10/1984. (II. 7.) MT rendelet
a vízügyi törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról, illetőleg kiegészítéséről
A Minisztertanács - a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény (Vt.) 46. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli:
1. §
A Vt. végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet (Vt. Vhr.) 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az üzemnek szennyvíztisztító berendezése nincsen, vagy a meglevő berendezése a keletkező szennyvizek tisztítására nem alkalmas, a tulajdonosa, illetőleg kezelője, vagy az üzembentartója köteles a vizek fertőzését vagy káros szennyezését a szükséges berendezés megépítésével, illetőleg meglevő berendezésének korszerűsítésével, valamint megfelelő üzemeltetésével megszüntetni."
2. §
A Vt. Vhr. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"26. § (1) Vizek fertőzése vagy jelentősen káros szennyezése, illetőleg ezek bekövetkezésének közvetlen veszélye esetén a vízügyi hatóság elrendelheti a káros anyag kibocsátásával járó tevékenység korlátozását, illetőleg megtilthatja annak folytatását.
(2) A vízügyi hatóság az (1) bekezdésben említett fertőzés vagy jelentősen káros szennyezés, illetőleg ezek veszélyének megszüntetéséig az üzem működését - az érdekelt szakhatóságok és a felügyeleti szerv véleményének meghallgatása után - felfüggesztheti, ha az az emberi környezetre vagy az egészségre közvetlen és súlyos veszélyt jelent."
3. §
A Vt. Vhr. 27-31. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(A Vt. 15. §-ához)
27. § (1) Az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], amelynek üzeme
a) folyót, vízfolyást, természetes tavat, tározót, közcélú csatornát vagy felszín alatti vizet (a továbbiakban: befogadó) fertőz vagy károsan szennyez, illetőleg fertőző vágy károsan szennyező cseppfolyós vagy szilárd anyagnak a talajra vagy a talajba juttatásával felszín alatti víz minőségét veszélyezteti, szennyvízbírságot,
b) közüzemi csatornaművet ártalmas szennyvízzel, illetőleg más ártalmas cseppfolyós vagy szilárd anyag bejuttatásával károsít, csatornabírságot
köteles fizetni.
(2) A fertőzés és a káros szennyezés (veszélyeztetés), illetőleg a közcsatorna károsításának fajtáit és határértékeit, valamint a szennyvízbírság és a csatornabírság mértékét, továbbá az ezek kiszabásával kapcsolatos szabályokat - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - az Országos Vízügyi Hivatal elnöke állapítja meg.
28. § (1) A szennyvízbírság, valamint a csatornabírság megállapítására indult hatósági eljárásban az első fokú határozatot
a) folyamatos szennyezés (károsítás) esetében a bírságolás alapjául szolgáló szennyezés (károsítás) évét követő év január hó 1. napja után, de legkésőbben április hó 30-ig,
b) idényüzem esetében az idény, rendkívüli szennyezés esetében a szennyezés befejezését követő 60 napon belül
kell meghozni.
(2) A bírságot megállapító első fokú határozat ellen előterjesztett fellebbezést a félterjesztésétől számított 60 napon belül kell elbírálni.
29. § (1) A szennyvízbírság, valamint a vízügyi felügyelet alatt álló közüzemi vállalatok esetében a csatornabírság progresszíven megállapított részének megfizetését az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, a tanácsi felügyelet alatt álló közüzemi vállalatok esetében az utóbb említett bírságrész megfizetését a fővárosi, megyei tanács elnöke -a megbírságolt gazdálkodó szervezet kérelmére - felfüggesztheti, különösen indokolt esetekben csökkentheti vagy elengedheti, ha a bírság megfizetése a gazdálkodó szervezet pénzgazdálkodását, az azt ellenőrző pénzügyi szervnek a kérelemhez csatolt igazolása és a gazdálkodó szervezet felügyeletét ellátó szerv nyilatkozata szerint lehetetlenné tenné.
(2) A szennyvízbírságokból eredő bevételt a Vízügyi Alapban kell kezelni, amelyből az Országos Vízügyi Hivatal elnöke indokolt esetben szennyvíztisztító és elvezető berendezések létesítéséhez és korszerűsítéséhez hozzájárulást adhat, továbbá azt a vizek tisztaságának biztosítása érdekében végzett tevékenység költségeinek részbeni fedezésére használhatja fel. Ezt a bevételt és az abból adott hozzájárulást más célra felhasználni nem szabad.
(3) A csatornabírságokból eredő bevételt a csatornaművet kezelő közüzemi vállalat elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag a csatornamű tisztító-kapacitásának fejlesztésére és rekonstrukciójára, valamint az üzemeltetési és fenntartási költségek fedezetére, a szükséges üzemi előtisztító berendezések megépítésének támogatására, továbbá a csatornaművet károsító szennyezések helyszíni ellenőrzésével felmerülő költségeinek a fedezésére használhatja fel.
30. § A szennyvízbírságot és a csatornabírságot árkalkulációs tényezőként figyelembe venni nem szabad, és azt a bírságolt gazdálkodó szervezet a jogerős határozat kézhezvételének időszakában a mérlegbeszámolóban köteles feltüntetni.
31. § Ha a rendkívüli vízszennyezés káros hatásainak elhárítását a vízminőségvédelmi szervezet végzi, ezzel felmerülő költségeit a szennyezést előidéző üzem tulajdonosa (kezelője) vagy üzembentartója megtéríteni köteles. A térítésként fizetendő összeget - megegyezés hiányában -a vízügyi hatóság állapítja meg [Vt. 35. § (3) bekezdés]."
4. §
A Vt. Vhr. 49. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A települések helyi jelentőségű közcélú vízilétesítményeinek (víziközműveinek) szolgáltatásában érdekeltek a közműhálózat közvetlen érdekeiket kielégítő részének a megvalósítási, illetőleg fejlesztési költségeit - egészben vagy az érdekeltségüknek megfelelő részében - önkéntesen átvállalhatják, ha annak megépítését (fejlesztését) a hálózatfejlesztési terv nem tartalmazza, vagy a közmű szolgáltatásait a tervezettnél korábban igénylik. Az ily módon megvalósult közműhálózatba újabb ingatlan bekötéséhez a közüzemi vállalat csak azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az érdekelt a helyi tanács fejlesztési alapjába befizeti a közműfejlesztési hozzájárulásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő mértékben megállapított pénzösszeget. Ezt csak a közművek fejlesztésére szabad felhasználni."
5. §
A Vt. Vhr. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"94. § (1) A vizek kártételei elleni védekezéssel és a vízminőségi kárelhárítással kapcsolatos, több minisztérium (országos hatáskörű szerv) és tanács feladatkörét érintő jelentősebb gazdasági és szakigazgatási tevékenység összehangolását Országos Vízgazdálkodási Bizottság végzi.
(2) Az Országos Vízgazdálkodási Bizottság elnöke az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Tagjait a védekezési (kárelhárítási) tevékenységgel érintett szervek képviselőiből az Országos Vízügyi Hivatal elnöke nevezi ki."
6. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A 3. §-ának rendelkezéseit azonban 1984. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével hatályukat vesztik
- a Vt. Vhr. 32-34. §-ai;
- a 28/1978. (V. 26.) MT rendelettel módosított 40/1969. (XI. 25.) Korm. rendelet;
- a közműves vízellátás és a közműves csatornázás szabályainak kiadásáról szóló 27/1975. (X. 30.) MT rendelet 2. számú mellékletével kiadott Közműves Csatornázási Szabályzat 25. §-ának (1) bekezdése.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke