18/1981. (VI. 29.) ÉVM rendelet

az Országos Építésügyi Szabályzat egyes rendelkezéseinek módosításáról

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A 12/1980. (III. 14.) ÉVM rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat egyes rendelkezései e rendelet melléklete szerint módosulnak.

2. §

A 12/1980. (III. 14.) ÉVM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fővárosi tanács a főváros területén a Szabályzat I. kötetének "A lakó- és üdülőterület építési övezetei" című fejezetében, a 6. § (1) bekezdésének e) pontjában, a 23. § (1) bekezdése b-c) pontjában, a 26. § (1) bekezdésében, a 33. §

(3) bekezdésében, a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében, a 62. §

(4) bekezdésének első fordulatában, a 63. § (3)-(4) bekezdésében, továbbá "A város- (község-) rendezési tervek fajtái" című 4. számú mellékletében foglalt előírásoktól tanácsrendeletben eltérhet."

3. §

(1) Ez a rendelet 1981. július 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelet 38. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

(2) A módosító rendelkezéseket a rendelet hatálybalépését követően induló államigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Melléklet a 18/1981. (VI. 29.) ÉVM rendelethez

Az Országos Építésügyi Szabályzat egyes rendelkezéseinek módosítása

I. Az I. kötetet érintő módosítások:

1. A 11. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"11. § (1) Az állampolgár tulajdonában álló

zártkerti és zártkerten kívüli földrészleten - a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén - a tulajdonostársak számára tekintet nélkül egy 30 m2 nettó alapterületet meg nem haladó, a tájba illő, a földrészlet megműveléséhez szükséges, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület (szerszámkamra, présház, termény- és gyümölcstároló), pince és árnyékszék helyezhető el. A földrészleten állattartás céljára szolgáló építmény is elhelyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben említett építmények a földrészleten - a helyi építési előírások figyelembevételével - akkor helyezhetők el, ha

a) a balatoni üdülőkörzetben levő vagy a természetvédelem alatt álló zártkerti földrészlet területe legalább 1500 m2 (417 négyszögöl), illetőleg az 1978. január 1. napja előtt kialakított zártkerti földrészlet esetében legalább 1440 m2 (400 négyszögöl);

b) az a) pontban nem említett zártkerti földrészlet területe legalább 800 m2 (222 négyszögöl), illetőleg az 1978. január 1. napja előtt kialakított zártkerti földrészlet esetében legalább 720 m2 (200 négyszögöl);

c) a zártkerten kívüli földrészlet területe legalább 1500 m2 (417 négyszögöl), és szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban tartják nyilván, s így is hasznosítják.

(3) A táj védelme érdekében a (9) bekezdésben említett területeken, továbbá az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városokban és községekben levő zártkerti földrészleteknek a beépíthetőség szempontjából figyelembe vehető méretét rendezési terv, illetőleg megyei (fővárosi) tanácsrendelet a (2) bekezdésben előírtnál nagyobb, de legfeljebb 2000 m2 (556 négyszögöl) mértékben is megállapíthatja.

(4) Ha a közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a (2) bekezdésben előírt, illetőleg a (3) bekezdés szerint megállapított legkisebb mértéket, azok tulajdonosai - megállapodás alapján - az (1) bekezdésnek megfelelő egy közös használatú gazdasági épületet, pincét és állattartás céljára szolgáló építményt helyezhetnek el.

(5) A földrészleten a pince és az állattartás céljára szolgáló építmény a gazdasági épülettel egybeépítve vagy attól különállóan, az árnyékszék pedig csak azzal egybeépítve helyezhető el. Állattartás céljára szolgáló több építmény létesítése esetén azokat egy tömbben (közös lefedéssel) úgy kell elhelyezni, hogy külsőleg egy építmény képét mutassák. Az említett építmények homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit az állami vagy szövetkezeti tulajdonban álló, állampolgár tartós használatába adott föld vagy annak egy része esetében is alkalmazni kell.

(7) Az állami vagy szövetkezeti tulajdonban álló, állampolgár haszonbérletében levő föld vagy annak egy része esetében, továbbá azokon a földrészleteken, ahol a rendezési tervek a terület későbbi máscélú felhasználását irányozzák elő, illetőleg ahol egyébként belátható időn belül közületi felhasználás várható, az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az előírt legkisebb területi mértéket elérő földrészleten gazdasági épület, pince és állattartás céljára szolgáló építmény csak ideiglenes jelleggel helyezhető el, és a gazdasági épület nettó alapterülete a 12 m2-t nem haladhatja meg.

(8) Az (1) bekezdésben említett építmények elhelyezésének módját és létesítésének feltételeit (pl. a földrészlet határvonalaitól mért távolságát, ikresített vagy tömbösített elhelyezését, külső kialakítását, az alkalmazható ajánlott terveket és építési anyagokat) rendezési terv, illetőleg ennek hiányában az építésügyi hatóság állapítja meg.

(9) Természetvédelmi területen, illetőleg tájvédelmi körzet vagy nemzeti park területén, továbbá tájvédelmi körzetbe nem tartozó, de a megyei tanács végrehajtó bizottsága által - a természetvédelmi hatóság javaslata alapján - kijelölt tájképileg védendő területen levő zártkerti és zártkerten kívüli földrészleten az (1) bekezdésben említett építmények csak a 133. §-ban foglaltak figyelembevételével helyezhetők el.

2. A 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A zártkerti földrészleteket 800 m2-nél (222 négyszögöl) - a balatoni üdülőkörzetben, illetőleg a természetvédelem alatt álló területen levő zártkerti földrészleteket 1500 m2-nél (417 négyszögöl) - kisebb földrészletre megosztani nem szabad. A 11. § (3) bekezdésében említett területeken levő zártkerti földrészletek legkisebb méretét rendezési terv, illetőleg megyei (fővárosi) tanácsrendelet az előírtnál nagyobb, de legfeljebb 2000 m2 (556 négyszögöl) mértékben is megállapíthatja.

(3) A zártkerten kívüli földrészleteket 1500 m2-nél (417 négyszögöl) kisebb földrészletekre megosztani nem szabad."

3. A 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az építésügyi hatóság a területfelhasználási, illetőleg az építési (elvi építési) engedély megadása során - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása alapján - a helyi körülmények figyelembevételével a 25., 38., 68-69., 71., 73-74., 80-83., 86., 90., 94-95., 97-100., 102., 104-105., 110-111., 113., 115., 117-120 és a 122-125. §-ban, valamint a 2. számú mellékletben előírt védőtávol-ság,illetőleg védőterületet meghatározó távolság mértékét csökkentheti. E rendelkezés az 1. számú mellékletben előírt tűztávolságra is alkalmazható, ha az építmények tűzvédelme másképpen biztosítható.

(4) A (3) bekezdésben említett előírásoktól -az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása alapján - rendezési terv is eltérhet."

4. A 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az oldalkert szélességének megállapításánál - a 14. § (4) bekezdésében foglalt előírások figyelembevétele mellett - az alábbi értékek közül a legnagyobbat kell betartani:

a) az övezetre előírt utcai homlokzatmagasság (H) értékének legalább a felét (H/2);

b) az épület oldalkert felé néző homlokzatmagassága (H0) értékének legalább a felét (H0/2);

c) oldalhatáron álló beépítés esetében legalább 4 m-t;

d) szabadonálló és ikerházas beépítés esetében legalább 3 m-t.

Az oldalkert méretének megállapításánál a szomszédos telken álló és az övezeti előírásoknak megfelelő épületnek az oldalkert felé néző homlokzatmagassága figyelmen kívül hagyható."

5. A 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A hátsókert a lakó- vagy üdülőteleknek a lakó- vagy üdülőépület és az oldalkert mögött fekvő része.

(2) A hátsókert mélysége nem lehet kevesebb sem a lakó- vagy üdülőépület hátsókert felőli homlokzatmagasságának a másfélszeresénél, sem pedig 6 méternél."

6. A 37. § (7) bekezdése hatályát veszti, és a jelenlegi (8)-(9) bekezdés számozása (7)-(8)-ra változik.

7. A 38. § (1) bekezdéséhez tartozó 1. számú táblázat helyébe a következő táblázat lép, és a § az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"1. táblázat

(3) Az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokat és egyéb feltételeket - az érdekelt minisztériumok által kiadott irányelvek figyelembevételével - a helyi tanács tanácsrendeletben szabályozza. A tanácsrendelet kiadásáig a betartandó védőtávolságokat és egyéb feltételeket - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása alapján - az építésügyi hatóság a helyi körülményeket figyelembe véve esetenként határozza meg."

8. Az 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az övezet tömb- vagy üdülőtelkein a melléképületek közül csónaktároló, a melléképítmények közül pedig csak közmű- és közműpótló építmény és berendezés, kerti építmény és berendezés, továbbá szeméttartály-tároló létesíthető."

9. Az 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az övezet tömb- vagy üdülőtelkein a melléképületek közül csónaktároló, a melléképítmények közül pedig csak közmű- és közműpótló építmény és berendezés, kerti építmény és berendezés, továbbá szeméttartály-tároló létesíthető."

10. Az 57. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az övezet tömb- vagy üdülőtelkein a melléképületek közül csónaktároló, a melléképítmények közül pedig csak közmű- és közműpótló építmény és berendezés, kerti építmény és berendezés, továbbá szeméttartály-tároló létesíthető."

11. A 63. § (2) bekezdésének "- a megyei, fővárosi és megyei városi tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének a hozzájárulása alapján -" szövegrésze hatályát veszti.

12. A 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a már túlnyomórészt beépült területen levő beépítetlen telek egyébként nem volna beépíthető, az építésügyi hatóság a területfelhasználási, illetőleg az építési (elvi építési) engedély megadása során a helyi körülmények figyelembevételével egyedi eltérést engedélyezhet a 34-36. és a 41-60. §-ban foglalt előírások alól, feltéve, hogy az eltérés a szomszédos telkek beépítését nem akadályozza meg, továbbá azok rendeltetésszerű használatát nem zavarja. Az eltérés akkor is engedélyezhető, ha a szomszédos telkeken meglevő épületektől előírt legkisebb távolság (tűztávolság) ugyan nem tartható meg, de annak csökkentéséhez az érdekelt szakhatóság hozzájárult. Az eltérés engedélyezése során a telkek beépítettségére előírt mérték lakótelek esetében legfeljebb 10%-kal, üdülőtelek esetében pedig legfeljebb 5%-kal túlléphető; az üdülőtelek beépíthetőségére vonatkozó szintterületi mutató az előírt legkisebb négyszeres érték helyett legfeljebb háromszoros lehet."

13. A 69. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Bölcsőde, óvoda, iskola, komplex közoktatási, közművelődési és sportintézmény, valamint diákotthon, nevelőotthon telke nem lehet egészségügyi intézmény közvetlen szomszédságában, illetőleg vendéglátóipari és zajos közösségi létesítménytől 60 m távolságon belül, ha az üzemidők egybeesnek."

14. A 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Fertőző-beteg forgalmú egészségügyi létesítményeket az (1) bekezdésben említett védendő létesítmények telkétől 60 m távolságon belül nem szabad elhelyezni."

15. A 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ipari és raktárüzem elhelyezésére szolgáló építési telket úgy kell kialakítani, hogy tűzoltó-gépjárművel is megközelíthető legyen."

A II. kötetet érintő módosítások:

16. A 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építmények szintkülönbségeit a gyalogos közlekedés céljára lépcsővel vagy lejtövei kell áthidalni. A szintkülönbség áthidalására

- csigalépcső nem állami lakáson belüli, továbbá üdülőegységen belüli,

- rögzített létra 75 fokos dölésszögig egy üdülőegységhez tartozó,

- hágcsó és 75 foknál nagyobb dölésszögű rögzített létra az időszakos használatú

helyiségek, építményszintek megközelítésére létesíthető."

17. A 41. § (1) bekezdésének b) pontja a következő előírással egészül ki:

"- nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségekben,"

18. Az 53. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"53. § Pinceszinten, alagsorban az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség csak a vonatkozó külön jogszabály előírásainak megfelelő* kialakításban létesíthető."[1]

19. A 73. § (2)-(4) és (6) bekezdése hatályát veszti, és a jelenlegi (5) és (7) bekezdés sorszámozása (2)-(3)-ra változik.

A III. kötet érintő módosítások:

20. A 26. § (1) bekezdése hatályát veszti, és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (1)-(4)-re változik.

A mellékleteket érintő módosítások:

21. Az 1. melléklet a következő előírással egészül ki:

"Egy építési telken, illetőleg egy zártkerti vagy zártkerten kívüli földrészleten álló, a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények között tűztávolságot nem kell tartani, ha a vonatkozó általános érvényű külön hatósági előírások* szerint ezeknek az építményeknek az alapterülete összesíthető és egy tűzszakasznak tekinthető."[2]

22. Az 5. melléklet a következő 41/A és 121/A meghatározással egészül ki:

"41/A Épület nettó alapterülete: A helyiségek, valamint a szabadtéri tartózkodók fedett részének nettó alapterületi összege."

"121/A. Nettó alapterület: az építményrésznek, illetőleg helyiségnek a véglegesen kialakított (pl. vakolt, burkolt) szerkezetei által alkotott - közrefogott - szabad területe (padló felülete), amelyet

- fal, pillér, oszlop, mellvéd, korlát szerkezetek között, a padló átlagos szintje felett 0,80 m magasságban vagy

- a padló szegély élvonala között, vagy

- a lefedő szerkezet élvonala között vízszintes vetületben kell megállapítani (mérni, illetőleg számítani)."