23/1972. (XII. 20.) ÉVM rendelet

a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 3/1971. (II. 8.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 3/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet kiegészítéséről

A lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló 3/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 28. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A 3/1971. (II. 8.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) a következő új 10/A., 10, B. és 10/C. §-sal egészül ki:

"10/A. § (1) Ha a bérlő korábbi lakására fennállott lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat alapján [1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 98. §-a] szűnt meg, és az ahelyett kapott állami lakásra a lakásbérleti jogviszonya 1971. július hó 1. napja után keletkezett, a bérbeadó a megállapí-tot lakbérből a (2)-(5) bekezdés szerint engedményt adhat.

(2) A lakbérből - a bérlő kérésére, a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete alapján - akkor adható engedmény, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:

a) a bérlő nyugdíjas, illetőleg rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességű, vagy keresőképtelen [a továbbiakban együtt: nyugdíjas; 3/1971. (II. 8.) PM-ÉVM rendelet 3. §-a] és a lakásbérleti jogviszony keletkezésekor is nyugdíjas volt, továbbá

b) a bérlő korábbi lakása szükséglakás, illetőleg komfort nélküli, vagy félkomfortos volt és a lakbér a bérlő korábbi lakásának lakbérénél magasabb.

(3) Az engedmény legfeljebb a lakbér és a bérlő korábbi lakása lakbérének a különbözete erejéig terjedhet.

(4) A bérlő lakásigénye mértékének alsó határát meghaladó lakószobák alapterületére eső lakbérhányad után engedmény nem adható. A lakásigény alsó határának megállapításánál a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt - az albérlők és az ágybérlők kivételével - figyelembe kell venni.

(5) A lakbérből nem adható engedmény, ha

a) a bérlő a korábbi lakása helyett saját kérelmére kapott magasabb komfortfokozatú lakást, illetőleg

b) a bérlővel olyan kereső lakik a lakásban, aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására lenne jogosult.

10/B. § (1) A bérlő a 10/A. § alapján adható engedményt

a) korábban keletkezett lakásbérleti jogviszony esetében 1973. január hó 1. napjától,

b) 1973. január hó 1. napja után keletkezett lakásbérleti jogviszony esetében a lakbér megállapításától,

c) a nyugdíjas bérlővel együtt lakó kereső elköltözése esetén pedig ettől az időponttól számított hatvan napon belül kérheti a bérbeadótól. E határidő lejárta után az engedmény legfeljebb további egy éven belül kérhető, ilyen esetben azonban engedmény csak a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kezdve adható. A kérelem elbírálása során a benyújtás időpontjában fennálló állapot az irányadó.

(2) Ha a bérlő engedményt kapott, a csökkentett összegű lakbérfizetési kötelezettsége - visszamenőleges hatállyal -

a) az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontjában említett esetben a lakásbérleti jogviszony keletkezésének napjától,

b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben pedig a kereső elköltözését követő hó 1. napjától

kezdve áll fenn. A befizetett lakbértöbbletet a bérlő javára kell írni.

(3) Megszűnik az engedmény, ha

a) a nyugdíjas bérlő lakásbérleti jogviszonya megszűnik;

b) a nyugdíjas bérlő keresővé válik;

c) a lakásba olyan kereső költözik, aki a nyugdíjas bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására lenne jogosult, vagy a bérlővel együtt lakó ilyen személy válik keresővé.

(4) A bérlő köteles az engedmény megszűnésére okot adó változást - a bekövetkezéstől számított tizenöt napon belül - a bérbeadónak bejelenteni.

10/C. § A 10/A. § (2)-(5) bekezdésének és a 10/B. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha

a) a nyugdíjas bérlő állami lakása átalakítás vagy korszerűsítés következtében magasabb komfortfokozatú lett, és emiatt a lakbér növekedett;

b) a nyugdíjasnak a természetbeni juttatásként kapott munkaköri szolgálati lakásra fennállott lakásbérleti jogviszonya megszűnt, és ahelyett másik állami lakást kapott. Ilyen esetben a bérlő korábbi lakásának lakbéreként a munkaköri szolgálati lakásra megállapított pénzbeni egyenértéket [5/1959. (V. 8.) MüM rendelet I. számú melléklete] kell figyelembe venni."

2. §

A Vhr. 14. §-a a következő új (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a bérlő a lakást saját költségén az 1/1962. (IV. 15.) ÉM-PM számú együttes rendelet alapján emeletráépítéssel vagy tetőtérbeépítéssel létesítette, és a korábbi jogszabályok alapján megállapított bérbeszámítási joga 1971. július hó 1. napján vagy ezt követően szűnt meg, illetőleg szűnik meg, az új lakbért mindaddig, amíg a bérlőnek a lakásépítéssel kapcsolatos kölcsöntartozása az Országos Takarékpénztárnál fennáll, a korábbi lakbérből beszámítás címén havonta visszatartható összeggel, továbbá a lakbéremelésnek a bérlő részére lakbérhozzájárulás címén havonta vissza nem térülő összegével kell csökkenteni.

(4) A bérlőnek a kölcsöntartozása fennállását az Országos Takarékpénztár, a lakbérhozzájárulás havi összegét pedig a folyósító szerv által kiadott okirattal kell a bérbeadónál igazolnia.

(5) A (3) bekezdésben említett esetben a csökkentett összegű lakbérfizetési kötelezettség -visszamenőleges hatállyal - 1971. július hó 1. napjától kezdve áll fenn. A befizetett lakbértöbbletet a bérlő javára kell írni."

3. §

A Vhr. a következő új 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § A 10/A. § (2)-(5) bekezdésének és a 10/B. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a lakás használati díjának megállapítása során akkor is, ha a nyugdíjasnak a természetbeni juttatásként kapott munkaköri szolgálati lakásra fennállott lakásbérleti jogviszonya megszűnt, és ennek folytán a lakásban jogcím nélkül lakó jóhiszemű személlyé vált."

4. §

Ez a rendelet 1973. január hó 1. napján lép hatályba.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter