51/1985. (XII. 27.) PM rendelet

az értékesítés céljára lakást építők és a lakásépítő szövetkezetek részére nyújtható kölcsönök feltételeiről

A lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 61/1985. (XII. 27.) MT rendelet 11. §-a (6) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1)[1] Az értékesítés céljára, valamint a lakásszövetkezetek tagjai részére történő lakás építésére, építtetésére, vagy terület-előkészítésre - lakótelek kialakítására - jogosultak (tanácsok, lakásépítő szövetkezetek, gazdálkodó szervezetek stb., a továbbiakban együtt: vállalkozók) a vállalkozás - eladási árban, lakásszövetkezetek esetében az építési költségekben érvényesíthető - költségeinek fedezetére e jogszabály feltételei szerint vehetnek igénybe kölcsönt pénzintézettől.

(2) Ha a pénzintézet a vállalkozó, úgy az általa kezelt és külön jogszabályok alapján más célra le nem kötött pénzeszközt az (1) bekezdésben megjelölt célokra e rendelet szerinti kölcsön feltételei szerint saját részére igénybe veheti.

2. §

(1) A pénzintézet a vállalkozó által benyújtott kérelem alapján a teljes költség összegéig nyújthat kölcsönt, ha azt megalapozottnak és a vállalkozót hitelképesnek ítéli.[2]

(2)[3] Kölcsönt behatárolt terület előkészítésére vagy egy, illetőleg egy időben épülő több lakóépületnek legalább a használatbavételi engedély kiadásához szükséges mértékű felépítésére lehet nyújtani és azt csak a megjelölt célra lehet felhasználni. Ha a terület előkészítését végző a beépítésre is vállalkozik, úgy az előző kölcsön - telek költségként - az építésre nyújtott kölcsönből egyenlíthető ki.

(3) A hitelezés tárgyát képező munkák pénzügyi forrásait - az 1. § (2) bekezdése szerinti esetben az igénybevett pénzeszközt - és árbevételeit, a vállalkozó számvitelében elkülönítetten köteles nyilvántartani és az összes ebből eredő árbevételt a kölcsön törlesztésére fordítani.

(4)[4] A vegyes rendeltetésű épületben levő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek - kivéve a lakásokhoz tartozó gépkocsitárolókat és kiszolgálóhelyiségeket - alapterületére eső kölcsönhányadra a költségvetés kamatkedvezményt nem nyújt.

3. §[5]

(1)[6] A költségvetés az adós helyett megfizeti a pénzintézetnek a kamatok alábbi hányadát:

egy éven belüli visszafizetés esetén a kamat 75%-át,

egy éven túli, de két éven belüli visszafizetés esetén a kamat 60%-át,

két éven túli, de három éven belüli visszafizetés esetén a kamat. 25%-át.

(2) A kamatkedvezmény számítási alapja legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank által a pénzintézetnek nyújtott, egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozó kölcsönre megállapított mindenkori kamat másfél százalékkal növelt mértéke.

(3) A kamatkedvezményt a költségvetés negyedévenként számolja el a pénzintézettel.

(4) A kamatelszámolás szempontjából a kölcsön futamideje a kölcsön igénybevételétől a teljes visszafizetés időpontjáig tart.

4. §

A 2. § (2) bekezdésében meghatározott munkák forgóeszközeit (saját termelés és alvállalkozói teljesítések) a tartós forgóeszköz lekötés mérésénél nem kell figyelembe venni, ezért a munkák külön nyilvántartott ráfordításaiból képződő termelést, valamint a tovább nem számlázott alvállalkozói teljesítményeket a készletekből korrekcióként le lehet vonni.

5. §

(1) Ez a rendelet 1986. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit nem lehet alkalmazni azokra a folyamatban levő építkezésekre, amelyekre már forgóeszközhitel szerződést kötöttek.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 32/1984. (XI. 5.) PM rendelet 1. számú mellékletének 1. pontjában, valamint a 39/1984. (XI. 6.) PM rendelet 3. számú mellékletének 2. pontjában foglalt, a közvetlen piaci értékesítésre történő lakásépítésre felvett, árbevételből visszafizetendő forgóeszközhitel kamatai után elszámolható nyereségadó, valamint jövedelemadó kedvezményre vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik; az 1985. december 31-ig megkötött hitelszerződések esetében azonban az e rendelkezések szerinti kedvezményeket el kell számolni.

(3) E rendeletet az Országos Takarékpénztár esetében az 1986. január 1. után területelőkészítésre, épület vagy építési ütem megvalósítására a beruházónak adott megbízásokra vagy a kivitelezővel kötött vállalkozási szerződésekre kell alkalmazni.

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter