Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

30/1982. (VI. 26.) PM rendelet

a társasági adóról és a társasági különadóról, valamint a külföldi érdekeltségű belföldi jogi személyek és egyéb szervezetek bérjárulékfizetési kötelezettségéről szóló 35/1978. (XII. 22.) PM számú rendelet módosításáról

A 39/1980. (XI. 22.) PM számú, valamint a 29/1981. (IX. 29.) PM számú rendelettel módosított 35/1978. (XII. 22.) PM rendeletet (a továbbiakban: Vhr.) - az 56/1978. (XII. 16.) MT számú rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az alábbiak szerint módosítom:

1. §

A Vhr. 3. §-ának g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"g) a belföldi jogi személyek, valamint az egyházi szervek és intézményeik a kulturális, vallási vagy sporttevékenységükből, a létesítményeik ilyen célra történt bérbe vagy használatba adásából, a tagjaik tagdíjaiból és az alapszabály szerinti működéshez való egyéb anyagi hozzájárulásaiból, továbbá a tulajdonukban álló ingatlanok lakás céljára történt hasznosításából származó nyereségük után;"

2. §

A Vhr. 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"5. § (1) Ha mérleg bármely okból nem készül, továbbá a 10. § (1) bekezdésének c) és e) pontjában felsorolt társaságoknál az adóköteles tevékenységből származó bevételek és a teljesített kiadások különbözetét kell adóköteles nyereségnek tekinteni. Ugyanilyen módon kell a nyereséget megállapítani, ha a tevékenységnek csak egy része minősül adókötelesnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett adóköteles nyereség megállapításakor az általános jövedelemadóról szóló jogszabályoknak az adóköteles jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseit kell - az alábbi (3)-(7) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - alkalmazni.

(3) Nem lehet bevételként figyelembe venni a társaság tagja által az üzletbe fektetett eszközök (pénz stb.) értékét a korábbi évről átvitt adózott társasági nyereséget, valamint a tag által - adózott jövedelméből - a társaság részére teljesített nyereségvisszafizetést.

(4) Termelési és kezelési költségnek kell tekinteni a társaság megalakításával kapcsolatos közvetlen költségeket - a megalakulás évében -, a társaság alkalmazottjának bére után fizetett 20%-os társasági adót, a tevékenységgel kapcsolatban fizetett illetéket, továbbá az életbiztosítás díját az olyan tagok után, akiknek egészsége, testi épsége a társaság tevékenysége során közvetlenül nagy veszélynek van kitéve.

(5) Fenntartási, javítási és felújítási költségeket csak a társaság vagy a tagja tulajdonában levő olyan sajátos üzemi gépjármű után lehet elszámolni, amelyet a társaság kizárólag az adóköteles tevékenységgel kapcsolatban tud használni. A társaság által használt - a társaság, a tagja vagy alkalmazottja tulajdonában levő - nem üzemi gépjármű esetén - a megtett utakról vezetett nyilvántartás alapján - utazási és szállítási költségként a közületi használatra igénybe vett gépjárművekre vonatkozó rendelkezések szerinti térítési díjnak megfelelő összeg számolható el költségként. Nem üzemi gépjármű esetén -útnyilvántartás hiányában - társaságonként legfeljebb havi 500 km futásteljesítmény vélelmezhető és utána az említett térítési díjnak megfelelő összeg számolható el költségként.

(6) Belföldi társaság által gépjárművel végzett személyszállítás, illetőleg árufuvarozás (taxi) esetében - a tevékenységet akár adattárolós díjjelző készülékkel, akár anélkül folytatják -

a) személygépkocsi üzemeltetési (fenntartási, amortizációs stb.) költségeként kizárólag a közületi használatra igénybevett személygépkocsikra vonatkozó rendelkezések szerinti térítési díjnak megfelelő összeg számolható el;

b) tehergépjárművel folytatott tevékenység esetén a Tehergépjármű Díjszabás 29. §-ában meghatározott kilométer díjtételeknek megfelelő összeg számolható el kilométerenként költségként.

(7) A társaság tagjaként folytatott tevékenység után a társaságtól származó jövedelem - ide értve a tag szerzői- vagy iparjogvédelem alá eső alkotásáért kifizetett díjat is - költségként nem vehető figyelembe. Nem lehet költségként elszámolni a nyereség után fizetett társasági adót, a társaság jogszabálysértéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségét - az önellenőrzés alapján megállapított adópótlék (önellenőrzési pótlék) és a fizetési halasztás esetén felszámított késedelmi pótlék kivételével - továbbá a társaság tagja segítő családtagjának adott, havi 3000 forinton felüli juttatást

(8) Becsléssel kell meghatározni a belföldi társaság adóköteles nyereségét, ha

a) adóbevallási kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg a bevallásában szereplő adatok helyességét nem igazolta;

b) nyilvántartási és számadási kötelezettségeit nem, vagy hiányosan teljesítette.

A becslés során az adóköteles nyereséget a társaság jövedelmi és vagyoni viszonyaira, tevékenységi körére, jellegére, a tevékenységgel elérhető haszonra és a rendelkezésre álló egyéb adatokra figyelemmel kell meghatározni."

3. §

A Vhr. 10. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A társasági adó mértéke)

"e) a gazdasági munkaközösségnél, állami vállalat kiskereskedelmi, illetőleg vendéglátóipari üzletét bérlő polgári jogi társaságnál, a magánkereskedők közös néven működő polgári jogi társaságánál, továbbá a 30/1981. (IX. 14.) MT számú rendelet hatálya alá tartozó szervezetek ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást, termelőeszköz-kereskedést, valamint hulladékbegyűjtést végző részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető polgári jogi társaságnál, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportnál, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet keretében működő szakcsoportnál az adóköteles nyereség 3%-a."

4. §

(1) A Vhr. mellékletének 5.4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"5.4. Az 5.3 pontban említett társaságok előleget csak abban a negyedévben kötelesek fizetni, amelyben az év elejétől, illetve az előzőleg már teljesített előlegfizetéstől számítva, a fizetendő előleg összege a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályaiban meghatározott összeget eléri. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a rendelet 10. §-a (1) bekezdésének e) pontjában felsorolt belföldi társaságokra. Ha a társaság az előző évben társasági adó, illetve társasági különadó fizetésére nem volt köteles, előleget nem kell fizetnie."

(2) A Vhr. melléklete a következő 6.4. ponttal egészül ki:

"6.4. A külkereskedelmi vállalatok, a külkereskedelmi joggal rendelkező gazdasági szervezetek és a társaságok kötelesek minden olyan, külföldivel kötött szerződésüket, amellyel a külföldi építés, szerelés vagy bármely más tevékenységnek Magyarországon történő végzésére vállal kötelezettséget, a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Fővárosi Igazgatóságának bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a szerződés egy példányát. A bejelentésre kötelezett a bejelentés elmulasztása esetén a külföldit terhelő adóért, ide értve a külföldi által levonandó adókat is, a külföldivel egyetemlegesen felel."

(3) A Vhr. melléklete az alábbi F) ponttal egészül ki:

"F) Adatszolgáltatási kötelezettség

8.1. Az általános jövedelemadóról szóló - a 28/1982. (VI. 26) PM számú rendelettel és a 28/1981. (IX. 29.) PM számú rendelettel módosított - 38/1980. (XI. 22.) PM számú rendelet 55. §-ában, illetőleg 69. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a társaságok esetében is alkalmazni kell."

5. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit - a 2. §-ban foglalt kivétellel - 1982. július 1. napjától keletkezett adóalapok utáni adózásra kell alkalmazni.

(2) A 2. §-ban meghatározott rendelkezést az 1982. január 1. napjától keletkezett adóalapok utáni adózásra kell alkalmazni.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter