23/1983. (XII. 28.) MM rendelet
a megszűnő járási hivatalok egyes gyámügyi feladatainak, hatáskörének és hatósági jogkörének telepítéséről
A tanácsokról szóló, módosított 1971. évi I. törvény 74. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően a megszűnő járási hivatalok feladatainak, hatáskörének és hatósági jogkörének további ellátását - az egészségügyi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, a legfőbb ügyésszel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben - a következők szerint állapítom meg:
1. §
A gyámhatósági eljárásról szóló, a 2/1978. (I. 20.) OM, az 5/1978. (IV. 23.) OM, a 6/1980. (VI. 24.) OM, a 2/1982. (I. 27.) MM, valamint az 1/1983. (II. 23.) MM számú rendelettel módosított 1/1974. (VI. 27.) OM számú rendelet (a továbbiakban: Gyer., 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § (1) Első fokú gyámhatóságok:
a) a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve;
b) a megyei városi hivatal;
c) a városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve;
d) a községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel.
(2) A városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal gyakorolja az első fokú hatásköröket község és nagyközség tekintetében - kivéve, ha e rendelet másképp rendelkezik - a gyámság és a gondnokság (34-54. §), az örökbefogadás és az örökbefogadás felbontása (185-217. §) továbbá községre kiterjedően az intézeti elhelyezés, valamint az állami gondozás (93-122. §) vonatkozásában."
2. §
A Gyer. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § A gyámhatóság működési területén feladatainak ellátásába bevonja az érdekelt állami szerveket és társadalmi szervezeteket, valamint aktívákat, szükség esetén kérheti a tanácsi bizottság, albizottság (a továbbiakban: bizottság) közreműködését, illetve javaslatát; részt vesz a fővárosi, megyei, illetőleg a helyi tanácsi munkabizottságnak a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet koordináló munkájában."
3. §
A Gyer. 5-6. §-ához tartozó cím és a Gyer. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Egyes gyámhatósági feladatok ellátása
5. § (1) Az első fokú gyámhatóság
a) ideiglenes hatállyal beutalja a kiskorút a legközelebbi gyermek- és ifjúságvédő intézetbe, ha ennek a 20/1969. (V. 13.) Korm. számú rendelet 4. §-a (1) bekezdésében és a Gyer. 103. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételei fennállnak;
b) ellátja a halaszthatatlan gyámi (gondnoki) teendőket, amíg a kirendelt gyám (gondnok) a működését megkezdi;
c) ellenőrzi a gondnokság alá nem helyezett elmebeteg személyi és vagyoni ügyeit, amíg a bíróság az elmebeteget, gondnokság alá nem helyezi vagy amíg a gyámhatóság az elmebeteg részére ideiglenes gondnokot nem rendel;
d) félévenként legalább egyszer - rendkívüli bejelentés esetén azonnal vagy rövid időn belül - felkeresi és ellenőrzi a nyilvántartott kiskorúakat, gondnokoltakat, tartásra köteles hozzátartozókat, a nevelőszülőket s megteszi a szükséges intézkedéseket.
(2) A községi közös tanács az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt feladatokat átruházhatja a társközség elöljáróságára."
4. §
A Gyer. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ilyen esetben a kiskorú részére az eljáró gyámhatóság a családba fogadó szülőt gyámul rendeli ki."
5. §
A Gyer. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"47. § Ha az ideiglenes gondnok kirendelésétől számított tíz hónapon belül az arra jogosultak egyike sem indít a gondnokság alá helyezés iránt pert, és ha a gondnokság alá helyezés feltétele és szükségessége fennáll, az eljáró gyámhatóság indít pert."
6. §
A Gyer. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A zárgondnok köteles az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni, működéséről a gyámhatóságnak negyedévenként jelentést tenni, az ingatlan jövedelméről - ugyanannak a gyámhatóságnak - pontosan elszámolni és az ingatlan tiszta jövedelmét az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) illetékes fiókintézeténél gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvbe helyezni."
7. §
A Gyer. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"72. § Ha a községi gyámhatóság intézkedései (71., 73. §) nem vezetnek eredményre, az iratokat az állami gondozásba vételre hatáskörrel rendelkező gyámhatósághoz megküldi."
8. §
A Gyer. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"75. § A gyámhatóság az állami gondozás megszüntetésével egyidejűleg pártfogót rendelhet, ha az a kiskorú érdekében szükséges. A községi gyámhatóság a pártfogót az állami gondozás megszüntetésére hatáskörrel rendelkező gyámhatóság értesítése alapján rendeli ki."
9. §
A Gyer. 109. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A tartási, intézeti elhelyezés költségei és az állami gondozási díj mértékének arányosítása [24. § (1) bek e) pont) érdekében történő perindításra a kiskorút intézeti elhelyezésben részesítő, illetőleg állami gondozásba vevő gyámhatóság jogosult."
10. §
A Gyer. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"113. § Az állami gondozásbavételre hatáskörrel rendelkező gyámhatóság az állami gondozott kiskorú vagyonának kezelése alól az intézeti gyámot felmentheti. Ilyenkor egyidejűleg eseti gondnokot kell rendelnie. A vagyon kezelésére - ha arra egyébként alkalmas - eseti gondnokul a szülőt is ki lehet rendelni."
11. §
A Gyer. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerint eljáró gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendel, ha az szükségesnek mutatkozik."
12. §
A Gyer. 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az, aki a szülőtől a kiskorú vagyonának kezelését átveszi, az átvételtől számított harminc napon belül a szülő számadása ellen a gyámhatósághoz kifogást terjeszthet elő. Kifogás esetén a 155-157. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni."
13. §
A Gyer. 162. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kártérítés iránti követelés érvényesítése bírói útra tartozik. Ha a gyámhatóság a szülői felügyelet megszüntetése iránt nem indít pert, vagy a gyámot (gondnokot) nem mozdítja el, a követelés érvényesítése céljából eseti gondnokot rendel, illetőleg eseti gondnok kirendelésére a hatáskörrel rendelkező gyámhatóságot megkeresi."
14. §
A Gyer. 167. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A lakásügyi hatóság megkeresésére a külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó bérlőnek a lakásügyi hatóság által igénybe vett lakásában levő ingóságok elszállítására és megőrzésére a lakás fekvése szerint illetékes gyámhatóság ügygondnokot rendel [1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet 86. §]."
15. §
A Gyer. 175. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a születendő gyermek anyja még kiskorú vagy gondnokság alatt áll, az ügyben eljáró gyámhatóság a méhmagzat részére - az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtétele céljából - gondnokot rendel (Ptk. 10. §). Ezt az eljárást akkor is le kell folytatni, ha az anya a gyermek születése idején előreláthatóan már nagykorú lesz."
16. §
A Gyer. 199. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az érvényes nyilatkozat megtételének időpontjától kezdődően a szülő felügyeleti joga szünetel. Ilyen esetben az ügyben eljáró gyámhatóság a szülő láthatási jogát megvonja.
(2) A gyermek törvényes képviseletéről - szükség esetén intézeti elhelyezéséről - az ügyben eljáró gyámhatóság gondoskodik."
17. §
A Gyer. 200. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a szülő az (1) bekezdés szerinti meghallgatása során nyilatkozatát fenntartja, vagy ha a gyermekét nem veheti gondozásba, továbbiakban a hatáskörrel rendelkező gyámhatóság intézkedik a kiskorú állami gondozásbavételének elrendeléséről. Ebben az esetben nem lehet megállapítani állami gondozási díjat."
18. §
A Gyer. 214. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a vér szerinti szülő a meghallgatása során [187. § (1) bek.] ellenezte az örökbefogadás felbontását, a kiskorú nevelését, gondozását azonban nem vállalta, a gyámhatóság a nyilatkozat figyelembevételével dönt az örökbefogadás felbontása felől. Szükség esetén a hatáskörrel rendelkező gyámhatóság gondoskodik a kiskorú állami gondozásbavételéről vagy egyéb módon történő elhelyezéséről."
19. §
A gyámhatóság ügyviteli szabályzatáról szóló, a 120/1974. (M. K. 24.) OM számú utasítással, valamint a 2/1978. (I. 20.) OM és az 1/1983. (II. 23.) MM számú rendelettel módosított 107/1970. (M. K. 4.) MM számú utasítás (a továbbiakban: Gyüsz.) 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állami gondozott kiskorú vagyoni ügyében illetékes gyámhatóság a takarékbetétből készpénz felvételét csak kivételesen indokolt esetben engedélyezheti. A gyámhatóság a letétből való felvételt engedélyező határozatát megküldi annak a gyámhatóságnak, amelynek illetékességi területén a kiskorú árvajáradékát kezelő [25. § (3) bek.] OTP-fiók működik. A kifizetést az utóbbi gyámhatóság köteles utalványozni."
20. §
A Gyüsz. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Abban az esetben, ha az állami gondozott árva vagyonának kezelésére a gyámhatóság (Gyer. 113. §) eseti gondnokot rendelt, az árvaellátás felvételével és kezelésével a gyámhatóság az eseti gondnokot megbízhatja."
21. §
Ez a rendelet 1984. január 1-én lép hatályba Egyidejűleg a Gyer. 6. §-a, 61. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, 160. §-a, a Gyüsz. 1. §-a, 16. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata és (5) bekezdése, 17. §-ának címe és rendelkezése, 21. §-ának (5) bekezdése, 24. §-ának (3) bekezdése, 25. §-ának (2) bekezdése, 36. §-ának (2) és (3) bekezdése, valamint 50. §-ának címe és rendelkezése hatályát veszti.
Köpeczi Béla s. k.,
művelődési miniszter