18/1981. (XII. 5.) MM rendelet

a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtásáról intézkedő 2/1965. (I. 8.) MM rendelet módosításáról

Az 1975. évi 6. törvényerejű rendelettel, valamint az 1981. évi 19. törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1963. évi 9. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 21. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az ásatásokra vonatkozó rendelkezések tekintetében az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet végrehajtásáról intézkedő - a 17/1970. (XI. 29.) MM számú, az 5/1971. (X. 23.) MM, a 2/1975. (III. 7.) KM számú és a 3/1977. (III. 29.) KM rendelettel módosított - 2/1965. (I. 8.) MM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Tvr. - a muzeális értékű könyvtári anyagok védelmére vonatkozó rendelkezések kivételével - nem érinti az 1976. évi 15. törvényerejű rendelet és a 17/1976. (VI. 17.) MT rendelet hatálya alá tartozó könyvtárak feladatait és működését."

2. §

A Vhr. 4. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

"r) orvostörténeti és gyógyszertörténeti emlékek."

3. §

(1) A Vhr. 6. §-a (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

"A 3. §-ban előírt bejelentést az emlék (gyűjtemény) jellegének megfelelően az alábbi országos múzeumhoz, szakmúzeumhoz, illetőleg intézményhez (a továbbiakban: illetékes országos múzeum) kell megtenni:"

(2) A Vhr. 6. §-a (1) bekezdésének s) pontja helyébe a következő s)-y) pontok lépnek:

"s) Kereskedelmi és vendéglátóipari emlékek: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, I. Fortuna út 4.

t) Orvos- és gyógyszertörténeti emlékek: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Budapest, I. Apród u. 1-3.

u) A bűnözés elleni küzdelem módszerei és tárgyi emlékei:

Bűnügyi Múzeum, Budapest, VIII. Mosonyi utca 9.

v) Neveléstudományi (pedagógia) emlékek:

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, V. Honvéd u. 19.

x) A tűzkárok elleni küzdelem, a tűzvédelem módszerei és tárgyi emlékei:

Tűzoltó Múzeum, Budapest, X. Martinovics tér 12.

y) Az a)-x) pontokban fel nem sorolt egyéb tudománytörténeti és művelődéstörténeti emlékeket az a)-x) pontokban megjelölt múzeumok közül az emlék (gyűjtemény) jellegének megfelelő - vegyes jellegű gyűjteményt pedig a jellegének leginkább megfelelő - múzeumnál kell bejelenteni."

4. §

A Vhr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A muzeális emlék (gyűjtemény) védetté nyilvánításánál

a) a Magyar Nemzeti Múzeum jár el a 6. § (1) bekezdésének a), i), k), l), n), r), s), u), v) és x) pontjában megjelölt emlékek (gyűjtemények) esetében;

b) az egyéb illetékes országos múzeum jár el a 6. § (1) bekezdésének többi pontjában megjelölt emlékek (gyűjtemények) esetében."

5. §

A Vhr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § Ha a muzeális emlék elveszti a jelentőségét, az illetékes országos múzeum a védettséget megszünteti."

6. §

A Vhr. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Múzeummá a muzeális gyűjtemény csak akkor nyilvánítható, ha működése az anyag gyűjtésére, feldolgozására és ismertetésére egyaránt kiterjed, és az előírt képesítéssel rendelkező muzeológust alkalmaz."

7. §

A Vhr. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) Gyűjtőkörük és tevékenységük jellege szerint a múzeumok:

a) országos múzeumok (Tvr. 5. §), b) szakmúzeumok, c) megyei múzeumok, d) tájmúzeumok.

(2) A szakmúzeum gyűjtőköre valamely muzeológiai szakmai szempontra tekintettel meghatározott muzeális emlékekre terjed ki.

(3) A megyei múzeum gyűjtőköre a megye muzeális emlékeire terjed ki. A megyei múzeum közreműködik a műemlékvédelmi célú városméretű feltárásokkal összefüggő kutatásokban. A művelődési miniszter által meghatározott körben segíti, szakmailag felügyeli, gazdaságilag irányítja a megye területén működő tanácsi fenntartású múzeumokat és egyéb muzeális közgyűjteményeket.

(4) A tájmúzeum gyűjtőköre földrajzilag meghatározott területre, közigazgatási egységre vagy különböző múzeumi szakágakra terjed ki."

8. §

A Vhr. 16. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kérelmezőt - a szükséghez képest - a gyűjtemény tárgyjegyzékének bemutatására is fel lehet hívni."

9. §

A Vhr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) A 16. § hatálya alá tartozó egyéb muzeális közgyűjtemények anyaguk és tevékenységük jellegének megfelelően:

a) helytörténeti gyűjtemények,

b) szakgyűjtemények,

c) múzeumi kiállítóhelyek, illetőleg emlékhelyek.

(2) A helytörténeti gyűjtemény körülhatárolt kisebb területek (városrész, község) történetéhez fűződő emlékanyag gyűjtésére és bemutatására hivatott.

(3) Szakgyűjtemény az a muzeális gyűjtemény, amely a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés egyes területeire vonatkozik, vagy egyes intézmények (tanintézetek, művelődési házak stb.) működése során keletkezett.

(4) A múzeumi kiállítóhely feladata a közművelődési célú, múzeumi eszközökkel megvalósított bemutató tevékenység. Az emlékhely valamely kiemelkedő személyiség vagy történeti esemény emlékeit őrzi és mutatja be."

10. §

A Vhr. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi szövege pedig (1) bekezdésre változik:

"(2) A Művelődési Minisztérium által kijelölt országos múzeum a gyűjtőkörében szakfelügyeletet gyakorol a múzeumok és egyéb muzeális közgyűjtemények felett. A szakfelügyelet a teljes gyűjtési, nyilvántartási, műtárgyvédelmi, tudományos és közművelődési tevékenységre kiterjed."

11. §

A Vhr. 21. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megyei múzeum a létesülő gyűjteményt nyilvántartásba veszi, gyarapodását rendszeresen figyelemmel kíséri, és a fenntartót a gyűjtött anyag tárolása, kezelése, megóvása és fejlesztése tekintetében szakértői támogatásban részesíti. Az ilyen gyűjtemény nyilvánosan csak abban az esetben mutatható be, ha erre a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve engedélyt adott. Az országos múzeum a gyűjtőkörébe tartozó, a megyei múzeum pedig a megyében működő muzeális közgyűjteményekről jegyzéket vezet.

(3) A gyűjtemény fenntartója köteles a megyei múzeumnak az anyaggal kapcsolatban a kért adatokat rendelkezésére bocsátani, továbbá a gyűjtemény kezelése és megóvása tekintetében megállapított szabályoknak a múzeumokéval azonosan - a megyei múzeum által hitelesített leltárkönyvben - nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni. Ha a fenntartó e kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei múzeum a gyűjteménynek közgyűjteményben való elhelyezésére tehet javaslatot."

12. §

A Vhr. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § A múzeumok és egyéb muzeális közgyűjtemények őrizetében levő tárgyakat tudományos szempontból - a kellő szakismeret és a tárgykörben való jártasság esetén, valamint a 43. § korlátai között az igazgató engedélyével - bárki feldolgozhatja. A feldolgozás módját a múzeumok ügyrendi szabályzata állapítja meg."

13. §

A Vhr. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jogi személyek tulajdonában levő múzeumok és muzeális gyűjtemények felett a felügyeletet a Művelődési Minisztérium által kijelölt országos múzeumok gyakorolják."

14. §

A Vhr. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A védett emlék tulajdonosát az illetékes múzeum az emlék biztonságos elhelyezésében, őrzésében, a szükséges megóvási (konzerválási), restaurálási és átalakítási munkáinak szakszerű elvégzésében a rendelkezésre álló személyi és anyagi lehetőségek korlátain belül segíti."

15. §

A Vhr. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Védett muzeális emlék vagy védett gyűjtemény tulajdonjogának átruházását - a Tvr. 13. §-ának (3) bekezdésében foglalt kivétellel - az illetékes országos múzeum engedélyezi. Az országos múzeum engedélye szükséges a védett gyűjteményhez tartozó egyes emlékek elidegenítéséhez is. A Tvr. 13. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából külföldinek kell tekinteni az 1974. évi 6. törvényerejű rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott természetes és jogi személyeket."

16. §

A Vhr. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Védett emléknek vagy gyűjteménynek az ország területéről való kivitelére az engedélyt az illetékes országos múzeumtól kell kérni. Ideiglenes kivitelre szóló engedélyben a kivitel időtartamát is meg kell állapítani."

17. §

A Vhr. 30. §-ának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ugyanilyen javaslat tehető akkor is, ha a tulajdonos a védett emléken a Tvr. 12. §-ának (2) bekezdése ellenére engedély nélküli munkálatokat végez vagy végeztet, ha az emlék őrzési helyét bejelentés nélkül megváltoztatja, azt tudományos vizsgálat céljára nem teszi hozzáférhetővé, időszaki kiállításra való kölcsönzését megtagadja, továbbá ha az emléket az előírt engedély nélkül átruházza, vagy az emléknek az ország területéről engedély nélkül való kivitelét megkísérli."

18. §

A Vhr. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § A Tvr. 16. §-ában meghatározott ásatásnak kell tekinteni minden olyan földmunkával egybekötött kutatást, amelynek célja muzeális értékű leletegyüttes vagy műemléki jelentőségű építmény felkutatása, illetőleg feltárása, továbbá a műszeres kutatással végzett felderítést, illetőleg anyagszerzést is."

19. §

A Vhr. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § (1) Az Ásatási Bizottság feladata, hogy a muzeális emlékek feltárásának indokoltságát elbírálja, biztosítsa a feltárás tervszerűségét, meghatározza a munkálatok szakmai követelményeit, és ellenőrizze azok betartását. Feladata a feltárt tudományos eredmények közzétételének előmozdítása is.

(2) Az Ásatási Bizottságnak hét tagja van. Elnökét és egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, titkárát és három tagját a művelődési miniszter, egy tagját pedig az építésügyi és városfejlesztési miniszter öt évre nevezi ki.

(3) Az Ásatási Bizottság által kiadott ásatási engedély meghatározott időre, de legfeljebb a tárgyévre szól.

(4) Az Ásatási Bizottság köteles évenként működéséről a művelődési miniszternek és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének jelentést tenni. Különösen fontos ügyben határozathozatal előtt kikérheti a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének a véleményét.

(5) Az Ásatási Bizottság határozata ellen a Művelődési Minisztériumhoz lehet fellebbezni."

20. §

A Vhr. 35. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a jelenlegi (3) és (4) bekezdésének a számozása (2) és (3) bekezdésre változik:

"(1) Az ásatási engedély iránti kérelmet az Ásatási Bizottsághoz kell benyújtani."

21. §

(1) A Vhr. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ásatási engedély egy egy példányát az ásató intézményen kívül meg kell küldeni az érintett ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának (a továbbiakban: tulajdonos), továbbá a területileg illetékes fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervének és - nyilvántartásba vétel céljából - a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének, valamint a területileg illetékes megyei múzeumnak. Barlangban végzendő ásatás esetén az ásatási engedély egy példányát az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak is meg kell küldeni."

(2) A Vhr. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A víz alatt végzendő régészeti kutatás esetén az engedély megadása előtt ki kell kérni az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulását is."

22. §

(1) A Vhr. 38. §-a (1) bekezdésének bevezető részében "Az ásatás felelős vezetője köteles:" szövegrész helyébe "Az ásatást végző intézmény és az ásatás felelős vezetője köteles:" szöveg lép.

(2) A Vhr. 38. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) az ásatás anyagát lehetőleg két éven belül restauráltatni, három éven belül leltároztatni."

23. §

A Vhr. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ásatást az Ásatási Bizottság - felkért szakértők bevonásával is - ellenőrzi. Az ellenőrzés kiterjed az ásatás megszervezésére, tudományos és műszaki előkészítésére, valamint lebonyolítására."

24. §

A Vhr. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § (1) Az ásatás teljes dokumentációja az ásatási naplóból, valamint a munkálatokkal kapcsolatban készült alap- és metszetrajzokból, a geodéziai felmérések naplójából, rajzokból, fényképekből; műemléki objektumoknál a faragott kövek naplójából és egyéb feljegyzésekből áll.

(2) A dokumentációt két sorozatban kell elkészíteni. A Magyar Tudományos Akadémia által végzett ásatások esetén a dokumentációt az Akadémia Régészeti Intézetének, más ásatások esetén a Magyar Nemzeti Múzeumnak kell megküldeni. A Régészeti Intézet, illetőleg a Magyar Nemzeti Múzeum a dokumentáció egy példányát megküldi az ásatás szerint illetékes megyei múzeumnak."

25. §

A Vhr. 43. §-ának (1) és (2) bekezdésében "Az ásatás felelős vezetője" szövegrész helyébe "Az ásatást végző intézmény, illetőleg az ásatás felelős vezetője" lép.

26. §

(1) A Vhr. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ásatás során feltárt muzeális emlék állami tulajdonba kerül, és azt az Ásatási Bizottság határozatával kijelölt közgyűjteményben kell elhelyezni. A muzeális emlék őrzéséről, állaga megóvásáról - elhelyezéséig - az ásatást végző intézmény köteles gondoskodni. Az Ásatási Bizottság elhelyezési határozata ellen a Művelődési Minisztériumhoz lehet fellebbezni."

(2) A Vhr. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete által végzett ásatás anyaga a teljes tudományos feldolgozásáig, legfeljebb azonban az ásatás befejezésétől számított öt évig a Régészeti Intézet kezelésében maradhat. Ezt a határidőt a Művelődési Minisztérium indokolt esetben - az Ásatási Bizottság javaslatára - meghosszabbíthatja."

(3) A Vhr. 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Műemlék vissza nem épített kőfaragványaiból és egyéb részeiből, tartozékaiból kőtárat - muzeális közgyűjtemények kivételével - csak megfelelő őrzés mellett, az illetékes megyei múzeum gyűjteményeként szabad létesíteni és fenntartani. A kőtárban elhelyezett, leltárba vett faragványok, alkotórészek stb. leíró kartonjait, műszaki rajzait a megyei múzeumban kell elhelyezni. A megyei múzeum az építéstörténeti kartonok és műszaki rajzok másolatait megküldi az Országos Műemléki Felügyelőségnek."

27. §

A Vhr. 52. §-a a következő d) ponttal egészül ki; a jelenlegi d) és e) pontja pedig e) és f) pontra változik:

"d) az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal."

28. §

A Vhr. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) A történeti (régészeti) jelentőségű földterületet védetté nyilvánító határozatot helyszíni nyilvános tárgyalás után lehet meghozni. A helyszíni tárgyalásról az érdekelteket a Magyar Nemzeti Múzeum értesíti; a tárgyalásra meg kell hívni a javaslattevőket, az érintett földterület birtokosát a helyi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervét, az illetékes járási földhivatalt, valamint erdőterület esetén az illetékes erdőfelügyelőséget.

(2) A földterületet védetté nyilvánító határozatban meg kell jelölni:

a) a védetté nyilvánított földterület (ingatlan) részletes ingatlannyilvántartási adatait,

b) az ingatlan birtokosának nevét és címét,

c) a védettséggel járó feladatokat és korlátozásokat,

d) a védettség - határozott vagy határozatlan - időtartamát,

e) annak a szervnek a megjelölését, amely a védettséggel kapcsolatban intézkedésre köteles.

(3) A védetté nyilvánító határozatot kézbesíteni kell az érintett földterület birtokosának, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett egyéb érdekeltnek és a megyei múzeumnak.

(4) A Művelődési Minisztérium a védetté nyilvánító jogerős határozatot megküldi az illetékes földhivatalnak a védettség, illetőleg az ebből eredő korlátozásoknak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése végett. A földhivatal a bejegyzést elrendelő határozatot megküldi a történeti (régészeti) területek törzskönyvét vezető. Magyar Nemzeti Múzeumnak is.

(5) A történeti (régészeti) védett területeket egységes táblával kell ellátni. A táblák elhelyezésének és fenntartásának költségeit a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve viseli.

(6) Ha a védetté nyilvánítással kapcsolatban ingatlanrendezés szükséges, a műszaki munkálatok elvégzéséről, a költségek viseléséről a megyei múzeum gondoskodik.

(7) A védett földterület ellenőrzését az illetékes megyei múzeum gyakorolja. Az ellenőrzés során a megyei múzeum évenként jelentést ad a Magyar Nemzeti Múzeumnak."

29. §

A Vhr. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § Az országos múzeumnak a Tvr. 10-15. §-ában, továbbá a Vhr. 7. §-ának (1) bekezdésében és a 26. §-ának (2) bekezdésében előírt feladatok ellátása során, államigazgatási ügyben hozott határozata ellen a felügyeletét ellátó minisztériumhoz lehet fellebbezni."

30. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A már működő országos gyűjtőkörű egyéb múzeumok szakmúzeumként, a helytörténeti múzeumok tájmúzeumként, a muzeális emlékhelyek mint múzeumi kiállítóhelyek, az üzemi gyűjtemények pedig mint szakgyűjtemények folytatják működésüket.

31. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Vhr. 2. §-a (2) bekezdésének első mondata, 5. §-ának (3) bekezdése, 8. §-ának (3) bekezdésében "az illetékes országos múzeumnak és" szövegrész, a 27. §-ának (5) bekezdésében "a kulturális miniszter vagy" szövegrész, 36. §-ának (1) bekezdése, továbbá a Vhr. 19. §-ában, 35. §-ának (3) bekezdésében a "megyei városi" szövegrész.

(2) A Vhr. szövegében a "muzeális tárgy" helyébe a "muzeális emlék", a "Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Csoportja" helyébe a "Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete" elnevezés, a 21. § (7) bekezdésében, a 24. § (1) bekezdésében, a 29. § (4) bekezdésében, a 30. §-ában a "művelődési miniszter" helyébe az "illetékes országos múzeum" elnevezés, az 51. § előtti "Régészeti és történeti jelentőségű védett földterületek" cím helyébe pedig a "Történeti (régészeti) emlékek és földterületek" cím lép.

Pozsgay Imre s. k.,

művelődési miniszter