7/1982. (VIII. 26.) BM rendelet

a külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló 1982. évi 19. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló 1982. évi 19. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban :Tvr.) 13. §-ában kapott felhatalmazás alapján a külügyminiszterei, - az eljárással kapcsolatos díjak tekintetében a pénzügyminiszterrel - egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(1)[1]

A külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos ügyeit a Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatala (a továbbiakban: KEOKH), a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok (a továbbiakban: rendőr-főkapitányság) és a járási, a városi, a városi és járási, valamint a budapesti kerületi rendőrkapitányságok (a továbbiakban: rendőrkapitányság), továbbá a vízumkiadásra feljogosított szervek intézik.

(2)[2] A KEOKH jogosult a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos bármely ügyben eljárni.

2. §

A vízumkiadó szervek:

a) a KEOKH,

b) a rendőr-főkapitányság,

c) a Külügyminisztérium és a külképviseleti szervek,

d) a határőrség, a nemzetközi utasforgalom számára megnyitott közúti, légi és dunai határátkelőhelyeken.

3. §

(1)[3]

A vízum iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon, az útlevéllel együtt a vízumkiadó szervhez kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell 2 db 4x4 cm-es arcfényképet és a vízum díját vagy a vízumdíj lerovására szolgáló illetékbélyeget.

(2)[4] Az (1) bekezdésben foglaltak alól a KEOKH vezetője felmentést adhat.

4. §

A vízum hivatalos vagy magánutazásra adható ki:

a) hivatalos az utazás, ha a külföldi az illetékes magyar szerv meghívására vagy egyetértésével kíván beutazni;

b) magánjellegű az a) pont alá nem tartozó utazás (turizmus, látogatás, üdülés, gyógykezelés, vadászat stb.).

5. §

A vízumkérelmet azonnal, vagy 24 órán belül kell elintézni. Ha ez nem lehetséges, a döntés határidejét a kérelmezővel közölni kell.

6. §[5]

A vízum egyszeri vagy többszöri beutazásra, illetve átutazásra adható ki; a vízum az abban meghatározott érvényességi időn belül használható fel. A vízum érvényességi ideje a három évet nem haladhatja meg.

7. §

Az átutazó vízum az államhatáron történő belépéstől a kilépésig számított 48 órai tartózkodásra jogosít.

7/A. §[6]

(1) A külföldi munkavégzés céljából csak az e célra kiadott vízummal utazhat a Magyar Köztársaság területére, kivéve, ha jogszabály a munkavégzést munkavállalási engedély nélkül lehetővé teszi. A vízumkérelmet a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten kell benyújtani.

(2) A külképviselet az (1) bekezdésben meghatározott vízumot a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ által kiadott munkavállalási engedély alapján jegyezheti be a külföldi útlevelébe.

8. §

A Tvr. 2. §-ának (2) bekezdésében felsorolt tartózkodásra jogosító engedélyek:

a)[7] vízum, meghatározott időre, de legfeljebb 90 napra, amely egy évig meghosszabbítható;

b) tartózkodási engedély egy évet meghaladó tartózkodásra;

c) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvány letelepedett külföldi részére.

9. §

A tartózkodás idejének meghosszabbítását a vízumban, illetve a tartózkodási engedélyben meghatározott idő lejárta előtt legalább 48 órával kell kérni.

10. §

(1) A tartózkodás idejének meghosszabbítása iránti kérelmet az érvényes útlevél felmutatásával, írásban kell benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a tartózkodás célját és indokait.

(3) Ha az eljáró hatóság szükségesnek tartja, a külföldit felhívhatja a tartózkodása anyagi fedezetének, valamint a felhozott indokainak az igazolására.

11. §

(1)[8] A tartózkodás idejét a rendőrkapitányság egy alkalommal, legfeljebb 30 napra, indokolt esetben több alkalommal, legfeljebb a beutazástól számított egy évig hosszabbíthatja meg.

(2)[9] A rendőr-főkapitányság az (1) bekezdésben meghatározott időn túl is meghosszabbíthatja a tartózkodás idejét.

(3) A tartózkodás ideje nem hosszabbítható meg, ha a külföldi életvitele, magatartása vagy tevékenysége a tartózkodás engedélyezett céljával nincs összhangban vagy a tartózkodásának anyagi fedezete nem biztosított

12. §[10]

(1) A Tvr. 9. § (1) bekezdése alapján a kiutasítást a KEOKH vezetője írásbeli határozattal rendeli el. A határozatot a kiutasított előtt ki kell hirdetni. A kiutasítás végrehajtásáról a rendőr-főkapitányság gondoskodik.

(2) A kiutasítás végrehajtását biztosító őrizetbe vétel elrendelése a KEOKH vezetője és a rendőr-főkapitányság vezetője, az őrizet időtartamának meghosszabbítására a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti csoportfőnöke jogosult.

13. §

(1)[11] A külföldi köteles az útlevelének, valamint a tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését vagy megsemmisülését a rendőrségnek haladéktalanul bejelenteni. A talált útlevelet, illetőleg tartózkodásra jogosító engedélyt haladéktalanul be kell szolgáltatni a rendőrségnek.

(2) Ha az állam- és közbiztonság védelme megkívánja, a külföldi időnkénti jelentkezésre kötelezhető.

14. §[12]

15. §[13]

16. §[14]

17. §[15]

(1) A kereskedelmi szálláshelyen (szálloda, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, panzió), továbbá jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen (üdülő, vendégház, diákszálló stb.) megszálló külföldi lakcímét a szállásadó köteles bejelenteni, valamint a megszálló külföldiekről nyilvántartó könyvet (vendégkönyvet) vezetni. A külföldi a szállás igénybevételével egyidejűleg köteles a lakcímbejelentéshez szükséges adatokat közölni.

(2) A magánszálláson megszálló külföldi harminc napot meghaladó magyarországi tartózkodás esetén köteles személyesen vagy a szállásadó útján a lakcímét bejelenteni.

(3) A lakcímbejelentést a szálláshely szerint illetékes rendőrkapitányságon kell teljesíteni.

(4) A vízum felvételére nem kötelezett külföldi lakcímét harminc napnál rövidebb idejű magyarországi tartózkodás esetén nem kell bejelenteni.

(5) A személyi igazolvánnyal rendelkező letelepedett külföldi lakcímének és a lakcíme megváltozásának bejelentésére a magyar állampolgárokra megállapított rendelkezések az irányadók.

18. §[16]

(1) A lakcímbejelentést a külföldiek részére rendszeresített bejelentőlapon kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól egyes kereskedelmi szálláshelyek vonatkozásában a KEOKH vezetője felmentést adhat.

19. §[17]

(1) A szállásadó köteles a szállás igénybevételének első napját a bejelentőlapon feltüntetni.

(2) Az a szállásadó, akit erre a KEOKH felhatalmazott, köteles a külföldi részére a lakcímbejelentést igazolni.

20. §

E rendelet alkalmazásában szállásadó:

a) az a személy, aki a lakásába külföldit befogad,

b) szállodában, turistaházban, üdülőben, panzióban, fizetővendég-szolgálatnál, campingben stb. a lakcímbejelentés intézésével megbízott személy.

21. §

(1) A kórházban ápolt külföldi betegfelvételi jegyzőkönyvének egy példányát - kivéve a letelepedettet - a kórház a felvételt követő 24 órán belül köteles megküldeni a területileg illetékes rendőr-főkapitányságnak.

(2) Ha az ápolt személy külföldinek vallja magát, de útlevelet, illetve tartózkodási engedélyt nem tud felmutatni, ezt azonnal jelenteni kell a rendőr-főkapitányságnak.

21/A. §[18]

A munkáltató a külföldi engedélyezett magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának a munkavállalási engedély érvényességi idején belüli megszűnését három napon belül köteles bejelenteni a foglalkoztatás helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságnak.

22. §

(1) A Magyar Népköztársaságban élő hontalant kérelmére a KEOKH és a rendőr-főkapitányság külföldi utazás céljára személyazonossági és utazási igazolvánnyal láthatja el.

(2) A személyazonossági és utazási igazolvány a kiállításától számított két évig érvényes, kétévenként meghosszabbítható.

(3) A személyazonossági és utazási igazolvány kiutazási engedéllyel egyszeri vagy többszöri ki-és visszautazásra jogosít.

23. §[19]

A letelepedett külföldi külföldre utazásának feltételeire a magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kiutazási engedély iránti kérelmet az állandó lakóhely szerinti rendőrkapitányságon kell benyújtani.

24. §

(1) Kiutazási engedéllyel kell ellátni azt a külföldit, aki

a) elveszett, megsemmisült útlevele helyett újat kapott;

b)[20]

c) tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

d)[21]

(2) A kiutazási engedély végleges kiutazásra, vagy ki- és visszautazásra jogosít az abban meghatározott ideig.

25. §[22]

A kiutazási engedély a külfölditől megtagadható, ha köztartozása van, vagy a kiutazása más jogos érdeket sért.

26. §

(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos eljárás díjköteles. A lerovandó díj mértékét e rendelet melléklete állapítja meg. A díjat - kivéve a külképviseleti szerveknél és a határátkelőhelyeken kiadott vízum díját - illetékbélyeggel, az eljárás megindítására irányuló iraton (kérelmen) kell leróni. Ha az eljárás szóbeli kérelem alapján is lefolytatható, a díj lerovására szolgáló illetékbélyeget az eljárásban létrejött és a hatóságnál maradó iratra kell felragasztani.

(2)[23] A díjak megfizetése alól indokolt esetben felmentés adható.

27. §

(1) Ez a rendelet 1983. január 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a külföldiek be- és kiutazásáról, valamint az ország területén való tartózkodásáról szóló 24/1966. (IX. 25.) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 4/1966. (IX. 25.) BM számú rendelet, továbbá az ezt módosító 2/1973. (V. 30.) BM számú és az 5/1978. (X. 15.) BM számú rendelet a hatályát veszti.

Dr. Horváth István s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 7/1982. (VIII. 26.) BM számú rendelethez[24]

A külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos díjak: