14/1973. (XII. 27.) MüM rendelet
az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) M T rendelet végrehajtásáról
[A vastag betűs szedés a 38/1973. (XII. 27.) M T rendelet (a továbbiakban: R.), a vékony betűs szedés pedig a végrehajtásáról szóló 14/1973. (XII. 27.) MüM rendelet (a továbbiakban Vhr.) egységes szerkezetben közölt szövege.]
Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) MT rendelet 24. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
Általános rendelkezések
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény végrehajtásaként kiadott 34/1967. (X. 8.) Korm. rendeletet (Mt. V.) az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervekre, valamint ezek dolgozóira vonatkozóan az ebben a rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(1) E rendelet hatálya kiterjed az államhatalmi szervek hivatalai, a minisztériumok, a Minisztertanács felügyelete alá tartozó országos hatáskörű államigazgatási szervek, az egyéb államigazgatási szervek, valamint ezek központi, területi és helyi szervei, továbbá a fővárosi, a megyei, a helyi tanácsok és ezek végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei és az irányításuk alá tartozó államigazgatási szervek, a járási és megyei városi kerületi hivatalok, a bíróságok és az ügyészségek (államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek) dolgozóira.
(2) E rendeletet a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák, az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvényben nem szabályozott kérdésekben az ügyészek és az ügyészségi fogalmazók munkaviszonyára is alkalmazni kell.
Az Mt. V. végrehajtásaként kiadott 5/1967., 6/1967., 7/1967., 8/1967, 9/1967., és 10/1967. (X. 8.) Mü M rendeleteket, valamint az ezeket kiegészítő és módosító jogszabályokat az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervekre, valamint ezek dolgozóira vonatkozóan az ebben a rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
A dolgozó munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése, jutalmazása, valamint a kitüntetés és cím adományozás előtt az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerv szakszervezeti szerve titkárának véleményét ki kell kérni. Nem vonatkozik ez a magasabb vezető állású dolgozókra.
A munkaviszony
[Mt. 20. § (3) bek.-hez]
(1) A munkaviszony létesítésének általános előfeltételei, a kisegítő munkakörökbe tartozókat kivéve
a) a magyar állampolgárság,
b) a tizennyolcadik, illetőleg az ügyviteli munkakörökben a tizenhatodik életév betöltése és
c) a büntetlen előélet.
(2) Jogszabály munkaviszony létesítéséhez képesítési és egyéb előfeltételt is előírhat.
(1) A munkaviszony létesítésének a 4. §-ban megjelölt előfeltételei alól a felügyeleti szerv vezetője felmentést adhat, kivéve ha külön jogszabály másként rendelkezik.
(2) A büntetlen előélettől el lehet tekinteni abban az esetben, ha a bírói ítélettel elbírált cselekmény miatt a dolgozót munkaviszony fennállása esetén sem lehetne fegyelmi úton felelősségre vonni.
(1) Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerv vezetőjének és vezetőhelyetteseinek hozzátartozóit e szervnél alkalmazni nem szabad.
(2) Nem létesíthető olyan munkaviszony, amelyben a dolgozó hozzátartozójával alá- és fölérendeltségi helyzetbe kerülne, vagy ennek hiányában is, ha beosztásánál fogva hozzátartozója tevékenységének közvetlen ellenőrzésére lenne köteles.
(3) Ha a munkaviszony fennállása alatt áll elő az (1) és (2) bekezdésekben említett összeférhetetlenségi helyzet, azt haladéktalanul meg kell szüntetni.
(4) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt tilalom alól kivételesen indokolt esetben a felügyeleti szerv vezetője felmentést adhat.
A munkaviszony létesítésének tilalma szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni az egyeneságbeli rokont és annak házastársát, az örökbefogadó és a nevelőszülőt, az örökbefogadott és a nevelt gyermeket, a testvért, a házastársat, az élettársat, a jegyes) a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét, valamint a testvér házastársát.
[Mt. 22. § (1) bek.-hez]
Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonya, ha jogszabály másként nem rendelkezik, kinevezéssel létesül.
(1) Államigazgatási szerveknél meghatározott tisztségre történt megválasztás egyidejűleg munkaviszonyt csak akkor létesít, ha azt külön jogszabály kimondja.
(2) A választás útján létrejött munkaviszony esetében, ha ahhoz jóváhagyás szükséges, a választott személy megválasztásakori munkaviszonya a munkába lépés napjától a jóváhagyás napjáig szünetel, s csak a jóváhagyás esetén szűnik meg. Ilyen esetben a választott személy áthelyezés útján kerül új munkaviszonyába.
(3) Ha a választott személy megválasztásakor nem állt munkaviszonyban és megválasztását nem hagyták jóvá, a munkaszerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Kisegítői munkakörbe történő alkalmazás esetén munkaszerződést kell kötni. Ha a munkaviszony határozott időre szól, az alkalmazás egyéb munkakörökben is munkaszerződéssel történik.
(1) A dolgozónak a kinevezés közlésétől számított tizenöt napon belül, hacsak a kinevező eltérést nem engedélyezett, esküt kell tennie. Ennek elmulasztása esetén a kinevezés hatályát veszti. Az eskütétel előtt a dolgozó nem állítható munkába.
(2) Az államigazgatás vagy igazságszolgáltatás körében történő áthelyezés esetén nem kell ismételten esküt tenni, kivéve, ha a dolgozó választás folytán kerül új munkahelyére.
(1) Az esküt a kinevezési jogkört gyakorló vagy az általa megbízott vezetőállású dolgozó előtt kell letenni. Az esküről készült jegyzőkönyvet a személyi okmányok között kell megőrizni.
(2) Az eskü szövege a következő:
"Én................................................... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm; hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem; hivatali kötelességeimet pontosan, lelkiismeretesen és a nép érdekeinek szolgálatával teljesítem és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy hivatali működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődését előmozdítsam."
(3) A választott dolgozók és a végrehajtó bizottság titkára a 11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet, a bírák pedig a rájuk vonatkozó külön szabályok szerint tesznek esküt.
Ha a munkaszerződés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, annak orvoslása nélkül a dolgozó nem állítható munkába. Ha pedig az érvénytelenséget a munka megkezdése után fedezik fel, a dolgozó csak az esetben foglalkoztatható tovább, ha az érvénytelenséget a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül orvosolni lehet.
[Mt. 25. § (2) bek.-hez]
(1) Nem államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervtől ilyen szervhez történő alkalmazása esetén a dolgozót - kérésére - át kell helyezni.
(2) Ha az új munkahely elfoglalására megjelölt idő a dolgozóra irányadó felmondási időnél rövidebb, ehhez az áthelyező szerv vagy vállalat hozzájárulása szükséges.
[Mt. 26. § (3)-(4) bek.-hez]
(1) A vezetőállású, valamint az államigazgatás és az igazságszolgáltatás körében legalább tizenöt éve foglalkoztatott ügyintéző dolgozónak munkaviszonya csak abban az esetben szüntethető meg felmondással, ha
a) az államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szerv megszűnik,
b) a Minisztertanács létszámcsökkentést rendel el az államigazgatásnak és az igazságszolgáltatásnak arra az ágazatára, amelyben a szerv működik és a létszámcsökkentés oly mérvű, hogy a dolgozó továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség,
c) megszűnt az államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a dolgozó munkáját végezte,
d) munkakörének ellátása során összeférhetetlen helyzetbe került,
e) munkakörének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
f) öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjai alapján a szerv csak akkor mondhat fel, ha az államigazgatás és az igazságszolgáltatás adott ágában nincs azonos jellegű, illetőleg az e) pont esetében a dolgozó állapotának megfelelő olyan munkakör, amelybe a dolgozót át lehetne helyezni. Fel lehet mondani ilyen esetben is, ha a dolgozó az áthelyezéshez nem járul hozzá.
(3) A vezetőállású és az ügyintéző dolgozók tekintetében az Mt. 26. §-ának (3) bekezdéséi úgy kell alkalmazni, hogy csak rendkívül indokolt esetben mondhat fel az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerv a nála hosszú ideje munkaviszonyban álló (1) bekezdésben nem említett ügyintézőnek, ha
a) minősítésének tanúsága szerint munkáját kiválóan végzi és kifogástalan magatartást tanúsít, vagy
b) három éven belül kormánykitüntetésben, kiváló dolgozó kitüntető jelvényben vagy miniszteri dicséretben részesítették, kivéve ha ezt követően fegyelmi büntetéssel sújtották.
A választott dolgozó munkaviszonya megszűnik:
a) megbízatásának lejártával,
b) a szerv megszűnésével, vagy a tanácsnak az igazgatási terület megváltoztatása folytán történt megszüntetésével,
c) felmentéssel,
d) lemondással és annak elfogadásával,
e) a tanácstagság megszűnésével,
f) visszahívással.
(1) A felmondási idő
a) a minisztérium főosztályvezetője vagy ennél magasabb beosztású dolgozója esetén a munkaviszonyban töltött időtől függetlenül hat hónap,
b) a vezetői munkakörbe tartozó egyéb dolgozónál - ideértve az a) pontban nem említett magasabb vezetőállású dolgozókat is -, valamint a bíráknál és ügyészeknél a munkaviszony első tíz évében három hónap,
c) az ügyintézői munkakörben a munkaviszony első tíz évében két hónap,
d) az ügyviteli munkakörben a munkaviszony első tíz évében egy hónap,
e) a kisegítői munkakörben a munkaviszony első tíz évében tizenöt nap.
(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott felmondási idő minden további megkezdett tíz évi munkaviszonyban töltött idő után - a. törvény keretei között - egy-egy hónappal növekszik.
A munkaviszonynak az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerv által történő felmondásánál a kötelező felmentés időtartama tizenöt nap. Ez egyhónapos felmondási idő esetén tizennyolc napra, kéthónaposnál huszonegy napra, háromhónaposnál huszonnégy, négyhónapos, vagy ennél hosszabb felmondási időnél harminc napra emelkedik.
(1) A választott dolgozó munkaviszonyának megszüntetésekor, ha az a megbizatás lejárta folytán következik be, a határozott időre szóló munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, ha az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat vagy bírói ítélet, a reá vonatkozó külön jogszabályban meghatározott összeférhetetlenség kimondása, illetőleg a választójogosultság elvesztése folytán történt visszahívással történik, az elbocsátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A megszűnés egyéb eseteiben, ideértve a felmentést is, a felmondás szabályai irányadók.
(2) Ha a választott dolgozó munkaviszonya megbízatásának lejártával szűnik meg, egy havi személyi alapbére illeti meg.
(1) A vezetőállású dolgozó második vagy további munkaviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik ez arra a munkaviszonyra, amelyet a tudományos, az oktató, valamint a szerzői jog szerinti védelemben részesülő alkotó munkára - ideértve a lektori, szerkesztői, újí*ói és feltalálói munkát is - létesítettek.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a miniszter felmentést adhat. Az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerv felügyelete alatt álló munkáltatónál második munkaviszony keretében történő foglalkoztatás azonban nem engedélyezhető.
Munkavégzés
[Mt. 34. § (2)-(3) bek.-hez]
(1) Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozó az Mt. 34-36. §-aiban foglalt kötelezettségeken túlmenően
a) az állampolgárok és szervek ügyeit körültekintően, lelkiismeretesen, a felesleges eljárást mellőzve köteles intézni és ennek során kötelessége a feleket a szükséges tájékoztatással ellátni és őket jogaikra, illetőleg kötelezettségeikre figyelmeztetni;
b) a reá bízott hivatali hatalmat a jogszabályok szerint kell gyakorolnia, a hivatali hatalommal való visszaélés minden megnyilvánulásával, a jogtalan előnyszerzés minden jelenségével szemben köteles fellépni;
c) a felettesének jelenteni köteles, ha a munkakörébe tartozó konkrét ügy intézése során összeférhetetlenség vagy egyéb kizárási ok áll fenn;
d) a felettese figyelmét köteles felhívni arra, ha megítélése szerint a kapott utasítás a lakosság vagy az érintett szervek jogos érdekeit sértené;
e) a munkakörével kapcsolatos ügyekről tájékoztatást, a nem nyilvános tanácskozásokon elhangzottakról felvilágosítást arra illetéktelen személynek nem adhat.
(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban említett esetekben köteles a dolgozó az ügyben továbbra is eljárni, illetőleg az utasítást teljesíteni, ha erre felettese írásban utasítja.
(1) A dolgozót, ha magasabb munkakörbe tartozót helyettesít, harminc nap után helyettesítési díj illeti meg. Magasabb munkakör: a kisegítői munkakörhöz képest az ügyviteli és az ennél magasabb, az ügyviteli munkakörhöz képest az ügyintézői és ennél magasabb, az ügyintézői munkakörhöz képest a vezetői munkakör. A helyettesítési díj a címmel rendelkező ügyintézői munkakörbe tartozó dolgozót is megilleti, ha vezetői munkakörbe tartozó dolgozót helyettesít.
(2) Nem magasabb munkakörbe tartozó dolgozó helyettesítése esetén a helyettesítőt, ha ez idő alatt az eredeti munkaköre ellátásán felül jelentős többletmunkát végez, az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerv helyettesítési díjban részesítheti.
Munkaidő és pihenőidő
[Mt. 37. § (1) bek.-hez]
A munkaidő az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél heti negyvennégy óra.
Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerv a kapus, portás vagy egyéb őrszolgálatos dolgozóval megállapodhat a heti negyvennégy óránál hosszabb, de legfeljebb átlag napi 12 órai munkaidőben is. Ilyen esetben a dolgozó részére arányosan felemelt munkabér jár.
(1) Ha a felügyeleti szerv a munkaidőbeosztás tekintetében nem rendelkezett, a munkaidőt az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerv a szakszervezeti szervvel egyetértésben osztja be.
(2) A munkaidő - a munkaközi szünettől eltekintve - osztatlan. Az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerv azonban osztott munkaidőt is bevezethet.
(3) Egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazása esetén a napi munkaidő - azokon a napokon, amelyeken a dolgozó munkát végez - tizenkét óránál hosszabb nem lehet.
(4) Az Mt. V. 44. §-ának (1) bekezdésében említett kivételt az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerv a szakszervezeti szervvel egyetértésben teheti meg.
Az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozó részére éjszakai pótlék nem jár. Ez alól kivételt képeznek azok a fizikai munkát végzők, valamint több műszakba beosztottak, akik rendszeresen (állandóan, hetenként vagy váltásos szolgálat keretében váltakozva) éjszaki műszakban dolgoznak. Ezek részére éjszakai pótlékként alapbérük tíz százaléka, ha pedig hat munkanapnál folyamatosan tovább tartó éjszakai munkát végeznek, alapbérük húsz százaléka jár. A folyamatosságot nem szakítja meg a közbeeső szabadnap, a heti pihenőnap, vagy a munkaszüneti nap.
(1) Az ügyviteli és a kisegítői munkakörbe tartozó dolgozót a túlmunka idejére díjazás, vagy kérésére a túlmunka ellenértékeként annak időtartamával megegyező szabadidő illeti meg.
(2) Az ügyviteli és kisegítői munkakörbe tartozó dolgozó részére a lakáson töltött készenlét esetén az alapbér húsz, a munkahelyen töltött készenlét esetén pedig ötven százaléka jár.
(3) A vezetői és ügyintézői munkakörbe tartozó dolgozó részére a túlmunkáért ellenérték nem jár. Ha azonban az ügyintézői munkakörbe tartozó dolgozó, valamint a bíró és az ügyész rendszeresen jelentős mértékű túlmunkát végez, részére évi tizenkét munkanapig terjedő szabadidőátalány állapítható meg.
(4) A kapus vagy a házfelügyelő - a túlmunkadíj megváltása címén - térítésmentes szolgálati lakásban, fűtésben és világításban részesíthető. Egyéb természetbeni juttatás térítés nélkül nem adható.
(1) Az ügyintézőnek a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként szabadidő jár, amelyet minden esetben természetben kell kiadni. A vezetőt ellenérték nem illeti meg.
(2) A vezetőt és ügyinézőt a munkaidőn túl teljesített ügyeletért annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg.
(3) A miniszter a munkaügyi miniszterre] és a pénzügyminiszterrel egyetértésben az ügyeletért a (2) bekezdésben foglalt eseten kívül díjazást is meghatározhat.
(1) Az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozó részére a munkaközi szünet a munkaidőn belül jár és a munkaidőbe beszámít. Szombaton a munkaközi szünet csak akkor jár, ha a dolgozó munkaideje a négy órát meghaladja. Ilyen esetben a munkaközi szünet a munkaidő végén is kiadható.
(2) Nem jár munkaközi szünet a kapus, portás vagy egyéb őrszolgálatos dolgozónak és mindazoknak, akiknek a napi rendszeres munkaideje a hat órát nem haladja meg.
[Mt. 42. § (2) bek.-hez]
Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozónak a munkaviszonya, valamint a beosztása alapján járó pótszabadságát évi tizenkét munkanap mértékéig össze kell számítani.
Az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozókat beosztásuktól függően évenként az alábbi pótszabadság illeti meg:
a) tizenkét munkanap
- a minisztérium osztályvezetőjét és ennél magasabb beosztású dolgozóját,
- a fővárosi, a megyei, a megyei városi, a fővárosi kerületi, a városi tanács elnökét, elnökhelyettesét és a végrehajtó bizottság titkárát,
- a fővárosi, a megyei, a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetőjét,
- a járási és a megyei városi kerületi hivatal elnökét és elnökhelyettesét,
- a fővárosra, megyei városra, megyére vagy ennél nagyobb területre kiterjedő hatáskörű államigazgatási és igazságszolgáltatási szerv vezetőjét és helyettesét,
- a bírót - ideértve az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírót is - és az ügyészt;
b) kilenc munkanap
- a minisztérium osztályvezetőhelyettesét és csoportvezetőjét,
- a fővárosi, a megyei, a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezető helyettesét, osztályvezetőjét és csoportvezetőjét,
- a városi, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetőjét,
- a nagyközségi, a községi tanács elnökét, elnökhelyettesét, és a végrehajtó bizottság titkárát,
- a járási, a megyei városi kerületi hivatal osztályvezetőjét,
- a fővárosra, megyei városra, megyére vagy ennél nagyobb területre kiterjedő hatáskörű államigazgatási és igazságszolgáltatási szerv osztályvezetőjét,
- városra, fővárosi kerületre, járásra vagy ennél nagyobb, de megyénél kisebb területre kiterjedő hatáskörű államigazgatási szerv vezetőjét és helyettesét,
- a közjegyzőt;
c) hat munkanap
- a minisztérium ügyintézőjét,
- a fővárosi, a megyei, a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének ügyintézőjét,
- a városi, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetőhelyettesét és csoportvezetőjét,
- a járási és a megyei városi kerületi hivatal osztályvezető helyettesét és csoportvezetőjét,
- a fővárosra, megyei városra, megyére vagy ennél nagyobb területre kiterjedő hatáskörű államigazgatási szerv ügyintézőjét,
- városra, fővárosi kerületre, járásra vagy ennél nagyobb, de megyénél kisebb területre kiterjedő hatáskörű államigazgatási szerv osztályvezetőjét,
- a bírósági titkárokat; d) három munkanap
- a városi, a fővárosi kerületi, a nagyközségi és községi tanács végrehajtó bizottsága ügyintézőjét,
- a járási és a megyei városi kerületi hivatal ügyintézőjét,
- a városra, fővárosi kerületre, járásra vagy ennél nagyobb, de megyénél kisebb területre kiterjedő hatáskörű államigazgatási szerv ügyintézőjét,
- a bírósági és ügyészségi fogalmazókat.
Az adományozás évében
a) a kormánykitüntetéssel tizenkét munkanap,
b) a miniszteri kitüntetéssel vagy a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége által adományozott "Szakszervezeti Munkáért" kitüntetéssel kilenc munkanap,
c) a miniszteri dicsérettel, illetőleg a fővárosi, a megyei, a megyei városi tanács elnöke által adományozott kitüntető jelvénnyel hat munkanap jutalomszabadság jár.
A harminc napon aluli időre, illetőleg ha a dolgozó egybefüggően kivett rendes szabadsága ennél hosszabb, a szabadságidőre történő átlagkereset számítás esetén a jutalmakat figyelmen kívül kell hagyni, minden egyéb esetben pedig számításba kell venni.
Munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetése esetén a dolgozót erről hatvan napon belül kell írásban értesíteni.
[Mt. 48. § (1) bek-hez]
(1) Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szerveknél a vezetői és az ügyintézői munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak főtanácsosi és tanácsosi cím adományozható. Cím annak a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozónak adható, akinek a munkakörére előírt képesítése, szakmai gyakorlata van és a cím adományozásához előírt esetleges egyéb feltételeknek megfelel.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt címek a minisztériumoknál, az országos hatáskörű szerveknél a fővárosi, a megyei, a megyei városi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinél, valamint a népi ellenőrzés fővárosi, megyei, megyei városi szerveinél adományozhatok.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott címmel minisztériumokban "minisztériumi", az országos hatáskörű államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél az ágazatra utaló jelzőt kell használni, amit az országos hatáskörű szerv vezetője határoz meg. Tanácsi szerveknél és a népi ellenőrzés (2) bekezdésben felsorolt szerveinél a cím előtt csak a szerv szintjét meghatározó jelző használható.
(4) A külügyi és a külkereskedelmi szolgálatban a nemzetközi érintkezésben szokásos címek adományozását e rendelet nem érinti. E címeket és adományozásuk rendjét a miniszter szabályozza. E címekkel az e rendeletben meghatározott külön kedvezmények nem járnak.
A képesítés alól felmentést kapott dolgozónak is adható cím, amennyiben az adományozás egyéb feltételeivel rendelkezik.
(1) A főtanácsosi cím az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szervnél a főosztályvezetői vagy szakigazgatási szerv vezetői, a tanácsosi cím pedig az osztályvezetői vagy szakigazgatási szerv helyettes vezetői munkakörhöz a Munka Törvénykönyvében és végrehajtási rendeleteiben meghatározott kedvezményeket biztosítja.
(2) A vezetőállású dolgozónak csak a beosztásánál az (1) bekezdés szerinti magasabb jogállású cím adományozható.
(3) A címmel alapbérjellegű pótlék jár.
A címet a miniszter, a tanácsi szerveknél a kinevező szerv javaslatára a fővárosi, a megyei tanácselnök adományozza.
(1) A főtanácsosi, illetőleg tanácsosi címadományozásban részesült dolgozó különösen a felmondási védelem (R. 11. §), a felmondási idő (6. §), a pótszabadság (16. §) és a vasúti I. osztályú kocsinem igénybevételére való jogosultság szempontjából esik egy tekintet alá az R. 18. §-ának (1) bekezdésében megjelölt megfelelő munkakört betöltő dolgozóval. Az utóbbi dolgozóra - különösen a munkaügyi viták elbírálása tekintetében - irányadó megkötöttségek azonban a címadományozásban részesült dolgozóra nem terjednek ki.
(2) A cím adományozása folytán a dolgozó besorolás szerinti munkaköre nem változik.
(3) A dolgozót nem illetik meg a címmel azonos jogállásúak részére a beosztáshoz kapcsolódó, de nem a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei alapján járó juttatások (pl. gépkocsihasználat).
(4) A címet, az adományozó szerv megnevezését és az adományozás időpontját a dolgozó munkakönyvének hetedik oldalára be kell jegyezni.
(1) A címmel járó pótlék havi összege:
a) minisztériumi főtanácsosnál 1000 Ft
b) minisztériumi tanácsosnál 700 Ft
c) megyei, megyei városi főtanácsosnál 800 Ft
d) megyei, megyei városi tanácsosnál 500 Ft
e) városi, fővárosi kerületi főtanácsosnál 600 Ft
f) városi, fővárosi kerületi tanácsosnál 400 Ft
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott pótlék illeti meg az országos hatáskörű szerv, valamint a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága szakigazgatási szervének főtanácsosát, illetve tanácsosát.
(3) A címmel járó pótlék az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerv béralapját terheli.
(1) A dolgozó a cím viselésére munkaviszonyának fennállása alatt és azt követően, nyugdíjasként is jogosult. A cím megvonásának a dolgozótól csak a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek súlyos megszegése vagy bűncselekmény elkövetése miatt indított fegyelmi eljárás során kiszabott büntetésként van helye. A fegyelmi elbocsátás külön megvonás nélkül is a cím elvesztésével jár.
(2) A dolgozót a címmel járó kedvezmények bármely munkaviszonyában megilletik, kivéve, ha munkaviszonyát saját elhatározásából szünteti meg és az államigazgatás és igazságszolgáltatás körén kívül helyezkedik el. Pótlékra azonban csak akkor jogosult, ha munkaviszonya államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervvel áll fenn.
(3) A címmel járó pótlékot és egyéb kedvezményeket, valamint az adományozás szabályait a munkaügyi miniszter határozza meg.
(1) A címet fegyelmi büntetésként az a szerv vagy vállalat vonhatja meg, amellyel a dolgozó a fegyelmi felelősségrevonás idején munkaviszonyban áll. A megvonást - a határozat jogerőre emelkedése után - a munkakönyvbe be kell jegyezni.
(2) A dolgozó a cím viselésére és az azzal járó. kedvezményekre a magánmunkáltatóval fennálló munkaviszonya alatt nem jogosult.
(3) Nyugdíjasnál a címet "nyugalmazott" jelzővel kell használni. Ez vonatkozik a R. 20. §-ában említett vezetőállású dolgozókra is.
A vezetőállású dolgozó nyugdíjasként jogosult a nyugdíjazását közvetlenül megelőzőén betöltött munkaköre elnevezésének használatára.
Fegyelmi felelősség
Ha az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozó munkaviszonya fegyelmi elbocsátás folytán szűnt meg, három évig államigazgatási és igazságszolgáltatási szervnél vezetői és ügyintézői munkakörben nem alkalmazható.
(1) Államigazgatási jogkörben okozott kár alapos gyanúja esetén az ügyet ki kell vizsgálni, annak eredményéhez képest felelősségrevonást kell eszközölni. Az ügyben hozott határozatot három napon belül a károsulttal is közölni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat egyéb károkozás esetén is alkalmazni kell, ha a kivizsgálást a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság kéri. Ilyen esetben a határozatot három napon belül e szervnek is meg kell küldeni.
Az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozó az Mt. V. 87. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a jutalmazásból fegyelmi büntetésként a tárgyévben vagy az ezt követő évben kizárható.
Anyagi felelősség
[Mt. 57. § (2) bek.-hez]
Az Mt. V. 95. §-ában meghatározott eseteken túlmenően :
a) másfél havi átlagkeresetével felel az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozó, ha a kárt hatósági intézkedés során a jogszabályok súlyos megsértésével okozta,
b) három havi átlagkeresetével felel a vezetőállású dolgozó, ha a kár olyan jogszabályba ütköző utasításának teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított dolgozó előzőleg figyelmét felhívta.
Vegyes rendelkezések
(1) Az Mt. V. 111. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül vezetőállású az osztályvezető'helyettesi munkakörbe kinevezett és azt ténylegesen ellátó dolgozó is. A bírák és ügyészek tekintetében a vezető-állásúak körét a miniszter határozza meg.
(2) Magasabb vezetőállású dolgozó
a) a minisztériumokban és az országos hatáskörű államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél, a főosztályvezető és ennél magasabb beosztású dolgozó,
b) a fővárosi, megyei vagy ennél nagyobb területre kiterjedő államigazgatási és igazságszolgáltatási szerv vezetője és helyettese,
c) a tanácsi szervezetben a tanácselnök és tanácselnökhelyettes, a tanács végrehajtó bizottságának titkára, a megyei, a fővárosi, a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási, a megyei városi kerületi hivatal elnöke,
d) a Legfelsőbb Bíróság bírája, a megyei bíróság elnökhelyettese és tanácselnöke, valamint a járásbíróság elnöke,
e) a Legfőbb Ügyészségen a főosztályvezető és osztályvezető ügyész, valamint a főügyészek és a fővárosi főügyészhelyettesek.
(3) E rendelet alkalmazása során a nem vezető állású bírót és ügyészt ügyintézői munkakörbe tartozónak kell tekinteni.
A diplomáciai és a külkereskedelmi képviseleteken tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozókra is vonatkoznak az államigazgatási dolgozókra megállapított rendelkezések a 108/1972. (8) MüM-PM együttes utasításban meghatározott eltérésekkel. E képviseleteken szolgálatot teljesítő dolgozók tekintetében a R. 4. § (1) bekezdésének a) pontja és a 6. §-a nem alkalmazható.
(1) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a végrehajtás érdekében az Mt, az Mt. V. és e rendelet keretei között részletes szabályokat adjon ki és az Mt. V. 3. §-ának (4) bekezdésében megjelölt kérdéseket - ideértve a vezetőállású államigazgatási dolgozók körének megállapítását is - az államigazgatás és igazságszolgáltatás tekintetében rendezze. A külföldön tartós szolgálatot teljesítő dolgozók tekintetében - sajátosságaikra figyelemmel - a pénzügyminiszterrel egyetértésben kivételt is tehet.
(2) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek polgári alkalmazottaira vonatkozó eltérő szabályokat - e testületek sajátosságaira figyelemmel - a munkaügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben külön állapítja meg.
(3) A miniszterek vizsgálják felül az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyára vonatkozó végrehajtási jogszabályaikat, ezeket módosítsák, illetve helyezzék hatályon kívül és a kizárólag saját szerveiket érintő - a munkaügyi miniszter által nem szabályozott kérdéseket - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben rendezhetik.
(4) A munkaügyi miniszter az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyára vonatkozó szabályokat egységes szerkezetben tegye közzé. Ennek során az egységes szóhasználat és szövegezés érdekében érdemet nem érintő változtatásokat tehet.
(5) Új szerv létesítése esetén, valamint egyéb esetben is, ha vitás, hogy valamely szerv az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyára és bérezésére vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozik-e, a miniszter javaslatára a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
(1) E rendelet alkalmazása során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tekintetében felügyeleti szervként a minisztert, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetőjét kell érteni.
(2) E rendeletben miniszteren a legfőbb ügyészt, valamint az országos hatáskörű szerv vezetőjét és minisztériumon a Legfőbb Ügyészséget, az országos hatáskörű szervet is érteni kell.
(3) E rendelet alkalmazása során, ha jogszabály kivételt nem tesz, a tanácsi szervek tekintetében a miniszter részére megállapított jogkört a megyei, fővárosi, megyei városi tanács elnöke gyakorolja.
(1) E rendelet 1974. július hó 1. napján lép hatályba. Azokat - a rendelet hatálybalépésekor fennálló - munkaviszonyokat, amelyek a 13. § (1) bekezdésében foglalt tilalomba ütköznek, 1974. december 31. napjáig meg kell szüntetni, kivéve, ha a miniszter a 13. § (2) bekezdése alapján a munkaviszony fenntartására engedélyt ad.
(2) A 4288/1949. (X. 22.) M T rendelet és a 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 117-120. §-ai hatályukat vesztik.
(1) Ez a rendelet 1974. július hó 1. napján lép hatályba.
(2) Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek vonatkozásában hatályukat vesztik a Munka Törvénykönyve költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szóló 14/1967. (XI. 9.) MüM rendelet 1-19. és 28-34. §-ai.
Karakas László s. k.,
munkaügyi miniszter