19/1982. (X. 7.) ÉVM rendelet

a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 45/1982. (X. 7.) MT számú rendelet végrehajtásáról

A lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 45/1982. (X. 7.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) 27. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni.

2. §

A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások általában a következők:

a) a beépített bútorok és más lakásberendezések, továbbá

b) a felvonó használatának biztosítása,

c) a kapunyitás,

d) a központi fűtés és melegvízellátás,

e) a közös használatra szolgáló helyiségekben levő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető.

3. §

A lakással kapcsolatos fogalmakra - a 9. §-ban foglalt eltéréssel - a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. §

(1) A havi lakbér mértéke - a lakás településen belüli fekvése alapján - a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által megállapított lakbérövezetnek megfelelően legfeljebb 25%-kal növelhető, illetőleg csökkenthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosító tényezőt a település egy-egy összefüggő, azonos jellemzőjű területére (a lakás használati értékét növelő terület, pl.: városközpont, zöldövezet; illetőleg a lakás használati értékét csökkentő terület, pl.: elavult lakótömb, iparterület vagy ipari üzem kedvezőtlen környezetének lehatárolható része, kijelölt zajártalmas terület) lehet megállapítani.

5. §

Az olyan egy- vagy kétlakásos lakóépület esetében, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvarvagy kertterület tartozik, a lakás havi lakbére legfeljebb 20%-kal növelhető. Az udvarnak, illetőleg kertnek az építési övezetre megállapított egy építési telek nagyságát meghaladó része, után a bérlőnek külön díjat kell fizetnie; e díj mértékét a felek szabad megállapodása határozza meg.

6. §

(1) A havi lakbér mértékét - a lakás épületen belüli fekvése, illetőleg helyiségekkel való ellátottsága alapján - csökkenteni kell, ha a lakás

a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2 3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van;

b) három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van és valamennyi lakószoba ablaka az épület zárt udvarára néz;

c) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 méter, illetőleg autópálya bevezető szakaszának szélétől mért 15 méter távolságon belül fekvő épületben van, és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra, illetőleg az autópályára néz;

d) felvonó nélküli lakóépület IV., vagy ennél magasabb emeletén van;

e) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény vagy fürdőszoba helyett zuhanyozó- (mosdó-) fülke van;

f) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs.

(2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 20% lehet.

7. §

(1) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl. a lakás aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves) e helyzet fennállásának időtartamára a bérlő a megállapított lakbér mérséklését - a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései szerint - kérheti. Állami lakások és nem állami szervek tulajdonában álló lakások esetében a bérbeadó a lakbért a bérlő ilyen kérése nélkül is köteles mérsékelni. Ilyen címen a lakbérmérséklés legfeljebb 50% lehet.

(2) A 6. § és az (1) bekezdés szerinti mérséklés mértéke együttesen az 50%-ot nem haladhatja meg.

8. §

(1) A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva -a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján - kell megállapítani.

(2) A társbérleti lakásrészek alapterületének megállapításánál

a) az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá

b) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének a lakás teljes területéhez viszonyított arányában

kell számításba venni.

(3) Ha a társbérleti lakásrészek együttes alapterülete a R. 5. §-ában megállapított lakásalapterület felső határát meghaladja, a különbözetet a társbérleti lakrészeknek a (2) bekezdés szerint megállapított területe arányában kell megosztani, és azt a lakbérek kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.

9. §

(1) A társbérleti lakásrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és a más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembevételével megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.

(2) Ha a társbérleti lakásrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakásrészt ilyen esetben is komfort nélkülinek kell tekinteni.

10. §

(1) A lakás havi lakbérének összege a lakásalapterület számításba vehető m2-ének és az 5-7. § alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével megállapított havi lakbér mértékének a szorzata (m2 X Ft/m2).

(2) A lakbér összegét - a kerekítés szabályai szerint - forintra kerekítve kell megállapítani.

11. §

(1) Ha a bérlő korábbi lakására fennállott lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat alapján [1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 98. §-a] szűnt meg, és az ahelyett kapott állami lakásra a lakásbérleti jogviszonya 1983. január 1. napja után keletkezett, a bérbeadó a megállapított lakbérből a (2)-(5) bekezdés szerint engedményt adhat.

(2) A lakbérből - a bérlő kérésére, a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete alapján -akkor adható engedmény, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:

a) a bérlő nyugdíjas, és a lakásbérleti jogviszony keletkezésekor is nyugdíjas volt, továbbá

b) a bérlő korábbi lakása szükséglakás, illetőleg komfort nélküli vagy félkomfortos volt, és a lakbér a bérlő korábbi lakásának lakbérénél magasabb.

(3) Az engedmény legfeljebb a lakbér és a bérlő korábbi lakása lakbérének a különbözete erejéig terjedhet.

(4) A bérlő lakásigénye mértékének alsó határát meghaladó lakószobák alapterületére eső lakbérhányad után engedmény nem adható. A lakásigény alsó határának megállapításánál a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt - az albérlők és az ágybérlők kivételével - figyelembe kell venni.

(5) A lakbérből nem adható engedmény, ha

a) a bérlő a korábbi lakása helyett saját kérelmére kapott magasabb komfortfokozatú lakást, illetőleg

b) a bérlővel olyan kereső lakik a lakásban, aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására lenne jogosult.

(6) A lakbérből adható engedmény szempontjából azt a bérlőt kell nyugdíjasnak tekinteni, aki a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartozó nyugellátásra, baleseti nyugellátásra - ide nem értve a 67 százalékot el nem érő munkaképességcsökkenés alapján megállapított baleseti járadékot - illetőleg rendszeres szociális ellátásra jogosult."

12. §

(1) A bérlő a 11. § alapján adható engedményt

a) az 1983. január 1. napja és június 30. napja közötti időben keletkezett lakásbérleti jogviszony esetében 1983. július 1. napjától,

b) 1983. július 1. napja után keletkezett lakásbérleti jogviszony esetében a lakbér megállapításától,

c) a nyugdíjas bérlővel együtt lakó kereső elköltözése esetén pedig ettől az időponttól számított 60 napon belül kérheti a bérbeadótól. E határidő lejárta után az engedmény legfeljebb további egy éven belül kérhető, ilyen esetben azonban engedmény csak a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kezdve adható. A kérelem elbírálása során a benyújtás időpontjában fennálló állapot az irányadó.

(2) Ha a bérlő engedményt kapott, csökkentett összegű lakbérfizetési kötelezettsége

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben 1983. július 1. napjától,

b) az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a lakásbérleti jogviszony keletkezésének napjától,

c) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben pedig a kereső elköltözését követő hó 1. napjától

kezdve áll fenn. A befizetett lakbértöbbletet a bérlő javára kell írni.

(3) Megszűnik az engedmény, ha

a) a nyugdíjas bérlő lakásbérleti jogviszonya megszűnik;

b) a nyugdíjas bérlő keresővé válik;

c) a lakásba olyan kereső költözik, aki a nyugdíjas bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására lenne jogosult, vagy a bérlővel együttlakó ilyen személy válik keresővé.

(4) A bérlő köteles az engedmény megszűnésére okot adó változást - a bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - a bérbeadónak bejelenteni.

13. §

A 11. § (2)-(5) bekezdésének és a 12. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha

a) a nyugdíjas bérlő állami lakása átalakítás vagy korszerűsítés következtében magasabb komfortfokozatú lett és emiatt a lakbér növekedett;

b) a nyugdíjasnak a természetbeni juttatásként kapott munkaköri szolgálati lakásra fennállott lakásbérleti jogviszonya megszűnt és helyette másik állami lakást kapott.

14. §

A 3/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet 10/A-10/C. §-a alapján 1983. június 30. napja előtt adott engedmény összege az új lakbér megállapításakor - a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig - változatlan marad.

15. §

A muzeális értékű védett gyűjtemények elhelyezésére szolgáló lakóhelyiségekre megállapított lakbér térítését a bérlő a Művelődési Minisztériumtól igényelheti.

16. §

A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából

a) kötöttbérű az állampolgár tulajdonában álló olyan lakás, amelyre a fennálló lakásbérleti jogviszony 1953. április 1. napja előtt bármilyen jogcímen, illetőleg azt követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata alapján keletkezett;

b) szabadbérű az állampolgár tulajdonában álló olyan lakás, amelyet a bérbeadó 1953. április 1. napját követően a lakásügyi hatóság kiutaló határozata nélkül szabadon adott bérbe.

17. §

(1) A bérbeadó az új lakbért a bérlővel e rendelet mellékletében közzétett minta szerinti lakbérközlési lapon köteles közölni. A szükséglakásnak minősülő lakás esetében a bérlőt a lakás ilyen besorolásáról kell írásban értesíteni.

(2) A korábbi lakbér összegébe a külön szolgáltatásokért fizetett díjak nem számíthatók be.

(3) A tanácsi házkezelési szervek kötelesek a lakás lakbérének kiszámításánál és komfortfokozatba sorolásánál figyelembe vett adatokat, valamint a folyamatos változásokat nyilvántartani.

(4) Állampolgár tulajdonában álló lakások esetében az új lakbér kiszámításával és a lakbérközlés előkészítésével - díjazás ellenében - a tanácsi házkezelési szerv megbízható.

18. §

(1) Ha a helyiséget albérlőtársak használják, az alapdíj őket egyenlő arányban megosztva terheli.

(2) Ha a helyiséget a bérlő, illetőleg a vele együttlakó más személy az albérlővel közösen használja, az alapdíj megállapításánál a bérlőt, illetőleg az említett személyt is albérlőtársként kell számításba venni.

19. §

A bútor és az ágynemű használatáért személyenként és havonta legfeljebb 200,- Ft számítható fel. Ha az albérletbe adó ágyneműhasználatot nem biztosít, bútorhasználat címén személyenként és havonta 150,- Ft-ot követelhet. Az ágyneműhasználat díja a mosás költségeit is magában foglalja.

20. §

A 11. § (2)-(5) bekezdésének és a 12. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a lakás használati díjának megállapítása során akkor is, ha a nyugdíjasnak a természetbeni juttatásként kapott munkaköri szolgálati lakásra fennállott lakásbérleti jogviszonya megszűnt, és ennek folytán a lakásban jogcím nélkül lakó jóhiszemű személlyé vált.

21. §

(1) A bérbeadó köteles a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználatot, annak kezdő időpontját és a használati díj összegét a lakás fekvése szerint illetékes első fokú adóügyi hatóságnak bejelenteni.

(2) A bírság összegét az adóügyi hatóság állapítja meg. A fizetési kötelezettség a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználat kezdő időpontját követő hó 1. napjától áll fenn.

(3) A bírság kezelésére, ellenőrzésére és behajtására a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(4) A bírság összegét az adóügyi hatóság negyedévenként köteles a városi (fővárosi, megyei városi) tanács fejlesztési alapjába, illetőleg a községi tanács költségvetésébe átutalni.

(5) Ha a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználat megszűnik, a bérbeadó köteles azt az adóügyi hatósággal közölni.

22. §

(1) E rendelet 1983. január hó 1. napján lép hatályba.

(2) A 3/1971. (II. 8.) ÉVM számú és a 23/1972. (XII. 20.) ÉVM számú rendelet 1983. június 30. napján hatályát veszti.

Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Melléklet a 19/1982. (X. 7.) ÉVM számú rendelethez

TUDNIVALÓK

a lakbérközléssel kapcsolatban

1. A lakbér mértéke:

a) A lakbér megállapítása alapvetően a lakás alapterülete és komfortfokozatának figyelembe vételével történik. Ennek megfelelően megkülönböztetünk: összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli lakást.

A lakásokkal kapcsolatos fogalmakat (komfortfokozat, lakás alapterület, szükséglakás, társbérleti lakásrész stb.) a lakások elosztásáról és a lakás bérletről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

b) A Minisztertanács rendelete alapján az új lakbér havi mértéke: összkomfortos lakásnál: 15,- Ft/m2; komfortos lakásnál: 12,- Ft/m2; félkomfortos lakásnál: 7,50 Ft/m2; komfort nélküli lakásnál: 4,50 Ft/m2.

Az 1983. július 1-én az állami tulajdonban álló szükséglakásokra és átmeneti lakásokra fennálló lakásbérleti jogviszonyok esetében a korábban megállapított lakbér - a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig - változatlan marad.

Az állampolgárok tulajdonában álló szükséglakásokra 1983. július hó 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében a havi lakbér mértéke 2,40 Ft/m2-re felemelhető, ha azonban a korábbi lakbér mértéke ennél magasabb, a lakbér - a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig - változatlan marad.

Az 1983. július 1. napja után bérbeadott állami tulajdonú és állampolgárok tulajdonában álló szükséglakások havi lakbérének mértéke 2,40 Ft/m2.

c) A lakbér megállapításánál - az 1971. január 1. napja előtt épült lakások esetében - a következő alapterület felső határok vehetők figyelembe; egy szobás lakásnál: 50 m2, kétszobás lakásnál: 80 m2; háromszobás lakásnál 100 m2; négyszobás lakásnál: 120 m2 Négy szoba felett a felső határ 20 m2-rel növelhető. Félszobánál a két alapterület különbözetének a felével kell az alapterületet növelni.

d) A havi lakbér mértéke meghatározott esetekben (településen, továbbá épületen belüli fekvés, kizárólagos kerthasználat, kedvezőtlen műszaki állapot stb.) növelhető, illetőleg csökkenthető.

2. A lakbér kiszámítása és a fizetendő új lakbér megállapítása

A lakás havi lakbérének összege a lakásalapterület számításba vehető m2-ének és - a módosító tényezők figyelembevételével megállapított - havi lakbér mértékének a szorzata (m2 X Ft/ m2);

- A korábbi lakbér alatt az 1983. június 30-ig fizetendő lakbért, illetőleg az engedmény összege nélkül fizetendő lakbért kell érteni.

- A lakbér mértékét módosító tényezőket (növelés, illetve csökkentés) az új lakbér összegéhez viszonyítva kell alkalmazni, és fel kell tüntetni azt a jogcímet is, amelynek alapján a módosítás történik.

- Az engedmény alatt a korábbi jogszabály alapján 1983. június 30. előtt adott engedményt kell érteni, amelynek összege az új lakbér megállapításakor is megilleti a bérlőt, s a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig változatlan marad. Ilyen esetben azonban az új lakbéremelésre további engedmény nem adható.

- Az új lakbér alatt - a módosító tényezők figyelembevételével számított - 1983. július 1. napjától érvényes lakbért kell érteni.

- A fizetendő új lakbér összegét a módosító tényezők, és az engedmény figyelembevételével kell megállapítani.

- A havi lakbérkülönbözet alatt a korábbi lakbér és az új lakbér közötti - esetleges engedménnyel csökkentett - összeget kell érteni. Nyugdíjasok esetében az képezi az alapját a szociális támogatásnak.

- Az állami hozzájárulás mértékét a korábbi és az új lakbér közötti különbözet összege alapján kell megállapítani.

3. A lakbér közlése

A bérbeadók az 1983. január 1. napján fennálló lakásbérleti jogviszonyok esetében kötelesek a fizetendő új lakbért - az 1988. július 1-ig terjedő időre évenkénti bontásban - megállapítani és azt legkésőbb 1983. március 31. napjáig a bérlőkkel írásban közölni. Amennyiben a bérbeadó a lakbérközlési kötelezettségét határidőben nem teljesítette, a bérlő az új lakbér megállapítását - a bérbeadótól 1983. április 30-ig kérheti. Az 1983. január 1. napja után keletkezett lakásbérleti jogviszony esetében az új lakbér és az évenként fizetendő lakbér összegét a lakásbérleti szerződésben kell megállapítani és a bérlővel közölni.

4. A lakbérközléssel kapcsolatos vita elbírálása

- A lakbérközléssel kapcsolatban a bérlő a közlési lap kézhezvételétől számított 15 napon belül észrevételt tehet, illetőleg a lakbérközléssel kapcsolatos vita elbírálását kérheti. A bérlő a késedelmét alapos okból 1983. június 30. napjáig kimentheti, e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A kérelem - a korábbi lakbér kivételével - a lakbérközlés megváltoztatására irányulhat.

- A vita elbírálását a bérlő - a bérbeadó útján - tanácsi bérlakások, tanácsi házkezelési szerv által kezelt vállalati bérlakások, fegyveres testületi szolgálati lakások és műterem lakások, továbbá a nem állami szervek és az állampolgárok tulajdonában álló, valamint vegyes tulajdonban álló lakások esetében a lakás fekvése szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervétől, illetőleg a fővárosban a Budapest Főváros Tanácsa V. B. Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóságától, a nem tanácsi házkezelési szerv által kezelt vállalati bér és szolgálati, valamint műteremlakások esetében a lakással rendelkező szerv felügyeleti szervétől fegyveres testületi szolgálati lakások esetében pedig az illetékes miniszter által meghatározott szervtől kérheti.

- A bérbeadó 15 napon belül köteles a bérlő észrevételeit, illetőleg kérelmét elbírálni, és az észrevételek elfogadása esetén a módosított lakbérközlési lapot a bérlőnek megküldeni, illetőleg ha az észrevételekkel nem ért egyet, a kérelmet - álláspontjának ismertetése és a lakbérközlési lap csatolása mellett - a vita elbírálására jogosult szervhez továbbítani.

- Az elbíráló szerv 30 napon belül köteles a kérelmet elbírálni és a határozatát a bérlőnek és a bérbeadónak megküldeni. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a felülvizsgálati kérelemmel lehet élni. A bérbeadó - a határozat alapján szükséges módosításnak megfelelően - köteles új lakbérközlési lapot a bérlőnek kiadni. - Az eljárás illetékmentes.

5. A lakbérközlés elmulasztásának jogkövetkezménye

Ha a bérbeadó a lakbérközlési kötelezettségét határidőben nem teljesítette, és a bérlő sem kérte az új lakbér megállapítását, akkor a lakbér megállapítására a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, az új lakbér megfizetésére pedig az állampolgárok tulajdonában álló lakások új lakbérének megfizetésére vonatkozó szabályok az irányadók.

6. Az új lakbér megfizetésével kapcsolatos rendelkezések:

Állami lakások és a nem állami szervek tulajdonában (kezelésében) álló lakások bérlői az új lakbért 1983. július 1-től tartoznak megfizetni a bérbeadónak. 1983. július 1. és 1984. június 30-a közötti időszakra a régi és az új lakbér közötti különbözet 70%-a, ezt követően minden év július 1-től a meghatározott hozzájárulás (a 70%) évi egyenlő részletekkel csökkentett összege - állami hozzájárulásként - illeti meg a bérlőket, amellyel a fizetendő lakbért csökkenteni kell. 1988. július 1-től a hozzájárulás megszűnik.

Az állampolgárok tulajdonában álló lakásoknál, az új lakbér megfizetésének kötelezettsége fokozatosan lép életbe. Ezeknél a lakásoknál a korábbi és az új lakbér közötti különbözet

- 30%-át 1983. július 1. és 1984. június 30. napja közötti időben,

- a fennmaradó 70%-át pedig 1984. július 1. napja után - évenként azonos arányban elosztva -

úgy kell megfizetni, hogy a bérlők 1988. július 1. napjától az új lakbér teljes összegét fizessék.

- Szociális támogatásra jogosult bérlő a korábbi és az új lakbér különbözetének 1983. július és augusztus hónapokra esedékes részét legkésőbb 1983. szeptember 25. napjáig köteles megfizetni.

7. Az új lakbér közlésével egyidejűleg meg kell állapítani a lakbérközlés időpontjában még fennálló bérbeszámítások összegét is.

FIGYELMEZTETÉS.

- Az olyan lakás bérlőjét(it), amely a bérlő lakásigénye mértékének felső határát legalább kettő lakószobával meghaladja sem állami hozzájárulás, sem szociális támogatás nem illeti meg. Az ilyen lakás bérlője a megállapított új lakbér teljes összegét 1983. július 1-től köteles megfizetni.

A bérbeadó a lakbérközlés előtt nyilatkoztatja a bérlőt, hogy a jogos lakásigény mértékének megállapítása szempontjából a bérlővel együttlakó személyként hány személy vehető figyelembe, (négy és többszobás lakások esetében).

A havonta fizetendő lakbér összege nem tartalmazza a külön szolgáltatások (pl.: beépített bútor, felvonó, melegvíz stb.) díját.

- Aki a lakbérrel kapcsolatos állami hozzájárulásról és a szociális támogatásról szóló jogszabályok alapján szociális támogatásra jogosult, a szociális támogatást az erre rendszeresített "Igénylő lap"-on kérheti. Nyugdíjasok esetében "Igénylő lap"-ot csak a lakbérközlés elfogadása, vagy a lakbérközlés ellen tett észrevétel elbírálása után lehet kérni.

(Pl.: állami lakás, illetőleg állampolgár tulajdonában álló kötött bérű lakás esetében

- az olyan egyedülálló nyugdíjas bérlő akinek havi nyugdíjszerű ellátása az 5000,- Ft-ot nem haladja meg,

- azok a lakásbérlők, akik a saját háztartásban eltartott három vagy több gyermek figyelembevételével jogosultak családi pótlékra, illetve családi pótlékban vagy árvaellátásban részesülő három, vagy több gyermeket tartanak el.)

Az "Igénylő lap"-ot a lakbérközlő szerv, illetőleg állampolgár tulajdonában levő kötöttbérű lakások esetében a helyi tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a fővárosban a Budapest Főváros Tanácsa V. B. Ingatlankezelési és Építési Főigazgatósága - adja ki a "Lakbérközlési lap" bemutatása mellett a bérlőnek.

Az "Igénylő lap" kiadásakor az azt kiadó szervnek ki kell tölteni a bérlő nevét, a lakás pontos címét és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők "Igénylő lap"-ján a havi lakbérkülönbözetnek 1983. július 1. és 1984. június 30. napja közötti időben a bérlő által fizetendő összegét (lalibértöbblet).

Egy "Lakbérközlési lap" alapján - a helytelen kitöltés miatti csere és a megsemmisítés miatti pótlást kivéve - csak egy "Igénylő lap"-ot lehet kiadni.

A kiadás tényét a "Lakbérközlési lap"-on fel kell tüntetni és az átvételt igazoltatni kell.

A lakbérközlésnek a ténylegesen fizetendő lakbértöbblet összegére kiható módosítása esetében a már kiadott "Igénylő lap"-ot 15 napon belül ki kell cseréltetni, ha pedig azt a szociális támogatást folyósító szervnek beküldték, úgy a jogosult az előbb említett határidőn belül új "Igénylő lap"-ot köteles kérni és azt a folyósító szervnek beküldeni.

Az "Igénylő lap"-pal kapcsolatos tudnivalókat az "Igénylő lap" tartalmazza.