3/1983. (IV. 13.) IM rendelet

az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyáról szóló jogszabályoknak az igazságügyi szervezetben történő végrehajtásáról

Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) MT számú rendelet 24. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével és a Közalkalmazottak Szakszervezetével - a 14. § tekintetében pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökével - egyetértésben a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed az Igazságügyi Minisztériummal, az Igazságügyi Minisztérium Fenntartó Szolgálattal, a bíróságokkal és az igazságügyi szakértői intézetekkel (irodákkal) létrejött minden munkaviszonyra.

(2) A rendeletet a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírók munkaviszonyára is alkalmazni kell.

A munkáltatói jogok gyakorlása

2. §

(1) A munkáltatói jogokat

a) az Igazságügyi Minisztérium,

b) a fővárosi és megyei bíróság - valamint eltérő rendelkezés hiányában a felügyelete alá tartozó bíróságok - és az

c) igazságügyi szakértői intézet (iroda) (a továbbiakban: igazságügyi szerv) dolgozói tekintetében az igazságügyi szerv vezetője az 1. számú mellékletben foglaltak szerint gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az Igazságügyi Minisztériumon a főosztályokat, a főosztályi szervezetbe nem tartozó önálló osztályokat, az Igazságügyi Minisztérium Számítástechnika-alkalmazási Központot és az Igazságügyi Minisztérium Fenntartó Szolgálatot kell érteni.

(3) A (2) bekezdésben említett minisztériumi szervek vezetői a hatáskörükbe tartozó munkáltatói jogokat az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztály vezetője véleményének kikérése után gyakorolják.

3. §

(1) Az igazságügyminiszter, az igazságügyi minisztériumi államtitkár és az igazságügyminiszter-helyettesek hatáskörébe tartozó személyzeti és munkaügyi kérdésekben az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályának vezetője tesz javaslatot.

(2) Az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályának vezetője az (1) bekezdés szerinti javaslatot az igazságügyi szerv vezetője véleményének kikérése után teszi meg.

A munkakönyv őrzése

4. §

Az igazságügyi szerv vezetőjének munkakönyvét az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályán, a többi dolgozó munkakönyvét pedig az igazságügyi szerv központjában kell őrizni és kezelni.

Eskütétel

5. §

(1) A fővárosi, a megyei, a járási (városi, kerületi) és a munkaügyi bíróság bírája a fővárosi, megyei bíróság elnöke előtt tesz esküt az alábbi szöveggel. "Én .............................. esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek; az állami és szolgálati titkot megőrzöm, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában eljárok, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy bírói működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődését előmozdítsam."

(2) A szakértői intézet (iroda) vezetője és szakértője az Igazságügyi Minisztérium képviselője, illetve az intézet (iroda) vezetője előtt tesz esküt a következő szöveggel: "Én ............... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm; igazságügyi szakértői tevékenységemet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen fogom teljesíteni."

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett igazságügyi dolgozók a 14/1973. (XII. 27.) MüM számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerinti esküt tesznek.

(4) Az eskütételről a 2. számú melléklet szerinti esküokmányt kell készíteni, amit a dolgozó személyzeti nyilvántartásában kell megőrizni. Az esküokmányt a minisztériumi vezetők kinevezési, illetve beosztási jogkörébe tartozó dolgozókról az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási főosztályához kell felterjeszteni. A kinevezési, illetőleg beosztási okiraton az eskü letételének és a munkábaállásnak a napját fel kell tüntetni.

Munkavégzés

6. §

A fővárosi, a megyei, a Budai Központi Kerületi és a Pesti Központi Kerületi bíróság elnöke engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak tárgyalási napjain és a félfogadási időben végezze a munkahelyén. Az engedélyt vissza kell vonni, ha a bíró munkáját nem megfelelően végzi. Az ezzel kapcsolatos intézkedéssel szemben kérelemnek nincs helye.

7. §

(1) Fontos hivatali érdekből a dolgozó - az erre vonatkozó általános szabályok keretei között - más munkahelyen történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). A kirendelés időtartama naptári évenként legfeljebb 3 hónap, amelyet az igazságügyi szerv vezetője további 3 hónappal meghosszabbíthat.

(2) A kirendelést - a megkezdését megelőzően legalább 3 nappal - a dolgozóval írásban kell közölni, megjelölve a kirendelés helyét, kezdő időpontját és időtartamát

8. §

A túlmunkáról névre szóló igazolást kell kiállítani, akár díjazásra (pótlékra), akár szabadidő megváltásra jogosult a dolgozó. Az igazolásban a végzett munka tartamát, időpontját és az elrendelés okát fel kell tüntetni.

Szabadság

9. §

A szabadságot a munka zavartalanságát biztosító terv szerint kell kiadni. A szabadságolási terv elkészítését és annak végrehajtását az igazságügyi szerv vezetője ellenőrzi.

Munkaköri elnevezések

10. §

(1) Az igazságügyi szerv vezetője a dolgozót irodafőigazgató, irodaigazgató, illetve irodatiszt munkaköri elnevezés használatára jogosíthatja fel.

(2) Irodafőigazgató munkaköri elnevezés használatára lehet feljogosítani:

a) a fővárosi, a megyei, a Budai Központi Kerületi, a Pesti Központi Kerületi és a fővárosi munkaügyi bírósági elnöki irodájának vezetőjét,

b) a fővárosi, a Budai Központi Kerületi és a Pesti Központi Kerületi bíróságon a nem jogi munkakörben dolgozók személyzeti és munkaügyeit intéző, irányító munkakört ellátó dolgozót.

(3) Irodaigazgatói munkaköri elnevezés használatára lehet feljogosítani:

a) a fővárosi és a megyei bíróság büntetés-végrehajtási irodájának vezetőjét,

b) a beosztottal dolgozó iroda vezetőjét,

c) a járásbíróság, városi, kerületi és munkaügyi bíróság elnöki irodájának vezetőjét,

d) a szakértői intézeteknél (irodáknál) a személyzeti és munkaügyeket intéző dolgozót.

(4) Irodatiszt munkaköri elnevezés használatára lehet feljogosítani az előadói munkakörbe nem sorolható, munkájukat önállóan végző ügyviteli alkalmazottakat.

(5) A dolgozó a munkaköri elnevezés használatára addig jogosult, amíg a (2)-(4) bekezdésekben megjelölt beosztásban dolgozik.

11. §

A 9-10. §-okban meghatározott munkaköri elnevezésekkel pótlék, vagy egyéb kedvezmény nem jár.

Munkaügyi Döntőbizottság

12. §

(1) A munkaügyi vitákban első fokon

a) az Igazságügyi Minisztériumban,

b) a fővárosi és megyei bíróságokon választott igazságügyi munkaügyi döntőbizottságok járnak el.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett munkaügyi döntőbizottság illetékessége a budapesti igazságügyi szakértői intézetekre, a b) pontban említett döntőbizottság illetékessége pedig a megye területén a járásbíróságokra, városi kerületi és munkaügyi bíróságokra, valamint szakértői intézetekre (irodákra) is kiterjed.

Vezető állású bírák

13. §

A bírák közül vezető állású dolgozók:

a) a fővárosi és megyei bíróság tanácselnöke;

b) a járásbíróság, városi és kerületi bíróság elnöke, elnökhelyettese,

c) a Budai központi Kerületi és a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető és csoportvezető-helyettes bírája.

14. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyáról szóló jogszabályoknak az igazságügyi szervezetben történő végrehajtásával kapcsolatos 6/1974. (VI. 21.) IM számú rendelet, illetve az ezt módosító 4/1979. (V. 22.) IM számú rendelet, valamint a 121/1980. (IK 10.) IM számú utasítás 4. §-a hatályát veszti.

Dr. Markója Imre s.k.,

igazságügyminiszter

1. számú melléklet a 3/1983. (IV. 13.) IM számú rendelethez

A munkáltatói jogok gyakorlása az igazságügyi szervezetben:

I. Kinevezési és beosztási jogkör

A) Az igazságügyminiszter nevezi ki:

1. az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjét és a Számítástechnika-alkalmazási Központ igazgatóját,

2. a közvetlen felügyelete alá tartozó minisztériumi főosztályok főosztályvezető-helyettesét és osztályvezetőjét,

3. a fővárosi és a megyei bíróság, a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökét,

4. a budapesti igazságügyi, szakértői intézetek vezetőjét.

B) Az igazságügyminiszter a választást követően a bírót járásbírói, munkaügyi bírói, fővárosi vagy megyei bírósági bírói, tanácselnöki munkakörbe, illetve a minisztériumba osztja be; az A) pontban említett beosztásra megbízást ad.

C) Az igazságügyi minisztériumi államtitkár és az igazságügyminiszter-helyettes nevezi ki:

1. a felügyelete alá tartozó minisztériumi főosztályok főosztályvezető-helyettesét és osztályvezetőjét, a Számítástechnika-alkalmazási Központ igazgatóhelyettesét, az Igazságügyi Minisztérium Fenntartó Szolgálat vezetőjét és helyettesét,

2. a fővárosi és megyei bíróság, a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettesét,

3. a járásbíróság (városi, kerületi bíróság) és a munkaügyi bíróság elnökét és helyettesét,

4. a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájának vezetőjét és helyettesét,

5. a közjegyzőt,

6. a fogalmazót,

7. a bírósági gazdasági hivatal vezetőjét,

8. az A/4. pontban említett kivétellel a szakértői intézet (iroda) vezetőit,

9. a szakértőt

a felsorolt vezetői beosztásokra megbízást ad.

D) Az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője és a Számítástechnika-alkalmazási Központ igazgatója nevezi ki illetve alkalmazza:

1. az osztályvezető-helyettest, az önálló csoportvezetőt, a csoportvezetőt, a főmunkatársat és a főelőadót,

2. az előadót, az ügyviteli és fizikai munkakörbe tartozó dolgozót.

Az Igazságügyi Minisztérium Terv- és Pénzügyi főosztályának vezetője nevezi ki, illetve alkalmazza a szakértői intézetek gazdasági csoportjának vezetőjét és valamennyi dolgozóját, továbbá az Igazságügyi Minisztérium Fenntartó Szolgálat csoportvezetőjét.

Az Igazságügyi Minisztérium Fenntartó Szolgálat vezetője nevezi ki - helyettese és a csoportvezető kivételével - az Igazságügyi Minisztérium Fenntartó Szolgálat valamennyi dolgozóját

E) A fővárosi és a megyei bíróság elnöke nevezi ki, illetve alkalmazza:

1. a bírósági titkárt

2. a hivatásos pártfogót

3. a megyei vezető végrehajtót

4. a gazdasági hivatal vezetőjének helyettesét

5. a fővárosi és a megyei bíróság ügyintézőjét ügyviteli és fizikai munkakörbe tartozó dolgozóját

A Fővárosi Bíróság elnöke nevezi ki: a Fővárosi Bíróság Személyzeti és Oktatási Osztályának vezetőjét és munkatársait, a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető-bíráját, megbízást ad a csoportvezető-bíró helyettesítésére.

F) A fővárosi és a megyei bíróság elnöke kijelöli a büntetésvégrehajtási ügyekkel foglalkozó bírót.

G) A járásbíróság (városi, kerületi bíróság) és a munkaügyi bíróság elnöke, illetve a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájának (az említett szervek együtt továbbiakban: járásbíróság) vezetője nevezi ki, illetve alkalmazza: az ügyintézői, ügyviteli és fizikai munkakörbe tartozó dolgozót

H) Az igazságügyi szakértői intézet (iroda) vezetője nevezi ki, illetve alkalmazza - a szakértő kivételével - az intézet (iroda) dolgozóját

II. Újabb beosztás, igazságügyi szerven belüli vagy más igazságügyi szervhez történő áthelyezés

1. Az igazságügyi minisztériumi államtitkár és az igazságügyminiszter-helyettes a bírót megyei bírói, tanácselnöki munkakörbe, illetve az Igazságügyi Minisztériumba osztja be, a kinevezési jogkörébe tartozó dolgozót áthelyezi.

2. A Személyzeti és Oktatási főosztály vezetője valamennyi igazságügyi dolgozó tekintetében gyakorolja a más igazságügyi szervhez történő áthelyezés jogát, ha az nem eredményez munkakör változást és nem vezetői munkakörbe történik.

3. Az 1. és 2. pontban nem említett esetekben az igazságügyi szerven belüli újabb beosztás, illetve áthelyezés jogát az igazságügyi szerv vezetője gyakorolja.

III. A munkaviszony megszüntetése

1. A dolgozó felmentésére, illetőleg munkaviszonyának megszüntetésére - ideértve a más szervhez történő áthelyezés esetét is - a kinevezési jogkört gyakorló vezető jogosult.

2. Bírónak más szervhez történő áthelyezésére - Népköztársaság Elnöki Tanácsa által a bírói tisztségből történő felmentés után - az igazságügyminiszter, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke jogosult.

IV. Másodállás, mellékfoglalkozás munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony engedélyezése, a bejelentési kötelezettség alá eső jogviszony létesítésének, fenntartásának megtiltása

E jogkört

a) a felügyelete alá tartozó minisztériumi főosztályok vezetője és helyettese, valamint osztályvezetője tekintetében az igazságügyminiszter,

b) a felügyelete alá tartozó minisztériumi főosztályok vezetője és helyettese, osztályvezetője, a fővárosi és megyei bíróság elnöke és elnökhelyettese, a szakértői intézet (iroda) vezetője és helyettese tekintetében az igazságügyi minisztériumi államtitkár, illetve miniszterhelyettes,

c) a bíróság valamennyi jogi beosztású dolgozója tekintetében - kivéve helyetteseit - a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke,

d) a járásbíróság ügyintézője, ügyviteli alkalmazottja és fizikai munkakört betöltő dolgozója tekintetében a járásbíróság elnöke,

e) egyéb esetekben az igazságügyi szerv vezetője gyakorolja.

V. Kirendelés

1. Az igazságügyi szerven belüli kirendelésre - valamennyi dolgozó tekintetében - az igazságügyi szerv vezetője jogosult,

2. Más igazságügyi szervhez történő kirendelésre - ha az nem jár együtt vezetői megbízással - az Igazságügyi Minisztérium Személyzeti és Oktatási Főosztályának vezetője jogosult.

VI. Túlmunka elrendelése

Túlmunkát az igazságügyi szerv vezetőjén kívül - az irányítása alá tartozó dolgozók tekintetében - a járásbíróság elnöke, a gazdasági hivatal vezetője, illetve a Budai Központi Kerületi Bíróságon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a csoportvezető bíró rendelhet el.

VII. Szabadság kiadása, rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezése

1. A dolgozó rendes szabadságának kiadására a VI. pontban említett vezető jogosult.

2. Rendkívüli és fizetés nélküli szabadságot a IV. pontban meghatározott hatásköri, megosztásban, az ott írt vezető engedélyezhet, az alábbi eltérésekkel:

a) a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke öt napig terjedő rendkívüli szabadságot engedélyezhet a jogi munkakörben dolgozóknak,

b) a szakértői intézet (iroda) vezetője valamennyi beosztottjának öt napig terjedő rendkívüli szabadságot engedélyezhet, ezt meghaladó mértékű rendkívüli szabadság engedélyezésére az Igazságügyi Minisztérium Ügyvédi, Szakértői és a Népgazdaság Jogi Szolgálata Önálló osztályának vezetője jogosult.

VIII. Személyi alapbér megállapítása; jutalmazás

1. A személyi alapbérnek a kinevezéssel, alkalmazással, beosztással, illetőleg a megbízással egy időben történő megállapítására a kinevezési (beosztási, megbízási) jogkör gyakorlója jogosult.

2. A személyi alapbér emelésére

a) az I/A. pontban írt vezetők tekintetében az igazságügyminiszter,

b) az I/C/1-2. alatt írt vezetők és a szakértői intézet (iroda) vezetője és helyettese tekintetében az igazságügyi minisztériumi államtitkár, illetve miniszterhelyettes,

c) a járásbíróság valamennyi dolgozója tekintetében - az elnökhelyettes, a csoportvezető és csoportvezető-helyettes bírót, a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájának vezetőhelyettesét kivéve - a járásbíróság elnöke,

d) egyéb esetekben pedig az igazságügyi szerv vezetője jogosult.

3. A jutalmazásra a 2. alatti hatásköri szabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a szakértői intézet (iroda) vezetőjét az igazságügyi minisztériumi államtitkár, illetve miniszterhelyettes, az I/C/2. alatt említett vezetőt és a szakértői intézet (iroda) vezetőjének helyettesét az igazságügyi szerv vezetője részesítheti jutalomba.

4. A vezetői munkakör ellátására adott megbízás esetében a helyettesítési díjat a megbízási jogkört gyakorló vezető állapítja meg.

IX. Fegyelmi jogkör

E jogkört

a) az I/A/1-2. alatt megjelölt vezetővel, továbbá az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróval szemben - ha a büntetés szigorú megrovásnál súlyosabb - az igazságügyminiszter;

b) az I/C/l. alatt megjelölt vezető, továbbá a szakértői intézet (iroda) vezetője és helyettese tekintetében az igazságügyi minisztériumi államtitkár, illetve a miniszterhelyettes;

c) a bíró kivételével a járásbíróság valamennyi dolgozója tekintetében a járásbíróság elnöke;

d) egyéb esetekben az igazságügyi szerv vezetője gyakorolja azzal, hogy a minisztériumba beosztott bíróval szemben szigorú megrovásnál súlyosabb büntetést nem szabhat ki.

A bírák és bírósági vezetők fegyelmi felelősségre vonására a külön jogszabályban meghatározott testület jogosult.

X. Kártérítésre kötelezés

A kártérítési kötelezettség megállapítására a IV. pontban meghatározott hatásköri megosztásban az ott írt vezetők jogosultak azzal, hogy helyettese kivételével a járásbíróság elnöke gyakorolja a kártérítési jogkört valamennyi dolgozó tekintetében.

2. számú melléklet a 3/1983. (IV. 13.) IM számú rendelethez