Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

21/1979. (XII. 28.) MüM rendelet

a Munka Törvénykönyvének a költségvetési szerveknél, a Magyar Nemzeti Banknál, a pénzintézeteknél valamint a szövetkezeti érdekképviseleti szerveknél történő végrehajtásáról

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 100. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, az érdekelt más miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

Az Mt. V. végrehajtásaként kiadott 17/1979. (XII. 1.) MüM számú, a 18/1979. (XII. 1.) MüM számú és a 20/1979. (XII. 1.) MüM rendeleteket, valamint az azokat kiegészítő jogszabályokat a költségvetési és a költségvetési rend szerint gazdálkodó szerveknél (továbbiakban: költségvetési szerv) az ebben a rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. E rendeletnek a jóléti és kulturális juttatásokra vonatkozó rendelkezései (15-20. §) az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek vonatkozásában is irányadók.

2. §

(Mt. 9. §-hoz)

(1) A kollektív szerződésről szóló rendelkezések a jogszabályban foglalt eltérésekkel a munkaügyi szabályzatra is megfelelően vonatkoznak.

(2) Munkaügyi szabályzatot a középtávú népgazdasági tervvel megegyező ötévi időtartamra kell megállapítani az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél.

(3) A miniszter a szakszervezettel egyetértésben a munkaügyi szabályzat megállapítására jogosult szervek körét eltérően szabályozhatja.

3. §

(Mt. 10. §-hoz)

(1) A munkaügyi szabályzatot a dolgozókkal való megtárgyalás után a munkáltató a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben állapítja meg.

(2) A munkaügyi szabályzat megállapításánál a jóváhagyott költségvetési előirányzatra, illetve pénzügyi tervre is tekintettel kell lenni.

(3) A munkaügyi szabályzatot módosítani kell akkor is, ha az a jóváhagyott költségvetési előirányzat változása miatt szükséges.

(4) A munkaügyi szabályzat végrehajtásáról indokolt esetben, illetve új szabályzat készítését megelőzőén kell beszámolni.

4. §

[Mt. 27. § (1) bekezdéséhez]

(1) Ha a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a felmondási idő a munkaviszony első tíz évében

a) magasabb vezető állású munkakörben 14 hét

b) vezető állású munkakörben 12 hét

c) ügyintézői munkakörben 6 hét

d) ügyviteli munkakörben 4 hét

(2) Az (1) bekezdés a-d) pontjaiban meghatározott felmondási idő minden további megkezdett tízévi munkaviszonyban töltött idő után 2-2 héttel, legfeljebb 6 hónapig növekszik.

5. §

(Mt. V. 42. §-hoz)

A 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 27. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a költségvetési szerv dolgozója részére éjszakai pótlék nem jár. Ez alól kivételt képeznek azok a fizikai dolgozók, valamint számítástechnikai munkakörben foglalkoztatottak, akik rendszeresen (állandóan vagy hetenként váltakozva) éjszakai műszakban dolgoznak. Ezek részére személyi alapbérük 10%-ának megfelelő éjszakai pótlék jár. E rendelkezés nem érinti a műszakpótlékra való jogosultság szabályait

6. §

[Mt. 39. § (2) bekezdéséhez]

(1) A 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 28-31. és 38-40. §-aiban foglaltakat a költségvetési szerveknél a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ügyviteli dolgozók, illetve kutatási segéderők részére a munkaügyi szabályzat rendelkezése szerint jár díjazás vagy szabadidő, de túlmunka esetén pótlék nem fizethető.

(3) Vezetők és ügyintézők részére a túlmunkáért nem jár ellenérték. Ha azonban egyes ügyintézői munkakörökben rendszeresen, jelentős mértékű túlmunka végzése szükséges, a munkaügyi szabályzat szabadidő-átalányt állapíthat meg.

(4) Az ügyintézőnek a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként szabad idő jár, melyet természetben kell kiadni. Vezetőket ellenérték nem illeti meg.

7. §

[Mt. V. 44. § (2) bekezdéséhez]

A dolgozók részére a munkaközi szünet a munkaidőn belül jár és a munkaidőbe beszámít.

