21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet
a Munka Törvénykönyvének a költségvetési szerveknél, a Magyar Nemzeti Banknál, a pénzintézeteknél valamint a szövetkezeti érdekképviseleti szerveknél történő végrehajtásáról
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 100. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, az érdekelt más miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
1. §
Az Mt. V. végrehajtásaként kiadott 17/1979. (XII. 1.) MüM számú, a 18/1979. (XII. 1.) MüM számú és a 20/1979. (XII. 1.) MüM rendeleteket, valamint az azokat kiegészítő jogszabályokat a költségvetési és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szerveknél (továbbiakban: költségvetési szerv) az ebben a rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. E rendeletnek a jóléti és kulturális juttatásokra vonatkozó rendelkezései (15-20. §) az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek vonatkozásában is irányadók.
2. §
(1) A kollektív szerződésről szóló rendelkezések a jogszabályban foglalt eltérésekkel a munkaügyi szabályzatra is megfelelően vonatkoznak.
(2) Munkaügyi szabályzatot a középtávú népgazdasági tervvel megegyező ötévi időtartamra kell megállapítani az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél.
(3) A miniszter a szakszervezettel egyetértésben a munkaügyi szabályzat megállapítására jogosult szervek körét eltérően szabályozhatja.
3. §
(1) A munkaügyi szabályzatot a dolgozókkal való megtárgyalás után a munkáltató a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben állapítja meg.
(2) A munkaügyi szabályzat megállapításánál a jóváhagyott költségvetési előirányzatra, illetve pénzügyi tervre is tekintettel kell lenni.
(3) A munkaügyi szabályzatot módosítani kell akkor is, ha az a jóváhagyott költségvetési előirányzat változása miatt szükséges.
(4) A munkaügyi szabályzat végrehajtásáról indokolt esetben, illetve új szabályzat készítését megelőzőén kell beszámolni.
4. §
(1) Ha a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a felmondási idő a munkaviszony első tíz évében
a) magasabb vezető állású munkakörben 14 hét
b) vezető állású munkakörben 12 hét
c) ügyintézői munkakörben 6 hét
d) ügyviteli munkakörben 4 hét
(2) Az (1) bekezdés a-d) pontjaiban meghatározott felmondási idő minden további megkezdett tízévi munkaviszonyban töltött idő után 2-2 héttel, legfeljebb 6 hónapig növekszik.
5. §
A 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 27. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a költségvetési szerv dolgozója részére éjszakai pótlék nem jár. Ez alól kivételt képeznek azok a fizikai dolgozók, valamint számítástechnikai munkakörben foglalkoztatottak, akik rendszeresen (állandóan vagy hetenként váltakozva) éjszakai műszakban dolgoznak. Ezek részére személyi alapbérük 10%-ának megfelelő éjszakai pótlék jár. E rendelkezés nem érinti a műszakpótlékra való jogosultság szabályait
6. §
(1) A 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 28-31. és 38-40. §-aiban foglaltakat a költségvetési szerveknél a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ügyviteli dolgozók, illetve kutatási segéderők részére a munkaügyi szabályzat rendelkezése szerint jár díjazás vagy szabadidő, de túlmunka esetén pótlék nem fizethető.
(3) Vezetők és ügyintézők részére a túlmunkáért nem jár ellenérték. Ha azonban egyes ügyintézői munkakörökben rendszeresen, jelentős mértékű túlmunka végzése szükséges, a munkaügyi szabályzat szabadidő-átalányt állapíthat meg.
(4) Az ügyintézőnek a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként szabad idő jár, melyet természetben kell kiadni. Vezetőket ellenérték nem illeti meg.
7. §
[Mt. V. 44. § (2) bekezdéséhez]
A dolgozók részére a munkaközi szünet a munkaidőn belül jár és a munkaidőbe beszámít.
8. §
[Mt. V. 49. § (2) bekezdéséhez]
(1) Az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében oktató, valamint nevelőmunkát végző dolgozókat évenként 36 munkanap pótszabadság illeti meg. Az óvónőt azonban szabadságidejéből legfeljebb 24, a többi dolgozót legfeljebb 18 munkanapra oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő egyéb munkára igénybe lehet venni. Ennek kötelező eseteit - a gyakorlati oktatói (szakoktatói) feladatot ellátó dolgozókat és az óvónőket is ideértve - az oktatási miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
(2) A tudományos kutatók közül évenként
- a tudományos intézet igazgatóját és helyettesét tizennyolc,
- a tudományos osztályvezetőt, a tudományos munkatársat és ennél magasabb munkakörű dolgozót tizenkét,
- a tudományos segédmunkatársat pedig hat munkanap pótszabadság illeti meg.
(3) A közkönyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkakört betöltő dolgozói közül évenként
- közkönyvtári, levéltári és múzeumi főigazgatót és a legalább megyei szintű igazgatót, valamint ezek helyetteseit tizennyolc,
- a tudományos munkatársakat, levéltárosokat, muzeológusokat és ezeknél magasabb munkakörű dolgozókat tizenkét,
- a segédlevéltárosokat és segédmuzeológusokat hat
munkanap pótszabadság illeti meg.
9. §
(1) A költségvetési szervek 8. §-ban nem említett dolgozói közül évenként
a) a fővárosi, megyei, megyei városi vagy ennél nagyobb területre kiterjedő hatáskörű szerv
- vezetőjét és helyettesét tizenkét,
- osztályvezetőjét és énnél magasabb munkakörű dolgozóját kilenc,
- ügyintézőjét hat,
b) a járási, városi, fővárosi kerületi, megyei városi kerületi vagy ennél nagyobb, de megyénél kisebb hatáskörű szerv
- vezetőjét és helyettesét kilenc,
- osztályvezetőjét és ennél magasabb munkakörű dolgozóját hat,
- ügyintézőjét három,
c) a községi vagy ennél nagyobb, de járásnál kisebb hatáskörű szerv vezetőjét hat,
- ügyintézőjét vagy ennél magasabb munkakörű dolgozóját három
munkanap pótszabadság illeti meg.
(2) A miniszter határozza meg, hogy az egyes költségvetési szervek az (1) bekezdésben megjelölt kategóriák közül melyikbe tartoznak.
10. §
[Mt. V. 58. § (1) bekezdéséhez]
(1) A besorolásnál és a kötelező alapbéremelés időpontjának megállapításánál a munkaviszonyban töltött időt - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 10-15. §-ai szerint kell számítani, kivéve ha külön jogszabály eltérően rendelkezik.
(2) A munkaviszonyban töltött idő számítására az Mt. V. 72. § (4) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak.
(3) Az alapbér és a kötelező alapbéremelés növekedése tekintetében az alkalmazás kezdő éve teljes évnek számít.
(4) Ha a dolgozó megelőző munkaviszonyait a munkaviszonyba lépéskor - három hónapon belül - nem igazolja, a magasabb alapbér csak az igazolás benyújtását követő hó első napjától kezdődően illeti meg; ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a dolgozó magasabb bértételre jogosító iskolai végzettséget szerez.
(5) Ha az 1968. január 1. előtti szabályok szerint munkaviszonyban töltött időként beszámított idő a dolgozó részére kedvezőbb, az továbbra is érvényben marad mindaddig, amíg a dolgozó ugyanannál a szervnél marad, illetőleg ha újból költségvetési szervnél lép munkaviszonyba.
11. §
Fizikai dolgozók esetében teljesítménytől függő bérforma is alkalmazható, nem fizikai dolgozóknál ehhez a miniszter engedélye szükséges.
12. §
[Mt. V. 62. § (2) bekezdéséhez]
(1) Bérpótlékot csak a jogszabályban megállapított esetekben és mértékben lehet fizetni.
(2) Annak a pénztárosnak, akinek pénzkezeléssel és megőrzéssel összefüggő tevékenysége a havi munkaideje felét eléri vagy meghaladja és munkakörébe havi kétmillió forintot meghaladó összegű készpénzforgalom lebonyolítása tartozik, havi nyolcvan forint pénzkezelési pótlék jár.
13. §
A harminc napon aluli időre, illetőleg, ha a dolgozó egybefüggően kivett rendes szabadsága ennél hosszabb, a szabadságidőre történő átlagkeresetszámítás esetén a jutalmakat figyelmen kívül kell hagyni, minden egyéb esetben pedig számításba kell venni.
14. §
[Mt. V. 65. § (1) bekezdéséhez]
A dolgozót a munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetése esetén hatvan napon belül írásban kell értesíteni.
15. §
(1) A 18/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 1-4. §-aiban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Jogszabály az üzemi étkezés kötelező igénybevételét írhatja elő a dolgozó - és intézeti ellátást nyújtó szervnél a vele közös háztartásban élő családtagjai - részére, illetőleg az igénybevételt a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személyek tekintetében korlátozhatja vagy megtilthatja.
(3) Jogszabály határozza meg, hogy az intézeti ellátást nyújtó szerveknél az ellátottakkal azonos élelmezésre kik jogosultak. A szerv ezen túlmenően is engedélyezheti az ellátottakkal azonos élelmezés igénybevételét, feltéve, ha ennek többletköltségeit az étkezést igénybe vevők viselik.
(4) A munkáltatói étkezési hozzájárulás mértékét külön jogszabály* határozza meg.[1]
16. §
(1) A 18/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 5-8. §-aiban foglaltakat a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Állami támogatásban a minisztériumok, önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szervek és a megyei (fővárosi, megyei városi) tanácsok által szervezett üdültetés, a tanácsi gyermeküdültetés részesíthető.
(3) Egyéb költségvetési szerv által szervezett üdültetés a költségvetési keret terhére külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak felújítási költséggel támogatható.
17. §
(1) A költségvetési szerv étkezést nyújtó üdülőjében a beutaltak által fizetett térítési díj nem lehet kevesebb
- a dolgozó és házastársa esetében az üdülés besorolási csoportjára meghatározott térítési díjnál;
- a 2-14 éves korú gyermek esetében napi húsz;
- a 15 éven felüli, iskolai tanulmányokat folytató és önálló keresettel nem rendelkező gyermekek esetében napi huszonnégy
forintnál.
(2) A tanácsok által szervezett iskolai gyermeküdültetés térítési díja napi tizenhat forint.
(3) A tudósok részére fenntartott üdülőkben a felnőttek térítési díja nem lehet kevesebb napi hetven, a gyermekeké pedig napi harmincnégy forintnál.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem említett személyeknek és évi 14 napon túli üdülés esetében felnőtt személyeknek mindig az üdülés teljes önköltségét kell megfizetni.
(5) A SZOT beutaló jegyekhez adott térítési díjkiegészítés a szerv jutalmazási, illetve segélyezési kerete terhére adható. A költségvetési szerveknél az állami támogatással megvalósuló üdültetésben az e rendeletben meghatározott térítési díjjal szemben elért többletbevétel legfeljebb 25%-a fordítható a térítési díj mérséklésére.
18. §
A költségvetési szerv állami támogatással működő üdülőjének egy napra jutó önköltségét a felújításra és az állóeszköz beszerzésre fordított költségek levonása után felmerülő kiadások egy napra eső hányada alapján kell megállapítani.
19. §
[18/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 21. §-hoz]
(1) A segélykeret összege dolgozónként és havonként öt, az előlegkeret összege dolgozónként és havonként tíz forint.
(2) A segély és előlegkeret megállapításánál a szerv dolgozóinak éves tervezett átlaglétszámát kell alapul venni. Több szerv kerete összevontan is felhasználható.
20. §
(1) Ha a költségvetési szervre vonatkozólag munkaügyi szabályzat nem rendelkezik, jogszabályi rendelkezés hiányában a szabályozásra utalt kérdéseket a költségvetési szerv vezetője a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben szabályozza.
(2) Ha a dolgozónak csak esetenként van szüksége munkaruhára, azt leltári szakfelszerelésként raktárban kell tartani és a szükséges időre kell kiadni. Szakfelszerelésként kezelt ruhafélét egy dolgozó részére egyfolytában harminc napnál hosszabb időre kiadni nem szabad. Az ilyen munkaruha a juttatási idő lejártakor nem megy át a dolgozó tulajdonába.
21. §
[Mt. V. 71. § (1) bekezdésének b) pontjához]
A dolgozó fegyelmi büntetésként a jutalomból a tárgyévben vagy az azt követő évben illetőleg legfeljebb egy év tartamára kizárható. A miniszter egyéb fegyelmi büntetést is meghatározhat.
22. §
Vegyes rendelkezések
(1) A vízügyi igazgatóságok területén termelőmunkát végző fizikai dolgozók tekintetében a vízügyi igazgatóság vezetője a szakszervezeti bizottsággal kollektív szerződést köthet és e körben a vállalatokra vonatkozó szabályozást alkalmazhatja.
(2) Ha a költségvetési szervnél jelentős létszámú termelőmunkát végző fizikai dolgozót foglalkoztatnak (pl. építőipari, útkarbantartói, mezőgazdasági, gépjavító üzemegységek) e dolgozók és az őket közvetlenül irányítók tekintetében a miniszter a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben engedélyezheti a bértételek, bérrendszerek, bérformák és a bérpótlékok körében a vállalatokra vonatkozó szabályok alkalmazását, illetőleg e körben a sajátosságoknak megfelelő szabályozást adhat ki.
(3) Az egészségügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben
a) meghatározza - a vezetők és ügyintézők kivételével - a túlmunka díjazásra jogosultak körét,
b) a vezetők és az ügyintézők részére munkaszüneti napon végzett munka esetére díjazást állapíthat meg,
c) szabályozza az orvos-egészségügyi dolgozók helyettesítésének rendjét, ideértve a díjazás feltételeit és mértékét is, valamint az éjszakai pótlékra jogosultak körét és annak mértékét az 5. §-tól eltérően állapíthatja meg,
d) meghatározza az egészségügyi dolgozók pótszabadságát.
(4) A kulturális miniszter a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a színházak és más művészeti intézmények dolgozói tekintetében az éjszakai pótlék fizetését megtilthatja, ha a munkaidőnek csak egy része esik éjszakára és a bérpótlékokra - ideértve a túlmunka díjazását is - eltérő szabályokat állapíthat meg.
(5) Az oktatási miniszter a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben
a) az alsó- és középfokú oktatási intézmények oktató-nevelő munkát végző dolgozói részére éjszakai ügyeleti díjat és túlmunkadíjazást állapíthat meg,
b) az oktató-nevelő munkát végzők helyettesítése esetén fizetendő díjazás mértékét eltérően rendezheti.
23. §
A Magyar Nemzeti Bankra és a pénzintézetekre vonatkozó szabályok
(1) E rendelet 2-4., 7., 10-11., 12. § (1) bek., 13-15., és 21. §-ban foglalt rendelkezések a Magyar Nemzeti Banknál és a pénzügyminiszter felügyelete alá tartozó pénzintézeteknél ideértve a takarékszövetkezeteket is (továbbiakban: pénzintézetek) irányadók.
(2) A pénzügyminiszter a pénzintézetek, továbbá a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Bank dolgozói tekintetében a munkaügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza
a) a munkaidő beosztását,
b) az 5-6. §-ban foglaltaktól eltérően az éjszakai munka, a túlmunka, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka díjazásának feltételeit,
c) évi tizenkét munkanapig terjedő mértékben a pótszabadságra jogosultak körét,
d) a pénztárosoknak és értékkezelőknek járó pénzkezelési pótlék, a nyelvtudási pótlék mértékét,
e) a béren kívüli juttatások képzését és felhasználását.
24. §
A szövetkezeti érdekképviseleti szervekre vonatkozó szabályok
A szövetkezeti érdekképviseleti szervek, valamint ezek költségvetési gazdálkodást folytató szervezetei e rendeletet - a szövetkezeti jogszabályokkal összhangban, a külön jogszabályban*, illetőleg az érdekképviseleti szerv belső szabályzatában foglaltak figyelembevételével - alkalmazzák.[2]
25. §
(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Munka Törvénykönyve költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szóló 14/1967. (XI. 9.) MüM számú rendelet, az azt módosító 17/1972. (VII. 30.) MüM számú és 13/1974. (VI. 30.) MüM számú rendelet, továbbá a 9/1979. (VII. 21.) MüM számú rendelet 3-4. §-a, valamint az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) MT számú rendelet végrehajtására kiadott 14/1973. (XII. 27.) MüM számú rendelet 28. §-ának (2) bekezdése.
(2) A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek üdülői működési szabályait és a térítési díjak mértékét e rendelet figyelembevételével az illetékes miniszter határozza meg.
(3) Az 1980. évre vonatkozó munkaügyi szabályzatot 1980. június 30-ig kell kiadni.
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter
Lábjegyzetek:
[1] * 18/1976. (VIII. PM-MüM számú rendelet.
[2] * Lásd a 107/1978. (Mü. K. 5.) MüM számú utasítást.