16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelet

a mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos eljárásról szóló 26/1985. (V. 11.) MT rendelet végrehajtásáról

A mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos eljárásról szóló 26/1985. (V. 11.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a lakosság egészségét veszélyeztető mérgező hatású anyagra és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az azzal kapcsolatos tevékenységre (R. 1. §) terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a mérgező hatású anyag telephelyen kívüli szállítására.

A minősítés szabályai

2. § (1) A vegyi anyagok méregerősség szerinti osztályozásának szempontjait az 1. számú, a veszélyességének főbb jellemzőit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A mérgező hatású hatóanyagot, valamint a mérgező hatású készítményt (a továbbiakban együtt: mérgező hatású anyag) az 1. és a 2. számú mellékletben meghatározottak figyelembevételével az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: Tisztifőorvosi Hivatal) minősíti. A minősítő döntés meghozataláig minden ismeretlen vegyi anyag mérgező hatású anyagnak tekintendő.

3. § (1) A mérgező hatású anyag minősítésére (a továbbiakban: minősítés) az előállító, a külföldről behozni kívánt anyag esetén a forgalmazó (a külkereskedelmi vállalattal szerződő belföldi forgalmazó, sajátszámlás értékesítésnél a külkereskedelmi vállalat), illetőleg a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelme alapján kerül sor. A kérelem benyújtását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes szerve előírhatja.

(2) A minősítési kérelmet a Tisztifőorvosi Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a minősítés alapjául szolgáló közegészségügyi szakvéleményt (4. §).

(3) A külföldi eredetű mérgező hatású anyag esetében a minősítési kérelemhez az előállítás helye szerinti ország illetékes szakhatósága által kiállított engedélyokiratot, ennek hiányában a biztonságtechnikai adatlapot is csatolni kell.

4. § (1) A minősítés alapjául szolgáló közegészségügyi szakvéleményt - az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet (OMÜI), az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), illetőleg az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) (a továbbiakban együtt: intézet) szakvéleménye alapján - a közülük a felhasználás célja szerint illetékes intézet (a továbbiakban: koordináló intézet) készíti el. A szakvéleményezés költségei a kérelmezőt terhelik.

(2) A közegészségügyi szakvélemény elkészítését a koordináló intézetnél kell kezdeményezni. A szakvélemény elkészítéséhez szükséges adatok körét és a kért dokumentáció példányszámát - a 3. számú mellékletben foglaltak alapján, az érdekelt intézetekkel egyetértésben - a koordináló intézet közli a kérelmezővel.

(3) A szakvélemény elkészítéséhez szükséges adatokat, a magyar vagy angol nyelvű dokumentációt és - az intézetek ilyen irányú igénye esetén - vizsgálati mintát a kérelmező térítésmentesen köteles az intézet(ek) rendelkezésére bocsátani.

(4) A (2) bekezdés szerint megállapított adatokat megalapozó toxikológiai vizsgálatot a miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője által - a Tisztifőorvosi Hivatal vezetőjével egyetértésben - kijelölt szerv végezheti.

(5) Külföldi szerv által végzett vizsgálati eredmények felhasználhatóságát az intézet bírálja el.

5. § (1) A Tisztifőorvosi Hivatal a minősítésről a 4. számú melléklet szerint minősítő okiratot ad ki, és ennek alapján a mérgező hatású anyagot jegyzékbe veszi.

(2) A mérgező hatásúnak minősített anyagok jegyzékében bekövetkezett változásokat a Szociális és Egészségügyi Közlönyben az 5. számú melléklet szerint kell közzétenni.

(3) A mérgező hatású anyag összetételének megváltoztatását a Tisztifőorvosi Hivatalnak be kell jelenteni, amely a benyújtott adatok alapján dönt az esetleges újraminősítési eljárásról.

(4) A 2. §-ban említett minősítés és a rendeltetés szerinti felhasználási területnek megfelelő engedélyezés egy eljárás keretében is elvégezhető.

A mérgező hatású anyaggal végzett tevékenység

6. § (1) A mérgező hatású anyaggal kapcsolatos tevékenység (a továbbiakban: tevékenység) - a kutatás, az előállítás, a kísérleti gyártás és a nem termelőüzemi méretű kipróbálás kivételével - csak minősített mérgező hatású anyaggal folytatható.

(2) A R. 3. §-a (1) bekezdésének rendelkezéseit az e rendelet 1. és 2. számú mellékletében foglaltak, valamint az 5. § (2) bekezdése szerinti jegyzék figyelembevételével kell alkalmazni.

(3) A legalkalmasabb anyag kiválasztásához szükség esetén a koordináló intézettől szakvélemény kérhető. A szakvélemény elkészítése térítéshez kötött szolgáltatás.

7. § (1) A tevékenységhez az ÁNTSZ illetékes szervének előzetes engedélye (a továbbiakban: tevékenységi engedély) szükséges. Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként közreműködik a környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatokat ellátó hatóság.

(2) A tevékenységi engedélyre vonatkozó kérelmet

a) az előállítás tekintetében, illetőleg a több megyére kiterjedő vagy országos forgalmazás esetében a Tisztifőorvosi Hivatalhoz,

b) minden egyéb tevékenység esetében az ÁNTSZ illetékes helyi szervéhez

kell benyújtani.

(3) A tevékenységi engedély kiadásához a (2) bekezdésben említett szervek kiegészítő adatokat kérhetnek, illetőleg helyszíni vizsgálatot végezhetnek.

(4) A tevékenységi engedély határozott időre szól. Indokolt esetben az engedély egy okiratban több tevékenységre is kiadható. A tevékenységi engedélyben meg kell határozni a tevékenység feltételeit is.

(5) A tevékenységben bekövetkezetett változást be kell jelenteni az ÁNTSZ illetékes szervének.

(6) A tevékenységi engedéllyel rendelkezőket az ÁNTSZ illetékes szerve nyilvántartásba veszi.

8. § (1) A tevékenységi engedély egyidejűleg az abban meghatározott mérgező hatású anyag vásárlására is jogosít és a forgalmazási engedélyt is magában foglalhatja.

(2) A mérgező hatású anyag csak az érvényes tevékenységi engedéllyel rendelkező vagy 18 éven felüli megbízottja számára szolgáltatható ki. A kiszolgáltatáshoz be kell mutatni a személyi igazolványt és a tevékenységi engedélyt, megbízott esetében a megbízást is.

9. § (1) A mérgező hatású anyag tárolása - függetlenül annak időtartamától -, valamint árusítása az R.-ben, a 6. számú mellékletben, illetőleg a tevékenységi engedélyben meghatározottak szerint történhet. Ettől eltérő tárolás, valamint árusítás esetén az engedélyt vissza kell vonni és a raktárban, illetőleg az üzletben található mérgező hatású anyagot zárolni kell.

(2) A mérgező hatású anyag kereskedelmi csomagolására vonatkozó előírásokat a minősítő okirat tartalmazza. A csomagolóanyagot [10. § (2) bekezdés] a méregtartalomra utaló maradandó jelzéssel kell ellátni.

(3) A mérgező hatású anyag telephelyen belüli szállítását (anyagmozgatását) a rendelet 6. számú mellékletének 2. pontjában, illetőleg a tevékenységi engedélyben foglalt közegészségügyi előírások szerint szabad végezni.

10. § (1) Mérgező hatású anyagot tilos előállítani, gyártani, csomagolni, kiszerelni élelmiszert, ételt, italt, élvezeti cikket (a továbbiakban együtt: élelmiszer) vagy takarmányt előállító üzemben.

(2) Eredetileg mérgező hatású anyag tárolására készített vagy használt csomagoló- és burkolóanyag (zsák, tartály, edényzet stb.) (a továbbiakban együtt: csomagolóanyag) tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására, beleértve a cefre tárolását is.

(3) Eredetileg élelmiszer csomagolására vagy tárolására készített vagy használt csomagolóanyagot mérgező hatású, illetőleg fertőtlenítő és egyéb kémiai anyag tárolására tilos felhasználni.

11. § (1) A mérgező hatású anyaggal kapcsolatos tevékenység általános közegészségügyi feltételeire, továbbá a dolgozók munkába állításának és foglalkoztatásának egészségügyi feltételeire irányadó jogszabályok felsorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az R. 4. §-ában megjelölt személyek és szervezetek a tevékenység gyakorlása során kötelesek folyamatosan vezetni a 8. számú melléklet szerinti nyilvántartást. Ezt a nyilvántartást az utolsó bejegyzéstől számított 10 évig kell megőrizni.

(3) A tevékenység részletes feltételeit - ideértve az esetleg szükségessé váló méregtelenítést és közömbösítést is -

a) az R. 4. §-a (1) bekezdésében és 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottaknak megfelelően a Tisztifőorvosi Hivatal,

b) minden egyéb tevékenység esetében az ÁNTSZ illetékes szerve a minősítő okiratban foglaltak alapján,

a helyi körülmények figyelembevételével állapítja meg.

(4) A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabályban nem szereplő mérgező hatású anyaggal dolgozóknál a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatát és véleményezését a minősítő okiratban foglaltak szerint kell elvégezni.

A közegészségügyi ismeretek oktatása

12. § (1) A tevékenységet csak az a személy folytathatja, aki az ahhoz szükséges közegészségügyi ismeretekkel rendelkezik, az előírt oktatásban részesült és vizsgakötelezettségének eleget tett.

(2) A közegészségügyi ismeretek elsajátítását a megfelelő szakirányú képzés és továbbképzés keretei között - vizsgakötelezettséggel - kell biztosítani.

(3) A megfelelő szakirányú képzésben nem részesülő dolgozók (az eladók, a betanított dolgozók stb.) részére alapfokú közegészségügyi ismereteket tartalmazó, vizsgaköteles tanfolyamot és - ötévenként - továbbképző tanfolyamot kell szervezni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a mérgező hatású anyagokra vonatkozó közegészségügyi ismeretek oktatását és gyakorlati elsajátítását a munkavédelmi oktatás keretében is biztosítani kell.

(5) A közegészségügyi ismeretek oktatásának (képzés, továbbképzés, tanfolyam) témakörét, tananyagát és vizsgakövetelményét a (2) bekezdésben foglalt esetben a Tisztifőorvosi Hivatal hagyja jóvá, a (3) bekezdés esetében pedig - a Tisztifőorvosi Hivatal által meghatározott alapelvek szerint - az ÁNTSZ megyei, fővárosi szerve dolgozza ki. Az oktatásban és a vizsgáztatásban az ÁNTSZ illetékes szerve is részt vesz.

(6) A (2)-(4) bekezdésben említett oktatási formák szervezése az érdekelt miniszter, illetőleg a munkáltató feladata. Az oktatásban résztvevő dolgozókról a munkáltató nyilvántartást vezet.

A mérgező hatású anyagok nyilvántartása A mérgezési esetek bejelentése

13. § (1) Az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (a továbbiakban: ETTSZ) a mérgező hatású anyagok országos nyilvántartása keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a mérgező hatású anyagok toxikológiai közegészségügyi klinikai adatait.

(2) Az ETTSZ nyilvántartásának alapját a rendelet hatálybalépését megelőzően bejelentett adatok, továbbá a Tisztifőorvosi Hivatal által az ETTSZ-nek másolatban megküldött minősítő okiratok és az azok alapjául szolgáló szakvélemények képezik. A R. 1. §-ának (5) bekezdésében megjelölt anyagok és készítmények - a radioaktív anyagok és készítmények, valamint a veszélyes hulladékok kivételével - törzskönyvezését, illetőleg minősítését (engedélyezését) végző vagy abban közreműködő egészségügyi szervek is kötelesek megküldeni az ETTSZ-nek az (1) bekezdésben megjelölt, rendelkezésükre álló adatokat.

(3) Az ETTSZ a nyilvántartásban szereplő mérgező hatású anyagokra vonatkozóan nem adhat felvilágosítást, kivéve

a) a közegészségügyi-járványügyi szervek részére közegészségügyi feladataik ellátásához,

b) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és területi szervei, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, valamint a növényvédelmi szervek részére, a foglalkozási balesetek vagy foglalkozási megbetegedések megelőzéséhez, írásbeli,

c) a mérgezettek orvosi elsősegélynyújtását és egészségügyi ellátását végzők részére a betegellátáshoz,

d) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek illetékes parancsnokai (vezetői), továbbá a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és területi szervei részére kémiai katasztrófahelyzetek és balesetek felszámolásához,

e) a bíróságok, az ügyészségek, a nyomozó hatóság és az igazságügyi szakértői irodák részére írásbeli

megkeresés esetén, kizárólag a feladataik ellátásához szükséges mértékben.

(4) Az ETTSZ az általa szolgáltatott felvilágosításról nyilvántartást vezet.

(5) Az ETTSZ az e rendeletben meghatározott, valamint a szervezeti és működési szabályzatában foglalt feladatait a Tisztifőorvosi Hivatal vezetője által kijelölt egészségügyi intézmények bevonásával látja el. A szervezeti és működési szabályzatát az ETTSZ maga állapítja meg és azt a Tisztifőorvosi Hivatal vezetője hagyja jóvá.

14. § (1) A Magyar Köztársaság területén előforduló bármilyen eredetű emberi mérgezési esetet az erre a célra rendszeresített "mérgezési eset bejelentőlap" elnevezésű űrlapon (9. számú melléklet) az ETTSZ-hez be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentő lapot az első ellátást végző orvos tölti ki, majd - a további ellátásra szoruló beteg esetén - a beteggel együtt továbbküldi a végleges kórismét megállapító orvoshoz, illetőleg egészségügyi intézményhez, ahol a bejelentőlap további kitöltését végzik.

(3) Ha a mérgezett személy bejelentőlap nélkül kerül az egészségügyi intézménybe, akkor a bejelentőlap valamennyi pontjának kitöltését az intézmény végzi el.

(4) A bejelentőlapot lezáró orvos, illetőleg egészségügyi intézmény - a mérgezett személy intézményből történő elbocsátását, illetőleg esetleges elhalálozását követő egy héten belül - megküldi azt az ETTSZ-nek.

(5) A bejelentési kötelezettség kiterjed a Belügyminisztérium hatósági boncolást végző szakértőire is.

(6) A mérgezési esetekről az ETTSZ a Népjóléti Minisztérium beszámolási rendjének megfelelő összesítő jelentést készít.

Baleset-elhárítási és intézkedési terv készítése Rendkívüli események

15. § A balesetelhárítási és intézkedési terv készítését és annak határidejét az ÁNTSZ illetékes szerve a mérgező hatású anyag (minősítő okirat) és az azzal folytatott tevékenység ismeretében határozza meg.

16. § (1) A tevékenységi engedély elvesztését az engedéllyel rendelkező azonnal köteles jelenteni az engedélyt kiadó szervnek, amely az engedélyt érvényteleníti és gondoskodik az érvénytelenítés közzétételéről.

(2) A mérgező hatású anyagnak a minősítő okiratban meghatározott mennyisége eltűnését vagy elvesztését az esetet észlelő, illetőleg az engedéllyel rendelkező köteles azonnal jelenteni az ÁNTSZ illetékes szervének; bűncselekményre utaló adat, tény vagy körülmény esetén az illetékes rendőri szervnek is.

(3) A mérgező hatású anyagot megtaláló személy köteles ezt azonnal jelenteni az ÁNTSZ illetékes szervének vagy az illetékes rendőri szervnek.

Záró rendelkezések

17. § (1) A mérgező hatásúnak tekinthető anyagokat 1997. december 31. napjáig kell minősíttetni. Nem kell minősíttetni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalának (a továbbiakban: OTH) a 333/1995. Tájékoztatójában (a továbbiakban: Tájékoztató) felsorolt - minősítettnek tekintendő - anyagokat. A Tájékoztatóban szereplő anyagok, illetve az OTH 888/1995. Közleményében felsorolt anyagok és készítmények közül az egy vagy több anyagot tartalmazó készítmények minősítettnek tekintendők.

(2) A mérgező hatásúnak tekinthető nem minősített, illetve az (1) bekezdés alapján minősítettnek nem tekintendő anyagokkal vagy készítményekkel kapcsolatos tevékenységre engedély legfeljebb 1997. december 31. napjáig adható.

(3) Az ÁNTSZ illetékes szerve közegészségügyi érdekekre figyelemmel az (1) bekezdésben megjelöltnél korábbi időpontra is előírhatja a minősítési eljárás lefolytatását.

(4) A rendelet 12. §-ának (3) bekezdése szerinti alapfokú tanfolyam első ízben való megszervezéséről 1990. január 1-jétől folyamatosan, de legkésőbb 1993. december 31. napjáig gondoskodni kell.

(5)[1] Az 1996. december 30-át követően és 1997. április 30-át megelőzően az érvényét vesztő engedéllyel rendelkező a tevékenységi engedély alapján tevékenységét 1997. április 30-ig végezheti.

(6) A finomvegyszer gyártó által kiadott finomvegyszer árucikk jegyzékben (a továbbiakban: katalógus) szereplő finomvegyszerekre a tevékenységi engedélyt katalógusonként kell kiadni. E rendelet alkalmazásában finomvegyszer az olyan vegyi termék,

a) amely minősége alapján az MSZ 9563 szabvány szerinti valamely minőségi kategóriába - a technikai minőségi kategória kivételével - besorolható, vagy

b) amelynek minősége az ISO, ACS, DIN nemzetközi minőségi kategóriák valamelyikének megfelel.

18. § Az e rendeletben foglaltak végrehajtását az ÁNTSZ illetékes szerve ellenőrzi. Ez a rendelkezés nem érinti az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség külön jogszabályban meghatározott ez irányú jogkörét.

19. § (1) Ez a rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba. A rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a mérgek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 4/1957. (XI. 5.) EüM rendelet,

a mérgek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 4/1957. (XI. 5.) EüM rendelet kiegészítéséről szóló 1/1963. (V. 4.) EüM rendelet,

a mérgek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 4/1957. (XI. 5.) EüM rendelet módosításáról szóló 3/1967. (IV. 9.) EüM rendelet,

a mérgek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 4/1957. (XI. 5.) EüM rendelet módosításáról szóló 13/1984. (XII. 1.) EüM rendelet,

a mérgek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló rendelkezések végrehajtása tárgyában kiadott 44/1957. (Eü. K. 22.) EüM utasítás,

a mérgek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló rendelkezések végrehajtása tárgyában kiadott 44/1957. (Eü. K. 22.) EüM utasítás kiegészítéséről szóló 63/1968. (Eü. K. 23.) EüM utasítás,

a mérgek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló rendelkezések végrehajtása tárgyában kiadott 44/1957. (Eü. K. 22.) EüM utasítás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 25/1969. (Eü. K. 10.) EüM utasítás,

az egyes ipari oldó- és hígítószereket tartalmazó termékek forgalomba hozatalának és felhasználásának egészségügyi feltételeiről szóló 2/1965. (II. 28.) EüM rendelet,

a méregkezelői (toxikológiai) oktatásról szóló 1/1969. (III. 18.) EüM rendelet,

a méregkezelői (toxikológiai) oktatásról szóló 1/1969. (III. 18.) EüM rendelet végrehajtásáról szóló 15/1969. (Eü. K. 7.) EüM utasítás,

a mérgező hatású anyagok és készítmények bejelentéséről kiadott 39/1970. (X. 17.) Korm. rendelet végrehajtásáról és a Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat megszervezéséről szóló 12/1970. (X. 21.) EüM rendelet,

a mérgező hatású anyagok és készítmények bejelentéséről kiadott 39/1970. (X. 17.) Korm. rendelet végrehajtásáról és a Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat megszervezéséről szóló 12/1970. (X. 21.) EüM rendelet módosításáról szóló 7/1972. (V. 30.) EüM rendelet,

a Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat szervezetéről és működéséről, valamint a mérgező hatású anyagok és készítmények bejelentéséről kiadott 12/1970. (X. 21.) EüM rendelet végrehajtásáról szóló 39/1970. (Eü. K. 22.) EüM utasítás,

a Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat szervezetéről és működéséről, valamint a mérgező hatású anyagok és készítmények bejelentéséről kiadott 12/1970. (X. 21.) EüM rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 39/1970. (Eü. K. 22.) EüM utasítás módosításáról szóló 15/1972. (Eü. K. 12.) EüM utasítás,

az egyes egészségügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/1983. (XII. 28.) EüM rendelet 1. §-a.

(4) Az Egészségügyi Minisztérium hivatalos közleményét kisiparos részére méregvásárlási engedély adásáról (Eü. K. 1954. évi 15. szám),

az Egészségügyi Minisztérium tájékoztató közleményét a mérgek forgalomba hozataláról szóló 44/1957. (Eü. K. 22.) EüM utasítás alapján rendszeresített nyomtatványokról (Eü. K. 1958. évi 5. szám),

az Egészségügyi Minisztérium tájékoztató közleményét a mérgek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló egyes rendelkezések végrehajtásáról (Eü. K. 1958. évi 22. szám),

az emberi mérgezési esetek bejelentéséről szóló 31.760/1971. (Eü. K. 12.) EüM közleményt,

a Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat közegészségügyi információs tevékenységének megkezdéséről szóló 52.782/1973. (Eü. K. 20.) EüM közleményt

visszavonom.

1. számú melléklet a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelethez

2. számú melléklet a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelethez

A vegyi anyagok veszélyesség szerinti osztályozása

Veszélyességi kategóriák

A veszélyesség megállapításának szempontjai

1. Méregerősség

2. Akut (heveny) toxicitás

3. Maró hatás

4. Irritatív hatás

5. Bőrön át az anyag felszívódik

6. Szubakut toxicitás

7. Szenzibilizáló hatás

8. Rákkeltő (karcinogén) hatás

9. Mutagén hatás

10. Teratogén, embriotoxikus hatás

11. Krónikus toxicitás

12. Ismételten a szervezetbe jutva kumulálódik (lassan ürül)

13. Környezetegészségügyi veszélyesség

14. Egyéb tényezők (az akut vagy a krónikus hatás küszöb koncentráció, illetve dózis alacsony, az akut hatás küszöb koncentráció, ill. dózis értéke közel van a halálos koncentráció, ill. dózis értékéhez, a nagyfokú illékonyság miatt az egészségkárosító koncentráció a munkazónában, a lakóhelyi légtérben pillanatszerűen kialakul, nincs antidótuma stb.)

Magyarázat a 2. számú melléklethez

Ha egy anyag a 2-14. sorszámok alatt felsorolt veszélyességre jellemző paraméterek egyikével sem bír, akkor az erős mérgek csoportjába tartozó anyagok automatikusan a kifejezetten veszélyes, a mérgek a veszélyes, a gyenge mérgek a mérsékelten veszélyes, a gyakorlatilag nem mérgező anyagok a gyakorlatilag nem veszélyes anyagok kategóriájába tartoznak. Pl:

A sztrichnin per os LD50 értéke patkányon:

10-20 mg/ttkg

(Erős Méreg, M-I)

A réz-szulfát per os LD50 értéke patkányon:

300 mg/ttkg

(Méreg, M-II)

A Propaklór per os LD50 értéke patkányon:

1 500 mg/ttkg

(Gyenge Méreg, M-III)

A polietilén per os LD50 értéke patkányon:

>5 000 mg/ttkg

(Gyakorlatilag nem Mérgező, M-IV)

Ha egy vegyi anyagnak a méregerősséggel jellemezhető hatása mellett a 2. sz. mellékletben a 2-14. sorszám alatt felsorolt hatása(i) is van(nak), akkor az anyag a méregerősségnek megfelelő "automatikus" veszélyességi kategóriánál "veszélyesebb" kategóriába kerül. A veszélyességi kategóriát a szakvéleményező javaslata alapján a koordináló intézet jóváhagyás végett a minősítő okiratot kiadó ÁKJFF-hez terjeszti be.

A veszélyességi kategóriába sorolást az alábbi példákkal szemléltetjük:

A benzol per os LD50 értéke patkányon:

5 600 mg/ttkg, folyadék

(Gyenge Méreg, M-III.)

4 órás LC50 értéke patkányon:

50 000 mg/m3,

(Gyenge Méreg, M-III)

humán karcinogén8, mutagén9, a vérképzést irreverzíbilisen károsítja2,6,11 irritatív4 (Kifejezetten Veszélyes, V-A).

Az etilbenzol per os LD50 értéke patkányon:

3 500 mg/ttkg, folyadék

(Gyenge Méreg, M-III.)

4 órás LC50 értéke patkányon: 32 000 mg/m3,

(Gyenge Méreg, M-III)

irritatív4, teratogén (és embriotoxikus)10 (Veszélyes, V-B)

3. számú melléklet a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelethez

Adatszolgáltatás a közegészségügyi szakvélemény elkészítéséhez

1. Általános adatok

1.1. az anyag vagy a készítmény neve, kereskedelmi megnevezése

1.2. a gyártó neve és címe

1.3. a forgalmazó neve és címe

1.4. az anyag vagy a készítmény összetétele (ható- és segédanyagok részaránya)

1.5. a csomagolási egység:

töltési tömege, ill. térfogata

méretei

anyaga

zárási módja

1.6. az anyag vagy a készítmény méregjelzése, ill. méregosztálya a gyártó országban

1.7. a veszélyes áruk nemzetközi szállítását szabályozó egyezmények (megállapodások) szerinti osztály, sorszám, betű szerinti megnevezés és besorolás

1.8. tűzveszélyességi osztály

1.9. a tárolás módja

1.10. eltarthatósági idő

2. Fizikai-kémiai tulajdonságok

2.1. hatóanyag(ok) kémiai és fizikai tulajdonságai

2.1.01. kémiai megnevezés és szinonimák (MTA kémiai helyesírása szerint)

2.1.02. a Chemical Abstracts kódszáma

2.1.03. közhasználatú elnevezés ("common name") és szinonimák, gyári kód, egyéb

2.1.04. tapasztalati képlet

2.1.05. szerkezeti képlet

2.1.06. molekula tömeg

2.1.07. fizikai állapot, halmazállapot

2.1.08. szín

2.1.09. szag

2.1.10. kémhatás

2.1.11. gőznyomás, illékonyság

2.1.12. szemcseszilárdság, kopásállóság

2.1.13. szemcseméret-eloszlás

2.1.14. sűrűség

2.1.15. viszkozitás, felületi feszültség

2.1.16. olvadáspont

2.1.17. forráspont

2.1.18. lobbanáspont, gyulladási hőmérséklet

2.1.19. robbanási koncentráció határértéke (térfogat%)

2.1.20. oldhatóság (vízben, lipoidokban, szerves oldószerben, savban, lúgban, egyéb)

2.1.21. vízben nem oldható hatóanyag esetében: szerves oldószerben, növényi olajban, etanolban való stabilitás (féléletidő)

2.1.22. megoszlási koefficiens: víz/n-oktanol

2.1.23. bomlékonyság hő- és fényhatásra

2.1.24. hidrolizálhatóság - stabilitás és bomlástermékek vízben, savban, lúgban, egyéb közegben - higroszkóposság

2.1.25. a technikai anyag összetétele, tisztasága - izomérek, bomlástermékek, szennyezések megnevezése és részaránya, nem azonosítható anyaghányad

2.1.26. technikai hatóanyag tisztaságának meghatározására szolgáló analitikai eljárás

2.1.27. kémiai reaktivitás: oxidáló-redukáló hatás, reakció vízzel, levegővel, nukleofilekkel, egyéb

2.1.28. egyéb fizikai-kémiai jellemzők

2.2. A készítmény kémiai és fizikai tulajdonságai

2.2.01. hatóanyag-tartalom

2.2.02. melléktermékek és szennyezések megnevezése és koncentrációja

2.2.03. segédanyagok megnevezése és koncentrációja

2.2.04. fizikai állapot, halmazállapot

2.2.05. szín

2.2.06. szag

2.2.07. kémhatás

2.2.08. szemcseszilárdság, kopásállóság

2.2.09. szemcseméret-eloszlás

2.2.10. sűrűség

2.2.11. viszkozitás, felületi feszültség

2.2.12. olvadáspont

2.2.13. forráspont

2.2.14. lobbanáspont, gyulladási hőmérséklet

2.2.15. robbanási koncentráció határértékek (térfogat%)

2.2.16. oldhatóság (vízben, lipoidokban, szerves oldószerben, savban, lúgban, egyéb)

2.2.17. higroszkóposság

2.2.18. korrozív hatás

2.2.19. egyéb fizikai-kémiai jellemzők

3. Az anyag vagy a készítmény gyártása, feldolgozása, felhasználása

3.1. alkalmazási, felhasználási területe (pl. oldószer, intermedier)

3.2. a gyártás és a feldolgozás technológiája

3.3. munkatérbe jutó szennyező anyagok (intermedierek, melléktermékek stb.) és azok mennyisége

3.4. felhasználás leírása

3.5. a felhasználás során a légtérbe jutó szennyező anyagok és azok mennyisége

3.6. a tervezett felhasználók köre (foglalkozásszerű vagy lakossági)

(A vizsgálatok szükségességéről a szakvéleményező és/vagy a koordináló intézet dönt.)

4. Az anyag és/vagy a készítmény toxikológiai vizsgálati adatai

4.2. félheveny toxicitási vizsgálatok

4.3. idült toxicitási vizsgálatok

4.4. "késői" toxikus hatások

4.5. Egyéb (speciális) toxikológiai adatok

(A vizsgálatok szükségességéről a szakvéleményező és/vagy a koordináló intézet dönt.)

4.5.1. A heveny, félheveny vagy idült mérgező hatások célszerveinek, célrendszereinek vizsgálata. Pl. hepatotoxicitási, nephrotoxicitási, neurotoxikológiai, immuntoxikológiai vizsgálatok.

4.6. biológiai lebonthatóság

4.7. környezetegészségügyi vizsgálatok

4.7.01. perzisztencia levegőben, vízben, talajban

4.7.02. biotikus és abiotikus bomlás a környezetben

4.7.03. daphnia toxicitás

4.7.04. hal toxicitás

4.7.05. alga toxicitás

4.7.06. toxicitás a talaj mikroflórájára

4.8. az emberi mérgezések megelőzése

4.8.01. esetleges mérgezések jellemzése

4.8.02. elsősegély

4.8.03. gyógykezelés

4.8.04. antidótum

4.8.05. egyéni védőfelszerelés (védőöltözet, védőeszközök)

4.8.06. használatbavételi várakozási idő

4.8.07. javaslat a higiéniás határértékekre, külföldi határértékek

4.8.07.01. légszennyező anyagoknak a munkahely levegőjében megengedett, egy műszakra vonatkozó átlagkoncentrációja (MAK)

4.8.07.02. ivóvíz-határérték

4.8.07.03. immissziós határérték (MIK)

4.8.07.04. élelmiszerben megengedett határérték

5. Egyéb információk

5.1. Információ az anyag vagy a készítmény engedélyezéséről más országokban

5.2. Az anyag vagy a készítmény minden olyan, az emberi toxicitásra vagy a környezeti ártalmasságára utaló adata, amely a felsoroltakon kívül még rendelkezésre áll

6. 6.1. Címketervezet (magyar nyelvű)

6.1.1. az anyag vagy a készítmény megnevezése, összetétele

6.1.2. a gyártó vagy a forgalomba hozó neve, címe

6.1.3. az anyag vagy a készítmény felhasználási területe, rendeltetése

6.1.3.1. használati utasítás tervezet

6.1.4. a (feltételezett) méregosztálynak megfelelő jelkép, megnevezés és tiltó feliratok

6.1.5. az anyaggal vagy a készítménnyel folytatott tevékenység közegészségügyi veszélyei

6.1.6. munkavédelmi és közegészségügyi előírások

6.1.7. tárolási előírások, az eltarthatóság időtartama

6.1.8. előírások a hulladék kezelésére

6.1.9. elsősegélynyújtás heveny mérgezés esetén

6.2. Az ellenőrzésre alkalmas analitikai módszerek

6.2.1. kimutatás levegőmintában

6.2.2. az anyag vagy metabolitjainak kimutatása biológiai mintákban (nyál, vér, vizelet stb.)

6.2.3. az anyag és bomlástermékeinek, illetőleg metabolitjainak meghatározása élelmiszerekben

6.2.4. kimutatás víz- és talajmintákban

6.3. A csomagolóanyag és maradék ártalmatlanítására javasolt eljárás

6.4. Irodalmi hivatkozások, publikációk; a toxikológiai adatok alapjául szolgáló biztonsági vizsgálatok leírása, dokumentálása

4. számú melléklet a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelethez

Minősítő okirat mérgező hatású anyagról

A mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos eljárásról szóló 26/1985. (V. 11.) MT rendelet 2. §-ában, valamint az ennek végrehajtásáról szóló 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogkörömben a mérgező hatású anyag minősítésére az alábbi okiratot adom ki:

1. A mérgező hatású anyag megnevezése (fantázianév, képlet)

2. Összetétele (ható- és segédanyagok részaránya)

3. A minősítést kérelmező neve, címe (telephelye)

4. A méregerősség

5. A veszélyességre utaló jellemzők

6. Tűzveszélyességi osztály

7. Felhasználási terület

8. Csomagolásra és címkére vonatkozó előírások

9. Tárolási és anyagmozgatási előírások (eltarthatóság)

10. Munkavédelmi előírások

11. Munka-, élelmezés-, és környezetegészségügyi előírások

11.1. Közvetlen és közvetett káros hatás a környezetre

12. A foglalkoztatás egészségügyi feltételei (képzettség, orvosi alkalmasság)

13. Általános és orvosi elsősegélynyújtás heveny mérgezés esetén

14. Szempontok a balesetelhárítási és intézkedési terv készítéséhez

15. Előírt minőségi követelmények, fizikai, kémiai stb. jellemzői

16. Hulladék kezelés

17. Egyéb közegészségügyi előírások [köztük azon mennyiség meghatározása, amelynek eltűnését vagy elvesztését a rendelet 16. § (2) bekezdése szerint jelenteni kell].

(A szakvélemény száma:.....)

Dátum:

.............................................. (aláírás)

Megjegyzés:

A minősítő okiratnak tartalmaznia kell a fenti 1-17. pont szerinti adatokat, előírásokat.

5. számú melléklet a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelethez

A mérgező hatású anyagok jegyzéke

Magyarázat példák segítségével a mérgező hatás szempontjából minősített anyagok jegyzékéhez

6. számú melléklet a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelethez

A tárolás, a telephelyen belüli szállítás (anyagmozgatás) és az árusítás közegészségügyi előírásai

1. Tárolás

1.1. Erős mérgek, mérgek, kifejezetten veszélyes és veszélyes anyagok

1.1.1. Az anyagokat erősfalú és biztonsági zárral ellátott méregszekrényben vagy kizárólag erre a célra szolgáló, minden oldalról erős fallal körülzárt, szellőztethető, megfelelő megvilágítással és biztonsági zárral ellátott helyiségben, vagy elzárhatóan körülkerített rakterületen (a továbbiakban együtt: méregtároló) anyagonként elkülönítve és jelölve kell tárolni.

1.1.2. A méregtároló ajtajának külső falát szembetűnő módon, szabványos "MÉREG" felirattal és HALÁLFEJ jelzéssel kell ellátni. Ha a tárolt anyagok között maró, vagy rosszindulatú daganatot okozó hatású anyag is van, a méregtároló ajtaján a "MARÓ" és/vagy "RÁKKELTŐ" feliratot, illetve jelzést is el kell helyezni. A feliratokat, illetve jelzéseket (szimbólumokat) úgy kell elhelyezni, hogy azok ne legyenek eltávolíthatóak.

1.1.3. A méregtárolót használaton kívül zárva kell tartani. A biztonsági zár kulcsát az üzem (vállalat, laboratórium stb.) felelős vezetője, vagy az általa megbízott személy köteles őrizni, és a zárat csak az ő jelenlétében szabad felnyitni.

1.2. Valamennyi mérgező hatású anyag

1.2.1. A méregtárolóban a mérgező hatású, illetve veszélyes anyagokon kívül más árut elhelyezni, illetőleg tárolni tilos.

1.2.2. A méregtároló közvetlen közelében élelmiszert, italt, élvezeti cikket, vagy takarmányt, illetőleg gyógyszert raktározni nem szabad.

1.2.3. A méregtárolóban a mérgező hatású anyagot csak olyan anyagból készült csomagolóanyagban [rendelet 10. § (2) bek.] szabad tárolni, amely a méreg szétszóródását megakadályozza.

1.2.4. A méregtárolóba csak az üzem (vállalat, laboratórium stb.) felelős vezetője, vagy az általa a mérgező hatású anyagok kezelésével megbízott szakképzett személy nyúlhat be, illetőleg léphet be. Takarítását csak erre kijelölt és oktatásban részesült személy végezheti.

1.2.5. A méregtárolóban étkezni és dohányozni tilos. A méregtárolót állandóan szennyezésmentesen (tisztán) kell tartani.

1.2.6. A nagykereskedelmi vállalatok a csomagolt és bontatlanul továbbadásra szánt mérgező hatású anyagot nem mérgező vegyi anyagokkal közös helyiségben is tárolhatják, amennyiben megoldható a méregerősség szerinti elkülönítés és jelölés. Minden esetben biztosítani kell, hogy a mérgező hatású anyag az egyéb vegyi anyagokat ne szennyezze, illetőleg az egyéb vegyi anyagok a mérgező hatású anyagokkal össze ne keveredhessenek. Az ilyen méregtárolókra is alkalmazni kell a fenti 1.1., illetve 1.2. pontok rendelkezéseit.

1.3. Gyenge mérgek, mérsékelten veszélyes anyagok

Tárolásukat az előállítási, gyártási helyen úgy kell megoldani, hogy kigőzölgésük, elcsepegésük, porzásuk, elsodródásuk ne következzék be. Mérgező vagy egyéb károsító hatásukat jelezni kell. Ezen anyagokkal folytatott tevékenység szabályozásában a biztonságos munkavégzést, a környezetszennyezés kizárását - a munkavédelmi szabályzatban is rögzítve, felelősök megjelölésével - is biztosítani kell.

1.4. A gyakorlatilag nem mérgező és a gyakorlatilag nem veszélyes anyagok tárolása különleges szabályozást nem igényel.

2. Telephelyen belüli szállítás (anyagmozgatás)

2.1. Erős mérgek, mérgek, kifejezetten veszélyes és veszélyes anyagok

2.1.1. Az anyagokat csak olyan - vegyi összetételének és halmazállapotának megfelelő - csomagolóanyagban szabad szállítani, amelyből szállítás közben szét nem szóródhat, ki nem ömölhet és el nem párologhat. A légnemű halmazállapotú vagy gáz tartalmú folyékony halmazállapotú anyagokat tartalmazó törékeny tartályokat külső fém- vagy fafonattal kell körülvenni. A folyékony anyaggal töltött törékeny tartályt erős, kitömött burkolatba úgy kell csomagolni, hogy törés esetén a folyadékot a kitömő anyag (fűrészpor, vatta stb.) teljesen felszívja. A kitömő anyagot úgy kell megválasztani, hogy a kitömő anyag és a kiömlő anyag érintkezése mérgező anyag (gáz, füst stb.) képződését kizárja. A szállítmányt kísérő személy köteles biztosítani, hogy a szállítás közben az anyag ne párologhasson, ki ne szóródhassék, szét ne folyhassék és illetéktelen személyek kezéhez ne juthasson. A csomagoló burkolaton és/vagy a szállítóeszközön el nem távolítható módon a mérgező hatást és a veszélyességet szimbólummal és/vagy felirattal jelezni kell.

2.1.2. A szállítás közben törés, vagy más ok folytán kiömlött vagy szétszóródott anyag méregtelenítéséről, esetleg megsemmisítéséről (közömbösítéséről) a szállító azonnal köteles gondoskodni.

2.1.3. Az anyag mozgatásakor használt csomagolóanyagot emberi fogyasztásra használatos anyag, takarmány, valamint ezek alapanyagainak csomagolására használni tilos; más anyag csomagolására (burkolására) csak megfelelő méregtelenítés után lehet felhasználni, a veszélyes hulladék kezelésére vonatkozó rendelkezések betartása mellett.

2.2. Gyenge mérgek, mérsékelten veszélyes anyagok

Ezen anyagok mozgatását úgy kell megoldani, hogy kigőzölgésük, elcsepegésük, porzásuk, elsodródásuk megakadályozásával a dolgozók és a lakosság expozícióját, a környezet szennyezését biztonsággal ki lehessen zárni. Mérgező hatásukat, egészségkárosító hatásukat jelezni kell. A 2.1.3. pontban foglaltak ezen anyagokra is kötelezőek.

2.3. A gyakorlatilag nem mérgező és a gyakorlatilag nem veszélyes anyagok mozgatása különleges szabályozást nem igényel.

3. Árusítás (valamennyi mérgező hatású anyagra)

3.1. A mérgező hatású anyag árusítására csak olyan üzlet jelölhető ki, amely a mérgező hatású anyag tárolásához és árusításához szükséges helyiségekkel, berendezéssel és felszereléssel rendelkezik, és amelyben megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy végzi az árusítást.

3.2. Élelmiszer [rendelet 10. § (1) bek.] árusításával foglalkozó üzletben a minősítő okirat szerinti lakossági forgalmazásra engedélyezett mérgező hatású anyag - a 3.1. pontban foglaltakon túlmenően - csak az egyéb áruféleségektől elkülönítetten árusítható.

3.3. Mérgező hatású anyagot csak a minősítő okiratban meghatározott csomagolásban szabad kiszolgáltatni. A mérgező hatású anyagot még ideiglenesen sem szabad ivó- vagy főzőedényben, vagy olyan üvegben, tartályban stb. tartani, illetőleg abba csomagolva kiszolgáltatni, amelynek alakja, vagy megjelölése valamely élelmiszerrel [rendelet 10. § (1) bek.], illetőleg gyógyszerrel történő elcserélésre alkalmas lehet.

7. számú melléklet a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelethez

Irányadó jogszabályok az R. 9. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alkalmazásához

15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról

3/1979. (V. 29.) EüM rendelet az egyéni védőfelszerelésekről

22/1979. (Eü. K. 15.) EüM utasítás az üzemi egészségügyi ellátásról

2/1981. (II. 7.) EüM rendelet a munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről

4/1981. (III. 31.) EüM rendelet a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

6/1982. (VI. 12.) EüM rendelet a nők és a fiatalkorúak egészségének és testi épségének védelméről

3/1981. (II. 14.) EüM rendelet a foglalkozási betegségek bejelentéséről és kivizsgálásáról

8/1981. (Eü. K. 4.) EüM utasítás a foglalkozási betegségek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 3/1981. (II. 14.) EüM rendelet végrehajtásáról

6/1981. (VII. 23.) EüM-MüM együttes rendelet az egyes egészségre ártalmas munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók napi munkaidejéről

4/1983. (III. 16.) EüM rendelet egyes munkaegészségügyi jogszabályok módosításáról

8. számú melléklet a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelethez

Nyilvántartás mérgező hatású anyagokról (méregfajtánként)

Oldalszám

Anyag megnevezése

Minősítő okirat száma

9. számú melléklet a 16/1988. (XII. 22.) SZEM rendelethez

MÉRGEZÉSI ESET BEJELENTŐLAP

I. A mérgezett személyi adatai

1. Neve:

anyja neve:

személyi száma:

2. Lakása: megye

város, község

utca

hsz. em.

3. Foglalkozása:

4. Munkahelye:

Címe:

II. A mérgezés

1. A mérgezést okozó anyag megnevezése:

2. Időpontja:

3. Helye: saját lakás, idegen lakás, munkahely, közterület,

egyéb:

4. Jellege: foglalkozási, öngyilkosság, véletlen, kriminális,

egyéb:

III. Az első - észlelés

1. Időpontja:

2. Helye: saját lakás, idegen lakás, munkahely, közterület,

egyéb:

3. A mérgezett állapota: eszméletlen, zavart öntudatú, ép öntudatú légzési elégtelenség, keringési elégtelenség,

egyéb:

4. Az ellátás módja: hánytatás, gyomormosás, orvosi szén, hashajtás, mesterséges lélegeztetés, külső szívmasszázs,

egyéb:

5. Intézkedés: végleges ellátás, további kezelés járóbetegként, kórházi beutalás,

egyéb:

Ha a mérgezett meghalt, a halál időpontja:

6. Az első - ellátást végző neve:

Munkahelye:

.................................... orvos, mentőtiszt aláírása

IV. Kórházi ellátás

1. A felvétel időpontja:

2. A mérgezett állapota: eszméletlen, zavart öntudatú, ép öntudatú légzési elégtelenség, keringési elégtelenség,

egyéb:

3. Ellátás módja: hánytatás, gyomormosás, orvosi szén, hashajtás, mesterséges lélegeztetés, külső szívmasszázs,

egyéb:

4. Kórisme:

5. Kibocsátás,

elhalálozás időpontja:

6. A mérgezett sorsa: gyógyult, további orvosi ellenőrzést igényel, maradandó egészségkárosodást szenvedett, meghalt

7. Részletes epikrízis (laborleletekkel, halálos kimenetel esetén kórbonctani leletekkel):

8. Kórház, osztály megnevezése:

Címe:

................................ 19......... év.............. hó ....... nap

........................................... az orvos olvasható aláírása

P. H.