8. §

[Mt. V. 49. § (2) bekezdéséhez]

(1) Az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében oktató, valamint nevelőmunkát végző dolgozókat évenként 36 munkanap pótszabadság illeti meg. Az óvónőt azonban szabadságidejéből legfeljebb 24, a többi dolgozót legfeljebb 18 munkanapra oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő egyéb munkára igénybe lehet venni. Ennek kötelező eseteit - a gyakorlati oktatói (szakoktatói) feladatot ellátó dolgozókat és az óvónőket is ideértve - az oktatási miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(2) A tudományos kutatók közül évenként

- a tudományos intézet igazgatóját és helyettesét tizennyolc,

- a tudományos osztályvezetőt, a tudományos munkatársat és ennél magasabb munkakörű dolgozót tizenkét,

- a tudományos segédmunkatársat pedig hat munkanap pótszabadság illeti meg.

(3) A közkönyvtárak, levéltárak és múzeumok tudományos munkakört betöltő dolgozói közül évenként

- közkönyvtári, levéltári és múzeumi főigazgatót és a legalább megyei szintű igazgatót, valamint ezek helyetteseit tizennyolc,

- a tudományos munkatársakat, levéltárosokat, muzeológusokat és ezeknél magasabb munkakörű dolgozókat tizenkét,

- a segédlevéltárosokat és segédmuzeológusokat hat

munkanap pótszabadság illeti meg.

9. §

(1) A költségvetési szervek 8. §-ban nem említett dolgozói közül évenként

a) a fővárosi, megyei, megyei városi vagy ennél nagyobb területre kiterjedő hatáskörű szerv

- vezetőjét és helyettesét tizenkét,

- osztályvezetőjét és énnél magasabb munkakörű dolgozóját kilenc,

- ügyintézőjét hat,

b) a járási, városi, fővárosi kerületi, megyei városi kerületi vagy ennél nagyobb, de megyénél kisebb hatáskörű szerv

- vezetőjét és helyettesét kilenc,

- osztályvezetőjét és ennél magasabb munkakörű dolgozóját hat,

- ügyintézőjét három,

c) a községi vagy ennél nagyobb, de járásnál kisebb hatáskörű szerv vezetőjét hat,

- ügyintézőjét vagy ennél magasabb munkakörű dolgozóját három

munkanap pótszabadság illeti meg.

(2) A miniszter határozza meg, hogy az egyes költségvetési szervek az (1) bekezdésben megjelölt kategóriák közül melyikbe tartoznak.

10. §

[Mt. V. 58. § (1) bekezdéséhez]

(1) A besorolásnál és a kötelező alapbéremelés időpontjának megállapításánál a munkaviszonyban töltött időt - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 10-15. §-ai szerint kell számítani, kivéve ha külön jogszabály eltérően rendelkezik.

(2) A munkaviszonyban töltött idő számítására az Mt. V. 72. § (4) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak.

(3) Az alapbér és a kötelező alapbéremelés növekedése tekintetében az alkalmazás kezdő éve teljes évnek számít.

(4) Ha a dolgozó megelőző munkaviszonyait a munkaviszonyba lépéskor - három hónapon belül - nem igazolja, a magasabb alapbér csak az igazolás benyújtását követő hó első napjától kezdődően illeti meg; ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a dolgozó magasabb bértételre jogosító iskolai végzettséget szerez.

(5) Ha az 1968. január 1. előtti szabályok szerint munkaviszonyban töltött időként beszámított idő a dolgozó részére kedvezőbb, az továbbra is érvényben marad mindaddig, amíg a dolgozó ugyanannál a szervnél marad, illetőleg ha újból költségvetési szervnél lép munkaviszonyba.

11. §

Fizikai dolgozók esetében teljesítménytől függő bérforma is alkalmazható, nem fizikai dolgozóknál ehhez a miniszter engedélye szükséges.

12. §

[Mt. V. 62. § (2) bekezdéséhez]

(1) Bérpótlékot csak a jogszabályban megállapított esetekben és mértékben lehet fizetni.

(2) Annak a pénztárosnak, akinek pénzkezeléssel és megőrzéssel összefüggő tevékenysége a havi munkaideje felét eléri vagy meghaladja és munkakörébe havi kétmillió forintot meghaladó összegű készpénzforgalom lebonyolítása tartozik, havi nyolcvan forint pénzkezelési pótlék jár.

13. §

A harminc napon aluli időre, illetőleg, ha a dolgozó egybefüggően kivett rendes szabadsága ennél hosszabb, a szabadságidőre történő átlagkeresetszámítás esetén a jutalmakat figyelmen kívül kell hagyni, minden egyéb esetben pedig számításba kell venni.

14. §

[Mt. V. 65. § (1) bekezdéséhez]

A dolgozót a munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetése esetén hatvan napon belül írásban kell értesíteni.

15. §

[Mt. V. 69. §-hoz]

(1) A 18/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 1-4. §-aiban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Jogszabály az üzemi étkezés kötelező igénybevételét írhatja elő a dolgozó - és intézeti ellátást nyújtó szervnél a vele közös háztartásban élő családtagjai - részére, illetőleg az igénybevételt a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személyek tekintetében korlátozhatja vagy megtilthatja.

(3) Jogszabály határozza meg, hogy az intézeti ellátást nyújtó szerveknél az ellátottakkal azonos élelmezésre kik jogosultak. A szerv ezen túlmenően is engedélyezheti az ellátottakkal azonos élelmezés igénybevételét, feltéve, ha ennek többletköltségeit az étkezést igénybe vevők viselik.

(4) A munkáltatói étkezési hozzájárulás mértékét külön jogszabály* határozza meg.

16. §

(1) A 18/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 5-8. §-aiban foglaltakat a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Állami támogatásban a minisztériumok, önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szervek és a megyei (fővárosi, megyei városi) tanácsok által szervezett üdültetés, a tanácsi gyermeküdültetés részesíthető.

(3) Egyéb költségvetési szerv által szervezett üdültetés a költségvetési keret terhére külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak felújítási költséggel támogatható.

17. §

(1) A költségvetési szerv étkezést nyújtó üdülőjében a beutaltak által fizetett térítési díj nem lehet kevesebb

- a dolgozó és házastársa esetében az üdülés besorolási csoportjára meghatározott térítési díjnál;

- a 2-14 éves korú gyermek esetében napi húsz;

- a 15 éven felüli, iskolai tanulmányokat folytató és önálló keresettel nem rendelkező gyermekek esetében napi huszonnégy

forintnál.

(2) A tanácsok által szervezett iskolai gyermeküdültetés térítési díja napi tizenhat forint.

(3) A tudósok részére fenntartott üdülőkben a felnőttek térítési díja nem lehet kevesebb napi hetven, a gyermekeké pedig napi harmincnégy forintnál.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem említett személyeknek és évi 14 napon túli üdülés esetében felnőtt személyeknek mindig az üdülés teljes önköltségét kell megfizetni.

(5) A SZOT beutaló jegyekhez adott térítési díjkiegészítés a szerv jutalmazási, illetve segélyezési kerete terhére adható. A költségvetési szerveknél az állami támogatással megvalósuló üdültetésben az e rendeletben meghatározott térítési díjjal szemben elért többletbevétel legfeljebb 25%-a fordítható a térítési díj mérséklésére.

18. §

A költségvetési szerv állami támogatással működő üdülőjének egy napra jutó önköltségét a felújításra és az állóeszköz beszerzésre fordított költségek levonása után felmerülő kiadások egy napra eső hányada alapján kell megállapítani.

19. §

[18/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 21. §-hoz]

(1) A segélykeret összege dolgozónként és havonként öt, az előlegkeret összege dolgozónként és havonként tíz forint.

(2) A segély és előlegkeret megállapításánál a szerv dolgozóinak éves tervezett átlaglétszámát kell alapul venni. Több szerv kerete összevontan is felhasználható.

20. §

[Mt. V. 70. §-hoz]

(1) Ha a költségvetési szervre vonatkozólag munkaügyi szabályzat nem rendelkezik, jogszabályi rendelkezés hiányában a szabályozásra utalt kérdéseket a költségvetési szerv vezetője a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben szabályozza.

(2) Ha a dolgozónak csak esetenként van szüksége munkaruhára, azt leltári szakfelszerelésként raktárban kell tartani és a szükséges időre kell kiadni. Szakfelszerelésként kezelt ruhafélét egy dolgozó részére egyfolytában harminc napnál hosszabb időre kiadni nem szabad. Az ilyen munkaruha a juttatási idő lejártakor nem megy át a dolgozó tulajdonába.

21. §

[Mt. V. 71. § (1) bekezdésének b) pontjához]

A dolgozó fegyelmi büntetésként a jutalomból a tárgyévben vagy az azt követő évben illetőleg legfeljebb egy év tartamára kizárható. A miniszter egyéb fegyelmi büntetést is meghatározhat.

22. §

Vegyes rendelkezések

(1) A vízügyi igazgatóságok területén termelőmunkát végző fizikai dolgozók tekintetében a vízügyi igazgatóság vezetője a szakszervezeti bizottsággal kollektív szerződést köthet és e körben a vállalatokra vonatkozó szabályozást alkalmazhatja.

(2) Ha a költségvetési szervnél jelentős létszámú termelőmunkát végző fizikai dolgozót foglalkoztatnak (pl. építőipari, útkarbantartói, mezőgazdasági, gépjavító üzemegységek) e dolgozók és az őket közvetlenül irányítók tekintetében a miniszter a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben engedélyezheti a bértételek, bérrendszerek, bérformák és a bérpótlékok körében a vállalatokra vonatkozó szabályok alkalmazását, illetőleg e körben a sajátosságoknak megfelelő szabályozást adhat ki.

(3) Az egészségügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben

a) meghatározza - a vezetők és ügyintézők kivételével - a túlmunka díjazásra jogosultak körét,

b) a vezetők és az ügyintézők részére munkaszüneti napon végzett munka esetére díjazást állapíthat meg,

c) szabályozza az orvos-egészségügyi dolgozók helyettesítésének rendjét, ideértve a díjazás feltételeit és mértékét is, valamint az éjszakai pótlékra jogosultak körét és annak mértékét az 5. §-tól eltérően állapíthatja meg,

d) meghatározza az egészségügyi dolgozók pótszabadságát.

(4) A kulturális miniszter a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben a színházak és más művészeti intézmények dolgozói tekintetében az éjszakai pótlék fizetését megtilthatja, ha a munkaidőnek csak egy része esik éjszakára és a bérpótlékokra - ideértve a túlmunka díjazását is - eltérő szabályokat állapíthat meg.

(5) Az oktatási miniszter a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben

a) az alsó- és középfokú oktatási intézmények oktató-nevelő munkát végző dolgozói részére éjszakai ügyeleti díjat és túlmunkadíjazást állapíthat meg,

b) az oktató-nevelő munkát végzők helyettesítése esetén fizetendő díjazás mértékét eltérően rendezheti.

23. §

A Magyar Nemzeti Bankra és a pénzintézetekre vonatkozó szabályok

(1) E rendelet 2-4., 7., 10-11., 12. § (1) bek., 13-15., és 21. §-ban foglalt rendelkezések a Magyar Nemzeti Banknál és a pénzügyminiszter felügyelete alá tartozó pénzintézeteknél ideértve a takarékszövetkezeteket is (továbbiakban: pénzintézetek) irányadók.

(2) A pénzügyminiszter a pénzintézetek, továbbá a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Bank dolgozói tekintetében a munkaügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza

a) a munkaidő beosztását,

b) az 5-6. §-ban foglaltaktól eltérően az éjszakai munka, a túlmunka, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka díjazásának feltételeit,

c) évi tizenkét munkanapig terjedő mértékben a pótszabadságra jogosultak körét,

d) a pénztárosoknak és értékkezelőknek járó pénzkezelési pótlék, a nyelvtudási pótlék mértékét,

e) a béren kívüli juttatások képzését és felhasználását.

24. §

A szövetkezeti érdekképviseleti szervekre vonatkozó szabályok

A szövetkezeti érdekképviseleti szervek, valamint ezek költségvetési gazdálkodást folytató szervezetei e rendeletet - a szövetkezeti jogszabályokkal összhangban, a külön jogszabályban*, illetőleg az érdekképviseleti szerv belső szabályzatában foglaltak figyelembevételével - alkalmazzák.

25. §

(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Munka Törvénykönyve költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szóló 14/1967. (XI. 9.) MüM számú rendelet, az azt módosító 17/1972. (VII. 30.) MüM számú és 13/1974. (VI. 30.) MüM számú rendelet, továbbá a 9/1979. (VII. 21.) MüM számú rendelet 3-4. §-a, valamint az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) MT számú rendelet végrehajtására kiadott 14/1973. (XII. 27.) MüM számú rendelet 28. §-ának (2) bekezdése.

(2) A fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek üdülői működési szabályait és a térítési díjak mértékét e rendelet figyelembevételével az illetékes miniszter határozza meg.

(3) Az 1980. évre vonatkozó munkaügyi szabályzatot 1980. június 30-ig kell kiadni.

Dr. Trethon Ferenc s. k.,

munkaügyi miniszter