Tippek

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelet

a telekalakításról[1]

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (Ét.) végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:[2]

Fogalommeghatározások

1. § E rendelet alkalmazása szempontjából

a) telekalakítás: új építési telkek, építési területek kialakítása, valamint a már meglevő építési telkek és építési területek alakjának vagy terjedelmének megváltoztatása;

b) építési telek: a város (község) igatgatási területének beépítésére kijelölt részén levő, az építésügyi szabályoknak és a város- (község-) rendezési terveknek megfelelően kialakított - létesítmények elhelyezésére szolgáló - földrészlet;

c)[3] építési terület: a nyomvonal jellegű építmények, a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti és polgári védelmi szervek külterületi honvédelmi, belbiztonsági építményeinek elhelyezésére szolgáló földrészlet.

A telekalakítás engedélyezése[4]

2. § (1) Telekalakításhoz az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

(2) Az engedély megadását meg kell tagadni, ha a telekalakítás következtében a terület rendeltetésének és a város (község) érdekeinek meg nem felelő település vagy beépítés keletkeznék.

(3)[5][6] Nem kell az építésügyi hatóság engedélye közút területének megosztásához, illetve összevonásához, ha a földrészlet közút területe marad. Ugyanígy kell eljárni az országos, illetve a helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai elhelyezésére szolgáló, valamint a vasúti társaság tulajdonában lévő földterület megosztásakor (összevonásakor).[7]

(4)[8] A telekalakítási eljárásban - az (5) bekezdésben említett esetek kivételével - az e rendelet mellékletében felsorolt szakhatóságok működnek közre.

(5) Nem kell a szakhatóságok közreműködését igénybe venni, ha

- a területre van jóváhagyott részletes rendezési terv,

- a telekalakítás 0,5 ha-nál (1395 n.öl) kisebb területet érint, és a terület nem műemlékileg védett, nem áll természet- és táj-, valamint környezetvédelmi védettség alatt, nincs vízügyi jelentőségű, régészeti, bányászati vagy honvédelmi célt szolgáló területen, illetőleg nem érinti közút, vasút, légi közlekedés stb. védősávjának területét.

Több ütemben megvalósuló létesítés esetén a telekalakítással érintett terület mértékét együttesen kell számításba venni.

3-4. §[9]

5. §[10] (1) Építési telket és építési területet úgy kell kialakítani, hogy annak alakja, terjedelme és megközelíthetősége a város (község) rendezési terveknek és az építésügyi szabályoknak (továbbiakban együtt: építésügyi szabályok) megfeleljen.

(2) A jegyző a telekalakítást kezdeményező szervezetet - az építésügyi szabályoknak megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig - utak és közművek létesítésére vagy költségeinek viselésére kötelezheti.

6. §[11] (1) A telekalakítást az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett jog nem gátolja. Az eljárás megindítását az építésügyi hatóság megkeresése alapján az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) be kell jegyezni.

(2)[12]

Az engedélyező hatóságok

7. §[13] (1) A telekalakítás engedélyezése ügyében az építésügyi hatósági hatáskört a Htv.12 79. §-a alapján első fokon a jegyző gyakorolja.

(2)[14] A műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanokkal kapcsolatban a telekalakítási építésügyi igazgatási (hatósági) feladatokat

a) első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,

b) másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke

látja el.

(3)[15]

8-16. §[16]

A telekalakítás fajtái[17]

17. §[18] (1)

(2)[19] A telekalakítás lehet:

a) telekfelosztás;

b) telekegyesítés;

c) telekhatárrendezés;

d) telakátalakítás.

A telekfelosztás

18. §[20] (1) Telekfelosztás egy földrészletnek két vagy több építési telekre osztása.

(2)[21]

(3)[22] Telekfelosztáskor a földrészleten fennálló épület, építmény miatt a telekméretekre és a beépítésre vonatkozó előírásoktól eltérni nem lehet.

(4)[23] Ha a földrészleten fennálló épület, építmény miatt a telekfelosztás az építésügyi szabályoknak megfelelően másként nem végezhető el, felosztásra az engedély csak az épület vagy egy részének átalakítása, illetőleg lebontása után adható meg.

(5)[24] Ha az építésügyi szabályoknak egyébként megfelelő telekfelosztás a földrészleten fennálló épületet, építményt részekre osztaná, a felosztásra az engedély akkor adható meg, ha az épület a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, a belső épületgépészeti hálózat teljes szétválasztásával, valamint a közműcsatlakozások külön-külön bekötésével önálló épületekké alakították át.

19. §[25] (1) Ha a szabadon vagy oldalhatáron álló épülettel, építménnyel már beépített vagy azzal beépíthető - a mélysége és a területe szempontjából egyébként felosztható - földrészlet szélessége (homlokvonalának hossza) másként nem teszi lehetővé a szabályszerű felosztást, megengedhető a földrészlet olyan kettéosztása, mely szerint a keletkező hátsó telek csupán nyúlványszerű résszel terjed ki a közterületre (nyúlványos telek).

(2)[26]

(3) A nyúlványos teleknek a nyúlvány nélkül is az építésügyi szabályokban előírt méretűnek (szélességűnek, mélységűnek és területűnek) kell lennie.

20. §[27]

A telekegyesítés és a telekhatárrendezés

21. §[28] (1) Telekegyesítés az egymással közvetlenül szomszédos két vagy több földrészlet összevonása egy építési telekké.

(2) Telekhatárrendezés az egymással közvetlenül szomszédos földrészletek közös határvonalának olyan megváltoztatása, amelynek következtében

a)[29] az érintett földrészletek közül az építésügyi szabályoknak meg nem felelő alakú vagy terjedelmű földrészlet építési telekké válik;

b) a földrészletek között kialakult szabálytalan (pl. ferde, törtvonalú) határvonal szabályossá válik.

(3)[30] Telekegyesítéssel, illetőleg telekhatárrendezéssel megszüntethető az alakja vagy terjedelme miatt építési teleknek nem tekinthető olyan földrészlet, amelyet a közvetlenül szomszédos földrészletekből történő kiegészítéssel nem lehet beépíthetővé tenni.

(4)[31]

(5) Telekhatárrendezés esetén a 18. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

Telekátalakítás

22. §[32] (1) Telekátalakítás az alakjuk vagy terjedelmük miatt be nem építhető szomszédos vagy telekcsoportot alkotó földrészletek átalakítása építési telekké.

(2) A telekátalakításba - szükség esetén -

a) közterület, továbbá

b) már beépített vagy beépíthető földrészlet, valamint

c)[33]

is bevonható.

(3) Telekátalakításra engedély csak akkor adható, ha azt az érdekelt tulajdonosoknak a területnagyság és a szám szerinti többsége kéri.

(4)

A telekalakítási eljárás szabályai[34]

23. §[35] A telekalakítási eljárás az érdekeltek kérelmére indul.

24. §[36]

25. §[37] (1)[38] A telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtt a jegyzőtől elvi telekalakítási engedélyt lehet kérni.

(2)[39] Az elvi telekalakítási engedélyt a telekalakítással érintett bármelyik földrészlet tulajdonosa, közös tulajdonban levő földrészlet esetében bármelyik tulajdonostárs, továbbá az is kérheti, aki földrészlettel kapcsolatos tulajdonosi igényt akar érvényesíteni.

(3)[40] Az elvi telekalakítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a tervezett telekalakítás fajtájának megjelölését,

b) a tervezett telekalakítással érintett földrészletek adatainak (helyrajzi szám, méret, terjedelem, beépítettség) ismertetését, továbbá a tulajdonosok nevét és lakcímét.

(4) Ha a kérelem másként nem bírálható el, a jegyző a telekalakítással érintett, és a vele közvetlenül szomszédos földrészleteket is feltüntető rétegvonalas helyszínrajz bemutatását írhatja elő.

26. §[41] (1) Az elvi telekalakítási engedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell annak megállapítását, hogy

a) telekalakításhoz szükséges telekalakítási terv elkészíthető-e, továbbá

b) milyen feltételeket kell teljesíteni a telekalakítási engedély iránti kérelem előterjesztése előtt.

(2)[42] Az elvi telekalakítási42 engedély egy évig érvényes. Az abban foglaltak az építésügyi hatóságot kötik, kivéve, ha a telekalakítás az építésügyi szabályok időközi megváltozása, vagy a terület más célra való kijelölése következtében nem engedélyezhető.

27. §[43] (1) A telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelmet a 25. § (2) bekezdésében említettek terjeszthetik elő.

(2)[44] A telekalakítás45 engedély iránti kérelemhez[45]

a)[46] kitűzésre és az ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) történő átvezetésre alkalmas - a helyrajzi számok és a területszámítás szempontjából a földhivatal által záradékolt - telekalakítási tervet legalább öt példányban, továbbá

b)[47] a tervezett telekalakítással érintett földrészletekről három hónapnál nem régibb kivonatos másolatot az ingatlannyilvántartás tulajdoni lapjáról (telekkönyvi kivonatot) egy példányban kell csatolni.

(3)[48]

(4) A földrészlet közút céljára szükséges részének igénybevételéről, illetve a közút céljára feleslegessé váló - az érintett ingatlantulajdonosoknak vételre felajánlott és megvenni kívánt - közterületnek az érintett földrészlethez való hozzájegyzéséről a telekalakításról szóló határozatban rendelkezni kell.

(5)[49] Az építésügyi hatóság a kérelemhez csatolt telekalakítási terv valamennyi példányát a telekalakítási50 engedély megadása vagy megtagadása felől hozott határozatra utaló záradékkal látja el, és a záradékolt terv egy példányát irattárba helyezi el, többi példányát pedig a kérelmezőnek küldi meg.

28-35. §[50]

Telekalakítás beruházás céljára

36. §[51] (1) Ha a beruházás elhelyezéséhez építési telek (építési terület) kialakítása vagy más kialakított építési telek (építési terület) alakjának vagy terjedelmének megváltoztatása szükséges, ennek engedélyezése felől a kijelölt terület megszerzésére irányuló hatósági (kisajátítási, helyiséggazdálkodási, kezelésbeadási) eljárásban kell határozni. A határozathozatalhoz az építésügyi hatóság engedélyezési záradékával ellátott telekalakítási terv (kisajátítási terv, vázrajz) szükséges.

(2) Ha a beruházás elhelyezésére szolgáló építési telek (építési terület) kialakítása a környezetére is kihat, az építésügyi hatóság a területfelhasználási engedélyben előírja, hogy a beruházó a telekalakítás előtt a környezetre is kiterjedő részletes rendezési tervet köteles készíttetni.

(3) Nyomvonal jellegű létesítmény (pl. közút, vasút, vezeték, csatorna, továbbá az ezekkel összefüggő közbeiktatott műtárgyak, tartozékok és helyhez kötött egyéb építmények) esetében az építésügyi hatóság a telekalakítás engedélyezése felől a létesítményre vonatkozó építési (létesítési) engedélyezési eljárás során adott területfelhasználási engedélyben dönt.

Telekalakítás más hatósági eljárásban[52]

37. §[53] Ha a telekalakítás más hatósági eljárásban válik szükségessé, annak engedélyezése felől abban az eljárásában kell határozni.

Egyéb telekalakítások

38. §[54] (1)

(2) Az építésügyi hatóság engedélye szükséges

a) belterületen a közparkok és véderdők területének kialakításához;

b) belterületen a földrészletek alakjának vagy terjedelmének bármilyen megváltoztatásához;

c) külterületen a földrészletek alakjának vagy terjedelmének megváltoztatásához akkor, ha annak következtében 3000 m2 (834 négyszögöl-)nél kisebb földrészletek keletkeznek.

(3)

(4)[55]

39. §[56]

Az építésügyi hatóság határozatának végrehajtása

40. §[57] (1)

(2) Az építésügyi hatóság a telekalakítást engedélyező jogerős határozatának végrehajtását nem rendelheti el. Az érdekeltek a földrészletek tulajdonjogában a jogerős határozatnak megfelelően bekövetkező változások ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését (telekkönyvi bejegyzését) csak szerződés alapján kérhetik.

A telekalakítási engedély érvénye

41. §[58] (1) A telekalakítást engedélyező határozat a jogerőre emelkedésnek napjától számított két év elteltével érvényét veszti, ha az érdekeltek ez alatt az idő alatt nem kérték a földrészletek tulajdonjogában bekövetkező változások ingatlannyilvántartásba való bejegyzését (telekkönyvi bejegyzését).

(2) Az építésügyi hatóság a telekalakítást engedélyező határozat érvényét kérelemre egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásakor fennállott építésügyi szabályok nem változtak meg.

42. §[59]

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

43. §[60]

A rendelet hatálybalépése

44. § (1) Ez a rendelet 1972. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a házhelyterületek kijelöléséről és a házhelyek kialakításával kapcsolatos műszaki munkálatokról szóló 1/1964. (V. 13.) ÉM rendelet, továbbá

b) a tanácsi rendeleteknek a telekalakítási engedélyezési eljárásra vonatkozó, ezzel a rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Melléklet a 29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelethez[61]

A telekalakítási eljárásban közreműködő szakhatóságok

1. A Honvédelmi Minisztérium területén

a Magyar Honvédség Parancsnoksága

a honvédelem;

2. a hivatásos önkormányzati tűzoltóság székhelye szerint illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző

a tűzvédelem;

3. a Belügyminisztérium területén

első fokon: a fővárosi, megyei polgári védelmi parancsnokság,

másodfokon: a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága

polgári védelmi építmény (óvóhely) telkének kialakítása, továbbá építmények ipari üzemi védőterületén belül tervezett építkezéshez kapcsolódó telekalakítás esetében

a polgári védelem;

4. a Népjóléti Minisztérium területén

első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat városi, fővárosi, kerületi intézetei,

másodfokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat megyei, fővárosi intézete

a közegészségügy és járványügy;

5. a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területén

a) a műemlékvédelmi hatóság

első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,

másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Elnöke,

a műemlékileg védett területet (műemléki jelentőségű területet, műemléki környezetet) érintő telekalakítás esetén

a műemlékvédelem;

b) természetvédelmi hatóság[62]

első fokon: a KTM Természetvédelmi Hivatal az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti értéket, területeket érintő vagy azokra hatással levő telekalakítás esetén a természet- és tájvédelem;

c) környezetvédelmi hatóság

első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,

másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség a veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely területének kialakítása, a zaj-, rezgés- és levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos esetekben a környezetvédelem;

követelményének érvényre juttatása céljából.

6. a megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum) régészeti jelentőségű területen történő telekalakítás esetén;

a régészet;

7. a Földművelésügyi Minisztérium területén

a) első fokon: a hatósági állatorvos,

másodfokon: az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás

- az árutermelő állattartó épületek és járulékos létesítményeik (takarmánykeverő, állattartó telep központi épülete, trágyakezelő telep, állatrakodó stb.)

- állati eredetű alapanyagot feldolgozó élelmiszerüzemi épületek elhelyezésével kapcsolatos telekalakítás esetén

az állategészségügy;

b) első fokon: a körzeti földhivatal,

másodfokon: a fővárosi, megyei földhivatal a termőföld, illetőleg mezőgazdasági művelés alatt álló földet érintő telekalakítás esetén

a mezőgazdaság;

c) első fokon: az erdőfelügyelőség,

másodfokon: a Földművelésügyi Minisztérium

erdő, illetőleg erdőművelés alatt álló földet érintő telekalakítás esetén

az erdőgazdaság;

8. a Magyar Bányászati Hivatal területén

első fokon: a területileg illetékes bányakapitányság,

másodfokon: a Magyar Bányászati Hivatal

a bányászati célt szolgáló védőterületen, továbbá a bányatelek határai között történő telekalakítás esetén

a bányászat;

9. aMagyar Geológiai Szolgálat területén[63]

első fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatala

másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala a terv vagy létesítmény földtani (mérnök-, környezet-, hidrogeológiai stb.) megalapozottsága tekintetében a földtan;

10. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén

a) első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,

másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény, továbbá helikopterállomás és -leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül építmény elhelyezésére történő telekalakítás esetében a polgári légi közlekedés;

b) első fokon: országos közútnál a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,

helyi közútnál a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján az önkormányzat jegyzője (főjegyzője),

másodfokon: országos közútnál a Közlekedési Főfelügyelet,

helyi közútnál a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,

a közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút, valamint kijelölt főút esetén 100 m-en belül, a közutak belterületi szakaszán kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célt szolgáló építmény elhelyezésére történő telekalakítás esetén, valamint olyan telekalakításnál, amely a közút területében változást eredményez az útügy és a közúti közlekedés biztonsága;

c) Országos közforgalmú vasútnál

első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,

másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium;

Helyi és saját használatú vasútnál

első fokon: a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,

másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet a vasúti védőtávolságon belüli telekalakítás esetén a vasúti közlekedés;

d) első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság,

másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság az ivóvíz-, ásvány- és gyógyvíz kivételének hidrogeológiai védőterületét, hullámterét, fakadó- vagy szivárgóvizes vízjárásos területét, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét medrének vagy partjának állapotát érintő telekalakítás esetén a vízügy

követelményeinek érvényre juttatása céljából.

11. a Honvédelmi Minisztérium (MHVK Hadműveleti Csoportfőnökség), a Belügyminisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény elhelyezésére, továbbá helikopter állomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 m-en belül építmény elhelyezésére történő telekalakítás esetében

a honvédelmi repülés;

12. az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium területén

első fokon: az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet

másodfokon: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium[64]

hőtermelő építmény, termelő vagy elosztó hőközpont elhelyezésére történő telekalakítás esetében

az energiagazdálkodás és energiaellátás;

13. az illetékes szakhatóságok, meglévő vagy tervezett nyomvonal jellegű létesítményeket vagy a távközlés szabadon tartandó sávjait érintő telekalakítás esetében

a biztonság;

követelményeinek érvényre juttatása céljából.

Lábjegyzetek:

[1] A tartós földhasználatba adás jogintézményét az 1987. évi I. törvény 71. §-a megszüntette.

[2] Az 1964. évi III. törvényt, valamint a 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendeletet az 1997. évi LXXVIII. törvény hatályon kívül helyezte.

[3] Az 1. §c) pontja a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

[4] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. A fejezetszámokat és főcímeket a § hatályon kívül helyezte.

[5] A 2. § (3) bekezdése az 5/1997. (I. 17.) KTM-IM együttes rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[6] A 29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelet 2. §-ának 3. bekezdése a 5/1997. (I. 17.) KTM-IM együttes rendelet 1. § -ának megfelelően módosított szöveg

[7] Lásd a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 3. §-ának (1) bekezdését

[8] A 2. § (4)-(5) bekezdését a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 12. §-a iktatta a szövegbe.

[9] A 3-4. §-t a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[10] Az 5. § a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

[11] Az 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 48. §-a (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

[12] A 6. § (2) bekezdését az 5/1982. (I. 27.) ÉVM rendelet 13. §-a hatályon kívül helyezte.

[13] A 7. § (1) bekezdése az 5/1997. (I. 17.) KTM-IM együttes rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

[14] A 7. § (2) bekezdését a 21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe.

[15] A 7. § (3) bekezdését a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte

[16] A 8-16. §-t a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[17] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. A fejezetszámokat és főcímeket a § hatályon kívül helyezte.

[18] A 17. § (1) bekezdését az 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[19] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

[20] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

[21] A 18. § (2) bekezdését a 21/1982. (X. 7.) ÉVM-IM együttes rendelet 7. §-a hatályon kívül helyezte.

[22] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

[23] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

[24] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

[25] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

[26] A 19. § (2) bekezdését a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[27] A 20. §-t a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[28] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

[29] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

[30] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

[31] A 21. § (4) bekezdését a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[32] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

[33] A 22. § (2) bekezdésének c) pontját és (4) bekezdését a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[34] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. A fejezetszámokat és főcímeket a § hatályon kívül helyezte.

[35] A 23. § a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

[36] A 24. §-t a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[37] A 25. §-t megelőző alcímeket a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[38] A 25. § (1) és (4) bekezdése 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

[39] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

[40] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

[41] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

[42] A 26. § (2) bekezdésének utolsó mondatát a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[43] A 27. § (1) és (4) bekezdése 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

[44] Az 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 48. §-a (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

[45] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

[46] Az 1983. évi 25. törvényerejű rendelet 8. §-a (2) bekezdésének megfelelően módosított szöveg.

[47] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

[48] A 27. § (3) bekezdését a 5/1982. (I. 27.) ÉVM rendelet 13. §-a hatályon kívül helyezte.

[49] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

[50] A 28-35. §-okat a 15/1982. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[51] A 19/1984. (IV. 15.) MT rendelet 32. §-a (2) bekezdésében a c) pontnak megfelelően módosított szöveg.

[52] A 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg. A fejezetszámokat és főcímeket a § hatályon kívül helyezte.

[53] A 37. § a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

[54] A 38. § (4) bekezdését a 15/1982. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[55] A 38. § (4) bekezdését a 18/1981. (VI. 29.) ÉVM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[56] A 39. §-t a 15/1982. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[57] A 40. § (1) bekezdését a 15/1982. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[58] Az 1972. évi 31. törvényerejű rendelet 8. §-a (6) bekezdése szerint szöveg.

[59] A 42. §-t a 15/1982. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[60] A 43. §-t a 5/1982. (I. 27.) ÉVM rendelet 13. §-a hatályon kívül helyezte.

[61] A melléklet a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet 19. §-ának (5) bekezdésével, illetve 2. számú mellékeltével megállapított szöveg.

[62] A melléklet 5. b) pontja a 21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[63] A melléklet 9. pontja a 21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet 5. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. Egyidejűleg a bekezdés 10. pontot is iktatott a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti 10-12. pont számozását 11-13. pontra változtatta.

[64] Lásd a 166/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. §-ának c) pontját: Műszaki Biztonsági Főfelügyelet.

Tartalomjegyzék