48/1983. (XI. 20.) PM-ÉVM együttes rendelet
a lakásszövetkezetek gazdálkodási, nyilvántartási és beszámolási rendjéről
A lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 42. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya a tvr. alapján működő lakásépítő és lakásfenntartó, valamint az üdülőépületek, személygépkocsitárolók, műhelyek és üzlethelyiségek építésére és fenntartására alakult szövetkezetekre (a továbbiakban együtt: szövetkezet) terjed ki.
A költségek elszámolása
2. §
(1) E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) Lakásépítési költségként kell elszámolni a lakásépítés pénzügyi feltételeire vonatkozó jogszabályok szerint elszámolható építési költségeket, melyek között a beruházás lebonyolítási költsége e költségek 3%-a erejéig vehető figyelembe.
b) Egyéb építési költségként kell elszámolni a lakóházépítésnek a lakásépítési költségek körébe nem tartozó költségeit.
(2) Felújítási költségként kell elszámolni az időszakonként szükségessé váló, az épület egészére illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő olyan általános javításnak a költségét, amely az épület eredeti műszaki állapotát - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítja, illetőleg eredeti használhatóságát, üzembiztonságát - az épület egyes szerkezeteinek, berendezéseinek kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával - növeli.
(3) A (2) bekezdésben nem említett épület fenntartási munkákat üzemeltetési és karbantartási munkaként kell elszámolni.
(4) A külön jogszabályban megállapított kedvezményes kölcsön felvételéhez szükséges alapképzés mértéke akkor csökkenhet s kezdődik újra a 15 év számítása, ha a felújítás a lakóépület egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére irányul, és ezzel az épület eredeti műszaki állapota megközelítően vagy teljesen visszaáll, illetőleg javul.
A költségek figyelembe vehető mértéke
3. §
(1) Az építési költség elszámolása során:
a) vállalatba adás útján történt kivitelezés esetén az elfogadott számla szerinti vagy az utólag elismert összeget,
b) házilagos kivitelezés esetén a ténylegesen felmerült anyag és egyéb költséget, továbbá a költségvetésben előirányzott munkadíjhányad összeget,
c) a vállalatba adás és a házilagos kivitelezés együttes alkalmazása esetén az elvégzett részmunkák arányának megfelelően az a) és b) pont szerinti összeget,
d) kisiparos és gazdasági munkaközösség által végzett részmunkák igénybevételével megvalósuló házilagos kivitelezés esetén az elfogadott számla szerinti, vagy az utólag elismert összeget,
e) jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) útján történő kivitelezés esetén a (2) bekezdésben említett végszámla összegét kell figyelembe venni.
(2) A szövetkezet építőipari részlege az építési-,szerelési árakról szóló külön jogszabály alapján készít költségvetést. A költségvetés végösszegének 5%-os nyereségtartalommal csökkentett hányada adja a tervezett önköltséget. A végszámlát a tényleges önköltség alapján kell elkészíteni, a külön jogszabályban engedélyezett fejlesztési és jótállási alap felszámításával.
(3) Az építési költség elszámolása során jogvita esetén az egyezség útján vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított összeget kell figyelembe venni.
4. §
(1) A lakóház szövetkezeti tulajdonban álló részeinek fenntartása keretében a szövetkezetet, mint tulajdonost terhelő költségek vagy meg illető bevételek számolhatók el. (2) A szövetkezetet terhelő költségek közül:
a) a felújítási alap terhére
- a 2. § (2) bekezdésében meghatározott munkák ellenértéke,
- a felújítási bankszámlákkal kapcsolatban felmerült bankköltség,
- az önelszámoló karbantartó részleg, illetőleg a társaság álló- és forgóeszközeinek finanszírozására, illetőleg az elvállalt vagyoni hozzájárulásfizetési kötelezettség teljesítésére a 10. § (3) bekezdése alapján fordított összeg,
- a felújítási kölcsön és a felújítási alap kiegészítésére szolgáló kölcsön törlesztése;
b) az üzemeltetési és karbantartási számla terhére pedig minden egyéb lakóházfenntartási költség
számolható el.
(3) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott munkák ellenértékének minősül:
a) vállalatbaadás útján történt kivitelezés esetén a szövetkezet által elfogadott számla szerint vagy jogerős határozattal megállapított összeg;
b) társaság útján történt kivitelezés esetén a társaság ráfordításainak megfelelő költségtérítés;
c) saját vállalkozásban (házilagosan) történt kivitelezés esetén a szövetkezet ráfordításának megfelelő költségtérítés.
A szövetkezet tevékenységének pénzügyi forrásai
5. §
(1) A szövetkezet tevékenységének pénzügyi forrásai a szövetkezet tagjainak befizetései, a nekik adott támogatások és kölcsönök összege, az általuk végzett munka ellenértéke, a szövetkezet saját bevételei, valamint a szövetkezet által felvett kölcsön.
(2) A lakásépítési költségek forrása a lakásépítés pénzügyi feltételeire vonatkozó jogszabályok alapján elszámolható bevételek és teljesítmények, valamint a szövetkezet erre a célra fordítható bevétele. Az egyéb építési költség forrása pedig a tagok egyéb készpénzbefizetéseinek és saját szolgáltatásainak, valamint a szövetkezet előbb említett bevételeinek a lakásépítési költségek fedezetére igénybe nem vett része.
(3) Az üzemeltetési és karbantartási költségek forrása:
a) a tagok, a nem tag tulajdonosok, a használók e címen havonként teljesített hozzájárulásai, illetve pótbefizetései;
b) a késedelmi kötbérnek a szövetkezeti tulajdonban álló épületrészekre eső hányada;
c) a bérleti díjnak a közgyűlés, küldöttgyűlés által meghatározott hányada;
d) a szolgáltatások díjbevételei;
e) a szövetkezetet megillető - a (2) bekezdésben és a 10. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül - minden egyéb bevétel és költségtérítés.
(4) Az utólagos költségtérítéseket oda kell elszámolni, ahonnan a költségeket a szövetkezet fedezte.
A költségelőirányzat, a költségfelosztás és a költségtérítés rendje
6. §
(1) A szövetkezet köteles évente:
a) az épületfenntartási tevékenységre, ezen belül az üzemeltetési-karbantartási, a felújítási alap képzési-felhasználási tevékenységre;
b) az építési, valamint külön a lakásépítési tevékenységre és ezen belül az egyéb építési költségekre;
c) a termelő-szolgáltató tevékenységre;
d) az előbbiek elkülönített csoportjaira (pl. karbantartó szervezet, építő szervezet, beruházás lebonyolító szervezet stb.);
e) a szövetkezet központi igazgatására
külön-külön és összevontan költségelőirányzatot, valamint költségtérítési előirányzatot készíteni.
(2) A felmerült költségeket a számlakeretben előírt költségnemenként, tevékenységi csoportonként közvetlen költség és tevékenységi általános költség megosztásban, illetve az e csoportokba egyértelműen be nem sorolható költségeket szövetkezeti általános költségként kell kimutatni.
(3) Az építéssel, fenntartással összefüggő közvetlen és tevékenységi általános költségeket, valamint költségtérítéseket épületenként (vagy egybefüggő azonos típusú épületcsoportonként) kell kimutatni. Az építési és a fenntartási tevékenységen belül kimutatott szövetkezeti általános költségeket az épületekre a bennük levő lakások és nem más lakás céljára szolgáló helyiségek összes m2-e arányában kell felosztani.
(4) A szövetkezeti általános költségeket az (1) bekezdésben felsorolt tevékenység csoportokra -ha a szövetkezet közgyűlése (küldöttgyűlése) másként nem rendelkezik - az egyes tevékenység csoportok közvetlen költségei arányában kell felosztani, valamennyi tevékenységi csoport költségeit, az oda befolyt bevételekből kell fedezni.
7. §
(1) Ha a szövetkezet tevékenysége kiterjed;
a) az épület nem szövetkezeti tulajdonban álló részeinek fenntartásával összefüggő munkákra, vagy
b) más szövetkezet, egyéb szervek, társasházak, és magánszemélyek részére fenntartási munkák elvégzésére is,
a karbantartó részleget önelszámolási rendszerben (a továbbiakban: önelszámoló karbantartó részleg) kell működtetni.
(2) Ha két vagy több szövetkezet építési vagy fenntartási munkák elvégzésére társaságot hoz létre, azt a nyilvántartással megbízott tagszövetkezetnél önelszámolási rendszerben kell működtetni.
8. §
(1) A karbantartó részleg, illetőleg a társaság által nyújtott minden szolgáltatásért a ráfordításoknak megfelelő költségtérítés, valamint a külön jogszabályban engedélyezett, fejlesztésre és jótállásra előirányzott összeg köthető ki, illetőleg fogadható el.
(2) Az önelszámoló karbantartó részleg, illetőleg a társaság ráfordításai:
a) a közvetlen költségek
b) az üzemi általános költségek,
c) a szövetkezeti általános költségnek a szövetkezet közgyűlése által meghatározott része.
(3) Nem önelszámoló karbantartó részleg ráfordításainak csak a közvetlen költségek minősülnek.
(4) Közvetlen költségek:
a) a felhasznált, közvetlenül elszámolható anyagok tényleges beszerzési ára, továbbá azok szállítási költsége,
b) a munkásoknak kifizetett bruttó munkabér, a jutalom címen fizetett összeg kivételével,
c) a munkásoknak kifizetett bruttó munkabér után járó társadalombiztosítási járulék,
d) a közvetlenül elszámolható külön költségek.
(5) Üzemi általános költségek:
a) az anyagokkal kapcsolatos egyéb költség és veszteség,
b) a szerszámok és egyéb fogyóeszközök költsége,
c) a karbantartó részleg, társaság alkalmazottainak kifizetett bruttó munkabér, a jutalom címen fizetett összeg kivételével,
d) a karbantartó részleg, társaság alkalmazottainak kifizetett bruttó munkabér után járó társadalombiztosítási járulék
e) a karbantartó részleg, társaság össze3 dolgozóival kapcsolatos jóléti és szociális költség, amely nem lehet több, mint a más gazdálkodó szervezetekre meghatározott mindenkori mérték
f) az üzemi állóeszközök értékcsökkenése,
g) egyéb üzemi általános költség.
9. §
(1) Az önelszámoló karbantartó részleg, társaság által végzett szolgáltatásokkal kapcsolatban - a szövetkezet igazgatóságának (társaság esetén az igazgató tanácsnak) a döntésétől függően -;
a) egyedi költségtérítés esetén szolgáltatásonként elő- vagy utókalkulációt,
b) átalánydíjas költségtérítés esetén előkalkulációt
kell készíteni.
(2) Előkalkulációval meghatározott költségtérítés esetén a közvetlen költségek a szövetkezet által alkalmazott műszaki normák, műszaki felmérés vagy becslés alapján állapíthatók meg.
(3) Utókalkulációval meghatározott költségtérítés esetén a közvetlen költségeket a ténylegesen femerült és a munka átvételére jogosult által is igazolt ráfordítások alapján kell megállapítani
(4) Az üzemi általános költség vetítési alapja az összes közvetlen munkabérként számításba vett, illetőleg elszámolt költség összege
(5) A szövetkezeti általános költség vetítési alapja az összes közvetlen költség és üzemi általános költség együttes összege.
(6) Az üzemi általános költség és a szövetkezeti általános költség számításba vehető mértékét kalkulációval (gazdasági számítással) kell alátámasztani és egy éves időtartamig alkalmazni.
(7) Egy-egy tevékenységcsoporton belül szakmánként a tevékenységcsoportra jóváhagyott átlagos üzemi általános költséghányad (regie kulcs) mértéke alkalmazásától, le és fölfelé el lehet térni. Az eltéréseknek azonban tevékenységcsoportonként ki kell egyenlíteniök egymást, abból nyereség nem származhat, és minden megrendelőnél azonos %-os kulcs szerinti költséghányad érvényesíthető.
(8) Gazdasági éven belül a tervezett üzemi és szövetkezeti költség hányad (%-os kulcs) csak a kalkuláció szerkezetét lényegesen érintő központi intézkedés hatására korrigálható.
(9) Az üzemi és szövetkezeti általános költségek utókalkulációját tevékenységcsoportonként és szövetkezeti szinten évente a zárszámadás készítése előtt el kell végezni.
Ha a költségelőirányzatok (előkalkuláció) pontatlanságából a ráfordítások 3%-át meg nem haladó bevételi többlet keletkezik, az nem minősül nyereségnek, és mentes az adózás alól.
(10) Ha az önelszámoló karbantartó részlegnél az elszámolt költségtérítések alapján a számadási év végén megtakarítás vagy hiány keletkezik, és azt nem a tartalékalappal szemben számolják el, évente - a zárszámadás elkészítése előtt - az üzemeltetési, karbantartási és felújítási befizetés-ként elszámolt költségtérítések arányos helyesbítésével kell kiegyenlíteni.
(11) Ha a társaságnál az elszámolt költségtérítések alapján a számadási év végén megtakarítás vagy hiány jelentkezik, azt évente - a tagszövetkezetek zárszámadásának elkészítése előtt - az igénybevett szolgáltatásokért elszámolt költségtérítések arányában kell a tagszövetkezetek között felosztani vagy a tagszövetkezetekkel megtéríttetni.
Alapképzés-, felhasználás, kölcsön
10. §
(1) A felújítási alap forrásai:
a) a tagoknak, a nem tag lakás tulajdonosoknak e célra előirányzott hozzájárulásai,
b) a minőségi értékcsökkenésért fizetett kártérítésnek, valamint a kötbérnek, a biztosítási kártalanításnak a szövetkezeti tulajdonban álló épületrészekre eső hányada;
c) az épület szövetkezeti tulajdonban álló részeinek értékesítéséből származó bevétel;
d) a felújítási kölcsön és a felújítási alap kiegészítésére szolgáló kölcsön;
e) a felújítási alap számla kamat bevételei, amelyet lakóépületenként az éves átlagbetét alapján az összes szövetkezeti betéthez viszonyított lakóépületi betét arányában kell felosztani;
f) az egyéb, a szövetkezet közgyűlése (küldöttgyűlése) által az alap javára rendelt bevételek,
(2) Meghatározott fejlesztési célra, valamint forgóeszközeinek finanszírozására a szövetkezet a felújítási és a tartalék alapját - visszapótlási kötelezettség mellett - igénybe veheti, ha ezzel a szükségessé váló felújítási munkák fedezetét nem veszélyezteti.
(3) A felújítási alap (2) bekezdés szerinti igénybevétele nem haladhatja meg az alap előző évi záróállományának 70%-át, és azt legkésőbb a következő felújításig, legfeljebb a fejlesztési cél megvalósítását követő 5. év végére vagy 10 év alatt egyenlő részletekben vissza kell pótolni.
(4) Az önelszámoló karbantartó részleg vagy társaság működéséhez szükséges álló- és forgóeszközök finanszírozására igénybe vehető a felújítási alap állományának első alkalommal a 10%-a, évente pedig az előző évben jóváírt kamatot meg nem haladó része, amit a továbbiakban fejlesztési alapként kell kezelni.
11. §
(1) Tartalékalapot képezhet a szövetkezet a fenntartási hozzájárulás meghatározott részéből. A képzés - felhasználás részletes szabályait a belső szabályzatban kell rögzíteni. Az alappal szemben elszámolható az év végén mutatkozó költséghozzájárulási maradvány, illetve fedezethiány.
(2) A szövetkezet tartalékalapja terhére a szövetkezeti közös alapokhoz járulhat hozzá.
12. §
Jutalmazási alapot képezhet a szövetkezet valamennyi kifizetett bér legfeljebb 9%-a erejéig, a szövetkezeti általános költségek terhére. A jutalom címén kifizetett összegeket az alap terhére kell elszámolni. Az alapképzés és felhasználás szabályait a szövetkezetnek belső szabályzatában kell meghatároznia.
13. §
Gazdasági társulásnak átadott eszközt és vagyoni hozzájárulást elkülönített alapként kell kimutatni.
14. §
(1) A szövetkezet a számláit vezető pénzintézettől kölcsönt vehet fel felújítási alapjának kiegészítésére a 10. § (2) bekezdésében meghatározott célokra, valamint az építési terület előkészítése (telekkialakítás, közművesítés) céljára.
(2) A felújítási alap kiegészítésére igénybe vehető kölcsön összege nem haladhatja meg az elhatározott felújítási alapképzés következő 10 évre eső összegét, visszafizetésének időtartama legfeljebb öt év, kamata egyenlő a személyi kölcsön kamatának mindenkori mértékével.
(3) Lakásépítés területelőkészítésének céljára igénybe vehető hitel összege nem haladhatja meg a költségek 70%-át és az építhető lakásonként a 100 ezer forintot, visszafizetésének időtartama és a fizetendő kamat mértéke egyenlő az állami földek tartós használatbaadásakor a használatbavételi díj megfizetésére nyújtható kölcsön törlesztési idejével és kamatával.
Az építőtevékenység pénzeszközeinek kezelése
15. §
(1) A szövetkezet köteles a tagok előtakarékossági befizetéseit a pénzintézetnél nyitott számlán kezelni. E bevételeket az egyéni kölcsönszerződések megkötését követően csak az előtakarékoskodó tagok érdekében és olyan ütemben szabad felhasználni, ahogyan azt a tag lakásának építésére vonatkozó szerződések megkívánják.
(2) Ha a szövetkezet folyamatos építésre alakul vagy a kivitelezést több építési ütemben végzi, az egyes építési ütemekben részt vevő tagok befizetéseit az egyéni kölcsönszerződések megkötését követően - építési ütemenként elkülönítetten - kell a számlán kezelni.
(3) Az építési ütemek közös költségeinek az egyes építési ütemekre eső hányadát az építési ütemek elkülönített számláiról kell kifizetni.
(4) A - munkáltató támogatásának megelőlegezett összegét a szövetkezet az Országos Takarékpénztárnál nyitott számlán köteles kezelni. E bevételeket a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló jogszabályban felsorolt célokra, a munkáltatóval kötött megállapodásnak megfelelően olyan ütemben szabad felhasználni, ahogyan azt a lakás építésére vonatkozó szerződések megkívánják.
16. §
(1) Az építkezés vagy egy építési ütem befejezését követő egy év múltán a szövetkezet köteles minden érdekelt taggal elszámolni a ráeső költségek és a rendelkezésre álló források felhasználását. Az építési ütemek közös költségeit az elszámoláskor a költségvetési értékben lehet figyelembe venni.
(2) A kölcsönszerződésben foglalt lakásépítési költséggel szembeni megtakarításnak a saját rész arányának megfelelő részével a szövetkezet rendelkezik.
(3) A szövetkezetből való kilépés és kijárás esetén a tag részére az előtörlesztés és egyéb készpénzfizetés összegét, valamint a saját szolgáltatás ellenértékét kell - az építésnek nem minősülő tevékenység költségei arányos részének levonásával - visszafizetni. Az elszámolás módjáról és a levonás mértékéről a szövetkezet alapszabálya rendelkezik.
Adók, nyilvántartás, leltározás, zárszámadás
17. §
(1) A szövetkezet - a külön jogszabályban megállapított illeték, valamint társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség kivételével - mentes a vállalatokat terhelő adófizetési kötelezettségek alól.
(2) Ha a szövetkezet a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogszabályokban, valamint jóváhagyott alapszabályában foglalt kiegészítő tevékenységen kívüli tevékenységből vagy tevékenységi körén belül, de a 8. § (1) bekezdésében meghatározott költségtérítés 3%-át meghaladó mértékben tesz szert nyereségre, annak teljes összegét rendkívüli termelési adó címén köteles az állami költségvetésbe befizetni.
18. §
A szövetkezet köteles a vagyonáról és a tevékenysége során bekövetkezett gazdasági eseményekről évenként folyamatosan nyilvántartásokat vezetni. A számviteli nyilvántartások vezetésének részletes szabályait a Pénzügyminisztérium közleményben állapítja meg.
19. §
(1) A szövetkezet köteles a tulajdonában, illetőleg a használatában álló eszközöket és forrásokat az 55/1970. (XII. 30.) PM számú rendelet alapján a Pénzügyminisztérium által közleményben meghatározottak szerint leltározni és értékelni.
(2) A szövetkezet megalakulástól számított 90 napon belül, az 55/1970. (XII. 30.) PM számú rendelet alapján leltározási szabályzatot köteles készíteni, ha tulajdonában állóeszközök vagy készletek is vannak.
20. §
(1) A szövetkezet a naptári év utolsó napjával zárszámadást köteles készíteni.
(2) A zárszámadás részei:
a) a vagyonkimutatás,
b) a költségek költségnemenkénti részletezése, továbbá a bevételek jogcímenkénti kimutatása, valamint
c) az elrendelt külön adatszolgáltatás.
(3) A zárszámadást a számadási évet követően március hó 31. napjáig kell elkészíteni és a Pénzügyminisztérium által - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben - kijelölt szervnek megküldeni.
(4) A zárszámadás letétbe helyezésére, nyilvánosságára és ellenőrzésére vonatkozóan az 55/1970. (XII. 30.) PM számú rendelet 7-10 §-ainak a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A zárszámadás részletes tartalmát, formáját és elkészítésének módját a Pénzügyminisztérium a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben állapítja meg.
Záró rendelkezések
21. §
Ez a rendelet 1984. január 1 napján lép hatályba; nyilvántartásra, leltározásra, zárszámadásra vonatkozó szabályait első alkalommal az 1934. évi gazdálkodással összefüggésben kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1972. (IX. 12.) ÉVM-PM számú és a 20/1976. (VIII. 12.) PM-ÉVM számú együttes rendeletek hatályukat vesztik.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter