú, a közép- és alsófokú oktatási intézményekben középfokú munkavédelmi szakképesítéssel, a termelési gyakorlatok munkavédelmi ismereteit oktató személynek pedig legalább alapfokú munkavédelmi szakképesítéssel kell rendelkeznie.

30. §

A MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet által szervezett és 60 óránál hosszabb időtartamú - a 32. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban megjelöltek részére szervezett - továbbképző tanfolyamok hallgatóit előzetesen jóváhagyott óraszámban munkavédelmi továbbképzésben is kell részesíteni.

31. §

A gazdálkodó szervezet az R. 36. §-a szerint köteles gondoskodni valamennyi dolgozó előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatásáról. Előzetes munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a gazdálkodó szervezet területén munkát végző, de állományába nem tartozó dolgozókat - ide értve a diákfiatalokat - is. Az ismétlődő munkavédelmi oktatás gyakoriságát az MvSz-ben a munka veszélyességétől függően kell meghatározni.

32. §

(1) Munkavédelmi vizsgát kell tennie a gazdálkodó szervezet

a) magasabb vezető állású dolgozóinak és a munkavédelmi vezetőnek;

b) minden olyan vezető állású dolgozónak, aki fizikai dolgozók munkáját irányítja;

c) a munkavédelmi szervezet tagjainak;

d) minden olyan osztály vagy részleg vezetőjének, akinek munkaköre közvetlen kapcsolatban van munkavédelmi kérdésekkel;

e) a tervező mérnököknek és technikusoknak, továbbá

f) minden olyan dolgozónak, aki saját vagy mások testi épségét különösen veszélyeztető munkakörben dolgozik.

(2) A vizsgát

a) az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak a közvetlenül felügyeleti szerv és az illetékes ágazati (iparági) szakszervezet, a mezőgazdasági szövetkezet dolgozója esetében az illetékes területi szövetség;

b) az (1) bekezdés b)-f) pontjaiban felsoroltak a gazdálkodó szervezet vezetője által a vállalati szakszervezeti bizottság munkavédelmi felügyelőjének - mezőgazdasági szövetkezet esetében a vezetőség - és a gazdálkodó szervezet munkavédelmi vezetőjének bevonásával

szervezett bizottság előtt teszik le.

(3) A vizsga időpontjáról és személyi összetételéről a közvetlen felügyeleti szervet előzetesen tájékoztatni kell.

(4) A minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezetek magasabb vezető állású dolgozói és munkavédelmi vezetői a minisztérium erre a célra szervezett bizottsága előtt tesznek vizsgát. A vizsgabizottság elnöke a minisztérium munkavédelmi feladatokat ellátó részlegének vezetője vagy helyettese, tagjai az érdekelt ágazati szakszervezet képviselője és a gazdálkodó szervezet felügyeletét ellátó minisztériumi részleg képviselője.

(5) A vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatokat a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet látja el.

33. §

(1) Valamennyi munkavédelmi vizsgára kötelezett személy a korábbi vizsga érvényességi idejére tekintet nélkül 1982. június 30-ig köteles munkavédelmi vizsgát tenni. A vizsgát szükség szerint, de legalább 5 évenként kell megújítani.

(2) A bányatörvény hatálya alá eső bányaüzemekben foglalkoztatottak vizsgáztatására a bányahatóság külön rendelkezései vonatkoznak.*[3]

(3) A vizsga anyagát, illetve a vizsgával kapcsolatos követelményeket a vizsgára kötelezett személlyel a vizsga időpontja előtt legalább egy hónappal írásban kell közölni.

(4) A vizsga letételéről igazolást kell adni és nyilvántartást kell vezetni. Eredménytelen vizsga esetén a vizsgát két hónapon belül meg kell ismételni.

34. §

A vizsgadíjra és az esetleges utazási és szállásköltség térítésére külön jogszabály rendelkezése az irányadó.* A költségek a vizsgázókat foglalkoztató gazdálkodó szervezeteket terhelik.[4]

(Az R. 40-41. §-ához)

35. §

(1) A minisztérium, a 9. §-ban meghatározott szervek és a megyei szakigazgatási szerv köteles a felügyelete, illetve az irányítása alá tartozó gazdálkodó szervezetek munkavédelmi tevékenységét rendszeresen ellenőrizni és értékelni.

a) Komplex minősítő ellenőrzést a gazdálkodó szervezet átfogó felügyeleti vizsgálatával összehangoltan kell elvégezni. Ennek során értékelni kell a gazdálkodó szervezet munkavédelmi állapotát, szervezettségét, a vezetés erre irányuló munkájának hatékonyságát;

b) Halálos, súlyos, tömeges baleset és ismétlődő balesetek esetén a gazdálkodó szervezet vezetőjét haladéktalanul be kell számoltatni és a szükséges intézkedések megtételére kell kötelezni;

c) A munkavédelmi helyzet romlása esetén célvizsgálatot kell tartani.

(2) A munkavédelmi szemlét a helyi sajátosságoktól függően és szükséghez képest, de legalább félévenként kell megtartani. A szemlén a gazdálkodó szervezet vezetőjének és a 9. §-ban megjelölt szervek vezetőjének évente legalább két, a felügyeleti szerv képviselőjének egy esetben részt kell vennie.

(Az R. 44. §-ához)

36. §

Az üzemi balesetet a sérült vagy munkatársa a baleset bekövetkezése után azonnal, de legkésőbb 24 órán belül köteles bejelenteni a gazdálkodó szervezetnek.

37. §

(1) Az üzemi balesetek statisztikai bejelentésénél és nyilvántartásánál a 2/1980. (VII. 31.) KSH számú rendelkezés szerint és a rendelkezés mellékleteiben előírt nyomtatványok felhasználásával kell eljárni.

(2) A statisztikai bejelentésre és nyilvántartásra kötelezett üzemi balesetek közül azt a balesetet kell kivizsgálni, amely a dolgozót

a) foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben;

b) munkába menet, illetőleg munkából jövet a gazdálkodó szervezet saját vagy bérelt gépjárművével;

c) hazai, illetve külföldi kiküldetése során az ott végzett munkával összefüggésben;

d) a szervezett társadalmi munkával összefüggésben;

e) a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során a gazdálkodó szervezet telephelyén vagy járművén;

f) munkaköri kötelezettségének megszegésével kapcsolatban;

g) a mezőgazdasági szövetkezet tagját munkamegállapodás alapján a háztáji gazdaságban végzett munka közben, továbbá

h) bedolgozóként

érte.

(3) Ki kell vizsgálni azt a balesetet is, amely az oktatási intézmények, iskolák, tanfolyamok tanulóit, hallgatóit a gyakorlati képzés közben vagy azzal összefüggésben érte.

38. §

Minden legalább egy napi munkaképtelenséget okozó üzemi balesetről - az MvSz-ben meghatározott példányszámban - üzemi baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni.

39. §

Az üzemi baleset kivizsgálását a gazdálkodó szervezet MvSz-ben meghatározott vezetője, munkavédelmi vezetője és a munkavédelmi társadalmi felügyelő - mezőgazdasági szövetkezetben a vezetőség kijelölt tagja - együttesen végzi. Az üzemi balesetek kivizsgálásának rendjét a 10. számú melléklet tartalmazza.

40. §

Az üzemi balesetek statisztikai bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 2/1980. (VII. 31.) KSH számú rendelkezés 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjával elrendelt "Üzemi baleseti nyilvántartás" 11. oszlopába azt a kódszámot kell beírni, amely az üzemi baleseti jegyzőkönyvben a baleset elsődleges okát jelzi. Az üzemi balesetek adatszolgáltatási rendjét a 11. számú melléklet tartalmazza.

41. §

(1) Az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó üzemi balesetekről a gazdálkodó szervezet vezetője a minisztérium munkaügyi és szociálpolitikai feladatokat ellátó részlegét haladéktalanul köteles értesíteni és a balesetről készített jegyzőkönyv egy példányát 5 napon belül megküldeni.

(2) A gazdálkodó szervezeteknek a munkaviszonyban álló dolgozókat ért, azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó üzemi balesetről az érdekelt ágazati szakszervezet megyei bizottságát is tájékoztatni kell.

(3) A bányászati üzemekben bekövetkezett üzemi balesetek kivizsgálására és bejelentésére e rendeletben és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke szabályzatában* foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.[5]

42. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti

a 45/1968. (XII. 14.) MÉM rendelet,

a 23/1972. (XII. 2.) MÉM rendelet 24. §-a,

az 1/1973. (I. 8.) MÉM rendelet 28. §-a,

a 14/1975. (VIII. 17.) MÉM rendelet,

az 5/1979. (IV. 6.) MÉM rendelet 5. §-a és 29. §-a,

az 1/1968. (MÉM É. 3.) MÉM utasítás,

a 37/1968. (MÉM É. 19.) MÉM utasítás,

a 84/1968. (MÉM É. 50.) MÉM utasítás,

a 10/1972. (MÉM É. 12.) MÉM utasítás,

a 6/1973. (MÉM É. 4.) MÉM utasítás,

a 16/1975. (MÉM É. 38.) MÉM utasítás,

az 5/1977. (MÉM É. 8.) MÉM utasítás.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter