14/1972. (IX. 12.) ÉVM-PM együttes rendelet

a lakásfenntartó szövetkezetek gazdálkodási, nyilvántartási és beszámolási rendjéről

A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 108. §-ának (2) bekezdésében, továbbá a lakásszövetkezetekről szóló, az 5/1971. (II. 8.) Korm. rendelettel módosított és kiegészített 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet 17. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, továbbá a 10. § tekintetében a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya

a) az 5/1971. (II. 8.) Korm. rendelettel módosított és kiegészített 20/1959. (IV. 16.) Korm. rendelet alapján működő lakásfenntartó szövetkezetekre, továbbá

b) a 6/1971. (II. 8.) Korm. rendelet alapján működő, lakásfenntartó feladatokat is ellátó lakásépítő szövetkezetekre (a továbbiakban együtt: szövetkezet) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a 372-74-2/1950. (X. 6.) PM rendelettel kiegészített 372-56/1950. (VIII. 4.) PM rendelet alapján működő lakásépítő szövetkezetekre, továbbá

b) a 6/1971. (II. 8.) Korm. rendelet alapján működő, lakásfenntartó feladatokat el nem látó lakásépítő szövetkezetekre.

A lakóházfenntartási tevékenység elhatárolása elszámolás szempontjából

2. §

(1) A lakóház szövetkezeti tulajdonban álló részeinek fenntartása során felújítási munkaként - értékhatárra tekintet nélkül - a következő munkák számolhatók el:

a) a lakóház rendeltetésszerű használatával összefüggésben egy évet meghaladó időszakonként műszakilag szükségessé váló minden olyan javítás, amely

- a lakóház elhasználódott állapotának helyreállítását, illetőleg eredeti használhatóságának vagy üzembiztonságának elérését az egyes épületszerkezetek és központi berendezések felújításával, átalakításával vagy kicserélésével biztosítja;

- az egyes épületszerkezetek hibáinak megelőzését vagy legkedvezőbb élettartamának elérését segíti elő;

b) a lakóház rendeltetésszerű használhatóságának vagy gazdaságos üzembentartásának növelését eredményező mindennemű korszerűsítés, átalakítás vagy bővítés;

c) az építésügyi hatóság által a szövetkezet terhére elrendelt építési munkák, továbbá a közüzemi szolgáltatások feltételeinek megváltozása miatt szükséges korszerűsítés, átalakítás és beszerzés;

d) a szövetkezet közgyűlése által tételesen jóváhagyott minden egyéb állagmegóvási és helyreállítási munka.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett lakóházfenntartási munkák üzemeltetési és karbantartási munkaként számolhatók el.

A szövetkezet kiegészítő tevékenységének elhatárolása elszámolás szempontjából

3. §

(1) Ha a szövetkezet javító-karbantartó részlege (a továbbiakban: karbantartó részleg) útján kizárólag a szövetkezeti lakóházak és a rendeltetésszerű használatukat elősegítő létesítmények (a továbbiakban együtt: lakóház) szövetkezeti tulajdonban álló részeinek fenntartásával kapcsolatos feladatokat látja el, a karbantartó részleget nem köteles önelszámolási rendszerben működtetni.

(2) Ha a szövetkezet kiegészítő tevékenysége kiterjed

a) a lakóház nem szövetkezeti tulajdonban álló részeinek fenntartásával összefüggő munkák, vagy

b) más szövetkezet részére lakóházfenntartási munkák

elvégzésére is, a karbantartó részleget önelszámolási rendszerben (a továbbiakban: önelszámoló karbantartó részleg) kell működtetni.

(3) Ha két vagy több szövetkezet a lakóházfenntartási munkák elvégzésére egyszerű társaság formájában működő gazdasági társulást (a továbbiakban: gazdasági társulás) hoz létre, azt a nyilvántartással megbízott tagszövetkezetnél önelszámolási rendszerben kell működtetni.

A lakóházfenntartási költségek, bevételek és költséghozzájárulások

4. §

(1) A lakóház szövetkezeti tulajdonban álló részeinek fenntartása keretében csak a szövetkezetet, mint tulajdonost terhelő költségek, vagy megillető bevételek számolhatók el.

