1/1973. (I. 8.) MÉM rendelet

egyes tanácsi szakigazgatási hatáskörök módosításáról

Az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel s a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

A sertéspestis elleni kötelező védőoltásról szóló 18/1958. (VI. 26.) PM rendelet 1. §-a, valamint 2. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § Azokban a községekben (városokban, fővárosi kerületekben), amelyekben sertések pestises megbetegedése rendszerint minden évben előfordul, vagy a sertéseket a helyi járványhelyzet folytán sertéspestis-fertőzés veszélye fenyegeti, a járási, városi, fővárosi kerületi főállatorvos (a továbbiakban: járási főállatorvos) valamennyi fogékony sertés sertéspestis elleni kötelező védőoltását (a továbbiakban: kötelező védőoltás) rendelheti el."

2. § (2)...... "Vakcina ingyenes kiszolgáltatását a járási főállatorvosnak a megyei, fővárosi állategészségügyi állomás javaslatával ellátott igénylése alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter engedélyezi."

2. §

A nemesített napraforgó-vetőmag termeléséről szóló 26/1958. (XII. 29.) FM rendelet 1. §-a (2) bekezdésének második mondata, valamint 2. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

1. § (2) ... "A kijelölést a gazdaság vezetőjének javaslata alapján a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: járási hivatal) köteles elvégezni."

"2. § A járási hivatal a helyben szokásos módon köteles gondoskodni arról, hogy a zárt terület kijelöléséről az érdekelt termelők tudomást szerezzenek."

3. §

A juhok kötelező fürösztéséről szóló 15/1959. (V. 20.) FM rendelet 1. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § (2) ... "Az egyéni állattartók tulajdonában levő juhok csoportos fürösztésének előkészítéséről és lebonyolításáról a járási, városi, fővárosi kerületi főállatorvos köteles gondoskodni."

4. §

Az állatok, állati eredetű termékek és fertőző állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak egyes országokkal való forgalmának állategészségügyi feltételeiről szóló 12/1961. (VI. 1.) FM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése és 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

3. § "(2) A csomagolóanyagként felhasznált szalma és más hasonló anyag az ország területére engedély, valamint származási és egészségi bizonyítvány nélkül hozható be. Ennek az országba való érkezéséről az állategészségügyi belépőállomás köteles értesíteni a rendeltetési hely szerint illetékes körzeti állatorvost. A csomagolóanyagként felhasznált szalmát és más hasonló anyagot a rendeltetési helyen a körzeti állatorvos jelenlétében el kell égetni. A szükséges állategészségügyi tennivalók elvégzése esetén a szalma és más hasonló anyag elégetésének mellőzését és annak kizárólag ipari célokra történő felhasználását a járási, városi, fővárosi kerületi főállatorvos engedélyezheti."

10. § "(2) A csomagolóanyagként behozott szalma vagy más hasonló anyag felhasználásának engedélyezése iránti kérelmet a körzeti állatorvosnál kell előterjeszteni."

5. §

(1) Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 5/1962. (II. 7.) FM rendelet mellékleteként kiadott Szabályzat 23. §-a (3) bekezdésének harmadik és negyedik mondata, (4) bekezdésének második mondata és (5) bekezdése, 24. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondata, 26. §-a (5) bekezdésének második mondata, 29. §-ának (4) bekezdése, 30. §-ának (2) bekezdése, 32. §-ának (2) bekezdése, 42. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, (3) bekezdésének első mondata, 43. §-a (1) bekezdésének második mondata, (2) bekezdésének első mondata, (3) bekezdése, (5) bekezdése, 50. §-a (1) bekezdésének első mondata, (2) bekezdésének első mondata, (4) bekezdésének első, második és harmadik mondata, (5) bekezdése, 51. §-ának második mondata, 52. §-a (1) bekezdésének első mondata. 54. §-a (3) bekezdésének d) pontja és (4) bekezdésének első mondata, 58. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, 59. §-a (8) bekezdésének második mondata, 60. §-ának (2) bekezdése, 64. §-a (2) bekezdésének első mondata, (5) bekezdése, 124. §-a (1) bekezdésének első mondata, 126. §-ának (2) bekezdése, 133. §-ának (1) bekezdése, 134. §-ának (3) bekezdése és (4) bekezdésének második mondata, 138. §-ának második mondata, 156. §-ának második mondata, 157. §-ának (3) és (6) bekezdése, 162. §-ának (1), (4) és (5) bekezdése, 164. §-a, 167. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 173. §-a (6) bekezdésének második és harmadik mondata, 177. §-ának (2) bekezdése, 180. §-ának (1) bekezdése, 181. §-ának harmadik mondata, 184. §-a (6) bekezdésének második mondata, valamint 186. §-a (7) bekezdésének utolsó előtti mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

23. § (3) ... "A döntés ellen a járási hivatalhoz, illetőleg a megyei, fővárosi, megyei városi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez lehet fellebbezni."

(4) ... "Ebben az esetben az állattulajdonos a marhalevél elvesztését vagy megsemmisülését az állat tartási helye szerint illetékes járási hivatalnak, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt: járási hivatal) köteles bejelenteni, egyben tulajdonjogát igazolni és a marhalevél elvesztését vagy megsemmisülését valószínűsíteni."

"(5) A járási hivatal az előbbi bekezdésben szabályozott esetben köteles intézkedni az eredeti marhalevél elvesztéséről vagy megsemmisüléséről szóló közleménynek valamely helyi lapban való közzététele vagy a község hivatalos hirdetőtábláján 14 napra történő kifüggesztése iránt. A közzététel költségei az állattulajdonost terhelik."

24. § (2) ... "A kiigazítás megtagadásáról a kiigazításra jogosult szerv határoz. A döntés ellen az állattulajdonos a járási hivatalhoz, illetőleg a megyei, fővárosi, megyei városi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez fellebbezhet."

26. § (5) ... "A nagyforgalmú állatvásártereket a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) határozza meg."

29. § "(4) A járási hivatal rendelkezése alapján azokon az állatvásárokon, amelyeken a helyi viszonyok a felhajtott állatok fokozott ellenőrzését teszik szükségessé, a bejáratnál megvizsgált állatok marhalevelét az állatvásár helyét és napját feltüntető festékes vagy száraz bélyegzővel kell megjelölni, ha az állatok egészségi állapota és marhalevele ellen nincs kifogás."

30. § "(2) Ha a járási hivatal az állatok marhalevelének bélyegzővel való megjelölését elrendelte [29. § (4) bekezdés], a marhalevél-kezelő tulajdonátruházási vagy más záradékkal csak bélyegzővel megjelölt marhalevelet láthat el."

32. § "(2) A legeltetésre vagy kaszálásra használható állatvásártereket a járási hivatal jelöli ki."

42. § (1) ... "Az állatrakodó állomásokat a megyei szakigazgatási szerv javaslata alapján a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelöli ki, és egyidejűleg meghatározza, hogy azokat milyen berendezéssel kell ellátni."

"(3) Állatrakodásra ki nem jelölt állomáson állatok berakását a megyei szakigazgatási szerv engedélyével és a vasúti, illetőleg hajózási vállalat hozzájárulásával lehet végezni."

43. § (1) ... "A vizsgáló állatorvost a megyei, fővárosi állategészségügyi állomás (a továbbiakban: megyei állategészségügyi állomás) rendeli ki."

"(2) A vizsgáló állatorvosok kirendeléséről és a személyükben bekövetkezett változásokról a megyei állategészségügyi állomás köteles az állatrakodó állomásokat értesíteni."

"(3) A vizsgáló állatorvosnak és helyettesének egyidejű akadályoztatása esetén ideiglenes helyettesítésükről a járási főállatorvosnak kell gondoskodnia."

"(5) Állatrakodásra ki nem jelölt állomáson az állatok vizsgálatát a megyei állategészségügyi állomás által esetenként megbízott állatorvosnak kell végeznie."

50. § "(1) Minden, állatszállításra szánt közhasználatú gépkocsit és pótkocsit, továbbá 30 km-nél nagyobb távolságra történő állatszállításra ismételten használni kívánt gépkocsit és pótkocsit köteles birtokosa (üzemben tartója) az erre a célra történő üzembehelyezés előtt a gépkocsi telephelye szerint illetékes járási hivatalnak szóban vagy írásban bejelenteni."

"(2) A bejelentés teljesítéséről a járási hivatal köteles a bejelentőnek igazolványt adni, a kiadott igazolványokról nyilvántartást vezetni és annak adatait az érdekelt körzeti állatorvosokkal közölni."

"(4) Ha a gépkocsi birtokosa (üzemben tartója) vagy az igazolvány bármely adata megváltozik, a változást, az igazolvány kiigazítása és ennek a nyilvántartásban való feljegyzése végett, a gépkocsi telephelye szerint illetékes járási hivatalnak be kell jelenteni. Ha a gépkocsit véglegesen más járás vagy város, fővárosi kerület területén levő telephelyre viszik át, azt az új telephely szerint illetékes járási hivatalnak be kell jelenteni. A bejelentés alapján a járási hivatal köteles az igazolványt kiigazítani, nyilvántartásba venni és egyidejűleg a gépkocsi telephelyének megváltozását az előbbi telephely szerint illetékes járási hivatallal közölni."

"(5) Az igazolványt a járási hivatal visszavonhatja, ha a gépkocsi az állategészségügyi követelményeknek már nem felel meg, és birtokosa (üzemben tartója) a hiányokat írásbeli felhívás ellenére sem pótolja, vagy az állatok szállítására vonatkozó egyéb állategészségügyi rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megsérti."

51. § ... "Ha az ellenőrzés során hiányokat vagy egyéb szabálytalanságokat állapít meg, a körzeti állatorvos köteles a szükséges intézkedések megtétele végett a járási hivatalnak jelentést tenni."

52. § "(1) A gépkocsin szállításra kerülő állatok vizsgálatát a megyei állategészségügyi állomás által meghatározott területre kirendelt vizsgáló állatorvos végzi."

54. § (3) "d) Az állatok feltartóztatásáról haladéktalanul értesíti a járási hivatalt és a fuvaroztatót."

"(4) Ha a (2) bekezdésben felsorolt okok egyike sem forog fenn, de a marhalevél nem szabályszerű, továbbá ha az állatoknak gépkocsin való szállítása esetén hiányzik a marhalevélről a szükséges állatorvosi záradék, a hajtás vagy szállítás folytatását meg kell engedni, az esetről azonban azonnal jelentést kell tenni annak a járási hivatalnak, amelynek működési területéről az állatokat hajtották vagy szállították."

58. § (2) .. . "Szabálytalanság megállapítása esetén arról a járási hivatalnak jelentést kell tenni."

59. § (8) ... "Ahol a járművek tisztítására és fertőtlenítésére alkalmas közhasználatú fertőtlenítő telep van, a járási hivatal elrendelheti, hogy az általa meghatározott körzetben az állatszállításra használt járművek tisztítását és fertőtlenítését ezen a telepen végezzék."

60. § "(2) Állattelep létesítéséhez és átalakításához az első fokú ipari és építésügyi feladatot ellátó tanácsi szakigazgatási szerv engedélye szükséges. Az engedély kiadásához a járási főállatorvos és a területileg illetékes első fokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség hozzájárulását előzetesen meg kell szerezni."

64. § "(2) Sertéseket a sertéshizlaló telepre gépkocsin, szekéren stb. szállítani vagy lábon hajtani csak az állategészségügyi hivatal helye szerint illetékes járási hivatal engedélyével szabad."

"(5) Az állategészségügyi hivatal a megállapítása szerint marhalevél nélkül vagy más sertésekre vonatkozó, illetőleg hamis marhalevéllel érkezett sertéseket köteles lefoglalni és őrizetbe venni, a tényállásról jegyzőkönyvet készíteni és azt további eljárás végett a járási hivatalnak megküldeni."

124. § "(1) Állatok leölését és betegségterjesztő tárgyak megsemmisítését a járási főállatorvos határozattal rendeli el."

126. § "(2) Biztosított állat becslése esetén az állattulajdonost fel kell hívni, hogy a káresetet az Állami Biztosítónak jelentse be, és a kártérítés kifizetéséről vagy annak megtagadásáról kapott iratot mielőbb nyújtsa be a járási főállatorvoshoz."

133. § "(1) A leölt vagy elhullott állatért, illetőleg a megsemmisített tárgyért járó kártalanítási összeget a járási főállatorvos határozattal állapítja meg."

134. § "(3) Fellebbezés esetén az első fokú határozatot az összes irattal együtt a megyei állategészségügyi állomáshoz kell felterjeszteni."

(4) .... "A kártalanítás kifizetése érdekében a járási főállatorvos a kártalanításra vonatkozó határozat, valamint a boncolási jegyzőkönyv és a látlelet másolatait a határozat jogerőre emelkedése után köteles haladéktalanul megküldeni az Állami Biztosító megyei igazgatóságának."

138. §. ... "A jóváhagyáshoz a megyei állategészségügyi állomás hozzájárulása szükséges."

156. §. ... "Ebben az esetben a körzeti állatorvos köteles a tett intézkedései leírását tartalmazó jelentéssel az eljárási és a boncolási jegyzőkönyvet és az esetleg végzett különleges vizsgálati (diagnosztikai) eljárásról vagy az állategészségügyi intézet vizsgálatáról szóló leletet szolgálati úton a megyei állategészségügyi állomásnak megküldeni."

157. § "(3) Ha a kórhatározás megerősítése vagy az állatbetegség leküzdésére meghatározott egyes szabályok alkalmazása a járási főállatorvos vagy a megyei állategészségügyi állomás hatáskörébe tartozik, továbbá ha a hasznos háziállatok egyidejűleg nagyobb számú megbetegedése vagy elhullása következett be, a körzeti állatorvos köteles arról a járási főállatorvosnak, illetőleg a megyei állategészségügyi állomásnak egyidejűleg távirat vagy távbeszélő útján jelentést tenni."

"(6) Ha a nyomozás során megállapítható, hogy beteg, betegségre gyanús állat vagy betegség terjesztésére alkalmas állati nyerstermék vagy tárgy a fertőződés feltehető időpontja óta a községből más községbe vagy a községbe más községből került, a körzeti állatorvos köteles ezeknek a községeknek a körzeti állatorvosát, valamint az e községek szerint illetékes járási főállatorvost - nyomozás és intézkedés végett - távbeszélő vagy távirat útján haladéktalanul értesíteni."

162. § "(1) A járási főállatorvos a körzeti állatorvosnak a 157. § (3) bekezdése alapján tett jelentése esetén köteles a helyszínen vizsgálatot tartani."

"(4) A járási főállatorvos betegség megállapítása vagy leküzdése céljából állat leölését is elrendelheti indokolt esetben, ha azt a bejelentési kötelezettség alá tartozó egyes fertőző állatbetegségekre vonatkozólag a 24. számú melléklet szabályai lehetővé teszik.

(5) A járási főállatorvos a betegség leküzdése céljából állatok kötelező oltását és különleges diagnosztikai vizsgálatát rendelheti el indokolt esetben, ha azt a bejelentési kötelezettség alá tartozó egyes fertőző állatbetegségre vonatkozólag a 24. számú melléklet szabályai lehetővé teszik."

"164. § A megyei állategészségügyi állomás köteles a helyszínen vizsgálatot tartani, ha kórhatározás megerősítése vagy a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség leküzdésére vonatkozó egyes intézkedések megtétele a 24. számú melléklet szabályai szerint hatáskörébe tartozik. Köteles továbbá a betegség leküzdésére vonatkozó egyéb szükséges intézkedéseket megtenni."

167. § (2) (A körzeti állatorvos köteles:)

"a) az állatbetegség hatósági megállapítását a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, a megyei állategészségügyi állomásnak és a járási főállatorvosnak a 17. számú mellékletként közölt minta szerinti levelezőlapon haladéktalanul bejelenteni;"

173. § (6) ... "Ha a helyi zárlat, illetőleg a forgalmi korlátozás vagy az elkülönítés feloldása a járási hivatal hatáskörébe tartozik, a körzeti állatorvos köteles a feloldásra a járási főállatorvosnak javaslatot tenni. Ebben az esetben a járási hivatal intézkedik a fertőtlenítés végrehajtásáról is."

177. § "(2) A gazdaságok - a járási hivatal engedélyével - külön dögteret, hullaemésztő-vermet vagy hullafeldolgozó berendezést is létesíthetnek."

180. § "(1) A dögtér megszüntetését a járási főállatorvosnak be kell jelenteni. A megszüntetett dögteret be kell fásítani. Más célra használni csak a megszüntetéstől számított 25 év elteltével és a járási főállatorvos engedélyével szabad."

181. § .... "Kivételes esetekben utólagos kórhatározás végett vagy más fontos okból a járási főállatorvos hullagödörnek a megállapított idő előtt való megnyitását is engedélyezheti."

184. § (6) .... "Azokban a községekben, amelyekre az ÁTEV működése nem terjed ki, a vágóhídi hulladék a vágóhídon végrehajtott főzés után a járási főállatorvos engedélyével állatok etetésére felhasználható."

186. § (7) .... "Ha a címzett vagy a csomagot továbbító körzeti állatorvos a csomagolás tekintetében mulasztást tapasztal, arról a feladás helye szerint illetékes járási főállatorvost értesíteni köteles."

(2) Az Állategészségügyi Szabályzat 5. §-a hatályát veszti.

(3) Az Állategészségügyi Szabályzat egyes mellékletei e rendelet melléklete* szerint módosulnak.[1]

6. §

Az állati eredetű élelmiszer-nyersanyagok, félkész- és késztermékek higiéniai szabályzatának kiadásáról szóló 1/1964. (I. 18.) FM-ÉlmM-EüM számú együttes rendelet melléklete (a továbbiakban: Szabályzat) 1. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, (3) bekezdése, 6. §-ának (2) bekezdése, 11. §-a (2) bekezdésének b) pontja, valamint 20. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

1. § (2) .... "Gazdaságok saját üzemi konyhája ellátásával kapcsolatos húsvizsgálat végzésével a megyei, fővárosi állategészségügyi állomás (a továbbiakban: megyei állategészségügyi állomás) más állatorvost is megbízhat.

(3) Minden olyan helyen és helyiségben (vágóhídon, húsipari üzemben, hűtőházban, vásárcsarnokban, üzletben, piacon, hatósági hússzékben stb.), ahol húst feldolgoznak, tárolnak vagy árusítanak, rendszeres állatorvosi ellenőrző vizsgálatot kell végezni. Az ellenőrzés és az azzal kapcsolatban esetleg szükséges mintavétel az állami vállalatoknál és feldolgozó üzemeknél a Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat - HÁESZ -, egyéb helyeken a megyei állategészségügyi állomások állatorvosainak a feladata. Az ebben a bekezdésben említett minden állatorvos állategészségügyi működése felett a megyei állategészségügyi állomás felügyeletet gyakorol."

6. § "(2) A húsfelülvizsgálat a körzeti állatorvos, valamint az 1. § (2) bekezdése alapján a megyei állategészségügyi állomás által megbízott más állatorvos által végzett húsvizsgálat esetén a járási, városi, fővárosi kerületi főállatorvos (a továbbiakban: járási főállatorvos), a járási főállatorvos által végzett húsvizsgálat esetén a megyei állategészségügyi állomás hatáskörébe tartozik."

11. § (2) "b) a megye területén levő más helységbe történő szállítás esetén a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) előzetes hozzájárulásával adható ki."

20. § (1) .... "A megyei szakigazgatási szerv a közfogyasztásra kerülő élő, illetőleg élettelen hal vizsgálatát egyéb helységben is elrendelheti."

7. §

A táblatörzskönyvek vezetéséről szóló 8/1965. (X. 17.) FM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § "(2) A táblatörzskönyvek vezetését

- a 2. § a) pontjában megjelölt gazdaságoknál, vállalatoknál és szerveknél a közvetlen felügyeletet gyakorló szerv,

- a 2. § b)-d) pontjában felsorolt egyéb mezőgazdasági üzemeknél pedig a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve köteles rendszeresen ellenőrizni."

8. §

A ragadós száj- és körömfájás járvány elleni fokozott védekezésről szóló 10/1965. (XI. 19.) FM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § "(1) A lezárt hely állategészségügyi felügyeletének ellátásáról a járási, városi, fővárosi kerületi főállatorvos, az esetleg szükséges állatorvos kirendeléséről a megyei, fővárosi állategészségügyi állomás köteles gondoskodni."

9. §

A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény, valamint a 36/ 1967. (X. 11.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott, a 15/1972. (X. 13.) MÉM rendelettel módosított 7/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

38. § "(2) A zártkertrendező bizottság a tulajdonosok - termelőszövetkezeti tagok tekintetében a termelőszövetkezet vezetőségének - meghallgatásával tesz javaslatot a zártkerti területek mértékének meghatározására és a tulajdonosok földjének kijelölésére. A javaslat alapján a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal határozatot hoz."

10. §

A mezőgazdasági termékértékesítő szerződésből eredő igény érvényesítését megelőző egyeztető eljárásról szóló 11/1967. (XII. 31.) MÉM rendelet 5. §-ának (3) bekezdése és (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

5. § "(3) Az egyeztető bizottság elnöke a járási hivatal elnöke által kijelölt tanácsi dolgozó, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője vagy az általa kijelölt tanácsi dolgozó.

(4) Az egyeztető bizottság tagjait a járási hivatal elnöke, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője jelöli ki a járási hivatal, illetőleg a szakigazgatási szerv dolgozói közül."

11. §

A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből származó minőségi vitákról szóló, a 17/1970. (VI. 21.) MÉM rendelettel módosított 12/1967. (XII. 31.) MÉM rendelet 5. §-a (2) bekezdésének második mondata, 1. számú melléklete 1. pontjának nyolcadik bekezdése és tizedik bekezdésének második mondata, 2. és 3. pontja, 2. számú mellékletének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

5. § (2) ... "A szakértői díj és költség összegét a szakértőt kirendelő szerv [1. § (1) bekezdés] állapítja meg."

[1. számú melléklet a 12/1967. (XII. 31.) MÉM rendelethez]

(1. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján jelmerülő vita esetén az alábbi szervek foglalnak állást:)

..."a Dohányellenőrző Bizottság - amelynek tagjai: a dohánybeváltó üzem telephelye szerint illetékes járási hivatal által megbízott tanácsi dolgozónak, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője elnökletével a dohánybeváltó vállalatnak, valamint az átadó mezőgazdasági üzem felügyeleti, illetőleg érdekképviseleti szervének egy-egy kiküldötte a dohány minőségének kérdésében;"

..."A gyapjú nedvességtartalma (szállításra és tárolásra alkalmassága) kérdésében felmerült vitában az átadás-átvétel helye szerint illetékes járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: járási hivatal) által kirendelt szakértő foglal állást;"

2. "A nyilvántartásba vett szakértők közül a járási hivatal által kirendelt szakértő foglal állást a rostnövények, a cukorrépa, a cikória, a zöldség- és gyümölcsfélék (beleértve az étkezési szőlőt is), újburgonya és egyéb gyorsan romló termékek, a borszőlő (cukorfok kérdésében keletkezett vita kivételével), a szaporítóanyagok (szőlő-, gyümölcs-, gyümölcsfa- és díszfaiskolai, valamint a spárga és komló szaporítóanyagok kivételével), minősége kérdésében."

3. "A zöldség- és gyümölcsfélék vagy más gyorsan romló termékek tekintetében, ha a szakértő kirendelése olyan átvételi késedelemmel jár, amely az áru minőségromlását eredményezheti, vagy az áru tervezett elszállítását akadályozza, a községi szakigazgatási szerv, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve jogosult a minőség kérdésében állást foglalni."

[2. számú melléklet a 12/1967. (XII. 31.) MÉM rendelethez]

1. "A járási hivatal által kijelölt szakértők díja a következő:"

12. §

A növényvédőszerrel kezelt növények, növényi részek és növényi termékek ártalmas növényvédőszer-maradékainak, valamint a rovar- és rágcsálóirtó szer szennyeződéseknek elhárításáról szóló 1/1968. (I. 9.) MÉM-EüM együttes rendelet 2. §-a (3) bekezdése, 4. §-a, 5. §-a (4) bekezdésének második mondata, 7. §-a (1) bekezdésének első mondata és (3) bekezdésének első fordulata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

2. § (3) "A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az illetékes másodfokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség és a megyei növényvédelmi főfelügyelő egyetértő javaslatára írásbeli kérelem alapján, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, az egyes növényvédőszerek felhasználását tiltó, illetőleg korlátozó rendelkezések alól felmentést adhat. Az ilyen növényvédőszerrel kezelt termény azonban csak a területileg illetékes első fokú állami közegészségügyijárványügyi felügyelőség határozatában előírt feltételek mellett hozható forgalomba, illetőleg használható fel."

"4. § Rendkívüli körülmények (pl. szélvihar, jégverés stb.) miatt az e rendeletben előírt várakozási időknél korábban betakarított (leszüretelt), illetőleg bármely más okból megengedett határértéknél több növény védőszer-maradékot tartalmazó terményt a többi terménytől elkülönítve kell tárolni és a területileg illetékes első fokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségnek írásban azonnal be kell jelenteni. Az ilyen terményt csak a területileg illetékes első fokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség által meghatározott feltételek mellett szabad forgalomba hozni, illetőleg felhasználni. Az első fokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség határozatában - szükség szerint - a termény megsemmisítése iránt is intézkedni kell."

5. § (4) ... "Ha a termény felhasználása vagy elszállítása ennek az időszaknak az eltelte előtt válik szükségessé, ez csak a területileg illetékes első fokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség engedélyező határozatában foglaltak szerint történhet."

7. § "(1) E rendelet rendelkezéseinek megtartását az illetékes járási, városi, fővárosi kerületi növényvédelmi főfelügyelő (felügyelő), valamint az illetékes első- és másodfokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség ellenőrzi, és a határértékek megtartásának ellenőrzése végett a peszticiddel kezelt terményből a szükség szerint mintát vesz."

7. § "(3) A rendszeres és folyamatos ellenőrzésről a megyei, fővárosi növényvédő állomások gondoskodnak;"

13. §

Az állatok forgalmáról, levágásáról, valamint a hús és húskészítmények felhasználásáról és forgalmáról szóló, s az 5/1972. (IV. 19.) MÉM rendelettel módosított 7/1968. (II. 17.) MÉM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § "(2) Ha a magánhúsiparos, illetve magánvendéglátóiparos és a pecsenyesütő közfogyasztásra történő forgalomba hozatal céljából saját hizlalású sertését kívánja levágni, köteles ezt a szándékát a községi szakigazgatási szervnek, a megyei városi kerületi hivatalnak, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) a vágás előtt - a sertés marhalevelének felmutatásával - bejelenteni és a marhalevéllel igazolni, hogy a sertés saját tenyésztésű, illetőleg az legalább 60 nap óta tulajdonában van."

14. §

A szesz előállításáról és forgalmáról szóló, s a 20/1970. (VIII. 15.) MÉM rendelettel módosított 11/1968. (III. 14.) MÉM rendelet 58. §-a (2) bekezdése e) pontjának második fordulata helyébe a következő rendelkezés lép:

"- a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervénél vezetett szakértői névjegyzékbe felvett szakértő megállapította, hogy a berendezés alkalmas jó minőségű pálinka vagy borpárlat előállítására."

15. §

A talajvédelmi munkák lebonyolításáról szóló, s a 22/1970. (IX. 23.) MÉM rendelettel módosított 17/1968. (V. 18.) MÉM rendelet 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § "(3) Az üzemi meliorációs tervet a művelési ágváltozás engedélyezése végett a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: járási hivatal) útján a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatalhoz (a továbbiakban együtt: járási földhivatal) kell benyújtani. A járási földhivatal a művelési ágváltozás tekintetében a járási hivatallal egyetértésben határoz."

16. §

Egyes állami tulajdonban levő külterületi földek értékesítéséről, illetőleg haszonbérbe adásáról szóló 18/1968. (V. 23.) MÉM-ÉVM számú együttes rendelet 3. §-a, 4. §-ának (2) bekezdése, (3) bekezdésének bevezető rendelkezése, (4) bekezdése, 8. §-ának (2) és (3) bekezdése, valamint 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Az értékesítésre, illetőleg haszonbérbe adásra felhasználható állami földek kijelölésére a R. 37. §-ának (1) bekezdésében és a Vhr 30. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell előterjesztést tenni.

(2) A kijelölésre vonatkozó előterjesztéshez csatolni kell a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) és az első fokú (a fővárosban és megyei városban a másodfokú) építésügyi hatóság hozzájárulását.

(3) A járási földhivatal a kijelölésre vonatkozó előterjesztéshez szükséges hozzájárulás megadása előtt - a kijelölni kívánt földterület jellemző adatainak közlésével - indokolt esetben szakvéleményt kér az érdekelt (vízügyi, útügyi stb.) szakhatóságoktól. Ha az érdekelt szakhatóság a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, ezt a javaslattal egyetértésnek kell tekinteni."

4. § "(2) Az (1) bekezdésben megjelölt műszaki munkákat a járási földhivatal felülvizsgálja és záradékolja, majd ennek alapján a kijelölt földterület megosztásának (felosztásának) engedélyezéséről az első fokú építésügyi hatóság határoz."

"(3) Az első fokú építésügyi hatóság engedélyező határozatában rendelkezni kell:"

"(4) Az első fokú építésügyi hatóság engedélyező határozatát és a járási földhivatal által jóváhagyási záradékkal ellátott vázrajz és területkimutatás két példányát az ingatlannyilvántartásban való bejegyzésre, illetve átvezetésre irányuló megkereséshez kell csatolni."

8. § "(2) A megvásárolt, illetőleg haszonbérelt földrészleten - az első fokú építésügyi hatóság engedélyező határozatának megfelelően - csak ideiglenes tartózkodásra alkalmas szerszámkamrát vagy hétvégi házat szabad építeni; melléképület - árnyékszék kivételével - nem létesíthető.

(3) A szerszámkamra alapterülete a 12 m2-t, a hétvégi ház alapterülete a 30 m2-t, párkánymagassága pedig a 3 métert nem haladhatja meg; anyagára, szerkezetére, belső és külső kialakítására, továbbá a földrészleten való elhelyezésére az építésügyi szabályzat előírásai és az első fokú építésügyi hatóság engedélyező határozatának rendelkezései irányadók."

9. § "(1) Az értékesített földrészleteket a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásban történő bejegyzésétől számított öt évig elidegenítési tilalom terheli; a tilalom alól a járási földhivatal vezetője méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat."

17. §

A termelőszövetkezetben foglalkoztatott nők egészsége és testi épsége védelméről szóló 20/1968. (VI. 4.) MÉM rendelet 3. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

3. § "(2) Ha a mellékletben felsorolt munkakörök valamelyikében a tilalom alapjául szolgáló veszély vagy ártalom nem áll fenn, a termelőszövetkezet kérelme alapján a területileg illetékes első fokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség a járási hivatallal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervével, alkalmazottak tekintetében az illetékes szakszervezeti munkavédelmi felügyelővel egyetértésben ad felmentést a munkakörnek a tilalmi jegyzékbe való felvétele alól."

"(4) A tilalmi jegyzék összeállításánál felmerülő vitás kérdésekben - a termelőszövetkezet megkeresése alapján - a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve a területileg illetékes másodfokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőséggel egyetértésben határoz."

18. §

A vetőmagvak előállításáról, forgalmáról, felhasználásáról és ellenőrzéséről szóló 22/1968. (VII. 4.) MÉM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése, 20. §-a, valamint 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

18. § "(2) Az előző bekezdésben megszabott minőségnek meg nem felelő fémzárolatlan vetőmag elvetésére - lucerna, vöröshere és egyéb herefélék, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghatározott más növények vetőmagja kivételével - indokolt esetben a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: járási hivatal) adhat engedélyt. Az engedélyben meg kell határozni a különleges szakmai tennivalókat is."

"20. § A vetőmagvak előállítására, minőségére, forgalmára és felhasználására vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzése az OVEF, valamint a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv), továbbá a járási hivatalnak a feladata."

23. § "(2) A megyei szakigazgatási szerv és a járási hivatal a vett mintákból egyet megőrizni, egyet pedig az OVEF-nek vizsgálat céljából megküldeni köteles."

19. §

(1) A szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolai szaporítóanyag előállításáról, forgalmáról, felhasználásáról és ellenőrzéséről szóló 23/1968. (VII. 4.) MÉM rendelet 9. §-ának (2)-(4) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése, 13. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése, 14. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének utolsó mondata, 17. §-a (1) bekezdésének első mondata, (2) és (3) be-bekezdése, 27. §-a, valamint 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

9. § "(2) Árutermelő faiskola létesítésére és fenntartására a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: járási hivatal) útján az Országos Szőlő-, Gyümölcsfa- és Díszfaiskolai Szaporítóanyag Felügyelőségtől (a továbbiakban: Felügyelőség) lehet engedélyt kérni a 2. számú mellékletben közölt minta szerint.

(3) Az árutermelő faiskola létesítése és fenntartása iránti kérelmet a járási hivatal véleményezéssel küldi meg a Felügyelőségnek.

(4) Az árutermelő faiskolák létesítésére és fenntartására kiadott engedélyeket a járási hivatal nyilvántartja."

10. § "(1) Házi faiskola létesítéséhez engedély nem szükséges. Házi faiskola létesítése esetén azonban a termelő köteles a házi faiskola helyét és nagyságát, telepítőjének nevét és lakóhelyét, a telepíteni kívánt szaporítóanyagot és annak mennyiségét, a telepíteni, felújítani, illetőleg pótolni kívánt szőlő vagy gyümölcsös nagyságát a járási hivatalnak és a Felügyelőségnek a 3. számú mellékletben foglalt minta szerint bejelenteni."

13. § (2) b) (A felügyelőség a faiskolai engedélyt visszavonja, ha ...)

"a megyei (fővárosi) növényvédő állomás a növényegészségügyi igazolványt az engedélyestől bevonta;"

"(3) A faiskolai engedély visszvonására a járási hivatal is tehet javaslatot."

14. § "(1) A faiskolai engedélyt - érvényének elvesztése esetén - az engedélyes vagy jogutóda köteles 30 napon belül a járási hivatal útján a Felügyelőségnek beszolgáltatni."

(2) ....."Az engedély iránti kérelmet a 4. számú mellékletben foglalt mintának megfelelően a járási hivatal útján, annak javaslatával ellátva kell a Felügyelőséghez megküldeni."

17. § "(1) Faiskolai lerakat csak a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) engedélyével létesíthető."

"(2) A kérelemhez csatolni kell a lerakat szerint illetékes községi szakigazgatási szerv, megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének a hozzájárulását, továbbá a megyei, fővárosi növényvédő állomás 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a létesíteni kívánt lerakat területe a növényvédelmi követelményeknek megfelel.

(3) A megyei szakigazgatási szerv a kiadott lerakati engedély másolatát a kiadással egyidejűleg a Felügyelőségnek megküldi."

"27. § A szaporítóanyag előállításának, minőségének, forgalmának és felhasználásának ellenőrzése a Felügyelőség, valamint a megyei szakigazgatási szervek és a járási hivatalok feladata."

30. § "(2) A megyei szakigazgatási szerv és a járási hivatal a vett mintákból egyet megőrizni, egyet a Felügyelőségnek vizsgálat céljából megküldeni köteles."

(2) A tanácsi szakigazgatási szerveknek a címzésben való megnevezése: a 3. számú mellékletben járási hivatal, illetőleg városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve; az 5. számú mellékletben megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve elnevezésre változott.

20. §

A kenyérgabona és liszt cseréjéről szóló 24/1968. (VII. 7.) MÉM-ÁH rendelet 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § "(2) Búzacsere esetén a helyi igényeknek megfelelő kiszolgáltatási arányt a malom (cseretelep) körzetéhez tartozó cseréltetők többsége igényének figyelembevételével az illetékes gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat javaslatára a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve határozza meg."

21. §

A folyók hullámterének használatáról szóló 26/1968. (VIII. 2.) MÉM rendelet 6. §-ának (2) bekezdése, 9. §-ának (1)-(3) bekezdése, 11. §-ának (2) bekezdése, valamint 14. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

6. § "(2) Ha a kitűzött szabadon tartandó sávban erdő is van, a kitűzésről - a helyszínrajz megküldésével együtt - a területileg illetékes állami erdőrendezőséget, szőlő, gyümölcsös esetén pedig a járási hivatalt, illetőleg a városi, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervét (a továbbiakban együtt: járási hivatal) is értesíteni kell."

9. § "(1) A felülvizsgálat során készített jegyzőkönyvek alapján a vízügyi igazgatóság járási és megyei összesítőket készít. A járási összesítőt a járási hivatal, a megyei, fővárosi összesítőt pedig a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: a megyei szakigazgatási szerv) részére kell megküldeni.

(2) A megyei szakigazgatási szerv a megyei összesítőnek a szőlő- gyümölcsös területeket érintő megállapításait megvizsgálja, szükség esetén helyesbíti, és intézkedik a művelési ág változásának engedélyezése iránt. Ezzel egyidejűleg a megyei összesítő erdőterületekre vonatkozó adatait a kitermelésre kerülő erdő művelési ágának megváltoztatásához való hozzájárulás végett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz terjeszti fel.

(3) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárulása alapján az erdőterületek művelési ága megváltoztatásának engedélyezéséről a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal (a továbbiakban: járási földhivatal) határoz."

11. § "(2) A helyszíni eljárást községenként (városonként, fővárosi kerületenként) a járási földhivatal szervezi meg. Az eljárásban részt vesznek: a járási földhivatal vezetője által kijelölt ügyintéző, a községi szakigazgatási szervnek, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének, a vízügyi igazgatóságnak, a területileg illetékes állami erdőrendezőségnek kiküldöttje, továbbá az eljárással érintett területeket kezelő (használó) szervek megbízottai (a továbbiakban: Bizottság)."

14. § "(1) A Bizottság által felvett jegyzőkönyvben foglaltak alapján az erdőrendezőség - az éves pénzügyi fedezet figyelembevételével - előterjesztést tesz a megyei szakigazgatási szervhez a közérdekű erdőtelepítés elrendelésére.

(2) Az állami erdőrendezőség előterjesztése alapján a megyei szakigazgatási szerv elrendeli a közérdekű erdőtelepítést és határidő kitűzése mellett kötelezi a kijelölt föld használóját az erdőtelepítési munkák végrehajtására."

22. §

A növényvédelemről szóló 1968. évi 32. törvényerejű rendelet és a 44/1968. (XII. 6.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 43/1968 (XII. 6.) MÉM rendelet 3. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § "(1) A növényvédelmi munkák szervezése, irányítása, végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése

- a megye, főváros (a továbbiakban: megye) területén a növényvédő állomás vezetőjének (a továbbiakban: megyei növényvédelmi főfelügyelő),

- a járás, város (a továbbiakban: járás) területén a járási növényvédelmi főfelügyelőnek (felügyelőnek),

- a község területén a községi szakigazgatási szervnek

a feladata."

23. §

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi balesetelhárításáról és egészségvédelméről szóló 45/1968. (XII. 14.) MÉM rendelet 2. §-a (2) bekezdésének első és második mondata, (5) és (6) bekezdése, 6. §-ának (2) és (5) bekezdése, 8. §-a (3) bekezdésének f) pontját követő első és második mondata, 10. §-a (4) bekezdésének első mondata, 12. §-a, 14. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondata, (2), (4) bekezdése, (5) bekezdésének első mondata és (7) bekezdése, 15. §-a, 16. §-ának (3) bekezdése, (4) bekezdésének első mondata és (5) bekezdése, 17. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése, valamint 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

2. § "(2) Ha az óvórendszabály egyes rendelkezései a termelőszövetkezetnél csak eltéréssel alkalmazhatók, e rendelkezésektől a termelőszövetkezet a járási hivatalnak, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt: járási hivatal) egyetértésével eltérhet. Az eltérésről a járási hivatal a területileg illetékes szakszervezeti munkavédelmi felügyelőt - egészségügyi vonatkozású rendelkezés esetén a területileg illetékes első fokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőséget is - értesíti."

"(5) Ha a felügyelők észrevételeivel a termelőszövetkezet nem ért egyet, a vita eldöntésére a területileg illetékes felettes szakszervezeti szerv a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv), egészségügyi kérdésekben a területileg illetékes másodfokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőséggel együttesen jogosult.

(6) Az óvórendszabálytól való eltérésről - az eltérés bevezetésével egyidejűleg - a járási hivatal jelentése alapján a megyei szakigazgatási szerv a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztályát tájékoztatni köteles."

6. § "(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak a járási hivatalnál, az (1) bekezdés b) pontjában említettek a termelőszövetkezet vezetősége által alkalmilag az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekből szervezett bizottság előtt tesznek vizsgát."

"(5) A munkavédelmi vizsgák rendjét, a vizsga letételéhez kötött munkaköröket és az egyes munkaköröknek megfelelő vizsgaanyagot az (1) bekezdés a) pontjában említettek tekintetében a megyei szakigazgatási szerv, a b) pontban említettek tekintetében pedig a termelőszövetkezet az SZMSZ-ben határozza meg."

8. § (3) f)......

"a balesetről az illetékes rendőrkapitányságot és a járási hivatalt távbeszélőn vagy táviratilag azonnal értesíteni kell. A járási hivatal köteles haladéktalanul értesíteni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot és a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, Budapesten a Szakszervezetek Budapesti Tanácsát (a továbbiakban: SzMT)"

10. § "(4) Az üzemi balesetekről a termelőszövetkezet köteles havonként - legkésőbb a következő hónap 5. napjáig - az 5. számú melléklet szerinti jelentést küldeni a járási hivatalnak."

"12. § A járási hivatal a termelőszövetkezetek jelentései alapján havonként - legkésőbb a következő hónap 10. napjáig - összesített jelentést (5. számú melléklet) küld a megyei szakigazgatási szervnek. A jelentésben mellékelni kell a halálos üzemi balesetekről készített jegyzőkönyveket is. A megyei szakigazgatási szerv a beérkezett adatokat összesíti és havonként - legkésőbb a következő hónap 15. napjáig - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz terjeszti fel, s ezzel egyidejűleg a jelentést megküldi az SzMT-nek és a Központi Statisztika Hivatal megyei igazgatóságának is."

14. § "(1) A járási hivatal köteles a termelőszövetkezetek balesetelhárítási helyzetét rendszeresen megvizsgálni, a termelőszövetkezet új létesítményeit és a termelőszövetkezet által gyártott gépeket, berendezéseket üzembe helyezés, illetőleg forgalmazás előtt munkavédelmi szempontból felülvizsgálni, hiányosság megállapítása esetén a szükséges intézkedéseket megtenni és azok végrehajtását a termelőszövetkezetnél elősegíteni." ............ "A járási hivatal által a balesetelhárítási jogszabályok (óvórendszabályok) végrehajtása érdekében előírt intézkedéseket a termelőszövetkezet köteles végrehajtani."

"(2) A termelőszövetkezet új üzemi tevékenységével kapcsolatos egészségvédelmi és balesetelhárítási feladatokat a járási hivatalnak kell meghatároznia."

"(4) A járási hivatal a 8. § (3) bekezdésének a) - f) pontjában meghatározott esetekben köteles részt venni a baleset körülményeinek kivizsgálásában. A vizsgálat alapján intézkednie kell a hasonló balesetek megelőzésére és erről jelentést kell tennie a megyei szakigazgatási szervnek.

(5) A megyei szakigazgatási szervnek a 8. § (3) bekezdése a), c) és d) pontjaiban meghatározott balesetek tömeges előfordulása esetén részt kell vennie a kivizsgálásban."

"(7) A megyei szakigazgatási szerv a balesetelhárítási jogszabályok (óvórendszabályok) végrehajtását célzó, a megye (főváros) termelőszövetkezeteit általánosan érintő intézkedéseket csak az SzMT meghallgatásával írhat elő."

"15. § (1) A járási hivatalnál és a megyei szakigazgatási szervnél a 14. § (1)-(4) bekezdésében megjelölt feladatokat a műszaki és munkavédelmi felügyelőknek kell ellátniok. A járási műszaki és munkavédelmi felügyelők a megyei szakigazgatási szervnél, a megyei műszaki és munkavédelmi felügyelők pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban szervezett bizottság előtt kötelesek munkavédelmi ismeretekből vizsgát tenni.

(2) A műszaki és munkavédelmi felügyelőn felül a megyei szakigazgatási szervek és a járási hivatalok valamennyi munkatársa köteles ellenőrizni és segíteni a saját munkaterületén a termelőszövetkezetek munkavédelmi tevékenységét."

16. § "(3) Ha a termelőszövetkezet a kifogásolt hibát a kitűzött határidőben nem szünteti meg, illetőleg a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőt nem tájékoztatja, és az intézkedés vagy a határidő módosítását sem kéri, a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő erről a járási hivatalt értesíti. A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő intézkedésével kapcsolatban a termelőszövetkezet vezetősége is fordulhat a járási hivatalhoz.

(4) A járási hivatal a termelőszövetkezet kérelme, illetőleg a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő értesítése alapján írásbeli határozattal dönt."

"(5) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő a termelőszövetkezettel vagy annak tagjával szemben pénzbírságot nem alkalmazhat."

17. § "(1) Ha a termelőszövetkezet valamely balesettel fenyegető hiányosságot a járási hivatal felhívása ellenére a kitűzött határidőben nem szünteti meg, a veszélyes gép, berendezés, üzem vagy üzemrész működését a járási hivatal határozattal köteles megtiltani.

(2) Ha a gép, berendezés, üzem vagy üzemrész üzemeltetése vagy növényvédőszer használata életveszéllyel járna, a járási hivatal az 1957. évi IV. törvény 46. §-a alapján a határozat azonnali végrehajthatóságát is kimondhatja."

"(4) A járási hivatalnak, illetőleg a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőnek az (1) és (3) bekezdés alapján tett intézkedését a megyei szakigazgatási szerv vezetője saját felelősségére megváltoztathatja."

18. § "(1) A járási hivatal balesetelhárítási ügyben kiadott határozatának végrehajtására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény IX. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."

24. §

A legelő- és apaállatgazdálkodás rendjéről szóló 8/1969. (II. 4.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 3/1969. (II. 4.) MÉM rendelet 7. §-a (1) bekezdésének első mondata és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

7. § "(1) A legeltetési bizottság kezelésében levő legelők és vagyontárgyak átadásának lebonyolítását a községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: városi szakigazgatási szerv) végzi."

7. § "(3) Az átvett apaállat-istállókat a termelőszövetkezet más célra csak a járási hivatal, illetőleg a városi szakigazgatási szerv engedélyével használhatja."

25. §

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 6/1969. (III. 11.) MÉM rendelet 6. §-ának (4) bekezdése, valamint 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § "(4) A bizottságban az érdekelt földhivatalnak, továbbá a községi szakigazgatási szervnek, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) kiküldöttei, valamint az érdekelt mező- és erdőgazdasági nagyüzemek képviselői vesznek részt; a bizottság vezetője a felmérendő község szerint illetékes földhivatal kiküldötte."

7. § "(4) A bizottságban az illetékes földhivatal, valamint a községi szakigazgatási szerv és a járási hivatal kiküldöttei vesznek részt. A bizottság vezetője a földhivatal kiküldötte."

26. §

Az apaállatgazdálkodásról szóló és a 4/1972. (IV. 1.) MÉM rendelettel módosított 8/1969. (IV. 24.) MÉM rendelet 8. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § ... "Más apaállat használatáért fedeztetési díj szedhető, amelynek mértékét - megegyezés hiányában - a községi szakigazgatási szerv, illetőleg városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve állapítja meg."

27. §

A természetes jég kitermeléséről, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 14/1969. (XI. 6.) MÉM-EüM-BkM együttes rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, valamint 5. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

2. § "(1) A jégnyerő helyet a községi szakigazgatási szerv a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) - a területileg illetékes első fokú állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség véleménye alapján - szükség szerint jelöli ki."

5. § "(1) ... A községi szakigazgatási szerv - városban, fővárosi kerületben a tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi feladatot ellátó szakigazgatási szervével egyetértésiben - ezt a korlátozást kiterjesztheti más olyan helységekre is, ahol az élelmiszeripari feldolgozó tevékenység és forgalomba hozatal területén mutatkozó hűtési szükséglet kielégítésére megfelelő hűtőszekrény és hűtőpulthálózat, illetőleg a szükséges mennyiségű műjég rendelkezésre áll."

28. §

A méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § "(4) Lakott területen, indokolt esetben a községi szakigazgatási szerv, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) akkor is elrendelheti legalább 2 méter magas tömör kerítés vagy élősövény létesítését, ha a méhészet az úttól 10 méter távolságon túl van."

29. §

(1) A megyei (fővárosi) élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek működési területének és működési szabályainak megállapításáról szóló 14/1970. (V. 15.) MÉM rendelet 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

11. § "(3) Ha a vizsgálat eredménye szerint a termék hibás, az előállítót vagy a forgalomba hozót a felmerült vizsgálati költség megtérítésére 8 napos határidővel az intézet felszólítja. A vizsgálati költségnek az előírt határidőre történő meg nem fizetése esetén az intézet indítványa alapján a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve kötelezi az előállítót vagy a forgalombahozót a vizsgálat költségeinek megtérítésére."

30. §

(1) A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 25/1970. (XI. 26.) MÉM rendelet 5. §-ának (2) bekezdése, valamint 6. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

5. § "(2) Borszőlőnek kivételesen egyéb területre való telepítését - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium előzetes hozzájárulásával - a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) engedélyezheti."

6. § (1) ... "Más termelő esetében a telepítés engedélyezése a községi szakigazgatási szerv, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: községi szakigazgatási szerv) hatáskörébe tartozik."

(2) A 25/1970. (XI. 26.) MÉM rendelet 3. a), 3. b), 4. a), 4. b) és 4. c) mellékleteiben közzétett kérelem-minta nyomtatványokon a címzés a hatáskörrel rendelkező tanácsi élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervre módosul.

31. §

A termésbecslés végrehajtásáról szóló 1/1972. (II. 19.) MÉM rendelettel módosított 1/1971. (II. 10.) MÉM rendelet 2. §-a (1) bekezdése a) pontjának harmadik mondata, b) pontjának első fordulata, 3. §-a (1) bekezdése a) pontjának utolsó mondata, (2) bekezdése, (3) bekezdésének második mondata, valamint 4. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

2. § (A termésbecslést végzi az 1. § a) pontjában felsorolt növényekre.)

(1) a) ... "fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet, valamint a termelőszövetkezet keretén belül működő mezőgazdasági szakcsoport, továbbá egyéni és egyéb gazdaságban (a továbbiakban: a lakosság kisegítő gazdaságai) a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt: járási hivatal) a termésbecslési feladatok ellátásával megbízott szakembere;

b) az 1. § b) pontjában felsorolt növényekre - állami gazdaságokban és termelőszövetkezetben a gazdaságok termésbecslőivel együttesen, mezőgazdasági szakcsoportokban és a lakosság kisegítő gazdaságaiban önállóan - a következő felvásárló szervek termelési felügyelői, illetőleg szakemberei ..."

3. § (Az ellenőrzés az 1. § a) pontjában felsorolt növények tekintetében.)

(1) a) ... "termelőszövetkezetben a járási hivatal és a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: megyei szakigazgatási szerv) termésbecslésért felelős dolgozójának;"

(feladata)

"(2) A járási hivatalnak és a megyei szakigazgatási szervnek az ellenőrzést végző dolgozója, valamint az ÁGK megyei főosztályának szakembere és összesített termésbecslési jelentéssel egyidőben saját számszerű becsléséről is véleményes jelentést köteles tenni."

(3) ... "A felsorolt növények, valamint a rizs, a napraforgó és a szőlő - megyére, fővárosra vonatkozó - termésbecsléseit a felvásárló szervek kötelesek bemutatni az ÁGK megyei főosztálya, valamint a megyei szakigazgatási szerv termésbecslésért felelős dolgozójának, aki azt az ellenőrzései során szerzett tapasztalatok alapján - záradékolja, illetőleg számszerűen véleményezi."

4. § (1) "Az állami gazdaságok az 1. számú mellékletben, az egyéb állami intézmények gazdaságai a 2. számú mellékletben, a termelőszövetkezetek, valamint a járási hivatalok és a megyei szakigazgatási szervek termésbecslést végző dolgozói a 3. számú mellékletben felsorolt növényekre és az ugyanott meghatározott időpontokban állapotminősítést, illetőleg előzetes, majd végleges számszerű becslést;"

32. §

(1) A kezdő szakembereket foglalkoztató mezőgazdasági üzemek kedvezményeiről és a termelőszövetkezetek szakemberellátásának támogatásáról szóló, a 11/1971. (VII. 17.) MÉM rendelettel módosított 2/1971. (III. 20.) MÉM rendelet 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § "(3) Állami támogatást engedélyezhet kivételesen indokolt esetben a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervének előzetes hozzájárulása alapján olyan termelőszövetkezeti szakember javadalmazásának kiegészítésére is, aki az előírt képesítéssel nem rendelkezik."

(2) A 2/1971. (III. 20.) MÉM rendelet 19. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

33. §

Az állategészségügyi technikai minimumvizsgáról szóló 2/Á/1954. (Mg É 3.) FM utasításban foglalt tanácsi hatásköröket a megyei, fővárosi állategészségügyi állomások látják el.

34. §

A nőivarú szarvasmarhák levágás előtti állatorvosi vizsgálatáról szóló 138/1954. (Mg É 30.) FM-ÉlipM-BgyM együttes utasítás 1. pontjának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

1. ... "A tenyésztésre való alkalmasság tekintetében felmerült vita esetében az érdekelt felkérésére az illetékes fővárosi, megyei városi, illetőleg járási állattenyésztési főfelügyelő dönt."

35. §

Az állategészségügyi technikusok működésének szabályozásáról szóló 30/1955. (Mg É 14.) FM utasításban foglalt tanácsi hatásköröket a megyei, fővárosi állategészségügyi állomások látják el.

36. §

A hasznos háziállatok ivartalanítása esetére köthető állatbiztosításról szóló 41/1955. (Mg É 18.) FM utasítás 2. pontjának második bekezdése és harmadik bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek:

2. ... "A "Kimutatást" másoló papírral 3 példányban kell kiállítani. Az első példányt a biztosítási díjak összesítése után minden hét hétfőjén az Állami Biztosító megyei igazgatóságának, a második példányt a munkanapló másolatával együtt a megyei, fővárosi, állategészségügyi állomásnak kell megküldeni, a harmadik példányt pedig munkanaplóként kell megőrizni.

A megyei, fővárosi állategészségügyi állomás által sorszámmal ellátott "Kimutatás" űrlap első oszlopában a folyószámot az év folyamán folytatólagosan kell vezetni."

37. §

A májmételykór megszüntetése érdekében előfordulási helyeinek felderítéséről szóló 69/1955. (Mg. É. 29.) FM utasításban foglalt tanácsi hatáskört a megyei, fővárosi állategészségügyi állomás látja el.

38. §

A törzskönyvezési feladatok ellátásáról szóló, s a 19/1971. (MÉM É 24.) MÉM utasítással módosított, illetőleg kiegészített 6/1956. (Mg É 4.) FM számú együttes utasításban foglalt, a tenyészállatok törzskönyvezésével kapcsolatos feladatokat a megyei állattenyésztési felügyelőségek gyakorolják.

39. §

A májmételykór okozta károk csökkentéséről szóló 86/1957. (Mg É 52.) FM utasításban foglalt tanácsi hatásköröket a megyei, fővárosi állategészségügyi állomások gyakorolják.

40. §

A szarvasmarha-utódellenőrzésről szóló 8/1958. (Mg É 6.) FM utasításban a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályát megillető hatásköröket a megyei állattenyésztési felügyelőségek gyakorolják.

41. §

A juhok kötelező fürösztéséről szóló 15/1959. (V. 20.) FM rendelet végrehajtására vonatkozó 35/1959. (Mg É 23.) FM utasításban foglalt tanácsi hatásköröket a megyei, fővárosi állategészségügyi állomások, illetőleg azok kihelyezett szakemberei látják el.

42. §

Az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezéséről szóló 21/1963. (Erd É 12.) OEF utasítás 8. pontja második bekezdésének második mondata, 10. pontjának második bekezdése, 12. pontjának második mondata, 24. pontja második bekezdésének utolsó mondata, harmadik, negyedik és ötödik bekezdése, 27. pontjának első bekezdése, 29. pontja második bekezdésének első mondata, valamint 30. pontja második bekezdésének első mondata, harmadik bekezdésének első mondata és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

8......."Az erdőtelepítésre javasolt területekre - a hozzájáruláson kívül - a területnek a mezőgazdasági termelésből való kivonására vonatkozó engedélyt a felülvizsgálat során kell a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatalnak (a továbbiakban: járási földhivatal) megadnia."

10..... "Az előkészítő munkálatokat a megyei, fővárosi földhivatal szakirányítása és ellenőrzése mellett az erdőrendezőség köteles elvégezni."

12....."Erdőbirtokossági erdő tekintetében a számbavétel alapját az erdőbirtokossági vagyon felszámolása során készített és a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve határozatával jóváhagyott névjegyzékbe felvett adatok képezik."

24....."A javaslatot megvizsgálás és jóváhagyás végett a járási földhivatal vezetőjének be kell mutatni.

A jóváhagyás előtt a járási földhivatal vezetője az erdőrendezőség vezetőjét köteles meghallgatni, hogy döntésénél az állami erdőgazdaság jogos érdekeit figyelembe vehesse.

Ha a javaslat jogszabályt nem sért, illetőleg megfelel a rendezés irányelveinek, azt a járási földhivatal vezetője jóváhagyó záradékkal látja el, és az erdőterületek birtokba adását elrendeli.

Ha a járási földhivatal vezetője a Bizottság javaslatával nem ért egyet, ezt megfelelően módosítja, vagy a Bizottságot új eljárásra és új javaslattételre utasítja."

"27. Az eljárás befejezése után a Bizottság elnöke az eljárás során készített munkarészeket megküldi a járási földhivatalnak, az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezéséről szóló határozat meghozatala végett."

29....."A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a kérelmet felülvizsgálja, és ha azt teljesíthetőnek találja, jóváhagyó záradékkal ellátva, határozathozatal végett megküldi a járási földhivatalnak."

30....."A kérelmet a termelőszövetkezetnek a járási földhivatal útján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz kell benyújtania."

"A járási földhivatal az érdekelt erdőgazdasággal együttesen köteles a kérelmet 15 napon belül megvizsgálni és az erdőbirtokossági erdő megosztására vonatkozó javaslattal ellátva a megyei, fővárosi földhivatal útján a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) megküldeni. A megyei szakigazgatási szerv a kérelmet véleményével a megosztáshoz való hozzájárulás végett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz felterjeszti."

"Ha a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az erdőbirtokossági erdő tervezett megosztásához hozzájárul, a hozzájárulás alapján az erdőterület megosztásáról, a termelőszövetkezet részére történő használatba adásáról a járási földhivatalnak kell határozatot hoznia."

43. §

A szarvasmarhák és sertések borsóka-kórja elleni védekezés hatékonyabbá tételéről szóló 29/1963. (Mg É 32.) FM utasítás 4. pontjában foglalt hatáskört a megyei, fővárosi állategészségügyi állomás látja el.

44. §

A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján átadásra kerülő termékek minőségével kapcsolatos vitákban állásfoglalásra jogosult szakértők kijelöléséről szóló 16/1968. (MÉM É 7.) MÉM utasítás 3. pontja, 7. pontjának első mondata, valamint 10. pontjának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3. A szakértők kijelölése előtt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségének véleményét is ki kell kérni."

7. "A konkrét vitában eljáró szakértőt - bármelyik fél kérelmére - a járási hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: járási hivatal) rendeli ki a nyilvántartásba felvett szakértők közül."

"10. A szakértő elszámolása alapján a járási hivatal megállapítja a szakértőt megillető díjak és költségek összegét és rendelkezik, hogy a költségeket melyik fél köteles viselni, illetőleg a költségeket a felek között milyen arányban kell megosztani. A szakértői díj megállapítására vonatkozó határozat egy példányát a feleknek meg kell küldeni.

A megállapított szakértői díjat a kötelezett fél a járási hivatal letéti számlájára fizeti be. A befizetett összegnek a szakértő részére történő kiutalásáról a járási hivatal gondoskodik."

45. §

A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek felvásárlási árának szabályozásáról szóló 7/1969. (A T 50.) ÁH-MÉM számú együttes utasítás módosításáról kiadott 1/1972. (A T 31.) ÁH-MÉM számú együttes utasítás 28. pontja nyolcadik bekezdésének b) alpontja, valamint 37. pontja második bekezdésének a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

28. (Amennyiben a vágómarha átadásakor az eladó)

"b) körzeti állatorvos vagy a járási, városi, fővárosi kerületi főállatorvos (a továbbiakban: járási főállatorvos) által kiállított igazolvánnyal azt is igazolja, hogy az állat tbc-negatív környezetből származik, részére kg-ként 0,50 Ft felárat kell fizetni;"

37. (A gümőkórmentességet)

"a) állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek a járási főállatorvos által kiállított igazolvánnyal,

b) termelőszövetkezeti tagoknak és egyéni termelőknek pedig a körzeti állatorvos által kiállított igazolvánnyal kell igazolniuk."

46. §

(1) A mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek hatékonyabb védelméről szóló 1003/1964. (II. 22.) Korm. határozatnak a honvédelmi célokat szolgáló területekre vonatkozó végrehajtását tartalmazó 28/1964. (Mg É 41.) FM-HM-BM számú együttes utasítás 4. §-ának (2) bekezdése, 5. §-ának első mondata, valamint 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

4. § "(2) A területi igényt a bizottság - indokolt esetben helyszíni szemle során - megvizsgálja, beszerzi a megyei, fővárosi földhivatal (a továbbiakban: megyei földhivatal) szakvéleményét, a szükség szerint szakértőt hallgat meg, majd a terület mezőgazdasági termelésből való kivonására vonatkozó javaslatát határozathozatal végett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elé terjeszti. Véleményeltérés esetén a javaslatnak mindkét fél állásfoglalását tartalmaznia kell. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozatát meg kell küldeni a beruházónak és a megyei földhivatalnak."

5. § "Mezőgazdaságilag hasznosítható föld engedély nélküli felhasználásával végzett honvédelmi célt szolgáló beruházás, illetőleg létesítmény észlelése esetén a járási, városi, összevont járási és városi, fővárosi kerületi földhivatal a tényállást tartalmazó iratokat további eljárás végett a 2. §-ban említett bizottsághoz köteles felterjeszteni."

6. § "(1) A mezőgazdasági művelésre alkalmas földek védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértés esetén a katonai büntető eljárás hatálya alá tartozó személyekkel szemben a 21/1964. (MgÉ 21.) FM utasítás 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat az 1968. évi I. törvény 28. §-ában és 46. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint kell alkalmazni."

(2) A 28/1964. (Mg É 41.) FM-HM-BM együttes utasítás 3. §-a hatályát veszti.

47. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell; egyidejűleg a 18/1964. (XII. 30.) FM rendelet hatályát veszti.

(2) Ha az ügyben már első fokú határozatot hoztak, a másodfokú eljárást a korábbi jogszabályok szerint hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le.

Dr. Soós Gábor s. k.,

a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese