29/1981. (IX. 29.) PM rendelet
a társasági adóról és a társasági különadóról, valamint a külföldi érdekeltségű belföldi jogi személyek és egyéb szervezetek bérjárulék fizetési kötelezettségéről szóló 35/1978. (XII. 22.) PM rendelet módosításáról
A 39/1980. (XI. 22.) PM rendelettel módosított 35/1978. (XII. 22.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) - az 56/1978. (XII. 16.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az alábbiak szerint módosítom:
1. §
A Vhr. 2. §-ának (1) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:
"d) Ha a 10. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott társaság az adóköteles tevékenységével (jövedelemforrásával) kapcsolatban munkaviszonyban, vagy munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban, társadalombiztosítás alá eső alkalmazottat foglalkoztat, az alkalmazott után a 10. §-ban meghatározott társasági adót köteles fizetni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha az alkalmazott - jogszabály rendelkezése alapján - segítő családtagnak minősül."
2. §
A Vhr. 3. §-ának d), illetőleg h) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, egyidejűleg a j) pont hatályát veszti:
(Mentesek a társasági adó alól)
"d) a 43/1971. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munka- és alkotóközösségek, továbbá a lakás-, üdülő- és garázsszövetkezetek;"
"h) a magánkereskedők közkereseti társasága;"
3. §
A Vhr. 5. §-ának utolsó mondata helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"Ezekre, valamint a bevételek megállapítására, elszámolására, a leltározásra, továbbá a számlázási kötelezettségre és az üzleti okmányok megőrzésére az általános jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak az irányadók. Nem lehet költségként elszámolni azt az összeget, amelyet a társaság a tagjának nem alkalmazotti viszonyban végzett munkájáért - ideértve a szerzői vagy iparjogvédelem alá eső alkotást is - kifizet. Ha belföldi társaság adóbevallásának adatai nem helytállóak, vagy a bevallásadási kötelezettséget nem teljesítette, az adóköteles nyereséget a társaság jövedelmi és vagyoni viszonyaira, tevékenységi körére, jellegére, a szakmában elérhető haszonra és a rendelkezésre álló egyéb adatokra alapozott becsléssel kell meghatározni."
4. §
A Vhr. 6. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) A rendelet hatálya alá tartozó gazdasági munkaközösségeknek, polgári jogi társaságoknak, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportoknak, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő szakcsoportoknak nyilvántartásaikat és számadásaikat oly módon kell megszervezni, hogy azok megbízható alapul szolgáljanak a társasági adó alapjának megállapításához, valamint a társaság vagyonának védelméhez és a társaság tagjaival kapcsolatos elszámolásokhoz. Az e társaságok számviteli kötelezettségére vonatkozó különleges szabályokat a rendelet mellékletének E) pontja tartalmazza."
5. §
(1) A Vhr. 10. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, és a bekezdés az alábbi e) ponttal egészül ki:
"c) a belföldi társaságoknál - kivéve az e) pontban meghatározott gazdálkodó szervezeteket - továbbá az 1. § e) pontjában meghatározott szervezeteknél az adóköteles nyereség 40%-a;"
"e) a gazdasági munkaközösségnél, állami vállalat kiskereskedelmi, illetőleg vendéglátóipari üzletét bérlet alapján üzemeltető polgári jogi társaságnál, továbbá a 30/1981. (IX. 14.) MT rendelet hatálya alá tartozó szervezetek ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást, termelőeszközkereskedést, valamint hulladékbegyűjtést végző részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető polgári jogi társaságnál, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportnál, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő szakcsoportnál az adóköteles nyereség 3%-a."
(2) A Vhr. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a § az alábbi (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A 2. § (1) bekezdésének d) pontja alapján az alkalmazott után fizetendő adó mértéke az adóévben kifizetett és a társaságnál társadalombiztosítás alá eső munkabér 20%-a.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában nem minősül alkalmazottnak
a) a szakmunkástanuló, valamint a szakmunkásbizonyítvány megszerzését követő egy évig ugyanott tovább foglalkoztatott személy;
b) aki táppénzre jogosító keresőképtelen állományba kerül;
c) aki szülési szabadságát tölti, aki gyermekgondozási segélyben részesül;
d) akit a társaság fizetett szabadságon levő alkalmazottja helyett foglalkoztat;
e) a fizetés nélküli szabadságon levő alkalmazott;
f) akinek a munkáját a társaság a felmondás ideje alatt nem veszi igénybe;
g) az, aki katonai Szolgálatot teljesít.
(6) A belföldi társaságokat és az 1. § e) pontja alá tartozó szervezeteket az (1) bekezdés c) pontja szerint terhelő adót indokolt esetben - az esedékesség előtt benyújtott kérelemre - legfeljebb 50%-kal az adóhatóság vezetője is mérsékelheti."
6. §
(1) A Vhr. mellékletének 5.4. és 5.6. pontja az alábbi mondattal egészül ki: "Ez a rendelkezés nem vonatkozik a rendelet 10. §-a (1) bekezdésének e) pontjában felsorolt belföldi társaságokra."
(2) A Vhr. melléklete az alábbi 6.3. ponttal egészül ki:
"6.3. Az 1981. december 31. napját követően alakult belföldi társaságoknak a tevékenységük megkezdésétől számított 15 napon belül kell a bejelentést megtenniük a társasági adó alá eső tevékenységről. Azok a belföldi társaságok, amelyek 1982. január 1. napja előtt alakultak, illetőleg folytattak adóköteles tevékenységet, de a 6.2. pont alapján bejelentést nem tettek, azt 1982. január 31. napjáig kötelesek megtenni. Ha a belföldi társaság megszűnését elhatározta, köteles erről az adóhatóságnál 8 napon belül bejelentést tenni."
7. §
A Vhr. melléklete az alábbi E) ponttal egészül ki:
"E) Nyilvántartási és számadási kötelezettség
7.01. A pénzforgalomról, az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokról "Naplófőkönyvet" kell vezetni, abban külön rovaton kell kimutatni a pénztár és külön rovaton (rovatokon) a bankszámla (bankszámlák) forgalmát. A naplófőkönyvbe az adatokat naponta, bizonylatok alapján, tételesen kell bejegyezni.
Mind a pénztár, mind pedig a bankszámlán (bankszámlákon) elszámolt bevételi és kiadási tételeket jogcím szerint részletező rovatokban is szerepeltetni kell. A részletező rovatokat bevételek, kiadások, aktív elszámolások (pl. kifizetett előlegek) és passzív elszámolások (pl. hitelek) csoportosításában az adóbevallás elkészítéséhez és a társaság vagyonmegállapításához szükséges bontásban kell megnyitni és vezetni. A pénztár és bankszámla rovatok forgalma mindenkor meg kell egyezzen a részletező rovatok forgalmával.
A naplófőkönyvet havonta le kell zárni. Záráskor meg kell állapítani az egyes rovatok év elejétől halmozott forgalmának végösszegét - oly módon, hogy adókulcsonkénti elkülönítéssel a forgalmi adó alapja is kiszámítható legyen -, majd meg kell győződni a naplófőkönyv adatainak egyezőségéről. A naplófőkönyv adatainak helyességét a nyilvántartás vezetésével megbízott személy és (vagy) a társaság felelős vezetője aláírásával köteles igazolni.
7.02. Az állóeszköz-nyilvántartást a - faépületek, pavilonok,
- egyéb épületek, építmények,
- gépek, berendezések, felszerelési tárgyak és kizárólag sajátos üzemi (üzleti) járművek csoportosításban és azon belül egyedi részletezéssel
- jellemző, illetőleg az azonosításhoz szükséges adatok feltüntetése mellett - kell elkészíteni. A nyilvántartásban szereplő adatokat okmányokkal bizonyítani kell. A nyilvántartást folyamatosan úgy kell vezetni, hogy abból a bekövetkezett változásokat, az évenkénti leírásokat és a még leírható értéket meg lehessen állapítani.
7.03. A raktári készletekről - anyagokról, fogyóeszközökről, kész- és félkész termékekről - mennyiségi nyilvántartás vezetése nem kötelező. A vásárolt készletek értékét azok beszerzésekor kell kiadásként elszámolni.
Év végén a készleteket leltározni kell. A leltárban az állóeszközöket beszerzési áron a már elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett értékben, a vásárolt új raktári készleteket (anyagokat, fogyóeszközöket stb.) az év végén érvényes beszerzési áron, a rendeltetésszerű használatra alkalmas, használt darabonként 1000 Ft értékhatár feletti fogyóeszközöket és gyártóeszközöket a tényleges beszerzési ár 50%-os értékében kell a leltárban szerepeltetni. A kiadásként elszámolt anyagok (7.03. pont) összegét a leltárba felvett anyagértékkel csökkenteni kell. A darabonként 1000 Ft értékhatár alatti fogyóeszközöket és gyártóeszközöket a használatba vételkor kiadásként kell elszámolni, ezeket a készleteket, valamint a már teljesen leírt állóeszközöket a leltárban értékben szerepeltetni nem szabad.
A saját termelésű (előállított, gyártott) félkész-és késztermékeket előállítási áron - anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt együttes összegében - kell értékelni.
7.04. A munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján kifizetett munkabérek és egyéb kifizetések elszámolásánál a Munka Törvénykönyvében, illetve annak végrehajtási utasításaiban foglaltak szerint kell eljárni. A társadalombiztosítással kapcsolatos elszámolásokat, nyilvántartásokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell vezetni.
7.05. Nyilvántartást kell vezetni a vevőkkel szállítókkal kapcsolatosan áru-, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésből, szolgáltatásból származó követelésekről, illetve kötelezettségekről, a követelésekre befolyt összegekről, illetve a szállítói követelések kiegyenlítésére átutalt összegekről.
7.06. Nyilvántartást kell vezetni
- a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről és tartozásokról (folyósított előlegekről, ezek levonásáról; úti előlegekről, elszámolásra kiadott előlegekről stb.),
- a tagokkal és kisegítő családtagokkal kapcsolatos elszámolásokról (előleg személyi jövedelemből és az abból levont összegek).
7.07. A számlázási kötelezettségre vonatkozóan az általános jövedelemadóról szóló PM rendelet 66. §-ának előírásai szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a nyugtaadási kötelezettség 1000 forint alatti eladás esetén is fennáll.
7.08. Év végén, a december 31-i állapotnak megfelelően vagyonkimutatást kell készíteni és azt a bevallással együtt, az illetékes szervek részére -az előírt határidőre - meg kell küldeni. A vagyonkimutatásban az eszközök értékét, a követeléseket és kötelezettségeket a naplófőkönyv, a leltárak és az analitikus nyilvántartások adatai alapján kell szerepeltetni.
7.09. Az elszámolásokban szereplő bizonylatok kiállítására, alaki és tartalmi kellékeire vonatkozóan a számvitel bizonylati rendjéről szóló 29/1978. (XI. 14.) PM rendelet 3. § és 4. §-ának előírásait kell alkalmazni. A naplófőkönyvet, a leltárt, a vagyonkimutatást, az analitikus nyilvántartásokat és mindezek bizonylatait, valamint a tevékenységgel összefüggő iratokat, feljegyzéseket stb. az adó kivetéséhez való jog elévüléséig kell megőrizni.
7.10. Az előbb felsoroltakon kívül az adóhatóság más nyilvántartások vezetését is előírhatja vagy felmentést adhat."
8. §
(1) Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit az ez időponttól keletkezett adóalapok utáni adózásra kell alkalmazni.
(2) Azok a polgári jogi társaságok, amelyek 1982. április 30. napjáig gazdasági munkaközösséggé alakulnak, az adózás szempontjából úgy tekintendők, mintha tevékenységüket 1982. január 1. napjától gazdasági munkaközösségként folytatták volna.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter