63/1984. (XII. 19.) MT rendelet

a gyógyfürdő intézményekről, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításáról[1]

A Kormány az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 60-61. §-a végrehajtására a következőket rendeli:

1. § (1) Természetes gyógytényezőket (pl. gyógyvíz, éghajlati tényezők) alkalmazó intézmények (a továbbiakban: gyógyfürdő intézmény) tervezéséhez, létesítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a Népjóléti Minisztérium szervezetében működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OGYFI) előzetes egyetértése szükséges.

(2)[2]

(3) A gyógyfürdő intézmények védelmére szolgáló védterületet a település rendezési tervében kell kijelölni. A védőterület kijelöléséhez - a rendezési terv jóváhagyásához szükséges szervek egyetértése mellett - az OGYFI egyetértése szükséges.

2. § (1) Az OGYFI engedélyezi ásványvíznek és gyógyvíznek vélelmezhető ásványvíznek, iszapnak, forrásterméknek elismert ásvány-, illetőleg gyógyvízként, gyógyiszapként és gyógyforrástermékként való megnevezését, illetőleg gyógyászati célú felhasználását, valamint mesterséges ásványvíz előállítását.

(2)[3] Elismert ásvány-, illetőleg gyógyvíz kitermelését, a víz esetleges kezelését (pl. szénsavval való telítés, vastalanítás) a vízügyi hatóság engedélyezi.

(3)[4] A gyógyiszap és a gyógyforrástermék kitermelését, kezelését, az elismert ásvány-, illetőleg gyógyvíz, a gyógyiszap és a gyógyforrástermék palackozását, csomagolását, valamint belföldön forgalomba hozatalát a megyei (fővárosi) tisztifőorvos engedélyezi.

3. § (1) Ásvány-, illetőleg gyógyvíz, valamint gyógyászati célra szolgáló hévíz kutatására és feltárására irányuló fúráshoz az OGYFI előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) Az előzetes hozzájárulás megtagadható, ha a tervezett fúrás a meglevő ásvány-, gyógy-, illetőleg gyógyászati célra szolgáló hévízkészlet mennyiségi és minőségi védelméhez fűződő érdeket, gyógyászati célú hasznosítását veszélyezteti, illetőleg a hozzájárulás megtagadása olyan feltételhez köthető, amely biztosítja a feltárt víz gyógyászati célra történő felhasználását.

(3) Az OGYFI által elismertnek minősített ásványvíz, gyógyászati célra használt hévíz termelésére szolgáló források és kutak - vízügyi jogszabályok alapján meghatározott - védőterületének külső védőövezetében bármely, nem gyógyászati célra hasznosítható víz kutatására és feltárására irányuló fúráshoz - az előírt engedélyeken kívül - az OGYFI előzetes hozzájárulását is meg kell szerezni.

(4) Elismert ásvány-, illetőleg gyógyvizet, gyógyiszapot, gyógyforrásterméket szolgáló forrást vagy kutat az OGYFI előzetes egyetértésével lehet fenntartani.

4. § Ha kutatófúrás során ásványvíz, illetőleg gyógyvíznek vélelmezhető ásványvíz tör fel, ezt az OGYFI-nak be kell jelenteni. Amennyiben a víz gyógyászati célú felhasználására lehetőség van, a hasznosítást az OGYFI kezdeményezheti.

5. § Ha a víz természetes úton, vagy a 4. §-ban fel nem sorolt munkálatok közben tör fel, és a körülményekből a víz gyógyászati célokra való alkalmasságára lehet következtetni, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy az egészségügyi szervek a vizet megvizsgálják.

6. §[5]

7. § A népjóléti miniszter a gyógyfürdő intézményekkel, közfürdőkkel, az elismert ásvány-, és gyógyvizekkel, gyógyiszapokkal és gyógyforrástermékekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

8. §[6] E rendelet 1985. január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a népjóléti miniszter gondoskodik.