(2) A tulajdonost terhelő költségek közül

a) a felújítási alap terhére

- a 2. § (1) bekezdésében meghatározott munkák ellenértéke,

- a felújítási bankszámlákkal kapcsolatban felmerült bankköltség,

- az önelszámoló karbantartó részleg, illetőleg a gazdasági társulás álló- és forgóeszközeinek finanszírozására, illetőleg az elvállalt vagyoni hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésére - az 5. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között - fordított összeg;

b) az üzemeltetési és karbantartási számla terhére pedig minden egyéb lakóházfenntartási költség számolható el.

(3) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott munkák ellenértékének minősül

a) vállalatbaadás útján történt kivitelezés esetén a szövetkezet által elfogadott számla szerint vagy jogerős határozattal megállapított összeg;

b) gazdasági társulás útján történt kivitelezés esetén a társulás ráfordításainak megfelelő költségtérítés;

c) saját vállalkozásban (házilagosan) történt kivitelezés esetén a szövetkezet ráfordításának megfelelő költségtérítés.

(4) A tulajdonost megillető bevételek az esedékessé válásuk szerinti időben és összegben kell számításba venni és azok közül

a) a felújítási alap javára kell elszámolni

- a tagok e címen esedékessé vált hozzájárulását,

- a felújítási alapszámlán kezelt pénzeszközök után járó kamatot,

- a lakóház szövetkezeti tulajdonban álló részeinek értékesítéséből származó bevételeket,

- a lakóház építésével vagy felújításával kapcsolatosan, harmadik személyekkel szembeni igények érvényesítéséből eredő - és a szövetkezetet megillető - bevételeket, továbbá

- a biztosító által a lakóház szövetkezeti tulajdonban álló részeivel kapcsolatban fizetett kártalanítást;

b) üzemeltetési és karbantartási bevételként kell elszámolni

- a tagok e címen esedékessé vált hozzájárulását, továbbá

- a közgyűlés által a felújítási alap javára elszámolni rendelt bevételek kivételével a szövetkezetet megillető minden egyéb bevételt.

(5) A szövetkezet a felújítási bankszámlákon jóváírt kamatot és felmerült költségeket, valamint a karbantartó részleg céljára lekötött összeget az érintett egyes lakóházaknak az összes lakóház együttes nyilvántartott értékéhez viszonyított arányában osztja fel.

5. §

(1) Az önelszámoló karbantartó részleg (gazdasági társulás) álló- és forgóeszközeinek finanszírozása, illetőleg az elvállalt vagyoni hozzájárulásfizetési kötelezettség teljesítése a következő forrásokból történhet:

a) a tagoktól - a közgyűlés határozata szerint - e címen járó hozzájárulásból,

b) a felújítási alapnak első alkalommal az alap állománya, évente pedig az alap állománynövekedése 10 százalékát meg nem haladó összegéből,

c) az érdekképviseleti, illetőleg tanácsi szervtől kapott kölcsönből vagy támogatásból, továbbá

d) az állóeszközök értékcsökkenési leírásaként elszámolt összegből.

(2) A szövetkezet az (1) bekezdésben felsorolt forrásokat elkülönítve köteles nyilvántartani.

6. §

(1) Az üzemeltetési és karbantartási számla terhére elszámolható költségek közül, ha a szövetkezet tulajdonában

a) csak egy lakóház van, minden felmerült költséget közvetlenül elszámolható költségként kell számításba venni;

b) két vagy több lakóház van,

- közvetlenül elszámolható költségként csak azok vehetők figyelembe, amelyekről megállapítható, hogy melyik lakóházat és milyen összegben terhelik,

- közvetve elszámolható költségként (a továbbiakban: lakóházfenntartási általános költség) kell számításba venni minden egyéb költséget.

(2) Ha a szövetkezet a karbantartó részlegét nem önelszámolási rendszerben működteti, a szövetkezetet terhelő, a felújítási alap terhére el nem számolható minden költséget az (1) bekezdés szerint kell elszámolni.

(3) Ha a szövetkezet saját vállalkozásban -nem önelszámolási rendszerben működtetett karbantartó részlegével - végez a 2. § (1) bekezdésében említet munkát, annak ellenértékét ott kell elszámolni, ahol a ráfordítások felmerültek.

(4) A szövetkezetnél felmerült összes lakóházfenntartási általános költségből az egyes lakóházakat terhelő költségrészt az érintett lakóházban levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek együttes alapterületének az összes lakóház azonos alapterületéhez viszonyított arányában kell megállapítani.

A szövetkezeti általános költségek

7. §

(1) Ha a szövetkezet önelszámoló karbantartó részleget működtet, a lakóházfenntartási költségeken, továbbá az önelszámoló karbantartó részleg közvetlen költségén és üzemi általános költségén felül felmerülő, a szövetkezetet terhelő minden egyéb költséget szövetkezeti általános költségként kell kezelni.

(2) A szövetkezeti általános költségeket évente külön kell nyilvántartani. Azt a zárszámadás elkészítése előtt a lakóházak üzemeltetési és karbantartási költségei, továbbá az önelszámoló karbantartó részleg költségei között - ezek egymáshoz viszonyított arányában - kell felosztani.

A karbantartó részleg és a gazdasági társulás költségtérítési rendje

8. §

(1) A karbantartó részleg, illetőleg a gazdasági társulás által nyújtott minden szolgáltatásért csak a ráfordításoknak megfelelő költségtérítés köthető ki, illetőleg fogadható el.

(2) Az önelszámoló karbantartó részleg, illetőleg a gazdasági társulás ráfordításai:

a) a közvetlen költségek,

b) az üzemi általános költségek,

c) a szövetkezeti általános költségnek a szövet-kezet közgyűlése által meghatározott része.

(3) Nem önelszámoló karbantartó részleg ráfordításainak csak a közvetlen költségek minősülnek.

(4) Közvetlen költségek:

a) a felhasznált, közvetlenül elszámolható anyagok tényleges beszerzési ára, továbbá azok szállítási költsége,

b) a munkásoknak kifizetett bruttó munkabér, a jutalom címen - a 10. § (3) bekezdése alapján - fizetett összeg kivételével,

c) a munkásoknak kifizetett bruttó munkabér után járó társadalombiztosítási járulék,

d) a közvetlenül elszámolható külön költségek.

(5) Üzemi általános költségek:

a) az anyagokkal kapcsolatos egyéb költség és veszteség,

b) a szerszámok és egyéb fogyóeszközök költsége,

c) a karbantartó részleg (gazdasági társulás) alkalmazottainak kifizetett bruttó munkabér, a jutalom címen - a 10. § (3) bekezdése alapján -fizetett összeg kivételével,

d) a karbantartó részleg (gazdasági társulás) alkalmazottainak kifizetett bruttó munkabér után járó társadalombiztosítási járulék,

e) a karbantartó részleg (gazdasági társulás) összes dolgozóival kapcsolatos szociális költség,

f) az üzemi állóeszközök értékcsökkenése.

9. §

(1) Az önelszámoló karbantartó részleg (gazdasági társulás) által végzett szolgáltatásokkal kapcsolatban - a szövetkezet igazgatóságának (gazdasági társulás esetén az intéző bizottságnak) a döntésétől függően - :

a) egyedi költségtérítés esetén szolgáltatásonként elő- vagy utókalkulációt,

b) átalánydíjas költségtérítés esetén előkalkulációt kell készíteni.

(2) Előkalkulációval meghatározott költségtérítés esetén a közvetlen költségek a szövetkezet által alkalmazott műszaki normák, műszaki felmérés vagy becslés alapján állapíthatók meg.

(3) Utókalkulációval meghatározott költségtérítés esetén a közvetlen költségeket a ténylegesen felmerült és a munka átvételére jogosult által is igazolt ráfordítások alapján kell megállapítani.

(4) Az üzemi általános költség vetítési alapja az összes közvetlen munkabérként számításba vett, illetőleg elszámolt költség összege.

(5) A szövetkezeti általános költség vetítési alapja az összes közvetlen költség és üzemi általános költség együttes összege.

(6) Az üzemi általános költség és a szövetkezeti általános költség számításba vehető mértéke a költségtérítés meghatározásánál az első számadási évben a közgyűlés (gazdasági társulás esetén az intéző bizottság) által meghatározott arányt, ezt követően pedig az előző évi zárszámadás szerint a vetítési alaphoz képest ténylegesen felmerült költségek arányát nem haladhatja meg.

(7) Ha az önelszámoló karbantartó részlegnél az elszámolt költségtérítések alapján a számadási év végén megtakarítás vagy hiány jelentkezik, azt évente - a zárszámadás elkészítése előtt - az üzemeltetési és karbantartási költségek terhére elszámolt költségtérítések arányos helyesbítésével kell kiegyenlíteni.

(8) Ha a gazdasági társulásnál az elszámolt költségtérítések alapján a számadási év végén megtakarítás vagy hiány jelentkezik, azt évente - a tagszövetkezetek zárszámadásának elkészítése előtt - az igénybevett szolgáltatásokért elszámolt költségtérítések arányában kell a tagszövetkezetek között felosztani vagy a tagszövetkezetekkel megtéríttetni.

Munkaidő és munkadíjazás

10. §

(1) A szövetkezetnél munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozók munkaidejére és munkadíjazására a 7/1971. (IV. 1.) MüM és a 18/1971. (VI. 25.) ÉVM rendeleteket, valamint a 19/1971. (VI. 25.) ÉVM rendelet 2-5. és 7-8. §-aiban, továbbá az ezekben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvében és annak végrehajtási rendeleteiben foglaltakat - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel -kell alkalmazni.

(2) A szövetkezetnél munkaviszonyban álló és azonos bérkategóriába sorolt fizikai dolgozók havi együttes munkabérének átlaga - az alkalmazott bérformától függetlenül - nem haladhatja meg az e dolgozók által ténylegesen ledolgozott, de legfeljebb az elszámolási időszakban érvényes -idénymunkarend szerinti - munkaidőkeret és a bérkategória felső határa szorzatának egy főre jutó átlagát. Az együttes munkabérbe a túlórapótlék és a (3) bekezdésben említett jutalom nem számít be.

(3) A szövetkezet közgyűlése (gazdasági társulás esetén az intéző bizottság) a munkavállalók részére a munkaszerződések alapján ténylegesen kifizetett alapbérek évi összegének 9 százalékát meg nem haladó jutalom-keretet irányozhat elő. Az egyes munkavállalók részére kifizethető jutalom összegét a szövetkezet igazgatósága (gazdasági társulás esetén az intéző bizottság) állapítja meg.

Adók és közterhek

11. §

(1) A szövetkezet mentes az illetményadó és - a külön jogszabályban megállapított illetékfizetési kötelezettség kivételével - a vállalatokat terhelő egyéb adófizetési kötelezettség alól.

(2) Ha a szövetkezet a lakásfenntartó szövetkezetekre vonatkozó jogszabályokban és a jelen rendeletben megállapított tevékenységi kört meghaladó tevékenységből nyereségre tesz szert, azt rendkívüli termelési adó címen köteles befizetni.

(3) A szövetkezet a kifizetett munkabérek után 10 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.

A költség-előirányzat készítésének rendje

12. §

(1) Ha a szövetkezet kizárólag egy lakóház fenntartását látja el, a közgyűlésnek évente üzemeltetési és karbantartási előirányzatot, felújítási alapképzési és felhasználási előirányzatot, továbbá a tagokat és a nem tag tulajdonosokat terhelő hozzájárulásfizetési kötelezettségre vonatkozó előirányzatokat kell megállapítani.

(2) Ha a szövetkezet két vagy több lakóház fenntartását látja el, az (1) bekezdésben említett előirányzatokat lakóházanként kell megállapítania. Lakóházfenntartási általános költség felmerülése esetén meg kell állapítani annak előirányzatát, továbbá az előirányzat lakóházankénti felosztását is.

(3) Ha a szövetkezetnél önelszámoló karbantartó részleg működik, a közgyűlés - az (1) és a (2) bekezdésben említett előirányzatokon felül - a részleg költség-előirányzatát és a szövetkezeti általános költség-előirányzatot is évente határozza meg.

(4) Gazdasági társulásnál - az intéző bizottság javaslata alapján - a tagszövetkezetek közgyűlése évente hagyja jóvá a költség-előirányzatot.

A könyvvitel rendje

13. §

(1) A szövetkezet köteles a vagyonáról és a tevékenysége során bekövetkezett gazdasági eseményekről folyamatosan

a) pénztárkönyvet,

b) bankszámla nyilvántartást,

c) állóeszköz nyilvántartást,

d) anyag- és fogyóeszköz nyilvántartást,

e) a tagok, a nem tag tulajdonosok és az egyéb használók folyószámláit,

f) felújítási alapszámlát és

g) üzemeltetési és karbantartási számlát vezetni.

(2) A felmerült költségekről és a befolyt bevételekről évenkénti folyamatos nyilvántartást kell vezetni.

(3) A sajátos könyvviteli előírásokat részletesen meghatározó számlakeretet a Pénzügyminisztérium az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint állapítja meg.

14. §

(1) A könyvviteli nyilvántartásokat az előző évi - a vagyonkimutatással egyező - záróegyenleggel kell megnyitni és folyamatosan vezetni.

(2) Az esedékessé vált hozzájárulásokat és más bevételeket az érintett könyvviteli számlákon a zárás alkalmával egy összegben kell rögzíteni.

(3) A könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.

(4) A könyvviteli nyilvántartásokat évente a naptári év utolsó napján kell lezárni.

15. §

(1) A könyvviteli nyilvántartásokban gondoskodni kell arról, hogy a zárszámadás elkészítéséhez szükséges valamennyi adat az előírt részletezésben rendelkezésre álljon.

(2) A szövetkezet számlarendjét - e rendeletben és a számlakeretben foglaltak alapján - első alkalommal a számlakeret közzétételétől, később megalakuló szövetkezet esetében pedig a megalakulástól számított 90 napon belül a szövetkezet igazgatósága állapítja meg.

(3) A számlarendnek tartalmaznia kell a kijelölt főkönyvi számlák és az egyes könyvviteli nyilvántartások számjelét, megnevezését, tartalmát, egymással való összefüggését, továbbá megnyitásának, vezetésének és évenkénti lezárásának részletes szabályait.

(4) A számlarendet, továbbá annak kiegészítéseit és módosításait időrendi sorrendben kell összegyűjteni és tíz évig megőrizni.

A lakóház-, lakás- és tagnyilvántartási kötelezettség

16. §

(1) A szövetkezet köteles

a) a tulajdonában levő lakóházakról,

b) a lakóházakban levő lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről, továbbá

c) a tagokról és a nem tag tulajdonosokról

nyilvántartást vezetni.

(2) A nyilvántartásokban a gazdálkodás szempontjából szükséges adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat naprakészen kell feltüntetni.

(3) A nyilvántartás rendjének az állóeszköz nyilvántartással összhangban történő elkészítéséről és annak szabályszerű folyamatos vezetéséről az igazgatóság köteles gondoskodni.

Leltározás

17. §

(1) A szövetkezet köteles a tulajdonában álló, a vagyonkimutatásba felveendő eszközöket, továbbá azok forrásait a naptári év utolsó napjával leltározni és értékelni.

(2) A könyvviteli nyilvántartásokat lezárás előtt a leltározás során megállapított mennyiségi és értékadatok alapján kell helyesbíteni, a hiányok és többletek szabályszerű elszámolásával.

(3) A szövetkezet - első alkalommal a rendelet hatálybalépésétől, később alakuló szövetkezet esetében pedig a megalakulástól számított 90 napon belül az 55/1970. (XII. 30.) PM rendelet és e rendelet melléklete alapján - leltározási szabályzatot köteles készíteni.

(4) A leltározási szabályzatot, továbbá annak kiegészítéseit és módosításait időrendi sorrendben kell összegyűjteni és tíz évig megőrizni.

(5) A leltározási szabályzat elkészítéséről, továbbá szükség szerinti kiegészítéséről és módosításáról az igazgatóság köteles gondoskodni.

Zárszámadás készítése

18. §

(1) A szövetkezet a naptári év utolsó napjával zárszámadást köteles készíteni.

(2) A zárszámadás részei:

a) a vagyonkimutatás,

b) a felújítási alapképzést és felhasználást ismertető kimutatás,

c) az üzemeltetési és karbantartási költségeket költségnemenként, továbbá a bevételeket bevételi jogcímenként ismertető kimutatás,

d) az önelszámoló karbantartó részleg működésével kapcsolatos költségeket költségnemenként, továbbá a bevételeket bevételi jogcímenként - a költségelőirányzattal azonos módon - ismertető kimutatás,

e) a Pénzügyminisztérium által elrendelt külön adatszolgáltatást tartalmazó kimutatás.

(3) A zárszámadás kötelező tartalmát, formáját és a nyomtatványok kitöltésének módját, továbbá azt, hogy abból mely szervnek kell egy-egy példányt megküldeni - a Pénzügyminisztérium a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben -külön rendelkezéssel állapítja meg.

(4) A zárszámadást a számadási évet követő február hó 20. napjáig kell elkészíteni és az illetékes szerveknek megküldeni.

19. §

(1) A vagyonkimutatás a szövetkezet eszközeinek és forrásainak a naptári év utolsó napján meglevő állománya szerinti értékét - a felújítási alapszámlával, továbbá a költségekre és a bevételekre vonatkozó kimutatásokkal összhangban -tartalmazza.

(2) A zárszámadást a szabályszerűen elvégzett leltározás alapján helyesbített bizonylatokkal alátámasztott és ellenőrzött könyvviteli nyilvántartások alapulvételével kell elkészíteni.

(3) A zárszámadás bizonylati alátámasztásaként - az előző bekezdésben említett alapbizonylatok mellett - a következő bizonylatokat kell megőrizni:

a) a leltározási szabályzatot,

b) a leltározás szabályszerű elvégzését igazoló bizonylatokat,

c) a leltározás ellenőrzése során készített feljegyzéseket,

d) a tagok, a nem tag tulajdonosok, az egyéb használók, a munkavállalók, továbbá a más adósok és hitelezők tartozásainak és követeléseinek egyeztetett, az év végi fordulónappal készített leltárát,

e) a lakóházak üzemeltetési és karbantartási számlájának, továbbá felújítási alapszámlájának lakóházankénti részletezésben rögzített és az év végi fordulónappal megállapított egyenlegét,

f) az állóeszközök bruttó értéke, nettó értéke és értékcsökkenési leírása részletezését tartalmazó kimutatást, nem véve számításba a lakóházakat, továbbá ezek felszerelési és berendezési tárgyait.

20. §

(1) A zárszámadást az igazgatóság köteles elkészíteni.

(2) A zárszámadás szabályszerűségét és helyességét a szövetkezet felügyelő bizottsága köteles ellenőrizni és ennek megtörténte igazolásául azt záradékolni.

(3) A zárszámadást a szövetkezet közgyűlése hagyja jóvá.

(4) A zárszámadás valódiságáért az 55/1970. (XII. 30.) PM rendelet 11. §-ában meghatározott felelősség áll fenn.

(5) A szövetkezet zárszámadásának letétbe helyezésére, nyilvánosságára és ellenőrzésére vonatkozóan az 55/1970. (XII. 30.) PM rendelet 7-10. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) A zárszámadást a szövetkezetnek - ideértve a 19. § (2) és (3) bekezdésében említett bizonylatokat is - tíz évig kell megőrizni.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

21. §

A gazdasági társulás létesítésének és működésének pénzügyi feltételeire az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a 14/1971. (III. 27.) PM rendeletet kell alkalmazni.

22. §

Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában említett szövetkezet a lakóházfenntartási tevékenységgel kapcsolatos eszközeit, továbbá költségeit és bevételeit az egyéb tevékenységétől elkülönítve köteles kezelni, illetőleg kimutatni.

23. §

(1) A szövetkezet gazdálkodásával kapcsolatos előírások

a) szabályszerű teljesítéséért az igazgatóság (gazdasági társulás esetén az intéző bizottság),

b) megtartásának folyamatos ellenőrzéséért pedig a felügyelő bizottság

felel.

(2) E rendeletben foglalt előírások megtartását és az állammal szembeni fizetési kötelezettségek teljesítését a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának a szövetkezet székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei hivatala ellenőrzi.

(3) A szövetkezetekkel kapcsolatos pénzintézeti feladatokat az Országos Takarékpénztár látja el.

24. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendeletnek

a) a könyvvitel rendjére vonatkozó előírásait 1973. január 1. napjától,

b) a leltározásra vonatkozó előírásait első ízben az 1972. évi zárszámadás elkészítésénél,

c) a zárszámadás készítésére vonatkozó előírásait pedig első ízben az 1973. évre vonatkozó zárszámadás elkészítésénél kell alkalmazni.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese

Melléklet a 14/1972. (IX. 12.) ÉVM-PM együttes rendelethez

Irányelvek a leltározási szabályzathoz

E rendelet hatálya alá tartozó szövetkezetek leltározási szabályzatuk elkészítésénél az 55/1970. (XII. 30.) PM rendelet mellékletének a leltározásra, továbbá a leltározott eszközök és források értékelésére vonatkozó előírásait a következő eltérésekkel alkalmazzák:

1. A leltározás tekintetében:

a) Az I/E/5. pontnak megfelelően az állóeszköz tartozékának minősülnek a szövetkezeti lakóház házleltárába felvett felszerelési és berendezési tárgyak. Ezeket az érintett lakóház leltározása során - a tanácsi ingatlankezelő vállalatoknál alkalmazott módszer szerint - kell leltárba venni, tehát csak az egyes felszerelési és berendezési tárgyak megnevezését, mennyiségét, állapotát és tárolási helyét szükséges rögzíteni.

b) Az I/C/7. pontnak megfelelően

- a szövetkezeti tagoknak,

- a szövetkezeti tulajdonban álló ingatlanrészek használóinak a szövetkezettel szemben bármilyen címen már esedékessé vált fizetési kötelezettsége és teljesített befizetései közötti különbözettől függően

- a tagok számlájának,

- a használók számláinak

egyenlegével megegyezően főkönyvi számlánként a leltározás fordulónapján fennálló hátralékokat és túlfizetéseket egymástól elkülönítve - tételesen és összesítve - kell megállapítani és kimutatni.

Ha a szövetkezet közgyűlése döntésének megfelelően a lakóházak üzemeltetési és karbantartási költségeire és bevételeire vonatkozó zárókimutatás keretében a tagokra jutó hozzájárulást az előirányzat szerint számolják el a leltározás fordulónapján fennálló hátralékokat és túlfizetéseket - az érintett elszámolási számla egyenlegével megegyezően, egymástól elkülönítve - lakóházanként és összesítve kell megállapítani és kimutatni.

2. Az eszközök és a források értékelése tekintetében

A II/C/1. ponttól eltérően a szövetkezeti lakóházak értékét a következő előírások szerint kell számításba venni:

a) az 1971. július 1. napja előtt használatba vett lakóházaknál a külön tulajdonban álló lakásokat a szociálpolitikai kedvezmények nélkül számított és az érdekelt tulajdonosokkal szemben érvényesített együttes árnak megfelelő értékben, ha pedig a lakóházban szövetkezeti tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiség is van, akkor azok értékét az OTP által közölt összegben;

b) az 1971. július 1. napja után használatba vett lakóházaknál egységesen a 6/1971. (II. 8.) ÉVM-PM-ÁH együttes rendelet alapján

- a külön tulajdonban álló lakásokat a szociálpolitikai kedvezmények nélkül számított együttes lakásáron,

- a szövetkezeti tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékét a lakások alapterülete árkülönbözetének megállapítására meghatározott m2-enkénti ár alapulvételével kiszámított áron.

A lakóházak érték szerinti nyilvántartása kizárólag a szövetkezetet terhelő felújítási alapképzési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére és a közgyűlés által elhatározott felújítási alapképzés alapján az egyes tagokat terhelő felújítási hozzájárulás-fizetési kötelezettség kiszámítására szolgál. Ezért a szóbanforgó állóeszköznél értékcsökkenési leírást nem szabad számításba venni.